Készült: 2020.07.11.23:08:59 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 8 2013.03.12. 5:11  3-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Talán tartalmasabb vitát lehetne folytatni abban az esetben, ha az MSZP bejött volna az alaptörvény vitáira, és bármikor is elmélyedt volna annak szövegében, mert akkor ilyen csacskaságokat és tévállításokat nem mondtak volna önök az alkotmánnyal, alaptörvénnyel kapcsolatban. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Milyen csacskaságokról beszélsz?)

Ami az MSZP hozzáállását illeti az alaptörvényhez, hogy akarja-e módosítani, mondjuk, alkotmánybírósági döntések után, bizonyára ön is jól ismeri még Lendvai Ildikó asszonynak, az ön párttársának, frakciótársának a nyilatkozatát, amelyet az MSZP majálisán tett 2009-ben. Ez akkor történt, amikor az MSZP aktuális Btk.-módosítását megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Azt mondta akkor Lendvai Ildikó, hogy ha megsemmisíti az Alkotmánybíróság ezt a döntést, akkor majd mi benyújtjuk az alkotmány módosítását, mert a kisembereket meg kell védeni akár alkotmánymódosítás árán is. Ezt mondta 2009. május 1-jén az ön párttársa, Lendvai Ildikó. A hasonló típusú hozzáállást önök most abszolút nem tartják jogállaminak, nem tartják demokratikusnak, hogyha valaki így kíván élni az alkotmánymódosítás lehetőségével.

Persze, az önök számára a demokrácia közismert: könnygázból áll, mint 2006. október 23-án, a gumilövedékek elfogadhatók egy demokráciában, szabályos alaptörvény-módosítás nem. Önök hisztériát keltenek, hogy nem szabályosan lett elfogadva az alaptörvény, miközben ha itt lettek volna, látták volna, hogy egy hónap alatt általános, részletes vitával, szavazásokkal, teljesen szabályos módon ment végig az alaptörvény vitája. Úgy látszik, nagyon nehezen tanulja az MSZP a demokráciát.

Hogy mikor kellett félteni a demokráciát, arra jó példákat találunk 2002-2010 között. Ekkor volt az, hogy egy évig nem volt a Legfelsőbb Bíróságnak elnöke, de önök szerint jól működött az igazságszolgáltatás. Ekkor volt az, hogy évekig nem volt az önkormányzatoknak törvényességi felügyelete, mert önök alkotmányellenes módon állították fel a közigazgatási hivatalokat, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített, de önök szerint jól működött a jogállam. Az Alkotmánybíróságnak több ülése is elmaradt, hiszen a minimumlétszámra csökkent az alkotmánybírók létszáma, és ha egyvalaki nem tudott elmenni az ülésre, az Alkotmánybíróság nem tudott döntéseket hozni. Önök ott, akkor tényleg teljes mértékben ellehetetlenítették az Alkotmánybíróság működését, hiszen ülések maradtak el az önök által meg nem választott tagok miatt.

Ön is tudja, hogy az Állami Számvevőszéknek nem volt elnöke és nem volt alelnöke az önök idejében, tehát nem volt pénzügyi kontroll a kormányzat költései felett, arról nem is beszélve, hogy Őszödön az önök volt miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc beismerte, hogy a demokrácia felfogásába belefér, ha másfél évig nem tesz semmit, a népnek pedig csak hazudik mindarról, amiket tenne. Akkor önök Sólyom Lászlót annyira tisztelték, hogy az általa visszaküldött polgári törvénykönyvet és a Ptk. életbe léptetéséről szóló jogszabályt szinte azonnal és változtatás nélkül újra elfogadták. Akkor a köztársasági elnök véleménye annyira nem volt önöknek elég, hogy egy "a" betűt lecseréljenek a Ptké.-ben; akkor valahogy ez nem volt önöknek annyira fontos. Én úgy látom, nem a jogállammal van gond, nem a jogállam van válságban, hanem a baloldal van válságban.

(9.20)

Azért licitálnak önök egymásra, mert ha az egyik baloldali erő valamit mond, akkor a másiknak annál keményebbet kell mondani, és óriási a küzdelem már négy-öt politikai erő között az ellenzéki oldalon, hogy ki tud keményebbet mondani, ki tud a valóságtól jobban elrugaszkodni, ki tud nagyobbat dobbantani, és már abszolút figyelembe nem venni a valódi törvényeket, a valódi alaptörvényt, csak azért, hogy első erő legyen a sok versengő kisebb vagy közepesebb erő között a baloldalon. Ez az önök versengéséről szól. Azok a tüntetések, amelyek az utcán vannak, arról szólnak, hogy ki lesz a baloldal vezető ereje, ki-ki akár a saját nevében, akár névtelenül odaküldve másokat, fiatalokat igyekszik bemutatni, hogy valamiféle előnyre tegyen szert, hogy valamiféleképpen előrébb jusson a kommunikációban, és a 2014-es választásra készülve ő legyen az, aki a baloldalt majd maga mögött tudja egységben.

De szerencsére nem a jogállammal van tehát gond, hanem a baloldalon nagyon nagy a versengés, ezért állítanak önök valótlanságokat, ami nagyon-nagyon veszélyes, hiszen ha megnézi a mai külföldi lapszemlét, a többsége arra hivatkozik, hogy sok magyar politikus vitatja az alaptörvénynek egyik-másik rendelkezését. Ha önök nem tennének ilyen nyilatkozatokat, ha nem rugaszkodnának el a valóságtól, a külföldi lapokban sem jelenne ez meg Magyarországról, hiszen önökre való hivatkozással keltődik az a látszat, mintha az Alkotmánybíróságnak szűkült volna a jogköre akkor, amikor most már a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is odafordulhat és eljárást kezdeményezhet, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az alaptörvényt vizsgálhatja az Alkotmánybíróság, de csak formai okokból, egyéb tekintetben pedig a korábbi jogkörei élnek az alkotmányjogi panasz révén, az ítélkezési szabadsága pedig kibővült, hiszen az új alaptörvény szakaszai alapján és nem a korábbi ítéletek precedensjoga alapján kell hogy a döntéseit meghozza.

Úgyhogy nincs itt válság, tisztelt képviselőtársaim, itt az alaptörvényt az Országgyűlés fogadja el, nem az Alkotmánybíróság - önöknek nyilván nehéz elfogadni, hogy nem más testületekben, mondjuk, nem a Központi Bizottságban, hanem a parlamentben dőlnek el (Az elnök csenget.) a jogállami kérdések.

A családjának pedig jó egészséget kívánok, képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 12 2013.03.12. 5:08  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Azok temetik most a jogállamot, akik ezt már sokszor megtették, hiszen olyan politikusok szólalnak fel, és olyan politikusok védik az alaptörvényt, akik 2011-ben nem támogatták magát az alaptörvényt, a születésekor elutasították ezt az alaptörvényt, most pedig úgy mennek az utcára, mint ennek az alaptörvénynek a védői. Kicsit tudathasadásos állapot lehet, hiszen a jogállamot már eltemették az első alkotmánymódosításkor, végleg eltemették akkor, és már vörös szegfűt is vittek a sírjára, amikor az új alaptörvényt 2011-ben elfogadtuk, és most újra és újra, szerintem már legalább egy tucatszor mondják azt, hogy vége van Magyarországon a jogállamiságnak, vége van a törvényes demokráciának, teljesen fel lett számolva a fékek és ellensúlyok rendszere, holott jól láthatóan mindegyik, köszöni szépen, jól van és jól működik, Magyarország pedig nyilvánvalóan áll mindenfajta vizsgálat elé, szívesen együttműködik az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal vagy a Velencei Bizottsággal, hogy vizsgálják meg ezeknek a törvényeknek a tartalmát, hiszen semmifajta probléma ezekkel kapcsolatban nincs.

Hogy Magyarországon működik a gyülekezési szabadság, erre a képviselő úr is utalt, bárhol, bármikor, bárki szabadon gyülekezhet, előzetes bejelentés nélkül módosítják az útvonalat, módosítják a célokat, a rendőrség pedig igyekszik fenntartani a rendet, és akár a forgalom biztonságát is, hogy elterelje az arra jövő autósokat, hiszen bárki, bármikor - jól láthattuk az elmúlt napokban - tüntethetett, demonstrálhatott. A szólás szabadsága szintén biztosított, hiszen nemcsak az előbb említett Népszavában, de minden más újságban is mindenki szabadon kifejtheti a véleményét, és természetesen a vallásszabadság is mindenki számára az alaptörvényben és az egyházakról szóló törvényben is biztosított, csak, tudják, tisztelt képviselő urak, a vallásszabadság és az adómentesség szabadsága nem ugyanaz, ezt a kettőt jó kettéválasztani, és nem jó, ha bárki is visszaél ezekkel a jogokkal, amelyek az egyházi státusszal járnak.

Tüntetések nemcsak Magyarországon vannak, önök is látják, nemcsak a déli államokban, de már Szlovéniában is tízezrek, máshol, a déli államokban százezrek és milliók vonulnak az utcára, vagy Franciaországban is. Magyarországon is vannak ilyesfajta demonstrációk, de ezek pár száz vagy pár ezer főre tehetőek voltak csak az utóbbi napokban, szemben a nyugat-európai, szemben a közép-európai vagy dél-európai milliós tüntetésekkel. Az pedig, hogy vita van a belpolitikában a törvényekről, azt hiszem, teljes mértékben természetes; nincs az az ország, ahol ne viták árán fogadnák el ezeket a törvényeket.

Tudják, tisztelt képviselőtársaim, ott van a különbség, hogy a demokrácia a mi szempontunkból a vitára épül, és a viták folyamán kialakul egy többségi álláspont, de aki a jogállamot hirdeti, annak ezt a többségi álláspontot el kell fogadnia. Ez a demokrácia lényege, hogy ha egy többségi álláspont felülkerekedik, ha egy többségi álláspont szerint - márpedig az állampolgárok egyértelműen egy irányba mutattak 2010-ben - az akár alaptörvényi szintű szabályozást is kap, pontosan azért, mert megvan ehhez a szükséges felhatalmazás az állampolgárok részéről, akkor innentől kezdve aki hisz a jogállamban, annak el kell fogadnia a többségnek a teljesen szabályos eljárásban meghozott döntéseit.

(9.30)

Aki ezt nem tiszteli, aki a többség akaratát nem tiszteli, és pár száz, pár ezer vagy akár pár tízezer fős közösségként, de meg akarja változtatni a közösség akaratát, éppen az az, aki nem hisz a demokráciában, éppen az az, aki nem hisz a jogállamban, hiszen úgy gondolja, hogy neki, bár törpe kisebbségbe került vagy akár sima kisebbségbe is került az előző választásokon, de mégis joga van kioktatni az állampolgárok döntő többségét demokráciából, jogállamból, és magát a többi állampolgár, az ország lakosságának többsége fölé helyezni, mert azt mondja, hogy ő az igazság egyedüli letéteményese. Aki ilyenkor erőszakot alkalmaz, az nem erőt mutat, az intoleranciát mutat, a megértés hiányát mutatja, nem tudja elfogadni más álláspontját, hanem csak agresszívan lép föl.

A véleménynyilvánítás szabadsága mindenkinek megadatott, de az agresszió senki részéről nem fogadható el. A demokráciával nem fér össze az erőszak. Mutassanak nekem olyan demokratikus erőt, mondjuk az elmúlt, 10, 20 vagy 100 év történetéből, aki az erőszakot alkalmazta arra, hogy az igazságát érvényre juttassa! Soha senki, aki nem szélsőségesen gondolkodott, aki demokratikusan gondolkodott, jogállamban gondolkodott, nem alkalmazott erőszakot. Nem ez a demokraták fegyvere, nem így kell bárkinek is a véleményét előrevinni, a történelemben sem ez volt. Nagyon örülök, hogy Magyarországon a rendőrség viszont nyugodtan, higgadtan és mindenki szabadságjogait tisztelve tudott ezekre a kérdésekre reagálni.

Bízom benne, hogy ezentúl Magyarország mentes lesz az ilyesfajta, pártszékházak elleni bármilyen erőszakos cselekményektől, és hadd mondjam azt Magyarország kormánya nevében, hogy bármelyik párt székházát bárkik támadják meg erőszakkal, a kormány, a rendőrség azt meg fogja védeni. Teljesen mindegy, hogy milyen pártról van szó, egy jogállamban működő kormány feladata és kötelessége is, hogy minden pártszékház elleni agresszív, ablakbetörő, ajtófelfeszítő akciót megállítson.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 70 2013.03.18. 4:08  67-72

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Kőmíves Kelemen!) A projekt közvetlen célja egyrészről a Várkert Bazárnak az értékelvű helyreállítása, emellett pedig egy rendezett világörökségi környezetnek a kialakítása, a védett Duna-parti panorámának egy esztétikai szempontú helyreállítása. Emellett fontos cél még a fővárosi, konkrétan a budai várnegyedben lévő programkínálatnak a bővítése és egyre inkább komplexebbé tétele, ezáltal a turizmusnak is valamiféleképpen a fejlesztése.

Maguk a felújítási munkák nemrég, 2013. február 1-jén indultak meg, az átadott műszaki területen jelenleg is folyamatosan zajlanak. A beruházás első ütemében a Várkert Bazárhoz kapcsolódó gyalogosközlekedés fejlesztésére és a behajtási rendszer korszerűsítésére kerül sor. A Várkert Bazár alatt mélygarázs épül, és ehhez új közlekedési kapcsolatok, villamos- és buszmegálló és kikötő kialakítása is járulni fog a terveink szerint. A beruházás összesen 8,9 milliárd forintba kerül, és ezt teljes egészében uniós forrásból kívánja fizetni a kormányzat.

A megújult Várkert Bazár átadására, megnyitó ünnepségére terveink szerint 2014 márciusában kerül sor, március végén. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: A választásokkor, ugye?) A Várkert Bazár földrajzi és történelmi lehetőségeit kihasználva e részletesen kidolgozott tartalmi program keretében olyan közösségi tér jön létre, amely kulturális, térbeli és időbeli kapuként funkcionál. A Várkert Bazár és a hozzá kapcsolódó három bérház felújításával komplex, interaktív és a legújabb nemzetközi trendeknek is megfelelően szerveződő kulturális negyed jön létre a Duna partján.

A kapuszerűen szimmetrikus épületegyüttes a magyar értékek kapujaként, innovatív és interaktív eszközök segítségével, az eredetileg bérházként funkcionáló terek adottságainak megfelelően, egy helyen összegyűjtve mutatja be a város és az ország látványosságait, valamint büszkeségeit. Az egykori lakóépületek együttesében egy különleges kiállítássorozat kap majd helyet, a tradíció háza felvillanásszerűen interaktív módon vezet végig Magyarország közismert értékein, hazánk történelmén, tájain, a képzőművészeten és a zenén át egészen a tudományos eredményekig. A déli bazársor eredetileg különálló helyiségeit részben egybenyitjuk, az így nyert tágas térben hangulatos kávéház nyílik. A déli fülkés pavilon lesz a főbejárat, a föld alá süllyesztett, ezer fő befogadására képes, multifunkcionális, koncertek és egyéb kulturális események helyszínéül szolgáló rendezvényterem kerül itt kialakításra, és alatta pedig a mélygarázs, ahogy említettem. Az épületegyüttes központi kompozícióját eredeti szépségében állítjuk helyre. A díszes bejárat és a rámpák a kerti terasz szintjére vezetik majd fel a látogatókat. Az északi bazársoron tíz helyiséget kettesével-hármasával összenyitunk, és látványműtermeket alakítunk ki, az itt dolgozó művészeket tehát a látogatók akár munka közben is meglátogathatják. Az Öntőház-udvar fontos pezsgő közösségi térként, többek között szabadtéri kulturális rendezvények és gasztronómiai események helyszínéül szolgál majd; a látogatókat itt vendéglátóhelyek is fogják várni.

Az egykori testőrpalotában nyílik meg a kortárs kreativitás háza. A dinamikus térsorokban a látogatók a kortárs művészeti irányzatok bemutatása mellett kortárs dizájntermékekkel és Magyarország legújabb, nemzetközi rangú kulturális és tudományos eredményeivel is megismerkedhetnek. Az épületben alkotói műhely és előadóterem is teret kap majd.

(14.40)

Az északi lépcsős pavilontól a budavári palotát övező várfal koronájáig futó lépcsők, liftek és mozgólépcső alkotják a gyalogosközlekedési rendszert. Terveink szerint hajókikötő is épül, amely újabb kapcsolódási pontot hoz létre Pest és Buda között, és rendszeres hajójárattal biztosítja az érdeklődők szállítását.

Bízunk benne, hogy mind a budapestiek, mind pedig az idelátogatók, a kultúrturisták számára is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) sok-sok érdekességet jelent majd. Bízom benne, hogy a képviselő úr is el tudja fogadni a válaszomat. Köszönöm szépen (Dr. Józsa István: Nagyon jó a válasz! - Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 185 2013.03.18. 0:03  185-186

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, a kormány támogatja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(A jegyzői székben Nyakó Istvánt Z. Kárpát Dániel váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 229 2013.03.18. 4:46  226-229

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen Staudt Gábor képviselő úr felszólalását, valamint Bertha Szilvia és Lamperth Mónika képviselő asszonyoknak szintén a módosító javaslatait, amelyeket benyújtottak ehhez a törvényjavaslathoz.

Amivel kezdte, és amivel be is fejezte képviselő úr, hogy nem szól másról ez a javaslat, mint az érdekképviselet meggyengítéséről, ez a cél, hogy szó szerint idézzem önt. Ne feledjük el, hogy ez a típusú érdekképviselet, a kormány-tisztviselői kar nem létezett ezelőtt két vagy három évvel. Ezt az egész szervezetrendszert, ezt a hivatásrendi szervezetet, akár a kormánytisztviselőkről beszélünk, akár a fegyveres szervek saját karáról beszélünk, ez a kormányzat hívta életre. Tehát ha ön azt mondja, hogy van mit meggyengíteni, akkor ez azt jelenti, hogy egy erős érdekképviseletet hozott létre ez a kormányzat. Ez nem létezett tíz éve, ez nem létezett húsz éve. Voltak szakszervezetek, amelyek különböző mértékben tudták a közszolgálatban dolgozók érdekeik képviselni, de azok is számtalanok voltak. Rengeteg szakszervezet van a közszférán belül is, és ezek különböző szövetségekbe tömörülnek.

Tehát ez a kar egy újfajta érdekképviselet, érdekérvényesítés. De annál nyilvánvalóan sokkal több, hiszen belső képzést, belső jóléti szolgáltatásokat is nyújt a kormánytisztviselőknek, mint ahogy erről már beszéltünk a törvényjavaslat általános vitájában. Tehát azért utasítom vissza képviselő úrnak ezt a fajta vádját a javaslattal és a kormány politikájával szemben, hogy gyengíteni próbálja az érdekképviseletet, hiszen mi magunk hívtuk ezt életre. Nem lenne célunk meggyengíteni azt, amit mi magunk hoztunk létre, hiszen abban az esetben teljes ellentmondásba keverednénk. Hosszú távon szeretnénk a közszolgálati etika, szakmaiság szintjét magasabbra emelni. Ahhoz, hogy ennek a hivatásrendnek legyen igazán becsülete, szükséges az, hogy a kar is felálljon, és biztos működése legyen, mint ahogy fel is állt, el is kezdte működését, és ezzel a függetlensége még inkább biztosítható.

Hiszen ön azt mondta, hogy a függetlenség veszélybe került. Egyáltalán nem került veszélybe, képviselő úr, már benne van a közszolgálati tisztségviselői törvényben. Most pedig azzal, hogy a kar vezetőjének anyagi biztonságát egy független státussal biztosítjuk, az, hogy az ő számára olyan juttatások és stáb jár, amellyel a munkáját teljesen függetlenül tudja végezni, ez a javaslat tovább erősíti mind anyagiakban, mind pedig saját apparátusban, saját infrastruktúrában a kar vezetőjének státusát.

Ami a főtitkár jogállását érinti, itt már az általános vitában ön is és szocialista képviselőtársai is olyan javaslatot vetettek föl, amire azt mondtam, hogy nyitottak leszünk. Ahogy ön is említette, itt ugyan nem szó szerint az ön javaslata, de annak tartalmilag megfelelő javaslat kerül majd elfogadásra reményeink szerint a jövő héten. Tehát az a cél, amit elérni kívántak, az a fajta kettős funkciónak vagy furcsa helyzetnek a kiküszöbölése, amit önök aggályosnak tartottak, meg is fog tartalmilag történni a következő heti szavazás során.

Az adatok köre, amit ön kifogásolt, mind olyan adatok, amelyek a kar feladatainak ellátásához szükségesek, az általános vitában részletesen végigmentem azon a táblázaton, amely azt mutatta, hogy egyes adatok, kezdve a fényképtől az e-mail címig, a belépőkártyától a jóléti szolgáltatásokról szóló tájékoztatásig milyen különböző, törvényben rögzített feladataihoz szükségesek a karnak. Természetesen ezeket csak ezen célból kezelheti, másra ezeket az adatokat nem használhatja, csak azokra a különböző érdek-képviseleti, szervezési, képzési vagy jóléti szolgáltatásokra, amelyeket a törvény rögzít számára. Ugyanígy az ötéves időtartam is az adatvédelmi törvénynek megfelelően került meghatározásra.

(18.30)

A megállapodásokkal kapcsolatban, melyekkel a különböző költségvetési szervek támogatják a működését a kormány-tisztviselői karnak, itt a Közlönyben való közzétételt fölöslegesnek tartjuk, és ez igazából olyasfajta pluszenergiákat kötne le, ami nem szükséges. De azzal, hogy legyenek nyilvánosak és az adott szerv honlapján fellelhetőek, természetesen egyet tudunk érteni. Ebben semmifajta titkolt támogatás vagy domesztikálási kísérlet természetesen nem lesz. Ez azért szükséges, hogy maga az érdekképviselet, akár az illető szerv vezetőjének is az érdekében ellássa azt a feladatát, amit a törvény is rögzít.

Tehát tartalmilag mind a két fontos irányban, a főtitkár státusának a rendezésében, illetőleg ezen megállapodások nyilvánosságra hozatalában is tartalmilag elfogadtuk az ellenzéknek és a módosító indítványoknak a különböző javaslatait. Ezáltal bízom benne, hogy az önök számára is szimpatikusabbá és támogathatóbbá válik a javaslat, ami, még egyszer mondom, megerősíti a függetlenségét annak a karnak, amelyet ez a kormány hozott létre.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 12 2013.03.19. 5:18  5-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ez egy fontos kérdés, és fontos erről itt, a Parlament falai között is oly sokszor vitatkozni, és úgy gondolom, hogy fontos lépéseket is tenni. Csak, tudja, miközben a múlt héten egy nagyon fontos lépést, nemzetközi szinten is fontos lépést tett a parlament ezzel kapcsolatban, hogy visszaszorítsa hosszú távon a mindenfajta csoport, mindenfajta etnikum, mindenfajta vallási vagy más közösség elleni gyűlöletkeltést, addig az ön pártelnöke éppen egy budai luxus wellness-szálló jacuzzijában üldögélt (Nyakó István: Nem igaz! - Dr. Józsa István: Ez nem igaz!), és kivonult a parlament üléséről. (Nyakó István: Utána kitüntettétek őket, Bence! - Az elnök csenget.) Ez nem más volt, mint az alaptörvény negyedik módosítása. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Idézek egy közleményből: "A közösség méltósága mint az alaptörvényben helyet érdemlő emberi méltósággal összefüggő alapjog, nemzetközi szinten is előremutató és példaértékű." - a Tett és Védelem Alapítványnak, illetőleg az Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek a közleményéből idéztem. (Gőgös Zoltán közbeszól.) Ők azt mondták, hogy az, amit a magyar parlament egy héttel ezelőtt megtett az alaptörvény negyedik módosításával, az nemzetközi szinten is példaértékű (Gőgös Zoltán: Aljas vagy! - Közbeszólások az MSZP soraiból.), felülmúl minden korábbi kísérletet, amely pontosan a gyűlöletbeszédnek a visszaszorítását célozza, vagy bármilyen közösség elleni fellépésnek az alkotmányos alapjait teremti meg. Mindeközben a wellness-szocialisták, távol a parlamenttől, épp ez ellen a törvénymódosítás ellen tiltakoztak, a véleményüket ki nem fejtették, hogy ezt támogatnák, inkább csak egy élményfürdőben próbálták magukat revitalizálni, akkor, amikor egyébként több millió másik magyar ember a munkahelyén volt és dolgozott, ők akkor éppen ezzel foglalkoztak (Dr. Staudt Gábor: Így van! Így van!), hogy hogyan tudják magukat már a hétfői napon rekreálni a sok munka után. (Dr. Józsa István: Aljas, amit mondasz, aljas!)

A közösséget sértő véleménynyilvánítást korlátozó paragrafust tehát nemcsak mi, a Fidesz-KDNP kétharmados többsége, hanem maguk a leginkább érintettek, a zsidó közösség tagjai is támogatták, és biztos vagyok benne, hogy a roma közösségek tagjai is támogatni fogják. Úgy szól tehát... (Nyakó István: A Szaniszlónak a kitüntetését is támogatják, ugye?! - Az elnök csenget.)

(9.20)

Úgy szól tehát ez a módosítás, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére. (Gőgös Zoltán: Igen, és utána kitüntettétek azt, aki ezt mondta.)

Tisztelt Képviselő Úr! Jobb lett volna, ha tiltakozás helyett inkább ezt a javaslatot támogatják. Tudják, valahogy feltűnő azoknak, akik a híreket követik, hogy különböző utcai felvonulások vagy nyílt antiszemita provokációk elsősorban nem jobboldali kormányok, hanem mindig baloldali kormányok alatt történnek. (Gőgös Zoltán: Ki tüntette ki a Szaniszlót?) Emlékszünk az önök miniszterelnökére, Gyurcsány Ferencre, aki külföldre rohangálva mondta el, hogy Magyarországon miféle antiszemitizmus dühöng. (Nyakó István, egy Magyar Hírlapot felmutatva: Szoktad olvasni? Ez tele van vele.) Jobb lett volna, ha itthon tesz ez ellen, de önök nem ez ellen tesznek, hanem éppen abban érdekeltek, hogy ilyesfajta felszított és már-már olykor hisztérikus hangulatkeltésben önmagukat mint ezen értékek megmentőjét mutassák be. (Dr. Józsa István: Ki tüntette ki a Szaniszlót? Ki javasolta, hogy kitüntessék?)

Azért emlékezzünk arra, tisztelt képviselő úr, hogy melyik kormányzat volt az, amelyik a holokauszt-emléknapot itt Magyarországon is bevezette. Ön egy másik emléknapot idézett. Áprilisban lesz idén is a holokauszt-emléknap, amit az első Orbán-kormány alatt vezettek be (Nyakó István: Márciusban kitüntetünk, áprilisban emlékezünk. - Moraj. - Az elnök csenget.), akárcsak a Holocaust Dokumentációs Központ, ami szintén az első Orbán-kormány alatt jött létre (Lukács Zoltán: Az csak egy ház, az csak egy épület.), és mind a mai napig működik. Éppen a holokauszt-emléknapon is diplomáciai képviseleteket és másokat látunk vendégül, és vezetjük körbe, hogy ismerjék meg a magyar történelemnek azt a részét, amit nem elhallgatni, hanem bemutatni kell, és mindent megtenni azért, hogy ilyesfajta tömeges jogsértés, népirtás ne következzék be még egyszer Magyarországon. (Dr. Józsa István: Mi az a minden? Szaniszló kitüntetése?) Mi ezekért tettünk, akárcsak a Wallenberg-emlékév keretében, amelyet képviselő úr is láthatott, nemzetközi szinten is számtalan vendéget fogadott ez az emlékév a tavalyi év során.

Ön is tudja, hogy nem a szocialisták voltak azok, akik a holokauszt-túlélők juttatásait egyik évben 50 százalékkal, majd a másik évben még 50 százalékkal megemelték. Annak a pár ezer, körülbelül 8 ezer embernek, aki még köztünk él, az anyagi megbecsülést az erkölcsi mellett nem a szocialista kormányok adták meg, hanem egy jobboldali kormány, és ugyanúgy igyekszünk méltóképpen felkészülni a holokausztra való emlékezésre a jövő esztendőben egy emlékév keretében is. (Nyakó István: Lemond a Balog?)

Emellett viszont még számtalan más példát tudok önöknek mondani. A büntető törvénykönyv módosításában a közösség elleni izgatást a közösség elleni uszítás váltotta fel, amely most már kiállja mindenfajta nemzetközi nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét is a jogalkotás szempontjából, az "uszítás" kifejezéssel sokkal egyértelműbb lett. Továbbra is fontos büntetőjogi védelemben, pontosabban: tiltásban részesül a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek tagadása, és a közösség elleni erőszak szintén pontosítva lett az új büntető törvénykönyvben, hogy még inkább fel lehessen lépni. Az új büntető törvénykönyv - pontosan a különböző internetes portálokon lévő szélsőséges és rasszista kifejezések blokkolása érdekében - az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét új 77. §-ként iktatja be, az egyenruhás bűnözés elleni fellépést, amely itt a parlamentben is volt, a Btk. 217. §-a szabályozza, és szabálysértés lett a feloszlatott egyesületben való részvétel is.

Az új polgári törvénykönyv pedig mindenfajta etnikai vagy faji diszkriminációval szemben polgári jogi igény érvényesítését teszi lehetővé. Tudnám még folytatni a kormány intézkedéseit. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 16 2013.03.19. 5:03  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A feltett kérdését vagy felszólalását több részre is osztva mindenképpen azt kell először is elmondanunk, hogy itt nyilvánvalóan nem egy technikai kérdésről, nem egy orvosi, kutatási kérdésről vagy egy termék-előállítási kérdésről, hanem egy etikai kérdésről van szó, amelynek lényege az emberi méltóság védelme. Már a korábbi jogszabályaink és a mostani jogszabályaink is ugyanis úgynevezett feltételezett jogalanyiságot, feltételes jogalanyiságot biztosítanak az emberi magzat számára, az emberi magzatot emberi méltóssággal ruházzák fel, és így is védik az ő személyiségéhez, integritásához fűződő jogait. Éppen ezért nem lehet tárgy - amint az európai polgári kezdeményezés is fogalmaz, amelyet képviselő úr idézett -, nem lehet tárgyként kezelni az emberi magzatokat, éppen ezért nem lehet rajtuk olyan kísérleteket végezni, ami az elpusztításukkal jár.

Önök is ismernek talán számtalan kezdeményezést, amelyek már az állatkísérletek betiltását is különböző kozmetikumok vagy más termékek kapcsán igyekszenek elérni, és már fontos részsikereket el is értek az Európai Unión belül. Úgy gondoljuk, hogy az emberi magzat nyilván ennél még inkább fokozott, sőt egyértelmű védelemre tarthat igényt, akár az egészségügyi kísérletek kapcsán is. Jól tudjuk, hogy a tudomány szerencsére nagyon szerteágazó, és azok a tudományos eredmények, amelyeket sokszor különböző elpusztított magzati szövetekből vagy olyan kísérletekből várnak, amelyek a magzat életét is veszélyeztetik, más módon is elérhetők.

(9.30)

Nem az egyetlen mód a magzatkísérletek végzése annak érdekében, hogy az orvostudomány valamilyen úton-módon előrelépjen és újfajta technológiákat dolgozzon ki az emberi betegségek védelmére (sic!). Tehát itt nem egy kizárólagos utat zárunk el, csupán egy más utat mutatunk a kutatóknak, a magzatokon végzett kísérletekkel szemben. Ugyanígy természetesen az élelmiszerek előállításánál nem pusztán ezek az ízfokozók használhatók, amelyek nagyon brutális, embertelen és az emberi méltóságot sértő módon jönnek létre, ezzel valamiféle áttételes kannibalizmussal is fokozva ezeknek a különböző termékeknek az eladhatóságát.

A magyar helyzettel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy a magyar hatóságoknak nincs arról tudomása, hogy egyes multinacionális élelmiszer-előállítók emberi szövetekből származó anyagokat használnának fel egyes élelmiszerek előállítása során. Az élelmiszer-előállítás során az Európai Unióban csak olyan adalékanyagok - idetartoznak az ízfokozók is - használhatók fel, amelyeket az Európai Bizottság engedélyez, az európai élelmiszer-biztonsági hatóság tudományos véleménye alapján. Az Európai Bizottság egyik 2011-es rendelete határozza meg, hogy mely adalékanyagok használhatók fel egy adott élelmiszer esetén, illetve az Európai Parlament és Tanács 1333/2008/EK számú, az élelmiszer-adalékanyagokról szóló rendelete határozza meg az adalékanyagok felhasználhatóságának általános elveit.

Az élelmiszerek jelölésén fel kell tüntetni az adalékanyagok csoportnevét, valamint az adalékanyag nevét vagy E-számát. A jelölési szabályok jelenleg közösségi irányelveken alapulnak, de megjelent az Európai Parlament és Tanács 2011-es rendelete, amely fokozatos hatálybalépés után közvetlenül szabályozza a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását, az élelmiszerek kötelező jelölését. Ugyanakkor a jelölési szabályok nem teszik kötelezővé, hogy egy engedélyezett adalékanyag esetében fel kelljen tüntetni, hogy azt tesztelték-e például emberi szöveteken.

Szintén fontos az Európai Unió jogalkotása szempontjából egy korábbi, 2011. október 18-án kihirdetett ügy, amely Oliver Brüstle nevéhez kapcsolódik. Ennek kapcsán mondta ki egyértelműen az Európai Bíróság, hogy ki kell zárni a szabadalmaztathatóság köréből azt az eljárást, amely az embrió elpusztítását eredményezheti. Az emberi embrión alkalmazott gyógyászati vagy diagnosztikai célú és annak javát szolgáló alkalmazás szabadalom tárgya nem lehet, azonban az embrión tudományos kutatás céljából történő alkalmazás szintén nem szabadalmaztatható. Tehát egyértelművé tette az Európai Unió is, hogy a különböző, embriókon végzett kísérletek, az abból előállított alapanyagok semmiképpen nem lehetnek szabadalmi oltalom tárgyai, magyarul: nem tárgyként, hanem egyértelműen emberként és az emberi méltóságot tisztelve kell ezekkel a különböző tudományos eljárásokkal foglalkozni, és semmiképpen nem tárgya a kísérleteknek a magzat, hanem mindenképpen személyiségi jogokkal rendelkezik. Ezért fontos, hogy az Európai Unió egyik első polgári kezdeményezése, az "Egy közülünk" pont az emberi méltóság védelme érdekében indult el, és bízunk benne, hogy sikerül megakadályozni, hogy az Európai Unió pénzügyi támogatást is adjon olyan magzatkísérletekhez, amelyek a magzat elpusztításával is járhatnak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 512 2013.03.19. 3:22  509-561

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja. Ennek elsősorban az az indoka, hogy nagyon fontos, hogy azok a határon túli magyar nemzettársaink, akik élnek a lehetőséggel, a kettős állampolgárság lehetőségével, és kérik az egyszerűsített honosítási eljárást, a lehető legnagyobb biztonságban érezzék magukat.

Magával az állampolgársággal kapcsolatos adat minden országnak a belügye, olyan adat, amelyet nem hoz más államok tudomására, sem név szerint, sem semmifajta bontásban. Az állami szuverenitásnak nagyon fontos része, hogy az államok maguk kezeljék ezeket az adatokat, és senki más részére semmilyen más részadatot, akár még statisztikai adatot se adjanak ki.

(23.00)

Mint tudjuk, mint ismerjük, pár szomszédunknál ez nyilvánvaló zaklatásnak tenné ki az ott élő magyarokat, a kettős állampolgárság miatt akár inzultus érhetné őket, vagy meg is vonnák az ő szlovák vagy ukrán vagy más állampolgárságukat, tehát az ottani adójukból befizetett tb-juttatástól vagy egészségügyi juttatástól esnének el, vagy akár más hátrány is érhetné őket tulajdoni és egyéb viszonyaikkal kapcsolatban.

Éppen ezért fontos, hogy Magyarország minél több megelőző lépést is tegyen, és ne kerülhessenek olyan helyzetbe ezek a határon túli magyarok, hogy akár csak a veszély fenyegesse őket, hogy bármi módon kiderül, hogy kik azok, akik pontosan ilyesfajta állampolgárságot igényeltek.

Nyilván egy statisztikai adat, hogy hányan nyújtanak be ilyesfajta kérelmet, ez önmagában senkire nézve személyes információt nem tartalmaz, és senkire nézve nem jelent semmifajta konkrét és közvetlen veszélyt. Ugyanakkor láthatjuk, hogy egyes politikai erők ezt a határon túl - ottani, nyilván nem magyar politikai erők - kihasználhatják és a magyarok elleni hangulatkeltésre ez alkalmas lehet, vagy annak a veszélynek a felnagyítására, amit a kettős állampolgárság jelez. Holott jól láthatjuk, hogy a kettős állampolgárság már semmifajta problémát nem jelent, az Európai Unió 27 országából 22 tagországban, a világ országai közül pedig közel 150 országban fennáll a lehetősége a kettős állampolgárságnak.

Ugyanakkor fontos, hogy minden úton és módon, akár ilyesfajta megelőző lépésekkel is igyekezzünk a határon túli magyarok biztonságérzetét növelni, igyekezzünk a támadásoknak mindenfajta felületét kiiktatni, hiszen ez mind nemzetpolitikai szempontból, mind szomszédságpolitikai szempontból, mind külügyi szempontból fontos érdeke lehet Magyarországnak.

Ez a nagyon rövid javaslat tehát ezt a kérdést kívánja megtenni, nem egy konkrét veszélyt hárít el, hanem igazából megelőző módosítás annak érdekében, hogy senki se érezzen támadásnak semmifajta ilyesfajta kettős állampolgársági igényt, azoknak a számosságából ne tudjon politikai hecckampányt építeni. Azt hiszem, mindnyájunknak érdeke az, hogy a lehető leginkább békés körülmények között zajlódjék le a kettős állampolgárság ügyintézése.

Itt a parlamentben példamutató és a korábbiakban szinte példátlan egység alakult ki a kettős állampolgárság megszavazásánál, az azóta az MSZP-ből kivált pár képviselőn kívül, illetőleg az egyik mutogató képviselőn kívül, ha jól emlékszem, más igazából nem szavazott ezen javaslat ellen, úgyhogy bízom benne, hogy itt is érzékelni fogják ennek a súlyát, és támogatják ezt a javaslatot. A kormány mindenesetre támogatja, és bízik benne, hogy minél előbb hatályba is léphet.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 12 2013.03.25. 5:06  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, itt korábbi idők bűneit kell most törlesztenie egy új kormányzatnak és családok százezreinek, hiszen volt olyan kormányzat, amelyik valahogy nem vette észre, hogy a devizahitelezés mértéke 140-szeresére - nem 140 százalékkal, hanem 140-szeresére - nő Magyarországon a kormányzása ideje alatt, és így keletkezik olyan helyzet, amely teljes mértékben kezelhetetlen mindenki számára, kezelhetetlen első ránézésre a családok számára, a bankok számára és az állam számára is. Ezért kellett újfajta megoldásokat, újfajta eszközöket keresni az amúgy is válsággal küszködő gazdaságban. Az egyik volt a végtörlesztés, amire képviselő úr is utalt, 170 ezer család számára jelentett ez megoldást.

Gondolják el, hogy a házastársakkal, gyermekekkel együtt mekkora tömeg lehetett az, aki már az első körben, a végtörlesztéssel szabadulni tudott ebből az adósságcsapdából. A most lehetőségként kínálkozó árfolyamgát rendszere pedig éppen a mai napon fog kibővülni azzal a lehetőséggel, hogy még májusig meghosszabbítjuk az ebbe való belépés lehetőségét. Bízom benne, hogy minden frakció, minden képviselőtársunk támogatni fogja ezt, hiszen egy korábbi mulasztást kell most így helyrehozni azáltal, hogy az eddigi közel 100 ezer ember mellé újabbak is jelentkezhessenek, hiszen a figyelemfelhívó kampányok most folynak. Bízunk benne, hogy minél többen jelentkeznek be, minél többen élnek ennek a lehetőségével, és kerülnek ki abból a csapdahelyzetből, amit számukra a törlesztőrészlet kétszeresére-háromszorosára való emelkedése okozott. Másrészről a limitált árverezés szintjén az emberek lakhatáshoz való lehetőségeit igyekszik megvédeni a Nemzeti Eszközkezelő létrehívása, az egyházakkal, önkormányzatokkal való együttműködés, ami a lakhatás jogát biztosítja mindenki számára, szintén mindenkinek egyfajta biztonságot jelent.

Ugyanakkor jól látható pont az elmúlt egy hét, tíz nap hírei nyomán, milyen jó, hogy a kormányzat ezt az utat választotta és nem a ciprusi utat, amelyik bankzárhoz és a betétek megadóztatásához vezet, hanem egy magyar utat, amelyik a közteherviselés rendszerének átszervezésével nem az adósokon csattan, nem a kisemberek pénzét veszi el, hanem igyekszik a profitképes és évek óta a profitot kivető nagyszolgáltatókon keresztül helyreállítani a költségvetés egyensúlyát. Ne felejtsük el, hogy a bankbetétek megadóztatása mindig a kisembereket sújtja jobban, hiszen akiknek nagyobb betétjük van, azoknak ez a tartalékaik, a megélhetésük szempontjából sokkal kevésbé jelentős, akinek viszont kisebb a pénze, annak sokkal inkább fáj egy ilyesfajta bankbetét. Ha 2010-ben nem történik kormányváltás Magyarországon, valószínűleg Magyarország is a ciprusi útra került volna. Ahhoz, hogy el tudtuk kerülni, hogy Magyarországról nem olyan hírek mennek, mint Ciprusról, kellett a kormányváltás és a kormányváltás után a nemzeti érdeket figyelembe vevő kormány.

Talán önök is emlékeznek rá, hogy a korábbiakban sem az MSZP, sem Gyurcsány Ferenc nem vállalta az IMF-EU-megállapodást a saját nevével, hanem egy külső, szakértőnek látszó miniszterelnököt, Bajnai Gordont hívták be ide a parlamentbe, bár már itt volt jó régóta miniszterként és részese volt mindazoknak az intézkedéseknek, amelyek korábban születtek. De még Gyurcsány Ferenc sem merte a nevével azt az IMF-EU-megállapodást vállalni, amit Bajnai Gordon utána kritika nélkül önmaga, a saját két kezével végrehajtott. És biztosak lehetünk benne, hogy ha bármikor máskor, ne adj' isten, megint lehetősége lesz a kormányzás közelébe kerülni, akkor újra megtenné. Amit egyszer megtett, azt újra megtenné.

Ami a végrehajtási ügyeket jelenti, tisztelt képviselő úr, ez valóban egy olyan helyzete az embereknek, amikor nagyon kiszolgáltatottak, éppen ezért hamarosan igyekszünk azt az igazságügy-miniszteri rendeletet módosítani - nyilvánvalóan az adósok javára -, a 14/1994-es IM-rendeletet, amely még kedvezőbbé teszi azok számára a helyzetet, akik ilyesfajta végrehajtási eljárásba keveredtek. Először is munkadíjcsökkentést kívánunk bevezetni majd kifejezetten a zálogjog érvényesítésére irányuló ügyekben - itt nyilvánvalóan a végrehajtói munkadíjra kell gondolni -, és az egyetemleges adóstársak ellen indult, ugyanazon végrehajtó által indított és lefolytatott különböző ügyekben.

A munkadíj bázisának az eljárás kezdetén való rögzítését szintén fontos lépésnek tartjuk, valamint a költségátalány csökkentését nagyon sok zálogjog-érvényesítésre irányuló ügyben. A behajtási jutalék csökkentése az adós egyetlen lakóingatlanának értékesítéséből eredő behajtása során szintén a kormányzat elképzelései között szerepel. A költségelőlegezés szabályainak egyértelművé tétele szintén az adósok érdekét szolgálja, valamint a díjfelszámítás átláthatóbbá tétele, így a sorrend vagy a részletesebb díjjegyzék előírása mind-mind az adósok, a nehéz helyzetbe került emberek érdeke irányába mutat.

Ami pedig a húsvéti jókívánságait illeti, tisztelt képviselő úr - bár holnap még mindenképpen találkozunk -, engedje meg, hogy a magam nevében is mindenkinek áldott húsvétot kívánjak. Valóban, ahogy ön mondta, a húsvét üzenete az, hogy bármikor is elbukunk emberileg önmagunk vagy az Isten előtt, megváltottak minket kétezer évvel ezelőtt, éppen ezért mindig van út és lehetőség a felállásra.

Köszönöm szépen, áldott húsvétot kívánok. (Taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 60 2013.03.25. 4:04  57-62

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ezeknek az embereknek, akikről szó van, köszönhetjük a mai szabadságunkat. Ők akkor álltak ki az emberi jogok, a szabadságjogok, a demokrácia és a jogállam mellett, amikor ezért nem elismerés járt, hanem börtönbüntetés. Ők akkor voltak bátrak, amikor ennek igazán tétje volt, amikor nemcsak saját maguk, de talán egész családjuk életét is derékba törték, és vállalták, hogy soha nem fognak olyan állást betölteni, soha nem lesz olyan lakóingatlanuk, mint amelyik a teljesítményük alapján nekik járna, de a szabadságszeretetük mégis nagyobb volt ennél.

(14.50)

Ez az egyik alapja is annak, hogy miért is kell nekünk ezeknek az embereknek nyugdíj-kiegészítést adnunk, hiszen ők maguk, ha politikai elveiket feladták volna és kiszolgálták volna az aktuális rendszer párturalmát, és behódoltak volna, és ugyanazt visszhangozták volna, mint az akkori MSZMP-vezetők, akkor nyilvánvalóan sokkal nagyobb karriert futhattak volna be. Ők ugyanakkor a jogállamot választották, a demokráciát választották, az alapjogok védelmét választották, amiért az a rendszer megbüntette őket, ezért kötelezettsége utána egy jogállami rendszernek, hogy valamiféleképpen jóvátételt adjon az ő számukra. Őnélkülük nem lett volna rendszerváltás, nélkülük nem lenne demokratikus parlament, nem lenne véleményszabadság Magyarországon, ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a történelem mégiscsak nekik adott igazat, hiszen a végső győzelmet mind erkölcsi, mind történelmi, mind politikai értelemben ők aratták le.

Sajnos nem tehetjük semmissé azokat a hátrányokat, amelyeket el kellett szenvedjenek az alatt a negyven év alatt, ami alatt a kommunisták uralkodtak Magyarországon, de valamelyest igyekszünk anyagiakban is kárpótolni őket. Nem minden kormány cselekedett így. Önök is emlékeznek, a Gyurcsány-kormány az utolsó éveiben pontosan a kommunizmus áldozatain spórolt, nem emelte azokat a nyugdíj-kiegészítéseket, amelyek nekik jártak. Bár a teljes nyugdíjösszeg valamekkora mértékben emelkedett, azoknak az embereknek a résznyugdíja, kiegészítő nyugdíja, akik a kommunizmus ideje alatt valamiféle üldöztetést szenvedtek, és ezért kárpótlási alapon nyugdíj-kiegészítést kaptak, sem Gyurcsány Ferenc utolsó éveiben, már miniszterelnökségének utolsó éveiben, sem pedig Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt semmifajta emelésben nem részesültek.

Ha volt olyan nyugdíjas, aki igazán hátrányt szenvedett a Gyurcsány-Bajnai-korszakban, az nyilvánvalóan leginkább a 13. havi nyugdíj elvétele, tehát nyugdíjcsökkenés mellett pontosan ezeknek a pótlékoknak a befagyasztása volt. Jól látható tehát, hogy ki milyen prioritással kezeli az egyes személyeket, kik voltak azok, akiket a Gyurcsány-Bajnai-korszakban büntettek, és most pedig igyekszünk ezt kompenzálni. Egyrészről a rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban foglalkoztatottak és ott fogva tartottak, a hortobágyi kényszermunkatáborokban levők, a Budapestről deportáltak mind ebbe a körbe tartoznak. Az 1956-os forradalomban részt vevők, ezenkívül az 1945 és 1963 között koncepciós perekben elítéltek, valamint a Gulágra, a Szovjetunióba kényszermunkatáborokba elhurcoltak - ők tehát az a kör, akik részére ezt az 50 százalékos emelkedést a kormányzat január 1-jére visszamenőleges hatállyal bevezette.

Ezeknek az embereknek a köre, akik a kommunizmust ilyen szempontból megszenvedték, körülbelül 700 ezer főre tehető. Jó részük sajnos már nincsen az élők sorában, már csak az idő múlása miatt is (Novák Előd közbeszólása: Biszku Béla pedig még él.), és körülbelül egyharmaduk az, aki saját jogon, míg kétharmaduk körülbelül özvegyi jogon fog ilyesfajta emelést kapni.

Ahogy elmondtam, ebben az évben visszamenőleges hatállyal 50 százalékos nyugdíjkiegészítés-emelkedést kaphatnak ezek az emberek, de a következő évben is a túlélők még további 50 százalékos emelést kapnak, ugyanúgy, ahogy a holokauszt áldozatai is hasonló mértékben részesülnek ilyesfajta nyugdíjkiegészítés-emelésben.

Jól látható tehát, hogy amelyik kormány fontosnak tartja ezeknek az embereknek az emlékét, valóban próbál rajtuk segíteni, az meg tudja lépni ezeket a lépéseket, az előző kormányzatoknak is meg lett volna ez a lehetősége. Mi emléknapokban is és ilyesfajta nyugdíjemelésekben is igyekszünk ezeknek az embereknek a szenvedéseit valamiféleképpen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) anyagiakban is kompenzálni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 278 2013.03.25. 0:45  275-281

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja. Azért támogatja, hiszen egy korábban rendezetlen helyzetet rak rendbe ez a törvényjavaslat, tisztázza ezt a rendezetlen jogi helyzetet. Erre adatvédelmi biztos úr is felhívta a figyelmünket, és nagyon jó, hogy ezt még jóval a kampány kezdete előtt tudjuk megtenni, hiszen bő egy év van hátra a 2014-es választásokig. Tehát időben, több mint egy évvel korábban tudjuk ezeket a kérdéseket rendezni.

Maga a javaslat pedig tartalmilag nagyon jó egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme között. A pártok számára pedig kiszámítható és biztos kereteket teremt arra, hogy hogyan lehet törvényesen az állampolgárok véleményét vagy támogatását kérni. Ezért a kormány ezt a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
265 16 2013.03.26. 5:17  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ami a kormánnyal szembeni demonstrációkat illeti - ahogy képviselő asszony is célzott rá -, azok a különböző akciók, amelyek a spontaneitás látszatát keltették, amelyek úgy tűntek, mintha aktuálisan az elégedetlenségtől összeverődött emberek csoportjából állt volna, az - ahogy egyre több újsághír kerül napfényre - egyre inkább látszik, hogy egyáltalán nem ad hoc, egyáltalán nem általános elégedetlenségből fakad, hanem nagyon is jól kitalált, jól szervezett és jól megcélzott politikai akcióknak a része. (Folyamatos zaj.)

Hiszen az már egy bő hónappal ezelőtt is kiderült, hogy vannak olyan, ilyesfajta szervezők, akik amerikai tanácsadók képzésén vettek részt, mielőtt nagyobb tüntetéseket szerveztek volna. Ez nyilván nem a spontaneitás jele, és az utóbbi napokban pedig olyan hírek is előkerültek, hogy milyen, teljesen titokzatos körülmények között, szabályokkal, különféle információkiszivárgást megakadályozó intézkedésekkel - mint például telefonkikapcsolás, akkumulátorkivétel, zárt helyiségben való megbeszélések - igyekeztek összeszervezni azokat az akciókat, amelyek egyáltalán nem voltak tehát spontának, hanem egy nagyon jól célzott politikai akciónak voltak a részei. És utólag egyre inkább összeáll mindenki számára - aki figyeli a híreket - a kép, hogy pontosan kik és milyen sorrendben szervezik ezeket az akciókat, használva föl erre akár fiatalabbakat, akár idősebbeket, akár utcai demonstrációkra, akár erőszakos akciókra, olyan erőszakos akciókra is, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa, hogy pártszékházak ellen agressziót indítottak volna. Agresszió amúgy is elsősorban csak szélsőségesebb vagy radikálisabb szervezetek rendezvényén fordult elő (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), illetőleg Gyurcsány Ferenc rendőrsége által 2006. október 23-án. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.)

Ami a képviselő asszony által a kérdéseiben illetett adatgyűjtést illeti, természetesen mindnyájan várjuk az adatvédelmi biztosnak a jelentését, hiszen ő hivatott arra, hogy megvizsgálja az egész adatgyűjtés rendszerét. Nem szabad semmiképpen, hogy magyar állampolgároknak vagy bárkinek az adatai illetéktelen kézbe kerüljenek, ezt nyilvánvalóan ez a független hatóság meg tudja akadályozni, és megvannak az eszközei is arra, hogy kikényszerítse az ilyesfajta törvénytelenségek megszüntetését. Nagyon sok feltételnek kell megfelelni, és az, ami itt történt az utolsó napokban, hogy állítólagosan azonosító szoftvert telepítettek azoknak a gépére, akik itt rányomtak egyszer akár meggondolva, akár meggondolatlanul egy hozzájáruló gombra, ez hosszú távon is tisztázatlan és talán ellenőrizhetetlen helyzetet teremt az ő adatgyűjtésükkel kapcsolatban.

Tudni kell, hogy kik, miért, milyen országokban és milyen szervezeteken keresztül fogják ezeket az adatokat kezelni, és - ahogy képviselő asszony is említette - az elfogadhatatlan jogállami körülmények között, hogy egy szervezet vezetője már előre azt mondja, hogy amennyiben a vizsgálat eredménye az lesz, hogy törvénytelenségeket talál az Együtt 2014-nek vagy a Haza és Haladásnak az adatgyűjtésében, akkor ez nyilvánvalóan a jogállamnak az állapotát mutatja és nem pedig a kezdeményezők figyelmetlenségét vagy szándékolt törvénysértését.

Én kérek mindenkit, hogy tartsa tiszteletben, hogy Magyarországon a törvények uralkodnak, ezeket a törvényeket bizonyos független szervek betartják, és ne azt mondják, hogy az egész jogállamnak van problémája akkor, amikor igazából ők nem ismerik, vagy ismerik, de szándékosan nem tartják be az egyes jogszabályokat. Furcsának is tartom, hogy előre úgy gondolják, hogy törvénysértést fognak megállapítani. Hogyha ők törvényesen jártak el, akkor miért aggódnának emiatt?

A személyes adatok védelmét az alaptörvény 6. cikke szabályozza. Itt mindenki számára a személyes adatok védelméhez való jogot biztosítja, vagy más nevén az információs önrendelkezési jogot. Ez azt jelenti, hogy mindenki maga rendelkezhet teljesen szuverénül saját adatainak a feltárásáról, ezt felvenni vagy felhasználni az ő hozzájárulása, engedélye nélkül nem lehet. Ez mindig is az érintett önkéntes felajánlásán vagy hozzájárulásán alapul, hogy ki hol, mikor és milyen célra használja ezt fel. Kivételesen törvény is elrendelheti az adatgyűjtéseket kötelező szolgáltatások jegyében, de ennek a köre igen szűk, és nyilván itt közcélra kell hogy irányuljon.

Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény részletezi, hogy hogyan lehet adatot gyűjteni. Nagyon fontos a célhoz kötöttség. Tehát olyasfajta adatokat szabad csak gyűjteni, amelyek az adott cél elérésére alkalmasak és a megvalósuláshoz is elengedhetetlenek. Mindenképpen az egész folyamatnak tisztességesnek és törvényesnek kell lenni, és akkor, ha különleges adatot kezelnek - például politikai véleményt vagy pártállást -, akkor írásbeli hozzájárulás szükséges az illetőtől. Emlékezhetünk, hogy a HVG is úgy gyűjtött adatokat és hozott le a cikkében köztisztviselőkről, hogy semmifajta hozzájárulásuk nem volt. Részleges (sic!) tájékoztatásra van szükség, adatbiztonsági szabályokat meg kell tartani, hogy védve legyenek a külső behatástól ezek az adatok, illetőleg a tiltakozáshoz való jogot (Az elnök csengetéssel jelzi az idő leteltét.), a törléshez való jogot, a helyesbítéshez és a jogorvoslathoz való jogot biztosítani kell. Ezért fontos, hogy mindezt meg kell hogy előzze az adatvédelmi hatósághoz való előzetes bejelentés.

Várjuk az adatvédelmi biztos úr vizsgálatának az eredményét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 12 2013.04.08. 5:08  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Valóban, egy kormányzat egyik ismérve, hogy a legszegényebbekkel miként törődik, és azok számára, akik a legnehezebben tudják megélni a napjaikat, milyenfajta segítséget tud nyújtani. A képviselő úr is említette, a szegénységnek nagyon sok formája van, és a nehéz helyzetbe kerülésnek is sok formája van. Ugyanakkor van egy minimum, amiből ki-ki meg tud élni, ez a minimálbér értéke. Azt hiszem, jól mutatja egy kormányzatnak a leginkább nélkülözőkhöz való hozzáállását, hogy miként tudja a minimálbért megemelni. Ne feledjük, idén februárban hozta ki az Eurostat azt az európai felmérését, hogy az idén januári minimálbér-emeléssel Magyarországon valósul meg a második legnagyobb minimálbér-emelés. Magyarország tehát jobban teljesít, mint 25 európai uniós tagállam az Eurostat adatai szerint.

Ugyanakkor nemcsak más európai uniós tagállamokhoz hasonlíthatjuk az adatokat, hanem az előző évekhez is. (Gúr Nándor: Beszélj az előző két évről!) Megnézhetjük, hogy az elmúlt négy kormányzati ciklusban ki hogyan emelte a minimálbért. Ne feledjük el: 1998-ban 19 500 forint volt. Ez az összeg emelkedett 2002-re, az első Orbán-kormány végére 50 ezer forintra. Az első Orbán-kormány idején tehát 156 százalékkal emelkedett a minimálbér összege. A szocialista kormányok nyolc év alatt 50 ezer forintról 73 500-ra emelték a minimálbért, ez 25 és 17,6 százalékos minimálbér-emelés. Soha nem volt, úgy látszik, ebben a négy ciklusban olyan kevés emelkedés, mint a Gyurcsány-Bajnai-időszakban, akkor volt a legkisebb a minimálbér emelkedése. (Göndör István közbeszól.) Az elmúlt három esztendőben pedig további 33 százalékos emelkedés követte az eddigi minimálbér-emeléseket.

Ha tehát azt nézzük, hogy a legszegényebbeket, a legkevesebbet keresőket melyik kormány hogyan támogatja, azt láthatjuk, hogy egy átlag szocialista évben 4,96 százalékos a minimálbér emelése, kevesebb mint 5 százalék. Egy átlag polgári kormány ideje alatt, a Fidesz-KDNP-kormány alatt nem 4,96, nem 14,96, hanem 20,18 százalék! Négyszer akkora a jobboldali kormányok alatt a minimálbér emelkedése, mint bármilyen baloldali kormány alatt. Aki igazán igyekszik a legszegényebb emberek hangját meghallani, az a minimálbért emeli. Aki a nagy cégek hangját hallja meg, az pedig a minimálbért igyekszik alacsony szinten tartani és a lehető legkisebb mértékben emelni. És jól láthatók itt a teljesítménykülönbségek, képviselőtársaim. Azért a négyszeres szorzó 5 százalék alatt és egy 20 százalék fölötti arány a minimálbér átlagos éves emeléséből elég beszédes azzal kapcsolatban, hogy melyik kormány az, aki igazán a szegények érdekét igyekszik képviselni, a szegényekét is és a középosztályét is, kinek itthon fontos az emberek véleménye, és kinek külföldön a nemzetközi cégeké.

Ugyanakkor nézhetjük a végtörlesztést is. Önök is tudják: a végtörlesztés esetében 170 ezer család menekült meg a devizahitel-csapdából, ez 24 százaléka az adósoknak. Míg az árfolyamgát most már meghosszabbított rendszerében 141 ezer család menekült meg, ez 31 százaléka annak a körnek, akik igénybe vehetik; tehát 24 plusz 31 százalék. Több családon tudott már ez a kormány segíteni, mint amennyin nem, több család tudta már igénybe venni a devizahitelezéssel kapcsolatban a mostani kormányzat valamelyik segítségét, mint amennyi nem. Tehát szerencsére már többeken tudtunk segíteni, mint akik még hátravannak a devizahitelesek közül.

Amit képviselő úr a felszólalása második felében említett, a különböző végrehajtási, bírósági végrehajtási eljárások: ezzel kapcsolatban a 14/1994-es IM-rendelet módosítására készül a kormányzat, mert mi is látjuk pontosan egyrészről a szabályok be nem tartásával kapcsolatos problémákat, másrészről a túlságos költségezési, díjemelési problémákat, amelyek azokat sújtják, akik már így is rengeteg adóssággal rendelkeznek. Az adósságukra még az utolsó fordulóban, ha tetszik, rárakódik egy olyasfajta összeg, amit mindenképpen ki kell fizetni, hiszen a végrehajtás költségei a kielégítési sorrend elején szerepelnek.

(13.30)

Éppen ezért igyekszünk differenciáltabb végrehajtói díjszabást létrehozni, az elektronikus kapcsolattartásra ösztönözni és ennek a költségcsökkentő tényezőire ösztönözni az adósokat, illetve a jogalkalmazási problémák egy részét orvosolni, hiszen itt a kamarán belül is elég éles ellentétek vannak, amelyek olykor-olykor ennek a szakmának az amúgy sem túl jó hírnevét ronthatják, de nyilvánvalóan ez a fajta élethelyzet mindenki számára negatív, tehát sosem lesz egy kedvelt helyzet vagy kedvelt foglalkozás.

Munkadíjcsökkentést fogunk bevezetni, főleg azoknál a végrehajtóknál, akik zálogjog értékesítésére irányuló eljárást visznek véghez. A munkadíj bázisát már az eljárás kezdetén kívánjuk rögzíteni, hogy ez ne tudjon felcsúszni időközben, költségátalány-csökkentést fogunk bevezetni szintén a zálogjog érvényesítésével kapcsolatban, a jutalékfelszámítást kizárjuk a NET által végzett követelésrendezésben, és ezenkívül még számtalan egyéb szabályban, például a költségelőlegezésben kívánunk egyértelmű szabályokat tenni vagy a rendtartásban, a díjszámítás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) átláthatóságában, a sorrendben és más kérdésekben is.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 66 2013.04.08. 4:18  63-71

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Először is a válaszadó személyével kapcsolatban: ön is ismeri a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt, valamint a kormány statútumrendeletét. Ezek egyértelművé teszik az ilyesfajta helyettesítés rendjét, és így természetesen közjogilag teljesen tiszta, ahogy minden minisztert itt a parlamentben az államtitkára helyettesíthet, itt is láthatja előttem-mögöttem, hogy kik ülnek itt, ugyanígy miniszterelnök-helyettes urat, bármelyikről is legyen szó, én itt a parlamentben helyettesíthetem.

Másrészről ön egy olyan dologról rántotta le a leplet, olyan dolgot derített ki, amely lényegileg, tartalmilag 2010. november 24. óta ismert. Nevezetesen, akkor ön szerint eddig észrevétlenül, de Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszony és Wetzel Tamás miniszteri biztos teljesen nyilvánosan, mindenki számára átláthatóan és azóta is jól követhetően, megállapodást kötött, hogy a KIM, a KüM és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közösen igyekszik előmozdítani a demokrácia-központok révén, hogy minél többen kapjanak tájékoztatást és segítséget, akik magyar állampolgárságot igényelnek. Ez nem példa nélküli, más szervezet is van, amelyik segíti a magyarok határon túli adminisztrációját, akár a Vajdaságban, akár Erdélyben. Sőt, az RMDSZ is segítséget nyújt nyilvánvalóan mindenkinek, aki magyar állampolgárságot szeretne, konkrétan a dosszié összeállításában, vagy ingyenes fordítási szolgáltatással segíti az RMDSZ is azt, hogy a kettős állampolgárságot minél többen fel tudják venni.

Ami pedig azt jelenti, hogy ki segít a Fidesz választási kampányában, azt hiszem, az Erdélyi Magyar Néppárthoz vagy a demokrácia-központokhoz képest mégiscsak egyértelműbb az önök pártjának egy-egy elszólása. Mint például Szanyi Tibor, amikor lerománozza a határon túli magyarokat, akkor ugyanazt a politikát folytatja, amit a szocialisták 2004. december 5-én vagy azelőtt a 23 millió románozással tett. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Hazudsz.) Így taszítják el maguktól a határon túli magyarokat.

Ön kifogásolja azt, hogy miért kérdezte meg ez a szervezet azt, hogy mi a véleményük az erdélyi magyaroknak a Fidesz és Orbán Viktor nemzetpolitikájáról. Hát, még inkább föl lennének önök szerintem háborodva, ha bármilyen szervezet megkérdezné a határon túli magyarokat Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken, hogy mi a véleményük a Gyurcsány-Bajnai-korszak nemzetpolitikájával kapcsolatban. Hogy arról hogyan vélekednek, amikor Gyurcsány Ferenc a magyarok ellen kampányolt óriásplakátokon, az vajon milyen visszhangot keltett határon túl? Ezt önök nagyon nehezen tudják majd helyrehozni, úgy gondolom, a határon túli magyaroknál.

Hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy az Erdélyi Magyar Néppárt milyenfajta információkat szolgáltat, milyenfajta kérdőíveket küld ki, arra a magyar kormánynak semmifajta befolyása nincs. Ezek a szervezetek vagy olyan civil szervezetek, amelyek bejegyzésen kívül működnek, önálló jogi személyiség nélkül, vagy maga a Néppárt egy romániai párt, amely a magyar választásokon természetesen nem is indul; kicsit fura is, hogy ön azt mondja, hogy egy erdélyi magyar szervezet, amikor erdélyi magyarok között kampányol, akkor az magyarországi pártok malmára hajtaná a vizet. Úgy gondolom, ha minél több határon túli van, aki magyar állampolgárságot kér, az mindnyájunk számára előnyös.

Minden szervezet, és itt nemcsak ez az egy szervezet, hanem nagyon sok más szervezet is van, amely közreműködik ebben, például az ottani pedagógusszövetségek, amelyek a Határtalanul-programban hozzák a fiatalokat Magyarországra, és fogadják a magyarországi fiatalokat Erdélyben, nagyon fontos feladatot látnak el azáltal, hogy a magyar-magyar kapcsolatokat szorosabbá teszik. És ha megkérdezik őket arról, hogy hogyan kell magyar állampolgárságot igényelni egyszerűsített honosítással, bizonyára ebben is tudnak segíteni.

Tehát mi nem bíztunk meg senkit a regisztrációban való közreműködéssel, már csak azért sem, hiszen képviselő úr is tudja, hogy éppen a következő órákban fogunk ennek a menetéről itt a parlamentben dönteni az új választási eljárási törvény kapcsán. Úgyhogy azt kérem, hogy az önök rossz lelkiismerete nyomán, ami a határon túliakkal szemben kialakult, mégiscsak kövessék inkább Mesterházy Attila útját, aki igyekszik nem beavatkozni más pártok ügyeibe, sem Erdélyben, sem máshol. Szerintem jobban tennék, ha a Fidesz-KDNP példáját folytatnák, és önök sem tennék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 116 2013.04.08. 2:24  113-120

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ahogy képviselő úr is utalt rá, lassan lejár az a két év, amit magunknak szabtunk az egyszerűsítési programmal kapcsolatban. Idén április 30-áig tűztük ki, hogy egynegyedével fogjuk csökkenteni az állampolgárokra háruló adminisztrációs terhet, és mondhatom önnek, hogy ezek a jogszabály-módosítások megszülettek, és a célt elértük. Az adminisztráció egynegyedével, 25 százalékkal csökkent idéntől kezdve a korábbi évekhez képest.

Másfajta megközelítést tartalmazott ez az egyszerűsítési program, mint a korábbiak, élethelyzet-alapú egyszerűsítést dolgoztunk ki. 15 ügycsoportot soroltunk föl, 15 különböző olyan élethelyzetet, amelyben az emberek általában nem egy, hanem több közigazgatási eljárást elindítanak. Van ebben család- és gyermek-, egészségbiztosítási ellátással, házassággal, halálozással, ingatlanokkal, közoktatással, felsőoktatással, nyugdíjjal, szociális ellátással kapcsolatos ügyek, mind-mind egy-egy ügycsoport, amikor egyszerre valaki több irányba is elindít ügyeket. Igyekeztünk az időt csökkenteni, igyekeztünk a beadandó iratok, a beadandó mellékletek számát csökkenteni, igyekeztünk az átláthatóságot növelni átszervezéssel, és igyekeztünk minél inkább elektronizálttá tenni az ügyeket, felkínálni az elektronizált ügyintézés lehetőségét. Éppen ezért bízunk benne, hogy valóban - ez egy demokratikus deficit, amikor nem működik jól az államigazgatás, pontosabban, amikor elhúzza az ügyeket -, ha ezen sikerül gyorsítani, akkor ezáltal az embereknek a jogállamba és a demokráciába vetett hitét is tudjuk növelni.

Ha megnéznek egyes ügycsoportokat, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj esetében csökkentettük az ügyintézési határidőt 30 napról 18 napra, illetőleg a bölcsődei felvételhez is a különböző benyújtandó igazolások számát csökkentettük. Az egészségbiztosítási ellátásoknál a táppénz ügyintézésével kapcsolatban, ha elhúzódik az eljárás, sokkal előbb, sokkal könnyebben lehet előleget kapni. A halálozás, öröklés tekintetében, a születési, házassági és halálozási anyakönyveket most már nem nyolc, hanem öt nap alatt kell átvezetni, az ingatlannal kapcsolatos ügyintézésben pedig az elvi építési, az építési, a fennmaradási és a bontási engedélyek immáron teljeskörűen, akár elektronikusan ügyintézhetők, ha valaki ezt kérné, főleg az egyszerűbb megítélésű ügyekben fog gyorsulni az eljárás.

Innen fogom folytatni a viszonválaszban, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 120 2013.04.08. 1:26  113-120

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A legnagyobb egyszerűsítés valóban az, amit képviselő úr mondott, hogy csak azt kell tudni az állampolgároknak, hogy hol van a legközelebbi kormányablak, és reggel 8-tól este 8-ig oda elmehetnek. A kormányablakokban most 62 ügyet lehet intézni, ez év végére 2500-ra bővül, a kormányablakok helyszíne pedig 29-ről 300-ra.

De már van, amit eddig is megtettünk. Például az útlevéllel, okmányokkal kapcsolatos ügyintézésnél a 30 napos ügyintézés mellett lehet 7 napos, 3 napos vagy akár 24 órás határidővel is kérni a személyi okmányok kiállítását, vagy például ha valaki a gyermekének igényel ilyesfajta okmányt, nem kell mindkét szülőnek elmenni, elég az egyik. A gáz- és villanymérők átírásával kapcsolatban 800 ezer családnak mintegy 200 millió forintot spórolunk azzal, hogy 30 nap helyett 8 napon belül kell intézni az ügyeket a szolgáltatóknak, illetve egységes eljárásrend, egységes határidők és egységes formanyomtatványok vannak, tehát több alkalom helyett egyszer elég elmenni. A nagycsaládos gázárkedvezmény esetében például szintén nem kell évente új kérelmet beadni, hanem csak a különböző módosulásokat, az adatokban való módosulást kell bejelenteni, ez 320 ezer főnek segítség, hiszen nekik nem kell évről évre újraigényelni ezeket a különböző kedvezményeket, De akár a mellékvízmérőknél is 25 százalékkal csökkentettük az adminisztrációt azáltal, hogy hat- helyett nyolcévente kell vízmérőt cserélni, és még sokáig folytathatnám a sort.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 100 2013.04.09. 2:48  97-113

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja. A javaslat mind a hatályos, mind pedig a nemsokára hatályba lépő büntető törvénykönyv esetében egységesen igyekszik szabályozni azt a különleges esetet, amikor ilyesfajta közveszély színhelyén, az alatt, nyilván, hogyha itt árvíz vagy bármilyen más természeti katasztrófa vagy ipari katasztrófa következik be, akkor igyekszik az állampolgárok vagyonbiztonságát még inkább szavatolni. Egyetért a kormány a szabályozás irányával, hiszen több helyen, több esetben is szigorúbbá teszi a büntetési tételeket, a korábbi 2 év helyett 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti az ilyesfajta közveszély színhelyén történő lopást, eltulajdonítást, másrészről pedig, ha különösen nagy értékre követik el, akkor akár 10 éves felső határa is lehet ennek a bűncselekménynek. Nyilvánvalóan azért fokozott itt a büntető törvénykönyvben is az igény az itteni tárgyak védelmére, hiszen ilyenkor az illető, aki a bűncselekmény áldozatává válik, teljes mértékben képtelen a vagyontárgyai megvédésére, ő törvényi kötelezettségének tesz eleget akkor, amikor elhagyja a közveszély színhelyét, hogy ezzel az életét mentse, és mások ezt használják ki akkor, amikor az illető tulajdonos valójában nem tudja, méghozzá a törvény erejénél fogva nem tudja megvédeni a saját vagyontárgyait. Indokolt tehát, hogy ha valaki ezt kihasználja, akkor fokozott legyen az állam büntetési hatalma is.

Másrészről nyilvánvalóan ennek a bűncselekménynek nemcsak az adott személlyel kapcsolatban van negatív üzenetértéke, hogy tőle eltulajdonítják ezt a tárgyat, hanem az egész társadalom felé is negatív értéke van annak, amikor valakik vagyona ilyen esetben nincsen biztonságban. Nyilvánvalóan mindig van itt rendőri jelenlét, de amennyiben fokozódnának az ilyen bűncselekmények, a még fokozottabb rendőri jelenlét még több rendőr életét kockáztatná, akiknek járőrözniük kell ezeken a településeken, de bízunk benne, hogy ennek a módosításnak is, mely a szigorítás irányába mutat, lesz elrettentő ereje.

Különösen fontos szerintem, hogy ezekben a napokban tárgyalja a parlament ezt a törvényjavaslatot. Különösen fontos, hogy minden párt támogatja, hiszen nyilvánvalóan még készülhetünk árvizekre a következő hetekben, hónapokban is, úgyhogy reméljük, addigra már hatályba lép ez a javaslat, de az addig lefolyó vita is, úgy gondolom, már valamelyest elrettentő hatással is bír. Éppen ezért a kormány ezt a javaslatot támogatja, valamint azt is támogatja, hogy pontosításra kerül benne a korábbi törvénymódosítások nyomán, hiszen megszűntek az önkéntes tűzoltóságok, és helyükön most már önkéntes tűzoltó-egyesületek működnek, ezzel a fogalompontosítással is sikerül az ilyesfajta közfeladatot ellátó személyek fogalmát még inkább egyértelművé tenni és az egyéb jogszabály-módosításokhoz igazítani.

Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 134 2013.04.09. 9:18  113-135

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm mindenkinek az általános vita két részében, a vezérszónoki körben és a mostani délutáni vitában is a felszólalását, hiszen úgy gondolom, hogy nagyon fontos az a munka, amit itt végzünk. Jelképes munka, semennyire nem írjuk át a történelemkönyvet, hanem a történelemkönyvből tanulunk, és a történelemkönyvből tanulni pedig nem szégyen, a történelemkönyvet átírni viszont az. És ha tanulunk a történelemkönyvből, akkor úgy gondoljuk, hogy egy nap sem maradhat olyan, amikor büntetlenül használhatnak egyesek ilyesfajta diktatúrákra visszautaló képet.

A mostani általános vitarészben nagyon sok képviselőtársam nagyon részletesen, akár tudományos igénnyel, akár személyes élményeit fel-felhozva elmondta, mennyi indokunk van arra, hogy mind a két jelképet megtiltsuk, mind a két jelkép használatához büntetőjogi szankciókat is fűzzünk. S nagyon örülök, hogy támogatóak voltak a pártok részéről a különböző megnyilvánulások, hogy ezeket a magatartásokat mindenképpen igyekezzünk visszaszorítani.

Ami azt a felszólalást, azt a javaslatot, azt a módosító javaslatot illeti, amelyik rögtön eredményt is követelne, és nemcsak a köznyugalom megzavarására alkalmas módon, hanem a köznyugalom megzavarásával, tehát befejezett eredményként kívánja csak szankcionálni ezt a magatartást, arra azt tudom mondani, hogy a mostani büntető szabályunk számtalan részén csak az alkalmas mód van erre. A garázdaság esetében erőszakos magatartást tanúsítani alkalmas arra, hogy másokban riadalmat keltsen, ugyanígy a közveszéllyel fenyegetésnél a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tény állítása vagy látszat keltése a törvényi tényállási elem, szintén a törvényi vagy hatósági rendelkezés elleni izgatásnál a köznyugalom megzavarására alkalmas módon kell törvény vagy más jogszabály ellen általános engedetlenségre uszítani.

(16.10)

Tehát még tudnék példákat sorolni a most hatályos és az új büntető törvénykönyvünkből is, amelyek nem a befejezettséget, csupán az alkalmasságot szabják meg mint a törvényi tényállás elemét, ezért terjesztette be a kormány ezt a fajta módozatot.

Persze azoknak a gondolatán is tovább lehet menni, akik azt mondják, hogy aki kitesz magára egy vörös csillagot, az mi másért tenné ki, mint hogy megzavarja a köznyugalmat. Akár a bírósági gyakorlatban kialakulhatott volna egy olyan vélelem is, hogy ha valaki kitűz egy vörös csillagot, az nyilvánvalóan nem egyfajta esztétikai vagy egyéb tevékenység, hanem az nyilvánvalóan a köznyugalom megzavarásának az igénye, tehát immanensen eddig is sokan gondolhatták, hogy benne van a törvényi tényállásban ez az elem. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ettől kezdve már sem nemzetközi fórumok, sem a nemzetközi fórumok mellett a magyar Alkotmánybíróság nem hivatkozhat arra, hogy nem elég konkrét ez a törvényi tényállás, vagy túl tágan értelmezi a büntető törvénykönyv a bűncselekmény megvalósulásának a kereteit, hanem most már egyfajta érzelmi azonosulást, célzatot vagy egyfajta motívumot is kiemel a mostani büntető törvénykönyv. Hiszen ahogyan itt elhangzott, és az Alkotmánybíróság indokolásában is szerepel, nagyon eltérő lett a bírósági joggyakorlat. Voltak olyan bíróságok, amelyek ez alapján hoztak ítéleteket, voltak, amelyek nem hoztak elmarasztaló ítéleteket. Tehát talán azért is küldte az Alkotmánybíróság vissza hozzánk ezt a mostani javaslatot, hogy konkrétabbá téve a tényállást, ne fordulhasson elő az, hogy ha az ország egyik részében valaki kitűz egy vörös csillagot egy munkáspárti vagy más felvonuláson, akkor ez az illető büntetlenül marad, míg máshol vele kapcsolatban elindul egy büntetőeljárás.

Úgy gondolom, a továbbiakban bizonyára lesz még olyan személy, aki provokatív szándékból ismételten ki fogja tűzni a vörös csillagot, bár a vörös csillag fenyegetettsége és a horogkereszt fenyegetettsége is folyamatosan fennmarad. Tehát, hogyha a normál menetrendben el tudjuk fogadni itt a parlamentben, márpedig úgy látom, különösebben módosító javaslat elfogadására sem lesz szükség a javaslat feljavítása céljából, akkor már korábban, de még ha módosító javaslat lenne, akkor is időben tudnánk elfogadni ezt a javaslatot, tehát időben hatályba tud lépni, időben ki lehet hirdetni a javaslatot, és április 30-a után, május 1-jén továbbra is büntetett marad a vörös csillag és a horogkereszt használata, az önkényuralmi jelképek használata. De ugyanakkor, ha eddig is a büntetett jelképek használatra kerültek provokatív célból, akkor lehetséges, hogy akik eddig ebből akartak vagy megélni, vagy médiavisszhangot kelteni, vagy valamilyen belső felborult értékviszonyaik miatt ezeket a jelképeket magukra tűzték, nyilvánvalón lehet, hogy újra el fognak indítani ilyen próbapereket. Bízunk benne, hogy a strasbourgi bíróság akkor, amikor a magyar jogalkotás, a magyar törvényhozás ugyan fenntartotta a büntethetőséget, de konkrétabbá tette a tényállást, értékelni fogja ezt a fajta módosítást, hiszen ez pontosan a strasbourgi és az alkotmánybírósági ítéletek irányába hat, bár ránk az első kevésbé, de az Alkotmánybíróságé teljes mértékben kötelező. És értékelve annak a százmilliónyi embernek a kegyeleti jogait, akik meghaltak a kommunizmus következtében, és értékelve a közép-európai, kelet-európai országok nagyon hányattatott történelmét, végre olyan döntést fog hozni, amely a magyar emberek számára is elfogadható, és nem közfelháborodást, hanem közmegelégedést jelent itt Magyarországon. Hiszen ha ez megtörténik, akkor talán ezek a provokátorok, akik itt-ott-amott igyekeznek mások kegyeleti jogát teljesen otromba módon megsérteni, ők is talán visszább vesznek az agaraikkal, és lehet, hogy otthon, egymás közt majd nosztalgiáznak a Rákosi-időkről, de a köznyilvánosság előtt nem fognak ilyesfajta szimbólumokat és jelképeket használni.

Én nem értenék egyet azzal a megnyilvánulással, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát szinte korlátlanná kell tenni ebben az esetben, és mindenki számára ezeknek a jelképeknek a használatát meg kell engedni. Hogyha már akár a médiaszabályozásban is igyekszünk bizonyos erőszakos tartalmakat korlátozni, az interneten is olyan szabályokat vezetünk be, amelyek a romboló, erkölcstelen vagy bizonyos népcsoportok ellen uszító tartalmakat kiküszöbölik a médiából, hogyha holokauszt-emléknapot tartunk arra, hogy elítéljük a nácizmus rémtetteit, ha a kommunizmus áldozatainak emléknapját tartjuk, vagy elítéljük a sztálinizmus, a rákosizmus és a Kádár-rendszer szörnyű rémtetteit, következetlenek lennénk, ha a büntetőjog eszközével nem élnénk. Ez nem pusztán egy eszköz, hanem a nagyon sok eszköz eszköztárából egy rész. Ha tanítjuk az iskolában, ha megemlékezünk itt a parlamentben, akkor nyilván aki azokat az értékeket durván, célzottan és nagyon nagy mértékben tagadja, rombolja, amelyeket mi itt közösen vallunk, amelyekről mi itt megemlékezünk, amelyekre emléknapokat, oktatási segédanyagokat vagy akár külön programokat szervezünk, múzeumokat tartunk fönn a Páva utcában vagy az Andrássy út 60-ban, akkor nyilvánvalóan indokolt, hogy a büntetőjog eszközével is éljünk, hiszen így teljes a képlet, így fontos fellépni ezekkel szemben.

Én magam sem szeretném igazából, hogyha bármikor Magyarországon, Budapest utcáit akár horogkereszttel, fekete ruhában masírozó alakok lepnék el, de azt sem, hogyha vörös csillagos egyfajta nosztalgiamenetet hajtanának végre. Hiszen ne feledjük el, hogy összesen 1 millió ember szenvedte el a kommunizmus büntető szervezetrendszerének valamiféle tevékenységét, 1 millió ember ellen indult Magyarországon valamilyen eljárás, lehetett ez nyomozás vagy rendőrhatósági vagy más eljárás, s ezek közül nagyon sokak ellen vádat is emeltek, az ügyészség látókörébe is kerültek, és ez bizony nagyon sok magyar családot érint. Hiszen hogyha megnézzük a konkrét adatokat, 650 ezer ember ellen indult vádemelés, ennyi vádiratot fogalmaztak meg, és 390 ezer esetben elmarasztaló ítélet is született a kommunizmus ideje alatt. Túl azon a több százezernyi honfitársunkon, akiknek az élete a második világháború alatt a náci rémtettek következtében akár Magyarországon, akár a haláltáborokban szörnyű körülmények között ért véget, ne feledjük el, hogyha csak az '56-os forradalmat nézzük, ott is 2 ezer fő halt meg, 20 ezer fő megsebesült, 350 főt kivégeztek, 22 ezret bebörtönöztek, 13 ezret internáltak, 200 ezer fő pedig elmenekült az országból. Recskre hurcoltak 1300 főt, Budapestről kitelepítettek 13 ezer főt, a Hortobágyra vittek 10 ezer főt, és még sorolhatnánk, hogy a B-listások és mások miként szenvedték el a kommunizmust, vagy mi történt a szovjet hadifogságba került 189 600 fővel, mi lett a "málenkij robotos" 600-650 ezer fővel, és mi lett azzal a 250-350 ezerrel, aki ezek közül soha nem tért vissza. Ezeknek az embereknek az életét mind-mind a vörös csillag vagy mind-mind a horogkereszt jelképe alatt vették el vagy nyomorították meg. Ezeknek az embereknek a kegyeleti jogai és az általános igazságosság is azt mondatja velünk, hogy márpedig ezeket a szimbólumokat Magyarországon ilyen történelem után folyamatosan tiltani kell.

Köszönöm ehhez mindenkinek a támogató megnyilvánulásait, és remélem, hogy mindez majd támogató szavazatokban is megnyilvánul. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 138 2013.04.09. 5:12  137-138

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország új alaptörvénye egyértelművé teszi a mindenkori magyar kormányzatnak a feladatát, hiszen annak keretében, hogy felelősséget visel a mindenkori Magyarország, a mindenkori magyar kormány a határon túl élő magyarokért, ezen túlmenően támogatnia kell az ő közösségi, helyi autonómiatörekvéseiket is, az önrendelkezési jognak ezt a fajta biztosítását a magyar alaptörvény írja elő mint a magyar kormányzat által mindig is támogatandó célkitűzést. Azt tehát, hogy mi Magyarországnak az ilyesfajta nemzetpolitikája, hosszú távon rögzítette az alaptörvény. Minden kormány számára egyértelmű, hogy azokon a helyeken, ahol a magyarság egy tömbben él, ott minél inkább egyfajta területi autonómiát igyekezzen az ottani magyarság számára, akár a szomszédságpolitika, akár a külpolitika, akár bármilyen más eszközével is segíteni. Nyilvánvalóan ott, ahol nincs tömbmagyarság, ott egyfajta személyi-kulturális autonómia lehet inkább irányadó, de Erdélyben azért van legalább három olyan megye, ahol a magyarok egyértelmű, 80-90 vagy még nagyobb százalékos arányban többségben élnek, bármennyire is közel száz év telt el a trianoni békediktátum óta. Tehát ezen a területen Magyarországnak egyértelműek a kötelezettségei.

Én úgy gondolom, hogy maga az autonómia az ott élő vagy a körülöttük élő románok számára is egyértelműen pozitívum lehet, hiszen ezáltal sokkal inkább be tudnak tagozódni a román közigazgatásnak, államszervezetnek a rendszerébe, sokkal inkább megtalálják a helyüket. Ha megnézzük a nyugat-európai példákat, különböző ottani szeparatista, ilyesfajta törekvésekkel szemben az autonómia biztosítása békés állapotokat teremtett. Magyarország és Románia is és a környező országok többsége is, ahol magyarok élnek, az Európai Unió tagja. Márpedig az Európai Unió számtalan pontján találhatunk nagyon jó mintákat a határon túli nemzeti kisebbségeknek vagy az ott élőknek az autonómiatörekvései támogatására. Ha megnézzük a dél-tiroli részt, ha megnézzük Katalóniát, ha megnézzük Belgiumban a flamand-vallon együttélést, ha megnézzük Skóciát, és még lehetne hozni példákat északi országokból is, például a Finnországban élő svédek helyzetét, ott nagyon széles körű autonómiával biztosították az ott élő kisebbségek jogait. És ha az Európai Unióban élünk, és mindnyájan azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező európai polgárok vagyunk, akkor miért lenne kevesebb joga egy erdélyi magyarnak, mint egy finnországi svédnek vagy mint egy spanyolországi katalánnak vagy mint egy Nagy-Britanniában élő skótnak vagy egy Belgiumon belül élő flamand és vallon nemzetalkotó tényezőnek? Miért mondhatnánk azt, hogy ők vagy a szlovákiai magyarok kevesebbet érnek, kevesebb jog illeti meg őket, mint bármilyen más ország polgárát, bármilyen más nemzetiséghez tartozó állampolgárokat?

Én úgy gondolom, hogy igenis az Európai Uniónak elő kell segítenie az itteni magyar közösségeknek, a Kárpát-medencei magyar közösségeknek a minél szélesebb körű önrendelkezési jogai kialakítását. Nem csak egyfajta követelésként fogalmazzuk ezt meg mi innen, Budapestről, Magyarországról. Mi fogadtuk el húsz év adósság után azokat a törvényeket és azt az új alaptörvényt, amely a sokkal kisebb arányban, de Magyarországon élő nemzeti kisebbségek, nemzetiségek számára biztosítja a következő választásoktól kezdve a parlamentbe kerülést egy sokkal kedvezményesebb kvótán. Magyarország eddig is fenntartotta az országos kisebbségi önkormányzatoknak a jogi lehetőségét, de a következő választástól sokkal inkább megerősített jogosítványokkal rendelkeznek, hiszen a normál képviselői mandátum minimumszintjéhez képest egyharmadnyi szavazattal bekerülhetnek a kisebbségi képviselők ide a parlamentbe, de nem egyharmadnyi jogosítvánnyal, hanem teljes, széles jogosítvánnyal rendelkeznek majd itt a parlamentben, és ugyanígy szavazhatnak a törvényekről, külön bizottságot állíthatnak fel. Akik pedig nem kapnak még egyharmadnyi szavazatot sem, azok pedig szószólót állíthatnak, és így minden nemzetiségnek a képviselője itt lesz a magyar parlamentben. Ez egy rendkívül gáláns, rendkívül széles körű és rendkívül sok jogot biztosító magyar törvényi változás.

Mi nem kérünk mást a környező országok államaitól, csak hogy fogadják el azokat a normákat, amelyek az Európai Unióban élnek - Skóciában, Spanyolországban, Katalánföldön vagy akár Finnországban is -, magukra nézve tegyék kötelezővé az Európai Unióban elfogadott szabályokat. Másrészről a viszonosság elvét is valamelyest elvárjuk tőlük, hogy amennyivel Magyarország szélesítette az itt élő nemzetiségek jogosítványait, a törvényhozási beleszólásait, annyiban ők is bővítsék saját hazájukban az ott élő magyaroknak a lehetőségeit.

Úgyhogy nemcsak kérünk, de adunk is, és bízunk benne, hogy minél hamarabb európai szinten fogják kezelni a magyar kisebbségeket is, bármelyik országban is éljenek a Kárpát-medencén belül.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 189 2013.04.15. 0:54  186-196

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én csak szeretném felhívni a tisztelt képviselő úr figyelmét egy ingyenes szolgáltatásra. A www.njt.hu oldalon a Nemzeti Jogszabálytárban mindenki számára ingyenesen hozzáférhetők a jogszabályok. Képviselő úr az 1994. évi XII. törvény 2/A. §-ának késedelmes végrehajtását rója fel ebben a határozati javaslatban. Nos, ha megnézi az említett paragrafus hatályos szövegét, azt láthatja, hogy 2013. június 1-jéig kell ezt a felülvizsgálatot elvégezni. Tehát még 45 nap hátravan, késedelemről nincs szó. Bízunk benne, hogy a munka addigra véget ér. A következő bekezdés pedig azt is elmondja, hogy ezeket a nyugdíjpótlékokat 2013. augusztus 1-jétől kell megvonni. Így tehát késedelemben sem a kormány, sem a miniszter nincs. Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 34 2013.04.16. 3:44  33-65

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban történt jogszabályváltozásokkal, valamint az uniós adatszolgáltatási kötelezettségeink teljesítésével kapcsolatban szükségessé vált a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény felülvizsgálata.

Melyek is e törvényjavaslat legfontosabb módosításai? A törvényjavaslat elsősorban a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozó szabályokat érinti. A népmozgalmi statisztika egyik legfontosabb célja a népességszám meghatározása, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított népességadat képezi az alapját Magyarország uniós szavazati arányának megállapításához. Kiemelt érdek fűződik ezért ahhoz, hogy a lehető legszélesebb körben rendelkezésre álljanak az ország lakosságát érintő népmozgalmi adatok, tekintettel arra, hogy ennek alapján minőségileg jobb, pontosabb népességadatok állíthatók elő.

A népességszám tartalmát európai uniós jogszabály írja elő, ezért az abban foglalt követelményeknek a statisztikai adatgyűjtés során meg kell felelni. Az uniós szabályozás alapján a szokásos, lakóhellyel rendelkező népesség definíciója szerint azokról a személyekről kell a tagországoknak adatokat szolgáltatniuk, akik a referenciaidőt megelőzően legalább 12 hónapig folyamatosan az adott ország területén levő lakhelyükön éltek, vagy azzal a szándékkal érkeztek oda, hogy legalább 12 hónapot ott tartózkodjanak, függetlenül az állampolgárságuktól. Az előírásnak megfelelő sokaság összeállításához azonban népmozgalmi események adatgyűjtését szükséges országhatáron kívülre is kiterjeszteni, amelyek a magyarországi lakcímmel rendelkező népesség számát befolyásolják. Ezek a születésekkel és a halálozással kapcsolatos eredmények.

Az utóbbi években felerősödött migrációs folyamatok, valamint az országhatárokat egyre növekvő mértékben átlépő munkavállalással, illetve szabadidő eltöltésével kapcsolatos utazások során bekövetkezett váratlan halálozások miatt tehát nemcsak az ország területén történt eseményekről, hanem valamennyi magyarországi lakcímmel rendelkező személy külföldön bekövetkezett népmozgalmi eseményéről is szükségessé vált az adatok gyűjtése, függetlenül attól, hogy az itthon vagy külföldön következett-e be. Jelenleg a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtések ugyanakkor csak a Magyarország területén történt népmozgalmi eseményekre terjednek ki.

A törvényjavaslat mindezen túlmenően további módosításokat is tartalmaz a népmozgalmi adatgyűjtésekre vonatkozóan. Az átláthatóság javítása, az egyszerűsítési szándék indokolja, hogy egyes népmozgalmi adatok felsorolása helyett a törvény csak az adatgyűjtés adatkörét sorolja fel. Az adatkörök adattartalmát a statisztikáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékletei részletezik, míg az egyes adathelyek, kérdések a statisztikai kérdőíveken szerepelnek.

Végül a törvényjavaslat egyértelműsíti a statisztikai tevékenység közhatalmi jellegét. A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi szervek és a közigazgatási szervek részére, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára. E cél eléréséhez szükséges statisztikai tevékenységeket e törvénynek kell szabályoznia.

Tisztelt Országgyűlés! Az országnak kiemelt érdeke fűződik ahhoz, hogy minőségileg jobb, pontosabb népességadatok álljanak rendelkezésre. Ehhez szükséges a benyújtott törvényjavaslat elfogadása, amely összhangban van az európai uniós szabályozás követelményeivel.

Köszönöm a figyelmüket, és kérem a támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 44 2013.04.16. 1:36  33-65

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gyorsan reagálnék a képviselő asszony által elmondottak közül két dologra nagyon röviden. Az egyik ennek a jogszabály-módosításnak az indoka. Ez kifejezetten az európai uniós jogharmonizáció miatti módosítása ennek a statisztikai törvénynek, de terveink szerint a későbbiekben majd egy átfogó statisztikai törvénymódosítás is kerül a parlament asztalára. Ennek kifejezetten az európai uniós jog az oka.

A másik pedig, amit képviselő asszony is mondott már kétszer is, hogy közhatalmi vagy közszolgálati tevékenységet végez-e a Központi Statisztikai Hivatal. Azt hiszem, józan ésszel is könnyen belátható, hogy ez nem egy közszolgáltatás, hogy aki akarja, igénybe veszi, aki nem akarja, nem. Itt törvényi felhatalmazás alapján mind azok, akik eljárnak a KSH nevében, és adatot gyűjtenek, mind azok, akiknek adatot kell szolgáltatni, adott esetben akár pénzbírsággal is sújthatók. Tehát mindenképpen egy közhatalmi tevékenységről van szó, amikor mindkét fél tevékenységét, aki gyűjti, és aki adja az adatokat, törvények szabályozzák, törvényi kötelezettség írja elő, hogy ki-ki vegyen részt az adatgyűjtésben. Ha valamit törvény ír elő, akkor azt kötelező gyűjteni, és amit törvény ír elő, ott kötelező adatot is szolgáltatni. Gondolom, hogy ez a közhatalmi tevékenységi kör így könnyebben megérthető, szembeállítva egy közszolgáltatással, ha akarok, fölszállok a villamosra, ha akarok, nem, de ha bejön a népszámláló, akkor neki bizony adatot kell szolgáltatni, vagy ha céget vezetek, akkor a cég alkalmazottairól és más adatairól a KSH felé szintén adatot kell szolgáltatni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 64 2013.04.16. 2:53  33-65

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindenkinek a vitában elmondott véleményét. Többek inkább szerintem kicsit a túlzott üldöztetési hajlamukról adtak tanúbizonyságot, mintsem a hatályos szövegek ismeretéről és a módosítás ismeretéről.

Éppen ezért csodálkozva hallom itt az elmondottakat, hogy a magyar kormány nem szokta teljesíteni az uniós jogalkotását. Mivel tudja ön ezt alátámasztani? Tehát míg Magyarországnak alig kéttucatnyi kötelezettségszegési eljárása van az európai jog implementálásának hiánya miatt, addig Olaszországnak vagy Németországnak többszöröse, más országnak százas nagyságrendben van ilyesfajta kötelezettségelmulasztása. Esetleg náluk indokolt föltenni ilyesfajta javaslatokat, de nálunk, itt, Magyarországon az uniós jog végrehajtásával konkrét ügyek nincsenek.

(13.00)

Nyilvánvalóan önök nem tudnak az általános politikai hisztériakeltési hangulatból kizökkenni, és ezért vetítik rá erre a javaslatra is.

Ami az egyeztetéseket illeti, bár Lamperth Mónika képviselőtársam nincs itt, hogy ezt hallja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal történt egyeztetési javaslattal kapcsolatban: a NAIH észrevételt nem tett.

Ami a különböző eddigi becslések helyetti pontosabb adatokat illeti, az Eurostat számára eddig is kellett adatokat szolgáltatnunk, de mostantól kezdve nem vagyunk becslésekre kárhoztatva, hanem pontos, mért adatokat tudunk majd szolgáltatni európai szinten is. Az expozéban kitértem rá, hogy ez miért fontos. A KSH nem kezeli senkinek a lakcímét, csupán rögzít, és majd utána töröl adatokat, de ezek is a lakóhelyre vonatkoznak és nem az utca-, házszámra. A halottak egyedi adatait nem tárolja a Központi Statisztikai Hivatal, csupán továbbítja az illetékes egészségügyi államigazgatási szervhez. Ez a mostani harmonizáció nem egy jövőben elképzelt jogszabályhoz történő harmonizációt jelent, mert a népesség definíciója, amit nekünk használni kell, és amit e törvény után elfogadandó kormányrendelet is tartalmazni fog, az az 1338/2008. és a 862/2007. migrációra vonatkozó EU-s rendeletekben szerepel.

Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kifogásokkal élnek, amelyek a jelenleg hatályos törvényben is szerepelnek, illetőleg amelyek teljesen egyértelműek és már elfogadott EU-normákban szereplő, az Unió mind a 27 tagállamára kiterjedő előírások, ezért kérem önöket, hogy fontolják meg, hogy a vitában elhangzottak és a zárszó után tudják-e támogatni ezt a törvényjavaslatot. Úgy gondolom, ez tipikusan olyan javaslat, amit mindenki által könnyű támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 112 2013.04.16. 5:30  111-211

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Marci ma 18 éves lenne, Petra pedig 15 éves. Ők voltak az a két gyermek, akiket Tobin úr elütött egy balesetben 13 évvel ezelőtt. Őróluk mondta Viviane Reding asszony, hogy aki az ő halálukért felelős, annak igazából nem is kell letöltenie a börtönbüntetését.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt levő nyilatkozat és országgyűlési határozattervezet célja az, hogy az Országgyűlés nyilatkozatban elítélje Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosának a Tobin-üggyel kapcsolatos eljárását, és felhívja őt, hogy tisztségéből származó kötelezettségének eleget téve tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az Európai Unióban - mint a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségében - megvalósuljon az igazságügyi együttműködés, ideértve a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását.

Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, 2013. március 9-én megjelent interjúban olyan nyilatkozatot tett, amelyben megkérdőjelezi a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, és érthetőnek nevezi, hogy egy Magyarországon 2003-ban jogerősen elítélt bűnelkövetőt Írország nem ad át a magyar hatóságoknak. A szabadság, biztonság, igazságosság térségeként jellemzett Európai Unióban elfogadhatatlan, hogy valaki elkerülje cselekményének büntetőjogi következményeit amiatt, hogy valamely tagállam nem megfelelően alkalmazza saját belső jogában az Európai Unióban elfogadott jogszabályokat. Az pedig még inkább elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa igazolhatónak tartja az elítélt személy állampolgársága szerinti európai uniós tagállam uniós alapelvet sértő eljárását pusztán a tényekkel alá nem támasztott, politikai vélekedése alapján.

A nyilatkozat után Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyílt levelet intézett Viviane Reding biztos asszonyhoz, amelyben kifejtette felháborodását, és hangsúlyozta, hogy egy biztostól, aki azért felelős, hogy az Európai Unió a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségévé váljon, az lenne elvárható, hogy elősegítse a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést, ideértve a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását. A levélre ez idáig nem érkezett válasz a biztos asszonytól.

Az ír hatóságok - beleértve az ír bíróságokat és az ír igazságügyi minisztériumot is - a Tobin-üggyel kapcsolatban egyszer sem kérdőjelezték meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét. Amint az önök előtt levő jelentésből is kitűnik, Francis Ciarán Tobin Magyarországra történő átadásának elmaradása végső soron az ír nemzeti jogalkotás hibájára eredeztethető vissza. A jelentés lezárása és annak parlamenti benyújtása óta az ír igazságügyi miniszter 2013. március 29-én kelt levelében biztosította az együttműködéséről Navracsics Tibor miniszter urat, hogy Tobin úr büntetése, amely 2002 óta jogerős, végrehajthatóvá válik. Ezt innen is köszönjük ír barátainknak.

Sajnálatos módon azonban a biztos asszony az üggyel kapcsolatos, és a magyar bíróság függetlenségét megkérdőjelező nyilatkozata megalapozatlan és súlyos előítéleteket fogalmaz meg Magyarországgal kapcsolatban. Az ügy kapcsán a biztos asszony nem tett alapjogi biztosi feladatából eredendő olyan lépést az ügy megoldása érdekében, amely azt célozta volna, hogy uniós tagállamok között az uniós jog kerüljön alkalmazásra, és megszűnjön az az elfogadhatatlan állapot, hogy az ítéletek egymás közötti elismerése csorbát szenved, és bűncselekmény büntetlenül marad. A Tobin-ügy általános európai uniós alapelvet is sért, nevezetesen: az ítéletek kölcsönös elismerésének elvét.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa párhuzamot vonjon egy egyedi esetben, tíz évvel ezelőtt meghozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között. Az a közvetlen összefüggés, amit az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa megteremteni igyekszik a Magyarország által tett lépések - amelyek a biztos értelmezésében megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás függetlenségét - és az ír bíróság kiadatást megtagadó döntése között, aláássák a kölcsönös bizalmat és mindazon értékeket, amelyeket a Bizottságnak képviselnie és védelmeznie kéne.

Viviane Reding biztos asszonynak egyszer már hasonló kijelentése miatt Franciaországtól bocsánatot kellett kérnie, és ezt meg is tette. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy határozatban ítélje el Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosának a Tobin-üggyel kapcsolatos eljárását. Már csak azért is, mert Marci és Petra ma nem lehetnek köztünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 208-210 2013.04.16. 3:25  111-211

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Igen.

ELNÖK: Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Összegzésként szeretnék pár gondolatot mondani a vitában elhangzott tartalmi hozzászólásokra. Az aktuálpolitikai megszólalásoknak is nyilván helyük van a Házban, de engedjék meg, hogy magáról az előterjesztésről és a jelentésről beszéljek.

Ez egy politikától teljes mértékben független ügy, ha a lényegét nézzük. 2003 óta sok kormány volt Magyarországon, volt Gyurcsány-kormány, volt Bajnai-kormány és volt Orbán-kormány. Mind a három kormányzat ugyanúgy kérte a Tobin-ügyben a kiadatást, ugyanúgy kérte, hogy a büntetés letöltését megkezdje az elítélt. Magyarország igyekezett a diplomácia minden eszközét bevetni. Szóba hoztuk ezt formális és informális egyeztetéseken. Írtunk erről levelet, a legutóbbi levelet, ahogy az expozéban is elmondtam, már hosszú hetek és hónapok óta megválaszolás nélkül hagyja a biztos asszony. Úgy gondolom, hogy hét levélváltás már igencsak erős előkészítettségnek tűnik diplomáciai körökben is, és arról nem Magyarország tehet, hogy nem tudott erélyesen fellépni, nem tudott hatékonyan fellépni a biztos asszony. Az pedig végképp nem Magyarország hibája, hogy a biztos asszony nemhogy nem lépett fel az ítélet-végrehajtás érdekében, annak érdekében, hogy az EU-ban minden bírósági ítéletet végrehajtsanak, hanem direkt a végrehajtás ellen szólalt fel, és azt mondta, megérti azt, hogy ezt a 2003-ban hozott ítéletet a bíróságoktól lényegileg független büntetés-végrehajtási szervezet most nem hajtja végre.

Ez egy jogerős és kétségbe nem vont ítélet. Egyértelmű, hogy ez a két fiatal gyermek meghalt, senki sem vitatta a bizonyítási eljárást, senki sem vitatta a bírósági eljárás bármelyik részét, és Írország sohasem vonta kétségbe ezeknek az ítéleteknek a helyességét vagy igazságát. Tehát egy olyan ítélet végrehajtásáról beszélünk, amelyet jogi alapon sem Írországban, sem Magyarországon, sem pedig az Unióban senki nem vont és nem vonhatott kétségbe.

Az azonban elfogadhatatlan, hogyha három kormány egymás utáni folyamatos kérését megtagadják, és az is elfogadhatatlan, hogy ezután érthetőnek fogadják el, hogy valaki a jogegyenlőség helyett, amit védenie kell, egyfajta megkülönböztetést igyekszik becsontosítani, vagy elfogadhatatlannak tartja, hogy vannak országok, amelyekből származó ítéletet - ez bármelyik ország lehet - nem hajt végre egy másik uniós ország, és ennek még politikai muníciót szolgáltat.

A mi jelentésünk, amiről majd dönteni fognak, amikor erről szavazunk, csak és kizárólag tényeket tartalmaz. A lényege pedig az, hogy senki sem helyezheti magát a jog és a bíróságok fölé. A bírósági ítéletek még európai biztosokat is köteleznek. A bűncselekmény következménye mindig a büntetés kell hogy legyen. Viviane Reding sem írhatja felül azt, hogy a bűncselekmény elkövetése után a büntetést le kell töltenie ennek az illetőnek, aki elkövette, és senki kétségbe nem vonta ezt az ítéletet. Nem jelentheti ki Viviane Reding sem, hogy egyes országoknak jár a jogszolgáltatás, de Magyarországnak ebben az esetben nem.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 295 2013.04.22. 0:41  294-306

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igazából egy technikai dolgot szeretnék csak mondani. Mindnyájan látták, hogy a kormány indítványozta a mai napon, hogy módosítsuk valamelyest a mai nap napirendjét, méghozzá azzal, hogy a részletes vita, ami most elindul, a mai napon nem zárul le, ellentétben az ezt megelőző és ezt követő napirenddel, hiszen még lesznek további csatlakozó módosító javaslatok ezzel a napirenddel kapcsolatban. Önök is tudják, hogy egyeztetések vannak ezzel kapcsolatban folyamatban. Bízunk benne, hogy mindenki számára kielégítő megoldást találunk, úgyhogy kérek mindenkit, hogy erre tekintettel vegyen részt a mai részletes vitában.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 305 2013.04.22. 2:30  294-306

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Nagyon röviden reagálnék a felvetésekre. A Pp.-módosító javaslatok egyértelműen az ügyek gyorsítását jelentik, hogy sem a beavatkozás, sem más jogintézményt ne lehessen úgy használni, hogy az visszaélésszerű jogalkalmazás legyen, hanem mindent az eredeti funkciójának megfelelően, épen ezért valamelyest jobban kell szabályozni ezeket a részeket a polgári eljárásjogban, főleg a beavatkozás tekintetében.

Ami nyilván az Európai Bizottság elnökének véleménye, a miniszterelnök úrnak írt levele kapcsán jelen javaslathoz fűzött módosító javaslatokat illeti, Navracsics miniszter úr, Répássy államtitkár-kollégám és általam mint azt sokszor elmondtuk, szerintünk az eredeti javaslat jobb volt, ugyanakkor az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az európai jog által érintett ügyeknél áthelyezésre ne kerüljön sor. Az Európai Bizottságnak, az Uniónak ennyi hatásköre van a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban, hogy az uniós jog alkalmazó szervének működésével, szervezetével kapcsolatos ilyesfajta kifogásokat tehet.

Másrészről pedig az európai parlamenti választásoknál az ottani kampányszabályokat nem úgy szabjuk meg, mint egyébként 11 másik európai uniós ország - Franciaországtól kezdve Finnországig elég sok országban -, hogy közszolgálati médiában lehet hirdetni, nem lehet pénzért versenyben hirdetni és egyenlő esélyeket biztosítanak ott is az egyes tagállamokban a pártoknak, hanem ha a Bizottság azt szeretné, hogy a pénz döntse el a választásokat, akkor bizonyos tekintetben engedünk itt is.

(20.50)

Bár rosszabbnak tartjuk ezt a változatot, de annak érdekében, hogy az ilyesfajta kétségek megszűnjenek az Unióval kapcsolatban, ilyesfajta kompromisszumra készek vagyunk. Ennyit mondanék röviden a most elhangzottakra válaszként, és a részletes vita folytatásában nyilván további észrevételekre további válaszok is születhetnek.

Annyit mondanék még csak, Bárándy képviselőtársam egy humoros részt illesztett a felszólalásába, hogy vajon alaptörvény-módosításból lesz-e több vagy alkotmánymódosításból ebben a ciklusban, hát azt mondhatjuk, hogy friss alkotmány módosításából eddig amerikai barátaink tartják a rekordot, két év alatt tíz alkotmánymódosítást vittek ők végig, 1789-től '91-ig. Tehát ahhoz képest még az amerikai fogadóirodáktól is le vagyunk maradva.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 329 2013.04.22. 2:20  306-329

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindenkinek a vitában elmondott hozzászólását. Arra felhívom a figyelmet ismételten, hogy ez egy olyan ügy, amelyben minden kormány egyetértett, 2003 óta minden kormány kérte a kiadatást. Nem minden kormány volt ebben ennyire aktív nyilván, mint a mostani, nem minden kormány fordult az Európai Unióhoz. De hát nem egyedül fordultunk ehhez, hanem az áldozatul esett két gyermek édesapja is kért az Uniótól segítséget, amelyet végül az Unió nemhogy nem adott meg, de igazából még azt is kifejezte, hogy az az ítélet, amely 2003 óta jogerős, nem is baj, ha nem hajtódik végre, és ez teljesen érthető.

Ami a módosító javaslatokkal kapcsolatban az ír hozzáállás minősítését jelenti, végül is azt kell mondanunk, hogy itt valószínűleg egy önkéntes ítélet-végrehajtással az ügy megoldódik, amelyben az ír minisztérium, az ír hatóságok közreműködését szerintem mindenképpen értékelnünk kell. Hiszen ők nem azt mondták, hogy Magyarországon nem akarják végrehajtatni ezt az ítéletet, mert nem értékelik függetlennek az igazságszolgáltatást - amelyből igazából a büntetés-végrehajtást nem tudják függetlennek értékelni, hiszen csak az van hátra ebből az ítéletből vagy ebből a büntetőeljárásból -, hanem igyekeztek közreműködni, bár valóban, a Legfelsőbb Bíróság szabályszerűen elutasította a kiadatási kérelmet.

Nyilvánvalóan a Safarov-üggyel kapcsolatban képviselőtársam visszautasította azokat a vádakat, amelyek elhangzottak, hiszen itt nem felszabadításról, nem kiengedésről volt szó, hanem a büntetés letöltésének az átengedéséről, amely Magyarország esetében több tucat esetben fordul elő évről évre, és az előző években alkalmazott szabályoknak is megfelel. Épp ezért nyilvánvalóan az MSZP-nek ezt a javaslatát nem tudjuk elfogadni. Akárcsak az MSZP többi javaslatát, hiszen olyan színvonaltalan szövegeket nyújtott be az MSZP, amelyek még egy szocialista szórólapra is kevesek volnának, mert túlságosan merészek és hajmeresztőek, úgyhogy ahhoz képest ezt módosító indítványként beterjeszteni, inkább csak - hát úgy mondjam - a gúny kategóriájába sorolható, de semmiképpen sem a komolyan veendő indítványok közé. Úgyhogy mi ezeket a javaslatokat elfogadni nem tudjuk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 8 2013.04.23. 5:09  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Hadd kezdjem a felszólalásomat az imént már idézett Serédi Jusztinián jelmondatával, amit a Szentírásból vett, egész konkrétan János evangéliumából: "A szeretetben nincs félelem. A tökéletes szeretet kizárja a félelmet, mert a félelemnek köze van a büntetéshez. Aki tehát fél, abban nem tökéletes a szeretet." Akikről képviselő úr itt beszélt, akiket idézett - lehetnek akár katolikusok, reformátusok, evangélikusok -, mind-mind, ha tetszik, tökéletes szeretetben éltek, hiszen nagyon nehéz történelmi időkben tudtak bátran keresztények lenni, míg ahogy utalt most rá, a mai napokban pedig sokan vannak, akik a keresztényekre ferde szemmel néznek.

Kolbe atyának mennyivel nehezebb volt kereszténynek, katolikusnak lennie, amikor ott volt a hitleri gázkamrák szomszédságában a koncentrációs táborban, de mégis merte vállalni, hogy egy kétgyerekes családapa helyett ő megy abba a félig földbeásott bunkerbe, amelyben tíz embert halálra éheztettek egy rab megszökése miatt. S utána ő tudta ennek a tíz embernek az utolsó két hetét énekkel és imádsággal valamelyest elviselhetőbbé tenni, és ő volt az, aki a legtovább életben is maradt.

Serédi Jusztinián - akinek a jelmondatát az előbb idéztem - XII. Pius pápa álláspontját teljesen átvéve igyekezett ellenállni mindenféle akár vallásellenes, akár emberellenes küzdelemnek, hiszen jól láthattuk, hogy akik a katolikus egyház ellen küzdenek, azok előbb-utóbb az emberi jogokat is lebontják. Éppen itt, ennek az épületnek a túloldalán, a Felsőházi teremben mondta el álláspontját, amelyben elítélte azokat a zsidók elleni lépéseket, amit az akkori kormány itt, a parlamentben elfogadott, és nagyon sok mindenkinek nyújtott menedéket a saját körében, a saját püspökségén is.

Apor Vilmos is kezdetben csak a hittanórák megőrzéséért küzdött még 1919-ben, amikor az akkori kommunista hatalom próbálta azokat betiltani, és bebörtönözni az akkor hittanórákat tartókat, de nyilván később, amikor ez a szovjet-orosz gondolkodás másodszor is visszatért Magyarországra - 133 nap után, 40 évre -, már nemcsak a hittanórákért, de az emberéletekért is kellett küzdenie. Ő maga is így lelte halálát, miközben asszonyokat védett a saját egyházi épületének pincéjében. Ő volt az, aki korábban megalapította a Magyar Szent Kereszt Egyesületet, a Szent Keresztet, amelyben a már katolikus hitre tért, de zsidó származású embereknek az életét mentette; hiszen ahol a kereszt felbukkant a XX. században, ott életeket mentettek.

Ma is így történik ez nyilvánvalóan. A keresztény gondolkodás az, amelyik az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig igyekszik védelemben részesíteni.

Ugyanakkor szinte felfoghatatlan, hogy aki demokrata vagy demokratának vallja magát, az miként képes az egyház támadására. Azt sokan tudják, hogy Észak-Afrikában vagy a Közel-Keleten százszámra és ezerszámra szenvednek most is mártírhalált a hitük miatt keresztények. Hogy ötpercenként hal meg egy keresztény ma, 2013-ban a világban a hite miatt, hogy az ezredforduló óta több mint egymillió keresztényt öltek meg a hite miatt, azt távoli országokban elképzelhetőnek tartjuk, bár ott is nyilvánvalóan küzdeni kell ez ellen, legyen szó akár Egyiptomról, Szíriáról vagy Irakról, ahol most is tömegesen lépnek fel a keresztények ellen, és tömeges halált lelnek akár kivégzések, akár különböző merényletek során.

(9.20)

De ugyanígy fontos, hogy ahol gúny tárgyává teszik a kereszténységet, ugyanezeket az értékeket teszik gúny tárgyává.

Az egyház mindig is a XX. század történelmében valamiféleképpen az emberi jogoknak a legfőbb hordozója volt. Az egyház teológiája szerint nem is emberi jogoknak, hanem emberi méltóságnak nevezzük, és abból fakad, hogy mindannyian a Jóisten teremtett képmásai vagyunk, és éppen ezért ugyanolyan méltósággal rendelkezünk mindannyian, lehet akár - ahogy a Szentírás írja - zsidó vagy római, szabad vagy rabszolga, mindenki számára ugyanaz az emberi méltóság jár. Az egyházak ellen való fellépés éppen ezért valamelyest mindig, ha valaki kitartó volt az egyházak üldözésében, előbb vagy utóbb az emberek üldözését vagy tömeges deportálását is jelentette.

Ezért fontos az új alaptörvény szelleme, amely leszögezi, hogy különváltan működik az egyház és az állam, de a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. Hiszen egy embert nem lehet kettévágni, nem kettévágni katolikus, református, evangélikus hívőre és emellett magyar állampolgárra, ez a kettő nyilván egyszerre jelenik meg. Ezért fontos, hogy ha belépünk egy templomba, akkor ott legtöbbször, mondjuk egy katolikus templomban nemcsak a vatikáni zászlót, de a magyar nemzeti zászlót is látjuk, nemcsak a vatikáni színeket, de a magyar nemzeti színeket is szinte minden templomban megtaláljuk, hiszen aki katolikus, aki közösségi vagy református, aki közösségi, az igyekszik jobb magyarrá is válni. És ugyanígy az államnak is büszkének kell lenni az ezeréves keresztény hagyományokra, hiszen ahogy az alaptörvényünk is fogalmaz, hogyha nem lett volna kereszténység, ma nem lenne itt magyar állam.

Köszönöm a felszólalását, képviselő úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 12 2013.04.29. 4:59  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Ház! Ön azt a kérdést tette fel - ami ebben a parlamentben már nyilván sok párttól, sok irányból elhangzott -, hogy hol van a pénz. (Nyakó István: A dohány; a dohány hol van?)

Én csak egyvalamit kérdeznék meg önöktől. (Nyakó István: Ne kérdezzél, válaszolj, gyermekem! Kiraboltátok a trafikosokat!) Amikor önök elkezdték a kormányzást 2002-ben, 8400 milliárd forint volt az állam adóssága; amikor önök befejezték a kormányzást, a 8400-ból 20 420 milliárd forint lett Magyarország államadóssága. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Gúr Nándor: Most 21 600! Erre mit lépsz?)

Tisztelt Képviselő Úr! Ez a két és félszeresre nőtt államadósság. Hova lett ez a pénz? Mert hogy hova nem lett, azt mi bőven tudjuk. (Nyakó István: A frakció döntött a dohányboltokról? Rokon? Koma? Sógor? Barátok? - Zaj. - Az elnök csenget.) A nyugdíjak emelésére bizonyára nem kellett ebből továbbiakat fordítani, hiszen önök itt most azzal fenyegetik a mostani aktív korúakat, hogy a későbbiekben esetleg kevesebb lehet a nyugdíjuk, amit mi természetesen cáfolunk minden tekintetben. Önök azonban tényleg csökkentették a nyugdíjat, önök tényleg elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Úgy van! - Mesterházy Attila: Mi adtuk, ti meg elvettétek.), ami tény, ami megtörtént.

Tisztelt Képviselő Úr! Mire vették fel ezt az óriási államadósságot, ha nem emeltek belőle nyugdíjat? Ön is tudja, hogy egyévnyi államadósság-törlesztésből mi hét és félszer ennyi lakástámogatást adhatnánk, megfelezhetnénk a személyi jövedelemadót, majdnem megfelezhetnénk az áfát (Gúr Nándor: A 3000 milliárdról beszéljünk!), de mégsem tudjuk megtenni, pontosan azért, mert önök ezt az óriási pénzmennyiséget felvették, önök eladósították a magyar államot. (Gúr Nándor: A 3000 milliárdról beszéljünk!) Ezzel a pénzzel önöknek kellene most valahogy elszámolni.

Én tudom és látom, hogy önöknek nagyon fáj, hogy most már nem 40 ezer, hanem csak 7 ezer helyen lehet dohányt venni trafikokban (Nyakó István: Tiétek a trafik, mi?), ellenőrzött körülmények között (Dr. Józsa István: Melyik trafikban?), mindenki számára átlátható módon, de tisztelt képviselő úr, a kormány politikájának és az egészség megőrzésének ez pontosan egy fontos lépése. (Mesterházy Attila: A fideszesek kapjanak.)

Óriási érdeksérelem, én ezt tudom. Bizonyára sokan vannak az önök volt barátai vagy jelenlegi barátai, támogatói között, akiknek ez nagy érdeksérelem (Többen az MSZP padsoraiból: CBA!), hogy Magyarországon ennyied részére csökken vissza a dohányt árusító trafikok száma. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Trafikos Ica néni? A képviselők családtagjai?) Ettől függetlenül, tisztelt képviselő úr (Lukács Zoltán: Meg az oroszlányi alpolgármester, meg a tatabányai frakcióvezető lánya. Bizony! Négyet kapott; négyet!), ezt a lépést mi megtettük, és tudtuk az elején, hogy nagyon nagy érdekeket fog sérteni, hiszen folyamatosan csökkenni fog a dohányt vásárlóknak a száma, de ezért léptük meg azt, ami ellen önök szintén sokáig tiltakoztak, hogy ne lehessen közintézményekben, zárt helyeken, éttermekben, kocsmákban, máshol rágyújtani és dohányfüsttel füstölni, és akkor önök azt is ellenezték. (Lukács Zoltán: Ezt te se hiszed el!) Minden lépést, ha megnézik, nem csak ezt az egyet... (Gúr Nándor: Miről beszélsz? A 3000 milliárdról beszélj!) Nézze meg a többit! (Nyakó István: Békepipát is csak tőletek lehet venni.) Nézze meg a dohányzási tilalomról szóló törvényeket, nézze meg a kereskedelmi árusítóhelyek csökkentését; mindegyik a teljes dohányforgalom csökkentését irányozza elő (Nyakó István: Békepipát a KDNP-től!), és azok az adóemelések is, amelyeket bevezettünk (Nyakó István: Szégyellni fogod te is.), amelyeket egészségmegőrzési célra tudunk fordítani szintén. Ez csak három lépés volt, de még lehetne sorolni, mennyi minden fokozta azt, hogy minél kevesebben cigarettázzanak. Ezáltal nyilvánvalóan a hazai piacra importáló vagy termelő dohányzócégek profitja csökken, és nyilvánvalóan emiatt valakik a parlamentben felszólalnak, és támadják (Lukács Zoltán: Csökkennek a dohányzócégek.) a kormánynak ezeket a lépéseit; úgy látszik, hogy önök azok.

Szintén, ha megkérdezzük, hogy az önök által felvett hitelek, az önök által felvett pénzek hova futottak, bizonyára nem például a munkanélküliség csökkentésére (Mesterházy Attila: Tizenharmadik havi meg az 50 százalékos béremelés!), hiszen a kormányzásnak voltak eredményei a szocialista időszakban is: 5,9 százalékról 10,3 százalékra nőtt önöknél akkor, ott a munkanélküliség mértéke. (Gúr Nándor: Mennyi most? 11,7! Miről beszélsz, amikor történelmi csúcson van ma a munkanélküliség?) Bizonyára önök sem rezsicsökkentést nem hajtottak végre ebből az összegből - nem is hajtanának, visszafordítanák -, önök nyilvánvalóan ebből a pénzből a bankokat segítették, és nem merték a bankokat megadóztatni bankadóval (Gúr Nándor: Arról beszélj, hogy mennyi a foglalkoztatás!), és nyilvánvalóan az önök politikájában inkább az adóemelés szerepel, mint az adócsökkentés. Ha az önök adóelképzelései megvalósulnának (Nyakó István: Hamvadó cigaretta!), egy- vagy akár kétmillió embernek is azon nyomban a magasabb adókulccsal magasabb adóterhe lenne. Önök pont azokat igyekeznének büntetni, azoknak lenne nagyobb az adóterhe, akik dolgoznak, akik a hétköznapi munkából próbálják magukat fenntartani.

Az önök kormányzása tehát jól láthatóan - hiszen a mostani kormányzásuk egyfajta túlélésről szólt - arról szólt, hogyan lehet az ország eladósításával valamelyest a kormányzást fenntartani. Mi ebbe az irányba nem szeretnénk lépni. Mi továbbra is fenntartjuk azt, hogy igen, igen, van egy kormánya Magyarországnak, amely a tízmillió ember érdekeit képviseli, és ha kell, nagyszolgáltatókkal, ha kell, multicégekkel szemben, ha kell, bankokkal szemben, vagy ha kell, akkor a dohánylobbival szemben is megvédi a tízmillió ember érdekeit, megvédi a tízmillió ember egészségét, a minél nagyobb foglalkoztatottság lehetőségét vagy a cégek támogatását, hogy ők munkahelyeket teremtsenek (Nyakó István: Nemzeti szívás az egész.), a közmunkaprogramot. (Gúr Nándor: Beszélj a foglalkoztatásról! 500 ezren kint dolgoznak. Kérdezd meg Matolcsyt! Ennyit tudtok csinálni! 300 ezerrel kevesebben dolgoznak. Miről beszélsz, Bence?) Mi nem úgy indítunk közmunkaprogramokat, mi nem úgy tudjuk növelni az emberek megélhetésre fordítható összegét a rezsi csökkentésével, hogy emellett eladósítanánk az országot, hanem igyekszünk törleszteni az önök által felvett államadósságot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Nyakó István: Vivát! Vivát!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 154 2013.04.29. 2:10  151-158

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban mindannyiunkat megdöbbentenek ezek a különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekmények, és nyilvánvalóan mindenki azért igyekszik dolgozni, hogy ezeknek az elkövetői minél hamarabb az igazságos, méltányos és arányos büntetésüket megkapják. Ugyanakkor arra találták ki pontosan az előzetes letartóztatás intézményét, hogy addig az ideig, amíg nincs meg ez a jogerős ítélet, addig a szabadság elvonható legyen. Korábban teljesen egységes határidő volt ezzel kapcsolatban, most már differenciált, különböző bűncselekménytípusoknál más és más ennek a maximuma, nyilván minél súlyosabb bűncselekményről van szó, annál inkább magas ez. A legmagasabb korlát négy évig tart, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények esetén. Ilyen például az emberölés minősített esetei.

És itt maguk a határidők is szigorítottak. Tehát ez már a mostani kormány alatt elfogadott büntető-eljárásjogi módosítás volt, hogy a tárgyalást három hónapon belül ki kell tűzni, ha megérkeznek az iratok a bíróságra, az elnapolt tárgyalást pedig három hónapon belül folytatni kell, és ekkor lehet ismétlés nélkül megtenni, nyilván akkor is, ha a tanács összetételében nem történt változás. Tehát a jogszabályi részt igyekeztünk ilyen szempontból megalapozni.

Nyilvánvalóan szükség van a bíróságoknak ehhez pénzre is. Egymilliárd forintot adtunk az elmúlt esztendőben a bíróságoknak arra, hogy a nagy ügyeket kifuttatva tudják gyorsítani az ítélkezést. Két bíróságot szeretnénk még építeni, hogy az ügyek jobban el legyenek osztva. Az ügyáthelyezés pontosan azt a célt szolgálja, hogy ha az egyik bírónak van negyven ügye, a másiknak száznegyven, ez a leterheltség kiegyenlítődjön, ezek az ítéletek hamarabb megszülessenek, és ne kerüljön senki házi őrizetbe, ami azért nem szabadláb, olyan szempontból, hogy az illető nem közlekedhet teljesen szabadon, és nem tud elrejtőzni, elbújni vagy megszökni a büntetőeljárás elől. De természetesen, hogy ebben tisztán lássunk, ezért Navracsis miniszter úr Handó Tünde elnök asszonyhoz levelet intézett, hogy hány ilyen régi ügy van, és mi a terv ezeknek a minél gyorsabb befejezésére.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 158 2013.04.29. 1:06  151-158

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nemcsak a közvélemény van felháborodva, hanem mindannyian szerintem itt a teremben, amikor ilyet tapasztalunk.

Ön is nagyon jól tudja, hogyha azt kérdezi, hogy a kormány mit tesz akkor, amikor négy éve folyik egy büntetőeljárás a bíróságokon, nyilván ebben a szakaszban a kormánynak már nincsen lehetősége egy konkrét ügybe beavatkozni, sőt korábbi szakaszban sincs lehetősége beavatkozni, mi a jogszabályokat tudjuk megváltoztatni. Ezért nem három év, hanem négy év után szűnik meg ilyesfajta kiemelt súlyú ügyeknél az előzetes letartóztatás lehetősége.

Ezért fogadtunk el új büntető törvénykönyvet is, amelyik nagyon sok bűncselekményt, erőszakos bűncselekményeket is szigorúabban büntet; ezért vezettük be a három csapás törvényt. Erre van lehetőségünk, hogyha valaki háromszor erőszakos és élet elleni bűncselekményt követ el, akkor tényleg életfogytiglani büntetést vagy a legszigorúbb büntetést kapjon, ami az adott esetben kiszabható. Mi ezeket tettük a három csapással és a büntető törvénykönyv szigorításával. A többi teljes mértékben a bíróságok kompetenciája, abba mi beleszólni nem tudunk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
273 20 2013.04.30. 0:06  19-20

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen! - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Köszönjük!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 26 2013.05.06. 5:10  23-26

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én is azzal kezdeném, amivel képviselő úr kezdte, hogy Magyarországot nagyon sok helyről nagyon sokan támadják. De érdemes bizonyos döntéseket felvállalni, hogyha azokért Magyarország támadást kap, de ugyanakkor a közteherviselés rendszerét, mondjuk, igazságosabbá tesszük. Érdemes olyan intézkedéseket felvállalni, amelyeket a magyar kormány tesz, hogyha mondjuk, a szegényeknek segít ezzel a rezsicsökkentés által. Ez egy olyan konfliktus, egy olyan bírálat, amit nemzetközi szempontból érdemes fenntartani; vagy akkor is érdemes a kritikákkal szembemenni, hogyha mondjuk, a magyar vállalkozások helyzetbe hozásáról van szó.

De az olyasfajta demonstrációk, az olyasfajta tüntetések, az olyasfajta retorika, amit önök ilyesfajta kérdésekben alkalmaznak, azok az országnak ártanak. (Dr. Gyüre Csaba: Azt ki dönti el, bocsánat?) Higgye el, képviselő úr, rontják az ország hitelét, amikor önök ilyen tüntetéseket tartanak, akár a rendőrségi határozatot megfellebbezve. Szintén alapot adnak ezek a fajta demonstrációk, felszólalások arra, hogy Magyarországot egy torz kép vegye körül, egy torz Magyarország-kép alakuljon ki külföldön Magyarországról, hiszen majd ezeket a különböző demonstrációkat bemutatva, ezeknek a legszélsőségesebb részét mint reprezentatív magyar véleményt bemutatva, önök nagyon sokat ártanak ezzel Magyarországnak. Ezek nem olyan támadások lesznek, amelyek az állampolgárok széles rétegei számára hasznos és mindenki számára elfogadott, mint amelyek például a rezsicsökkentés-döntések miatt érik Magyarországot, hanem egy szűk kisebbségnek egy közvélemény által elutasított véleménye alapján az egész ország jó hírét rombolják önök ezekkel.

Ami a törvényességet illeti, tisztelt képviselő úr, az Alaptörvény IX. cikkének (4) és (5) bekezdése szól az ilyen és hasonló demonstrációkról, az ilyen és hasonló véleménynyilvánítási esetekről. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére, egyrészről; másrészről a IX. cikk (5) bekezdésében azt mondja az Alaptörvény, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére. Szintén a gyülekezési törvény, amely alapján önök ezt a rendezvényt bejelentették, ez a '89. évi III. törvény, ennek a 2. § (3) bekezdése szintén elmondja, hogy ez a fajta egyesülési joggal való élés nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekményre való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és mások szabadságának a sérelmével. Én úgy gondolom, hogy önök azt előre tudták, hogy ez kiknek a sérelmével fog járni, és önök direkt ennek a provokálására hívták életre ezt a tüntetésüket, mint ahogy a Magyar Gárda vonulásait is, legyenek azok cigány vagy zsidó honfitársaink. Önök direkt provokálják ezeket a közösségeket, és fel sem mérik, hogy a rövid távú politikai haszonból, hogy egy év múlva mennyi szavazatot gyűjtsenek össze, Magyarország számára mennyi kellemetlenséget okoznak, és mennyi helyen kell az önök politikája miatt a magyar kormánynak Magyarország nevében magyarázkodnia. Ezért volt fontos, hogy miniszterelnök úr felkérte a Kúria elnökét, hogy vizsgálja meg a bírósági gyakorlatot, és legyen egyértelmű, hogy az új alaptörvény közösségek méltóságát jobban védő szakaszai alapján immáron egységes legyen a bírói gyakorlat, és egységesen lehessen ezeket a demonstrációkat elutasítani. Hiszen nagyon fontos döntések születtek nyilvánvalóan az elmúlt években pontosan a holokauszttal vagy a második világháború alatt elkövetett szörnyűségekkel kapcsolatban, legyen szó a Wallenberg-emlékévről, a Holokauszt Emlékközpontról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a jövő évi emlékbizottságról, vagy nagyon fontos volt a különböző félkatonai szervezetek működésének a betiltása, hogy ne legyenek Gárda-felvonulások vagy egyenruhás bűnözés, vagy a kiegészítő nyugdíjaknak a megemelése. De európai szinten is Magyarország a holokauszttal való európai szembenézésnek a motorjává kívánt válni, hiszen a magyar EU-elnökség alatt fogadtuk el, hogy augusztus 23. a XX. századi totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja, így a holokauszt áldozatainak emléknapja is, európai szinten is, tehát nem csak magyarországi szinten tettük. De európai szinten más tendencia is látható, és ez a gazdasági válság miatti egyre nagyobb düh és gyűlölet, ahogy azt miniszterelnök úr is mondta a Zsidó Világkongresszuson tartott beszédében.

(14.00)

Nem mindegy, hogy ki-ki ezt a felelősségét hogyan éli meg és milyen irányba fordítja az emberek dühét és gyűlöletét; csitítani kívánja vagy azt megpróbálja politikailag meglovagolni és szavazatot szerezni. Önök azt mondják magukról, hogy a Jobbik egy keresztény párt. Tudja, tisztelt képviselő úr, keresztényként nem lehet a dühre építeni. El kell dönteni, hogy Mindszenty útját vagy Szálasi útját választjuk. (Balczó Zoltán: Ej!) A két út soha sem keresztezte egymást (Dr. Gyüre Csaba: Ti a labancokat választottátok!), Mindszenty a börtönben is imádkozott ugyan a náci fogvatartóiért, de mindig, az első perctől kezdve szemben állt minden ilyesfajta eszmével. Akkor még távolinak tűntek, más országokban bukkantak fel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de akkor is ezeket elütötte. Igyekszünk ezeket az eszméket Magyarországon mi is, amennyire csak lehet, visszaszorítani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 64 2013.05.06. 4:13  61-66

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, pont egy héttel ezelőtt, a múlt hónap utolsó napján, április 30-án ért véget a kormány kétéves Magyary egyszerűsítési programja, amely konkrét vállalásokat tartalmazott és azoknak konkrét eredményei születtek. Így értük el, hogy minden négy közigazgatási eljárásból egy egyszerűsödött, egy megszűnt vagy más módon egyszerűbbé vált az emberek ügyintézése. 25 százalékkal csökkent az állampolgárokra háruló ügyteher az állammal kapcsolatos ügyintézésben, az adminisztrációban. Ezt úgy érhettük el, hogy egy újfajta szempont, újfajta élethelyzet alapján igyekeztünk megközelíteni a közigazgatási eljárásokat és azok egyszerűsítését, hiszen egy élethelyzetben többféle eljárást indít el valaki. Így a gyermekek, a házassági ügyek, továbbá a halálozás és az öröklés voltak azok az élethelyzetek, amelyekben megnéztük a különböző elindítandó közigazgatási ügyeket, a munkavállalás, a munkanélküli-ellátás, az adózás, a mezőgazdasági ügyek, a nyugdíjügyek, az okmányügyek, a hatósági igazolások - amelyek keretében szintén egyszerre több ügy indult el - a szociális ellátások igénylése, egyszerre több is általában, a közoktatással, a felsőoktatással, a beiratkozással kapcsolatos ügyek egy-egy csokorban, az egészségbiztosítási ellátások, az ingatlannal kapcsolatos ügyek, a gépjárműügyek, az állampolgársági ügyek, valamint egy horizontális téma, az aláírási címpéldány, amelynek a kivezetéséről már itt a parlamentben is törvényt fogadtunk el. Igyekeztünk vagy megszüntetni az adott ügyet, vagy összevonni más üggyel, csökkenteni az ügyintézési időt, javítani a kommunikációt a felek között, átszervezni az ügy folyamatát, hogy kevesebb szereplő vegyen részt abban, vagy növekedjék az elektronizáltság, vagy még inkább kicsi legyen a dokumentáció- és információigény, hogy kevesebb adatot kérjen be az állampolgároktól a közigazgatási hatóság.

Ami a konkrét ügyeket illeti, amikre rákérdezett képviselő úr: a családdal kapcsolatos ügyeknél júliustól egyszerűbb lett a terhességi-gyermekágyi segélynek és a gyermekgondozási díjnak az igénylése, hiszen kevesebb dokumentumot kell beadni, és a közigazgatási szerveknek harminc nap helyett tizennyolc napjuk van az ügy elintézésére. A gyermekgondozási segély igénylése immár a kormányablakoknál is indítható. Ez még csak harminc helyszínt jelent, de egy év múlva ilyenkor már több mint háromszázat, mármint új helyszínként. Az örökbefogadással kapcsolatos eljárások egyszerűsödnek, csökkentek az ügyintézési határidők és a dokumentáció, külföldön is egyszerűbb az eljárás. Apai elismerő nyilatkozat immáron jegyzőkönyvbe mondható a gyámhatóságoknál és a kormányablakoknál is.

Az otthonteremtéssel kapcsolatban egyszerűsödött a lakossági előtakarékossági számla nyitása, a takarékpénztárak ugyanis elektronikusan kikérhetik a tulajdoni lapot mindehhez. A támogatás felhasználásának igazolására az állampolgárok részéről nem kilencven nap, hanem százhúsz nap áll rendelkezésre, illetve az Államkincstárnál minden részlete intézhető az ügynek, nincs szükség a jegyző közreműködésére.

A közoktatás és a felsőoktatás területén az iskolakezdési támogatás egyszerűsödött, elektronikus és normál utalvány elfogadására is sor kerülhet, valamint az elszámoláshoz mellőzhető lesz a számlabemutatás. A munkavállalóknak csak nyilatkozniuk kell a jogosultságról, és mellőzhető ezáltal a mindenféle igazolások és az egyéb mellékletek benyújtása. A diákhitel-ügyintézés elektronikus úton is történhet, ha valaki módosítja a hitel összegét.

A hazai termelők, a mezőgazdasági termelők, a gazdák számára egyszerűbbé vált a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállítása, hiszen az most már a kormányablakoknál is lehetséges. Az igazolvány kiállításának közigazgatási határideje tizenöt napról nyolc napra csökkent. Egyszerűbb lett az őstermelők adózása is, hiszen a családi gazdálkodó maga számol jövedelmet a gazdaságban dolgozó családtagok számára is. Húsz mezőgazdasági támogatás igénylése lett egyszerűbb, és könnyebben igényelhetnek támogatást a baromfitartók és a szárított takarmányok feldolgozói is.

Ezen túlmenően a munkaügyi területen és a táppénzzel kapcsolatos eljárásoknál harminc napról tizennyolc napra csökkent az ügyintézés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a gyerekápolásnál, egyéb baleseti jogosultságoknál szintén még sok-sok eljárás rövidült, csökkent, egyszerűsödött, ezért kérem a tisztelt képviselő urat, hogy fogadja el a választ.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 114 2013.05.07. 18:39  113-143

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a szót. A kormány által április 28-án benyújtott, az egyes törvényeknek az elektronikus anyakönyv kialakításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat fontos és meggyőződésem szerint halaszthatatlan feladatot végez el: elektronikussá teszi minden nyilvántartások alapját, az anyakönyvet.

Honnan is indultunk? A születések, házasságok és halálesetek közhitelű nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a jelen törvény értelmében arra hivatott közegek által vezetett állami anyakönyvek szolgálnak. Így szólt az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi 33. törvénycikk 1. §-a. Ez a törvény 1895. október 1-jétől kezdődően tette kötelezővé a születések, házasságkötések és halálesetek rögzítését, és hozta létre azt az esemény alapú személyiadat-nyilvántartást, amely a történelem viharait is kiállva, de az elektronizálásnak ez idáig ellenállva lényegében mind a mai napig változatlan struktúrában tartja nyilván életünk legfontosabb eseményeit. Elérkezett tehát az idő, hogy az informatika nyújtotta lehetőségek minél teljesebb kihasználásával modern, az ügyfelek érdekeit a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vevő, a szolgáltató közigazgatás követelményeit érvényre juttató és a felesleges adminisztratív terheket lebontó nyilvántartást hozzunk létre, amely egyszerre épít a múlt hagyományaira és a jövő igényeire.

Miért is szükséges ez? Az anyakönyvi nyilvántartás minden személyi alapú nyilvántartás alapja, amelyet közel 120 éve vezetnek változatlanul papír alapon. Egyes adatok vagy nyomtatványok ugyan változtak, az alapelvek és a nyilvántartás felépítése ugyanakkor a mai napig változatlan. Elkülönülten, eseményenként tartja nyilván az emberi élet legfontosabb állomásait, a születést, a házasságkötést és a halálozást. Elismerésre méltó, hogy a több mint száz éve felállított nyilvántartás kiállta az idő próbáját, hosszú távon is bizonyította, hogy az elképzelés helyes volt, a nyilvántartás alkalmas volt a kívánt cél elérésére, és a világnak ekkora változása ellenére sem sikerült eddig olyan rendszert felállítani, amely ennél jobban szolgálta volna az anyakönyv céljait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem ismerjük a jövőt, így csak minden erőnkkel bízhatunk abban, hogy a most benyújtott törvényjavaslat hasonlóan időtálló, sikeres és megbízható anyakönyvi nyilvántartást hoz létre, amelyről 120 év múlva ugyanezen padokban ugyanilyen elismeréssel szólnak majd. Ezzel a reménnyel készítettük elő a törvényjavaslatot, és kérem önöket, hogy annak tárgyalása során ezt tartsák szem előtt, és segítsenek abban, hogy az elektronikus anyakönyv is megfeleljen mindazoknak a szakmai értékeknek, amelyeket az elmúlt 120 év tapasztalata szilárdított meg, ugyanakkor feleljen meg azoknak az új elvárásoknak is, amelyeket a XXI. században a megváltozott életritmus, a nagyobb mobilitás és a technikai fejlődés támasztanak számára. A célunk az volt, hogy a szakmai értékek megőrzése mellett olyan nyilvántartást alkossunk, amely a közhitelességét, megbízhatóságát tekintve megfelel az ügyfélnek, a technikai fejlődés eredményeképpen azonban gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé mind a polgárok, mind a nyilvántartást vezető hatóságok számára.

Milyen értékeket tartunk megőrzendőnek? Életünk során mindannyian találkoztunk az anyakönyvezéssel, mindannyian kerültünk már kapcsolatba vele, kértünk anyakönyvi kivonatot házassághoz, gyermekeink születéséhez, óvodába, iskolába íratásához, jogaink érvényesítéséhez. Bár meggyőződésem, hogy hosszú távon a kivonathoz kapcsolódó adminisztratív teher csökkenthető, a törvényjavaslat tartalmaz is ehhez kapcsolódó rendelkezéseket, maga a kivonat intézménye mégis jól példázza az anyakönyv közhitelességét, az anyakönyvbe a polgárok és az intézmények által vetett bizalmat. Meg kell őriznünk ezt a bizalmat, és biztosítanunk kell, hogy ez ne csorbulhasson sem a polgárok, sem az intézmények szemében akkor sem, ha az okiratot nem papír alapú, hanem elektronikus anyakönyvből állították ki.

(13.10)

Mit tesz a javaslat az újítás érdekében? Az önök előtt fekvő javaslat minden eddiginél nagyobb változást hoz az anyakönyvi szabályozásban. Két olyan lépés megtételére vállalkozik, amely feltétlenül szükséges egy modern, hatékonyan használható nyilvántartás kialakításához. Az egyik ilyen lépés az anyakönyvi nyilvántartás elektronikussá tétele, a másik pedig az ebből fakadó egységesség mind földrajzi, mind az események szerinti széttagoltság megszüntetésével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem önöket, gondolatban képzeljék önök elé a jelenlegi anyakönyvi rendszert, amelyben több mint 3 ezer anyakönyvvezető őriz 120 évnyi könyvfolyamot, bennük külön a születések, külön a házasságok és külön a halálozások nyilvántartásával. A kép alapján úgy gondolom, mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy a továbbfejlődés és a fejlődés csak a széttagoltság megszüntetésével lehetséges, felszámolva mind az egyes nyilvántartási elemek - fizikailag az egyes, külön-külön anyakönyvek - közötti földrajzi távolságot, mind az egyes események külön könyvbe történő bejegyzésének gyakorlatát.

Ma, ha egy budapesti pár házasságot kíván kötni, a házasuló felek pécsi és nyíregyházi születése esetén például az információnak meg kell tennie a Pécs-, illetve a Nyíregyháza-Budapest közötti utat, hogy a budapesti anyakönyvvezető ellenőrizhesse azokat az adatokat, amelyekkel a házasságot majd bejegyzik, hiszen a születés mint anyakönyvi esemény adatai kizárólag a születés helyén őrzött születési anyakönyvben érhetők el. Ha a pár házasságkötését követően a gyermekük például Sopronban születik meg, már négy olyan hely van, amelyet az adott család anyakönyvi eseményeinek igazolása érdekében meg kell keresni, vagy fel kell keresni: Pécs, Nyíregyháza, Budapest és Sopron. Könnyen belátható, hogy jelentős időt és energiát emészt fel az adatok beszerzése még abban az esetben is, ha az anyakönyvi események helye ismert.

Ennél viszont sokkal nehezebb és lényegesen hosszabb idő olyan események adatainak felkutatása, amelyek bekövetkezésének helyéről nincs pontos információ. Ebben az esetben nincs más lehetőség, a rendelkezésre álló információk alapján kell megpróbálni beszerezni az adatokat, és kizárásos alapon haladni tovább minden alkalommal, ha a megkeresett anyakönyvvezetőnél a keresett adat nem található. Ne feledjük azt sem, hogy az adatok keresése ebben az esetben fizikailag minden esetben úgy valósul meg, hogy a megkeresett anyakönyvvezető előveszi a papír alapon vezetett nyilvántartást, és végiglapozza, keresve azt a bejegyzést, amelynek adataira a megkeresés vonatkozik. Ha az előző kép után most elképzelünk egy egységes elektronikus nyilvántartást, amelyből egy adott anyakönyvi esemény adatai könnyen, gombnyomással elérhetőek, bárhol is történt az az országban, úgy vélem, nem kell további érveket felhozni a létrehozandó módszer mellett, a két kép kontrasztja önmagáért beszél.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem önöket, hogy az előzőek alapján az ország különböző pontjain őrzött anyakönyvek képe mellett most vessünk egy pillantást az egy adott helyen őrzött anyakönyvekre. Pécs anyakönyvvezetője nem egyszerűen az anyakönyvet, hanem Pécs városának születési, házassági és halotti anyakönyveit őrzi. A földrajzi széttagoltság megszüntetése mellett tehát a nyilvántartás struktúrájának átalakítása is szükséges, az esemény alapú nyilvántartás helyett a hatékonyság és adatgazdaságosság érdekében át kell térni a személy alapú nyilvántartásra, az elkülönült születési, házassági és halotti anyakönyvek helyett az anyakönyvet mint egészet kell a nyilvántartás középpontjába helyezni.

A hatékonyság és adatgazdaságosság a központi nyilvántartás esetén azzal biztosítható, hogy minden egyes adatot csak egyszer szükséges felvinni az anyakönyvbe, a következő esemény bejegyzésekor az egységes rendszer miatt azok már rendelkezésekre fognak állni. A korábbi példánál maradva, a mai rendszerben a pécsi születésű édesapa esetében az ő személyes adatait felviszik egyszer a születési anyakönyvbe, majd a házasságkötésekor a házassági anyakönyvbe, ezután pedig gyermeke születésekor a gyermek születési anyakönyvi bejegyzésébe is, és így minden alkalommal, amikor hozzá kapcsolódóan anyakönyvi bejegyzést jegyeznek be, számos, már ismert adatot újra és újra be kell írni az anyakönyvbe. Ez egyrészt növelheti a hibák számát, hiszen minden alkalommal újra és újra megnyílik a hibalehetőség, másrészt azonban szükségtelen is, idő és energia takarítható meg ugyanis azzal, ha az egységes rendszerben a már rögzített adatokat nem kell minden egyes eseménynél újra és újra bevinni. Ezért a törvényjavaslat a módosítani tervezett, az elektronikus anyakönyvi rendszer kialakítására irányuló törvény eredeti elképzelését is meghaladva szakít az esemény alapú anyakönyvezéssel, és a többi nagy nyilvántartás mintájára személyi alapúvá alakítja azt.

A fenti példa szerint tehát az elektronikus anyakönyvi rendszerbe a születéskor rögzítik a megszületett gyermek személyi adatait, majd ezt követően valamennyi őt érintő anyakönyvi eseménynél ehhez az adatsorhoz kapcsolódnak majd az esemény adatai, lekövetve az időközben esetleg bekövetkezett adatváltozásokat is. Így az egy személyre vonatkozó anyakönyvi adatok keresésekor az elektronikus rendszer az arra jogosult számára egyszerre, együtt tudja majd megjeleníteni valamennyi adatot. Szükségtelenné válik a hosszas kutatás, hogy egy bizonyos esemény vajon bekövetkezett-e, és ha igen, akkor hol következett be, vagy hogy egy adott személynek csak egy házassága volt-e, vagy akár több is, és azokat hol köthette. A személyi adatok alapján a nyilvántartás egyértelműen választ fog adni ezekre a kérdésekre is.

De hogyan segíti az elektronikus anyakönyv a mindennapjainkat? Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat alapján kialakított rendszer gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést jelent majd, ami alapvető fontosságú az élet legnagyobb jelentőségű eseményeinél. Nem hagyhatjuk, hogy a gyermek születése vagy egy házasság megkötése feletti örömöt adminisztratív nehézségek és bosszúságok árnyékoljanak be, és mindent meg kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy egy haláleset feldolgozását még bürokratikus akadályok is nehezítsék. Nem szabad engednünk, hogy ezekkel a nagy érzelmekkel járó eseményekhez negatív élményekkel járuljon hozzá a közigazgatás, biztosítanunk kell, hogy a polgárok úgy érezzék, az állam mindent megtesz azért, hogy segítse és támogassa őket ezekben a helyzetekben, hogy együtt örüljön velük, és a maga módján hozzájáruljon a nehézségek leküzdéséhez.

Miben nyilvánul meg ez a segítség az új törvény alapján? A jelenlegi helyzettől eltérően az új, központi nyilvántartás lehetővé teszi, hogy egy polgár bárhol az országban kérje valamennyi anyakönyvi eseményhez kapcsolódó adatának igazolását, ehhez nem szükséges az esemény vagy események, adott esetben eltérő helyen működő anyakönyvvezetők megkeresése. Az egyre nagyobb fokú társadalmi mobilitásra adott válaszul a törvényjavaslat azt is lehetővé teszi, hogy az adatok igazolását a külképviseleteken is el lehessen végezni. A papír alapú rendszerben képtelenség volt a távoli kontinenseken levő külképviseletek számára hozzáférhetővé tenni az itthon őrzött anyakönyvek tartalmát, az új, elektronikus rendszer ugyanakkor erre lehetőséget kínál.

Az új anyakönyvi rendszer a jövőre nézve megteremti annak technikai feltételeit is, hogy egyre kevesebb alkalommal legyen szükség az anyakönyvből kiállított papír alapú okiratokra az egyes adatok igazolásaként, mivel fokozatosan megteremthetővé válik az elektronikus nyilvántartások egymás közötti kapcsolata, amely szabályozott keretek között biztosíthatja az adatváltozások eljuttatását más nyilvántartásokba, ezzel könnyítve a mindennapi életet, gyorsabbá és hatékonyabbá téve az adatváltozások miatt szükséges adminisztratív folyamatokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem, a fentiek alapján önök is úgy érzik, hogy meg kell ragadnunk azt a lehetőséget, amellyel megvalósulhat mindaz a fejlődés, amelynek hasznosságát igyekeztem bemutatni, bár meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat e tekintetben önmagáért beszél. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy nagy lehetőség a mostani rendszer megvalósítása, ennek a lehetőségnek is megvannak ugyanakkor a korlátai. Általános érvénnyel elmondható, hogy mindig nehéz döntés, ha valami nem valósítható meg azonnal és ideális körülmények között, érdemes-e akár hosszú átmeneti időszakkal számolva mégis belevágni az adott átalakításba. Természetesen a rendszer akkor jelenti a legnagyobb lépést, ha az elmúlt 120 év valamennyi bejegyzése már az induláskor rendelkezésre állna az elektronikus rendszerben, ez azonban nyilvánvalóan lehetetlen. Nem szabad ugyanakkor emiatt úgy gondolni a rendszerre, mint amely tökéletlen vagy hiányos.

Ha a gondolatainkban visszatérünk 1895. október 1-jére, a mostanra olyan jól ismert rendszer ezen a napon éppen ugyanúgy indult, ahogyan az elektronikus anyakönyv fog indulni 2014. július 1-jén, tiszta lappal. Minden anyakönyvvezetőnek minden anyakönyvbe meg kellett tennie az első bejegyzést, el kellett fogadnia a jogalkotónak is, hogy van egy olyan pillanat az időben, amitől kezdve létrejön egy teljes körű nyilvántartás, amelynek teljeskörűsége ugyanakkor visszamenőlegesen soha sem lesz biztosítható. Annyit, amennyit az állami anyakönyvezés létrehozásával az 1984. évi XXXIII. törvénycikk ígért, a mi mostani törvényünk előterjesztett szövege maga is biztosan ígérhet: az indulás pillanatától felmenő rendszerben teljes körű és közhiteles nyilvántartást.

(13.20)

A törvényjavaslat azonban ennél többet is ígér. A törvény előkészítése során nagy feladat volt megtalálni az érzékeny egyensúlyt azok között a korábban bejegyzett adatok között, amelyeket elengedhetetlen az elektronikus rendszerekben rögzíteni, és azok között, amelyeket szintén hasznos lehet a jövőben ugyanígy elektronikusan látni, azonban a bejegyzésük nem közvetlenül szükséges az anyakönyvezéshez, így a rendszer zavartalan elindítása érdekében azok rögzítését a törvényjavaslat egyelőre nem teszi kötelezővé. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk ezeket az adatokat sem, tisztelt képviselőtársaim, törekednünk kell arra, és a jövőben minden lehetőséget meg kell ragadnunk annak érdekében, hogy minél több korábbi adat kerülhessen az elektronikus anyakönyvben rögzítésre, hogy egyszer a jövőben valóban teljes lehessen a közhiteles magyar elektronikus anyakönyv. Ez a törekvés ugyanakkor nem csökkenti annak értékét, hogy most lehetőségünk van ez elektronikus anyakönyv megalkotására, ami nélkül a fenti cél soha nem lenne elérhető.

Pusztán ennyiről szól a törvényjavaslat? Nem, ez a javaslat még ennél is többről szól. A törvényjavaslat újítása, hogy hatósági nyilvántartásként az elektronikus anyakönyv mellett bevezeti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartását, amellyel egyszerűbbé válik a gyermek családi jogállásának rendezése és a polgárok számára is közvetlenül érezhető előnyként jelenik meg, hogy a gyermek születésének bejelentésekor nem nekik kell gondoskodniuk az apai elismerő nyilatkozat anyakönyvvezető részére történő eljuttatásáról, hiszen annak adattartalma az anyakönyvvezető részére elektronikusan is rendelkezésre fog állni.

Az informatikai alkalmazás nyújtotta lehetőségek kihasználásával a hatóságok közötti kommunikáció is egyszerűbbé válik. Az adattakarékosság jegyében bevezetett személyi alapú nyilvántartás létrehozásával ugyanis nincs többé szükség arra, hogy az anyakönyvvezetők egymást értesítsék, ha a személy adataiban olyan változás következik be, amely érinti az ugyanazon személyről nyilvántartott másik anyakönyvi esemény adattartalmát is. Tekintettel arra, hogy egy olyan személyi alapnyilvántartásról van szó, amelynek új, egységes struktúrája következtében megfelelő garanciák nélkül könnyen nyomon követhetővé és feltérképezhetővé válnak a családi kapcsolatok, ezek védelme érdekében a törvényjavaslat előkészítése során kiemelt figyelmet kapott az alaptörvényből, valamint az információs önrendelkezési jogról szóló törvényből következő adatvédelmi követelmények érvényesítése is. Ez manifesztálódik az adatkezelési célok, időtartamok, adatkörök pontos meghatározásán túl a törvényjavaslat szigorú és differenciált adattovábbítási szabályaiban is.

Tisztelt Ház! Reményeim szerint az előzőekben kifejtettek alapján mostanra mindannyiunk meggyőződése, hogy élnünk kell ezzel a lehetőséggel, s a hatékonyság, a hozzáférhetőség és az egységesség érdekében biztosítanunk kell az anyakönyvi nyilvántartás elektronikussá tételét. Gondoljunk egy pillanatra azokra a gyermekekre, akik jövő év július 1-jét követően látják meg a napvilágot, és a törvényjavaslatnak köszönhetően születésüktől fogva szerepelnek majd az elektronikus anyakönyvben, és kezdetben a szüleik számára, később a maguk, a gyermekek számára könnyen és gyorsan biztosítható lesz valamennyi anyakönyvi adatuk igazolása. A XXI. században, 2013-ban nem engedhetjük, hogy a legfontosabb személyi nyilvántartás alapját csupán az elemeknek kitett papír és tinta képezze, azt sem engedhetjük, hogy a legszemélyesebb adataink közhitelességét, mint jelenleg a papír alapú anyakönyvhöz fűzött toldatokon, csupán egy darab cellux biztosítsa.

Az anyakönyvi ügyek mindannyiunk ügyei, valamennyi polgár ügyei. Kérem támogatásukat és segítő közreműködésüket, hogy valamennyi polgár számára könnyebbé, gyorsabbá és egyszerűbbé tehessük az ügyintézést életüknek ezen meghatározó pillanataiban. Kérem, segítsenek, hogy Magyarország nagy személyi nyilvántartásai közül utolsóként mindezek alapja, az anyakönyv is átléphessen a XXI. századba, és többszöri határidő-kitolódás után, felzárkózva a már elektronikusan működő nyilvántartásokhoz, könnyű és gyors ügyintézést biztosítson minden polgár és az állam számára.

Kérem mindezekre tekintettel, hogy támogassák a javaslatot, a figyelmüket pedig köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 142 2013.05.07. 5:59  113-143

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindenkinek az elmúlt vitában elmondott hozzászólásait. Két részre bontanám.

Van a törvénynek az általános rendelkezése, amivel mindenki egyetért, úgy láttam, hogy ezt mindenki támogatta, és valóban itt egy jól előkészített szakmai anyagról van szó, amely nyilvánvalóan korszerűsítés, mindenki számára alapvetően könnyebbé teszi ennek a közigazgatási eljárásnak a kezelését, valamint az expozéban elmondtam, hogy mennyi egyéb előnnyel rendelkezik, pláne akkor, ha valaki egy olyan anyakönyvet keres, amelynek nem tudja a pontos fellelhetőségi helyét, vagy ha az adatok összevetésével vagy egységességével ki akarja küszöbölni azt, hogy különböző apasági vagy egyéb ügyekben kettősség vagy bizonytalanság legyen. Köszönöm szépen mindenkinek, hogy ezt a részt támogatta a javaslatban, és itt elmondta, hogy a későbbiekben is igennel fognak szavazni erre a részre.

Ugyanakkor nyilvánvalóan észrevehető volt, hogy van egy másik része a hozzászólásoknak, amely kifejezetten itt a levéltári kutathatósággal, családfakutatással, adatok megismerhetőségével kapcsolatos, itt pedig én úgy gondolom, hogy a későbbiekben a részletes vita folyamán majd rendezni fogjuk ezt a kérdést, mert a szándékaink nem esnek messze egymástól.

Pár dolgot fölírtam, amelyeket önök itt felvetettek a vitában, és reagálni kívánok rá, még a végén kitérek erre, amit mondtak a legtöbbször.

A párhuzamos kinyomtatási lehetőség, és hogy mindamellett, hogy megvan az elektronikus anyakönyv, egy párhuzamos papír alapú nyilvántartás továbbra is maradjon meg, nyilvánvalóan ez egy fölösleges kettősséget jelentene, tehát több munkát végeztetnénk el, mint korábban, és többet végeztetnénk el, mint szükséges is. Másrészről pedig, ha az elektronikus nyilvántartásokban bízunk, márpedig olyan rendszert hozunk létre itt körülbelül 1 milliárd forintos - vagy ha a nemzetközi részt is nézzük, akkor több mint 1 milliárd forintos - keretösszegből, amely nyilvánvalóan megbízható, és olyan módon archiválja az adatokat és tartja nyilván, hogy azok nem veszhetnek el. Ebből kifolyólag a párhuzamos kinyomtatásnak nincs oka, hiszen a megfelelő biztonság biztosítható ebben az elektronikus rendszerben is.

Itt Schiffer képviselő úr vetette föl a 2012. évi CCVII. törvényt, hogy párhuzamosság fog föllépni a kettővel kapcsolatban. Nem fog föllépni, hiszen pont azért helyezzük hatályon kívül, hogy egységes és egy helyen fellelhető legyen a szabályozás.

Származási hely, születési hely kettőssége tekintetében a kormány nyitott arra, hogy a származási hely is feltüntetésre kerüljön, tehát ne csak a kórház helyszíne, hanem az is, hogy az illetőnek az édesanyja lényegében hol rendelkezik állandó lakcímmel, és reményeink szerint az édesapja is ugyanott rendelkezik, úgyhogy így akkor bejelölhető a származási hely is. Ilyesfajta módosító javaslatok befogadására a kormány nyitott.

Hogy egészségügyi szempontból mennyire releváns itt a régi anyakönyvek kérdése: nyilvánvalóan egyrészről - ezt még többször el fogom mondani - mindenki a saját maga anyakönyvét, felmenőit, rokonait továbbra is szabadon kutathatja.

(15.20)

De az egészségügyi adatoknál azért nem egy teljes kórleírást tapasztalunk, hogy az illetőnek milyen átörökíthető betegsége van adott esetben, hanem nyilván bizonyos anyakönyvekben szerepel, de aztán egy idő után nem szerepel - mint ahogy a vallásra vonatkozó adat is egy idő után nem szerepel -, hogy mi volt a halál oka. De ha nyilván ez baleseti halál vagy csak egy felszínes jellemzés, akkor nem az átöröklődő betegségekről ad igazából leírást, sőt a tudomány állása szerint egy korábbi bejegyzés talán ma már korszerűtlennek is tűnik. Tehát ilyen egészségügyi szempontból azért nem mondhatnánk azt, hogy ez tömegesen segíthet a betegségek megelőzésében.

Ami a kutathatóságot jelenti - ahogy az előbb is mondtam -, ebben is igyekszünk akkor olyan alternatívát kínálni mindnyájuk számára, amelyik a felvetett kutathatósági aggályokra, az általunk korábban felvetett adatkezelési, adatvédelmi aggályokra is egyszerre ad valamilyen megoldást.

Saját család kutatásánál nincsen semmi akadály. Ki-ki a saját felmenőire kíváncsi, a saját rokonságát akarja feltérképezni, ezt eddig is megtehette, és ez alapján a törvény alapján is megteheti, tehát a saját család kutatásánál ilyesfajta probléma nincsen.

Ugyanakkor mi azt szeretnénk, ha az első és másodpéldánynál, az anyakönyvben őrzött és a levéltárban őrzött példánynál ugyanazok a szabályok lennének hatályban. Most az anyakönyvvezetőnél az első példány nem kutatható, nyilvánvalóan a levéltári példány a levéltári szabályok szerint kutatható, tehát ahogy önök is elmondták, van egy ilyen 30 éves, vagy ha nem ismert a halál ténye, akkor 90 éves szabály. Ugyanakkor mi továbbra is megerősítjük azt, és el szeretném mondani, hogy a haláltól számított egységes 30 éves védelmi idő biztosítása és a különlegesen érzékeny adatok védelmére vonatkozó előírások megállapítása járható út lehet a részletes vita folyamán.

Természetesen a leszármazók adathozzáférésre vonatkozó jogosultságának biztosításával - és erre vonatkozóan már nyújtottak is be képviselőtársaim kormánypárti oldalról is, de a bólogatásból látom, hogy akkor valószínűleg ellenzéki oldalról is módosító javaslatokat - arra fogunk törekedni, hogy akkor közösen biztosítsunk olyat, amely definiálja is a különleges adatokat, de ugyanakkor a kutathatóságnak is lehetőséget nyújt a védelmi idő és a személyes adatok tiszteletben tartásával, hiszen azok az adatok, amelyek korábban szerepeltek az anyakönyvben, ma már szenzitív adatnak minősülnek, tehát másfajta szabályozás vonatkozik rájuk. Úgy gondolom, hogy ebben a 60. §-hoz köthető kérdésben, a részletes vitában majd ki fogjuk vitatni azt a megoldási javaslatot, amely az önök igényeinek is, az önök aggályainak is megfelelő.

Köszönöm szépen mindenkinek a vitában tett hozzászólását és az általános támogató hozzászólásokat a törvényjavaslathoz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 144 2013.05.07. 2:06  143-145

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselőtársaim már az elmúlt két évben megismerhették - minden kétséget kizáróan alaposan ismerik már - a minősített adatok védelme tárgyában kötött kétoldalú megállapodások jelentőségét és a kormány ez irányú elkötelezettségét.

Ennek a folyamatnak az eredményeként 2012 során a tisztelt Ház már megszavazta a Szlovák Köztársasággal, a Cseh Köztársasággal és a Lett Köztársasággal, 2013-ban pedig a Francia Köztársasággal előkészített minősített adatvédelmi megállapodást, ugyanakkor ez a munka távolról sem fejeződött még be. Ennek bizonyítékaként kérem, engedjék meg, hogy eme ötödik, az Osztrák Köztársasággal kötendő kétoldalú egyezmény kapcsán néhány mondattal segítsem az előttünk lévő törvényjavaslat tartalmának és jelentőségének megismerését.

Az egyezmény célja a korábbi megállapodásokkal megegyezően az, hogy védelmet biztosítson a Magyarország és az Osztrák Köztársaság közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik az egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.

Az előttünk álló munka nagy lendületét és további irányát mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a korábbi felhatalmazások alapján jelenleg is előrehaladott tárgyalások vannak folyamatban belga, észt, lengyel, litván, német és svéd társszervezetekkel a további kétoldalú egyezmények megkötése céljából. Emellett a közelmúltban közzétételre került egy újabb miniszterelnöki határozat, amely további nyugat- és dél-európai, valamint nyugat-balkáni államok kormányaival történő előkészítő tárgyalásokra ad felhatalmazást.

Bízva abban, hogy sikerült megvilágítanom a szabályozás feladatát, jelentőségét és jellegét, kérném tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal is támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 261 2013.05.13. 4:53  252-262

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek kormánypárti és ellenzéki oldalról a hozzászólásait, amiket a módosító javaslatokhoz tett. Egyértelmű számomra, hogy a javaslat lényegével mindenki egyetért, a javaslat lényegét érintő módosító javaslatot senki nem nyújtott be, azt támogatja. Van egy-két rész, amelyek egy részét nem is kommentálnám, mert egy párton belüli - hogy úgy mondjam - személyi nézeteltérések kivetülése a mostani vitánkra, úgyhogy azt hagyjuk meg a párt belső fórumaira, de másrészről viszont voltak olyan kérdések, amelyeket önök felvetettek, és már akár az általános vita ideje alatt, vagy azóta a kormánypárt és a kormánypárti képviselők igyekeztek ezt orvosolni.

Az egyik a származási hely kérdése. Egyébként valószínűleg mindnyájunk különböző frakcióülésein ez már korábban felmerült, tehát nyilván mindenkinél volt ilyen, hogy ne csak a születési hely mint kórház, hanem a származási hely is kerüljön benyújtásra. A parlamenti honlap alapján ezt először fideszes, majd utána független képviselő nyújtotta be.

Az írásbeli kérelem és az elektronikus úton való kérelmezés lehetőségével kapcsolatban - bár éppen nincs itt Staudt Gábor képviselőtársam - azt tudom elmondani, hogy nyilvánvalóan itt szükséges az illető személyének az azonosítása. Innentől fogva ha személyazonosításra sor kerül, akkor lényegében az elektronikus út, egy egyszerű e-mail teljes mértékben kizárt, hiszen be kell menni a hivatalba, és azonosítania kell magát a kérelmezőnek. Ráadásul 3 ezer anyakönyvvezető nyilván még nem készült fel ennek a munkának a mostani vitelére, de ettől függetlenül mind a 3 ezernél lehet továbbra is anyakönyvi kivonatokat kérni, és ott rögtön helyben meg is kapja, bárhol is vannak a bejegyzések vagy a bejegyzés helye.

Ami a régebbi kutathatóságot jelenti, önök is látják, hogy folyamatosan nyílt ki a kormányzat álláspontja, és végül most már egy, a hatályosnál is szélesebb körű kutathatóságra nyílik lehetőség, hiszen a szokásos levéltári szabályok 30 éves kutathatóságát túlmúlóan az eddig nem kutatható, anyakönyvvezetőnél lévő anyakönyvek is 30 évvel az illető halála után, vagy egyéb módon, vélelmezve a születés vagy az utolsó bejegyzés időpontját, ahhoz képest arányosan, hogy az illető halálát már valószínűsíthessük, szintén hozzáférhetők.

(19.40)

Ezáltal a nyilvánosság köre bővült, hiszen nemcsak a '80 előtti másodpéldányok a levéltárban, hanem az első példányok is kutathatóak. Ezáltal itt mindenki számára nagyobb a lehetőség, de természetesen a visszaélésektől kívánjuk mentesíteni ezt a fajta rendszert, így vagy a leszármazónak kell a hozzájáruló nyilatkozattal vagy megbízással a kutató felé fordulni, vagy más tekintetben, itt tudományos kutatás céljából a megfelelő szakmai követelmények betartásával folytathatóak kutatások.

Önök is elmondták, nyilvánvalóan a javaslatban is szerepel, hogy ettől függetlenül a védelemre azért van szükség - hiszen élőknek az ilyesfajta érzékeny, szenzitív adatait védeni kell, és nyilvánvalóan, bár lehet, hogy sokan nem értenek vagy nem értünk egyet azzal, hogy ha ennyire széles körű, mondjuk az, hogy a vallásra vonatkozó adatokat mennyire titokban kell tartani és őrizni, és sokaknak a véleménye ennél természetesebb vagy a régi szabályozással is jobban egyetértő -, mert a hatályos nemzetközi szerződések és a Magyarországon is elfogadott adatvédelmi jogszabályok ezeket egyértelműen fokozott védelem alá helyezik. Mert ezek érzékeny adatok, úgyhogy így a jogszabályok koherenciája érdekében ezt meg kell tegyük.

A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény is azt mondja az 5. § -ában, hogy állami hatóság által a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben e törvény hatálybalépésekor nyilvántartott különleges adat kizárólag az érintett hozzájárulásával, halál esetén leszármazói hozzájárulásával továbbítható vagy hozható nyilvánosságra. Így tehát sarkalatos törvény mondja ki az ebbéli adatok érzékenységét.

Még egyszer köszönöm mindenkinek a módosító javaslatait, azokat is, amiket benyújtott, meg azokat is, amiket nem, mert amiket nem nyújtottak be a törvény 97 százalékához, körülbelül, azok ezek szerint egyetértésre találnak. És bízom benne, hogy most mind származási hely, mind hozzáférés, mind adatnyilvánosság, mind pedig kutathatóság vagy védelmi idő tekintetében most, hogy a kormányzat még inkább megengedő álláspontra helyezkedett, bízom benne, hogy semmi akadálya nincs annak, hogy ezt az egyébként mindenki által szakmailag jó minőségűnek tartott anyagot minden párt támogatni tudja majd a végszavazása során.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 8 2013.05.14. 0:00  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy látszik, a komlóiak is látták, hogy vannak olyan pártok, amelyek az ország ügyeivel vannak elfoglalva, és vannak olyan pártok, amelyek csak egymással és a pártok belső ügyeivel vannak elfoglalva, s erről is valamiféle véleményt mondtak Komlón most, ezen az időközi választáson.

Ugyanakkor bízunk benne, hogy ez az egész országra is sok tekintetben jellemző lehet, hiszen a szocialisták kormányoztak 8 évig, és most már lassan több mint három éve, júniusban lesz három éve, hogy ez a Fidesz-KDNP-szövetség kormányoz Magyarországon. Ez már akkora mértékű 3 évnyi teljesítmény, amit össze lehet hasonlítani a korábbi évek teljesítményével, és az itteni eredményeket és az ottani, szerintünk kudarcos politikát, megalkuvó, kudarcos, az emberek érdekeit nem képviselő politikát össze tudják hasonlítani a bátor, az emberek érdekeiért kiálló, az emberek érdekében akár rezsicsökkentést, akár családi típusú adózás tekintetében nagy konfliktusokat is, nemzetközi szintű konfliktusokat is vállaló kormányzat munkájával.

Nézzük végig akár egyes területenként, hogy mit adtak a szocialisták ennek az országnak, pontosabban, mit vettek el az országtól a szocialisták, és mi az, amit az elmúlt három évben ennek a kormánynak az eredményeként megtudhatunk. A szocialisták az egészségügyi reformhoz úgy fogtak hozzá, mint sok minden máshoz, mindenki fizessen, és vizitdíjat akartak bevezetni, ezzel szemben a Fidesz-KDNP ideje alatt nemhogy vizitdíjat nem vezettünk be, hanem az orvosoknak, az ápolóknak, a rezidenseknek, a családorvosoknak igyekeztünk növelni a bérét, növelni a juttatásait. Ők kórházeladásokkal próbálkoztak az egészségügy rendszerén változtatni - emlékszünk a HospInvest-botrányra -, ezzel szemben a Fidesz-KDNP-kormány igyekezett a kórházak működését úgy biztosítani, hogy azokat az állam tudja garantálni, és ne legyen kitéve az önkormányzatok esetleges fizetési nehézségeinek.

De tudnánk mondani különböző intézményeket, talán, ha az előző témánál maradok, talán a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ bezárása volt az egyik legfájóbb, akkor alakultak ki a hosszú várólisták, s akkor adósodtak el a kórházak, amely feladatnak a megoldása erre a kormányra várt. Vagy ezzel szemben most például arra törekszünk, hogy a patikák ne patikaláncokba, hanem patikusok kezébe kerüljenek.

(9.20)

De ha a belügyi kérdéseket nézzük, az önkormányzatok eladósodása a szocialisták ideje alatt a GDP 1,5 százalékáról 4 százalékra nőtt, ehhez kellett az Komlónak is milliárdos nagyságrendben és más önkormányzatoknak is, hogy a kormány ezt valamiféleképpen kiváltsa, és így a megyei önkormányzatok esetében 160 milliárd forintnyi, települési önkormányzatok esetében pedig 800 milliárd forintnyi adósságot vállalt át és fizette ki az önkormányzatok helyett az ő adósságukat.

De ha visszaemlékszünk a közbiztonságra, a rendőrségről a legtöbbeknek a "sün" szó jutott csak eszébe a szocialista korszak után. Ehhez képest most mindenkinek az juthat eszébe, hogy immáron 5342 új rendőr állt szolgálatba.

Emlékszünk az Egymásért Alapítvány és más ügyeknek a korrupciós ügyeire a különböző büntetőhatóságok környékén. Ehhez képest most mindenki láthatta körülbelül egy évvel ezelőtt, hogy a legveszélyesebb alvilági figurák is rács mögé kerültek, és a rendőrség le tudta őket tartóztatni.

A korábbiakkal szemben a foglalkoztatottság növelése érdekében is elindult a Start-munkaprogram.

Emlékszünk a közigazgatásban és alkotmányügyben elért szocialista eredményekre is. Akkor 21 mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértése volt az akkori parlamentnek; most 3 év alatt ezt kevesebb, mint felére sikerült letornázni.

De sikerült megoldani ennek a parlamentnek a kisebbségek parlamenti képviseletét, szemben az előző 8 évvel, amikor ebben az irányban semmilyen lépés nem történt.

Akkor alkotmánysértő módon az önkormányzatok törvényességi felügyeletére nem működött a közigazgatási hivatalok rendszere. Mi nemcsak hogy felállítottuk és kibővítettük kormányhivatalokká ezeket, hanem a kormányablakok rendszerével mindenki gyorsan és egyszerűen intézheti az ügyeit, szemben a szocialista közigazgatás-fejlesztéssel, amely a magyarorszag.hu 2.0-ban testesült meg, mely honlap két órát élt meg az interneten, és utána össze is omlott.

De teljesítettük azt az ígéretünket is, ami a rendszerváltás óta sokaknak fontos volt, amely a parlament vagy az önkormányzatok felezésére irányul.

A szocialista tandíjjal szemben mi Diákhitel2-t vezettünk be, és a 2005-ös érettségi botránnyal szemben, amikor újra kellett írni a matematikaérettségiket, most zavartalan érettségik vannak, és az állam által biztosított a középiskolák fenntartása is.

Ők eltörölték a családi adókedvezményt; ez a kormányzat bevezette és kibővítette. Az a kormány elvette a 13. havi nyugdíjat; ez a kormányzat garantálja mindenkinek mind a nyugdíját, mind a nyugdíjasok esetében a nyugdíj emelését infláció fölött is.

Sokáig lehetne sorolni, hogy mik lehettek azok, amelyek a komlóiak fejében is ott voltak, amikor választottak ezen a vasárnapon. Bízunk benne, hogy sok mindenki számára is (Az elnök csenget.) egyértelmű lesz a két kormány teljesítménye közötti különbség.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 76 2013.05.21. 4:13  73-78

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy ön is mondta, egy olyan munkát végez el most egy ötfős szakértői bizottság egy tavaly elfogadott törvény alapján, amely munkára igazából nem lenne szükség akkor, ha a kilencvenes évek elején az akkori köztársasági elnök úr által vezetett bizottság alapos munkát végzett volna, és nem csúsztak volna át - mint látjuk - százas nagyságrendben olyan emberek azon a rostán, azon a szűrőn, akik igazából méltatlanok bármifajta pluszjuttatásra. Olyan emberekről van tehát itt szó, akik valamilyen kitüntetést, díjat, elismerést kaptak, amellyel nyugdíj-kiegészítés jár. Ezt most már nyugdíjpótléknak hívjuk, de erre a pótlékra valójában méltatlanok, érdemtelenek, hiszen nem valamilyen szakmai teljesítmény, valamilyen kiváló munkateljesítmény vagy sporteredmény alapján kapják meg ezt a nyugdíjpótlékot, hanem egész egyszerűen a párthűségük, a titkosszolgálati múltjuk, állami vezető szerepük az, ami igazi érdemeket adott nekik, és aminek a révén ezekhez a különböző nyugdíj-privilégiumokhoz hozzájutnak.

Azoknak az embereknek, akiknek már néma a talpuk, mert addig verték őket az Andrássy út 60-ban, míg az összes idegsejtjük ki nem halt, azoknak az embereknek, akiknek eltörték az ujját vagy a végtagjait, azoknak az embereknek, akiknek derékba törték a karrierjét, azoknak mindazok a testi, lelki nehézségek, vagy mindazok az anyagi nehézségek, amelyek az alacsony státusú munkából, a kisebb lakásból, a kisebb nyugdíjból származnak, életük végéig megmaradnak. Azoknak az embereknek már nem is tudjuk jóvátenni, bármennyire is emelhetjük a járandóságaikat, mint ahogy ebben az évben 50 százalékkal emeljük nemcsak a holokauszt, de a kommunizmus áldozatainak a nyugdíj-kiegészítését is, ezt a jövő évben még 50 százalékos emelés követi, de hiába emeljük akár 100 százalékkal is a különböző elégtételeket, teljes mértékben nem tudjuk jóvá tenni azokat a sérelmeket, amiket elszenvedtek.

Ugyanakkor feladatunk, hogy azoknak, akik igazságtalanul kapnak még 23 évvel a rendszerváltás után is bármekkora összeget a nyugdíjukhoz hozzávetőleg akár saját jogon, akár özvegyi jogon, az így kialakult igazságtalanságot megszüntessük. Egyrészről meg a társadalmi igazságosság is ezt követeli tőlünk, hiszen az emberek is úgy látják, hogy ezek nem kiérdemelt plusz nyugdíjelemek, ezek nem pluszteljesítményért járó pluszjuttatások, egész egyszerűen a párthűségért, tehát egy diktatórikus rendszer, egy terrorra épülő rendszer kiszolgálásáért járó plusztételek. 109 esetben talált a most még körülbelül 1000-1100 nyugdíjpótlék-jogosult között a szakértői bizottság olyan embereket, akik valójában a titkosszolgálathoz köthetők.

Képviselő úr kérdezte, hogy milyen lista alapján dolgozott ez a bizottság. Nos, ez a bizottság a nyugdíjpótlékra jogosultak listája alapján dolgozott, és így nézte meg a Történeti Levéltárban, hogy kik azok, akik a Történeti Levéltárban is mint az egykori titkosszolgálatok aktív közreműködői szerepelnek, és így tett javaslatot a közigazgatási és igazságügyi miniszternek ezen nyugdíjpótlékok megvonására. Ezek a határozatok a napokban kerülnek kipostázásra, és a kézhezvételtől számított 30. napig a bírósághoz fordulhat az érintett. Ha tehát úgy gondolja, hogy nem valós az az adat, ami a Történeti Levéltárból előkerült vele kapcsolatban vagy összekeverték valakivel, akkor a bíróságon jogorvoslatot kérhet, és kérheti a pótlék további folyósítását. Ha ez nem sikerül, akkor augusztus 1-jétől ennek a 109 embernek kevesebb pénzt fog vinni a postás, kevesebb pénz érkezik a nyugdíjszámlájukra.

(15.00)

Visszamenőleges-e a hatály? - kérdezte a képviselő úr. Ebből is kiderült, hogy nem visszamenőleges, bár úgy gondoljuk, hogy igazságtalan volt a rendszerváltás pillanatától az a pótlék, amit ők kaptak, de csak augusztus 1-jétől, tehát pro futuro hatállyal fognak ezek a különböző igazságtalan és elfogadhatatlan előjogok törlődni.

Folytatódik a bizottság munkája, hiszen nemcsak ez az egy jogcím van, az állami vezetőknek, a Magyar Kommunista Pártnak, a Magyar Dolgozók Pártjának, az MSZMP-nek és a KISZ-nek a vezetői körében is folytatódik a vizsgálat, valamint mindazok körében, akik az '56-os forradalom leverésében működtek közre, vagy a korábbi (Az elnök csenget.), '45 utáni demokratikus államberendezkedés felszámolásában. Május végéig folyik a bizottság vizsgálata.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 12 2013.06.03. 5:07  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! A nemzeti összetartozás napja előtt, amikor frakcióvezető úr is a trianoni békediktátumra emlékezett, fontos azért visszaidéznünk, hogy egy olyan háború végén kapta Magyarország ezt az óriási és igazságtalan csapást, amely háborút legtovább pontosan Magyarország és a magyar miniszterelnök próbált opponálni a birodalmi tanácsban. A magyarok voltak, akik ellenezték, és azt kapták jutalmul, amit mások büntetésként, nevezetesen: az ország legnagyobb szétdarabolását.

A trianoni békediktátum vezérlő elve elvileg a nemzetek önrendelkezési joga lett volna, de valahogy egyes nemzetek önrendelkezési jogát figyelembe vette az akkori békekonferencia, más nemzetekét nem. Más nemzetek követeléseit Magyarországgal szemben szinte teljes mértékben elfogadták, míg Magyarországnak a legalapvetőbb népességarányos érveit sem fogadták el, hiába ment Teleki a vörös térképpel, hiába tartott Apponyi gróf három nyelven beszédet. Mindez nem hatotta meg ott azokat, akik a nemzeti önrendelkezés nevében a magyarság egyharmadát önrendelkezés nélkülivé tették 93 évvel ezelőtt.

Ahogy frakcióvezető úr is mondta, sok hibát követett el korábban Magyarország ennek a kérdésnek a kezelésével kapcsolatban, amelyet az általunk három éve elfogadott, nemzeti összetartozásról szóló törvény is felsorol vagy sorba vesz. Volt egy olyan időszak, amely kompromisszumok nélkül csak a "mindent vissza a politikára" épített, amely utólag nézve mindenképpen irreális volt, és egyértelműen maga a békediktátum is a második világháborúba sodorta Európát. Testvérháborút testvérháború követett, bár Magyarország számára az első világháború veszteségei kétszeresek voltak a második világháborúhoz képest, hogyha az emberáldozatokat nézzük, de így is visszavonhatatlan volt szinte, hogy újra háborúba sodródik Európa. Ezt követte a még rosszabb hozzáállás talán, az elhallgatás politikája, 40 év kommunizmus alatt minthogyha ez a csapás nem is érte volna Magyarországot, a határok átjárhatósága olyan csorbát szenvedett, mint azelőtt és azután sem semmikor. Másrészről pedig a rendszerváltás után sokan a kozmopolitizmussal, az identitás feladásával próbálták a trianoni békediktátumot mintegy meg nem történtté tenni, vagy legalábbis elfeledtetni ennek a sorscsapásnak a valódi súlyát Magyarországra nézve, hiszen mind a mai napig Magyarország politikáját alapvetően behatárolja, hogy minden irányban - jelképesen mondva - önmagával határos.

A nemzetpolitikai rendszerváltást valahogy pontosan 2010 tavasza és nyara hozta, amikor itt a parlamentben megszavaztuk a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ez a törvény és a nemzeti összetartozásról szóló, szintén emléknap talán korábban evidencia lett volna mindenki számára, de hála Gyurcsány Ferencnek és a nemzetellenes propagandájának a népszavazási kezdeményezés során, sajnos ezeket utólag meg kellett itt tenni a parlamentben.

Azért mondjuk, hogy nemzetpolitikai rendszerváltás, hiszen nem csupán arról volt szó, hogy a mostani kormánypártok, korábbi ellenzéki pártok egy korábban beterjesztett igényüket, javaslatukat meg tudták itt szavazni, mert kétharmados többséghez jutottak, hanem maguk az ellenzéki, most már ellenzéki, akkor kormánypártok, akik korábban ellene kampányoltak a kettős állampolgárság lehetőségének, ők maguk is 180 fokot fordítottak - ez esetben pozitív irányba a mi megítélésünk szerint - a saját politikájukon, és nagyon kevés kivétellel megszavazták a kettős állampolgárság lehetőségét, és így már több százezer honfitársunk ismételten közjogilag is a nemzet része; úgy, ahogy az Európai Unióban több mint húsz országban lehet ilyesfajta lehetőséggel élni, és a határon túl élők szintén szavazhatnak, és a világban pedig a 120-at is meghaladja azoknak az országoknak a száma, ahol a határon túl élők szintén szavazati joggal rendelkeznek. Ráadásul Magyarország és a magyarok esetében a határon túliaknál nem is kisebbségről, hanem nemzetiségről beszélhetünk, hiszen ők igazából nemzedékek óta ott élnek és ott laknak.

Ezen túlmenően a magyar kormány az európai területi társulásoknak, régebben szólva EGTC-knek a támogatásával olyan Európai Unión belüli határ menti együttműködéseket kíván támogatni, ami mind kultúrában, mind gazdaságfejlesztésben, mind közszolgáltatásokban mind a határon átnyúló közigazgatási egységeknek a létrehozatalában a határ mentén élő magyarok számára szintén gazdasági előnyt is jelenthet.

A Határtalanul-programban több tízezer fiatal látogatott külföldi, pontosabban: határon túli magyar közösségekhez, és viszonozták is ezt a látogatást pedagógusokkal kiegészítve, a Nemzeti alaptantervvel szintén sikerül hosszú távon a nemzetpolitika alapjait lefektetnünk. A külhoni óvodák évével sikerült minél többeket rávenni, hogy magyar óvodákba írassák gyereküket, a demokráciaközpontok pedig közreműködnek például Erdélyben annak érdekében, hogy minél többen élhessenek a magyar állampolgárság lehetőségével.

Összefoglalva, ez a nap három éve már nem gyásznap, nem csupán csak gyásznap, hanem a nemzeti összetartozás napja. Annak a jelképe, hogy Magyarországot mind vörös, mind barna, mind más diktatúrák, más külföldi hatalmak vagy háborúk végén óriási csapások sújtották, de mégis él nemzet e hazán.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 44 2013.06.03. 4:05  41-47

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szanyi Tibor képviselőtársunknak megköszönhetjük, hogy felolvasta az interpellációját, mert igazából be is inthetett volna, ezzel is kifejezhette volna a véleményét, (Derültség a kormánypártok soraiban. - Zaj az MSZP soraiban.) de köszönjük, hogy ennél a konzervatív módnál maradt, és szavakba öntötte gondolatait. Egyfajta víziót láttunk előtte, új Atlantisz elevenedett meg, mert hogyha a kormány esetleg közigazgatási szempontból visszaállítja a korábban már valamelyest létező állapotokat, és nem a XIII. kerület része lesz a Margitsziget, akkor elsüllyed majd a sziget, minthogy ilyesfajta új atlantiszi víziókat hozott nekünk.

Azért szögezzük le, tisztelt képviselő úr, itt semmifajta lényeges változás az állampolgárok szempontjából, olyan szempontból nem lesz, hogy ugyanúgy XIII. kerületiek, II. kerületiek, V. kerületiek, vidékiek, mindenki ugyanúgy használhatja a Margitszigetet. A különbség abban lesz, képviselő úr, hogy a fejlesztések színvonala a főpolgármester úr tájékoztatása és a Budapest főváros által elfogadott 2030-ig terjedő városfejlesztési koncepció szerint sokkal szélesebb körű lesz. Nemhiába ön a saját interpellációjában egyetlenegy példát sem mondott arra, hogy a XIII. kerületi önkormányzat az elmúlt 60 évben mivel fejlesztett a Margitsziget területén, mik azok a fejlesztések, amelyek eredményként mutathatók föl a XIII. kerület tekintetében. A Fővárosi Önkormányzat tekintetében, ha csak a következő, talán egy hónapot nézzük, a víztorony felújítása lesz mint átadott terv, a szabadtéri színpad kibővítése. Ön is tudja, látja talán, hogy pont másfél héttel ezelőtt emelték be a szabadtéri színpad új elemeit, szintén fővárosi fejlesztésként, a rózsakert megújul, és a szökőkút is megújul. Ezek csak körülbelül 60 nap leforgása alatt átadandó fővárosi fejlesztések, ön azonban egyet sem sorolt föl, hogy a XIII. kerület közigazgatási hatásköre mennyiben segítené elő a kerület fejlesztését, vagy milyen értékeket óvna meg.

Pár hónappal ezelőtt, talán egy évvel ezelőtt egy hasonló közigazgatási, önkormányzati kérdésben szavaztunk, szintén egy terület, egy város, egy település átkerült egyik megyétől a másik megyéhez Balatonvilágos esetében, és ezt mindenki természetesen támogatta, hogy megtörténjen hasonló váltás a közigazgatási egységek, önkormányzati egységek között. Itt sincs másról szó, mint egy technikai részletről, egy közigazgatási kérdésről. Ez egy szakmai ínyencség, de valójában a szélesebb közvélemény számára vagy a Margitszigetre látogatók számára szerintem nem is volt ismert. Ha megkérdezett volna ön ott a Margitsziget Margit hídi bejáratánál száz embert, hogy hányadik kerülethez vagy kihez tartozik közigazgatásilag a Margitsziget, csodálnám, ha túl sokan megmondták volna, hogy pontosan a Margitsziget területe a XIII. kerület alá esik.

Ezzel a kéréssel nem a kormányzat állt elő, hanem a főpolgármester úr jelezte, hogy ahhoz, hogy a főváros 2030-ig tartó fejlesztési koncepciója megvalósuljon, és mindamellett 2014 és 2020 között uniós támogatásból 27 olyan nagyprojektet tudjon elindítani, amelynek az értéke 50 millió forint fölött van, akkor ehhez szükség van arra, hogy közigazgatási szempontból, ahogy a korábbi években, úgy most is ne a XIII. kerület vezényelje ezeket a beruházásokat, vagy az ön álláspontja szerint lassítsa azokat a különböző fejlesztéseket, amelyekre rászorul a Margitsziget. Semmiképpen nem kérdőjelezi meg ez az önkormányzati autonómiát, hiszen egyik önkormányzattól a másik önkormányzathoz kerül át, tehát ugyanúgy az önkormányzatiság ebben a tekintetben adottá válik, a Margitsziget tekintetében is adott a helyi önkormányzáshoz való jog, és ezen a területen majd a Fővárosi Önkormányzat fogja az önkormányzati feladatokat ellátni a továbbiakban.

Ha pedig a sukorói és a kaszinóberuházások sötét oldalára kíváncsi, akkor képviselő úr, a jobb válla fölött nézzen hátra, és ott találja meg azokra az ügyekre a megoldást. (Taps a kormánypártok soraiban. - Zaj az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 56 2013.06.03. 3:14  53-58

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az erdélyi magyar egyházak levéltárainak restitúciója kiemelten fontos kérdés nyilván a magyar kormány számára is. Ezen egyházak tulajdonából hatalmas mennyiségű, nagy történelmi és vagyoni értékű levéltári anyagot és európai szinten is kultúrtörténeti jelentőségűnek számító dokumentumokat vettek el, majd államosítottak.

Az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatására vonatkozó törvénymódosítást 2010-ben Máté András Levente, Kerekes Károly és Márton Árpád RMDSZ-es képviselők kezdeményezték. A módosítás értelmében a romániai egyházak visszaigényelhetik az 1974-ben államosított történelmi értékű dokumentumaikat, a román állam levéltárában a visszaszolgáltató iratokról mikrofilmes másolat marad.

A törvénymódosítást a szenátus 2010-ben elutasította, a képviselőház azonban 2011. november elején elfogadta. Az akkor ellenzékben lévő Szociálliberális Szövetség megtámadta a módosítást az alkotmánybíróságon. A Szociálliberális Szövetség egyébként az egyházi anyakönyvek visszaszolgáltatását ellenezte, arra hivatkozva, hogy a népesség-nyilvántartás állami feladat Romániában. Az alkotmánybíróság 2011. december 7-ei döntésében a törvényt alkotmányellenesnek ítélte, tekintettel arra, hogy a két tervezet összevonásából született, amelynek egyik részét a szenátus nem tárgyalta. Az alkotmánybíróság Romániában így kimondta, hogy a levéltári törvény elfogadásának módja megszegi a kétkamarás parlamentarizmus elvét. Ezt követően a román parlament újratárgyalta a jogszabályt. A szenátus elé egy olyan jogszabály került újratárgyalásra, amely tartalmazta az egyházakra vonatkozó részt is. A kétharmados Szociálliberális Szövetség többsége azonban törölte ezeket a módosításokat, és a képviselőház elé már ebben az új formájában került a törvény. Tudomásunk szerint a román szenátus az újra benyújtott törvényjavaslatot első olvasatban elfogadta, de azt még a képviselőháznak is tárgyalnia kell.

A kérdés szerepel a magyar-román kisebbségi vegyesbizottság ülésének napirendjén, ahol a magyar fél mindent megtesz az erdélyi magyar egyházak érdekeinek érvényesüléséért. A magyar kormányzati delegáció javasolja a levéltári anyagok visszaszolgáltatását a kisebbségi vegyesbizottsági ajánlások közé felvenni. Az előzetes tárgyalások alapján a román fél viszont erre csak úgy hajlandó, ha az nem ró közvetlen kötelezettséget rájuk nézve. A leginkább aktuális esemény, ahol fejlemény várható az ügyben, a héten Bukarestben sorra kerülő kisebbségi vegyesbizottsági titkári találkozó, ahol a magyar képviselő természetesen fel fogja vetni a kérdést, és képviselni fogja a restitúció ügyét.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A képviselő úr utolsó felvetésével kapcsolatban jelzem, hogy a magyar kormánynak nincs hivatalos tudomása arról, hogy többoldalú, illetve a Vatikán és Románia között kétoldalú nemzetközi szerződés létezne, amely segítené ezt a folyamatot.

Kérem a tisztelt képviselő urat, hogy szíveskedjék a választ elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 4 2013.06.04. 5:00  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a képviselő úrnak válaszolnék, azért ne menjünk el szó nélkül a mellett az incidens mellett, ami itt a mai ülés legelején, kezdetén megtörtént. Azt láthattuk, hogy Gyurcsány Ferenc és képviselőtársai, Vadai Ágnes, Molnár Csaba, Varju László és Kolber István bejöttek ide, cinikusan vihorásztak, és amikor Lezsák Sándor alelnök úr méltóságteljes beszédét elkezdte, megemlékezett a trianoni békediktátumról és a törvényben rögzített nemzeti összetartozás napjáról, akkor látványosan kivonultak. Jól láthatóan csak azért jöttek be, hogy amikor az alelnök úr emlékezik a trianoni békediktátumra, emlékezik a nemzeti összetartozás napján, akkor ők ki tudjanak vonulni.

Ezzel megerősítették azt, hogy kormányzásuk politikai és erkölcsi mélypontjait továbbra is büszkén vállalják. Nemcsak az utóbbi hetekben újra a politikai közbeszédbe beemelt őszödi beszéd örökségét vállalják büszkén és osztogatják CD-n, de semmit nem változott az álláspontjuk 2004. december 5. óta. Amit akkor a nemzet egysége ellen elkövettek, azt elkövetnék akár ma is, és amiben lehetőségük van - bár ritkásan jönnek be néha a parlamenti ülésterembe, de úgy látszik, azért igen, hogy a kivonulhassanak akkor, amikor a határainkon kívül rekedt ötmilliós magyarságra emlékezünk meg -, amikor lehetőség lenne a parlamentben arra, hogy minden párt kifejezze az egyetértését, mint ahogy rajtuk kívül minden párt Lezsák alelnök úr beszédét meg is tapsolta itt az elmúlt percekben, akkor ők csak azért is visszautasítják a határon túli magyarokat. Mondhatjuk, igazi Bourbonok lettek, semmit nem tanultak a saját hibáikból.

Habár politikai ballasztként az MSZP-ből már kiszakadtak, és az MSZP legalább el tudott szakadni attól a 2004. december 5-ei nagyon megosztó döntésétől, amikor nem támogatta a kettős állampolgárságot, de úgy látszik, a Demokratikus Koalíció büszkén vállalja nemcsak azt, hogy a sün nemcsak egy aranyos kis állat, hanem egy tömegoszlatási módszer is. Őtőlük megtanultuk, hogy milyen a gumilövedék Budapest utcáin, de ugyanúgy továbbra is úgy látom, a Gyurcsány Ferenc-örökség él bennük, és holnap ugyanúgy elkezdenek egy kampányt a határon túli magyarokkal szemben. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) Ez cinikus akció volt, és ötmillió határon túli magyarral mentek szembe, amikor innen a parlamentből kivonultak. Úgyhogy ez nem jópofa vicc, hanem a nemzet egysége elleni támadás az ő részükről. (Balla György: Szégyen!)

Térjünk ugyanakkor vissza Csóti képviselő úr felszólalására; amit a végén mondott, én azzal kezdeném. Az alelnök úr is, a képviselő úr is azt mondta, hogy az az autonómia, az az önrendelkezési jog - legyen az kulturális, területi, közösségi vagy egyéni -, ami más országokban jár az egyes állampolgároknak, akik más kisebbséghez vagy nemzetiséghez tartoznak, ugyanúgy kell hogy járjon a határon túli magyaroknak is. Ha jár - ahogy elhangzott - Finnországban a svédeknek, ha jár Dél-Tirolban, ha jár Skóciában, ha jár Belgiumban, ha jár Spanyolországban, akkor ugyanúgy kell hogy járjon Erdélyben is.

A magyar kormány egyértelművé tette mindig az álláspontját: célja az autonómia, az önrendelkezési jog elérése a határon túli magyarok számára, hiszen úgy gondoljuk, ezáltal ők nyilván jobb román állampolgárok is lehetnek, ha a magyar identitásukat ott jobban megélhetik.

Maga az emléknap is nem egy múltba révedésről szól, nem azért foglalkozunk a múlttal, mert visszasírnánk azt, ami 100, 200 vagy 300 évvel ezelőtt volt, hanem mert a gyökereink onnan táplálkoznak. Lehet, hogy ez pillanatnyilag nem látszik, de a fának se látszik pillanatnyilag a gyökere, és a stabilitását mégiscsak az adja; aki csak a lombjával foglalkozik, az a lényegnek pontosan a felét nem látja.

Ezért kell a múltból erőt merítenünk, és a nemzeti összetartozás napja is arról szól, hogy bár 93 évvel ezelőtt az egyik legnagyobb XX. századi traumáját élte át Magyarország, a két másik nagy trauma, a két diktatúra tombolása mellett, ugyanakkor ezt is túlélte, és túlélte előtte a csatavesztéseket. Ne felejtsük el, hogy volt itt azért tatárjárás, a törökdúlás alatt az ország 20-30 százaléka elhunyt, meghalt, elhurcolták, rabszolga lett belőle, és úgy tengette valahogy az életét valahol, nagy nehézségek közepette, vagy az országunk három részre szakadt akár a török időkben, akár sok-sok részre a trianoni békediktátum következtében. Ennek ellenére a magyarság kulturális összetartása, identitása megmaradt, ennek ellenére a magyar sportolóink, a magyar művészeink, a magyar tudósaink olyan eredményeket értek el, amelyeket nálunk nagyobb országok és békésebb, szerencsésebb sorsú országok fiai és lányai nem tudtak elérni.

Ezért lehetünk büszkék magyarságunkra, és ezért érezhetjük mindig úgy, hogy Magyarországon az ország politikai határai és a nemzet határai nem esnek egybe. Amikor magyarságról beszélünk, akkor a határon túli magyarokról is mindig büszkén kell beszélnünk, mert mi mindnyájan, 15 millióan összetartozunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 8 2013.06.04. 5:16  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Engedje meg, tisztelt képviselő úr, polgármester úr, hogy a legelején egy pozitív és egy negatív dolgot mondjak a felszólalásával kapcsolatban. A pozitívum az lenne, hogy a tegnap e témában elhangzott Szanyi Tibor-féle felszólaláshoz képest azért ez mégiscsak egy józan és szakmai, a látszatra is ügyelő felszólalás volt. (Derültség a Jobbik padsoraiban.) Másrészről ugyanakkor el kell mondanom, hogy amit ön elmondott, az nem annyira úgy tűnt, mintha a közérdek vagy a közjó szava lenne, hanem mintha ez csak a hatalomféltés szava lenne. Nem hangzott el olyan érv, amely nagy súllyal eshetne a latba, hiszen általában csak arról volt szó, hogy miért kell a kerületi önkormányzat hatalmában tartani a Margitszigetet. Nem arról volt szó, hogy az állampolgárok számára mi előnyösebb, ennek a javaslatnak akár a történelmisége miért megalapozott, hiszen ezt egy budapesti pénzalap vásárolta meg az egyik akkori főhercegtől, nobilitástól Budapest városának, tehát volt ez azért budapesti fennhatóság alatt is. Másrészről: szerintem nem hallottunk az ellen különösebb szakmai érvet, hogy közigazgatási hatósági jogköröket nem a XIII. kerületi önkormányzat, hanem a Fővárosi Önkormányzat gyakorol. Azt pedig szintén nem hallottuk, hogy az állampolgárok számára, akik odajárnak akár úszni, akár futni, akár sportolni, biciklizni vagy csak szabadidőt tölteni, vagy a fiatalok az ott lévő nyitott helyeken szórakozni, az ő számukra miért is fontos az, hogy a XIII. kerületi önkormányzat legyen az, aki közigazgatási hatásköröket gyakorol.

Az önkormányzatisággal kapcsolatban megjegyezném, tisztelt képviselő úr, hogy ez nem kerül elvételre az önkormányzatoktól általában, csak nem az ön által vezetett XIII. kerületi önkormányzat, hanem egy másik önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat fogja a közigazgatási ügyeket vinni. Nem is a kormányzat állt elő ezzel a javaslattal elsőként, nem a kormányzatnak volt az az ötlete egy minisztérium szintjén, hogy ezt a változást meghozza. Amikor a Fővárosi Önkormányzat végiggondolta a 2030-ig végrehajtandó fejlesztéseit, akkor azt látta, hogy azért van szükség erre a változásra, hogy a Margitszigetet megőrizzük ennek a kellemes természeti környezetnek itt, Budapest közepén, azért, hogy gördülékenyebben menjenek azok a fejlesztések - amelyek közül jó néhányat mindjárt felsorolok -, amit végrehajtanak, és végre fognak hajtani. A kormány nyilván rendszeresen egyeztet a főpolgármester úrral, a kormányülésen is többször vendég volt már főpolgármester úr, és ön is láthatja, hogy elég nagy arányú az a segítség, amit a Fővárosi Önkormányzatnak akár adósságmegváltásra, akár más területen nyújt a kormányzat. Ehhez a fejlesztési elképzeléshez ez egy jogszabályi változtatás volt, amivel szemben, mondom, én csak a hatalomféltés szavát hallottam az elmúlt percekben.

A közigazgatás pedig, tisztelt képviselő úr, nem gyengült meg, köszöni szépen, jól van, meglepő módon meglepő helyekről is hallunk elismerő szavakat. Még Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is, bár kevés dologban értenek egyet mostanában, de abban egyetértettek - korábban Gyurcsány Ferenc -, hogy magában a közigazgatás átalakításában a megyei kormányhivatalok létrehozatala egy helyes szakmai lépés volt. Bajnai Gordon pár héttel ezelőtt a járási rendszerrel értett itt egyet, mint ahogy ellenzéki felszólalók azért ilyesfajta támogató nyilatkozatokat azért elvétve, de tettek itt, a parlamentben is, úgyhogy én úgy gondolom, hogy jó irányba haladunk. Ez nem jobb vagy rosszabb; ez egy másik modell, tisztelt képviselő úr. A korábban létező önkormányzatisági széttagoltsággal szemben ez nyilvánvalóan egy francia modellre, egy lengyel vajdasági modellre, egy román prefektusi modellre jobban hasonlító közigazgatási modell, amit mi kiépítettünk az elmúlt esztendőkben.

Amit pedig a főváros szeretne ezzel a felhatalmazással építeni, fejleszteni, megóvni a Margitszigeten, az 27 olyan nagyprojekt 2014-2020 között, amely 50 millió euró fölötti értéktartományban található. Heteken belül átadják majd a megújult, felújított víztornyot, a kibővített szabadtéri színpadot, új szökőkutat, szintén a rózsakert felújítását. A későbbiekben, ha megkapja ezt a jogosítványt a Fővárosi Önkormányzat - amellyel önöknek meg kell állapodni, hiszen úgy gondolom, hogy a két fél igazából önök, itt a jogalkotás csak egyfajta segédszerepet tölt be -, ha ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor a stadion javítása, a Palatinus strand fejlesztése, a teniszstadion felújítása, a futópálya javítása, a kikötő fejlesztése, a játszótér korszerűsítése, a díszvilágítás javítása, az öntözőhálózat korszerűsítése szintén napirendre fog kerülni a főpolgármester úr tájékoztatása szerint.

(9.30)

Emellett hosszabb távon a szabadtéri színpadot még tovább korszerűsítik a mostani százmilliós nagyságrendű fejlesztéseken túl; a kisállatkertre, a növényzet-karbantartásra, a közlekedés elektromos eszközökkel való megújítására és csatornázásra is ígéretet tett a főváros.

Úgy gondolom, hogy ezek olyan jó célok, amelyeket talán a kerületi önkormányzat is megvalósíthatott volna 23 év alatt. Nem tette, bízunk benne, hogy a Fővárosi Önkormányzat meg fogja tenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
286 12 2013.06.04. 5:12  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azért szerintem lenne mit eredményként felmutatni, és lenne minek örülnünk is, túl azon, hogy nyilvánvalóan ez egy nemzeti gyásznap, ahogy ezt nagyon sokszor elmondtuk, a XX. század legnagyobb csapásainak egyike, ami Magyarországot érhette, az, hogy a magyarság harmada a határon túlra került, és a magyar állam területe pedig visszaszorult korábbi területe egyharmadára, és volt olyan ország, amely többet kapott Magyarországból, mint amennyi Magyarországnak végül is területként megmaradt és mind a mai napig létezik.

Azért azt eredményként igencsak nehéz lenne eltagadni, hogy 440 ezren kérték a kettős állampolgárság megadását, és ebből 360 ezer emberrel már nagyobb is a közjogi közösségünk, hiszen ennyien megkapták a kettős állampolgárságot.

Szintén fontos elmondanunk, hogy a Magyar Állandó Értekezlet újra működik, a szakbizottságai újra felálltak. Létrejött a Magyar Diaszpóra Tanács. A nemzeti regiszteren, hírlevélen keresztül immáron sokkal többen értesülnek magyarul is, angolul is a Magyarországon történő eseményekről, így nincsenek annyira elszakítva, még ha több száz vagy több ezer kilométerre élnek is Magyarországtól, a magyarországi hírekről értesülni tudnak, ha ők ezt kérik és igénylik.

Fontos a külhoni magyar óvodák éve, hiszen ezzel sikerült többeket rávenni arra, hogy magyar óvodába írassák a gyermekeiket. Fontos a külhoni magyar egyetemek támogatása. Fontos volt a MOGYE ügyében a határozott kormányzati fellépés. Fontos a Határtalanul-program, amelyben évente körülbelül 17 ezer magyar fiatal látogat el egy határon túli magyar közösséghez tanáraikkal együtt. Szintén több ezer tanár volt már így határon túli, székelyföldi, felvidéki, vajdasági vagy más magyar közösségeknél. Ez szintén jobban összefogta a magyar nemzetet, még szálakat épített ki a nemzeti összetartozásban. És nyilvánvalóan ezeknek a látogatásoknak egy részét viszonozták is.

Fontos volt a határozott magyar kiállás a vajdasági magyarok ügyében a kárpótlási törvénynél, hiszen mondjon egy másik példát, tisztelt képviselő úr, az elmúlt 23 év magyar történetében, amikor egy magyar kormányzat ilyen élesen állt ki, és ilyen, viszonylag gyors eredményt tudott elérni, mint ott a magyar kormány, amelyik azt mondta másfél évvel ezelőtt decemberben, hogy amennyiben nem rendezi ezt a kérdést Szerbia, és nem törli azt a jogszabályt, amely kizárta a magyarokat mint ott megbélyegzett kollektív bűnösöket a szerbiai kárpótlási folyamatból, nem támogatjuk az Európai Unióban Szerbia tagjelölti státusát.

Magyarország egy nagyon erős lehetőségével élt akkor az Európai Unión belül, és ez a lehetőség végül megváltoztatta a szerb álláspontot is, és a magyarok számára is kiterjesztette a kárpótlás lehetőségét. Én ugyan nem emlékszem, hogy lett volna hasonló erélyes kiállás határon túli magyar közösségekért, mint itt, de ha a képviselő úr tud, akkor mondja el, mert szerintem mindannyian örülnénk, ha több ilyen lenne.

Az alapkérdésével kapcsolatban, tisztelt képviselő úr, nyilvánvalóan egy Karinthy-idézet is eszembe jutott: "Magyar az, akinek fáj Trianon - a többi csak állampolgár!" Öten csak állampolgárok voltak ma reggel és nem voltak magyarok, ha Karinthy Frigyes szavait így rájuk vetítjük. Nyilván Gyurcsány Ferencre és párttársaira vagy tettestársaira gondoltam, akikkel kivonult az imént. De ettől függetlenül szerintem nemcsak az a jó, ha a múlton búslakodunk; a múltunkat meg kell ismerni, nyilván tanulni kell belőle.

(9.40)

Szerintem ön is, én is és az itt lévők többsége is, aki politikai pályára ment, a történelem iránt igencsak fogékony és fokozottan érdeklődik. Nyilván mindenki számára jó, hiszen a múltból tud tanulni, a múlt alapján tudja a jelen politikai helyzeteket, közállapotokat is jobban értelmezni, tudja értékelni, hogy a magyar politikai élet lehet, hogy megosztott, de azért hasonló golyónyomok nem ütődnek a szószékbe, mint ami itt van most ebben az ülésteremben.

Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy mindennek ellenére itt egy olyan Magyarország létezik, amely - ahogy már elmondtam a korábbi felszólalásomban is - tudományban, sportban, művészetben igencsak sokat letett az asztalra. Nem lehet elmenni anélkül, hogy az elmúlt 93 évben számtalan magyar nemzettársunk, aki állampolgártársunk nem volt, mert a határokon túl élt, és vállalta a magyarságát, ő ezért akár kész volt szankciókat is vállalni, kész volt a karrierjét derékba törni, kész volt az anyagi jólétét veszélyeztetni, mert büszke volt a magyarságára, és a nemzeti összetartozás annyira fontos volt számára, hogy ezért akár az anyagi jólétről vagy az anyagi lehetőségekről is lemondott vagy a társadalmi presztízsről, és vállalta akár a bebörtönzést is vagy a megvetést is.

Ezeket az embereket a nemzeti összetartozás napján, ezeket a bátrakat ünnepelnünk kell, ezért a megemlékezés és valóban a szomorú tények és a gyásznap megemlékezése mellett 93 év magyarságért kiálló büszke magyarjait érdemes ünnepelnünk a nemzeti összetartozás jegyében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 46 2013.06.10. 4:08  43-48

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! A parlament adott felhatalmazást egy ötfős szakértői bizottságnak, hogy végezze el azt a munkát, amelyet a rendszerváltás hajnalán, elején és mindazóta nem végeztek el; pontosan, hogy nézzék meg, hogy kik azok, akik mind a mai napig egyfajta előjogot élveznek, és erre az előjogra nem méltányos körülmények között tettek szert, hanem azáltal, hogy nemcsak hogy elviselői, hanem inkább azt mondom, hogy aktív építői voltak annak a rendszernek, amely diktatórikus önkényuralmi rendszer volt itt, Magyarországon negyven éven keresztül. Ez a bizottság történészekből, nyugdíj-biztosítási szakemberekből állt, akik maguk is a munka befejeztével - hiszen május végéig kellett ezeket a nyugdíjaktákat átnézni - a sajtó elé álltak, és beszámoltak az elvégzett munkáról, valamint a munka egyes nehézségeiről, összetettségeiről, mi okozta ezt a hosszadalmas munkavégzést.

Ha a számok nyelvén nézzük az eredményeket, akkor azt láthatjuk, hogy összesen 142 személytől javasolta ez a bizottság megvonni a nyugdíjpótlékokat. Ez egy kiegészítés, egy olyan többletjuttatás, amelyet valamilyen kitüntetésért, díjért és elismerésért kaptak az illetők, de nem azért, mert valamilyen emberfeletti vagy szakmailag kiemelkedő teljesítményt nyújtottak volna, hanem azért, amit képviselő asszony is felsorolt, valamilyen párthűség alapján járó, a demokratikus államrend ellen folytatott tevékenységük miatt kapták politikai elismerésként, nem pedig tartalmi, emberi munka- vagy szakmai elismerésként.

(14.20)

Nos tehát, ebből a 142 emberből nagyon sok volt az, aki több jogcímen is méltatlanná vált erre a nyugdíjpótlékra, egyszerre végzett több olyan tevékenységet, amely méltatlanná tette őt erre. Illetve a bizottság úgy döntött, hogy automatikusan, ha valakinél bármelyik ok ezen öt közül fennáll, abban az esetben tőle megvonja ezt a fajta pótlékot, nem mérlegel más szempontokat, hanem automatizmusként csak mondjuk, az '56-os forradalom leverését, csak mondjuk, Nagy Imre halálos ítéletében való részvételt értékeli és más későbbi vagy korábbi eseményeket nem vesz pozitívan figyelembe, hanem egyértelműen megvonja a nyugdíjpótlékot. Tehát itt arról beszéltünk, hogy sokaknak több jogcíme is fennállt, összesen 112 embernél volt titkosszolgálati tevékenység. Így egyértelműen bele kell érteni azokat is, akik maguk szerezték ezt a többletjuttatást, és azokat, akik özvegyként élvezik, általában a férjük után ezt a nyugdíjpótlékot.

A '45 és '49 közötti demokratikus államberendezkedés felszámolásában játszott tevékenység miatt három ember kapott méltatlanul mind a mai napig ilyesfajta nyugdíjpótlékot, az '56-os forradalom leveréséért 5-en kaptak ilyesfajta elismerést és mind a mai napig nyugdíjpótlékot. A '49 és '90 közötti állami vezetői tisztségért 20-an, illetőleg párttagságért, a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban, vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben összesen 20-an kaptak olyasfajta elismerést, ami mind a mai napig nyugdíjpótlékkal járt. Ezektől az emberektől a bizottság mind javasolta megvonni a nyugdíjpótlékot. (Novák Előd: És a többi 90 százalék?) A közigazgatási és igazságügyi miniszter ezt a határozatot ki is küldte nekik, ezeket az elmúlt héten valószínűleg kézbesítették mindnyájuk számára, és ezután dönthetik el, hogy 30 napon belül bírósághoz fordulnak, vagy nem fordulnak bírósághoz, hanem elfogadják ezt. Ebben az esetben augusztustól kezdve a nyugdíjpótlékot nem folyósítja a nyugdíjfolyósító.

Igen nagy munka volt, ahogy mondtam. Körülbelül ezer emberből kellett ezeket a személyeket kiválogatni, és nem akarta a bizottság semmiképpen, hogy valódi teljesítményt nyújtóktól vonja meg ezt a fajta pótlékot. Ugyanakkor el kell mondjuk, hogy a társadalmi igazságosság ezt megkövetelte, és nagyon nagy igazságtalanság volt az, hogy '90-ben az ön által is említett Göncz Árpád vezette bizottság ezeket az embereket átengedte, és évtizedekig jogosulatlanul (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), igazságtalanul és méltánytalanul kaptak nyugdíjpótlékot (Novák Előd: Biszku Béla röhög a markába!), miközben a forradalom hősei nyomorogtak mellettük.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 52 2013.06.10. 4:16  49-55

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány megfelelő szakmai és jogi érvek alapján döntött úgy a pályázati értékelő bizottság szakmai észrevételeinek figyelembevételével ez év tavaszán, hogy a 2012. évi pályázati felhívást visszavonja és helyette újat ír ki. Itt szeretném a képviselő úr első csúsztatását elmondani: nem időközben változtak meg a feltételek, hanem új pályázat kiírására került sor.

A kormányrendelet 2013. évi módosítása és az új pályázati felhívás minden pályázó tekintetében érvényesíti mind a szakmai felkészültséget, mind a jogszabályoknak megfelelő működést, és ezeket előtérbe is helyezi. Tévedés tehát, hogy alapvetően megváltoztak volna a pályázás szabályai. Itt a második csúsztatás.

A jogszabály és a pályázati felhívás tételesen felsorolja a bírálati szempontokat, valamint a döntéshozatal szabályait. Nincs tehát szó arról, hogy a pályázatok elbírálásakor szabadon mérlegelhetne a döntéshozó. Itt a harmadik csúsztatás.

A kormányrendelet-módosításban és a pályázati felhívásban új elem a pályázó szakmai, gazdasági tevékenységének részeként elbírálandó szakmai program. Erre azért volt szükség, mert a korábbi pályázati felhívás nem volt alkalmas a pályázók tényleges szakmai színvonalának, szakmai tudásának felmérésére, az ügyfelekkel, a hatóságokkal és a bíróságokkal történő kapcsolattartás minőségi jegyeinek megismerésére, tehát a nagyszámú pályázók közötti tényleges, szakmai alapú differenciálásra. Lényegében a pályázók többsége ugyanazt a pontszámot kaphatta volna, és nem lehetett volna valódi különbséget közöttük kialakítani.

A 2013. évi új pályázati felhívás nem tartalmaz alapvető változásokat a pályázati követelményrendszerben, megtartja például a 130-as keretszámot, mint a korábbi, és nagyjából ugyanolyan előnyben és hátrányban részesíti azokat a körülményeket, amelyeket a korábbi jogszabály, illetve a pályázati felhívás. Ezek közül különös jelentőséggel bírnak a közérdek érvényesítése szempontjából releváns szakmai, illetve gazdasági körülmények. Az új pályázat célja, hogy a bírósági fizetésképtelenségi szakértői szakma művelőinek kiválasztásakor a közérdek és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növelését célzó elvek érvényesüljenek.

A jogszabály-módosítás eredményeként valóban nem vesz részt a felszámolók érdekképviseleti szervezete, a FOE a pályázatokat értékelő bizottság munkájában. Ennek oka, hogy lényegében így önmagukat kellene hogy minősítsék a felszámolók, hiszen ők maguk ülnének ott, a saját magukról szóló pályázatok döntéshozatala során és olyan látszat keltődne, mintha az a száz szervezet, amely ennek az érdekképviseletnek tagja, nagyobb előnyökkel rendelkezik, mint mások, nem csupán a szakmai szempontok, hanem a szervezetben való tagság részesítené előnyben az egyes pályázókat. Éppen ezért a befolyásmentesség érdekében történt meg ez a változás. Itt hívnám fel a figyelmet a negyedik csúsztatásra.

Ugyanakkor arra is felhívom a figyelmet, hogy igenis külső szakértők is részt vesznek a munkában, hiszen a civil kontroll a Kereskedelmi és Iparkamara által delegált taggal valósul meg, ez is egy csúsztatás volt a képviselő úr interpellációjából. Ezen túlmenően persze minisztériumok, az állami adóhatóság, a PSZÁF és az OBH képviselője is, tehát kormányzaton kívüli szervek is részt vesznek a munkában.

(14.30)

A pályázat egyáltalán nem zártkörű, hanem teljes mértékben nyilvános. Minden szervezet jelentkezhet, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek, ugyanakkor a pályázati feltételek a jelenlegi felszámolók és az új pályázók tekintetében egyaránt a szakmai és törvényességi szempontokat érvényesíti, ami úgy érzem, hogy társadalmi elvárás a felszámolókkal szemben. Ha ön vállalkozók, állampolgárok között mozog, tudja nagyon jól.

A legfontosabb szempontok a bizottság értékeléseiben a szakmai szempontok, a jogszabálykövető magatartás és működés, tehát a jogszabálysértések elkerülése, a szakember-ellátottság, a szakmai minősítések, a bírósági ügyek arányos elosztása, továbbá az ellátásszervezési szempontok. Ezen túlmenően az eljárás során a közigazgatási eljárási törvény szabályai és eljárásjogi garanciái (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) teljes mértékben érvényesülnek, és elsősorban az a szempont, hogy nem csupán üzleti vállalkozásról van szó, hanem reorganizációról, hogy ezeket a cégeket megmentsék, és ezáltal munkahelyeket mentsenek meg felszámolók. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 160 2013.06.10. 2:20  157-160

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kicsit furcsa a kérdése a képviselő úrnak, mert azt tette fel a végén, hogy a Facebook után a Google-t is blokkolni kívánja-e a kormányzat. Mennyire van blokkolva jelen pillanatban a Facebook? Tehát ott mindenki továbbra is a nem törvénysértő tartalmakat szabadon megoszthatja. Ön pedig úgy beszélt róla, mintha Magyarországról a Facebook oldalai elérhetetlenek lennének.

De valóban az alapoknál kell kezdeni, ha az ön kérdésére itt választ akarunk adni. Ön cenzúráról beszél, a cenzúra egy előzetes jóváhagyást jelent bizonyos tartalmak megjelenítésénél, itt pedig arról van szó, hogy Magyarországon vannak bizonyos jogszabályok - elsősorban a büntető törvénykönyvben rögzített büntető tényállások -, és maga az internet világa sem lehet a jogon kívüli rész. A jogszabályoknak, így a Btk.-nak és a Be. szabályainak, a különböző szankcióknak, az eljárásoknak az interneten is ugyanúgy érvényesülnie kell, ahogy nem lehet, teszem azt, gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekményt elkövetni a nem virtuális térben, így a virtuálisban sem lehet, az állam elleni bűncselekmények ugyanúgy tiltottak a hétköznapi életben, mint az internet világában, ahogy a terrorcselekmény esetében is fontos, hogy azt megakadályozzuk mind a fizikai életben, mind pedig az internet világában.

Éppen ezért ez a javaslat, amelynek előzménye az ön által is ismert, a Btk. hatálybalépéséhez szükséges módosításokat tartalmazó 2012. évi CCXXIII. törvény, pontosan azt célozza, hogy ezeket a szankciókat ott is meg lehessen tenni. Senki sem akar semmilyen oldalt megtiltani, nem akar semmilyen oldalt korlátozni, egy dolgot kívánunk nemcsak korlátozni, de blokkolni is, eltörölni is, a bűncselekményeket. Aki bűncselekményt valósít meg az interneten, ezek ellen az oldalak ellen ideiglenes vagy tartós hozzáférhetetlenné tétellel igyekszünk fellépni, hogy ezeket senki ne tudja terjeszteni, és bűncselekményt ne tudjon elkövetni.

Ön is tudja, a Google-nál, a Facebooknál külön eljárásrend van az országok hatóságaival való együttműködésre ugyanezen célból. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És nem azért hozták létre ezeket az oldalakat, hogy illegális tartalmak legyenek rajta. (Az elnök ismét csenget.) Ez ellen szerintem mindenkinek érdeke fellépni a megfelelő bírósági kontroll mellett, hiszen itt is bíróság rendelheti el ezeket a lépéseket.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 293 2013.06.10. 4:11  276-316

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Amilyen kifogásokat az ellenzéki padsorokból hallottunk, főleg a szocialisták részéről, vagy kérdések, hiányos információk felsorolását, azt lényegében az előterjesztői expozé elmondta. Így hát, ha a szocialisták továbbra sem támogatják ezt a javaslatot, akkor, úgy gondolom, új érveket kell keressenek, hiszen azokra a gyógyír, amiket a bizottsági üléseken elmondtak, itt elhangzott.

Ugyanakkor, amint azt mindenki elmondta, ez egy nagyon régi, nagyon akut probléma. Nyugat-európai városokban, de akár Közép-Európában is, ha valaki Prágában végigmegy, 10 óra után már alig talál helyet, amelyik nyitva lenne. Márpedig a sörözésnek, a sörkultúrának Prága igencsak központi helye itt Európán belül. Ugyanakkor vannak tévutak. Az egyik nyilván a totális tiltás, a másik pedig a szabályozatlanság. Egyik sem jó. A tiltás nyilvánvalóan főleg a fiatalok szabadidő-eltöltését korlátozná, a szabályozatlanság révén pedig élhetetlenné válnak azok a városrészek, ahol ezek a helyek vannak, ezek környezete.

A biztonság és a tisztaság mindenkinek érdeke. Ugyanúgy érdeke az üzemeltetőnek, hiszen neki is jobbak a kiszámítható körülmények, ha kulturált a hely, amit üzemeltet, ugyanúgy az ott lakóknak, nekik a leginkább, hiszen ők másnap reggel is abban az utcában fognak közlekedni, a babakocsit ott tolják, de ugyanúgy érdeke a biztonság a fiataloknak is, akik odamennek, és a tisztaság, hiszen mindenki jobban szeret egy kulturált helyen szabadidőt eltölteni.

Három gondolatot mondanék csak ezzel kapcsolatban. Az első, hogy Budapest adottságai, főleg ezeknek a belvárosi részeknek nagyon jók, hiszen ahogy elhangzott, Nyugat-Európában általában nagyobb tiltás van, hiszen ott, amikor a nap lemegy, szinte mindenkinek haza is kell menni, főleg az északabbi országokban. Hiszen nincs lehetőségük a fiataloknak, idősebbeknek ilyesfajta helyekre elmenni. Másrészről pedig idegenforgalmilag is vonzó, bár nem feltétlenül igaz az, hogy romkocsmaszempontból teljesen unikum Budapest, és máshol ilyenek nincsenek, mert más országokban, más városokban is vannak. De valóban olyan kultúrája alakult ennek ki, ami sokak számára vonzó. Mindenki látott-hallott már hasonló embereket.

Ugyanakkor a törvényjavaslat igazi előrelépése az egyfajta európaibb városi kultúra vagy az egymás mellett élés szempontjából arra ösztönzi azokat a feleket, akik néha teljesen ellenérdekűek, hiszen ezeknek a helyeknek a tulajdonosainak és az állampolgárokat, ott lakókat képviselő önkormányzatoknak együtt kell működniük, hogy hogyan használják fel ezt az elkülönített pénzalapot, miként fognak ebből a köztisztaságra, a biztonságra áldozni, milyen biztonsági berendezéseket visznek oda, és nyilvánvalóan a rendőrség által készített szakértői vélemény miket fog majd tartalmazni a nyitással kapcsolatban. Tehát nem a tiltásra, nem a szabályozatlanságra, nem az ellentétek élezésére, hanem egyfajta szubszidiaritás jegyében arra törekszik, hogy maguk a felek tudjanak megállapodni, a lakosokat képviselő felek és a szórakozni vágyókat képviselő felek.

Ezen túlmenően ez a javaslat abban lép előre az előző szöveghez képest, amelyet itt a parlament is megvitatott, hogy a jogbiztonság területén nagyon sokat lép előre, hiszen nemcsak a Ket.-szabályra utal vissza, de konkrétan felsorolja azokat a bűncselekményeket, azokat a tényállásokat, amelyeket akár alkalmazottak, akár vendégek, ha elkövetnek, akkor milyesfajta szankcióval járhat nyilván az üzlet működésével kapcsolatban.

Azzal fejezném be, amivel frakcióvezető úr előterjesztőként kezdte, hogy olyan kiterjedt egyeztetés van, amiben senki semmiféle kifogást nem találhat. Hiszen kevés olyan törvényjavaslat volt, nemcsak ebben a ciklusban, hanem korábban is, ami az érdekelti körnek, akár földrajzilag, akár ágazatilag ilyen széles konszenzusát élvezné. És aki most itt ezt a törvényjavaslatot opponálja, az igazából minden szereplőt opponál, a részt vevő önkormányzati vezetőket, a részt vevő rendőrségi vezetőket és a részt vevő üzemeltető szervezeteket egyaránt. Nehéz, úgy gondolom, ezzel a javaslattal politikai szempontból és szakmailag is szembe menni, ezért biztatok mindenkit ennek támogatására.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
289 43 2013.06.14. 12:08  42-58

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy különleges javaslatot fogunk tárgyalni, hiszen a ma reggeli bizottsági vitákból az derült ki, hogy mind az öt párt támogathatja ezt a javaslatot, legalábbis az általános vitára való alkalmasságához mindegyik párt - és valamennyi ott lévő független képviselő is - hozzájárult. Bízom benne, hogy ez a törvényjavaslat egy hét múlva ilyen nagy konszenzussal kerül majd elfogadásra.

Nyilvánvalóan mindenki régóta ismeri ezt a problémát, és mindenki szeretné gyorsabbá tenni a bírósági ügyeket, ugyanakkor pár héttel, pár hónappal ezelőtt a teljes közvéleményt is felborzolta az az eset, amikor egy ároktői banda pár tagjának lejárt a négyéves maximális előzetes letartóztatásban tölthető időtartama, és házi őrizetbe kerültek, kikerültek a büntetés-végrehajtásból, és visszakerültek Ároktőre, ahol sokan nyilván rettegnek tőlük. Történt mindez úgy, hogy közben többen el is ismerték a saját bűnösségüket, legalábbis részben.

Ahogy ez az ügy nyilvánosságra került, a kormány azonnal lépett, hiszen nem tartható, hogy valakik félelemben kell hogy éljenek, az igazságszolgáltatást mások pedig elkerülhessék, holott jogosan járna részükre a szankció. Éppen ezért a miniszterelnök úr azonnali hatállyal felállított egy bizottságot, amelynek több szintje volt, egyrészről szakértői, másrészről vezetői szintje. Ebben nemcsak a Belügyminisztériumnak és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak voltak benne a szakértői, vezetői, hanem a rendőrség, a szakértői intézetek, az ügyészség és a bíróság legfőbb vezetői is részt vettek ebben a munkacsoportban, amelyik pár hét alatt elvégezte a munkáját.

Végignézve a korábbi eseteket is, amelyek ilyen tarthatatlan helyzetet eredményeztek, hogy négy év alatt nem született elsőfokú bírósági ítélet büntetőügyekben, azt láthattuk, hogy több helyen is van probléma. Van probléma a bíróságok leterheltségével, a szakértői intézetek kapacitásával, hiszen volt olyan szakértői vélemény, amelyik másfél év alatt sem készült el ebben a konkrét esetben. Éppen ezért döntött amellett a kormány a legutóbbi ülésén, hogy egy komplex javaslatcsomagot fogad el, amelynek vannak egyrészről törvényalkotási részei - amelyekről most itt tudunk vitatkozni -, és vannak egyéb részei, amelyek akár az intézetek belső szervezetét szabályozzák, akár pedig pénzügyi természetűek, és pluszstátust biztosítanak bizonyos bíróságoknak, szakértői szervezeteknek. Bízom benne, hogy ezek a javaslatok, amelyeket nemsokára ismertetni is fogok, elősegítik azt, hogy ne kerüljön sor ilyesfajta, négy éven túlnyúló nyomozásra, bírósági, ügyészségi, rendőrségi szakaszokra, és időben megszülessenek a büntetőítéletek is.

Arra azért felhívnám a tisztelt Ház figyelmét, hogy az elmúlt három évben már négy olyan törvénymódosító csomag feküdt itt a parlament asztalán, amelyik az ügyek gyorsítását célozta a büntetőügyek tekintetében. Nyilvánvalóan bizonyos ügyeknél az áthelyezés lehetőségét, amelyik a leterheltséget iktatta volna ki, nem tudta alkalmazni a bíróság, hiszen ezt csak új ügyeknél lehetett volna megtenni. Ezekben igyekeztünk határidőket csökkenteni és így az eljárásokat gyorsítani, valamint bíztunk benne, hogy ezek az eljárások költségeinek a csökkentéséhez is hozzá tudnak járulni. A lényeg viszont az, hogy a bűnt minél előbb, minél rövidebb időn belül kövesse a büntetés. A kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények kategóriájánál szintén igyekeztünk a kiemelt ügyekben gyorsabb eljárási kereteket biztosítani, pontosan azért, hogy az ilyesfajta előzetes letartóztatás alatt születhessen ítélet.

A T/11523. számú törvényjavaslat négy törvény módosítására tesz javaslatot. Ez egyrészt törvényszék-leterheltséget csökkent, másrészt alsóbb szintű bíróságokhoz utal ügyeket, egyenletesebben oszlatja el az ügyterhet, és pontosítja a kiemelt ügyekre vonatkozó különböző szabályokat.

Először is a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényről szólnék röviden. Korábbi kizárólagos illetékessége volt a Fővárosi Törvényszéknek, hogy a külföldi ítéletek érvényességével kapcsolatos döntéseket meghozza, ugyanakkor azoknak az embereknek, azoknak a terhelteknek, vádlottaknak a lakóhelye nagyon sokszor nem esett a Fővárosi Törvényszék illetékességi területére, akiknek az ilyesfajta ítéletét meg kellett állapítani, és ezek nem olyan ügyek manapság már, amelyek kifejezett speciális bírósági, bírói szakértelmet igényelnének. Ezért döntöttünk úgy, hogy az arányosabb ügyteherelosztás érdekében javasoljuk, hogy ezeket állapíthassák meg a vádlott lakóhelye szerint illetékes bíróságok is.

(11.50)

Csak akkor, ha nincs meg az illetékesség oka, akkor szubszidiáris jelleggel marad meg a Fővárosi Törvényszék eljárása. A büntetőeljárásról szóló törvényben a kiemelt ügyek kategóriáját igyekszünk pontosítani, hiszen nagyon sok olyan ügy volt, amely a kiemelt ügy kategóriájában sem bonyolultsága miatt, sem tárgyi súlya miatt nem kellett volna hogy megelőzzön más ügyeket, és sokszor kiemelt üggyé olyan ügyek váltak, amelyek egyébként helyi bíróságon is lefolytathatók lennének, hiszen a helyi bíróság ennél súlyosabb vagy bonyolultabb ügyeket is megtárgyalt.

Éppen ezért a hivatali bűncselekmények közül kiemelésre kerül a hivatali visszaélés bűntette miatti eljárás. Ez lesz kiemelt eljárás, szintén azt mondhatom el, hogy a hivatali vesztegetés alapesete és a költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy egyesület dolgozója, tagja által elkövetett vesztegetés, mivel ez teszi ki a korrupciós bűncselekmények túlnyomó hányadát, és ezek megítélése egyszerű, ezért nem feltétlenül szükséges, hogy kiemeltként ne a helyi bíróságon induljanak. Az egyszerűbb ügyek maradjanak a helyi bíróságon, és kiemelt ügyeknek csak azok minősüljenek, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények esetében súlyosabban minősülnek, vagy pedig kivételesek, mert vagyon elleni erőszakos bűncselekmények. De bízunk benne, hogy ez szintén a kiemelt ügyeket csak a valóban kiemelt ügyek esetében teszi értelmezhetővé, és csak a valódi kiemelt ügyek számíthatnak gyorsabb és kiemeltebb elbírálásra.

Szintén módosítja a törvénymódosító javaslat a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényt. Ennek az az indoka, hogy a Fővárosi Ítélőtáblának csökkentjük a leterheltségét. A Fővárosi Ítélőtáblától a Debreceni Ítélőtáblához kerülnek át a Heves Megyei Törvényszék, Heves megye területe és az ottani törvényszékről fölkerülő ügyek. Éppen ezért a Debreceni Ítélőtáblától pedig a Szegedi Ítélőtáblához kerül át Jász-Nagykun-Szolnok megye és az e megyéből érkező büntetőügyek. Bízunk benne, hogy ez is csökkenti a Fővárosi Ítélőtábla és a fővárosi bírók leterheltségét, ezáltal gyorsítja az ügyeket.

Szeretném továbbá tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy nem csupán ezeket a döntéseket hozza meg a kormányzat, hanem komoly költségvetési vállalásokat is tesz annak érdekében, hogy gyorsabbak legyenek a büntetőügyek, és négy évnél tovább ne húzódhassanak előzetes letartóztatások elsőfokú ítélet nélkül. Először is kiemelném, hogy a szakértői intézetek tekintetében biztosítjuk azokat a forrásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 90 napon belül a szakértői vélemények elkészítésre kerüljenek. Ezek az intézetek ügyhátralékkal terheltek, de ezeket 2013. október 31-éig a megfelelő források biztosítása mellett, amit a kormány vállalt, le tudják dolgozni. Azoknál az ügyeknél pedig, ahol egy évnél kevesebb idő van hátra az előbb említett négyéves előzetes letartóztatásból, ott 2013. augusztus 31-éig készülnek el a szakértői vélemények. Annak érdekében, hogy a szakembereit meg tudja tartani a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, ennek értelmében a közalkalmazotti bértábla helyett igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó szabályok fognak rájuk vonatkozni, ezáltal jobban meg tudják tartani a különböző szakértőiket.

A bíróságok tekintetében nyilvánvalóan nemcsak az ügyteherelosztás, hanem az új bírók, új alkalmazottak kinevezése is fontos cél. Éppen ezért a kormány döntött, hogy támogatja 35 fő új bíró, 50 fő új tisztviselő és 20 fő új bírósági ügyintéző kinevezését és státusát a Fővárosi Törvényszéken. Nyilván ehhez az államnak, a kormánynak vagy a parlamentnek csak a költségvetés biztosítása a feladata, a kinevezések a törvény szerinti rendben mennek. Ezen túlmenően négy státusra biztosítunk fedezetet orvos szakértői és pénzügyi szakértői státusok tekintetében.

Ehhez nyilván alkalmazkodnia kell az ügyészség szervezetének is, éppen ezért, hogy a vádemelésekre 90 napon belül sor kerüljön, az ügyészség kéréseit elfogadjuk és teljesítjük: 20 fő új ügyész és 50 fő új ügyészségi megbízott létszámfejlesztésre fog sor kerülni. Ezeknek igen jelentős költségkihatása van: a szakértői intézeteknél ez évben 35 millió forint, jövőre 283 millió forint, a bíróságok tekintetében ez évben 206 millió forint, jövőre 618 millió forint, az ügyészségen pedig idén 158 millió forint, jövőre 476 millió forint. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek az intézkedéseknek az alternatívája lehetett volna, ha az ügyek áthelyezésére sor kerülhetett volna, de hát épp a mai napon döntöttünk a szavazások között arról a módosító javaslatról, amely az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos, és kiiktatja az ügyáthelyezés lehetőségét. Az egy arányosabb ügyelosztást jelentett volna, ez a bíróságok létszámának növelését jelenti bizonyos esetekben. Öt év alatt tehát 6 milliárd forintjába fog kerülni az adófizetőknek, hogy nem a korábbi módon, hanem létszámfejlesztés keretében tudjuk csak ezeket az ügyeket négy éven belül első fokon lezárni.

Mi bíztunk volna benne, hogy ahogyan Horvátországban és Hollandiában lehetséges az ügyáthelyezés, úgy Magyarországon is ez csökkentheti a bíróságok aránytalanságait, a belső referádák különböző számát a kisebb, kevésbé leterhelt vidéki és a fővárosi bíróság között, de az Unióval folytatott vitáink nyomán sajnos erre itt Magyarországon nem kerülhet sor, csak Horvátországban és Hollandiában, Magyarországon 6 milliárd forintot kell ehhez az adófizetőknek fizetni.

Még egy intézkedésre hívnám föl a tisztelt Országgyűlés figyelmét azzal kapcsolatban, hogy ha a következőkben mégis sor kerülne arra, hogy valakinél a négyéves előzetes letartóztatási idő letelik, azok számára, akik házi őrizetbe kerülnek, immáron nem saját beleegyezésre, hanem a törvény erejénél fogva lesz kötelező nyomkövető eszköz felszerelése. Ezt szokták karperecnek is hívni, tehát az az elektronikus eszköz, amely ellenőrzi, hogy az illető valóban a kijelölt tartózkodási helyén, a saját lakókörnyezetében tartózkodik-e; és nyilvánvalóan ennek a feltörése vagy ennek az eszköznek a bármiféle manipulálása, vagy az eredmények eltitkolása elektronikus beavatkozással, feltöréssel vagy bármi egyébbel, természetesen a házi őrizet szabályainak a megszegését jelentené. Így akár még arra is lehetőség van, hogy adott esetben visszakerüljenek a szigorúbb őrizet alá.

Bízom benne, hogy ezek olyan javaslatok, amelyeket minden parlamenti párt támogatni tud, és jövő pénteken el tudjuk fogadni ezt a javaslatot.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
289 57 2013.06.14. 0:10  42-58

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden szeretném mindenkinek megköszönni a hozzászólását, mert mindenki támogatta alapvetően ezt a javaslatot, úgyhogy bízom benne, hogy egy hét múlva valóban el tudjuk fogadni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 30 2013.06.17. 5:10  27-30

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ahogy visszaemlékezett az évfordulókra képviselő úr, valóban, az utolsó szovjet katona távozásával Magyarország végérvényesen az euroatlanti család tagja lett ismételten; tagjai lettünk hamarosan a NATO-nak, majd pedig az Európai Uniónak is, elfoglaltuk azt a helyünket, amelyet Magyarország ezeregyszáz éves történelme itt, Közép-Európában egyértelművé tesz; elfoglaltuk a helyünket azok között az államok között, amelyektől nemcsak sok mindent kaptunk, de sokat adtunk is nekik, védtük őket kelet felől, és az európai kultúrát gazdagítottuk minden évszázadban.

Ugyanakkor el kell mondjuk, hogy az a fajta térdre kényszerülése az akkori szovjet rendszernek nem egyfajta belátása volt annak, hogy elnyomásra, diktatúrára és önkényre nem lehet rendszert építeni, hanem térdre kényszerítették az akkori Szovjetuniót. Része volt ebben Ronald Reagan politikájának amerikai elnökként, része volt II. János Pálnak mint közép-európai, lengyel pápának, és része volt Margaret Thatchernek is, aki az amerikaiak szövetségeseként nem kötött kompromisszumot az akkori szovjet kommunista rezsimmel. Az ő hármójuk összefogása nélkül talán nem vagy csak jóval később valósulhatott volna meg a rendszerváltás, talán csak jóval később vonultak volna ki Magyarországról is a szovjet csapatok.

Ugyanakkor azt sokan nem sejtették még, pláne az első kormányból, hogy azért erre azok az elvtársak, akik akkor láthatólag visszavonulót fújtak, már évekkel korábban készültek. Ha visszaolvassuk az MSZMP-KB jegyzőkönyveit, jól láthatjuk, hogy Horn Gyula és társai már réges-régen tudták, hogy mi következik itt Magyarországon az úgynevezett rendszerváltás során, és készültek arra, hogy miként kell majd többpárti körülmények között is a hatalmat fenntartani.

Félresiklott valamelyest tehát a rendszerváltás olyan szempontból, hogy az egykori hatalom túlélői azután, miután '94-ben a magyar választók csalódottak voltak a jogállamiságban, hiszen nem hozta meg azt a jólétet, amit az európaiság, az Európai Unió számukra jelentett, visszahívták a hatalomba azokat, akik az elnyomó párt utódpártjaként kerültek be a magyar parlamentbe.

Ugyanakkor, bár békés volt a rendszerváltás, de ez nem jelenti azt, hogy bármiféle rémtettet, amelyet a szovjet csapatok vagy a szovjet csapatok szuronyain hatalomra emelkedett Rákosi- és Kádár-rendszernek az emberei itt végrehajtottak, azokat valaha is elfelejthetnénk. Ugyanakkor húsz év kellett a rendszerváltás ideje után ahhoz, hogy ki-ki ráébredjen itt Magyarországon is, hogy Magyarország érdekeiért, az erős Magyarországért csak egy magyar kormány képes kiállni. Nincs más az Európai Unión belül sem, aki a magyarok érdekéért kiállna, csak mi magunk. Éppen ezért fontos az erős Magyarország építése, ahogy ön is fogalmazott, egy szuverén Magyarország, önálló, önrendelkezési joggal rendelkező kormányával.

Sokszor tapasztaljuk az Európai Unió részéről, hogy mintha a nemzetállamok ellen politizálna, miközben saját elvévé emelte a szubszidiaritást, azt az elvet, miszerint a döntéseket a lehető legközelebb kell meghozni az emberekhez, a lehető legalacsonyabb szinten, ahol ez megoldható, és csak kisegítő jelleggel, legyenek bármiféle központosított brüsszeli, az európai bürokráciából érkező döntéshozatali mechanizmusok.

Azt is láthatjuk, hogy teljesen félresiklik bizonyos európai politikusok gondolkodásában az európaiság eszméje, hiszen most, egy évvel az európai uniós választások előtt, amikor már elkezdték kampányukat, akár bizottsági tagok is, akik az újraválasztásukért küzdenek, azt híresztelik, hogy ők erős emberek, pitbullok az Európai Unióban, hiszen a nemzetállamok hatásköreit, a nemzetállamok kezdeményezéseit le tudják tolni, és ahelyett erőből brüsszeli központi politikát tudnak megvalósítani.

Teljes mértékben félreértelmezi szerintem az a politikus, aki így fogalmaz, hogy Brüsszelből az egyes államok fővárosai ellen kell hogy küzdjenek, hiszen közösen egy népképviseleti szervnek a különböző legitimációval rendelkező tagjai. A nemzetállamok nagyobb legitimációval rendelkező kormányokkal bírnak, hiszen ha megnézzük, hogy a választásokon hol nagyobb a részvétel, egyértelmű, hogy a nemzeti parlamenteknél nagyobb a részvétel, tehát erősebb a legitimációja a nemzetállamoknak, ugyanakkor Brüsszelben sokan úgy gondolják, hogy nem az Európai Unió méretén túlnőtt multinacionális cégek, gazdasági csoportok, tőkebefektető társaságok közjót lenyomó politikája ellen kellene hogy küzdjenek, hanem ők inkább a tagállamokat akarják meggyengíteni.

Az Európai Unió értelme pont az lenne, hogy azok ellen az erők ellen, amelyek a közjót veszélyeztetik, de a nemzetállamok már nem tudnak fellépni, hiszen túl kevesek, egy-egy cégnek nagyobb a gazdasági ereje most, mint sok európai uniós államnak, ekkor közösen szövetkezve lépjenek fel. Azt is láthatjuk, hogy olyan értékek ellen foglal állást sokszor az Európai Unió egy-egy szerve, mint például a család, amely nem is a kereszténységgel egyidős, hanem a kereszténység előtt is már rég itt volt az európai kultúrában, és minden más országban is, a természetes ész és a természetes logika ellen.

(14.10)

Húsz évvel ezelőtt tehát, képviselő úr, elég volt egy tábornok integetése, hogy Magyarország valamitől megszabaduljon, valami ellen való szabadságát kivívta, de hogy valamiért, a közjó cselekedetéért és a szuverenitásért még sokat-sokat kell élnünk ezzel a szabadsággal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 58 2013.06.17. 4:14  55-61

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Türelemmel végighallgattuk Gúr Nándor képviselő úrnak a tájékozatlanok magabiztosságával elmondott interpellációját. Ennyi erővel és ténybeli alapokkal az űrkutatásról is beszélhetett volna, mint amit ebben az interpellációban hallottunk. (Zaj az MSZP padsoraiból. - Dr. Gúr Nándor: Hogyne! - Dr. Józsa István: Azt is le akarjátok nyúlni! - Közbekiáltás: Az egész világűr a Fideszé!)

Kicsit furcsa nekem, hogy önök szerint ezek szerint az elmúlt húsz évben tökéletesen működött Magyarországon a felszámolói rendszer. Az az eljárás, amit ezek a cégek véghez vittek, mondjuk, a Hajdú-Bét ügyében, vagy bárhol máshol, a legtökéletesebb megoldás, ami létezhet. (Dr. Józsa István: Na, ez a hadova!) A legtisztább embereknek, Grál-lovagoknak a gyülekezete a felszámolók, és rendkívül eredményesek, hiszen a rájuk bízott cégeknek 3 százalékát is tudják valamelyest reorganizálni. Mondjuk, ez lehetne azért valamivel magasabb, hiszen ezeknek a cégeknek a legfőbb feladata, hogy munkahelyeket mentsenek meg, hogy cégeket vagyonfelügyelőként úgy kezeljenek, hogy azok visszavezethetők legyenek a gazdasági életbe, és újra termelőmunkát tudjanak végezni.

Ehhez képest nem arról szólt az elmúlt húsz évben a felszámolókkal kapcsolatos legtöbb híradás, hogy milyen cégek álltak újra talpra (Dr. Gúr Nándor: Ne hadoválj!), hanem hogy milyen különböző visszaélésekre került sor.

(14.50)

Ha megnézi a felszámolók társadalmi megítélését, nos, az körülbelül ott van, mint a végrehajtóké, hiszen egyiket sem tartják eredményesnek, és a róluk szóló hírek is általában inkább botrányos cikkeket jeleztek. De úgy látszik, hogy azért a baloldal különböző részei összeérnek akkor, amikor Hajdú-Bét-es és más felszámolókat kell megvédeni és számukra kell biztosítani azt a lehetőséget, hogy ugyanolyan zavartalanul folytathassák a tevékenységüket, mint ahogy tették ezt korábban is.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez egy teljesen átlátható és mindenki számára megismerhető pályázati eljárás. Nincsenek semmiféle titkos dokumentumok ebből, mind a jogszabály, mind a pályázati kiírás mindenki számára megismerhető, sőt a pályázati elbírálási szempontok és pontozási rendszer is teljes mértékben nyilvános, bárki, aki felmegy az internetre és megnézi a Közlönyben, ezeket megtalálhatja, és onnan maga is tájékozódhat.

Azt is mindenki tudhatja, miért volt szükség arra, hogy a korábbi pályázatot annak a teljes lezárulta előtt érvénytelennek nyilvánítsa a szakmai bizottság és azt mondja, hogy új pályázati kiírásra van szükség. A bizottság elnöke elmondta, elsősorban ez azért volt, mert nagyon hasonló pályázatok érkeztek be, mintha egy kaptafára készítették volna őket, éppen ezért nem lehetett valódi rangsort létrehozni ezekből a cégekből, nem lehetett pontosan megtudni a cégek közötti különbséget, hiszen sok része tartalmilag egy az egyben megegyezett ezeknek a pályázatoknak.

Éppen ezért került újra kiírásra a pályázati felhívás. Ebben nyilván a legfontosabb a közérdek szem előtt tartása, annak, hogy ki-ki hogyan képes az egyes rábízott és éppen nehéz helyzetben lévő céget visszavezetni a piacra. Épp ezért fontos szempont, hogy milyen korábbi tapasztalata van annak a cégnek vagy az alkalmazottaiknak a vállalati reorganizációval kapcsolatban, fontos, hogy a vállalat irányításához kapcsolódóan milyen ismeretekkel rendelkezik, milyen képzettséget szerzett a cégek gazdasági és jogi irányításával, visszavezetésével kapcsolatban, valamint hogy hány olyan szakember alkalmazását vállalja, akik újra talpra tudnak állítani egy-egy ilyen céget.

Megvalósul a civil kontroll is az eljárás során, hiszen nemcsak a minisztériumok, hanem az állami adóhatóság, a PSZÁF vagy az Országos Bírósági Hivatal képviselői is ott vannak, sőt a Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz ebben az eljárásban. Önök azt kifogásolják, hogy a most felszámolói jogosultsággal rendelkezők érdek-képviseleti szervezete miért nincs ott a róluk döntő bizottságban. Kicsit furcsa lenne, ha a felszámolók önmagukról dönthetnének, mert akkor úgy nézne ki, mintha a korábbi állapotok konzerválása lenne a fő szempont.

Ugyanakkor nem erről van szó. Bár a 130-as keretszám maradt a régi és az új pályázatban egyaránt, ettől függetlenül a munkahelyek megtartása és a nyilvánosság biztosítása az új pályázat kiírásának a legfőbb szempontja. Bízom benne, hogy ön sem a Hajdú-Bét-féle állapotot szeretné konzerválni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 202 2013.06.17. 2:06  197-202

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én is köszönöm képviselő úrnak, hogy megemlékezett a hortobágyi kitelepítések közelgő évfordulójáról, azok kezdetéről, de szerencsére idén egy pozitívabb évfordulót is ünnepelhetünk, hiszen a táborok végleges bezárásának viszont kerek évfordulója lesz az idei évben.

Itt a parlamentben többször megemlékeztünk már erről akár napirend előbbi körben, akár pedig egy országgyűlési határozattal, de ahogy képviselő úr is utal rá a kérdése végén, nagyon fontos, hogy ez a megbecsültség anyagiakban is megnyilvánuljon. És fontos, hogy mind a holokauszt áldozatai, mind pedig a kommunizmus áldozatai, akik túlélték bármelyik szörnyű diktatúrát és elszenvedték azokat a kínzásokat, amelyeket el kellett szenvedniük, ezek után valamiféle kárpótlásban az állam részéről részesüljenek.

A hortobágyiak nyugdíj-kiegészítéséről a 267/2000-es, az első Orbán-kormány alatt hozott kormányrendelet rendelkezik minden tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedett személy és hozzátartozóik javára. A kormány legutóbbi módosítása értelmében megemelkedtek ezek a tételek. Új kategória került bevezetésre, az 1 évtől 3 évig tartó szabadságvesztést elszenvedettek, akik 15 ezer forintos ilyesfajta havi kiegészítést kaptak; 3 és 5 év között ez fölemelkedett 20-ról 30 ezer forintra; 5 és 10 év között 30-ról 45 ezer forintra; 10 év fölött pedig 40-ről 60 ezer forintra, mindez 2013. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal. Amikor ezt valaki igényli, akkor a megelőző 6 hónapra visszamenőleg egy összegben megkapja ezt a kiegészítést.

Terveink szerint '14. január 1-jétől tovább emelkednek ezek az összegek, 15 ezerről 22 500 forintra, 30 ezerről 40 ezer forintra, 45 ezer forintról 60 ezerre, 60 ezerről pedig 80 ezer forintra mindazoknál az embereknél, akik jelentős időtartamban szabadságelvonást szenvedtek el Hortobágyon vagy más kényszermunkatáborban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
291 8 2013.06.18. 4:59  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc ezzel a beszédével hadat üzent az egész középosztálynak Magyarországon; azokkal a megjegyzésekkel, amiket tett, végképp megszakította a kapcsolatát Magyarország józan középosztályával, és attól önmagát helyezte távolabb.

Valóban hitelesebb lett volna, ha Gyurcsány Ferenc ezt a beszédét inkább Kádár János háza előtt mondja el, hiszen amije neki van, azt mind Kádár János rendszerének, Kádár János rendszerében dolgozó embereknek és az ott szerzett kapcsolatoknak és előjogoknak köszönheti. Ő leginkább, ha valakinek az örököse, ha valakinek a javaiból a mostani jólétét vagy tulajdonait alapoztathatja vagy eredeztetheti, az nem más, mint Kádár János. Talán ott hitelesebb lett volna.

Ugyanakkor mégiscsak annak az Apró Antalnak a villájából indult el erre a beszédre is valószínűleg, aki személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársai koncepciós perét, és 1958. június 17-én itt, ebben az Országgyűlésben ő jelentette be, hogy Nagy Imrét, az ellenforradalom vezetőjét kivégezték, a nép jogos elégtétele volt ez és az ellenforradalom méltó megbosszulása. Nos tehát, abból a házból, amiből Apró Antal talán ide, a Parlamentbe indult, abból a házból Gyurcsány Ferenc most elindult Nagy Imre háza elé, és elmondta ezt az igencsak holdkórosnak mondható beszédét.

Az a fajta Orbán-ellenesség vagy Orbán-gyűlölet, ami a szavaiból érződött, az sem új keletű. Nem 2010-ből származik, nem 2006-ból, nem is 2002-ből, hanem már a nyolcvanas évek végén is felfedezhető volt, már a nyolcvanas években is voltak Gyurcsány Ferencnek ilyesfajta megnyilvánulásai, mint azt megtudhattuk egy két éve a Magyar Nemzetben nyilvánosságra került levelezésből.

(9.20)

Ez tehát egy 25-30 éves gyűlölet, amely Gyurcsány Ferencben él Orbán Viktor ellen, aki akkor demokratikus ellenzékként, demokratikus erőként próbálta Magyarországot a jogállam útjára terelni.

Ez egy hadüzenet volt a középosztálynak Gyurcsány Ferenc részéről, ugyanakkor valamelyest Őszödre építi ezt a delejes logikáját. Ha olyan büszke erre az őszödi beszédre, és ha olyan bátor, akkor talán nyilvánosan kellett volna hogy elmondja és nem zárt ajtók mögött, illetőleg az őszödi beszédet már azóta minősítették a választók, hiszen azóta már volt egy választás, azon a választáson a szocialisták csúnyán leszerepeltek, minősítették tehát a választók az őszödi beszédet. Ebből a fajta valláspótlékból nem kérnek, és Gyurcsány Ferencet nem tartják táltosnak vagy valamiféle természetfeletti erővel rendelkező személynek, aki Magyarország számára bármilyen jót is hozhat.

Ugyanakkor ezzel a stílussal, amit Gyurcsány Ferenc megengedett magának pár nappal ezelőtt, végképp letért arról az útról, hogy bármilyen módon is fenntartsa akár csak a látszatát is annak, hogy konszolidált, európai, nyugatos politikus, akit komolyan lehet venni, és aki törekszik a komolyságra, törekszik arra, hogy figyelembe vegyék.

De, tisztelt képviselőtársaim, gondoljuk el, hogy ahogyan Gyurcsány Ferenc tartotta a beszédét, valószínűleg nem volt más ember miniszterelnökként sem. Lehet, hogy ugyanígy hozta a döntéseit, ugyanígy emelte be a kormányába Bajnai Gordont, ugyanezzel a természetfeletti küldetéstudattal jelölte ki saját utódjaként Bajnai Gordont a későbbiekben, tehát Magyarország legkudarcosabb politikusa, úgy látszik, ilyesfajta természetfeletti módon kormányozta az országot.

Tegyük hozzá, meg is látszik az országunkon, hogy így vezette Gyurcsány Ferenc. Gondoljanak 2004. december 5-ére, a kettős népszavazás kampányára! Valószínűleg hasonló hevülettel rohant ki a határon túli magyarok ellen, valószínűleg hasonló szavakat használt 2006. október 23-án, nem beszélhetett másként a szemkilövetés idején sem az utcán levő békés demonstrálókkal, mint most, ahogy ezen a beszédén beszélt. És amikor az országot eladósította, valószínűleg hasonló természetfeletti küldetést fogalmazott meg önmagának, így tette azokat, amiket tett, és így adósította el az országot, növelte a munkanélküliséget, és még sorolhatnánk, hogy hogyan tette tönkre Magyarországot gazdaságilag.

Így tehát, ha valakinek nem kéne aludnia igazán jól, ha Gyurcsány Ferenc gondolatmenetein végigmegyünk, az ő maga kéne hogy legyen. Ez azért politikai beszédnek nem mondható, inkább gyűlölködésnek vagy még inkább csak pojácáskodásnak. Szerintem nem attól kemény valaki, ha trágár szavakat használ, ez nem szenvedélyesség, ez közönségesség, amit egy volt miniszterelnöktől, úgy gondolom, nem várhatunk el. Ha kisebb fiú lenne, valószínűleg egy zsúrra sem hívnák el a szomszédok, ha így viselkedne, viszont talán a baloldali szavazókat is kijózanítja legalább utólag, hogy kinek a kezébe adták Magyarország vezetését, és hogy kitől kell megóvni Magyarországot a későbbiekben is. Az a legszomorúbb, hogy Gyurcsány Ferenc láthatóan ezt a beszédét nagyon élvezte, pedig ez a beszéd csak arra volt jó, hogy a Bagi-Nacsa-show-ba alapanyagot kínáljon.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
291 12 2013.06.18. 4:17  9-12

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, II. Rákóczi Ferenc emléke továbbra is él, és a dicsősége is sokak között él. Három-négy hete mentem Lengyelországba, és útközben, ha már Kassán átmentünk, gondoltam, mindenképpen bemennék én is Rákóczi Ferenc sírjához, ott a székesegyház altemplomába. Már délutáni óra volt, és az őr bácsi, aki oda leengedett minket, azon "panaszkodott", hogy csak azon a napon - ami egy hétköznap volt - már 300 embert engedett le, és milyen sokan járnak ott. Valóban, ha bárki lemegy Kassán oda az altemplomba, akkor láthatja, hogy mindig friss szalagok, friss virágok vannak, lehet látni, érezni, hogy mennyi-mennyi magyar zarándokol el oda, mennyien teszik tiszteletüket ott Kassán, és mennyien adóznak még most is nagy tisztelettel II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékének. Bár a határainkon túl van Rákóczi Ferenc sírja, de ettől függetlenül még több magyar megy el talán oda.

(9.30)

Nagyon jó döntés volt pár évvel ezelőtt, amikor ott egy eléggé nehezen magyarázható javaslattól vezéreltetve Magyarországra akarták küldeni a földi maradványokat, hogy nem engedtük, igenis maradjon ott, ahol nyughelyeként nyugodhatott az elmúlt évtizedekben is.

Rákóczi Ferencről beszélni egy kereszténydemokratának különösen kedves, hiszen "Cum deo Pro Patria et Libertate" volt az ő jelszava is, és ez volt a jelszava mind a Demokrata Néppártnak a második világháború után, mind a Kereszténydemokrata Néppártnak a rendszerváltást követően. (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ahogy a képviselő úr is fogalmazott, a Rákóczi-szabadságharc bár elbukott, de talán a legjobb békeszerződést kötöttük 1711-ben a szatmári békével, hiszen olyan viszonyokat eredményezett Magyarországon, amelyek a leszámolást, hogy úgy mondjam, elkerülhetővé tették. Az akkori nemességnek ez nem volt egy akkora érvágás, másodrészről pedig, ahogy a képviselő úr is fogalmazott, megakadályozta, hogy Magyarország egy egyszerű tartományként vagy tartományokként feldarabolva egyszerű része legyen a Habsburg Birodalomnak. Valamiféle nemesi jogokat meg is hagyott, ha nem is azt a rendi társadalmat, amelyiket Rákóczi Ferenc és nemesei elképzeltek, bár történészek szerint, ha a lengyel példát nézzük, ahol szintén egy olyasfajta rendi állam jött létre, az ott Lengyelország hármas felosztásához vezetett, Magyarországon talán más lett volna ennek a továbbmenetele, de mindenesetre az egyik legjobb béke, amit a magyar történelem során köthettünk.

Ugyanakkor magának a forradalomnak, szabadságharcnak az elbukását nyilvánvalóan az előnytelen erőviszonyok is előmozdították, hogy az európai politikának francia viszonylatban megváltozott az erőtere, nem számíthatott már Rákóczi olyan szövetségesekre. És valljuk meg, hogy a nemzetközi és a hadi okokon kívül az egyik legfőbb probléma a belső gazdaság gyengesége, hogy nem sikerült az akkori fejedelmi kormányzásnak gazdaságilag megerősíteni Magyarországot. A rézpénz értékállósága nem volt elég arra, hogy akár a hadakozáshoz, akár a gazdaság fenntartásához alapot teremtsen.

Ez mind a mai napig, úgy gondolom, fontos és intő jel számunkra, egy belső erős gazdaság nélkül, stabil pénz nélkül, saját magunk fenntartása nélkül, saját talpunkra való állás nélkül nem tudunk hosszú távon semmiféle magyar szuverenitást szolgálni, vagy a magyar érdekeket is nehezen tudjuk képviselni. Éppen ezért nagyon fontos a Rákóczi-szabadságharcról itt is és máskor is megemlékeznünk.

Megköszönhetjük - ön is civil szervezeteket említett, én is hadd említsek meg egyet - a Rákóczi Szövetségnek, hogy több ezer fiatalnak évről évre fenntartja a határon túli látogatásokkal mind a nemzeti összetartozás érzését, mind pedig Rákóczi Ferenc emlékét. Úgy gondolom, büszkék lehetünk arra, hogy a magyar történelemnek ilyen hiteles figurái vannak, aki mind államférfiként, mind vallásos keresztény férfiként, mind családapaként, mind magyar nemzeti hősként egyaránt lehet példakép mindnyájunknak. Neki szerencsére olyan az egész élete, hogy azt a kezdetétől a végéig mindenki minden pillanatában vállalhatja emberileg is és politikailag is.

Köszönöm szépen. (Taps a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
292 6 2013.06.21. 5:14  4-6

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Az az általános a Magyarországot érő nemzetközi kritikákban, hogy mindig nélkülözik a konkrétumokat, nélkülözik a tényeket, sosem abból indulnak ki, hogy az elmúlt két esztendőben valaha egy konkrét jogsértés történt volna, hanem mindig egy elvont szituációban egy absztrakt jogi veszélyhelyzetre hívják fel a figyelmet, egy olyan, élettől elvonatkoztatott veszélyhelyzetre, amelyik sok más országban is feltehető, de más országokban ezeket a kérdéseket nem teszik fel.

Immáron két éve fogadtuk el az új alaptörvényt, a sarkalatos törvényeinknek a jó része is évek óta hatályban van, a médiatörvény sokkal régebb óta is, és ennek ellenére sem sikerült egyetlenegy konkrét esetet sem találni itt Magyarországon, amikor alapvető emberi jogok, szabadságjogok, a sajtószabadság, a vallásszabadság bármiféle konkrét sérelmet szenvedett volna. Mindig csak arról van szó, hogy egyfajta absztrakt jogi értékek vannak veszélyben - nem sérülnek, csak veszélyben vannak - olyan feltételezett szituációkban, amelyeket más országokkal kapcsolatban nem feltételeznek.

(9.20)

Tehát a konkrétumokat eddig is minden nélkülözte, most viszont egy jövőre nézve is mondott mondattal állunk szemben, amely vagy elhangzott, vagy nem. A biztos asszony elfogultságát már a Tobin-ügyből megismerhettük, hiszen nyilatkozatot tett, hogy megérti valamelyest az ír hatóságok közreműködését akkor, amikor Magyarországnak egy tíz évvel ezelőtt jogerősen elítélt, két gyermeket közlekedési balesetben megölő elítéltet kellene kiadni és átadni ide a büntetés végrehajtása céljából. Tehát a magyarokkal szembeni előítéletessége már ekkor megvalósult, akkor, amikor neki igazából a szabadság, az igazságosság és a béke térségévé kellene tennie igazságügyi biztosként az Európai Uniót.

2006-ban ő szintén biztos volt, ugyan nem ezért a területért felelt, hanem más területekért, de akkor az emberi jogokért, amikor könnygázgránátokkal békés tüntetőkre lőttek, amikor emberekre gumilövedékkel lőttek, akkor meg nem szólalt, ilyesfajta hangját nem hallatta. Más országokban, amikor akár az Európai Unió tagjaiként, akár az európai uniós tagság határán lévő országokban ennél sokkal súlyosabb erőszakos cselekmények történnek, pontosabban történnek súlyos erőszakos cselekmények - ilyen az elmúlt három évben Magyarországon nem történt -, nem emeli fel a szavát. Lehetnek akár gyújtogatások, fosztogatások vagy bármiféle rendzavarások, ott nem ennyire hangos a biztos asszony.

Ugyanakkor jól tudjuk, hogy a lista vezetését lebegteti a saját országában is, így ez a fajta tevékenysége mintegy a saját országában az ottani párton belüli választási kampányharcnak is lehet a része, hiszen egy év múlva lesznek az európai parlamenti választások.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy míg a magyar kormánypártok képviselőire és a magyar kormányra emberek milliói szavaztak, és azért van itt többsége a Fidesz-KDNP-nek, addig közvetlenül az Európai Bizottság tagjait senki nem választotta. Míg az itt ülő képviselőkre mind emberek tízezrei vagy százezrei adták a szavazatukat, addig az Európai Bizottság tagjai egyetlenegy szavazattal sem rendelkeznek, így a demokratikus legitimációja egyértelműen nagyobb a nemzeti parlamentek képviselőinek, mint teszem azt, a biztos asszonynak.

Az is elképzelhetetlen volt Magyarországon az elmúlt 23 évben, hogy Magyarországnak olyan igazságügy-minisztere legyen, akinek nincs jogi végzettsége, nincs jogi diplomája, hiszen igazságügy-miniszterként mindenkinek kellett a joghoz értenie. Az Európai Unióban elképzelhető, hogy a jogi végzettséggel nem rendelkező Viviane Reding igazságügyi kérdésekben oktatja ki azt az országot, amely az elmúlt 23 évben mindig jogi diplomával rendelkező, jogi doktor minisztereket tudott kiállítani. (Harangozó Gábor: Van Velencei Bizottság is. Azok se jogászok?) Így hát a kritikáinak egy része lehet, hogy nem is kritika, hanem igazából a jogi szakmai részek meg nem értése, és a jogi tudás hiányában keresendő a nagyon buzgó hozzáállása.

Magában a Bilderberg-csoportban elmondott beszédével kapcsolatban nagyon beszédes az, amit frakcióvezető úr is kiemelt, hogy két napig semmifajta cáfolat vagy reakció nem érkezett, és utána sem állt ki a sajtó elé külön ezzel a témával, hanem a Bizottság ülésén, mintegy annak a margóján elmondta lábjegyzetes megjegyzésként, hogy ezek a vádak messze állnak a valóságtól. Az viszont nem áll messze a valóságtól, hanem tény, hogy egy negyedórás blokk volt ezen a megbeszélésen Magyarországról, és az is tény, hogy legalább egy negyed órát ezek szerint beszéltek. Valószínűleg Viviane Reding is hozzászólt ehhez. Kíváncsiak vagyunk, ha nem ezt mondta, mit mondott Magyarországról. Az a biztos, aki totális átláthatóságot követel meg Magyarországtól, aki a kritikáiban megfogalmazza, hogy nem eléggé átlátható a magyar döntéshozatal, nem mondja el nekünk, magyaroknak, hogy rólunk mit mondott ezen a megbeszélésen. Jogunkban áll tudni, hogy biztos asszony mit mondott ezen a nemzetközi fórumon Magyarországról! Aki a Transparency International javaslatait mindenhol elfogadja - hol van ilyenkor a Transparency International, hogy a magyarok megtudják, hogy mit mond rólunk a mi érdekeinket is elvileg képviselő európai biztos Magyarországról?

Úgy gondolom, hogy a biztos asszony egy kicsit túlfűtött és túlságosan belehevítette magát a Magyarország elleni küzdelembe. Javaslom neki, hogy a nyáron egy hétre jöjjön el a Balatonra, vitorlázzon egy kicsit, mi magunk is szívesen elvisszük, pihenje ki magát, és talán egy kicsit lenyugodott hangnemben észreveszi, hogy Magyarországon a jogállamiság és a demokrácia jól működik, az alapvető szabadságjogokkal minden rendben van.

Köszönöm szépen. (Taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
292 16 2013.06.21. 5:03  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Azt hiszem, Bajnai Gordon figyelmébe ajánlhatnánk Kósáné Kovács Magda egykori elhíresült mondásának egy parafrazálását, hogy nemcsak függetlennek kell lenni, de annak is kell látszani. Így tehát, ha valaki egy független ország független miniszterelnöke akar lenni, akkor talán fontos lenne, hogy az anyagi függetlenségét is így biztosítani tudja, és ne látszódjék az - ne lógjon ki a lóláb -, hogy mindenhol külföldi pénzek fonják körbe azokat a történeteket, ahol Bajnai Gordon fölbukkan.

Ezen mostani epizód is ennek a kvázi titkok és hazugságok című sorozatnak egy újabb része, ismét eltitkolt külföldi céghálóról van szó, olyanokról, amelyeket elfelejtett Bajnai Gordon elmondani. Ráadásul egy olyan Ausztriában, olyan Bécsben, amelynek a banktitokra vonatkozó szabályai az Európai Unión belül különösen kedvezőek azoknak, akik titokban akarnak valamit tartani, hiszen Luxemburg és Ausztria az a két ország, Bécs az a központ - ismerhetjük ezt akár az elmúlt húsz év magyar történeteiből is, a Nemzeti Bank leányvállalata és egyebek kapcsán -, ahol leginkább olyasfajta bankügyletek bonyolódnak le, amelyeket az ügyletek továbbvivői szeretnének titokban tartani. Tehát lehet, hogy nem véletlen, hogy Göncz Kinga korábban, azt hiszem, luxemburgi képviselő akart lenni az Európai Parlamentben, Bajnai Gordon pedig Bécsben, Ausztriában szeretné tartani a pénzeit. Másrészről szánalmas, hogy egy ország volt miniszterelnöke és európai parlamenti képviselője más országok érdekeit kívánja képviselni.

Jogos elvárása a magyar állampolgároknak, hogy ahogyan ők itthon fizetik a személyi jövedelemadójukat és az áfájukat, addig az, aki Magyarország vezetője kíván lenni, és volt is már Magyarország miniszterelnöke, szintén ne a nemzetközi adótervezésben, hanem itthon fizesse be az adóját. Egy ilyesfajta, Magyarországon kívüli cégháló elég nagy kockázatot jelent nemcsak az illető függetlensége szempontjából, de hát az adózás szempontjából is kivonja Magyarország elől, az adózás elől ezeket a különböző vagyonokat.

Joggal merül fel a kérdés, hogy kiket képvisel az, aki szinte mindenhol külföldi érdekek szolgálatába szegődik, aki tanácsadói szerződéseket köt nagy német vagy nagy angol vagy nagy francia cégekkel - hiszen francia és angol vállalatokat nevezett meg a Haza és Haladás Alapítvány sajtóosztálya, hogy nagy nemzetközi cégeket képvisel -, amelyek közül csak egynek volt magyarországi fióktelepe. Érdekes, hogy egy magyar miniszterelnököt ezek szerint nem magyarországi tanácsadásra kérnek föl. Fura, hogy egy angol cég egy magyar embert kér meg, mondjuk, egy dél-amerikai beruházással kapcsolatban, de hát lehet, hogy ahhoz jobban ért, mint a kormányzáshoz Bajnai Gordon. Talán azoknak a cégeknek kevesebb adósságot halmozott föl, mint amennyit az IMF-hitelből és egyéb hitelekből mind a mai napig törlesztünk. Ugyanakkor jól kirajzolódik az Együtt 2014 családpolitikája, itt a különböző szülőkkel, testvérekkel és rokonokkal egybeszőtt cégháló kapcsán úgy látszik, náluk a családpolitika ilyesfajta pénzügyi cégháló vonását jelenti.

Feltehetjük a kérdést, hogy miért menekíti külföldre a pénzét és a cégeit Bajnai Gordon. Talán fél valamitől Magyarországon? Úgy gondolja, hogy Magyarországon nincs - vagy nem volt, amikor ezeket a cégeket megalapította - biztonságban, vagy valamit el akar titkolni a magyarországi üzletfelei elől? Úgy látom, ez valamiféle bizalomhiányt jelent.

Ha Magyarországnak Bajnai Gordon lenne a miniszterelnöke, talán méltán nevezhetnénk marionett-miniszterelnöknek, hiszen már maga a pártalapítványa is - vagy az a pártcsoportja, amelyik még pártként nem működik, csak politikai alakulatként -, tudjuk, hogy a Hillary Clintonhoz közel álló Center for American Progress alapítványtól kapta a támogatásainak a nagyobb részét. Amikor nyilvánosságra hozták a támogatók listáját, kiderült, hogy bár magyarországi multivállalatok is szerepelnek benne, de a felhasznált forrásai többségét külföldről kapta eddig is a politikai csoport.

Egy olyan emberrel állunk tehát szemben, akinek a politikai alakulatának a többségi finanszírozása külföldről érkezik, önmaga pedig külföldi céghálóval rendelkezik, és onnan szerez jövedelmet. Talán ebből még inkább érthető, hogy amikor egy pozsonyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy a rezsicsökkentés tarthatatlan, akkor miért is mondta ezt. Ha ennyire külföldi cégek pénzéből működteti a politikai alakulatát, ha külföldi megélhetési források után néz, talán jobban képviseli a külföldiek érdekeit, mint a magyar állampolgárokét.

Szerintem eljött az idő, és ez nagyon fontos Bajnai Gordon politikai jövője szempontjából is, hogy álljon ki, és mondja el maga őszintén, milyen ilyesfajta érdekeltségekkel rendelkezik. Jól tudjuk a cikkből, hogy itt nincs vége ennek a céghálónak, nincs vége ennek a történetnek. Jobb lenne, ha ő maga állna ki, és őszintén mondaná el. Itt már Bajnai Gordon hitelessége a tét. Vagy ő maga elmondja magáról, és beszámol róla, vagy kiderül róla. De nem lenne jó az ő szempontjából - bár ő tudja, hogyan tervezi a politikai jövőjét -, ha mint Gyurcsány Ferencnek az őszödi beszéde is csak kiszivárgott, ha ezek a hírek is utólag kiszivárognának róla. Álljon ki, mondja el őszintén, milyen külföldi érdekkörök mozgatják a tevékenységét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
292 48 2013.06.21. 2:18  43-48

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Keresem képviselő asszonyt, de úgy látszik, a vita végét nem várta meg. (Jelzésre:) Ott van fönt, akkor oda mondom önnek.

Tehát, egyrészről úgy gondoltam, hogy önök üdvözölhették volna ezt a javaslatot, hogy végre lesz fedezet arra, hogy egyrészről a tisztaság megvalósuljon, másrészről a rend fenntartódjék ezeken a belvárosi helyeken, ahová mindig is nagyon sok fiatal fog járni. Nyilván önök sem szeretnék megtiltani a fiataloknak ezt, önöknek nagyon sok fiatal szavazójuk van, nem hinném, hogy bármifajta reális elképzelésük lenne, mint amit képviselő asszony itt elmondott, amely a tiltásnak egy minden korábbinál szélesebb körét jelölné meg. Az is előnye ennek a javaslatnak, hogy közösen kívánja megtalálni a megoldást az ott lévő szórakozóhelyek, a lakosok és az önkormányzat hármasában. Egy ilyesfajta magasabb kultúrát honosítana meg a belvárosi romkocsmák keretében.

Teljes mértékben szeretném visszautasítani nyilván a védelmi pénzekkel kapcsolatos javaslatait. Ha így állnánk hozzá, képviselő asszony, akkor minden adó, minden illeték, minden járulék, minden egyéb befizetett, az állam részére átutalt pénz védelmi pénz lenne, mindegyik rablás lenne.

(11.00)

Nyilván önök vonzódnak a különböző egyenruhás csoportokhoz, úgy látszik, vonzódnak az ilyenfajta erőszakos, "védelmi pénz" kifejezésekhez is. De kérem, hogy egy törvényesen beszedett és a helyi iparűzési adó fél százalékában maximalizált, olyasfajta költségtérítési fedezetet, amit mindenkinek a törvények alapján kell fizetni, semmiképpen ne nevezzék védelmi pénznek, hiszen ezáltal a helyi lakosoknak lesz nyugodtabb az éjszakája, az ottani bűncselekmények száma fog csökkenni. És ha bárki bárhol egyébként bármilyen bűncselekményt követ el ezután - ön is ismeri ennek a törvénynek a táblázatát -, ha alkalmazott, akkor szigorúbban, ha vendég, akkor enyhébben, de folyamatosan figyelik a törvényjavaslat szerint a különböző bűncselekményeket, és ha valakinél túl sok ilyen történik - egy bizonyos mércén fölül -, akkor a hely be is záratható, hogy ahol bűncselekmények történnek, ne üzemelhessen tovább ilyen hely.

Úgyhogy bízom benne, hogy ez végre nyugalmat hozhat a romkocsmák világába, és egy kulturáltabb együttélésre is teret enged, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
293 115 2013.06.26. 4:08  112-118

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagymértékben meglep képviselő úr kérdése, hiszen a polgári törvénykönyvről egy elég hosszú vita folyt már a Magyar Országgyűlésben, módosító javaslatokat is lehetett benyújtani, azokról is történt szavazás, és a Jobbik részéről semmifajta módosító javaslat nem érkezett ezen tárgykörrel kapcsolatban, tehát a kft.-k törzstőkéjének a visszaemelése ellen.

188 módosító javaslat és 16 kapcsolódó módosító érkezett, de ezek egyike sem célozta azt, amit képviselő úr az imént mondott, sőt a Jobbik a polgári törvénykönyv vitájában ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett, hiszen Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr 2012. november 21-én kifejezetten üdvözölte azt a szakaszt, amelyet most képviselő úr támadott, és mondta, hogy eddig túl könnyed volt a rendszer. Idézem szó szerint a Jobbik vezérszónokát: "Éppen ezért üdvözöljük egyébként azt, hogy a társaságalapításnak az a könnyed rendszere, amely az elmúlt években kialakult 500 ezer forintos törzstőkével, az most visszamegy, visszaemelkedik 3 millió forintra, de az igazi megoldás az lenne, ha valamilyen módon a vagyonfedezet egy része rendelkezésre állna a társaság működése alatt a hitelezők számára." Akkor tehát a Jobbik ezt a módosítást támogatta, most pedig ezzel ellentétes álláspontot fogalmazott meg, tehát nyilván ez egy Házon belüli vita, amelyet valamelyest orvosolni kell. Ugyanakkor a szakmában is lezajlott ez a vita, tehát ennek van egyébként alapja, hiszen nagyon sokan gondolják úgy, ahogy ön is nyilván, hogy minél könnyebben kell valakinek piacra jutni.

Ugyanakkor a kodifikációs bizottság és mindazok a szakértők, jogászok, tudósok, akik közreműködtek ennek a javaslatnak a kidolgozásában, ezzel ellentétes következtetésre jutottak, ugyanis általában nagyon sokan használták fel a könnyű cégalapításnak ezt az 500 ezer forintos törzstőkés lehetőségét arra, hogy visszaéljenek a cégalapítással. Nem valódi termelőtevékenységre, nem kereskedelemre, nem szolgáltatásra használták fel, hanem egész egyszerűen - hogy szépen fogalmazzak - adóoptimalizálásra, ha csúnyábban akarnék, akkor adóelkerülésre alkalmazták ezeket a cégeket. És körülbelül minden harmadik cég, amelyet ilyen félmillió forinttal alapítottak, hamarosan fantomizálódott, és nagymértékű köztartozást halmozott fel, de érdemi kereskedelmi tevékenységet, munkahelyteremtést nem végzett.

(13.50)

Igyekeztünk törvénymódosításokkal is kiszűrni a fantomcégeket. Az adóregisztrációs eljárással tavaly 1500 cég esetében tudtuk megakadályozni, hogy a tulajdonosok csalárd magatartásának az eszköze legyen ez a cég, a veszteséget termelő tevékenységet pedig, hogy azt akarják folytatni, ezt hatezer cégnél sikerült - a fantomizálást - kiszűrnünk, egyébként a már létező cégek közül.

Az új polgári törvénykönyv azonban mindenki számára kibővült lehetőséget biztosít a változás szabadságában olyan téren, hogy most már a betéti társaságok megszűnnek ebben a különös jogi kategóriában lenni, hogy nincsen jogi személyiségük, hanem azok is jogi személyiségként működnek, jóllehet nyilvánvalóan a mögöttes felelősség sokkal nagyobb, nemcsak arra a kis befizetett tőkerészletre korlátozódik, amit szolgáltatnak a cég alapításakor a tagok.

Tehát ez a módosítás, képviselő úr, a forgalom biztonságát, a kereskedelem biztonságát hivatott szolgálni, hogy igazi tőkefedezet legyen a gazdasági társaságok mögött. Ha valaki egy komoly vállalkozást kíván folytatni, és csak 500 ezer forint lenne az a fedezet, amelyik a hitelezők kielégítésére szolgál, az túl kicsi összeg, érezhetően és láthatóan komoly garanciát nem jelent az üzletfeleknek vagy a fogyasztóknak, hogy valakinek esetleg félmillió forintig terjed ez a mögöttes felelőssége, ez a 3 millió forint hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb fantomcég legyen, tisztábbak legyenek az üzleti viszonyok, és megbízhatóbbak legyenek a hitelviszonyok is.

Bízom benne, hogy képviselő urat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamat is sikerült meggyőzni, és el tudja fogadni a válaszomat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
293 215 2013.06.26. 2:08  212-215

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr maga is ellentmond magának, amikor egyrészről azt mondja, hogy tovább csökkenti a kormány ezeket a támogatásokat, miközben elismerte, hogy ez nominálértéken van tartva, ami természetesen jobb lenne, hogyha növekedne, de az elmúlt években így történt. És mivel Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és nyilvánvalóan itt helyettes államtitkár asszony nem véletlenül mondta, hogy a zárolás után ezeket az összeget nem fogja érinteni, ezért helyettes államtitkár asszony szava szerintem mindenképpen garancia lehet arra, hogy a teljes összegek kifizetésre kerülnek.

Ugyanakkor azért mondjuk el, hogy oktatás-nevelés, intézményrendszer és tanelképzelés szempontjából igen komoly támogatásokat nyújt a kormányzat. Például csak a Bethlen Gábor Alap óriási összegeket, amelyeknek 80 százaléka oktatás területére megy, 13 milliárd forint, hogyha megnézzük az összértékhatárt, a Határtalanul-program 500 millió forintért, a külhoni magyar óvodák éve, a külhoni magyar kisiskolák éve 100-100 millió forint, 500 millió forintot kap a II. Rákóczi Ferenc Főiskola Kárpátalján, 1 milliárd 380 millió forintot a Sapientia Egyetem Erdélyben, 200 millió forintot a középiskolai ingatlanfejlesztés. Ezek mind-mind olyan összegek, amelyek igencsak jelentősek.

Képviselő úr is ott volt a Magyar Állandó Értekezletnek az oktatási és kulturális szakbizottságában, amikor helyettes államtitkár asszony bejelentette ezt a zárolást, és a pedagógusszövetségek ezt ott és akkor megértéssel fogadták.

Képviselő úr szintén pejoratív megjegyzéseket tesz a Bethlen Gábor Alap gazdálkodására, de ugyanakkor ön 2012 májusában többször személyesen is ellenőrizhette a Bethlen Gábor Alap működését, és azóta semmifajta jogi bejelentést nem tett azzal kapcsolatban, hogy itt aggályai lennének az alap működésével kapcsolatban. Ezért kérem, hogy ha átnézte az iratokat, akkor utána ne fogalmazza meg azokat a vádakat, amelyeket ténnyel nem tudott alátámasztani a bíróság, ügyészség vagy a rendőrség előtt.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
293 227 2013.06.26. 1:18  224-244

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden szeretném csak jelezni a kormány nevében, hogy a kormány a javaslatot támogatja, hiszen ezáltal egyértelműen kirajzolódnak a választókerületi határok. Itt óriási munkát kellett elvégezni, és ez az öt hely, amelyet a jegyzők jeleztek, úgy érzem, hogy ehhez képest nagyon kevés szerencsére.

Ezek a pontosítások fontosak, és az is fontos, hogy ezt a parlament most megvitassa, hiszen egy évvel vagyunk a választások előtt, és a Velencei Bizottság ajánlása szerint is egy évvel a választások előtt már lényegi szabályváltozást nem ajánlott véghezvinni, az ajánlásban ez szerepel. Éppen ezért érdemben ez nem módosít, ugyanakkor sok tekintetben pontosítja a választási körzethatárokat; a másik törvénymódosítás, a T/11665. számú meg nyilvánvalóan ennek a módosításnak a lehetőségét teremti meg.

(15.30)

Ezért úgy gondolom, hogy mindenkinek érdeke, a tisztánlátás mindenkinek érdeke, hogy ne helyi jogértelmezéseken múljon a pontos határ, hanem így törvényben pontosítsuk ezeket a számokat, úgyhogy ez egy rövid, világos és mindenki számára hasznos törvényjavaslat. Bízom benne, hogy nemcsak a kormány, de minden képviselőcsoport is támogatni tudja.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
294 4 2013.06.27. 5:16  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy két Magyary-idézettel kezdjem a válaszomat. "A kormány a feje a közigazgatás apparátusának. Ha a kormány nem ura a közigazgatás apparátusának, nem tud politikát csinálni, programját nem tudja végrehajtani. Az emberek számára azt a tudatot és szilárd bizalmat kell megadni, hogy az állam egyrészt erős, másrészt az állam övék."

Úgy gondolom, hogy mi is és Magyary Zoltán is ezen az úton indultunk el. Ahogy képviselő úr is elmondta, végigjárta a ranglétrát Magyary Zoltán is. A vallásügyi minisztériumban, Klebelsberg Kunó egykori minisztériumában dolgozott, ahol gyakornok volt, hivatalnok, később társadalomtudós, egyetemi tanár, és a legmagasabb szintig vitte, hiszen kormánybiztosként felügyelte az akkori közigazgatási átalakítást. Legkiválóbb műve is "A magyar közigazgatás racionalizálásának programja" címet viseli, és ő is ilyen titulussal volt az akkori magyar kormány kormánybiztosa. De sok kiváló műve jelent meg. Én egyet hoztam el: "A közigazgatás és az emberek" címmel (Felmutatja.), amit éppen polgármester úr segítségével hoztak újra létre, és Magyary Zoltánnak ezt a művét sok-sok térképmelléklettel újra kiadták.

Hasonló volt a helyzet akkor is Magyary Zoltán esetében kicsit, mint most. A mű '32-ben született, a '29-33-as válság derekán, mint ahogy most is egy 2008 óta Magyarországon tartó válságban vagyunk. Akkor az emberek ugyanazt a dilemmát vetették fel, hogyan lehetséges az, hogy a gazdaság, amely korábban működött, gyarapodott, az hirtelen összeomlott, összecsuklott, emberek nagy tömegei munkanélkülivé váltak, a gazdaság teljesítménye visszaesett. És ekkor jöttek rá arra, hogy bár korábban hittek a piac mindenhatóságában, de ez mégsem igazolta be a korábbi várakozásokat, és az államot kell megerősíteni, nemcsak "éjjeliőr" állammá tenni, hanem valóban egy erős és hatékony államot kell létrehozni. Hiszen az embereket csak az állam szerepvállalása tudja megvédeni, a piaci folyamatok nem mindenhatóak, állami szabályozásra, állami beavatkozásra van szükség, gyors állami döntéshozatalra és hatékony végrehajtásra.

Így tehát akkor is, a harmincas évek legelején is az állam felé fordultak a tudósok Magyarországon, Magyary Zoltánnal az élükön, hogy hogyan lehet egy hatékony államot létrehozni. Magyary eszményképe egy erős, hatékony, ugyanakkor költségtakarékos és átlátható állami szervezet. Ez az, ami szerinte meg tudja védeni az embereket például a válság okozta nehézségektől. Újragondolták akkor is az állam szerepét, ahogy nekünk is újra kell gondolnunk az állam szerepét a válságban; egyrészt milyen szerepet kell vállaljon a gazdaságban, másrészről miként kell koordinálja a társadalom működését maga az állam, amely a nemzeti érdeket kell hogy előtérbe helyezze, mert így működik hatékonyan.

(10.10)

Mi magunk két irányt jelöltünk ki: egyrészről helyreállítani az állam és a polgár viszonyát, másrészről pedig az állami szervezetrendszert a versenyképesség szolgálatába állítani, hogy javítsa a versenyképességét az országnak. Átalakításra természetesen mindig szükség van, és annak kell hogy legyen beavatkozási területe. A mi Magyary Zoltánról elnevezett közigazgatás-fejlesztési programunk, amelynek az egyik verzióját a kezemben tartom (Felmutatja.), a szervezet, a feladatrendszer, az eljárások és a személyzet keretében látta azt a négy irányt, amit megújítanunk szükséges ahhoz, hogy a magyar közigazgatás hatékonyabban működjön, és elmondhatom, hogy ebben a munkában jól haladunk, hiszen igencsak előrehaladott a Magyary-programnak a célkitűzése. Ha csak az egyszerűsítési programrészt nézem, a közigazgatási eljárások számát és bonyolultságát 25 százalékkal csökkentettük, ez a program április 30-ára tervszerűen véget ért, és minden negyedik eljárást sikerült egyszerűsítenünk, ezáltal 25 százalékkal csökkentve a bürokratikus terheket.

Szintén fontos, ha Magyary Zoltán munkáit, illetőleg a magyar kormány munkáját nézzük, hogy a kisállami státus mennyire befolyásolhatja egy államnak a sikerességét. Mind Magyary azt írta a műveiben, mind pedig mi magunk is ezt hangoztatjuk a kormányzásunk során, hogy a kisállami státus nem hátrány a globális térben akkor, ha egy nemzetnek helyes és megvalósítható céljai vannak, és világos koncepcióval rendelkezik. Hiába kisebb méretű egy ország, hiába vannak nála nagyobb gazdasági hatalommal rendelkező országok, ha Magyarország világos célokkal rendelkezik, és hatékony közigazgatása van, sikert érhet el. Ehhez persze fontos ezeknek az előző nagy gazdasági világválságból tapasztalt különböző eredményeknek is a figyelembevétele, ezért fontos és jó, hogy mind a Tatán működő Népfőiskolai Társaság fenntartja Magyary Zoltán emlékét, amit köszönünk, mind a róla elnevezett E-közigazgatástudományi Egyesület, a Magyary Zoltán Szakkollégium a színvonalas rendezvényeivel, illetőleg a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj. Úgy gondolom, hogy mindez Magyary Zoltán örökségének a méltó továbbörökítése.

S hadd csatlakozzam a képviselő úrhoz, hogy a köztisztviselők napja előtt pár nappal én is hadd köszönjem meg mindenkinek a munkáját (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akik az előző években a közigazgatásra áldozták az idejüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 125 2013.07.04. 2:10  120-129

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban ritkaságszámba megy, hogy egy ország mellett - bárhol is legyen az a világon - 50 másik országból 66 civil szervezet, mögöttük 5 ezer jelentős, sok esetben véleményformáló ember is kiáll, és elmondja a véleményét, vállalva a konfliktusokat is. Magyarországot sokan támadták, de ennyire összefogottan, ilyen sok országból, ilyen sok szervezet, ilyen jól szervezetten nem lépett fel sem Magyarország mellett, sem Magyarország ellen, tehát ha a számosságát nézzük, akkor valószínűleg ez a legnagyobb véleménycsoport a magyar alaptörvény, a magyar jogszabályok változásával kapcsolatban, a Szakemberek az Etikáért csoport.

Azt jól láthatjuk mindig az újságokban, hogy amennyiben egy baloldali vagy liberális kötődésű újságról van szó, abban az esetben, ha a jobboldal mellett áll ki valaki, akkor az nyilvánvalóan szakmaiatlan, fanatikus, jelentéktelen szervezet - ezt állítják róla -, míg ha egy háromfős világszervezet megszólal a kormányzat ellen, akkor címlapokon hozzák, hogy egy igazi, súlyos és szakmai érvekkel megtűzdelt vélemény került nyilvánosságra Magyarországgal szemben.

(18.00)

Itt azonban a számosság igencsak beszédes, hiszen ilyen széles körű összefogást nem láthattunk más esetben. Jól mutatja ez is azt, hogy itt, a Magyarországgal kapcsolatos vitában egyfajta politikai vita, értékvita dúl, ami sok más országban is előfordulhat jobb- és baloldal között. Ez olyan vita, amit a magyar kormány mindig is vállalt, hogy értékek ütköznek egymással. Vannak, akik egyetértenek a magyar kormány értékeivel idehaza és külföldön, a magyar parlamentben is van, aki támogatja, van, aki ellenzi. Nincs ez másként más országokban sem. De semmiképpen nem olyan vitáról van szó, ami jogállami vita lenne, ami kétségbe vonná, hogy Magyarországon a törvények uralkodnak, vagy hogy az alapvető emberi jogokat és a demokráciát tiszteletben tartják, ami például sok esetben a baloldal vádjaiban szerepel.

Az igazi vita, a valós vita pontosan a civil szervezetek által is megjelölt vita, hogy milyen értékek mentén politizálunk. De semmiképpen nem az, hogy a demokráciához és a jogállamhoz mi a hozzáállásunk, hiszen azt Magyarországon a mostani kormány és ezek a törvények is megerősítették.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 129 2013.07.04. 1:10  120-129

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Valóban fontos, képviselő úr, szerintem is kiemelni jó pár szervezetet ebből a listából, hiszen Magyarországot sokan sokszor vádolják alaptalanul cigányellenességgel, romaellenességgel, ugyanakkor itt például egy hasonló demográfiai adottságokkal rendelkező bolgár szervezet is Magyarország mellett foglalt állást, amelyik az egyik legnagyobb cigány jogvédő szervezet Bulgáriában. De szintén az a Love Bridge Bulgária is Magyarország mellett foglalt állást, amely a cigány gyermekek képzésével és integrációjával foglalkozik.

Szintén Magyarország mellett foglalt állást a European Center for Freedom and Justice (sic!). Ez egy olyan jogvédő szervezet, amely a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság előtt indít eljárásokat, tehát a legteljesebb mértékben tisztában van az európai értékekkel, az Európa Tanács keretében a jogszabályokkal az alapjogok védelmében. Ez is Magyarország mellett foglalt állást, ugyanúgy, mint akár horvát barátaink vagy a European Large Families Confederation, tehát a nagycsaládosok európai konföderációja, és még hosszan lehetne sorolni a szervezetek nevét.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 177 2013.07.04. 2:10  174-177

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerintem mindenki számára egyértelmű, hogy ez a kormányzat igencsak igyekszik a lehetőségein túl is teljesíteni akkor, amikor határon túli magyarokról, határon túli magyar fiatalokról és határon átívelő kapcsolatok tartásáról van szó. Ebben nyilvánvalóan a legfontosabb az, amit a most éppen iskolába járók környékén vagy az ő korosztályukban tehetünk, hiszen ők azok, akik meghatározzák majd, hogy 20-30 év múlva Magyarországon a nemzetpolitikai hozzáállás milyen és a határon túli magyarokhoz való hozzáállás milyen.

Éppen ezért a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által elindított Erzsébet-programban nagyon fontos, hogy minél több ilyesfajta táboroztatást is tudjunk vinni, amikor határontúliak látogatnak ide vagy fordítva: itteniek mennek határon túlra. Ez egy 3 milliárd forintból gazdálkodó szervezet, és több mint 40 ezer gyermek vehet részt ilyesfajta táboroztatásban.

Két pályázati kiírásra került sor az összegkereteken belül. Az egyik az "Erzsébet-tábor - határtalan túra". Itt a pályázati felhívás alapján 8-15 év közötti gyermekek, a Kárpát-medence országaiban élők, akik nemzeti kisebbségben élnek, szórványban élnek, de magyar nemzetiségűek, ők tudtak magyarországi táborozásra pályázni. Az érintett régiók voltak: Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság, Muravidék, Horvátország. Nyilvánvalóan az Üdülési Alapítványnak a Bethlen Gábor Alapkezelő volt a szakmai partnere, amely a határon túli kapcsolatokban a legszakértőbb a kormányzaton belül. Körülbelül ezer határon túli gyermek tölthetett így a Balaton-parti Zánkán a gyermektáborban hosszabb időt, és itt saját magukat is bemutathatták, kultúrájukat, lakóhelyüket, konyhájukat megismertethették, múltjukat és jelenüket is. Ezáltal saját identitásuk is erősödött; itt 1000 forint volt a részvételi díj, tehát jelképes.

A másik pedig az "Erzsébet-tábor - Cser-Készen a Kárpát-medencében" programjában 7-18 éves, szórványban élő gyerekek a Cserkészszövetség együttműködésével nyaralhattak, üdülhettek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
296 8 2013.07.05. 5:13  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a kicsit hosszúra nyúlt tavaszi ülésszakunk dupla siker, hiszen egyrészről ugyanazt a lendületet és bátorságot tudta a törvényalkotás során megjeleníteni, mint a korábbi ülésszakokon, ugyanakkor növelni tudta a törvényalkotás kiszámíthatóságát, és a biztonságot is mindenki számára, aki ebben az országban él.

Ha a kiszámíthatóságot nézzük, és végigtekintünk a parlamenti statisztikákon, akkor azt láthatjuk, hogy az eddigi kormányok 1994-től egészen mostanáig 60 százalékos eséllyel tudták az ülésszak előtt beterjesztett törvényalkotási programban megjeleníteni az elfogadott jogszabályokat, ami ebben a ciklusban a '94 óta tartó átlagnál 6 százalékkal volt jobb, azaz 66 százalékos volt. Mindezt úgy tettük, hogy 113 érdemi törvényjavaslatot fogadott el a Ház. Az összes törvényjavaslatok száma ennél nagyobb, de ennyi volt a valódi érdemi módosítást tartalmazó és nem csupán technikai vagy nemzetközi szerződés beiktatása. Ez a szám korábbi rekordot, a 2012 tavaszi 103-at is felülmúlja.

Fontos még itt a parlamentben megjegyeznünk, hogy ez a kormányzat olyan politikai stabilitást tudott kínálni a törvényhozás során, amit kevés másik európai parlament. Ha végignézünk az európai politikán, azt látjuk, hogy kormányok buktak meg ebben a félévben és a korábbi időszakban is. Emlékezzünk csak, hogy ebben az időszakban bukott meg a szomszédos országok közül a Radičová-kormány Szlovákiában, a Janza-kormány Szlovéniában, az Ungureanu-kormány Romániában, a Nečas-kormány Csehországban, a Monti-kormány pedig Olaszországban. A válság tehát a kormányok között is szedte az áldozatait, ugyanakkor Magyarországon nemcsak a kormányzat volt stabil és kiszámítható, hanem a kétharmados parlamenti többség is kiszámíthatóan és tervezhetően stabilan tudta elfogadni a törvényeket. Abban az időszakban tehát, amikor az Európai Unióban már minden kockázati tényező, így a politikai instabilitás is, Magyarországon kiszámítható a kormányzat, nincsenek koalíciós válságok, nincs veszélyben a kormányzat többsége, sőt még a kétharmados többség sincs veszélyben, és jól láthatóan hosszú távon következetesen viszi végig a törvényalkotási programját, következetesen szervezi át a különböző közteher-viselési alrendszereket, és nem az emberekre, hanem a nemzetközi cégekre terheli át a közterheket, amelyek korábban mentességet élveztek, például a szociális közszolgáltatások területén.

(8.20)

Nos, tehát akkor jól látható, hogy ez már gazdasági előny ma az Európai Unión belül, hogyha egy kormány kiszámítható, a ciklusát biztosan kitölti, és a parlamenti többséget biztosan maga mögött tudja. A nemzetközi környezetben tudhatják, hogy az ilyen országra lehet számítani, más országokban pedig adott esetben összeomlanak az egyes kormányok.

Olyan törvények elfogadása folytatódott az Országgyűlésben, amelyekről e területeken mindenki tudta az elmúlt 20 évben, hogy hibás a hatályban lévő törvények szabályozása, változtatni kell, de eddig nem voltak kormányok, amelyeknek bátorsága lett volna ezekhez a területekhez hozzányúlni. Ugyanakkor a kormány abból sem csinált hiúsági kérdést, ha a saját korábbi törvényjavaslatait kellett kijavítani. Ilyen tempójú, ilyen ütemű jogalkotásnál teljesen természetes, hogy egy változó európai és világgazdasági környezetben ezeken a törvényeken módosítani kell. Mi is eltökéltséget ígértünk a nemzet ügyei iránt és kitartó munkát, nem tévedhetetlenséget, ezért volt fontos egyik-másik javaslat kijavítása, illetőleg nagyon sok európai uniós vita lezárult Magyarország és az Unió között, az Európa Tanács nem indít eljárást Magyarországgal szemben, lezárult a túlzottdeficit-eljárás, a pénzügyi mutatóink jók, az ország államadóssága csökkent, tehát ezeknek a törvényeknek az átvezetése is megtörtént Magyarországon belül, a parlament ezeket a javaslatokat is elfogadta.

És túl azon, hogy törvényeket fogadtunk el, nyilván számtalan jogszabályt is dereguláltunk, hogy a jogrendszer túlszabályozottsága megszűnjön. Fontos volt a földtörvény elfogadása, amely az Európai Unión belül rendezte azt, hogy csak a helyben élő gazdák tudjanak földet szerezni, csak akkor, ha a helyben élő többi gazda ehhez hozzájárul. Fontos volt a dohányzás visszaszorításával kapcsolatban azoknak a törvényeknek az elfogadása, amelyek 40 ezerről 6-7 ezerre csökkentik a dohányárusító helyek számát. Fontos volt numerális változtatás mind a felsőoktatási törvényen, amely összefüggött a negyedik alaptörvény-módosítással, mind pedig a közoktatási, a nemzeti köznevelésről szóló törvényen. Fontos volt, hogy a devizahitelesek védelme érdekében további intézkedések születtek itt a parlamentben, új hegyközségi törvényt fogadtunk el, a rezsicsökkentéssel kapcsolatban és a szociális közszolgáltatásokkal kapcsolatban szintén törvénycsomagokat fogadott el a parlament. Végezetül két új kódexet említenék meg, a 2013. évi V. törvényt - ez az egyik legfontosabb törvényünk -, az új polgári törvénykönyvet és a pár napja hatályba lépett új büntető törvénykönyvet.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 60 2013.08.26. 4:13  57-65

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lenhardt Balázsnak ez a felszólalása sem volt stílusában más, mint a korábbiak, ezért szeretném mind a stílust, mind a tartalmat egyértelműen visszautasítani, amit ön megengedett ebben a Házban. (Taps.) Méltán illik, hogy két zászlóégetés között, úgy látszik, csak ilyen stílusra futja tőle. Sajnáljuk, hogy a Ház falai között ez megtörténik.

Ön beszél a nemzeti összetartozás daláról, pedig az összetartozás nem az ön műfaja, hiszen a saját pártja is kizárta a saját soraiból, és jól láthatóan a politikai aktualitásokkal sem igazán tartja az ütemet, hiszen egy június 4-ei kérdésről beszél itt augusztus 26-án, miközben augusztus 20-a, államalapító Szent István királyunk ünnepe is lezajlott, és mindenki megelégedésére sikerült együtt ünnepelnie az országnak. Augusztus 23-a is megtörtént, a totalitárius diktatúrák XX. századi áldozatainak európai emléknapja, de ön még mindig június 4-éről beszél, pedig témát talált volna, mondjuk, az augusztus 20-ai "István, a király" rendezésben is, de úgy látszik, még mindig a korábbi dallal foglalkozott.

Ön emberek tucatjait sértette meg ezzel a mostani felszólalásával, többek között a közreműködő művészeket is, akik között nagyon sok határon túli fiatal is van: Antal Timi, Baricz Gergő, Bencsik Tamara, Csizmadia Anna, Kállay-Saunders András. Önöknek, úgy látszik, a határon túliak teljesítménye sem fontos. Ugyanakkor nem veszik figyelembe, vagy ön nem veszi figyelembe - hiszen egy önálló, független képviselő most már, frakció nélkül - ennek a kormánynak az erőfeszítéseit, hiszen megpróbálhattak szétválasztani minket, de nem tudtak leválasztani a határon túli magyarokról, legyen szó a Határtalanul-programról, ahol több tízezernyi fiatal jutott el a határon túlra, és ott ismerkedett meg az ott élők hétköznapjaival, vagy az onnan jövő fiatalok a magyarokéval, szintén a pedagógusaik egyaránt. Elég a határon túli beiskolázási támogatásokra gondolni, hiszen azok esetében is tízezer forintokkal sikerül a határon túliak magyar iskolába járatását támogatni, elég arra gondolni, hogy meghirdettük a határon túli magyar óvodák évét, a határon túli magyar kisiskolák évét, hogy pontosan a beiskolázásnál, az oktatásnál támogassuk a határon túliakat.

Maga a június 4-i trianoni emléknap - amikor itt május végén még 2010-ben elfogadtuk az erről szóló jogszabályt - pontosan azt tartalmazza, hogy egyrészről ez a XX. század egyik legnagyobb sorstragédiája Magyarországnak, hiszen ahogy ön is mondta, a nemzettársaink fele, a területeink kétharmada elszakadt Magyarországtól. Ugyanakkor mindemellett arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a magyar nemzet - mint kultúrnemzetként egységben maradt közép-európai közösség - fel tudott állni mindebből. A nemzeti összetartozás napjának pont azért ez a neve, hiszen mi azt szeretnénk ilyenkor mindig a figyelem középpontjába állítani, túl azon, hogy mekkora igazságtalanságai voltak a trianoni békediktátumnak, hogy az nem tudta megtörni a magyar nemzetet, míg más országok esetében, ha a világtörténelmet végignézi, ennél kisebb csapások is romba tudtak dönteni nemzeteket, akikről talán már nem is hallunk. Éppen ezért fontos, hogy ilyenkor igenis ünnepeljük meg ezt a részét a június 4-e után következő időszaknak, hogy igenis Magyarország, a magyar nemzet meg tudta őrizni ezt a fajta integritását, és meg tudta őrizni a magyar kultúrát itt Magyarországon.

Ami pedig az ön által becsmérelt művészeket illeti, az egyiküknek egy húszéves zenei karrierje van négy önálló lemezzel, több tízezer ember előtt énekelt már Keresztes Ildikóval, Varga Miklóssal, Sasvári Sándorral együtt, mozifőcímdalt is tudhat maga mögött. Önnek semmi ilyesfajta teljesítményéről nem hallottam, mégis becsmérli ezeket az embereket, előadókat. A másikójuk Artisjus-díjas, Fonogram-díjas, önálló albuma jelent 2009-ben, amelyik platinalemez lett, a legjobb dzsesszlemezért járó különdíjat kapott, Fonogram-díjat kapott, és Star Jam Session néven 250 művész működött közre (Az elnök csenget.) egy sorozatában. (Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ön egy nem méltó felszólalással (Az elnök csenget.) nem méltóan emlékezett június 4-éről. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 32 2013.09.09. 5:06  29-32

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Bár sokszor elmondjuk, milyen jó, hogy konszenzus van a kettős állampolgársággal kapcsolatban, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy azért az MSZP padsoraiban minden felszólalásnál van egy cinikus megszólalás, egy cinikus megjegyzés ezzel kapcsolatban, úgyhogy színből vagy szívből volt az a megkövetés, ezek szerint úgy látszik, sokaknál ez még mindig nem esett le, hogy mekkora nemzetellenes vétek volt az, amit a kettős állampolgárság ügyében a Szocialista Párt tett.

Azok a nemzettársaink, akik most ezért az állampolgárságért folyamodnak, sem ők, sem a felmenők nem tettek semmit azért, hogy ne legyenek magyar állampolgárok. Nem költöztek el, nem mondtak le a magyar állampolgárságukról, nem hagyták el a nyelvet, nem hagyták el a nemzetet, egész egyszerűen a határok elmozdultak a fejük fölött. És csak azért megtagadni tőlük a magyar állampolgárságot, mert rajtuk kívül álló körülmények miatt ők azt elvesztették nemzetközi szerződés alapján vagy az akkori magyar kormányok hibás nemzetpolitikája nyomán, nem lehet megtagadni tőlük az állampolgárságot. Ebben, bízom benne, hogy most már konszenzus van.

Ugyanakkor azt láthatjuk, ha nem lett volna Fidesz-KDNP-kormány, ma nem lenne egyszerűsített honosítás, ma nem lenne kettős állampolgárság. Más kormányoknak, bár lehetősége lett volna erre, de egy kétharmados Fidesz-KDNP-többség kellett ahhoz, hogy ez meg is valósuljon, bár lehet, hogy '89-90-ben - én akkor még kisebb voltam, de - bizonyára sok felnőtt rendszerváltó akkor úgy gondolta, hogy már akkor ideje lett volna ennek a kettős állampolgárságnak. Ez mind Magyarország sikere, mind a magyar nemzet sikere, s mint ahogy elhangzott, a magyar közigazgatásnak is sikere, hiszen egy olyan eljárást kellett lebonyolítania, nem csak 500 ezer eljárást, ami névváltoztatásokkal és másokkal együtt ez nyilván sokkal nagyobb, százezres mértékben nagyobb eljárás, amire korábban nem volt siker. Ehhez egy jól felvértezett közigazgatásra volt már szükség, amelyik nem is becsülte túl a kérelmeket, hogy ne költse pazarlóan az állampolgárok befizetéseit, adóforintjait, de ugyanakkor gördülékenyen menjen az eljárás, és továbbra is ez az 5-7 ezer kérelem hétről hétre megjelent.

A magyar nemzet világnemzetté vált, de úgy látszik, ha már sokak számára a kettős állampolgárság a politikai pártfegyelem alapján elfogadandó kérdés, akkor megpróbálják a határon túli magyarok szavazati jogánál támadni a teljes nemzeti közjogi egység gondolatát. Próbálnak olyasfajta gyenge pontokat vagy fogást találni, ami most már nem az állampolgárság megadásában áll, hanem abban áll, hogy hogyan próbálják eltagadni a lehetőségét a levélben való szavazásnak vagy a listázásnak a határon túli magyarok esetében, márpedig ez elég sok európai uniós állam jogával és szokásaival ellentétes. Az Alapjogokért Központ ki is gyűjtötte a múlt héten, hogy hány országban van teljesen olyan rendszer, mint amilyen a modern magyar kettős állampolgárság és szavazási rendszer. Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia teljes mértékben olyan rendszert alkalmaz a kettős állampolgársághoz kapcsolódó szavazati jog esetében, mint Magyarország. Az Unió 28 tagállamából 25-ben van ilyen lehetőség különböző jogi formákban, tehát 28 tagállamból 25-ben ez létezik. Akkor vannak ez alól kivételek, ha a földrajzi elhelyezkedése egy országnak ezt nehezen teszi lehetővé; Ciprus és Málta esetében a szigetországi jellegből fakadóan, vagy Írországban, ahol eltérő a választási eljárások logikája.

Bár sokat bírálják ellenzéki képviselőtársaink a levélben történő szavazást, alternatívát erre mind ez idáig nem kínáltak, ebből is látszik, hogy csak az intézmény ellen vannak, nem annak a jobbításán fáradoznak. 22 európai uniós tagállamban szükséges regisztrálni a határon túli szavazóknak, ezek közül 17 tagállamban van lehetőség arra, hogy ez a feliratkozás levélben, postai úton történjék, 16 országban - a 28 európai uniós országból 16-ban - tehát arra is lehetőség van, hogy postai úton történjék a szavazás; 16-ban van rá lehetőség, és csak 12-ben nincs.

Magyarországon a szavazás titkossága teljességgel biztosított, hiszen külső és belső boríték választja el egymástól a személyi azonosító adatokat és a szavazatot. Nem minden országban van ez így: Dániában vagy Észtországban egy borítékban van a szavazat és a személyi azonosító lap, ebből kifolyólag ott az anonimitás már nem biztosított a választóknak, ha határon kívülről küldik el a szavazatukat. Az Európai Unió tagállamaiban tehát ilyesfajta formai követelmény a külső voksok postára adására nincsen, sem az, hogy személyesen adja föl, sem, hogy meghatalmazott útján. Egy angol tájékoztató felhívja a figyelmet például arra, hogy olyannak adjon csak ilyen borítékot valaki, akiben megbízik, de erre semmifajta előírás nincsen. És hogy még inkább egy extrém példát hozzak, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban és Németországban pedig maga a szavazás is meghatalmazott útján kivitelezhető.

Elmondható tehát, hogy kiteljesedik a kettős állampolgárság, hiszen a levélben történő határon túli szavazásban egy gyors, olcsó és hiteles rendszere lesz (Az elnök csenget.) a határon túliaknak is beleszólni a nemzet ügyeibe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 92 2013.09.09. 4:13  89-94

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ez a kormányzat, amikor a választók bizalmából megkezdhette a működését, akkor azt látta, hogy az előző kormányzat egyfajta ellenséget látott még a saját alkalmazottaiban is. Ne feledjük el, hogy 2006-ban Gyurcsány Ferenc egyik első lépése volt, hogy a közigazgatási munkaszervezet élén álló úgynevezett közigazgatási államtitkárokat egytől egyig eltávolította a rendszerből, ezzel lefejezve a magyar jogalkotást előkészítő közigazgatást, a hatósági tevékenység vezetését végző közigazgatási államtitkárokat, pontosan azért, hogy a saját politikai akaratát mindenfajta ellenállás nélkül tudja átvinni a magyar közigazgatás rendszerén, ne legyen olyan, aki bármiféle szakmaiságot vagy minőséget elvár tőle. Akik ezt megtették, azokat egytől egyig felmentette és eltávolította a minisztériumból.

Ennek volt a következménye az, hogy Magyarországon sok jogállami intézményrendszer a működőképessége határára érkezett; mondjuk, az Alkotmánybíróságnak már nem volt kellő számú tagja ahhoz, ha egyik vagy másik tagja tartósan beteg volt, hogy teljes ülésen döntéseket hozzon. De az is rendkívül fontos, hogy kétszer futott bele alkotmánybírósági megsemmisítő döntésbe, határozatba az előző kormány az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése kapcsán, hiszen azokat előbb kétharmados törvény helyett feles törvényben, majd pedig kormányrendeletben szabályozta az akkori kormányzat.

A közigazgatás másik részét, amit nem zilált szét a kormányzat, azt körülbelül privatizálta, cégeknek kiadta a képzést. Emlékezhetünk olyanra is, mondjuk, a honvédelem terén, hogy külső cégekkel őriztette a laktanyákat; tehát amit lehetett, és nem tudott belül szétzilálni, azt privatizálta. Ami pedig még ezen is túl volt a közigazgatásból, az az önkormányzatoknál volt, széttagoltan, 3200 polgármesteri hivatal 3200 jegyzője vitte a közigazgatási ügyek nagy részét.

A mostani átalakítás során, amely négy lépcsőben történt, először a kormányhivatalok létrejöttével, majd ők intézményfenntartóvá váltak - nemcsak 14 másik hivatalt olvasztottak magukba megyei szinten, hanem intézményeket is fenntartottak -, majd pedig létrejöttek a járások, és a járások váltak sok tekintetben intézményfenntartóvá. Ezzel tehát egy olyasfajta átalakítás történt, ami a magyar közigazgatás történetében nagyon ritkán, 5 millió ügy került át az önkormányzatoktól a közigazgatáshoz. Egy évben Magyarországon átlagosan 16 millió közigazgatási és bírósági ügy keletkezik, ebből 5 millió cserélt gazdát az elmúlt másfél esztendőben, úgy, hogy az semmifajta zökkenőt vagy fennakadást nem okozott, és mindezt úgy tette, hogy a megyei hivatalok esetében 14 vagy most már 15 hivatal egyesült egy megyei kormányhivatallá.

Ezen túlmenően sok más téren is az egyszerűsítés útjára léptünk, nemcsak a minisztériumok száma csökkent 13-ról 8-ra, nemcsak a közalapítványok száma csökkent 68-ról 21-re, hanem a területi államigazgatási szervek száma is 292-ről 93-ra csökkent az egyszerűbb közigazgatás és a hatékonyság jegyében, de az állami szervezetek száma is az elmúlt három esztendőben 649-ről 318-ra csökkent. Ezek olyan mértékű egyszerűsítések, amelyek nem voltak jellemzőek az elmúlt időszakra, de ezt igyekeztünk nem a jogszabálydzsungel növelésével, hanem annak az egyszerűsítésével elérni. Ne feledjük el, a deregulációs program révén, amely a már elavult vagy ellentmondó jogszabályok hatályon kívül helyezését jelenti, 460 törvénnyel van kevesebb, 864 országgyűlési határozatot helyeztünk hatályon kívül, a kormányhatározatok közül pedig 1966-ot helyeztünk hatályon kívül. Mindez azt szolgálja, hogy egyszerűbb legyen a jog megismerése. És amire a képviselő úr is célzott, mindennek egy célja van: hogy a kormányablakokban most már több mint 150, de bízunk benne, hogy hamarosan több mint 2500 ügyet tudnak majd intézni az állampolgárok reggel 8-tól este 8-ig, amikor éppen ráérnek (Az elnök csenget.), a hozzájuk eső legközelebbi ponton.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
300 4 2013.09.10. 5:17  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Egy olyasfajta tábor bezárásának évfordulójára emlékezünk, amelyet az a veszély fenyegetett, hogy talán soha nem is fogjuk megtalálni, soha nem fogunk tudni róla megemlékezni. Hiszen valóban úgy látszik, hogy még az akkori, rákosista rendszer legaljasabb osztagai, akik ott voltak, ők is érezték, hogy az emberi méltóságnak ez már egy olyasfajta sárba tiprása, amit senki sem fogadna el tőlük, olyan embertelen, kegyetlen, emberiesség elleni bűntett. Éppen ezért mindenkivel, aki hatvan évvel ezelőtt ezekben a napokban szabadult ezekből a munkatáborokból, aláírattak különböző nyilatkozatokat, és ígéretüket vették, hogy soha semmikor nem fognak arról beszélni, hogy mi történt ott.

Tehát megpróbálták megakadályozni azt az akkori rabtartók, hogy mi itt, akár hatvan évvel később a parlamentben megemlékezzünk az ottani áldozatokról, a szenvedésükről, a kitartásukról és a becsületükről. Hatévi fegyházbüntetést szabtak ki az akkori büntető jogszabályokban, ha valaki bármikor ezekről a táborokról beszél. Ha tehát a kommunista időszakban valaki bárhol, nemcsak a parlament falain belül, hanem bárhol máshol elkezdett volna erről beszélni, akkor az hatévi fegyházbüntetéssel volt fenyegetve. Azt is megígértették a szabaduló rabokkal, hogy azt is feljelentik, aki egyáltalán kérdez arról, hogy mi volt, mi történt Recsken. Azt kérték tőlük, mondják azt, hogy a Szovjetunióban voltak egy tanulmányúton, ami félig igaz, hiszen magyar gulágnak is szokás nevezni, a gulág mintájára szervezték meg Magyarországon ezeket a munkatáborokat.

Hallgatsz a sírig, vagy te kerülsz a sírba - ez volt az utolsó üzenet, amit hatvan évvel ezelőtt adtak azoknak az embereknek, akik ott voltak, ott dolgoztak a kőbányában. Óriási kegyetlenkedések közepette kellett hogy megéljék hétköznapjaikat. Ahogy képviselő úr is mondta, állandó éhezés mellett, ami a sok kínzás mellett állandó, folyamatos szenvedést okozott az ott lévőknek. Bízom benne, hogy aki itt van a parlamentben, szinte mindenki járt már ott, és az láthatta, hogy ott, Recsken azok a vermek is rekonstruálva vannak, akár vizes, akár száraz verem, ahová bedobták őket, hogy akár napokig feküdjenek ott gúzsba kötve. Ott pontosan be van mutatva egy felépített barakkban a gúzsbakötés mikéntje, hogy hogyan próbálták ezeket az embereket akár napokig ilyen állapotban tartani, holott ezt az emberi szervezet maximum 2-3 óráig bírja tartós károsodás nélkül.

Nos, tehát ilyen körülmények között nemcsak az egykori, hogy úgy mondjuk, jobb helyzetben lévő osztály tagjai voltak, hiszen bár a proletárdiktatúra elvileg a szegény néprétegek életének jobbítását tűzte ki céljául szavakban, de valójában volt itt mindenki. Voltak itt valóban az előző rendszerben lévő földbirtokosok vagy politikusok, de ugyanígy voltak munkások, értelmiségiek, sőt a hadsereg katonái is.

(9.10)

Sokszor a belső pártfúziós leszámolási vitákat is így rendezték: azok a szociáldemokraták vagy azok a más pártokhoz tartozók is - parasztpártiak vagy mások -, akik nem voltak hajlandóak a Magyar Dolgozók Pártjába egyesülni, sokszor Recsken végezhették. De nagyon sokféle történettel került valaki oda; Faludy György ír le néhány történetet Recskről, hogy hogyan lehetett oda kerülni. Fazekas Gyulát például - egy paksi állatorvos - három hétig verték a börtönben, hogy mondjon neveket annak az összeesküvésnek a tagjairól, akikről ő soha semmit nem hallott. Bár állította három hétig - miközben folyamatosan verték -, hogy semmit nem tud ezekről a nevekről, három hét múlva jöttek oda hozzá, hogy elnézést kérnek, összekeverték egy másik Fazekas Gyulával, de ilyen állapotban haza nem engedhetik, ezért elküldték Recskre, hogy ott legyen kényszermunkatáborban.

Faludy György leírja Kóré és Kerek uraknak a történetét, akik szintén az ÁVO látókörébe kerültek. Egy ávós hadnagy elment először a Kóré-családhoz, és kérdezte, hogy van-e krumplivermük, majd miután megmutatta, hol van, letartóztatta, mert kulák, és elküldte Recskre. Majd ugyanúgy elment a szomszédba Kerekékhez, és megkérdezte, van-e krumplivermük; mondta, hogy nincs, amire azt mondta, hogy szabotőr, mert nem termel krumplit, és ugyanúgy Recskre került, tehát teljesen mindegy, hogy ki mit mondott. De volt olyan kereskedelmi attasé, aki egy sikeres ankarai üzletkötés után itthon jutalomban részesült, tejben-vajban fürösztötték, majd egy ávós hadnagy elé vezették, aki hazaáruló csirkefogónak nevezte, és csak azután vitte el Recskre, miután a diplomata útlevelét saját maga két-három óra alatt megette.

Különböző történetekkel különböző emberek jutottak ide, de jól mutatta a diktatúra szélsőségét, jól mutatta a diktatúrának az emberi méltóságot teljes mértékben megalázó mivoltát. Úgy gondolom, hogy akik ezt túlélték, akik ott valamilyen módon megpróbálták a rájuk kirótt, egy-két-három évig vagy hosszabb ideig tartó szabadságvesztést és kényszermunkát elszenvedni, azok igencsak megérdemlik, hogy nemcsak ezen a napon, de mindennap fejet hajtsunk előttük, hiszen az ő szenvedésük a mi szabadságunkat alapozta meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
302 16 2013.09.16. 5:05  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kevés olyan mondata van ennek a felszólalásnak, amelyet ne kellene egyértelműen visszautasítani, tisztelt képviselő úr. Amit ön mondott, igazából nem is mondott, hanem ön elé raktak és nagyon gyorsan elhadart, mert úgy látszik, hogy nem tudta volna felvállalni saját maga teljes mértékben ennek minden mondatát és ragaszkodnia kellett a pártutasításhoz (Dr. Bárándy Gergely: Nálunk mindenki maga írja a beszédeit!), ami a mostani felszólalásban szerepelt, nos tehát, képviselő úr, ez egy nagyon izzadságszagú kísérlet volt arra, hogy régi, már lejárt lemezeket megpróbáljanak újra elővenni és olyan vádakkal illetni a kormányzatot és elnök urat, amelyek természetesen nem állják meg a helyüket.

(13.40)

Önök beszélnek nyílt kormányzásról. Önök például a sajtószabadságot is elég érdekesen értelmezték a nyári szünet folyamán, hiszen például az önök értelmiségének találkozóhelyén, a balatonszárszói sátorban egyes médiumokat kirekesztenek, nem engedik, hogy onnan tudósítsanak, nem engedik, hogy részt vegyenek. Ez önök számára a szabadság, ez önök számára a sajtószabadság, hogy az önök által kiválasztott újságírók szabadon működhetnek, más újságíróknak pedig semmi közük nincs az ott elhangzottakhoz.

Azt hallhattuk önöktől éveken keresztül itt az elmúlt három évben a parlamentben, hogy éjszakába nyúló viták vannak, hogy a parlament még hajnalban is vitatkozik; most pedig ön azt mondja, hogy nincsenek érdemi parlamenti ülések, nincsenek érdemi viták, nem lehet érdemben hozzászólni a parlament asztalán fekvő törvényjavaslatokhoz. Hogyan lehet, hogy önök egyszerre mondják azt, hogy túl sok mindenről tárgyal a parlament, és hajnalig itt kell lenni, akár egyik ülés a másikba ér, másodszor pedig azt mondják utána, hogy nincs is érdemi vita a parlamentben? Ha nem lenne érdemi vita, akkor az lenne, tisztelt képviselő úr, mint ami a Gyurcsány- és Bajnai-kormány idején volt, hogy a képviselők már délután 4-5 óra felé valóban elmehettek a parlamentből, hiszen nem volt törvényhozási munka érdemben.

Ami a rendeleti kormányzást illeti, önök tényleg nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek, mind ez idáig sikertelenül, hogy a Fidesz-KDNP politikusaira ezt a fajta autoriter vádat megpróbálják megfogalmazni és rájuk húzni. Miközben önöknek nem sikerült fellépni az utcákon menetelő gárdistákkal szemben, önöknek nem sikerült megállítani az egyenruhás bűnözést, önöknek nem sikerült sem büntető törvénykönyvi, sem alaptörvényi szinten rögzíteni például a gyűlöletbeszéd elleni fellépést (Dr. Bárándy Gergely: Sosem szavaztátok meg.) vagy a közösségek méltóságát. Ennek a kormányzatnak viszont alaptörvényben sikerült rögzíteni azt, amit akár a Tett és Védelem Alapítvány, akár az EMIH saját közleményében támogatott (Novák Előd közbeszól.), és nemzetközi szinten is példamutatónak tartott, hogy hogyan kell fellépni a kisebbségek védelme érdekében.

Ami pedig a jogalkotás technikáját illeti, amit ön itt elmondott, azt lehet, hogy ha a spanyol Cortesben elmondta volna, tisztelt képviselő úr, akkor sokkal inkább helyénvaló lett volna. Hiszen ott kellett volna, a spanyol képviselőházban elmondani ezt. Viszont valóban vannak olyan, sürgősséggel tárgyalt kormányrendeletek, amelyek törvényi erővel bírnak. És van még egy-két európai ország, ahol bevezették alaptörvényi, jogalkotási szinten a kormánynak azt a jogosítványát, hogy a parlament nélkül hozhat egy jogszabályt, amely törvénynek minősül, és a parlamentnek elég utólagosan véleményt nyilvánítania róla. Lehet, hogy ezt utólag jóváhagyja, lehet, hogy nem hagyja jóvá, különböző eljárásmódok vannak.

A magyar parlamentben ilyen lehetőség nincs. (Dr. Bárándy Gergely: Ne is legyen.) Új alaptörvényt fogadtunk el, jogalkotási törvényünk is új, de egyértelművé teszi, hogy alapjogok tekintetében, a legfontosabb kérdések tekintetében csak a parlament hozhat törvényeket. És azt szeretném duplán aláhúzni képviselő úr, hogy más országokban sokkal inkább a végrehajtó hatalomnak van széles lehetősége arra, hogy törvényi szintű szabályozásokat is, néhol ideiglenesen, néhol hosszabb távon, de meghozzon. Magyarországon azonban itt, a parlamentben tudunk ezekről a javaslatokról dönteni. Ezeknek a kontrollját az Alkotmánybíróság ellátja. Ön is tudja, hány döntése volt az Alkotmánybíróságnak, amivel akár a regisztráció kérdésében vagy más kérdésekben végső pontot tett egy-egy vita végére, és ezáltal mindenki láthatta, hogy Magyarországon a jogállamiság különböző intézményrendszerei jól működnek.

Másrészről azonban minden országban tendencia és fontos, hogy a túlszabályozottságot csökkentsük. Ezt úgy hívjuk technikai szóval, ön is tudja, hogy dereguláció. Ennek pontosan az a lényege, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek fölöslegesen szerepelnek egy-egy törvényben, mert részletkérdést szabályoznak, kerüljenek alsóbb szintű normákba. Ez a tartalmi dereguláció, amikor a szöveg tartalmát megvizsgáljuk, hogy kormányrendeletben kell szabályozni, mert rövidebb távú részletszabály, vagy pedig törvényben kell szabályozni, mert hosszabb távú szabály. Ezt ön is ugyanolyan jól tudja, tisztelt képviselő úr, mint én, ugyanazon az egyetemen tanultuk ezeket a tárgyakat, úgyhogy ugyanazt a tudást ön is magába szívhatta. Tehát nagyon jól tudja, hogy Európában mindenhol máshol is tendencia, deregulációnak hívjuk, és ennek keretében valóban ezres nagyságrendben országgyűlési határozatokat és törvényeket helyeztünk hatályon kívül, de ez a túlszabályozottság csökkentése. (Az elnök csenget.)

Kérem, hogy a továbbiakban tartózkodjon az ilyesfajta vádaktól a kormánnyal szemben, mert nem állják meg a helyüket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 16 2013.09.17. 5:10  13-16

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Lehet sok mindenen keseregni, tisztelt képviselő úr, lehet sok mindent rossz szájízzel venni, például azt is, hogy ha valaki ellenzékben van, akkor nyilvánvalóan számára nehéz azt elfogadni, hogy a törvényjavaslatai nem nyernek többséget a parlamentben. De az egyértelmű, hogy Magyarországon olyan jogalkotás zajlik az elmúlt három esztendőben, amely igyekszik az előző húsz év problémáira, a nyolc év rossz irányára és a globális gazdasági válságra is gyors és minél inkább újszerű válaszokat adni, amellyel Magyarország ki tud kerülni egy nehéz gazdasági helyzetből.

Nyilván lehetne ezeket a törvényjavaslatokat még hosszabban megvitatni, nyilván lehetne még több egyeztetést tartani, csak hát az idő sürget, tisztelt képviselő úr, és minél hamarabb kell ilyesfajta jogszabályokat meghozni. Ettől függetlenül én úgy emlékszem, hogy bár rekordszámú törvényt fogadott el ez a parlament a három évvel ezelőtti megalakulása óta, de az Alkotmánybíróság formai okokból igencsak kevés törvénynél mondott ki közjogi érvénytelenséget. Ha az előző kormány időszakára gondol, csak a kormányhivatalok esetében volt két olyan jogszabály, amelyet a kétharmados többség hiánya miatt az Alkotmánybíróság akkor megsemmisített, és még számtalan egyéb példát lehetne mondani. Például a polgári törvénykönyv azért nem lépett életbe, mert bár a vitája elhúzódott a parlamenten belül, mégis hibásan fogadta el a parlament. Ahhoz képest, hogy akkor kétharmados törvények, polgári törvénykönyvek nem csúsztak át a közjogi érvényesség kritériumain, hanem elbuktak útközben az Alkotmánybíróságon, most sokkal jobb minőségű a jogalkotás Magyarországon.

Az egyéni képviselői indítványok számát már sokszor felvetették itt önök. Nem azt mondom, itt a parlamentben sok minden kérdés törvényben vagy országgyűlési normában való szabályozásának hagyománya van, de ne feledjük el, hogy még a honfoglalás időpontját is ebben a parlamentben egy parlamenti vita során döntötték el és helyezték át 895-ről 896-ra az országgyűlési képviselők. Tehát eléggé visszanyúlhat a történelemben, ha olyasfajta példákat szeretne találni, amikor a parlament meglepő dolgokban hozott különböző döntéseket.

Ugyanakkor ha megnézi a mostani időszak statisztikáit, azt látja, hogy körülbelül ugyanannyi kormány-előterjesztés született az elmúlt három évben, mint a megelőző években. Semmivel nem lett kevesebb. Ami a pluszjogalkotást jelenti, a válság miatti, a nyolc év szocialista elhibázott kormányzás miatti, illetőleg a húsz év hiányosságainak pótlása miatti elemeket, például az új alaptörvényt, azokat valóban képviselői indítványra tették meg. De ha végignézi akár Európa, akár Észak-Amerika parlamentjeit, vannak olyan házak, ahol csak a képviselők nyújthatnak be indítványokat.

Önök napok óta citálják a rendeleti kormányzás témáját, és próbálják meg úgy beállítani, mintha az valami szörnyűség lenne. Magyarországon nincs ilyesfajta sürgősségi rendeletalkotás, de van az olasz alkotmány 77. cikkében, ezenkívül van Spanyolországban, Észtországban, Görögországban, Lettországban és Romániában. Ezekben az országokban alkothat törvényerejű rendeletet a kormány, amelyet utána benyújt a parlamentnek, és sok országban elég annyi az érvényességhez, hogy a parlamenthez benyújtásra kerüljön, és a parlamentnek hatvan napja vagy még több ideje van arra, hogy ezt jóváhagyja.

(9.40)

Magyarországon ilyesfajta jogalkotási lehetőség nincsen, nem is adtuk meg ennek a lehetőségét az alaptörvényben. De jó, ha önök tudják, hogy akkor, amikor azt mondják, hogy micsoda jogtiprás lenne, öt-hat európai országban ezzel évek vagy évtizedek óta élnek, és nem tudom, hogy ezek közül az országok közül Lettországot, Romániát, Spanyolországot, Görögországot vagy Olaszországot tartja-e diktatúrának, ahol tehát a jogalkotás menetrendje nemcsak hogy parlamenti vitát nélkülöz, hanem a parlamenti beterjesztést teszi csak szükségessé, és már az előtt életbe lép, s visszamenőleges hatállyal életbe lépnek ezek a jogszabályok öt-hat európai országban. A magyar parlamentben ilyenre példa nem történik.

Nem erőfölénnyel való visszaélésről van szó tehát a kétharmados többség tekintetében, hanem felelősségről. Azért kap valaki többséget a parlamentben és azért kap kétharmados többséget, hogy többségi vagy kétharmados többségi törvényeket hozzon. Ha nem élne ezzel a lehetőséggel, ugyanabba a hibába esnek, mint sok kormány, amelyekre visszamutogatunk az elmúlt húsz évből, hogy lett volna lehetősége javítani a földhelyzeten, a polgári törvénykönyvön, a büntető törvénykönyvön, lett volna lehetősége a gazdasági társaságok számára előnyösebb jogszabályokat alkotni, de mégsem tette meg. Ezt az ő felelősségüknek tudjuk be.

Lehetséges, lehetséges, hogy sok minden van, amit elsőre nem tökéletesen valósított meg ez a kormányzat, hanem utólag korrigálnia kellett. Valóban több ilyen eset előfordult. Nyilván utólag visszanézve mi is jobban tudjuk, hogy pontosan hogyan kellett volna egyes törvényeket megfogalmazni. De azt a vádat, reméljük, nem igazán lehet majd erre a kormányra visszavetíteni, amit szinte minden megelőző kormányzatra lehet, hogy volt egy lehetősége, hogy az ország polgárainak életén javítson, akár rezsicsökkentéssel, akár EU-s források hatékonyabb felhasználásával, akár sok minden más (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) téren, és nem tette meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 134 2013.09.17. 6:07  133-167

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a kormány korrupcióellenes intézkedéscsomagjának, kétéves intézkedési tervének egy fontos része. Fontos rész, hogy a korrupció ellen azáltal is tudjunk védekezni, hogy minél inkább tudjanak az emberek bejelentéseket tenni, közérdekű bejelentéseket tenni, s ezáltal minél több korrupciós ügyre derüljön fény. Magyarország egyébként a "nyílt kormányzati együttműködés" nevű együttműködési formában is vállalta, hogy ezt a törvényjavaslatot a parlament elé terjeszti, tehát nemzetközi vállalásaink is arra köteleztek minket, hogy ilyen törvényjavaslattal a parlament elé álljunk. Ezt a vállalásunkat a többivel együtt Londonban letétbe helyeztük, és ezt ez a nemzetközi együttműködési forma el is fogadta.

A szabályozás, a törvényjavaslat három alapvető jogpolitikai cél elérését szolgálja: az elsődleges cél a panaszjogot biztosító törvényi rendelkezések új alapra helyezése. Magyarország Alaptörvényének XXV. cikke rögzíti, hogy "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez." A mindenkit megillető panaszjogot a hatályos szabályozás méltatlan módon egy salátatörvényben csak elrejtve tartalmazza. E salátatörvény - az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény - három szakasza foglalkozik a panasszal, kérelemmel és javaslattal kapcsolatos eljárással. Tekintettel arra, hogy a panaszjoggal kapcsolatos eljárást az állami szervek és helyi önkormányzatok széles körben alkalmazzák és használják, a javaslat nem kívánt érdemi változásokat eszközölni ezeken a rendelkezéseken.

A panaszoknak és közérdekű bejelentéseknek fontos szerepük van az állami működés jobbá és átláthatóbbá tételében. Tehát nem csupán egyéni jog vagy érdeksérelem orvoslását szolgálják, hanem az állami működés diszfunkcióira is felhívják a figyelmet. Ezekre a jelzésekre az állami szerveknek figyelniük kell, komolyan kell venniük őket, mivel hozzájárulhatnak mind a jó állam gyakorlati megvalósításához, mind az állami szervek működésébe vetett bizalom további erősítéséhez. Ez a gondolat köti a panaszjog intézményét az állami szervek integritásirányítási rendszeréhez, és indokolja új törvényi keretben történő kiemelt kezelését.

A közérdekű bejelentők védelmének szabályozása ugyancsak sok kívánnivalót hagyott maga után az eddigi időkben. Bár az előző ciklus utolsó időszakában az Országgyűlés elfogadta a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CLXIII. törvényt, annak rendelkezései alkalmazhatatlanok voltak. Ennek az volt az oka, hogy a hivatkozott törvényhez kapcsolódó, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt az Országgyűlés elfogadta, azonban a köztársasági elnök azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A törvény ismételt elfogadására a 2010-es tavaszi ülésszakon a közelgő országgyűlési választások miatt már nem került sor, így a korábbi, 2009-es törvény alkalmazásához szükséges hatóság hiányában a törvény szerinti eljárások lefolytatására nem alakult ki mód.

Az új szabályozás célja a jogbiztonságot veszélyeztető jogi helyzet tisztázásán túl a közérdekű bejelentők támogatása, valamint tényleges védelmük megteremtése, védelmük jogi eszközökkel is. A benyújtott törvényjavaslat további célja, hogy a kormány, elismerve a közösségi érdekek érvényesülése érdekében a közérdekű bejelentők által vállalt erőfeszítéseket, a közérdekű bejelentők védelmének egy új eszközét hozza létre. A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a közérdekű bejelentők bejelentésüket mindenki számára elérhető elektronikus rendszerben tegyék meg. E rendszer felügyelete és működése az alapvető jogok biztosának feladata lesz, a tegnap megválasztott új ombudsmané január 1-jétől; mármint akkortól fog ez a törvény hatályba lépni. A biztosi intézmény iránti magas fokú közbizalom, valamint a biztoshoz fordulók személyes adatainak magas fokú védelme biztosítja, hogy a közérdekű bejelentőket bejelentésük miatt ne érhesse semmilyen retorzió se munkahelyük, se főnökük, se más részéről. Ugyancsak a közbizalom erősítését szolgálja, hogy az elektronikus rendszerben tett közérdekű bejelentések intézése bárki számára nyomon követhető egy erre létrehozott felületen, ami természetesen megőrzi a bejelentő anonimitását.

Tisztelt Ház! Végül, de nem utolsósorban a kormány által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa a magánszféra szervezetei számára a bejelentések fogadásának új és hatékony intézményét. Az ügyvédi titoktartás fontos garancia lehet a bizalmas információk védelmére, így a kormány javaslatot tesz arra, hogy az ügyvédek speciális bejelentővédelmi feladatokat is ellássanak bizalmi ügyvédként vagy bejelentővédelmi ügyvédként. A megbízás keretében ellátandó feladatokra valamennyi állami vagy helyi önkormányzati szervnek nem minősülő jogi személy megbízást adhat, természetesen akkor, ha más megbízási viszonyban ezzel az ügyvédi irodával vagy ügyvéddel nincs.

Tisztelt Országgyűlés! A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslat egy régi alkotmányos jog gyakorlását teszi lehetővé, egyben figyelemmel a közérdekű bejelentések és a közérdekű bejelentők védelmének kiemelkedő fontosságára, megteremti e jogi intézmény működésének jogi garanciáit, valamint ennek gyakorlásához új technikai megoldásokat biztosít.

(17.10)

Az önök előtt fekvő javaslat olyan új megközelítéseket alkalmaz, amelyek illeszkednek antikorrupciós erőfeszítéseihez, az államigazgatási szerveknél kiépítendő integritásirányítási rendszerhez, valamint támogatja a magánszféra erőfeszítéseit a vállalatokon belüli visszaélések visszaszorítására.

Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy ha egyetértenek ezekkel a célokkal, akkor támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 166 2013.09.17. 3:34  133-167

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bevallom, kicsit félig csalódás a vita, hiszen azt hittem, hogy azok a pártok, amelyek mind zászlajukra tűzték nemcsak általában a korrupció elleni harcot, mert azt minden párt szerepelteti a programjában, hanem konkrétan a bejelentővédelmi rendszert, azt hittem, egyértelműbben támogatják azt a javaslatot, amely itt fekszik a parlament asztalán, és egybevág azzal, amit sokan követeltek is a korábbiakban. Bár kétségtelenül van egy-két felszólalóval koncepcionális vitánk, különbségünk, mi például nem adnánk 10 százalékot a bejelentőknek, mint az amerikai modell szerint, aki valamilyen bejelentést tesz, nem magánérdekű bejelentést, hanem teljes mértékben közérdekű bejelentést kívánunk meg, de ettől függetlenül ez a nagy vonalhoz képest már csak egy fontos, de részletbe nyúló kérdés. Úgy gondoltam, mindenki sokkal jobban tudja támogatni azt, amit önmaga a választási kampányban három évvel ezelőtt hangsúlyozott, és valóban, inkább azt követelték volna többen, mint ami itt elhangzott, hogy miért nem két éve nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot, hiszen indokolt lett volna.

Maga az elektronikus anonim rendszer elhelyezése az ombudsmannál, valóban felmerült, hogy ez legyen máshol, az Állami Számvevőszéknél, az ügyészségnél, a kormányzatnál, hiszen mindegyikre van példa más országokban. Mi is külföldi államok példájából indultunk ki, hiszen ez a szabályozás máshol már régebb óta létezik. Van, ahol nagyobb ügyeket is feltártak ennek nyomán. De végül akár a közbizalom, akár pedig az adott intézménnyel való tárgyalások során jutottunk arra, hogy leginkább az alapjogi biztosnál van a legjobb helyen.

Azt pedig nem is szeretném minősíteni, hogy egy korrupciómegelőző, korrupcióellenes, korrupciós helyzeteket lebuktató törvényjavaslatnál csak a kampányra már bekészített különböző valótlan állításokat hangoztatnak itt egyes ellenzéki képviselők, ismételten közgépeznek, és összekeverik a nagyságrendeket, hogy magyar vállalatok mennyi állami pénzt vagy európai uniós magyarországi támogatást tudnak elnyerni, és folyamatosan csak ezt próbálják valótlan színben feltüntetni, ez nyilvánvalóan egy színvonaltalan vitát eredményez minden esetben. Nem jó, ha bármilyen javaslatra, még ha elvileg az ő programjukban is szerepel, még ha azt megvitatta a korrupcióellenes civil szervezeteket tömörítő kerekasztal is, amelyet a KIM működtet, és az is támogatta, nos, tehát nem jó, ha ezeket az általános kampányszlogeneket pufogtatják el itt is.

Úgy gondolom, ez egy fontos előrelépés lesz, fontos vállalás volt Magyarország részéről, január 1-jétől indulhatnak ezek a bejelentések, megtehetik egy közbizalmi szereplőnél, az ombudsmannál, ügyek fognak előkerülni, rendőrségi, ügyészségi nyomozások fognak folyni, bírósági eljárások fognak indulni, és igenis korrupciós bűncselekményekre fog fény derülni e törvényjavaslat nyomán. Innentől fogva ez a törvényjavaslat egyértelműen jó. Ha nem lenne jó ez a mechanizmus, Amerikától Nyugat-Európáig nem vezette volna be számtalan ország ezeket a javaslatokat. Úgyhogy azt kérem, bár úgy látom, némileg ez reménytelen, de ne pusztán a korrupcióról rögtön beugró szavak jussanak eszükbe. A mai naptól szabadlábon van Zuschlag János, lehet, hogy már kampánytanácsokat ad az MSZP-nek, úgyhogy lehet, onnan vannak már ezek az ötleteik. De ne ezt tegyék, hanem próbálják meg más országok jó példája nyomán ezt a javaslatot is érdemben mérlegelni.

Innen fogjuk folytatni a részletes vitában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 38 2013.09.23. 5:08  35-38

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A kormány nyitott minden alaptörvényi szintű védelemre a rezsicsökkentés érdekében. Azt is mondhatjuk a büntetőjog nyelvén, hogy amikor monopolisztikus jellegű piaci eszközökkel akart szabályozni az előző kormány, az MSZP-SZDSZ-filozófia alapján, az egy alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet. Mint ahogy alkalmatlan volt a negyven év kommunizmus alatt, hogy piaci szektorokat, mondjuk, az élelmiszergyártást állami felügyelet alá akarták vonni, ugyanúgy elhibázott dolog, hogy egy alapvetően monopolisztikus, tehát egy szolgáltatónak kitett fogyasztókról beszélhetünk ezen a piacon, és valaki egy ilyen helyzetet jogilag úgy közelít meg, mint ha ez egy szabadversenyes piac lenne, mint ha az élelmiszeriparban vagy a könnyűiparban bárkit választhatna vagy bárkitől vásárolhatna termékeket.

A szabályozatlanság ezen a téren, amit az SZDSZ húsz éven keresztül, nagyon hibásan, ebben a parlamentben hangoztatott, de sajnos sikerült beoltani a szocialistákat úgy, hogy ők ebben teljes mértékben szövetségeseik legyenek, nos, ez a szabályozatlanság mindig az erősnek kedvez, és mindig a gyengének hátrányos. Kire akarnak építeni a szocialisták vagy a liberálisok ebben a kérdésben? Akik azt mondják, hogy nem szabad ilyesfajta szabályt hozni, azok mire gondolnak, mi fogja visszafogni ezeket a multinacionális nagyvállalatokat? Az ő profitéhségüket a saját önkorlátozásuk fogja visszafogni? Mi fogja kijelölni azokat a határokat, ahol már nem a profit, hanem a közszolgáltatás, a közjó szolgáltatása területén kell hogy mozogjanak?

A szabályozatlanság csak a különböző monopolisztikus helyzetben lévő szolgáltatók mohóságát erősíti, éppen ezért korlátok közé kell szorítani az ilyesfajta profitéhséget vagy áremelési hajlamot. A kevés szabály, az alacsony szabályozottsági szint az állampolgárok számára jelent nagyon-nagyon alacsony jogvédelmi szintet. Azt jól láthatjuk, hogy valamelyest itt az európai klasszikus politikai családok példáját fel is rúgva, a szocialista erők kötöttek szövetséget a multinacionális vállalatokkal, hiszen nekik kínáltak olyan profitot, amit máshol másoknak nem adtak meg. Gondolják csak el, törvényben garantálták, hogy 8 százalékos nyereségük lesz ezeknek a cégeknek minden évben ebből a közszolgáltatásból, ahonnan az emberek nagyon nem tudnak kilépni!

De melyik nyugdíjasnak garantálták azt, hogy 8 százalékkal nő a nyugdíja? Senkinek. Melyik banki kisbetétesnek garantálták a szocialisták, hogy 8 százalékot kapnak a 100, 500 vagy 800 ezer forintos bankbetétjükre? Senkinek. Melyik közszférában dolgozónak garantálták a szocialisták, hogy 8 százalékkal növelik a fizetését? Senkinek nem garantálták. Sőt! Elvettek 8 százalékot a 13. havi bér elvételével, és elvettek 8 százalékot a nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíj eltörlésével. Mindeközben pedig törvényben garantálták az összes multinacionális szolgáltatónak az ilyesfajta közszolgáltatások területén, hogy nekik a 8 százalékos profitjuk meglesz. Egyetlenegy más ember hangjára nem hallgattak a szocialisták, csak ezeknek a nemzetközi vállalatoknak a hangjára. Csak nekik garantálták a 8 százalékos évenkénti hasznot, miközben a magyar állampolgároktól akár el is vettek 8 százalékot. De a bankbetéteknél sem a mai napon, sem korábban senki nem láthatja, hogy a szocialisták törvényt hoznának, hogy 8 százalék hasznot bárkinek el kell érni, csak az ő nemzetközi barátaiknak.

Ez volt tehát az a szövetség, amely a magyar állampolgárokat, akik a szegénység határán voltak, még szegényebbé tette, és a rezsicsökkentés az, ami segíthet ezeknek az embereknek, akik húsz évig szenvedték meg, pontosabban tizenjónéhány évig a Horn-kormány '95-97-es privatizációját szenvedték meg a folyamatosan emelkedő rezsiárakban. Ezért fontos a stabilitás, ezért fontos akár az ilyesfajta közműszolgáltatásokra vonatkozó törvény sarkalatosítása, akár az alaptörvényben való megemlítése is azon területek között, amelyeket sarkalatos törvényben kell szabályozni. Hiszen a magyar alkotmányjogi berendezkedésünkben ezen tárgykörök száma egyáltalán nem haladja meg a korábbi alkotmány szerinti ilyen tárgykörök számát. Ezen az egészséges jogállami arányon teljes mértékben belül vagyunk.

Azt mondhatjuk, hogy azért igenis félteni kell a most elért eredményeket Bajnai Gordontól és szocialista szövetségeseitől, hiszen ha a nyilatkozataikat nézzük szocialista vagy akár Együtt oldalról, azt mondhatjuk, hogy Kusza Szem indián nagyvezérnek jobban egy irányba néznek a szemei, mint az ilyesfajta nyilatkozatok a rezsicsökkentéssel kapcsolatban az ellenzéki oldalról. Hiszen hol keveslik, hol azt mondják, hogy fenntarthatatlan; akár az elmúlt héten is hallhattuk itt a parlamentben is a részükről, hogy fenntarthatatlan.

Ha tudunk Magyarország állampolgárai számára biztonságot teremteni, ha be tudjuk emelni az alaptörvénybe ezt a területet mint kétharmados, sarkalatos törvényben szabályozott területet, akkor igenis nagyon erős és stabil jogi garanciák lesznek azok, amelyekkel a rezsicsökkentés előnyeit - azt, amit Kósa képviselőtársunk is mondott, hogy az európai mezőny legvégéről a középmezőny felé vigyük el az energiaárak tekintetében a lakosság fizetőképességét, tehát az európai árhoz közelítsünk vásárlóerő-értéken - hosszú távon meg tudjuk őrizni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 158 2013.09.23. 2:08  155-162

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban örülhetünk, hiszen az Unió végre egy olyan kérdéssel fog foglalkozni, amit maguk a polgárok kezdeményeztek.

Az elmúlt években egy-egy napirendi pont csak úgy kerülhetett az uniós döntéshozók asztalára, hogy valamiféle bürokraták azt előkészítették vagy a képviselők az asztalra hozták. Viszont az első olyan ügy lesz az emberi élet védelme, a magzati kortól az emberi méltóság tisztelete, amelyet az európai polgárok közvetlenül vittek az Unió döntéshozó fórumai elé, nem képviselőkön keresztül, nem politikai pártokon keresztül, hanem ők maguk, az Unió polgárai, élve az Európai Unió új eszközével, az európai polgári kezdeményezéssel, gyűjtötték össze ezt az egymillió aláírást, sőt, ahogy néztem, a legfrissebb, szeptember 23-ai adat szerint 1 097 417 aláírást.

Mint azt képviselő úr is említette, ennek vannak különböző eljárási szabályai, nem elég, hogy egymillió aláírás kell, ezek közül legalább 7 tagállamban a nemzeti minimumot el kell érni, tehát nem lehet, hogy csak egy-két országból gyűjtik össze a kellő mennyiséget. Magyarország számára a nemzeti kvóta 16 500 lett volna, 50 ezer fölött van a Magyarországról érkező aláírások száma mind papíron, mind pedig interneten. 13 ország haladta meg a nemzeti minimumot, föl is olvasnám, nekik is gratulálunk: Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Portugália és Málta. Ezek közül páran nagyon nagy mértékben: több mint háromszoros arányban gyűjtöttek össze Olaszországban is, és Lengyelországban is két és félszeres arányban ahhoz képest, mint ami a nemzeti minimum lett volna.

(16.20)

Így tehát elmondhatjuk, hogy valószínűleg a lisszaboni szerződés által nyitott ilyesfajta európai polgári kezdeményezések közül először életvédelmi kérdésben fog az Unió azzal foglalkozni, amiben már egyébként a Brüstle-ügyben is kimondta egy szabadalmi ügy kapcsán, hogy a magzati élet nem lehet szabadalmaztatás tárgya. Itt elmondhatjuk azt, hogy az Unió nem adhat pénzt olyan kísérletekre, amelyekkel magzati életeket pusztítanak el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 162 2013.09.23. 1:14  155-162

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, ha november 1-jéig eljut ennek a kezdeményezésnek a híre, akkor nyilván sokkal többen támogatnák, akár csak egyetértve, akár az aláírásukkal is, hiszen szerintem az emberek elsöprő többsége úgy gondolja, hogy ha van egyfajta orvosi kísérlet, van egyfajta kutatási folyamat, amely megoldható úgy, hogy nem magzati életek kioltásával jár, nem ilyen emberi életkezdeményeknek a veszélyeztetésével jár, akkor oldjuk meg ezt mindenképpen másképpen. Az Unió maga pedig inkább azokat az orvosi kutatásokat, inkább azokat a fejlesztéseket támogassa, amelyek mellőzik ennek a kockázatát, hogy bármilyen módon is egy apró, pici, még védtelen emberi lény így az áldozatává váljon és elpusztuljon ebben a kísérletben. Úgyhogy én bízom benne, hogy november 1-jéig, ameddig még tart az aláírásgyűjtés az interneten is, minél többen fognak hozzá csatlakozni, és örülök annak, hogy Magyarország ezen a téren az Európai Unió sok államánál jobban teljesít, hiszen lakosságarányosan a harmadik legtöbb aláírást Magyarországról tudtuk Brüsszel felé továbbítani. Talán ha több ilyen kezdeményezés lenne, az emberek hite a brüsszeli döntéshozatalban is megnőne, ha látnák, hogy a saját hangjukra hallanak ott választ.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
305 18 2013.09.24. 5:11  15-18

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön úgy beszélt most itt napirend előtt, mintha itt sem lett volna az elmúlt három év jogalkotásánál. Elrobogott volna ön mellett mint egy gyorsvonat az elmúlt három év, és még a számát sem tudta volna leolvasni, nemhogy követte volna, hogy pontosan milyen intézkedések jöttek.

Azok a problémák, amelyeket ön megvilágított, régóta ismertek nyilván a kormányzat előtt, és nemcsak hogy beszéltünk róla, mint ahogy ön mondta, hogy ön már sajtótájékoztatót is tartott ebben a kérdésben, mi törvényjavaslatokat nyújtottunk be az időskorúak védelmében is, amelyeket önök egytől egyig leszavaztak, mi pedig megszavaztuk ezeket a javaslatokat. (Mirkóczki Ádám egy fénymásolt lapot mutat fel.) Felmutathat bármilyen papírt, képviselő úr, azzal számoljon el, hogy amikor a büntető törvénykönyvben, az alaptörvényben megszavaztuk azokat a rendelkezéseket és azokat a módosításokat, amelyek kifejezetten az időskorúak védelmét szolgálják, akkor ön miért szavazott nemmel, és most miért beszél mégis a saját korábbi voksa ellenében. Úgy gondolom, hogy jobb lett volna, hogyha a szavazásnál gondolkodik és nem most.

Nézzük meg például, hogy az új büntető törvénykönyvünk, amely nyár óta hatályban van, miképpen lép fel az időskorúak védelmében. Nyilván vannak olyan bűncselekmények, amelyek kifejezetten időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények. Ezeknél nyilván az idős emberek nehezebben ismerik fel a veszélyt, nehezebben tudnak ellenállni, nehezebben tudják elhárítani a bűncselekmény elkövetését. Így az időskor ezt a védekezési képességet csökkenti.

Emberölés esetében, bár az alapeset 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés, időskorú sérelmére elkövetve 10-től 20 évig vagy akár életfogytig is, tehát a legsúlyosabban minősülő büntetést is megkaphatja az, aki időskorú sérelmére követi el. Mit akar ön ezen szigorítani, tisztelt képviselő úr, ha valaki életfogytig tartó szabadságvesztést kaphat, ha az emberölést időskorú ember sérelmére követi el?

Könnyű testi sértésnél 2 évig terjedő szabadságvesztés helyett 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki időskorú sérelmére követi el. Súlyos testi sértésnél 3 év helyett 5 évig terjedő szabadságvesztés szintén akkor, ha nem egy 40 éves, hanem egy 70 éves sérelmére követik el.

Rablásnál, ahol tipikusan erőszakkal behatolnak, és erőszakkal elveszik valakinek a vagyonát, ez alapesetben 2 évtől 8 évig terjedő.

(9.40)

Ha időskorú sérelmére követik el, akkor tíz évig terjedő, sokkal súlyosabb szabadságvesztéssel büntethető. A csalás és sikkasztás esetében pedig nem kettő és három, hanem öt évig terjedő szankcióval, szabadságvesztéssel sújtjuk azt, aki időskorú sérelmére követi el. Tehát láthatja, tisztelt képviselő úr, hogy a jogszabályok igenis reagáltak erre, és nem csak a büntető törvénykönyvben, hiszen sok más téren is igyekszünk az időskorú polgártársainkat megvédeni. Ez alaptörvényi kötelezettségünk. Abból az alaptörvényből fakad, amelyeket önök szintén nem támogattak. A 15. cikk (5) bekezdése fogalmaz úgy, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi az időseket több más csoport mellett. Nyilvánvalóan a szociális ellátás területén is az özvegység esetén alaptörvényi szinten fontos, hogy további juttatásokat nyújtsunk, nem beszélve arról, hogy a gyermekek kötelességévé is tettük az időskorúakról való gondoskodást.

Ami a bűncselekmények felderítését illeti, ezek az esetek, amelyeket ön is hozott, szörnyű esetek, bestiális esetek. Ha valaki egy időskorú ember védekezésre képtelen állapotát használja fel, nyilvánvalóan minden bűncselekmény felháborít minket és nyilván minden áldozattal együtt érzünk, minden áldozaton próbálunk segíteni, és az elkövetők között sem teszünk különbséget bármiféle faji vagy bármilyen más alapon, tehát minden bűnöző ellen igyekszünk fellépni, de fontos, hogy ebben az eredményességi mutatónk, ha kicsit is, de javult, hiszen itt a mélypont 2010-ben volt, akkor volt a legkisebb a felderítési aránya az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeknek, 25-ről lement 24 százalékra, majd utána a kormányváltás óta 24-ről 26-ra, most 27,5 százalékra ment fel itt a felderítési arány. Tehát javulás látható ebben. Nyilván ez még bőven javítható szám, de jó, ha látja a képviselő úr is, hogy ebben a rendőrség is nagy erőfeszítéseket tett.

Ezenkívül nyilván igyekszünk más téren is, szociális téren is segíteni az idős embereknek. Olyan pályázatot írtunk ki pontosan az időseknek a családba való még inkább bekapcsolására, hogy a gyermekeikkel együttműködve valamelyest a család is védelmi hálót vonjon az idős ember köré. 3500 pályamű érkezett, idősbarát önkormányzati díjra különdíjat is kellett kiadnunk, hiszen annyiféle jelentkező volt.

A kormány pedig a szeptember 20-ai ülésén fogadta el a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát. Ez egy tíz évre szóló középtávú terv, amely pontosan kiemelten sérülékeny csoportként nevesíti az időskorúakat a mélyszegénységben élők és mások mellett, éppen ezért az áldozattá válás megelőzésére dolgozott ki különleges programot, hiszen van jó pár olyan bűncselekmény, amelyeket most már felsorolni nem tudok, aminél trükkös lopással és másként próbálják (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kijátszani az időskorúakat. Azt szerettem volna tehát önnek megmutatni, képviselő úr, hogy amiről beszél, azon a kormány már három éve dolgozik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 20-22 2013.09.30. 5:09  17-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Ház! Valóban, az önök szövetségese, akikkel önök Baján nagyon jól együttműködnek, és közös jelöltet állítanak; önök azt mondják, hogy ott nagyon jó az együttműködés, miközben itt, Budapesten mind az '56-os forradalmárokat, mind a mostani kormányfőt vállalhatatlan módon megcsúfoló módon eljárva próbálják lerántani. Nos, ez a Jobbiktól is egy durva akció lett volna, azt kell hogy mondjuk. Reméljük, hogy nem kerül arra sor, hogy majd minden választókerületben minden Fidesz-KDNP-s jelöltet hasonló módon ledöntenek, és a fejüket megrugdossák, vagy a városon végigviszik, vagy meggyalázzák.

Ott helyben mindenki tudta a szervezők közül, hogy mire készülnek, hiszen tudtuk már a híradásokból is egy-két nappal korábban, hogy mi fog történni, az önök szóvivője is - tudtommal - jelen volt, ott volt a helyszínen, és mindenki láthatta már a sajtómeghívóból is, hogy önök egy olyan szobrot fognak ledönteni, amit önök állítanak. Úgy látszik, önök csak az ellen tudnak küzdeni, amit önmaguk állítanak föl.

Tehát, képviselő úr, én úgy gondolom, hogy kevés ez így utólag. Önök nagyon jól tudták előre, hogy mi fog történni, csak talán a saját szavazóik és talán a saját támogatóik is azt mondták, hogy itt túl messzire mentek. Hiszen kicsit furcsa, hogy Bajnai Gordon, aki európai politizálásról, megfontoltságról, visszafogott hangnemről, kulturált politizálásról beszél, egy olyan szövetségesével rendez egy ilyesfajta rendezvényt, ahol ilyesfajta stílus kerül elő, amit - mint mondottam volt - Európában máshol nem nagyon lehet megtenni. És nem tudom, hogy a milliós összegekért rendelt külföldi tanácsadók vajon miért kellenek az MSZP-nek, ha ilyesfajta javaslatok merülnek föl, vagy miért kellenek az Együtt 2014-nek, ha ilyen javaslatok merülnek föl.

Azok a pártok, amelyek 2002-ben vagy 2010-ben a Fidesz-KDNP-t azzal korholták, hogy ne vigye a politikát az utcákra, ilyesfajta szoborledöntő és fejrugdosó akciókat visznek. És azok a pártok, amelyek szólásszabadságért kiáltanak 2010 óta - és szintén egy felépített, hungarocell-ellenséggel küzdenek, amikor azt mondják, hogy a szólásszabadságot bármi korlátozza -, önmaguk húzzák meg a saját dalszövegeiket, hogy azok a részek, amelyek ezen a tüntetésen az MSZP-re vagy Gyurcsány Ferencre vonatkoznának, már nem részei egy dalnak. Most már politikailag átalakították az önök felszólalói a korábbi hozzászólásaikat, és azt a részt, amely kínos a szövetségnek, kivették. De nyilvánvalóan ilyen esetben azt gondolhatjuk, hogy ez a dalszöveg kihúzása egy öncenzúra része: önök egymásnak tesznek szívességeket, és igyekeznek egymást segíteni.

Ami a bajai esetet illeti, ott egyértelmű volt az állampolgárok döntése: nagy többséggel és egyértelműen a Fidesz-KDNP közös jelöltjét támogatták az ellenzék közös jelöltjével szemben. Azt ön is nagyon jól tudja, tisztelt képviselő úr, hogy összesen három hasonló panaszt a Fidesz-KDNP részéről is benyújtottak a választási bizottsághoz, akárcsak az ellenzéki panaszokat, ezt a panaszt is elutasította a helyi választási bizottság, csak a Fidesz-KDNP nem fordult a törvényszékhez, hiszen furcsa lenne, ha a nyertes megtámadná az eredményt, csak az MSZP által benyújtott panaszok mentek tovább, és csak azokban születhetett döntés. (Közbeszólás az MSZP soraiban.)

De önöknek, akik három éve azt mondják itt a parlamentben, hogy a Fidesz-KDNP megfélemlíti az igazságszolgáltatás rendszerét, és befolyásolja a bíróságokat, ilyenkor hirtelen a bíróságok a jogállamiság védelmezőjévé lépnek elő. Önök ezzel a mai mondatukkal elismerték azt, hogy amit az igazságszolgáltatás reformja kapcsán vádként mondtak az előző években, mind alaptalan (Közbeszólás az MSZP soraiban: Ennél nagyobb hülyeséget még nem hallottam.), hiszen továbbra is egy független bíróság van Magyarországon, és így is tevékenykedik.

Önök békességről és békés kormányzás mellett a rezsicsökkentés fenntartásáról beszéltek. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Te is nevetsz rajta, Bence!) Tisztelt képviselő úr, a rezsicsökkentés ellen szavaztak önök...

ELNÖK: Bárándy képviselő úr, higgadjon le, és csöndben legyen, legyen szíves. Köszönöm szépen. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. A rezsicsökkentés ellen szóltak önök, ahol és amikor csak tudtak, és az előző években pedig úgy emelték a rezsit, amennyivel csak lehetett (Közbeszólás az MSZP soraiban: Ez nem igaz!), miközben önök 8 százalékkal csökkentették a nyugdíjakat, 8 százalékkal csökkentették a közszolgálatban dolgozók bérét, aközben ezeknek a szervezeteknek, ezeknek a nemzetközi befektetőknek 8 százalékos profitot garantáltak abban az esztendőben is a befektetéseikre.

A nehezedő mindennapokkal kapcsolatban nem tudom, milyen nyugdíjemelés elmaradásáról beszél, képviselő úr, hiszen önök voltak, akik a nyugdíjemeléseket nem tartották be, sőt csökkentették is a nyugdíjat. Ez a kormány az infláció fölött emelte a nyugdíjakat. Vagy a nehéz helyzetben élők esetében, például vegyük a minimálbérből élőket: ez a kormány először 17 ezerről 50 ezer forintra emelte a minimálbért, önök 50-ről 73 ezer forintra 8 év alatt, most pedig ismételten megemeltük radikálisan, 100 ezer forint köré. Úgyhogy ez az a kormány, amelyik foglalkozik azokkal, akik nehéz helyzetben élnek, és nem az MSZP.

És 300 ember, tisztelt képviselő úr, azért még nem olyan többség, amivel ön akár polgármester, akár pedig miniszterelnök leváltását létre tudná hozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 168 2013.09.30. 2:19  165-168

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom igazából megítélni képviselő úr javaslatában azt, hogy ha nem a kormányhivatal épületébe jönnek be ezek a személyek, hanem a bíróság épületébe, akkor az mennyivel kevésbé diszkriminatív, vagy mennyivel diszkriminatívabb az, hogy most a kormányhivatal épületében jelennek meg. Mind a kettő közintézmény. Nem látom a kettő közötti lényegi kapcsolatot, hogy máshol alperesek, felperesek, magánjogi perben részt vevő felek vannak érintve, itt pedig esetleg valóban olyan személyek, akik között vannak korábbi bűnelkövetők, hiszen magának az ilyesfajta pártfogó felügyeletnek a tevékenységi köre eléggé kiterjedt. Nem pusztán az a feladatuk, amit ön mondott, hanem akár még mediáció is a feladatuk, különböző helyreállító módszerek, konfliktuskezelő javaslatok megfogalmazása. Tehát nem csupán olyan emberekről van szó, akik adott esetben letöltötték büntetésüket vagy a bíróság büntetőügy miatt nevesítette őket.

A tatabányai integrált közigazgatási központ a költséghatékony működtetés és az ügyfélbarát közigazgatás érdekében jött létre, benne az igazságügyi szolgálaton kívül tizenegy tatabányai székhellyel rendelkező szakigazgatási szerv került egy épületbe. Az igazságügyi szolgálat elhelyezésénél a kormányhivatal kiemelt figyelmet fordított a működtetés sajátosságaira, és az érintettek, akár ügyfelek, akár pártfogoltak, akár közérdekű munka büntetésre ítéltek, ezek körére is. A központban a beidézett terhelteket és elítélteket minden luxust nélkülöző, egyszerű, ugyanakkor modern és a szakmai elvárásoknak maradéktalanul megfelelő, diszkréciót biztosító tárgyalóhelyiségben tudják fogadni. Tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy vörös szőnyegen léphetnének be.

Így az igazságügyi szolgálat munkatársai kulturált körülmények között találkozhatnak velük, szemben a korábbi elhelyezéssel, ahol a pártfogó felügyelők saját irodájukban, két-három munkatárs jelenlétében hallgatták meg az ideérkezetteket. Mindez biztosítja nemcsak a hatékonyabb és gyorsabb munkavégzést, hanem hozzájárulhat a bűncselekmények megelőzéséhez és számuk csökkentéséhez is.

Ezen kívül még azt tudnám elmondani, hogy az igazságügyi szolgálatok ügyfelei között nemcsak terheltek vannak, hanem jogi segítségnyújtásra szoruló állampolgárok és bűncselekmények áldozatai is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
307 8-10 2013.10.01. 5:44  5-10

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! (Dr. Józsa István: Levezető elnökként? Elnök Úr! Nagyon érdekes volt!)

ELNÖK: Józsa Képviselő Úr! Legyen szíves, ne folytasson párbeszédet, ha úgy gondolja, hogy személyileg érintett volt valamiben vagy ügyrendi javaslata van, akkor nyomjon gombot! (Dr. Józsa István: Elnök úrnak szántam! Elnök úr volt érintett! - Egy hang a Fidesz soraiból: Orvost!)

(Dr. Rétvári Bencéhez:) Kezdje elölről, legyen szíves!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az elmúlt öt percben szánalmas kísérletnek lehettünk tanúi, ahogy Nyakó István, mint sok éve a pártja, megpróbálja összemosni a Fidesz-KDNP-t és olyasfajta eszméket, amelyek nyilvánvalóan egy demokráciában egy jogállamot támogató párt számára vállalhatatlanok. De úgy gondolom, hogy ez a fajta kísérletük eddig is sikertelen volt és ezután is sikertelen marad.

Tisztelt Nyakó Úr! Én magam és a mellettem ülő képviselőtársaim nem írtunk alá közös parlamenti dokumentumokat a Jobbikkal. Lehet, hogy ön személyében nem, de az ön frakcióvezetője és az ön frakciótagjainak többsége viszont pár héttel ezelőtt is aláírt egyet, meg előtte még ötöt-hatot-nyolcat, amelyben legutóbb egy bizottság felállítását kérték, korábban hasonló javaslatokkal éltek.

Valahogy mi nem írtunk még alá itt a parlamentben közös nyilatkozatokat a Jobbikkal, önök mégis megtették. Nem tudom, hogy akkor mégis ki áll közelebb hozzájuk, és ki folytat velük közös politikát. (Dr. Józsa István: A Fidesz!) Azt hiszem, hogy ha ön azt mondta, hogy a kormány tegye a kötelességét, önnek ma inkább arról kellett volna beszélni - hogy egy kis kitérőt tegyek -, hogy az MSZP-nek mi lenne a kötelessége itt a parlamentben és nyilatkozattétele kapcsán a vasárnapi események után.

Hiszen nagyon jól látható volt, hogy az önök szóvivője ott volt ezen a tüntetésen - most pont elment a kép, de meg tudnám mutatni, hogy ott volt, részt vett ezen. Önnek arról kellett volna beszélni, hogy azután, hogy teljesen mindegy, hogy melyik embernek, de egy embertársunknak, aki éppenséggel most a miniszterelnök volt, a fejét rugdosták és végigvitték a városon. Önnek arról kellett volna beszélni, ha az emberi méltóságot akarja védeni, minden embertársunkét, mind a 10 millióét, aki itt él Magyarországon, soha többé nem indítanak semmifajta közös jelöltet ilyesfajta szervezetekkel, hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy ilyesfajta, emberi méltóságot sértő szervezetekkel közös kampányt folytassanak, kizárják őket a szövetségből, nem indítják jelöltként sehol, semmilyen formában, MSZP-támogatással azokat az embereket, akik ilyesfajta tüntetést szerveznek (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Így van!), amelyben egyszerre sértik az emberi méltóságot. (Dr. Kontrát Károly felmutat egy fotót a táblagépén.) Itt van egyébként az önök szóvivője ezen a tüntetésen, ahol egyszerre sértik az emberi méltóságot, és egyszerre sértik meg azokat az '56-os forradalmárokat, akik egy valódi diktátor képét rombolták le.(Dr. Kontrát Károly ismét felmutatja a fotót.)

(9.20)

Nemcsak szavakra lenne szükség ezen a téren, hanem tettekre is. Egy szánalmas 24 órás kommunikációs dömpinget láttunk, ahol önök megpróbáltak magyarázkodni, ahol megpróbálták mentegetni a saját vezetőiket, a saját szövetségesüket, hogy nem is tudták, hogy ott mi fog pontosan történni.

Kérdezem én, hogyan bízhatjuk valakire az ország vezetését, aki egy tüntetést nem tud megszervezni ezer emberrel; arra hogyan bízhatjuk rá az országot, hogy tízmillió ember életét meg tudja szervezni, ha azt se tudja, hogy a saját szervezetének a tüntetésén pontosan mi fog zajlani tíz perccel később. Vagy ezért, vagy azért, de alkalmatlan a feladat elvégzésére. Ezért tehát azt hiszem, legalábbis a Kereszténydemokrata Néppárt nevében biztosan azt követeljük önöktől, hogy tettek is kövessék a szavakat, és igenis zárják ki az együttműködésből azokat a személyeket, akik ezt szervezték és aktívan részt vettek benne, és adjanak garanciát, hogy jelöltként nem fognak indulni a választásokon az önök támogatásával. Ha ugyanis önök támogatni fogják ezeket az embereket, ezeket a szervezeteket a jövő évi választásokon, akkor egyetértenek az ő politikájukkal (Dr. Józsa István: Takargatja a Jobbikot, takargatja! - Volner János: Szépek vagyunk.), egyetértenek ezzel az emberi méltóságot sértő cselekedettel. (Nyakó István: Még van egy perc!)

Ami pedig az ön témáját illeti a különböző, Magyar Gárdával kapcsolatos cselekedetekkel kapcsolatban, a Magyar Gárda a szocialista és SZDSZ-es nyolcéves kormányzás alatt jött létre, akkor erősödött meg, és akkor vált tömegessé. Az önök politikája teremtette meg az emberekben az ilyesfajta mozgolódás lehetőségét és valamelyest a keresletét is, hogy ilyenek létrejöttek. Sohasem polgári kormány alatt jönnek létre, sohasem polgári kormányok alatt vannak Bácsfi Diánák, nem akkor vannak magyar gárdák, ezek szocialista kormányzás alatt erősödnek meg, mi ugyanis törvényi eszközökkel léptünk fel ezek ellen. Ön is tudja, hogy akár az egyenruhás bűnözés területén, akár más részeken is sikerült megakadályoznunk azt, hogy nincsenek már több ezer vagy több tízezer fős (Nyakó István: Új Magyar Gárda-tagokat avattak!) olyasfajta demonstrációk, ahol Vona Gábor magyar gárdistákat tud avatni, hanem ezeket visszaszorítottuk. A rendőrség nagy erőkkel lépett fel nagyon sokszor, amikor különböző helyeken próbáltak jobbikos politikusok ilyesfajta (Nyakó István: Oda is mentek, ahol nem volt semmi.), valóban félelemkeltő akciókat végigvinni, amikor gárdistákat avatnak, vagy olyasfajta szólamokat hangoztatnak, amelyek valóban félelmet keltenek, nem csak a cigány lakosságban, nem csak a zsidó lakosságban. Mert ha valaki gyűlölettel beszél, az mindenki másban is félelmet kelt (Dr. Józsa István: A fekete mellény meg még inkább!); nem csak azoknak kell ezek ellen felszólalni, akiket közvetlenül érintenek.

Ami pedig a közös polgári kört jelenti, pontosan azelőtt kerültek ki ezek az emberek vagy került ki Vona Gábor ebből a közös polgári körből, mert kiderült, hogy nem közös a politikai irányuk vagy nem tudnak közösséget vállalni, ezért szakadt meg az ilyesfajta kapcsolat.

Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, ön arról nem tudott itt nekünk beszámolni, hogy a gárdisták és a szélsőségek ellen önök milyen törvényeket fogadtak el. Mi az alaptörvényben rögzítettük a közösségek méltóságát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amit az EMMI vagy a Tett és Védelem Alapítvány közleményében is támogatott, és nemzetközileg példaértékűnek tartott, és mind az új polgári törvénykönyv, mind a büntető törvénykönyv szigorú szankciókat tartalmaz az ilyesfajta uszítás ellen. Önök ezt nyolc évig nem tudták megtenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Így van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 4 2013.10.07. 5:09  1-4

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Önök, akik nagyon jót gúnyolódtak ezen a kormányon három éven keresztül, ha az unortodox javaslattal állt elő, most azt követelik ettől a kormánytól, hogy még unortodoxabb javaslatokat fogalmazzon meg. Önök, akik eddig ezt elvetették, ebből csak viccet, tréfát űztek, most azt kérik, hogy a kormány még inkább ilyesfajta javaslatokkal álljon elő, és még inkább lépjen ki a korábbi közgazdasági tankönyveknek a lapjairól, és teljesen új típusú megoldásokkal álljon elő. Ez egy kicsit álszent vagy kétszínű magatartás, tisztelt képviselő úr, hogy az eddigi politikájukkal szemben ezt teszik.

Önök sem kezelik ebben a javaslatukban az alapproblémát, én úgy gondolom, egy drágább megoldást kínálnak. Először is valóban egy Nagy Sándor-i merészség, ha önök körülbelül 12 sorban kívánnák megoldani a devizahitelezés problémáját. Úgy gondolom, hogy ez kommunikációs panelnek elég, de megalapozott törvényjavaslatnak talán kevés, ha 12 sorban szeretnék ennek a több százezer családnak a problémáját megoldani; ráadásul első ránézésre egy drágább javaslattal, hiszen további peres eljárásokat indukálnának, de magát a végkövetkezményt ezzel nem tudnák megszüntetni. Ráadásul, mivel ennek a törvénynek visszaható hatálya nincs, így nem segítene azokon, akik már ebben a csapdában vergődnek, csak egy hosszabb eljárást jelentene az ő számukra. Úgyhogy az alapproblémát, tisztelt képviselő úr, önök sem tudták ezzel kezelni. Ugyanakkor az ön felszólalásából úgy tűnt, mintha az elmúlt három év jogalkotását nem teljesen figyelte volna. Volt önről egy párnapos sajtóhadjárat, sajtóhír, amikor állítólagosan lemerült a telefonja, és nem tudták, hogy hol van; mintha ön az elmúlt három évben nem tudná, hogy a parlamentben mik történtek pontosan a devizahitelezés javítása érdekében. Továbbra is van nagyon sok százezer család, nagyon sok százezer háztartás, amely továbbra is küzd ezzel a problémával, és az ő helyzetüket még nem oldotta meg a kormány. Feladatunk még ebben az évben, még az őszi ülésszak során, hogy olyan törvényeket fogadjunk el, amelyek az ő problémájukat is orvosolják, de ettől függetlenül, képviselő úr, ellenzéki politikusként figyelmen kívül hagyta, hogy mi az, amit már a kormány megtett az elmúlt három évben.

(13.10)

A végtörlesztés lehetősége, amit önök sokszor, sok ízben támadtak, szintén az unortodoxia gúnyával illettek, azért mégiscsak 160 ezer családnak segítséget nyújtott, és ennyi devizahitel, amire ön is mondta, hogy egy hibás termék, megszűnt létezni Magyarországon.

Az árfolyamgát lehetőségével 170 ezer ügyfélnél tartunk, folyamatosan kitoltuk a határidőt, és most is meghosszabbítottuk, hogy továbbra is lehessen ebbe jelentkezni. Ez azt jelenti, hogy az érintettek 40 százalékán tudtunk segíteni. Tudja, ez mennyi kamatmegtakarítás volt ezeknek a magyar családoknak? 16,5 milliárd forint kamatot spóroltak meg ezek a családok azáltal, hogy beléphettek az árfolyamgát rendszerébe. Úgy gondolom, hogy ez egy igencsak jelentős szám; 16,5 milliárd forint mégiscsak a családoknál maradt, és nem a bankok extraprofitját gazdagította. Úgyhogy a 350 ezer hitelfelvevő részére nyújtott valamilyen segítség, akár az eszközkezelőt tekintve, akár más módon, hiszen voltak a végtörlesztés előtt is még különböző javaslataink - fogyasztóvédelmi javaslataink, futamidő-hosszabbítás automatikusan, amellyel élhettek a hiteladósok, a THM maximalizálása szintén, hogy uzsora típusú kölcsönszerződéseket ne lehessen a lakosság nyakába róni, a törlesztőrészletek számításánál alkalmazott árfolyam-szabályozás szintén egy pluszmarzs megfizetésétől óvta meg a devizahiteleseket, illetőleg a jelzáloghitelek átlátható árazása -, szintén sokaknak segítettek.

Ugyanakkor tudjuk, hogy van még jó pár százezer ember, aki segítségre szorul. De azt mondtuk, hogy legyen két hónap, amíg ezeknek az embereknek az érdekképviseletei, illetve velük a Bankszövetség meg tud állapodni egy olyasfajta konstrukcióról, amelynek két cövekét helyeztük el. Az egyik cövek az, hogy ez a termék mint lakásra kivetett jelzálog alapú devizahitel szűnjön meg, másrészről pedig a forinthiteleseknél ne járjanak jobban a devizahitelesek.

Még hátravan több mint húsz nap ebből a hónapból, addig még, november 1-jéig folyhatnak a tárgyalások a Bankszövetség és a hitelkárosultak között. Többen jártak is a Bankszövetségnél, láthattuk, hogy mit jelent a Bankszövetség konzultációja: 20 percet hagynak az illető szervezeteknek, és ha nem fogadják el a Bankszövetség álláspontját, akkor úgy gondolják, hogy pórul jártak. Emellett természetesen a kormányban a jogszabály-előkészítő munka, a belső egyeztetéseink zajlanak.

Tehát november 1-je után, ha a bankok és a hitelkárosultak nem tudtak egymással megállapodni, mi egy mindenkire kiterjedő (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a problémát gyökerében orvosoló, valódi megoldást a parlament elé fogunk terjeszteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 8 2013.10.07. 5:09  5-8

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Frakcióvezető-helyettes úr kínkeservvel próbálta a szocialisták rég elfeledett szociális arcélét elővenni. Nehéz, hiszen sok minden rombolta ezt; rombolta ezt a 13. havi nyugdíj elvétele (Felzúdulás az MSZP soraiban.), rombolta ezt a közszolgálati bércsökkentés, abban az időben a tömeges elbocsátások, a rekord magas hiány és a minimálbérnek a csigatempóban való emelése is egyaránt. (Dr. Bárándy Gergely: Most viszont csökkent!)

Tehát egy kínkeserves kísérlet az, ha megpróbál bármit is ezzel a kormánnyal szemben és a saját kormányuk eredményével a háta mögött büszkén vagy bátran mondani. Nem hiába, ebbe az öt percbe egyetlenegy eredmény sem fért volna bele, ami a három szocialista kormányzati ciklusból, a kilencvenes évekből, a kétezres évekből még a mai napig meglenne, hiszen ilyesfajta eredményre visszautalni nem tudott, mert nem volt ilyen a nyolc év akkori Gyurcsány-Bajnai-kormányzás időszakában.

(13.20)

Ön a stagnálás évének nevezte ezt az esztendőt, miközben a londoni elemzők rálicitálnak a magyar kollégáik különböző számításaira, hogy mekkora lesz Magyarországon a gazdasági növekedés, míg az önök kormányzása alatt sikerült mínusz 7 százalékos növekedést, azaz 7 százalékos csökkenést elérni. Valóban többévnyi munkájára lesz szüksége a magyar embereknek, hogy azt a kárt, amit önök okoztak, megpróbáljuk helyrehozni, de sikerülni fog sok ember egybefonódó munkája révén. A munkahelyek teremtésében, azt gondolom, hogy a szocialistáknak csak szégyenkeznivalójuk lehetne, maximum a frakció létszáma egyenlő azzal a munkahelyszámmal, amit az MSZP adott Magyarországnak, de ennél több nincs.

A közmunkaprogram pedig egy olyan program, amelyben olyan embereket tudunk a munka világába visszaterelni, akik évek vagy évtizedek óta nem dolgoztak. Gondolja el, tisztelt képviselő úr, mit mondott volna azoknak a tízezreknek vagy százezreknek, akiket mindig azért utasítanak vissza a munkafelvételnél, mert már évek vagy akár öt éve, tíz éve nem dolgoztak. Vagy gondolja el, egy vállalkozó, amikor jelentkezik nála egy meghirdetett munkára harminc ember, és abból tíznek az utóbbi tíz évben nem volt munkatapasztalata, mikor fogja őket felvenni. Azok közül fog válogatni, akik egy-két-öt hónapja lettek munkanélküliek, vagy akik munkahelyet akarnak váltani. De azt nem fogja alkalmazni, akinek nincs tíz éve nincs munkatapasztalata, nem ismeri a legújabb technológiát, nem ismeri a legújabb újdonságokat a munkával kapcsolatban; inkább az könnyebb neki, aki az utóbbi hónapokban vált munkanélkülivé.

Ezeket az embereket csak és kizárólag az állam, a kormányzat tudja visszahozni a munkaerőpiacra. Innentől kezdve lesz nekik friss munkatapasztalatuk a közmunkaprogramban. Azért hívjuk ezt Start-munkának, mert innen léphetnek majd tovább, innen lehetnek majd valódi munkavállalók a munkaerőpiacon. S ön is nagyon jól tudja, hogy az elmúlt két-három esztendőben, amióta polgári kormány van, a piacon jelentős mértékben, százezres nagyságrendben bővültek a munkalehetőségek, tehát lesz hely, ahol ezeket a közmunkában munkatapasztalatot szerzett embereket ismételten, piaci körülmények között lehet alkalmazni. Úgy gondolom ezért, hogy a közmunkaprogram ilyesfajta ócsárlása nagyon-nagyon nagy hiba, és azon emberek munkájának a lenézése, akik százezer számra ilyesfajta közmunkában tudnak visszatérni a segélyek világából.

Mi azt mondjuk, hogy ugyanazt a pénzt, sőt többet odaadunk nekik, mint amit az önök kormányzása alatt segélyként megkaptak, sokszor jóval többet, csak nem ingyen, hanem munkát kérünk tőlük. És ezt nemcsak mi mondjuk, hanem ön is figyelheti az angol választási kampány első ígéreteit, amelyek ugyanerről szólnak, hogy bizonyos időtartam után valakinek ilyesfajta közérdekű munkát kell vállalni ahhoz, hogy utána újra a munkanélküli-segélyre Angliában jogosult legyen. Tehát ezt a példát Magyarországról a szigetországban is átveszik, vagy nekik is ugyanaz jutott eszükbe.

Arra a mondatára, hogy aki nem dolgozik Magyarországon, az nem is adózik Magyarországon: lehet, hogy az önök szövetségesésnél, Bajnai Gordonnál ez igaz, de nem feltétlenül igaz mindenkinél, aki külföldről valamiféle munkakeresményét hazahozza vagy hazautalja.

Amit pedig a minimálbérrel kapcsolatban mondott, az egy bruttó hazugság, tisztelt frakcióvezető-helyettes úr. Ez is önöknek egy nagyon fájó pont, elismerem, hiszen az első Orbán-kormány 17 ezer forintról 50 ezerre emelte a minimálbért négy év alatt. 17 ezerről 50 ezerre! Önöknek pedig nyolc év alatt 50 ezerről csak 73 ezerre sikerült megemelniük a minimálbért, amit ennek a kormánynak kellett most 100 ezer forint környékére emelni, hogy a legnehezebb sorban élők, a legszegényebbek, akik dolgoznak, de keveset keresnek, valamivel jobban éljenek. Gyors fejszámítással kiszámolható, hogy négyszer annyit emel a polgári kormány a minimálbéren évente, mint a szocialista kormányok. Ezért mondom, hogy bruttó hazugság az, amit ön a minimálbérrel kapcsolatban elmondott.

Ami pedig az élelmiszeráfával kapcsolatos javaslatukat illeti: volt már a Szocialista Pártnak a választások előtt pár hónappal áfacsökkentési javaslata. Az a törvény körülbelül három hónapot élt meg, a szavatossági ideje körülbelül három hónap volt. Mi nem szocialista típusú javaslatot szeretnénk elfogadni, amely három hónapon belül szinte megsemmisíti önmagát, viszont a költségvetésben megteremtettük a fedezetét annak, hogy az alapvető élelmiszereknek valóban csökkenhessen az áfája, de az nemcsak három hónapra, nemcsak a választási időszakra, mint önöknél 2006-ban, hanem tartósan.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 22 2013.10.07. 5:16  19-23

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Hogy az elején kezdjem: valóban, a szobordöntő akcióval megtalálta a Bajnai Gordon vezette politikai alakulat azt a célközönséget, amelynek, úgy látszik, ezt a kampányt szánták, hiszen az emberek 3 százaléka tekintetében javult Bajnai Gordon megítélése ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor 46 százalék tekintetében romlott a megítélése az ő személyének, hiszen a legtöbben elutasították az ilyesfajta politikai akciószervezést; 85 százalék szerint megy ez túl mindenfajta határon, ami a politikán belül elviselhető, és az emberek háromnegyedénél is több mondja azt, hogy ez egy szélsőséges politikai akció volt. Nem mi, nem a Fidesz-KDNP politikusai, hanem az emberek elsöprő többsége, több mint háromnegyede, közel négyötöde titulálta szélsőségesnek azt a rendezvényt, aminek Bajnai Gordon felszólalója és társszervezője volt.

Engedjék meg, hogy Bajnai Gordon szónoktársát, Dopemant idézzem, na nem a dalszövegeit, mert attól itt azért tartózkodnék, hanem azt a véleményt, amit Bajnai Gordonról fogalmazott meg az esemény után, Bajnai Gordon bátor kiállásával kapcsolatban: "amit a Bajnai csinál, ez pont arra emlékeztet engem, mint amikor a stréber gyerek az osztályban rábeszéli a diáktársait a csínyre, meg azt mondja, hogy ott van velük, és amikor lebuknak, akkor persze mindenkire ráfogja, és azt mondja, hogy ő nem volt benne" - mondja Dopeman, a társszervező, a társszónok, a társfelszólaló, akivel egy szónoki emelvényen beszélt 8 nappal ezelőtt Bajnai Gordon.

Ha más nem, hát Dopeman lebuktatta Bajnai Gordont, és elmondta, hogy igenis része volt ebben, és igenis tudta, hogy pontosan mire készülnek, és mi fog történni, és amint látta a közvéleményben vagy saját szövetségei kommunikációjában, hogy ez mégsem jött be, ez mégsem sikerült, rögtön lefarolt róla.

Azt hiszem, hogy mindenkinek tanulság, aki Bajnai Gordon szövetségese akar lenni, aki politikai támogatója, gazdasági támogatója, hogy pontosan erre a három másodpercre lesz szüksége Bajnai Gordonnak a későbbiekben, hogy elfelejtse a vele való szövetségkötést, és rögtön csak a saját politikai karrierjére figyeljen, arra koncentráljon, hiszen más számára nem lenne fontos.

Jól láthatjuk tehát, hogy az Együtt 2014-nek csak és kizárólag Bajnai Gordon jövőépítése fontos, mindenki mást szövetségesként rögtön letagad maga mellől, ugyanakkor kétszínű ez a magatartás, amikor jelöltként majd 2014-ben mégis ezeket az embereket fogják jelölni. Akkor azt mondhatjuk - mint most mondhatjuk utólag a Tavares-jelentés kapcsán -, mi előre megmondtuk, hogy ők bizony egy gyökérből eredeztethetőek, és ugyanazt gondolják, csak egy időre jegelik a viszonyukat.

De vajon, ha a magyar emberek millióinak sikerült már születésnapi ünnepségeket úgy rendezni, hogy abból semmifajta botrány nem lett, milyenfajta miniszterelnöki képessége van Bajnai Gordonnak akkor, ha azt nem tudja uralni, hogy a saját rendezvényén mi történik, ha azt nem tudja saját bevallása szerint - hiszen azt mondta, hogy nem tudta -, hogy pontosan mi történik ott? Ha feltesszük azt, hogy elhisszük ezt neki, bár van egy gyanúnk, hogy pontosan tudta, hogy mi fog történni, de ha mégis úgy lenne, ahogy mondta, és az ő akaratán kívüli eredmények születtek, akkor hogy várhatjuk valakitől egy ország kormányzását, aki egy születésnapi ünnepséget sem tud megrendezni, míg sok-sok millió magyar meg tudta ezt tenni?

De látjuk, milyen Bajnai Gordon világa: fejlevágós, trágárkodó, szurkáló. Bízunk benne, hogy a választók meghozzák a döntést ezzel kapcsolatban, és ők fogják ezt a fajta jövőképet elutasítani. De valóban, a baloldal sem egyenes úton jár, hiszen nemcsak itt a parlamentben próbálja támadni a kormányt, de mivel a lakosság körében széles támogatásra nem tett szert, ezért az európai baloldalt használja föl eszközéül.

Talán az Európai Parlament nem is tudta, hogy mibe rángatták be a szocialisták, de jól látható az elmúlt napokban kiderült hírek alapján, hogy a szocialisták továbbra sem tudnak rászokni az igazmondásra, nem tudnak mást tenni, mint amit korábban is tettek. Egy alkalmatlan kísérletet tettek a kormány megbuktatására akkor, amikor a Tavares-jelentésen keresztül próbálták kritikával illetni a kormányt. Teszem hozzá, ennek az alaptalanságát mutatja, hogy azóta sem indult semmilyen eljárás Magyarországgal szemben a Tavares-jelentés alapján, semmifajta megfigyelés, monitoring vagy retorzió nem következett be. Ez egy egyszeri politikai deklaráció volt, semmifajta jogi következménye nincs, és - mint akár még a Népszabadságból olvastuk - várhatóan nem is lesz.

Kiderült az is, hogy vannak írók és vannak aláírók, van, aki maga írja az általa jegyzett különböző opusokat, Tavares úr pedig csak aláírta azt, amit három európai parlamenti képviselő mondott, azt, hogy Magyarországon bármi baj is lenne a jogállammal. Bár Mesterházy Attila ezek szerint nem jegyzi ezt az irományt, csak az európai parlamenti képviselőik a szocialistáknak, ők kampányoltak Magyarország ellen, de tartalmával egyetért, így tehát az a politika (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amivel sokszor vádoltuk a szocialistákat, hogy Magyarország ellen kampányolnak, az igaz, de attól még, hogy nekik rosszabbul megy politikusként, az országnak mehet jobban. Sőt, csak akkor mehet jobban, ha ők ellenzékben vannak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 44 2013.10.07. 4:22  41-47

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy semmifajta profitnövelésre vagy plusz díjfizetési kötelezettségre nem került sor a végrehajtás során az elmúlt 3 esztendőben, éppen ezzel ellentétes volt a jogalkotás, amit itt több lépcsőben ismertetni is fogok az ön számára, tisztelt képviselő úr. Hiszen nagyon jól tudtuk a kormányváltáskor, hogy ez egy olyan rész, amit az emberek nemcsak azért szeretnének elkerülni, mert akkor valószínűleg fizetési nehézséggel küszködnek, hogyha a végrehajtóval kerülnek kapcsolatba, hanem azért is, mert ez egy zűrös, zavaros, folyamatosan növekvő költségekkel járó terület volt, ahol az állam regulációja, az állam költségeket megfogó hatalma kevésbé jelent meg, és sokkal inkább kiszolgáltatottak voltak az egyes adósok vagy az egyes végrehajtás alá kerülők, mint amilyen állapotban vannak most, az elmúlt 3 év jogszabály-változtatásai után.

Ettől függetlenül szeretnénk természetesen, hogyha még inkább tiszta viszonyok lennének, de egyértelmű, hogy olcsóbbak az eljárások, és egyértelmű, hogy a kiszolgáltatottabb emberek jogait sokkal inkább védjük több jogintézménnyel, ezenkívül pedig arra is törekszünk, hogy minél kevesebben kerüljenek ilyen helyzetbe. A megelőzés tekintetében nagyon fontos, hogy a rezsicsökkentés bevezetése óta 15-20 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik közműelmaradással rendelkeznek, márpedig ezeket az adóssághalmokat általában a közműtartozások döntötték be, a közműszolgáltatók indították az első eljárásokat, és ez vezetett a végrehajtásokhoz. Tehát nagyon fontos azt leszögeznünk, hogy a rezsicsökkentés ebben is a különféle ilyen tartozással rendelkezők 15-20 százalékán segített.

Amikor pedig a képviselő úr a vonatkozó jogszabályokat nézte, akkor lehet, hogy a jogszabály egyik-másik paragrafusán rajta maradt a kakaós- vagy a kávésbögréje, mert mintha csak a jogszabályok egyik oldalát olvasta volna, a másikat nem. Pontosan azért, hogy itt ne legyenek kiszolgáltatva a végrehajtást szenvedők, éppen ezért az elmúlt 3 évben nagyon erős jogszabály-módosításokat hajtottunk végre, pontosan azért, hogy az állami kijelölés valósuljon meg, és a költségek minden része jogszabályban legyen rögzített.

2010 decemberében fogadtuk el azt az első átfogó igazságügyi törvénycsomagot, amelynek része volt az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása. 2011 februárjában szigorítottuk az álláspályázatok szakmai szempontrendszerét, 2013. január 1-je óta pedig csak olyan személyek lehetnek új végrehajtók, csak azok kaphatnak ilyesfajta kinevezést, akik jogi végzettséggel rendelkeznek. Tehát megszűnt az a korszak, amikor valaki jogi tudás nélkül, jogi végzettség nélkül lehetett végrehajtó. Nyilvánvalóan ez a szabályszerűségen fog javítani, hogyha végzett jogászok végzik a végrehajtási folyamatokat, valamint továbbképzési kötelezettséget is előírtunk. 2011-ben novelláris, tehát nagyobb jellegű módosítás volt az eljárásokkal kapcsolatban.

A legfontosabb az elektronikus eljárások bővítése, hiszen a visszaélésekre pont akkor kerülhetett sor, ha nem elektronikusan, hanem fizikai úton volt az árverés lebonyolítva, tehát valakit akár távol tudtak tartani erőszakkal is az árverésektől, vagy meg tudtak félemlíteni. Elektronikusan a lehető legmagasabb ár jön ki, ezáltal az adós legnagyobb mértékben lesz mentesítve a tartozásai alól, és szintén a végrehajtói munka felügyeletét erősítő módosításokat fogadtunk el.

Egyedülálló az a szankciórendszer, tisztelt képviselő úr, bizonyára ön is tudja, hogy a bírósági jogszerű érvényesítés után az ügyfél javára, tehát az adós számára írható elő vagyoni szankció, nem az állam felé kell teljesítenie annak a végrehajtónak, aki a szabályokat megsértette, hanem az illető adós számára, akinek a vagyonát ő éppen végrehajtja. Ilyenre nem nagyon van példa, hogy így támogatnánk az adósokat. Szintén fontos volt a fegyelmi bíróságok megerősítése, az eljárásból való kizárás bővítése, a lakáskiürítés esetén az adósnak a vételár bizonyos hányadának a garantálása.

Ezt követte Vejkey képviselő úr módosítása, amely több területen, a felügyelet, a felelősségre vonás területén új alapokra helyezte a törvényt. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Ami pedig a konkrét esetet illeti, az az összeg, amit ön említett - egy mondatban befejezem - azt kompenzálja, hogy a díjalapot nem lehet növelni az eljárás során, és az adóstársak számára felére csökkentettük a zálogjogi munkadíjat, a költségátalányt és a lakáseladási illetéket, és még tudnám folytatni a csökkentések sorát.

Köszönöm szépen.

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 72 2013.10.07. 4:04  69-75

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azért fogtunk bele a közigazgatás átalakításába, mert három évvel ezelőtt ült az a mondás, hogy két pont közötti leghosszabb út a hivatalos. Az ön által említett eljárás során is az derült ki, hogy tíz évig húzódhat egy ügy. Nyilván erre részint ráhatásuk van a feleknek is, de ezen a közigazgatási rendszeren változtatnunk kell.

Mi alapvetően minden részét végigtekintettük a közigazgatásnak, amikor a jó állam koncepció mentén átalakítottuk, hiszen láttuk, hogy nem elég csak a felszínt kapirgálni, nem elég egy-két eljárási határidőn változtatni - bár nyilvánvalóan ezt a részét is megtettük a munkának egy átfogó Ket.-novellával -, de a legalsóbb szintektől kezdve fogtunk hozzá az állam átalakításához. Ezért épült ki a megyei kormányhivatalok rendszere. Ne feledje el képviselő asszony sem: 14 korábbi különálló, egyenként működő megyei szervet olvasztottunk össze és hoztuk létre a kormányhivatalokat. Nem tudom, hány európai országot tud ön mondani, ahol ilyesfajta közigazgatási egyszerűsítésre került volna sor a szervezet tekintetében, hogy 14 különféle munkabiztonsági, igazságügyi, egészségbiztosítási, munkavédelmi felügyelőségi és nagyon sok más tevékenységet végző szervezet rendkívül szerteágazó feladatokkal egy hivatalba került volna, aminek pontosan az a lényege, hogy ne egyik hivataltól a másikig menjen az ügyfél, hanem csak maga az ügy járjon a hivatalon belül a különböző részek között, de ne egyik ablaktól a másikhoz küldözgessék az ügyfeleket.

Ezért hoztuk létre az egységes kormányhivatalokat egy egyszemélyi politikai felelősséggel is rendelkező vezető, a kormánymegbízott - vagy régi történelmi nevén a főispán - irányítása alatt. Ezután folytattuk a járási hivatalok kialakításával, hiszen minél közelebb születik az emberekhez a döntéshozatal, bízunk benne, hogy annál gyorsabb, annál szakszerűbb, ezért a járásoknál ér le az állam lába a földig, és az a hivatal, amely eddig csak Budapesten székelt vagy csak a megyeszékhelyen volt megtalálható, most már a járási hivatalban is, 175 vidéki járási körzetben vagy pedig a 23 budapesti kerületben megtalálható. Tehát közelebb érkeztünk az emberekhez.

Ha pedig a közigazgatás rendszerén kívül jogorvoslattal fordul valaki a közigazgatási hatóságok határozata ellen, azért hoztuk létre külön a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, hogy ne az általános polgári jogi szemlélet szerinti bíráskodás terjedjen ki erre, hanem egy külön bíróság legyen, amelyik csak ezeket a típusú ügyeket, elsősorban a közigazgatási és a munkaügyeket bírálja el, ezáltal legyen sokkal szakszerűbb és gyorsabb a döntéshozatal.

Az ön által említett ügyből is látszódik, amely a kormányváltás előtt hét évvel kezdődött, hogy igencsak hosszú tortúrát élt meg ez az egyedi ügy. Itt azért tegyük hozzá, hogy az ügyfeleknek is kellett egy-egy magatartása ahhoz, hogy ilyen sokáig tartson, hiszen a jogorvoslati joggal az eljárás mindig elhúzható, ezt az ügyvéd kollégák is jól tudják. Az ügyfél kérelmére három alkalommal került sor bírósági felülvizsgálatra ebben az ügyben, felfüggesztésre is sor került, de az egyik esetben a rendkívüli jogorvoslati kérelmétől maga az ügyfél állt el, a felülvizsgálati kérelmet ő maga vonta vissza. Tehát ebben is látható az ő közreható magatartása is. A bírósági eljárásban a közigazgatási hatóság nyilván már csak ügyfélként vesz részt, és a bíróság működésére - ezt ön is nagyon jól tudja - nincs módunk befolyást gyakorolni és nem is szeretnénk. Tehát az anomáliákat, a problémákat, a hibákat az egyszerűsítési programban igyekeztünk feloldani.

Az összeférhetetlenségi ügy kapcsán pedig, amit konkrétan említett, mint ön is tudja a hírekből, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azonnali vizsgálatot kezdeményezett a kormányhivatalnál. Bízunk benne, hogy ez minél hamarabb lezárul, és ha lezárul, akkor nyilvánvalóan ön is, ha kér, tájékoztatást kaphat ennek a konkrét ügynek az eredményéről. Bízom benne, hogy ennek reményében a további közigazgatási törvényjavaslatainkat támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 78 2013.10.07. 4:03  75-80

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az Erzsébet-program ennek a kormánynak egy újítása, amely a szolidaritásnak, a társadalmi felelősségvállalásnak egy új, modern rendszere, hiszen úgy juttat jóléti szolgáltatásokat a legnehezebb sorban élők számára, hogy nem vesz el senkitől. Nem a vállalkozóktól elvett milliárdok, nem a pedagógusoktól elvett milliárdok, nem a családoktól elvett milliárdok teremtik meg az alapját ennek a szolgáltatásnak, hanem egy olyasfajta ágazat, az étkezési utalványok forgalmazása, amelynek a forgalmazási eredményéből sikerül ezeket a gyerekeket, időseket, fogyatékkal élőket vagy szociálisan rászorulókat üdüléshez, nyaraláshoz juttatni, tehát egy olyan pénzből, amely eddig az országból minden évben kiszivárgott. Sok-sok milliárd forint, amely kifolyt az országból, most itthon marad. Gondolják el, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha ebből százezer embert tudunk elvinni nyaralni 2 ezer forintos önköltséggel, vagy egy családot mindösszesen 30 ezer forintos önköltséggel egy egész hétre, akkor vajon mekkora profitra tehettek szerint azok a francia cégek, amelyek eddig ezt a pénzt egy az egyben kivihették az országból.

Ez a forgalmazási eredmény tehát kiszámítható, hosszú távú és biztos (Tüsszentés az MSZP padsoraiban.), éppen ezért - a szocialista képviselőtársaim is rábólintanak, rátüsszentenek, hogy ez egy jó program, köszönjük szépen az ő részükről is - ez egy hosszú távon biztos forrás a gyermektáborozás számára. 2012-ben 100 ezer ember részesült ilyesfajta Erzsébet-programos támogatásban, ebből 30 ezer gyermek volt. 2013-ban, tehát az idei évben már eddig 145 ezer embernek sikerült támogatást nyújtanunk az üdültetéséhez, ebből 83 ezer gyermek volt, közülük 50 ezren voltak Erzsébet-táborokban.

Az Erzsébet-táborok keretében tavaly 21 pályázatot hirdettünk, ehhez képest idén majdnem háromszor annyi, 60 pályázatra került sor. Voltak általános és tematikus táborok. A tematikus táborokban sok híres ember, a fiatalok számára példakép is megfordult: Kovács "Kokó" István, Kovács Ági, Nagy Tímea, Komáromi Tibor, Hadfi Dániel vagy Borza Teréz. Világbajnokok, olimpiai bajnokok vezetésével tíz sporttábor valósult meg, de volt emellett művészeti tábor, önismereti tábor, népzenei tábor, természetbarát tábor vagy médiatábor is. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekből érkező fiatalok egy része pedig Brüsszelbe mehetett, hogy ott mutassa meg saját települését egész Európának. Voltak olyan szerencsések is, akik a Forma-1 magyar nagydíj pénteki szabadedzésén vehettek részt, és az általános és középiskolásokból a legtöbben - nyolc helyszínen - a Balaton partján és vízparton üdülhettek.

Fontos volt a fogyatékossággal élők számára négy speciális tábor elindítása: tánc- és drámatábor, ipar- és képzőművészeti tábor, Bicebóca-tábor és Esély-tábor szolgálta a fogyatékkal élőket ezen a nyáron. Akik a legjobb teljesítményt nyújtották, azoknak "Erzsébet Talentum" programot hirdettünk, őszi és tavaszi tábort szerveztünk, pontosan azért, hogy az ő tehetségüket minél inkább tudjuk fejleszteni.

Ha összeadjuk 2012-t és 2013-at, amióta az Erzsébet-program fut Magyarországon, összességében negyedmillió embernek sikerült segítenünk, és 100 ezer gyermek üdülését tudtuk ezáltal is támogatni. Negyedmillió ember egy óriási tömeg, ezeknek az embereknek szinte a teljességéről elmondható az, hogy nem tudott volna elmenni üdülni, nem tudott volna megengedni a családja egyhétnyi nyaralást, ha ezt a nagyon nagy mértékű, 80-90 százalékos állami támogatást meg nem kapták volna, és ez jó karban tartotta az állami tulajdonú üdülőket is.

Ezen túlmenően el kell mondjuk, hogy Brüsszelben természetesen eljárás folyik ez ellen a programunk ellen is. Úgy látszik, ami jó, az Brüsszel negatív érdeklődését is kiváltja, de Magyarország természetesen meg fogja védeni Brüsszelben is az Erzsébet-programot, hiszen több százezer ember (Az elnök csenget.) szociális üdültetését kell megvédenünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 146 2013.10.07. 2:05  141-150

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Szerintem egy kormánynak az a feladata, hogy valódi szabadságot biztosítson mindenki számára, és megszüntesse azokat a különböző beavatkozásokat, azokat a különböző műtéteket fiatal korban, amelyek lehetetlenné tennék azt, hogy valaki 25-30 vagy 35 éves korában gyermeket vállalhasson. Úgy gondolom, mindenki számára, aki gyermeket is szeretne akár a későbbiekben, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ezt vállalhassa.

Valóban, a mostani szabályozatlanság, hiszen itt nem jogi szabályozásról van szó, hanem jogi szabályozatlanságról ezen a téren, sok esetben azt eredményezheti, hogy valaki, aki húszéves korában még nem szeretne gyereket, vagy valamilyen bűncselekmény áldozatává válik, vagy valamiféle olyasfajta kiszolgáltatott helyzetben van, ami erre kényszeríti, elzárul annak a lehetőségétől, hogy 25 vagy 30 vagy 32 éves korában a későbbiekben gyermeket vállalhasson. Úgy gondoljuk ezért, hogy a kormánynak valóban feladata mindenki számára megteremteni a gyermekvállalás lehetőségét. A kormány semmiképpen nem támogathat az egészségügyi kasszából olyasfajta műtéteket, nem támogathatja ezeknek a megvalósítását, ahol valaki eleve kizárja az egész életére azt, hogy gyermeket vállalhasson; semmiféleképpen a kormány ilyesfajta sterilizációknak a költségeit magára nem vállalhatja, hanem biztosítania kell mindenki számára a gyermekvállalás szabadságát.

Ezen túlmenően tovább kell lépni, hiszen a régebbi szabályozási irány szerintünk helyes volt. Valóban, vagy ahhoz kell kötni, hogy valaki bizonyos számú gyermekkel már rendelkezzen, vagy bizonyos életkort elérjen, ameddig még a termékenység fennáll, körülbelül 40 éves kora környékéig. Ha ezeken a feltételeken már túl van, és önmaga ezt szeretné és vállalja a költségeit, abban az esetben legyen lehetőség számára ilyesfajta műtétnek a megtétele. De az öncsonkítás fiatalkorban, tinédzserkorban semmiképpen nem támogatható az állam részéről.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
308 150 2013.10.07. 1:03  141-150

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, egy hároméves adóssága a kormánynak ennek a területnek a szabályozása, és egy civil kezdeményezés is felhívta a figyelmünket arra, hogy ebben adóssága van a kormányzatnak. Ezt a Családháló kezdeményezte, de a Képmás, tudományos, családos egyesületek, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, női szervezetek szintén csatlakoztak ehhez a civil felhíváshoz.

Valóban, nekünk feladatunk, hogy még az őszi ülésszak során a polgári törvénykönyv életbelépésével kapcsolatos egyes törvényeknél olyan javaslatot terjesszünk be - és be is fogunk terjeszteni -, amely ezt a most szabályozatlan kérdést szabályozni fogja, az életet védeni fogja, minden fiatal számára megteremti a lehetőségét annak, hogy gyermeket vállalhasson, legalábbis a biológiai akadályokat, amelyeket az orvosi műtétek ennek az útjába gördítenének, az állam semmiképpen nem támogathatja és nem fogadja el. Bízunk benne, hogy ezzel is az állam életvédelmi kötelezettségét tudjuk szolgálni, és ezt a most hibás szabályozást ki tudjuk javítani még az idei év folyamán.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
309 22 2013.10.08. 5:11  19-22

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszéknek a pártok gazdálkodásáról szóló 2010. évi beszámolója szerint a Jobbik 3 millió 860 ezer forint olyan támogatást kapott, amely külföldről érkezett; és ezen túlmenően is talált az ÁSZ még a beszámolóban nem szereplő külföldi támogatásokat. Így tehát az ön által előbb említettek szerint (Dr. Staudt Gábor: Civil.) a Jobbik ügynökszervezetnek mondható Magyarországon. Nyilván amögé tudnak bújni, hogy nem civil szervezet, hanem párt. De ettől függetlenül, tisztelt képviselő úr, vigyázzunk a szavakkal, mert könnyen lehet hogy visszafelé sülnek el. Sőt, ha ön ezt az egymilliós, másfél milliós határt mondja, akkor kétszeresen vagy háromszorosan mondható ügynökszervezetnek a Jobbik.

(9.50)

Tudja, sose vitte előre Magyarország történelmét az, ha cirill betűs jogszabályokat fordítottunk le szó szerint és ültettünk át a magyar jogba. Úgy gondolom, hogy itt sem lenne az üdvös és célravezető, ha orosz jogszabályokat próbálnánk Magyarországon átültetni. Az antikommunista Jobbiktól egy kicsit furcsa is nekem, hogy a cirill betűket ennyire megszerették, hogy egy az egyben átvennék. (Dr. Gyüre Csaba közbeszól.)

Másrészről pedig rendkívül kijátszható. Nem kell túl rafkós ügyvédnek lenni ahhoz, hogy az ember kitalálja: van egy szervezet, egy egyesület, amelyik a külföldi pénzt fogadja, majd átadja egy másik szervezetnek, így a célszervezet már magyar szervezettől kapta ezt a támogatást. Tehát nemcsak hogy az eredete kicsit kétes a javaslatnak (Dr. Staudt Gábor közbeszól.), hanem nagyon könnyen kijátszható is, ha egy honi, ilyesfajta szervezetet vesznek igénybe a pénzek továbbosztására.

Nem jó, ha vannak a parlamentben olyan politikusok, akik Brüsszelt kívánják másolni egy az egyben, de legalább ilyen veszélyes, ha valakik Oroszországban vagy Iránban keresnek támogatást, támogatót, legyen az anyagi vagy ideológiai támogatás. Számunkra, Fidesz-KDNP-politikusok számára ahogy a Brüsszel-majmolás vagy a Washington-majmolás, -kiszolgálás elfogadhatatlan, az Oroszország vagy Irán felé kacsintás ugyanígy.

Ettől függetlenül maga az alapkérdés, amit a képviselő úr felvetett, jogos kérdés, hiszen Magyarországon nem engedhető meg, hogy jelentős politikai befolyással bírjanak külföldi erők. Maga a büntető törvénykönyvünk is védi, hogy külföldi érdeket ne lehessen szolgálni a közhatalmi döntések meghozatala során, és a józan emberi ész is azt mondja, hogy nem lehet senki külföldi hatalom szolgálója. Éppen ezért fogadtuk el az új kampányfinanszírozási törvényt, amely tiszta helyzetet teremt, sokkal tisztábbat, mint amit a Jobbik beterjesztett javaslata sugall. Nevezetesen: mi megtiltottuk azt, hogy bármilyen külföldi magánszemélytől, külföldi cégtől, külföldi egyesülettől, bármilyen jogi személyiségtől valaki itt pártként Magyarországon támogatást fogadjon el.

Tehát nincs arra mód és lehetőség, hogy bármifajta külföldi támogatást a pártok elfogadjanak. Nemcsak az, hogy fel kell tüntessék, nemcsak az, hogy nyilvántartásba kell hogy vetessék - amit a Jobbik javasolt ezen a téren -, hanem a pártok tekintetében, ami természetesen egy szűkebb rész a teljes jogi személyeken belül, teljes mértékű tiltás szerepel most már a következő választástól hatályos törvényekben, és semmifajta ilyen támogatás nem fogadható el. Sőt, mint önök is tudják, csak belföldi magánszemélytől fogadható el támogatás, azt is bizonyos mérték felett fel kell tüntetni külön a beszámolóban, tehát így a belföldi céges támogatásoktól is elesnek a pártok, arra kell hogy szorítkozzanak - nagyon helyesen -, hogy az aktivistáiktól és a hétköznapi támogatóknak, tehát a kis összegű támogatóknak a sok-sok számából szerezzék meg azokat a támogatásokat, amiből kampányolni kívánnak. Emellett pedig nyilván egy sokkal erősebb elszámolást is - a Magyar Közlönyben való közzététellel - tettünk kötelezővé a képviselőjelöltek számára a megemelt 5 milliós keret tekintetében, valamint bevezettük a kampányra azt a különleges államkincstári kártyát, amiről költéseket kell hogy eszközöljenek 3 millió forint erejéig, tehát csak a kincstári kártyáról tudnak fizetni, készpénzzel nem is.

Ettől függetlenül fontos kérdés, hogy valóban egyes politikai erők, főleg a Bajnai Gordon környékén levő Haza és Haladás egyesületi formában tevékenykedett, és az ő politikáját támogató szervezetek és ő maga is jelentős külföldi támogatást kapott, a támogatásának jelentős része külföldről származott. Nyilvánvaló, ki-ki tudja maga is a hétköznapi életben, ahonnan kapja a bérét, a fizetését, azt fogja szolgálni. Ha külföldről származik a támogatás, külföldi érdeket fog szolgálni, ha sok ember kis támogatásából működik egy párt, akkor nyilván a sok ember érdekét fogja szolgálni.

Amikor itt ilyesfajta európai kritikákat kapunk, akkor az európai értékek és az európai igények nem mindig esnek egybe, éppen ezért úgy gondolom, hogy a sajtónak, a nyilvánosságnak és a politikusoknak is feladatuk, hogy leleplezzék (Az elnök csenget.) ezeknek a szervezeteknek a gazdálkodását, és nyilvánosságra hozzuk, hogy milyen arányban működnek külföldi pénzből, mert ugyanolyan arányban fognak külföldi érdekeket is szolgálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
309 40 2013.10.08. 21:30  39-69

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvénnyel a Szülőföld Alap jogutódjaként hozta létre a Bethlen Gábor Alapot, azzal a céllal, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulását, előmozdítsa a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását és fejlesztését, valamint megerősítse a magyar nemzeti azonosságtudat kialakulását.

Az elkülönített állami pénzalapot működtető alap támogatások nyújtásával segíti a határon túli magyarság anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését, továbbfejlesztését és az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatainak a fenntartását és erősítését.

Az alap céljainak megvalósítása érdekében nyújtott támogatások kedvezményezettjei lehetnek a Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, magukat magyarnak valló természetes személyek, civil szervezetek, települési és területi önkormányzatok, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmények. Lehetnek továbbá gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, tehát vállalkozások is a támogatottak között, ezen belül különösen mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint egyházak, belső egyházjogi személyek, valamint az általuk fenntartott hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények.

(10.30)

Az alappal háromtagú bizottság rendelkezik, a BGA-törvény módosítása folytán a bizottság négytagúvá vált. A bizottság a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásainak figyelembevételével irányítja az alap működését. Az alap nyilvános pályáztatási feladatainak keretében a szakmai döntés-előkészítő testület a kollégium. A kollégiumot a bizottság úgy hozta létre, hogy annak összetétele a támogatási célokból eredő szakmai szempontoknak megfeleljen. Az alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő, illetve az államháztartásról szóló törvény szerinti feladatokat az alap kezelését végző szervként a magyar állam tulajdonában lévő alapkezelő látja el.

A következő néhány mondatban az alap bevételi és kiadási területeit mutatnám meg önöknek. A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerint 11,5 milliárd forint eseti költségvetési támogatás illeti meg az alapot, valamint a költségvetési törvény 14. § (6) bekezdése szerint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2012-ben a szakképzési hozzájárulásból 100 millió forintot biztosít a Bethlen Gábor Alap részére a határon túli magyarok szakképzésének, felsőoktatásának és felnőttképzésének támogatására. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból az alap 727 millió forint eseti költségvetési támogatásban részesült, amely biztosította a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény szerinti oktatás-nevelési támogatások teljes körű kifizetéséhez szükséges forrást.

A BGA 2012. évi bevételeit képezte a Corvinus Zrt.-től gazdaságfejlesztési támogatások céljára átvett, a korábbi forrást biztosítók felé fennálló elszámolási és visszafizetési kötelezettség teljesítését követően fennmaradó 245 millió forint. Az alap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól megállapodások alapján 545 millió forint támogatást és forrást vett át a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztési célú finanszírozásának támogatására és a Magyarság Háza nemzeti indentitás kialakítása, látogató és oktatás-módszertani központi kialakítása, valamint a Magyarság Háza egyéb járulékos felújításának támogatására. 34 millió forint a támogatások elszámolási maradványából származott.

A fentiek alapján az alap 2012. évi költségvetési bevételi előirányzata 13 milliárd 224 millió forint volt. A BGA 2012. évi bevételi előirányzatának módosítása megtörtént, így az alap összes bevételi előirányzata 13 milliárd 940 millió forint és még 700 ezer. A költségvetési törvény szerint az alap kiadási előirányzata 11,6 milliárd forint volt, amelyből 10,8 milliárd forint támogatási célra, 810 millió forint pedig az alapkezelő működtetésére szolgál. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól átvett források az 1500/2011. kormányhatározat alapján gazdaságfejlesztési támogatások céljára átvett források, az oktatás-nevelési támogatások folyósítására biztosított költségvetési támogatás, valamint az előző évi maradvány-igénybevétel alapján a támogatási célra szolgáló előirányzat 13 milliárd 68 millió 100 ezer forintra módosult. Egyéb kiadások elnevezéssel egy új előirányzat került megnyitásra, amelyben a forrásbiztosítók részére a 2011. évi forrás fel nem használt maradványának 62,5 millió forintos visszautalása szerepel.

Az alapkezelő működtetési előirányzata nem módosult. Ez nagyon fontos, hiszen a működésre nem költünk többet. A BGA 2012. évi költségvetésében 810 millió forint összegben került meghatározásra az alap működtetésével kapcsolatos kiadásokra fordítható összeg. Ez az alap költségvetési bevételeinek 6,9 százaléka, amely a BGA-ról szóló törvény 4. § (7) bekezdésében meghatározott maximális mértékétől 3,1 ponttal alacsonyabb, azaz csak a kétharmadát költötte el a BGA a működésre fordítható, törvényben meghatározott keretnek.

A következőkben röviden összefoglalnám a Bethlen Gábor Alap egyes támogatásait. Elsőként az oktatási-nevelési támogatásról szólnék pár szót. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 14. § (1) bekezdése rendelkezik az óvodai alap- és középfokú oktatási intézményekben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásáról, továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásáról.

A státustörvény alapján kiírt, a 2011-2012-es tanévre szóló "szülőföldön magyarul" pályázatban érintett régiók Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és a Muravidék. A pályázók lehetnek egyrészről óvodások, alap- vagy középfokú tanulmányaikat magyar nyelven folytató tanulók, akik aktív, fakultatív vagy speciális magyar nyelvű oktatásban részesülnek, mivel a lakóhelyükhöz tartozó, napi bejárással érintett oktatási intézményekben nincs magyar nyelvű tagozat, másrészt hallgatók, akik felsőoktatási tanulmányaikat nappali tagozaton, részben vagy egészben magyar nyelven folytatják. A pályázható egy főre jutó támogatási összeg nevelési-oktatási támogatás esetében 20 ezer forint/fő, tankönyv- és taneszköz-támogatás címén 2400 forint/fő, hallgatói támogatás címén 2800 forint/fő. A 2011-2012-es tanévre vonatkozóan mintegy 248 715 támogatott személy részesült ezen támogatásban.

A következő támogatási forma az egyedi támogatások köre, amelyek eljárásrendjüket tekintve nem pályázati konstrukcióban nyújtott támogatások, hanem a támogatandó cél speciális körülményeit, finanszírozási szükségleteit kiemelten kezelő támogatások. Egyedi támogatási kérelmet a BGA-törvényben meghatározottaknak megfelelő bármely szervezet vagy magánszemély benyújthat. Egyedi támogatási eljárásrendben részesültek támogatásban a 2012-ben meghatározott, úgynevezett nemzeti jelentőségű intézmények, amelyeket a MÁÉRT iránymutatása alapján a Bethlen Gábor Alap bizottsága jelölt ki. 2012. december végéig 258 egyedi kérelem érkezett az alapkezelőhöz, ebből 244 egyedi kérelem esetében mindösszesen 5,5 milliárd forintot ítélt meg a BGA bizottsága.

Az egyedi támogatásokat a következő célokra folyósította az alapkezelő: oktatási intézmények támogatása, ebben felsőoktatási intézmények támogatása, szórvány oktatási kollégiumok támogatása, bentlakásos közoktatási, köznevelési intézmények támogatása, ezen túl egyházi intézmények támogatása, kulturális programok, rendezvények támogatása, jogvédő, közösségépítő, kisebbségvédelmi tevékenység támogatása, beruházások támogatása, így oktatási intézmények ingatlanfejlesztése, illetőleg épületrehabilitációs tevékenység támogatása.

A Bethlen Gábor Alap bizottsága jelölte ki Erdély esetében a nemzeti jelentőségű programokat, amelyek támogatása meghívásos pályázat keretében történt. Öt témakörben került sor pályázat kiírására. Az első szakmai és kulturális intézmények támogatása, a második felsőoktatási háttérintézmények támogatása, a harmadik kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésének támogatása, a negyedik színházak, bábszínházak, táncegyüttesek támogatása, az ötödik pedig szórvány kollégiumok támogatása, illetve iskolabuszprogram támogatása. Az öt pályázati kategóriában minden meghívott szervezet benyújtotta pályázatát, összesen 106 pályázó volt. A Bethlen Gábor Alap bizottsága döntött a meghívásos pályázatok támogatásáról, összesen 185 millió 702 ezer forint összegben.

A központi és regionális nyílt pályázati eljárásrendben nyújtott támogatások a határon túli magyar közösségek civil társadalmának, kulturális, oktatási és egyházi programjainak megtartását szolgálják. A támogatások beszámolóiból, valamint a helyszíni látogatások során visszaigazoltak alapján megállapítható, hogy az egyes programok, rendezvények támogatásának jelentős közösségépítő és identitásmeghatározó szerepe van. 2012-ben a központi és a regionális nyílt pályázati eljárásban nyújtható támogatások keretösszegét a bizottság 600 millió forintban állapította meg, amelynek terhére négy regionális és egy központi pályázati felhívást jelentetett meg. Az előző évi, e célra szolgáló keretösszeg csökkent, tekintettel arra, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények száma a kétszeresére növekedett, ezáltal a finanszírozásuk elkülönítve, egyedi kérelem alapján, biztos alapokon állva történt meg.

(10.40)

Az alapkezelő a 2012-es évben a pályázati felhívások megjelentetésekor arra törekedett, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő közösségek, szervezetek és intézmények programjainak, valamint eszközfejlesztéseinek megvalósítására egységes felhívást jelentessen meg. A regionális pályázati kiírások megfogalmazásakor a helyi közösségek javaslatait figyelembe véve, a helyi igényeknek megfelelően kerültek kialakításra a pályázati felhívások.

Elsődleges pályázatkezelési cél volt, hogy mind a központi, mind a regionális felhívások egyidőben jelenjenek meg, lehetőleg minél korábbi időpontban, hogy az év közbeni különböző programok lebonyolításában ne legyen fennakadás abban az esetben sem, ha a támogatott nem tudja megelőlegezni saját maga a saját programjának költségét.

2012-ben a támogatott pályázatok száma mindösszesen 1487 volt; ebből a központi támogatott pályázatok száma 530, a regionálisoké pedig ennek majdnem a kétszerese, 957 darab. A regionális pályázati felhívások alapján a nyílt pályázati keretösszeg egyharmadára, 200 millió forint összegre a határon túli közreműködő szervezetek tehettek javaslatot.

Engedjék meg, hogy néhány szóban összefoglaljam a Határtalanul-programot, a dr. Szász Pál-ösztöndíjpályázatot, illetve a "külhoni magyar óvodák éve" programot.

A Határtalanul-program vonatkozásában a 2011-es felhívások keretében megvalósult projektek sikeresen illeszkedtek a Határtalanul-program alapcéljához, azaz egyfelől elősegítették a határon túli magyarság megismertetését a részt vevő magyarországi diákokkal és tanáraikkal, másrészről támogatták magyarországi és külhoni diákok és oktatóik közötti kapcsolatok alakítását. A 2010. évi pilotprojekthez, mintaprojekthez képest sikeresen terjed ki a program a létszám és a pályázó intézménytípusok tekintetében. A nyertes pályázatokból megvalósult 370 projektben több mint 14 ezer magyarországi és külhoni diák vett részt.

A 2011-es felhívások egyik újdonsága volt az a modell, amely a külhoni tanulmányi kirándulásokat - amelyeknek elsődleges célja az adott terület magyar vonatkozású kulturális értékeinek, magyar közösségeinek megismertetése - az alapfokú oktatás hetedik évfolyamán tanuló diákok számára tette lehetővé, míg a nagyobb szervezési feladatokat és külhoni partnerkapcsolatot is igénylő együttműködések pedig a középfokú oktatásban tanulók számára biztosítottak részvételi lehetőséget. Ez utóbbiak célja volt elsősorban a magyar személyes kapcsolatok kialakításának előmozdítása magyarországi és külhoni diákok között.

2012-ben a pályázatok célterülete tekintetében továbbra is Erdély állt az első helyen, és a 2012-es felhívások regionális kiterjedéséből fakadóan már megjelentek - ha még kis számban is - a Muravidék és Horvátország magyarlakta területeire irányuló pályázatok is. A három pályázati felhívás keretében az oktatási intézmények 30 075 diák utazásához igényeltek támogatást, köztük két, különleges együttműködés jellegű programban 6417 külhoni fiatallal, akik viszonossági alapon Magyarországra is látogattak. A Határtalanul-program 2012/13-as tanévben meghirdetett nyertes tanulmányi kirándulásainak zöme 2013-ban valósul vagy valósult meg.

Az alapkezelő a dr. Szász Pál-ösztöndíjprogram keretében tanulmányi ösztöndíjat hirdetett a 2012/13-as tanévben szülőföldjükön felsőoktatási jogászképzésben részt vevő, nappali tagozatos román, szlovák, szerb, ukrán, horvát és szlovén állampolgárságú, magyar nemzetiségű hallgatók számára.

Évente huszonöt új ösztöndíj kerül kiosztásra. A támogatás kedvezményezettje lehet az a Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában élő, magát magyarnak valló természetes személy, aki a 2012/13-as tanévben nappali tagozaton, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező magán- vagy állami felsőoktatási intézményben alap- vagy mesterszintű, illetve osztatlan jogászképzésben vesz részt. Az ösztöndíj összege 50 ezer forint per fő per hó, tizenkét hónapon keresztül. A hallgatókat év közben ügyvédek tutorálják, s a nyári gyakorlatukat egy-egy neves ügyvédi irodánál töltik. A pályázati felhívásra 52 pályázat érkezett be az alapkezelőhöz.

2012. február 17-én a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkársága meghirdette a "2012 a külhoni magyar óvodák éve" című programot. A program célja a külhoni magyar nevelési nyelvű óvodai oktatás minőségének emelése; pedagógiai hiányterületek pótlása, magyar nyelvhasználati színtérhez kötése; a magyar tannyelvű óvoda és iskola közötti átmenet segítése.

A továbbképzés szakmai részéhez a szakértőket az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi és Módszertani Intézete, az ELTE tanító- és óvóképző kara, a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek pedagógiai kara, illetve a Debreceni Egyetem gyermeknevelési és felnőttképzési kara biztosította.

A program egyik elemeként a Humán Jövő 2000 Nonprofit Kft. a BGA által biztosított 64 millió forint terhére továbbképzést szervezett külhoni magyar óvónők számára, valamint módszertani csomagot állított össze. A továbbképzésre a határon túli területekről 99 óvónő nyújtott be pályázatot, 98 óvónő jelentkezését pedig jóvá is hagyta a Bethlen Gábor Alap bizottsága.

Mindezeken felül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által, "Határtalan túra" elnevezéssel 2012. június elején írtak ki pályázatot körülbelül ezer fő, szórványhelyzetben élő határon túli gyermek Balaton környéki üdültetésére, táboroztatására. Az utazási költségeket a BGA támogatta, a táboroztatás költségeihez a határon túli gyermekek ezer forint per fő önrész vállalásával járultak hozzá. A BGA összesen 13 millió forintot biztosított a határon túli gyermekek Erzsébet-táborba való utaztatásának költségeire.

A 2011. szeptember 29-én módosítására került BGA-törvény, valamint a 2011. december 28-án hatályba lépett 1500/2011. kormányhatározat lehetővé tette, hogy az alapkezelő határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programokat is megvalósíthasson, valamint kötelezte, hogy átvegye a Corvinus Zrt. által folytatott effajta tevékenységet, és elláthassa az ezekhez kapcsolódó támogatásközvetítési feladatokat is.

Az ellenőrzési tevékenység keretében az alapkezelő 129 darab dokumentum alapú pályázati ellenőrzésére került sor, ebből 34 esetben helyszíni ellenőrzéssel egybekötve. Az alapkezelő helyszíni ellenőrzés keretében megvizsgálta a támogatási cél tényleges megvalósulását, a pénzügyi elszámolás alapjául szolgáló dokumentumokat, a nyilvántartások valódiságát, szabályszerűségét. A szemlék célja tizenkét esetben a jövőbeni támogatás nyújtásának feltételeiről és indokoltságáról történő előzetes tájékozódás, a többi esetben utólagosan a megítélt támogatás szakmai megvalósulásának, illetve a bizonylatkezelés szabályszerűségének ellenőrzése volt.

A beruházási támogatások folyósításának körültekintő előkészítése és elemzése kapcsán az alapkezelő szerződést kötött a Teleki László Alapítvánnyal, amely a szerződésben rögzített feltételek mellett vállalta az egyes helyszínek műszaki ellenőrzését, a korábbi támogatások költségvetési terv szerinti felhasználása megvalósulásának, valamint a folyamatban lévő támogatási kérelmek megvalósíthatóságának elemzését, ellenőrzését. Az alapítvány minden műszaki szemléjéről külön értékelő, elemző műszaki jelentést is készített.

Végezetül az alap működésének ellenőrzéséről mondanék néhány mondatot. Az alap az államháztartási törvény módosítása kapcsán nem kötelezett könyvvizsgálati ellenőrzésre, de az alapkezelő a kötelezettség megszűnése ellenére továbbra is folytatja és fenntartja a BGA 2011. évi költségvetési beszámolójának ellenőrzésekor az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára kijelölt könyvvizsgálóval öt évre kötött szerződését. A BGA 2012. évi költségvetési beszámolója ennek megfelelően kerültellenőrzésre.

Az Állami Számvevőszék 2013. március 4. és június 14. között a 2012. évi zárszámadás ellenőrzésének keretében ellenőrizte a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységének szabályszerűségét. Az ellenőrzés megállapításait, javaslatait a 2012. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről szóló állami számvevőszéki jelentés tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! A most általános vitára bocsátott jelentés minden részletre kiterjedően tartalmazza a Bethlen Gábor Alap 2012. évi működésére vonatkozó információkat, adatokat, teljes képet adva az Országgyűlésnek a 2012. évben folytatott munkáról, támogatásokról. Kérem, hogy hozzászólásaikkal és a későbbiekben szavazataikkal is támogassák a jelentés elfogadását és ezzel a Bethlen Gábor Alap működését is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
309 66-68 2013.10.08. 6:26  39-69

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! Tisztelt Ház! Jól jelzi az ellenzéki kritikának a valóságtartalmát és elferdítését, amit csak itt a legutóbb mondott Szávay képviselő úr, hogy a nemzeti összetartozás bizottságában miért nincs ellenzéki alelnök. Azért nincs ellenzéki alelnök, mert az ellenzéknek fel lett kínálva, hogy egy alelnöki pozíciót töltsenek be ebben a bizottságban, de úgy nyilatkoztak, hogy ők egy másikat szeretnének (Szávay István: Csúsztatsz!), amelyik egy fideszes hely volt, és éppen ezért elcserélték (Dr. Schiffer András közbeszól.) a Fidesszel ezt az alelnöki helyet (Szávay István: Nem szégyelled magad?), éppen ezért lett ott még egy ellenzéki elnökük, de itt az ellenzékből az LMP lett volna az, amely jelölhetett volna egy alelnököt, nem élt ezzel a lehetőségével két héttel ezelőtt (Szávay István: Az ellenzék az LMP! A ti ellenzéketek! - Dr. Schiffer András: Na!), ezért átmentek egy másik bizottságba.

Az pedig, hogy a tisztelt ellenzéki pártok egymással abban nem tudnak megállapodni, hogy ki melyik bizottságban legyen alelnök, nem a kormánypártok felelőssége. Önök, amikor együttműködésről beszélnek, és a saját alelnöki pozíciójukról ellenzéki pártok egymás között nem tudnak konszenzusra jutni, akkor ne a kormánypártoktól várják, hogy odamenjenek, és önök helyett oldják meg azokat a problémákat (Szávay István: Ez egy hazugság, amit mondasz...), amelyeket önök mint ellenzéki pártok nem tudnak megtenni. Jobb bele se gondolni, hogy kormánypártként mennyire lennének képesek az együttműködésre, Magyarország irányítására... (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Engedje meg, államtitkár úr, hogy félbeszakítsam. Olyan a parlamenti játékszabály, hogy az előterjesztőnek, a kormány képviselőjének zárszavához folyamatosan és állandóan hozzászólásokra nincs lehetőség. Amennyiben a kocka fordul, és más pártok lesznek kormányon, akkor ez a nagyszerű lehetőség, amellyel lehet különböző módokon élni, másnak adatik meg. Folytassa, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Azok a hozzászólások meg bekiabálások, amelyek elhangzottak, azoknak az eseményeknek a bekövetkezte, akár másfél-két évvel ezelőtt, és azok a különböző lózungok, amelyek elpuffogtatásra kerültek, szintén nem először hangzottak el. Nyilván itt egy gyors összefoglalót kiabálnak be a képviselő urak a végén.

Nézzenek körbe határon túl, tisztelt képviselőtársaim, és amikor azt mondják, hogy nem jól működik a Bethlen Gábor Alap, akkor nézzék meg, hogy milyen stabil támogatás mellett működhetnek a határon túli szervezetek. Én a hét végén két napot Kárpátalján voltam, a líceumoktól a főiskoláig, különböző cserkészcsapatokig láthatják, hogy mennyivel jobban tudnak működni, mint évekkel ezelőtt, ez a kormány kiáll a határon túliak érdekében, és nemcsak a szavak szintjén, nemcsak zengzetes szólamokat mond, mint azt a jobbikos képviselőtársaink teszik, hanem konkrét anyagi vállalásokat is tesz. Épülnek az egyetemek, épülnek a főiskolák, fenntartottak az intézmények, jól működik a középiskolai rendszer is határon túl, az egyházi szervezetek szintén támogatásra kerülnek, a Határtalanul-programban diákok tízezrei utaznak különböző határon túli közösségekhez és viszont. Tehát jól láthatóan ez egy jól működő program, és jól láthatóan az elmúlt három évben fejlődésnek indult a határon túli magyar szervezeteknek az élete.

Éppen ezért, tisztelt képviselő urak, egyikőjük sem tudott egyetlenegy olyan kritikát sem mondani a BGA működésével kapcsolatban, amelyet határon túli civil szervezetek levelével, tiltakozásával, véleményével ki tudott volna egészíteni. Önök a saját maguk képviseletében a saját véleményüket mondták el, de egyikőjük sem tudott egyetlenegy határon túli szervezetet sem mondani, amely az önök kritikájával egybehangzó kritikával illette volna az alap tevékenységét. Jól láthatóan önök a felszólalásaikban nem a határon túliakat képviselték, hanem a saját belpolitikai szándékaikat képviselték, ezért nem tudták egyetlenegy esetben sem határon túli indokokkal alátámasztani a mondandójukat.

(12.40)

Ebből is látszik, hogy önök nem valós képviselet alapján nem valós határon túli igényeket fogalmaztak meg az elmúlt 2-3 óra vitájában, hanem pusztán a saját belpolitikai vitáikat mondták el.

A másik rész, ahol lehetett volna, de nem lehetett kritikával illetni az alap működését, hiszen teljes mértékben a törvényeknek megfelelt, hogy egyetlenegy szabálytalanságot sem tudtak mondani a vitában, egyetlenegy olyan pénzügyi, könyvelési, gazdálkodási vagy más visszaélést, visszásságot, ami az alap működésére jellemző lett volna. Elmondhatjuk tehát, hogy teljes mértékben törvényes volt, hiszen semmilyen pénzügyi, gazdasági hibát önök sem tudtak itt felsorolni az elmúlt 2-3 óra vitájában, és egyetlenegy érdemleges panaszt, sort sem, kifogást sem tudtak mondani, amit határon túli szervezetek fogalmaztak volna meg.

Arra már csak nagyon röviden térnék ki, hogy amiket hiányoltak, azoknak egy jó része benne van a hosszabb változatú jelentésben, amely a parlament honlapján olvasható. Például benne vannak az elutasítási okok az oktatási pályázatnál. Benne van, hogy a maradványokat minden évben felhasználtuk. Amiket nem használt fel előző évben a pályázatok kedvezményezettjei részéről való fel nem használás, vagy hibás felhasználás miatt, a BGA a következő évben felhasználta támogatásként.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy bár sok felszólalás érkezett, de azoknak viszonylag kis része tudta érdemben kritikával illetni a BGA-t. Nyilvánvalóan nincs takargatnivalója. Ezért vannak fenn a honlapon a támogatások. Én most felmentem, óriási hosszú Excel-táblázatokban megtalálható, hogy ki mekkora támogatást kapott. Ezen túlmenően az ÁSZ javaslatára könyvvizsgálóval szintén auditáltatjuk a működését. Tehát elmondható, hogy egy jól működő, szabályosan működő BGA Zrt.-ről van szó, jól látható, hogy 13 milliárd forint igencsak jelentős forrás, de nem is ez a szám számít, hogy ez milyen szépen növekedett az elmúlt időszak határon túli támogatásaihoz képest, hanem az, hogy ennek eredménye van. Eredménye van határon túl, ez a határon túl az ottaniak céljainak megfelelően hasznosul, és ennek kézzelfogható fejlődési eredményeit, a közösségek megerősödését, az intézmények fenntartását önök is tapasztalhatják, ha a határon túl járnak.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és remélem, hogy támogatásukról tudják biztosítani majd a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 24 2013.10.14. 5:05  21-24

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem egy idézettel, amelyet nagyon szellemes módon Wilfried Martens önmagáról mondott. Azt mondta: "Egy Volkswagenhez tudnám magam hasonlítani: józan vagyok és megbízható." Így nyilatkozott magáról, és valóban egy igazi európai politikusról beszélhetünk, hiszen aki egy szövetségi állam, Belgium miniszterelnökeként és 20 évig alsó-, majd felsőházi képviselőjeként kezdi a politikai karrierjét, majd pedig utána az Európai Néppárt összefogójává válik, az egy igazi európai politikus. Szinte mindenki pártállástól függetlenül az európai politikai mezőben is ezt mondta róla halála után az utóbbi napokban: a belga miniszterelnököt egy igazi államférfinek nevezte, egyike a föderális Belgium alapító atyjainak, mondta róla Martin Schulz, az egyébként szocialista európai parlamenti elnök, belga és államférfi volt, valamint az Európai Parlament pótolhatatlan vezetője. Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnök, volt európai parlamenti elnök is pótolhatatlannak nevezte az egykori képviselő, képviselőtársa munkáját, és hiánya nyilvánvalóan még sokáig megmarad.

Valóban, amikor ő létrehozta az Európai Néppártot, ezt a rendkívül sokszínű szövetséget, akkor nem is gondolta, hogy milyen sikeres politikai alakulatot tud megalapozni, hiszen az Európai Parlamentnek ma az Európai Néppárt a legnagyobb frakciója, a 754 képviselőből 270-et ez a formáció ad, amit ő hozott létre. A kormányfők közül 13 az Európai Néppárt tagja, köztük a német kancellár, a lengyel vagy a spanyol miniszterelnök is a néppárti családhoz tartozik, az Európai Bizottság 27 biztosa közül pedig 13 az Európai Néppárt tagjai közül került ki, de amint az EU-nak szintén néppárti elnöke van Herman Van Rompuy személyében, ugyanúgy a Bizottságnak is - Barroso elnök úr - ebből a pártcsaládból érkezett a vezetője. Tehát jól láthatóan amit ő akkor létrehozott, az igencsak erős alapokon áll és elég széles körű, hiszen sokfajta politikus fér bele az Európai Unión belül.

Mi, amikor Európáról gondolkozunk, nyilván a martensi értelemben vett értékrendet nézzük, nem csupán egy gazdasági közösség számunkra az Európai Unió, hanem egy értékközösség. Mi Európában, az Európai Unióban hiszünk és nem Brüsszelben, ezt mindig fontos aláhúzni, hiszen nem egy bürokratikus gépezethez szeretnénk tartozni, hanem egy közös értékrendhez. Mi úgy gondoljuk, hogy az Európai Uniónak nem a tagállamokkal szemben kell küzdenie, sokszor akár még néppárti politikus is gondolhatja ezt félre, hiszen úgy gondolja, az a jó uniós működés, amely a tagállami hatásköröket veszi el. Mi úgy gondoljuk, a kormányokkal szövetségben kell tevékenykednie az Európai Unió teljes lakosságáért az Európai Bizottságnak és az egész Uniónak, arról nem is beszélve, amit a frakcióvezető úr is említett, hogy néha azonban nem az Európai Unió, hanem az egyes nemzeti képviselők az Európai Parlamenten belül a saját hazájukkal szemben tevékenykednek.

(13.50)

Az Uniónak ugyanakkor azóta is ugyanaz a problémája, az úgynevezett demokratikus deficit, hogy távol van az állampolgároktól, nem közvetlen az állampolgárok kontrollja, nincs visszacsatolás kellő mértékben az uniós vezetők és az Európai Unió között. Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy ebben a közös értékközösségben sok területen már a magyar példa nemcsak a néppárti frakciókra, nemcsak a néppárti kormányokra, de más kormányzatokra is kiterjedt, ők is szimpatikusnak tartották egy-egy javaslatunkat. Itt nemcsak a bankadóról lehet beszélni vagy a chipsadóról, amelyik több uniós országban is megjelent, lefordítva a saját nyelvükre a magyar jogszabályokat, de azt is fontos látnunk, hogy mondjuk, Angliában ugyanúgy a rezsibefagyasztás a kampány egyik előzetes témája, illetve közmunka után vagy közösségért végzett munka után járna csak a munkanélküli-segély Angliában egy bizonyos idő után.

Ezt a fajta értékközösséget tehát Magyarország is meg tudja tölteni értéktartalommal, mi is tudunk javaslatokat tenni. Sokszor valóban összeütköztünk az Európai Unióval, de nézzék végig, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezekből a csatákból Magyarország nagyon sokszor diadalmasan került ki, hiszen a telekomadó ügyében megnyertük az Unióval való vitáinkat, a médiatörvény kapcsán már nincsenek uniós kifogások. A bíróságok ügyét szintén rendeztük és megvalósulhatott a magyar bírósági reform, az alaptörvényünk immáron elfogadott uniós szinten is, az egyházügyi törvény tekintetében ugyanezt mondhatjuk, és a túlzottdeficit-eljárás alól is ki kellett hogy engedjen minket az Unió.

Egy nagy küzdelmünk van még uniós szinten, és ez a rezsieljárás, a rezsiharc éve, amelyik még a következő hónapokat is meghatározza. Úgy gondolom, hogy ha ebben az Unió hibás politikát folytat és nem a martensi elven a népet kívánja szolgálni, akkor ez az EU támogatottságát teszi kockára, nemcsak Magyarországon, hanem mind a 28 EU-tagállamban, veszélyezteti az EU támogatottságát, hogyha azt látják, hogy Brüsszelben nem népképviselet zajlik, hanem cégképviselet. Én úgy gondolom, hogy Wilfried Martens sem cégeket akart képviselni, hanem népeket akart képviselni az Unióban.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 78 2013.10.14. 4:15  75-80

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, ha pár évvel ezelőtt elhangzott az a szó, hogy korrupció, mindenki tudta volna mondani a neveket, az ügyeket, Sukoró, Hagyó Miklós, Zuschlag János (Dr. Józsa István: Közgép.), Hunvald György, és még hosszasan lehetett volna ezeket mondani. Ezeknek az embereknek egy jó része vagy már tölti, vagy letöltötte börtönbüntetését, és a szocialista korrupciós gyakorlat részeivé váltak. Míg ez a kormányzat nemcsak a büntető törvénykönyv szigorításával, de más intézkedésekkel is, mint amit képviselő úr is említett, egy nyílt társadalmi együttműködésben, egy korrupciómegelőzési kerekasztalon vitatta meg ezeket a javaslatait, hozta létre azokat az intézkedéscsomagokat, amelyek egyik részéről pont a mai napon itt dönteni fogunk, hiszen a bejelentővédelmi szabályozásról fog dönteni a mai napon itt a parlament.

Ezt a fajta társadalmi bizalmatlanságot több eszközzel igyekeztünk orvosolni, ami a korrupciót lengi körül, és ennek nemzetközi minősítésben is megvannak az eredményei. Ha megnézzük például elsősorban a Transparency International nemzetközi felméréseit, azt láthatjuk, hogy Magyarország itt két év alatt igencsak jól javított a helyzetén, hiszen az 54. helyről a 46. helyre kerültünk, ezzel javítva több pozíciót. És immáron már csak három közép-európai ország, Észtország, Szlovénia és Lengyelország van mögöttünk, Litvániát sikerült ebben az elmúlt két esztendőben megelőznünk. Ha az abszolút adatokat nézzük, hogy ki miként gondolkodik a korrupcióról, érzi-e a korrupció emelkedését, nos tehát, ez a kormányváltáskor 75 százalék volt, most 13 százalékkal kevesebb, csak 62 százalék mondja ezt. Idézőjelben mondom, hogy "csak", hiszen ez is nagyon magas arány, de jól látszik, hogy a társadalmi bizalmatlanság csökkenése azért 13 százalékkal két-három év alatt, úgy érzem, kézzelfogható eredmény.

Az pedig, aki ugyanazt nyilatkozta ugyanebben a nemzetközi felmérésben, hogy az elmúlt időszakban önmaga találkozott egy korrupciós üggyel, tehát fizetett-e kenőpénzt, ez a világ átlagában 27 százalék, az Európai Unió átlagában 11 százalék, Magyarországon ez most 12 százalék. Két évvel ezelőtt azonban 14 százalék volt. Tehát 14-ről 12 százalékra, 2 százalékkal csökkent azoknak az aránya a Transparency International felmérése szerint, akik maguk kenőpénzt fizettek volna. Ezek tehát olyan abszolút számok, amelyek mutatják a kormányzat ebbéli tevékenységének eredményeit. Fontos lépésnek tartották szintén nemzetközi minősítők, hogy elfogadásra kerültek a hivatásetikai kódexek, amelyek mintegy megelőzik a korrupciós helyzet kialakulását.

A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a 2013-ban publikált, tehát idei évi konjunktúrafelmérése szerint sokkal jobb a korrupcióval kapcsolatos helyzet. Míg az előző évben csupán 6 százalék volt elégedett a kormányzat ilyesfajta tevékenységével, addig ez már 12-re növekedett, kétszer annyian nyilatkoztak tehát úgy az elmúlt időszakban, hogy rossz a helyzet, és ez most a duplájára javult, tehát sokkal jobb, kétszer olyan jó a megítélése a kormányzat ilyesfajta tevékenységének. Az elégedetlenek aránya pedig 44-ről 35 százalékra csökkent, miközben a pozitív nyilatkozatok száma 6-ról 12 százalékra emelkedett a német-magyar iparkamaránál.

A Világgazdasági Fórum felmérésével kapcsolatban, amely a versenyképességet vizsgálja, elmondhatjuk, hogy itt is érzékelhető a kormány eredménye két év alatt. Míg a korrupciót nagy problémának, a legproblémásabb területnek 10,3 százaléknyian tartották a kormányváltás utáni hónapokban, most ez 9,4 százalék. Tehát nagymértékben csökkent. Az utóbbi napokban került nyilvánosságra az OECD-nek és a Transparency Internationalnek egy közös felmérése, amely egy nemzetközi beszámoló azzal kapcsolatban, hogy mennyire szereznek érvényt a különböző országok az ilyesfajta korrupció elleni fellépésnek, amelyeket a szervezetek az ajánlásaikban rögzítettek. És itt is Magyarország sokat javított, a sereghajtó "alig alkalmazóból" már, korlátozott mértékben ugyan, de "az előírásoknak érvényt szerző" országgá léptünk elő. Tehát nemzetközi téren is pozitív visszhangjuk van a magyar korrupciómegelőzési intézkedéseknek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 134 2013.10.14. 2:06  131-138

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Először is szeretném leszögezni, hogy amit mondok, azt nem Fodor Gábor védelmében szeretném mondani, hanem a törvények ismertetése kapcsán. Amúgy magam is nyilvánvalóan az elmúlt húsz év legkártékonyabb pártjának tartom az SZDSZ-t, hiszen amit itt a parlamentben műveltek, ahhoz képest az 500 millió forint, amit végül hagytak a felszámolás közben az SZDSZ után, csak kis összeg, ehhez képest sokkal több mindent lehet mondani. De őszintén szólva, ha majd a törvény alapján megkapja Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon ezt a törvény szerint egyébként járó összeget, gondolom, ön nekik sem adja szívesebben, pedig ezt nyilván megszerezhetik.

Ugyanakkor ennek feltételei vannak, nevezetesen, hogy képviselőjelölteket kell állítani. A 106 egyéni választókörzetben mind meg kell szerezni ezeket a jelölteket, utána pedig nyilván visszafizetési kötelezettség is van. Szimpla visszafizetés, ha nem érik el a 2 százalékos küszöböt, és dupla visszafizetés, ha nem szabályszerűen használják fel ezeket az összegeket, és nyilvánvalóan annak büntetőjogi következménye is van, ha ezekkel az elszámolásokkal vétenek. Tehát ilyen szempontból nem automatikus, hogy ezt az összeget kapják és megtartják, ennek szükséges feltétele a 106 jelölt állítása, az országos lista állítása. Tehát ha valaki maximálisan minden körzetben tud jelölteket állítani, akkor kaphat ekkora támogatást és egyébként ugyanezen törvény alapján fog a Jobbik is támogatást kapni; bár nyilván vannak olyan parlamenti erők, amelyek meg azt mondják, hogy a Jobbikot kellene betiltani, és a Jobbiknak nem kellene semmifajta, nemhogy támogatást, de még indulási lehetőséget sem adni.

Mi a törvény előtti egyenlőség és a demokrácia talaján állunk. Nyilvánvalóan meglátjuk majd, hogy sikerül-e a kellő számú ajánlást az SZDSZ utódpártjának, a liberális pártnak, vagy nem tudom, hogyan nevezik pontosan, Liberálisok Pártjának összeszedni vagy sem. De ha összeszedi, a kellő számú ember támogatja őket, akkor ugyanúgy, ahogy a Jobbik meg fogja ezt kapni, meg kell hogy kapja a törvény alapján, bármennyire is nem értünk egyet a politikájukkal és bármennyire is gondoljuk úgy, hogy az elmúlt kormányzati ciklusok alatt igencsak sok bűnt követtek el a magyar nemzettel szemben az SZDSZ politikusai.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 138 2013.10.14. 1:18  131-138

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ön is nagyon jól tudja, hogy a törvény alapján mindenkinek lehetősége van arra, hogy induljon a választáson, és mindenki egyenlő feltételek mellett fogja megkapni azt a támogatást, amit megkap, és egyenlő feltételek mellett kell elszámolnia vele, vagy visszafizetni, akár a dupláját visszafizetni, ha nem megfelelően használja fel, vagy nem ér el megfelelő eredményt.

Az kétségtelen, hogy vannak olyan politikusok, akik elég sok bűnt halmoztak fel az elmúlt húsz esztendőben, sok hibát vétettek szándékosan, akarva vagy akaratlanul. Az utolsó elnöke az SZDSZ-nek, azért tegyük hozzá az igazság kedvéért, Retkes Attila volt, és még őt is követte egy utolsó elnök, aki az SZDSZ-t vezette. Tehát ilyen szempontból nem ő volt az utolsó, aki ezt a fajta 500 milliós hiányt teljes mértékben felhalmozta.

De, tisztelt képviselő úr, mi demokraták vagyunk. Mi úgy gondoljuk, hogy a választókra lehet bízni ezt a döntést. (Novák Előd: Ne mentegessük a Fidesz alapítóját!) Úgy gondolom, hogy olyan politika után, amelyet az SZDSZ folytatott, nem fog kellő támogatottságot kapni ahhoz, hogy elindulhasson a választásokon egy országos listával - majd kiderül. Lehet, hogy a választók nem velem értenek egyet, és mégis adnak annyi támogatást nekik, de én törvényi erővel nem írnám felül semmiféleképpen, pláne nem előre, de semmiféleképpen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a választók akaratát és az indulási feltételeket. Neki is jogában áll, és a választók mondják ki a végső szót (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.), nem mi itt a parlamentben.

Köszönöm a türelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 172 2013.10.14. 2:20  169-172

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kérdésének a kuruc.infós, lapszemlés részére és a konkrét bírósági ítéletre nem szeretnék válaszolni, de a problémára igenis nagyon nagy mértékben. Nem is említette képviselő úr, hogy ez mekkora probléma, hiszen évről évre 10 ezer olyan gyerek van, aki valamilyen módon - akár egy szexuális bűncselekmény vagy egy erőszakos bűncselekmény áldozataként vagy szemtanújaként - elszenvedi azt a sokkot, és sok esetben áldozata lesz annak a bűncselekménynek, amelyet egy teljesen érthetetlen és olykor rendkívül ízléstelen és gusztustalan vágytól vezéreltetve követ el valaki. Tehát nem pusztán arról van szó, hogy egy-egy bírósági ügy kapcsán kell hathatós lépéseket tennie a kormánynak, hanem egy átfogó intézkedéssorozatra van szükség.

Ezért fontos a július 1-jétől hatályba lépett új büntető törvénykönyv, hiszen átstrukturálta ezeknek a bűncselekményeknek a szerkezetét. Azt láthatjuk, hogy egyre több ilyesfajta bűncselekmény kerül napvilágra, ezért fontos, hogy szigorúbban lehet már büntetni ezeknek a cselekményeknek - ha mondhatom így - az előkészületi fázisát is, lehetőség van arra, hogy akik ilyennel foglalkoznak egy településen, azokat a településről is kitiltsák, lehetőség van arra, hogy most már a büntetőeljárás elejétől a távol tartás jogintézményével éljünk, tehát ne kerüljön valaki olyan gyerek közelébe, akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményt, vagy azt elkezdte előkészíteni. Ilyen szempontból egy átfogó törvénycsomagot már be is terjesztettünk a parlament elé. Ön is emlékezhet, ez a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szól, és többek között azt is tartalmazza, hogy ha valaki ellen nyolcévesen egy ilyesfajta bűncselekményt elkövetnek, akkor ne ketyegjen az elévülési határidő 18 éves koráig, hanem akár 18 évesen is tudjon feljelentést tenni és elindítani a büntetőeljárást.

A különböző kémiai kasztrációk szankciórendszerét az Európa Tanács igencsak monitoring alá vonta abban a két országban, amelyeket említett, Csehországban és Németországban. Németországban éppen felülvizsgálat alatt van ez a fajta típusú szankció. Ugyanakkor mi a KIM-ben azon dolgozunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - nagyon röviden még egy mondat -, hogy olyasfajta rendszert és nyilvántartást dolgozzunk ki, amelyben ezek az emberek többet gyermekek közelébe munkát végezni nem kerülhetnek vissza.

Köszönöm szépen.