Készült: 2021.06.17.21:41:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

17. ülésnap (2014.09.26.),  123-124. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:59


Felszólalások:   17,19-123   123-124   125-126      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a politikai vitát lezárom. (Közbeszólások.) Nyugodjanak meg! (Derültség.) Hamarosan önöknek is kezdődik a hétvége, ezt már bírják ki.

Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! A mai egyetlen napirendi pontunk tárgyalásának végére értünk, ezért most napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lukács László György képviselő úr, Jobbik: "Napjainkban minden ezredik újszülött halláscsökkenéssel jön a világra. Miként segíthetünk?" címmel. Megadom a szót. Képviselő úr, öt perc áll a rendelkezésére. Parancsoljon!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján tartják a hallássérültek világnapját. Nemzetközi adatok bizonyítják, hogy a halláskárosodás ma a világ leggyakoribb születési rendellenességének számít. Napjainkban minden ezredik újszülött halláscsökkenéssel jön a világra, ez alkalomból szeretném tehát felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét az újszülöttkori objektív hallásvizsgálat fontosságára.

Örvendetes, hogy a technikai fejlődés révén a hallásszűréshez ma már hatékony diagnosztikai eszközök sora áll rendelkezésre, amelyek akár újszülöttkorban is képesek megbízható információkkal szolgálni az egyik legfontosabb érzékszervünk működésének minőségéről. Az azonban kevéssé örvendetes, hogy hazánk állami fenntartású kórházaiban a korszerű, objektív, azaz műszerrel történő hallásszűrés gyakran igen nagy akadályba ütközik, márpedig tudvalevő, hogy a gyermekek hallását illetően különösen fontos az időben felállított pontos diagnózis, mivel az első hat hónap kritikus a beszédfejlődés és a beszédértés kialakulása szempontjából.

Bizonyára önök is belátják, hogy gyermekeink halláscsökkenésének korai időszakban történő felismerése egyszerre egyéni, össztársadalmi és gazdasági érdek. A megfelelő szülészeti eszközpark hiánya miatt későn felfedezett halláskárosodás kezelése mind a szülőkre, mind a társadalombiztosításra, ezáltal pedig az államra komoly anyagi terhet ró. Ezen teher mellett eltörpülne az az összeg, melyet a kórházak megfelelő eszközökkel való ellátása jelentene. Egy magát gondoskodó vagy jólétinek nevező állam - mint amilyen Magyarország is - fel kellene hogy karolja ezt az ügyet, és a korszerű eszközzel történő újszülöttkori hallásszűrést a törvény erejével kellene elrendelnie, annál is inkább, mivel már elérhető áron beszerezhetők azok az eszközök, amelyek az agytörzsi válaszok vizsgálatának segítségével közel százszázalékos eredményességgel és fájdalommentesen térképezik fel a hallórendszer belső, idegi struktúráinak működését. Az így felismert halláscsökkenés megfelelő kezelésével a siketek és nagyothallók számára egész életen át tartó életminőség-javulást lehet elérni. Az ilyen berendezések rendeltetésszerű használata, azon túl, hogy hosszabb távon jelentős tehertől szabadítja meg az államkasszát, az összes állami kórház ez irányú ellátásban történő minőségi kiegyenlítődését is maga után vonja.

Sajnos, e terület jogi szabályozottsága azonban számos kivetnivalót hagy maga után. A többször módosított, a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. népjóléti minisztériumi rendeletnek a mellékletében szerepel az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok fejezete, amely 0-4 napos korban csupán az újszülöttkori hallásvizsgálatot teszi kötelezővé. Ennek mikéntjét azonban nem említi, így akár a szubjektív módszerekkel való vizsgálódásnak is teret engedhet.

2013 karácsonyi ajándéka volt e terület felelős dolgozói számára az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek újraszabályozása, amely során az EMMI-rendeletben megfogalmazódott és amelynek keretében megtörtént az egészségügyi szolgáltatások szakmai minimumfeltételeinek újraszabályozása is. A vonatkozó fejezet azonban a szülészeti-nőgyógyászati osztályokon, illetve az újszülöttellátó neonatológiai osztályon csupán hallásszűrő berendezés meglétét írja elő, és nincs utalás arra vonatkozóan, hogy e berendezéseknek milyen paraméterekkel kell rendelkezniük. Ilyen alapon a készülék akár évtizedes korú is lehet, mint ahogyan több kórházunkban is előfordul. A korszerűtlen eszközökkel történő hallásvizsgálat eredményét jelentősen torzíthatja továbbá a hallójáratokban esetleg még fellelhető magzatvíz, illetve magzatmáz. A pontatlan eredmények után további költséges vizsgálatok következnek, gyakran feleslegesen. Az utólag szükségtelennek bizonyuló vizsgálatok és azok időbeli, illetve anyagi terhei elkerülhetőek lennének korszerűbb eszközök, például BERAphone használatával.

Nem igazán találni továbbá olyan jogszabályt sem, amely a hallásszűrő berendezések kötelező, OEP által támogatott használatát, illetve a használat mikéntjét írná elő. Az Egészségügyi Minisztérium 2009-es szakmai irányelve a 0-18 éves gyermekek teljes körű, életkorhoz kötött hallásszűréséről ugyan alaposan körbejárja a hallásvizsgálat mikéntjét, azonban ez a dokumentum kötelező erővel nem bír. A jelenlegi szabályozás által elvárt végeredmény, hogy a későn felismert hallásvesztés miatt gyermekeink beszédfejlődése, kommunikációja, illetve tanulási képessége ne legyen akadályoztatva - jelenleg ez nem teljesül maradéktalanul.

Ezen a téren az Országgyűlés, mint az elhangzottakból is kiderülhet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), még számos tennivalóval rendelkezik. Kérem tehát önöket, ne késlekedjünk tovább. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.)




Felszólalások:   17,19-123   123-124   125-126      Ülésnap adatai