Készült: 2021.06.14.01:01:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

72. ülésnap (2015.05.12.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:55


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A következő napirend előtti felszólalásra Lukács László György képviselő úr jelentkezett, a Jobbik részéről: „Kezdődik: forradalmi hangulatban az egészségügy” címmel. Megkérem szocialista képviselőtársaimat, hogy ne itt vitatkozzanak; majd ha szót kapnak, akkor beszéljenek. Öné a szó, képviselő úr.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Lassan egy hónapja foglalkozunk az ápolói tavasszal, és nem telik el nap úgy, hogy a hírekben ne hallanánk erről, nem telik el nap úgy, hogy ne szólalna föl valaki ebben az ügyben a parlamentben. Egészen a mai napig, a mai demonstrációig, ami a Hősök terén 17 órakor kezdődik, nagyon keveset hallott meg a kormány. Mondhatjuk úgy is, hogy a kormánynak képességbeli gondjai vannak, és a hallással vannak gondjai. A kormány nem hallotta meg azokat a bérköveteléseket, azokat a bérproblémákat, amelyek az egészségügyi szakdolgozókat és közöttük az ápolókat feszítik. Rendezetlen túlórabérekkel, minden szektort szinte alulmúló bérekkel állunk szemben.

De nem hallotta meg a kormány azokat a munkakörülménybeli hiányosságokat és kihívásokat sem, ami gyakorlatilag most már az egészségügyben dolgozók egészségét veszélyezteti. Így a munkakörülmények, mind a munkahelyek fizikális problémái, mind a pszichés kihívások komoly és hátrányos következményekkel vannak az ápolók mindennapjaira.

De nem hallotta meg a kormány azt sem, hogy az utánpótlásban, a képzésben is óriási probléma van. 10 ezer fő ápoló hiányzik jelenleg a rendszerből, 50 évhez közelít az ápolók átlagéletkora, és már nincs diák, de nemhogy diák sincs, hanem az őket oktató szakoktatói gárda is kikopott.

De mielőtt elfogultak lennénk és a kormány képességbeli hiányosságairól beszélnénk, nyugodtan beszélhetünk az itt helyet foglaló baloldali politikusok, az MSZP és a DK képességbeli hiányosságairól is, bár ők a nem hallás helyett a nem emlékezést választották. A baloldali politikusoknak bőségesen van elszámolnivalójuk azzal a kórházrombolással, azzal az egészségügyi tönkretétellel, amelyet az áldozatos ‑ mondhatjuk zárójelben: áldozatos - munká­juknak megfelelően tettek. Ők voltak azok, akik kivéreztették a magyar egészségügyet, ők vezették ide a magyar egészségügyet, ahol tart.

Most pedig mi történik? A Fidesz és az MSZP egymást mentegeti, egymással versenyez, hogy ki nem tett semmit, ki mit tett, illetve ki hogy próbálja eltussolni azokat a tévutas politikákat, amelyekkel az egészségügy a jelen helyzetbe jutott.

Ezzel szemben a Jobbik őszintén és hitelesen állt hozzá a problémához, és egy olyan határozati javaslatot tett le, amely minimális költségvetési kihatással jár. A határozati javaslatban az államigazgatási oldalát kívánja a Jobbik úgy megreformálni az államigazgatásnak és az ápolók ügyének, hogy az ne kerüljön pluszköltségbe és ne képezzen pluszterhet. Ebből három területen koncentrálnánk a javaslatokat. A három terület: az országos főápolói intézmény visszaállítása, amely a humánerőforrás-krízist szeretné feloldani, amely ebben a rendszerben uralkodik, szeretné, hogy egy önálló egészségügyi minisztérium jöjjön létre, de ha a minisztériumot nem lehet létrehozni, akkor az államtitkárságon belül legyen egy ápolásügyi főosztály, amely az ápolókkal kiemelten tud foglalkozni. Ezenfelül szeretné, hogy az ágazati szakképzés ismételten az egészségügyhöz kerüljön, és ne a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkozzon azzal.

Ezek mind-mind olyan kérdések, mind-mind olyan lehetőségek, amelyek pénzbe nem kerülnek. És akármennyire zavarja ez az MSZP-t, mert nem ők vetették fel, vagy akármennyire zavarja a Fideszt, hogy nem nekik jutott eszükbe az ésszerűsítés, a Jobbik elhatározott emellett, és ezzel áll ki a 24. óra után járó ápolók ügyében.

De ma a kiabálásnak már nincs tovább helye, nincs tovább helye a pártoskodásnak. Arra kérek mindenkit, hogy a pártpolitikát elfelejtve a lehető legtöbben menjünk ki a 17 órakor kezdődő demonstrációra, hogy részt vegyünk (Zaj.) és szolidaritásunkról biztosítsuk az ápolókat. Ma talán lehetőség lesz arra is, hogy például Rétvári Bence levegye a zakóját, levegye a nyakkendőjét, és nyugodtan civilben kijöjjön a demonstrálók közé, és részt vegyen azon a meneten, amely 17 órakor gyülekezik, és 18 órától indul az Arany János utcába. A mai napon lehetőség nyílik arra, hogy nyomatékot adjunk a demonstráció hangjának, hogy mindenki szót kaphasson, és mindenki meghallja, így a kormány is meghallja azt, amit követelnek az egészségügyi szakdolgozók, a baloldal végre tudjon emlékezni, képes legyen emlékezni arra, hogy milyen kórházrombolást tettek, és az emberek, valamint a kormány végre megismerhesse, hogy a Jobbik mennyire szolidáris az ápolókkal, és mit szeretne tenni úgy, hogy ez az országnak, a költségvetésnek szinte egy fillérjébe se kerüljön.

Innen szeretnék megkérni a média nyilvánosságát kihasználva minden jóérzésű magyar polgárt, hogy a lehető legtöbben vegyünk részt és támogassuk az egészségügyi dolgozók követeléseit, és vegyünk részt a ma 17 órakor kezdődő, a Hősök terén megtartandó demonstráción. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azért a kérdéskör szerintem komolyabb annál, semmint amilyenné itt a hangulat változott az elmúlt percekben. Először is úgy gondolom, az egészségügyben dolgozók helyzetén érezhetően csak akkor lehet segíteni, ha több forrást is biztosítunk számukra. Én nem értek egyet a Jobbik álláspontjával, hogy pluszforrás nélkül is lehet érdemi segítséget nyújtani. Ebben az évben 6 százalékkal nőtt az egészségügyi ágazat teljes költségvetése, ehhez még hozzáadódik az a 60 milliárd forint, amit a kórházak adósságállományának a csökkentésére tudunk fordítani.

Bízunk benne, hogy még további források is rendelkezésre fognak állni az egészségügyben. Csak ezekkel a pluszforrásokkal lehet elérni azt, amit a diplomás ápolók esetében sikerült az elmúlt öt évben, hogy egy diplomás ápolónak 41 ezer forinttal nőjön a keresménye. Nyilván jó lenne, ha ennek a többszörösét tudnánk elmondani, csak mi nem választjuk azt az utat, amit a szocialisták, akik hitelből emeltek fizetéseket, mi arra törekszünk, hogy az ország gazdasági teljesítményének a növekedéséből ágazatonként előbb a pedagógusoknak, valamelyest az egészségügyi dolgozóknak, a rendvédelmi dolgozóknak, a fegyveres testületek tagjainak, kormánytisztviselőknek nyújtsunk béremelést. Ebben természetesen fontos, hogy az egészségügyi béremelés is tovább folytatódjék.

Összességében, ahogy mondtam már a mai napon, 24 százalék volt az ágazatban az a béremelés, amit 95 ezer embernek tudtunk garantálni. 76 milliárd forint értékben sikerült pluszforrásokat teremtenünk az egészségügyi bérnövekedés fedezésére; mindezt úgy, hogy igyekeztünk az ágazat képviselőivel külön-külön és együtt is minél több alkalommal egyeztetni és találkozni. Ennek az egyik fontos következménye az, amiről a múlt héten a Népjóléti bizottságban is be tudott számolni Balog Zoltán miniszter úr, hogy 2016. január 1-jétől újabb 43 ezer ápolónak nyílik meg az a lehetőség, hogy a korábbi mozgóbér helyett alapbéremelésben részesülnek 15 milliárd forintos pluszforrásból, és ez még további 17 ezer orvos számára jelenthet forrásokat.

(9.30)

Felmerült itt többször, teljesen indokoltan az orvosok elvándorlásának kérdése, ami Magyarországon és sok másik országban is problémát jelent, hiszen ez nem egy specifikusan magyar probléma. 2,5 milliárd forintot törekszünk arra fordítani a következő évben, hogy a fiatal szakorvosokat is itthon tartsuk, hiszen a korábbi években is már több milliárd forint volt az az összeg, amivel fiatal rezidensek ösztöndíját, plusz 100 vagy 200 ezer forintját igyekeztünk megadni ahhoz, hogy ők a magyarországi munkavégzést, a magyarországi szolgálatot válasszák, és ne vándoroljanak ki Magyarországról, ne máshol folytassák tevékenységüket.

Bízunk benne, hogy akik most a rezidensidőszakból kikerülnek, azok fiatal szakorvosként, ha megkapják ugyanezt a pluszjuttatást, ugyanezt a nettó 100 vagy 200 ezer forintot, akkor a továbbiakban szakorvosként is itt dolgoznak Magyarországon. Ez egy olyan program, amelyik körülbelül három éve fut. Ha a korábbiakban is lett volna ilyen, akkor sok másik orvost is sikerült volna Magyarországon tartani. De ez csak az utóbbi években indult el, éppen ezért az eredmények is ezekből az évekből mondhatók, de több ezer fiatal orvost sikerült már ennek a programnak a révén Magyarországon tartani.

A háziorvosok számára évente 10 milliárd forintos többletforrást biztosítottunk, immáron kétszer is. Bízunk benne, hogy a háziorvosok esetében az egyik legégetőbb problémát, az elöregedést tudja oly mértékben orvosolni, hogy fiatal, végzett orvosok is a háziorvosi praxist válasszák, és itthon tevékenykedjenek háziorvosként. Fontos törvénymódosítási lehetőség vagy törvényben biztosított lehetőség egy friss kormányzati beterjesztés nyomán, hogy az önkormányzatok a helyi iparűzési adót is elengedhetik a háziorvosoknak, ezzel is csökkentve terheiket. Bízunk benne, hogy minél több önkormányzat él ezzel, és tartja településén a háziorvosokat.

Fontos volt a béremelésen kívül nyilván az a fejlesztés, ami az ön által említett munkakörülményeken igyekezett javítani, összesen 500 milliárd forint értékben. Fontos a chipsadó bevezetése, ami pluszforrást jelentett, és amit kifejezetten, pántlikázottan az egészségügyi bérekre kell fordítani. Fontos volt a várólisták csökkentésével kapcsolatos 8,5 milliárd forint, amit az elmúlt másfél évben erre költöttünk. Fontos az adósságkonszolidáció, ami most is zajlik, hiszen ezekben a napokban véglegesedik az, hogy pontosan mely kórház milyen támogatást kap, hogyan váltjuk meg az adósságukat.

Az egészségügyi szakközépiskolák újraindítása azt a fajta szakemberhiányt hivatott orvosolni, amit ön mondott. Ez 2300 fiatalt jelent, 14 ezer szakdolgozónak térítésmentes képzést biztosítottunk, pályaválasztási, pályaorientációs ösztöndíjra pedig a következő években 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre, pontosan azért, hogy minél többen válasszák az egészségügyi pályát.

Bízom benne, hogy ezek az intézkedések tovább folytatódnak a következő években, nem források nélkül, ahogy ön mondta, hanem további források biztosításával, és még a következő években is beszámolhatunk hasonló vagy ennél nagyobb mértékű béremelésekről. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai