Készült: 2021.06.14.01:13:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2015.05.27.),  154-155. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 6:02


Felszólalások:   130-153   154-155   156-157      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Pogácsás Tibor államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Még mindig rengeteg a tartósan betöltetlen praxis” címmel a mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lukács László György jobbikos képviselő úr.

Öt percre öné a szó.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kívántam ebben a témában szólni, a praxisoknak, illetve az alapellátásnak a kérdésében, mert talán a soron következő vitanapon az alapellátás a költségvetés tárgyalásakor kiemelten szóba fog kerülni. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy az alapellátás milyen problémákkal küzd, és ennek az egyik legnagyobb rákfenéje maga a betöltetlen praxisoknak a száma. Az aktualitását mondtam, azt viszont mindenképpen érdemes tudni, hogy a praxisoknak úgymond az összessége jelenti a fogorvosi, a háziorvosi praxisokat, de akár a védőnői ellátást is, hiszen ezek az alapellátásnak az egyes elemei.

Azt, hogy mekkora baj van az alapellátásban és a praxisok ügyében, azt egy nagyon egyszerű mutató mutatja, az Országos Alapellátási Intézet tartja nyilván azokat a betöltetlen és tartósan betöltetlen praxisokat, amelyek számából lehet következtetni, hogy mégis milyen problémával állunk szemben.

Nagyon fontos tisztázni azt a terminológiát, hogy mit is jelent a tartósan betöltetlen praxis. A tartósan betöltetlen praxis definíciója az, amelynek esetében az önkormányzattal kötött szerződés legalább 6 hónapja megszűnt. Nyilvánvalóan ez azt jelenti, hogy 6 hónapja az a praxis betöltetlen, tehát a 6 hónapon túli betöltetlen praxisokról lesz a következőkben szó.

A jelenlegi kimutatást szintén az Országos Alapellátási Intézet tartalmazza, és ebből megállapítható, hogy a 2015. évi első havi hatállyal, tehát az év fordulójának hatályával 203 olyan háziorvosi praxis van, amely betöltetlen. Ennek külön érdekessége, hogy egyébként az itt mellettem ülő barcsi származású és barcsi lakos Ander Balázs számára érdekes lehet, hogy 2005. május 1-je óta a barcsi egyik körzet a rekorder, 10 éve betöltetlen ez a körzet. Egyébként hasonló betöltetlen körzettel találkozunk nemcsak Dél-Somogyban, hanem például választókerületemben, Tiszabőn és Kenderesen is, ahol szintén 10 éve nem láttak már orvost egy-egy vegyes körzetben.

A legtöbb betöltetlen praxis Borsod megyében van, de sajnos Békés megye is jól áll, ha mondhatjuk úgy, hogy jól áll, és Heves megye is felfért erre a képzeletbeli dobogóra a betöltetlen praxisok számában. Ehhez képest a fogorvosokról azt gondolná az ember, hogy jobban állnak, de sajnos a fogorvosoknál is komoly betöltetlen praxisszámmal állunk szemben, méghozzá többel, mint a háziorvosoknál, 221 tartósan betöltetlen praxis van. Összességében az országban 423 helyen nincs akár házi gyermekorvosi, akár vegyes, akár felnőtt háziorvosi vagy fogorvosi ellátás.

A tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma a gyermek-háziorvosoknál kifejezetten rossz számot és rossz arányt mutat, és egy nagyon rossz jövőképet fest elénk, ugyanis 41 olyan gyermek-háziorvosi praxis van, amely betöltetlen. Szintén saját választókerületemből tudok erre példát hozni: Tiszafüred, Fegyvernek, Karcag, Tiszaörs, Kenderes, ezek mind a választókerület települései, betöltetlen gyermekorvosi praxissal.

És miért nem vonzók ezek a háziorvosi rendelők, ez a háziorvosi ‑ mondhatjuk úgy ‑ életpálya? Az első egy finanszírozási ok. Mint mindannyian tudjuk, az egészségügyből hiányzó forrásokban sajnos a háziorvosok sem bővelkedtek, dúskáltak, mint ahogy egyébként az egészségügyben mindenhol máshonnan hiányzott a forrás. De nagyon komoly gond az elöregedés is, nagyon érdekes az a statisztika, amely azt mutatja, hogy a háziorvosok egyharmada már a nyugdíjkorhatáron túl van, és ehhez kapcsolódóan az utánpótlás is komoly kihívásokkal küzd.

A házi gyermekorvosi praxisoknál mindez még azzal is megspékelődik, hogy még egy kicsivel rosszabbul finanszírozottak, mint a háziorvosi praxisok, jóval szűkebb lehetőségeik vannak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy pillanatnyilag a házi gyermekorvosokat egyedüli vonzó tényezőként a gyermek, a gyógyítás vágya köti oda, hiszen mind a munkakörülményeik, mind a bérezésük elrettentőleg hat. És ami az utánpótlásukat illeti, azért nincs elég házi gyermekorvos, mert 40 gyermekgyógyász végez egy évben, ami az egynegyedével kevesebb, mint amennyire szükség lenne, tehát lényegében mondhatjuk úgy, hogy el van vágva az utánpótlási vonal.

(21.20)

A rezidensösztöndíjak ideig-óráig itt tartják ezeket az orvosokat, de a szakvizsgát követően lényegesen visszaesik a fizetésük.

Az állam mit tett? Az OEP elindított egy pályázatot, ahol a pályázati forrásokból 500 millió forint állt rendelkezésre, egy 10 milliárdos alapellátási bővítést tett lehetővé, és lenyúlta ‑ mondhatjuk pongyolán ‑ a Jobbiknak azt a kezdeményezését, hogy iparűzésiadó-mentességet juttasson a háziorvosoknak és a praxisoknak. A Jobbik egyébként továbbra is ezt javasolja, és ez az egyik követendő út, túl azon, hogy egyébként növelni kell a forrásokat, mert a legközelebb eső háziorvosok egyre távolabb kerülnek az emberektől, egyre több a betöltetlen praxis, és nemcsak a frusztráció nő az orvosokban, a betegekben, hanem gyakorlatilag a falvak, a vidéki városok kihalásához vezet egy-egy praxis eltűnése. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   130-153   154-155   156-157      Ülésnap adatai