Készült: 2020.07.12.17:55:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

314. ülésnap (2013.10.22.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:26


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! Itt, a parlamentben már sokszor kifejeztük, hogy Magyarország és a magyar kormány nyilván úgy tartaná igazságosnak és egyenlőnek az Európai Unión belül, ha azok az önrendelkezési jogok, amelyek a svédeknek, az osztrákoknak, a Spanyolországban élő nemzetiségeknek, más országban a skótoknak vagy Belgiumon belül a flamandoknak és vallonoknak járnak, ugyanezek az önrendelkezési jogok járjanak azoknak is, akik magyarként élnek kisebbségben az Európai Unió valamely tagállamában.

Ha megnézzük, földrajzilag és demográfiailag a legnagyobb ilyen egységes, 1100 éves történelmi magyar tömb pontosan a székelység Erdély területén. Nem követelünk tehát többet, nem követelünk mást, csak azt, hogy adják meg a magyaroknak is azt, mint amit sok-sok más európai uniós nemzet megkapott az Európai Unió történelmében. Ezért fontos, hogy a székelység maga is minden úton-módon igyekszik ezt a fajta autonómiát magának megszerezni.

Vannak itt különböző kampányok, amelyeket folytatnak helyben is és az interneten is; bizonyára többen látták már azt a nagyon szemléletes kisfilmet is, amely a YouTube-on nézhető meg a székely autonómiatörekvések jogosságáról. Fontos, hogy európai polgári kezdeményezést próbáltak indítani - bár itt az Unió-bürokrácia itt-ott nehézségeket állított fel -, de ettől függetlenül, aki ott volt Tusnádfürdőn, annak ott lehetősége volt alá is írni ezeket az íveket. Fontos a képviselő úr által is említett nemzeti összetartozás bizottságbeli nyilatkozat, amely szintén támogatásáról biztosította a menetelést. Fontos, hogy mind a Magyarság Házában, mind a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben pedig szinte hónapról hónapra rendezünk olyan konferenciákat, ahol pontosan az autonómiatörekvések jogosságát mutatjuk be, azt pedig nem is kell idéznem, csak utalok rá, hogy az alaptörvény D) cikke a nemzeti összetartozás jegyében felelősséget ró a magyar kormányzatra a határon túli magyarokkal kapcsolatban.

Meggyőződésem és jogi álláspontom szerint ugyanakkor Romániának jogi kötelessége is lenne a székely autonómia biztosítása, legalábbis az biztos, hogy a közigazgatási reformban az ottani szinte színmagyar - vagy mondjuk azt, hogy többségi magyar - megyék három részre szabdalása és különböző román többségű régiókhoz való csatolása biztos, hogy sérti Románia nemzetközi jogi kötelezettségeit. Sérti először is az Európa Tanács keretegyezményét a nemzeti kisebbségek védelméről, amely azt írja, hogy a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák az ő jogukat és szabadságukat, amelyet jelen keretegyezményből levezetve és ezekből az elvekből származtatnak. Szintén ellenkezne egy ilyesfajta átalakítás az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201/1993. számú kiegészítő jegyzőkönyvével, amely az emberi jogok európai egyezményéhez a kisebbségi jogokkal kapcsolatban fűz kiegészítéseket.

(9.20)

Ennek a 11. cikke úgy szól, hogy "azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges státussal rendelkezzenek". Mi ez, ha nem egyrészről a status quo védelme, tehát a magyar többségű megyék védelme, másrészről pedig az előrelépés? Mondhatjuk, hogy ez irányt is mutat minden Európa tanácsi tagállamnak, így Romániának is, hogy ebbe az irányba lépjen és ebből ne visszalépjen.

Szintén az Európa Tanács parlamenti közgyűlése fogadta el 2003-ban "Az autonóm régiók pozitív tapasztalatai mint az európai konfliktusok megoldásának ösztönző forrása" című dokumentumát, amely szerint figyelembe kell venni a különböző nemzetiségek speciális földrajzi elhelyezkedését. Ezen túl 2007-ben elfogadott "Régiósítás Európában" című ajánlásnak szintén ellene menne egy ilyen román átalakítás. Ez azt mondja, hogy sok olyan nép él Európában, amelynek szembetűnő kollektív önazonossága van. De folytathatnám az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkelye (3) bekezdésével, vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikk (1) bekezdésével, amely szintén a kulturális sokszínűséget védi.

Ugyanakkor utolsóként idézném még a román-magyar alapszerződés 15. cikk 9. pontját, amelyik pontosan ezzel kapcsolatos. "A szerződő felek az általános integrációs politikájuk megvalósítását célzó intézkedéseket nem érintve tartózkodni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától és gyakorlattól, és védelmezni fogják ezen személyeket bármilyen cselekedettel szemben, ami az ilyen asszimilációra irányul. Tartózkodnak továbbá az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az (1) bekezdésben felsorolt nemzetközi sztenderdekből és normákból következő jogait és szabadságait." (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm a türelmet. Ebből is látjuk, hogy Romániának jogi kötelessége is az autonómia irányába továbblépni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai