Készült: 2019.10.18.14:45:38 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
2 104 2010.05.17. 7:26  95-180

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Április 11-én és április 25-én a magyar emberek egy egészen világos, egyértelmű, egyenes döntést hoztak. Világosan, egyértelműen és egyenesen mondták el a regnáló kormánynak, hogy mit is gondolnak az elmúlt esztendők teljesítményéről.

Az emberek nemcsak kormányt váltottak, nem egyszerűen kormányt váltottak, hanem megbuktattak egy rendszert. Megbuktatták a régi rendszert, és ezzel párhuzamosan alapítottak egy újat. Márpedig ha az emberek összeállnak, régóta nem látott egységbe forrnak, és megdöntenek egy rendszert és alapítanak egy újat, azt - ha tetszik ellenzéki képviselőtársainknak, ha nem - forradalomnak szokták hívni. Ezt a forradalmat nem az utcán, nem csak az utcán vívták meg az emberek, hanem alapvetően a szavazófülkékben vitték győzelemre ezt a forradalmat.

De ha arról beszélünk, hogy az emberek ezzel a forradalommal megbuktatták a régi rendszert és alapítottak egy újat, akkor érdemes néhány perc erejéig elidőzni annál a gondolatnál, hogy vajon mit is buktattak meg valójában az emberek. Mi is az, amiről akkor beszélünk, amikor az emberek által a régi rendszer megbuktatásáról szólunk? Először is a magyar emberek megbuktatták a bűnszervezetek korszakát. Azt a korszakot, amikor gyakran azon minisztériumok felső vezetésében is tomboltak a bűnszervezetek, amely minisztériumoknak adott esetben, baj esetén az ország védelmét kellett volna megszervezniük; ahol a legkatonásabb rendnek kellett volna uralkodni, onnan is napról napra bűnszervezetekről adtak hírt a krónikák. Ezt a korszakot a magyar emberek megbuktatták, ezt a korszakot pedig a következő kormánynak kell lezárnia.

Az emberek megbuktatták azt a korszakot is, amikor egy-egy off-shore cég működtetése és birtoklása, ha talán feltételt nem is, de előnyt jelentett akkor, amikor kormányzati pozíciókat osztottak. Az emberek megbuktatták azt a rendszert, amelynek kormányai az ország eladósításával gyakorlatilag tönkretették a magyar gazdaságot, és nagy lépéseket tettek annak érdekében, hogy elzálogosítsák a magyar fiatalok jövőjét. Az elmúlt nyolc esztendőben a magyar államadósság a nemzeti össztermék 80 százalékára nőtt, annak ellenére, hogy 2002-ben ez a szám mindössze az 50 százalékot érte el.

A magyar emberek megbuktatták azt a rendszert, amely felrúgta a szociális biztonságot, amelynek esztendői alatt folyamatosan nőtt a nyugdíjas-infláció, egyre rosszabb helyzetbe kerültek a nyugdíjasok, a munkanélküliséget pedig az egekbe emelték. Az a rendszer, amelyet a magyar emberek megbuktattak, magáénak tudhatja azt a kétes dicsőséget, hogy 16 esztendős csúcsra juttatta el a magyar munkanélküliséget. A Bokros-korszak alatt nem voltak annyian munka nélkül Magyarországon, mint vannak most.

A magyar emberek megbuktatták azt a rendszert, amelynek tevékenysége nyomán a magyar egészségügyi rendszer gyakorlatilag az összeomlás szélére jutott el. Soha annyian, soha olyan hosszan nem kellett hogy műtétekre várjanak, mint ma Magyarországon, soha ilyen rossz állapotban a magyar egészségügyi rendszer nem volt, mint most.

A magyar emberek megbuktatták azt a rendszert is, amely gyakorlatilag megszüntette a közrendet, amely ideológiai vitákat folytatott a bűnözésről, és amelynek kormányai sokkal inkább a bűnözők mentegetésével, mint a bűn, a bűnözés elleni harccal voltak elfoglalva.

A magyar emberek megbuktatták azt a rendszert, amely a politikai döntések középpontjába folyamatosan magánérdekeket helyezett.

Ezt a rendszert tehát megbuktatták az emberek, viszont alapítottak helyette egy újat, egy olyan új rendszert, amelyben nemzeti ügyek vannak, és amelynek kormánya nemzeti ügyeket kell hogy szolgáljon.

Melyek ezek a nemzeti ügyek? Először is a következő kormánynak - a magyar emberek döntése alapján - talpra kell állítania a magyar gazdaságot. 2002-ben Magyarország a régió éllovasa volt. Mindenki, még a szocialisták vezető politikusai is egyetértettek abban, hogy Magyarország Közép-Európa vezető ereje, néhány évre van az euró bevezetése, Magyarország igazán kedvező gazdasági helyzetben van. 2010-re Európa betonbiztos sereghajtójává vált Magyarország, köszönhetően az elmúlt nyolc esztendő gazdasági kormányzati teljesítményének.

A magyar emberek olyan rendszert alapítottak, amelyben a kormánynak kötelessége lesz a magyar egészségügyi rendszer megmentése. A magyar egészségügyi rendszer gyakorlatilag az összeomlás határán van, innen a magyar egészségügyet meg kell menteni.

Az emberek által alapított új rendszerben a kormánynak helyre kell állítania a szociális biztonságot is. Nem hagyhatjuk, hogy tomboljon a szegénység, nem hagyhatjuk, hogy családok egzisztenciája és jövőképe menjen gyakorlatilag teljesen semmibe a munkanélküliség tombolása miatt; a következő kormánynak, a következő rendszernek a magyar munkahelyeket is meg kell védenie.

A magyar emberek egy olyan rendszert alapítottak, amelyben nemzeti ügy a rend helyreállítása. Ma az ország bizonyos régióiban már nem az a kérdés, hogy az emberek sötétben ki mernek-e menni egyedül az utcára, hanem az a kérdés, hogy sötétben el mernek-e otthon aludni, mert különböző rablóbandák és hordák járják a kisebb településeket, ahonnan szinte mindent elvisznek. Lehet, hogy ezek a jog szerint kis értékű lopásnak minősülnek, de annak, akinek elviszik az utolsó kis értékét, annak, akinek elviszik a terményét a földről, annak bizony a lopás százszázalékos és nagy értékű.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, a magyar emberek egy új rendszer megalapítását döntötték el, és ezen döntésüknek a Magyar Országgyűlésnek meg kell felelnie. A Magyar Országgyűlésnek ezért nemcsak az lesz a feladata az elkövetkezendő időszakban, hogy törvényeket alkosson a sikeres elszámoltatás és a gazdasági vészhelyzet kivédése érdekében, hanem az is, hogy egy politikai nyilatkozatban deklarálja: világosan megértette a magyar emberek akaratát, a magyar emberek döntését, és készen áll arra, hogy megalapítsa a nemzeti együttműködés rendszerét. Tehát ha röviden kellene összefoglalni, mondhatnánk azt is, hogy a következő parlamentnek nem lehetősége, hanem igenis kötelessége egy politikai nyilatkozattal kifejezni, hogy tudomásul vette, értette az emberek akaratát, és annak megfelelően fog eljárni az elkövetkezendő négy esztendőben.

Tisztelt Képviselőtársaink! Ez az igazi demokrácia, amikor a választott képviselők megértik a választóik akaratát, és annak megfelelően járnak el az elkövetkezendő négy esztendőben. A Fidesz képviselőcsoportja minderre készen áll, ezért támogatja a politikai nyilatkozat parlamenti elfogadását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(19.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 18 2010.05.26. 6:26  1-192

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A közügyek intézése, a politika és a műkorcsolya között rendkívül sok különbség van, de talán most számunkra a legszembeötlőbb és legfontosabb különbség, hogy amíg abban a sportágban van szabadon választott gyakorlat, addig a politikában és az ország vezetésében csak kötelező feladatok vannak; olyan kötelező feladatok, amelyeket egyértelmű és világos utasítások alapján kell elvégezniük a politikusoknak és az ország vezetőinek.

Ezek az egyértelmű és világos utasítások - demokráciában - a választóktól származnak; a választóktól, amely utasításokat a választásokon hozzák a politikusok, az ország leendő vezetőinek tudtára. Most a magyar választók egyértelmű, világos, látható és hallható utasítása úgy szól, hogy új rendszert kell létrehozni. Le kell zárni a régit, fel kell azt számolni, el kell számolni és el kell számoltatni mindazt és mindazokat, akik ott döntéseket - és rossz döntéseket - hoztak, és új rendszert kell létrehozni. Márpedig, ha ez a választók világos, egyértelmű és érthető akarata, hogy új rendszert kell létrehozni a régi helyett, akkor az azt jelenti, hogy a két rendszer között - régi és új között - rendszerszintű különbségeknek kell lenniük. Ezeknek a rendszerszintű különbségeknek felel meg A nemzeti együttműködés programja.

Nézzük tehát, mik azok a legfőbb rendszerszintű különbségek, amelyek megkülönböztetik az új rendszert, az új korszakot a régi rendszertől, a régi korszaktól. Először is az egyik legfontosabb rendszerszintű különbség, hogy az új korszak első kormányában nem jelent sem előnyt, sem feltételt a kormányzati pozíciók betöltésénél off-shore cégek birtoklása vagy ilyenek számára adótanácsadás. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Mint ahogyan rendszerszintű különbséget jelent az is a régi és az új rendszer között, hogy az új rendszerben a spekuláció helyett ismét a tisztességesen végzett munka fogja jelenteni a boldogulás alapját. Ennek megfelelően az új korszak első kormánya nemzeti ügynek fogja tekinteni a meglévő munkahelyek megvédését és új munkahelyek létrehozását, hogy a magyar embereknek ismételten legyen lehetőségük tisztességes munkával keresni a boldogulás útját.

Aztán rendszerszintű különbség lesz az is, hogy innentől kezdve a kormányzati döntések fókuszába a magánérdekek helyett újra a közérdek kerül. Le kell zárni ugyanis azt a korszakot, amikor a honvédelmi tárca fogorvosi rendelőknek osztogat megbízásokat, és le kell zárni azt a korszakot, amelyben a privatizációs döntések fő irányvonala nagyjából úgy szól, hogy 100 millióért eladjuk, hogy aztán sok milliárdért visszavehessük. Na, ennek kell véget vetni!

Aztán rendszerszintű különbséget fog jelenteni a régi és az új rendszer között az is, hogy innentől kezdve az új korszak első kormánya nem ideológiai vitákat fog folytatni a bűnözésről. Nem azzal fogja tölteni az idejét, hogy menteget különböző ismérvek mentén különböző bűnözői csoportokat, hanem harcot, kemény, kíméletlen harcot fog folytatni a bűnözés ellen, és nemzeti ügynek tekinti azt, hogy ismét rend legyen az országban, ismét rend legyen az ország azon területein, ahol ma talán csak álomnak, hiú, naiv ábrándnak tűnik az, hogy egyszer nyugalom és béke legyen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Aztán rendszerszintű különbség lesz az új korszak és a régi korszak között az is, hogy a szélsőséges szervezeteket az új korszak első kormánya nem a háttérből fogja szítani és támogatni, hanem határozott lépéseket fog tenni azok felszámolása érdekében. Ezt kívánják a választók, ezt adták utasításban a választáson. Ez egy újabb rendszerszintű különbség.

Mint ahogyan rendszerszintű különbség lesz az is, hogy az új korszak első kormánya nem a profitérdekeknek fogja alárendelni az egészségügy működését, hanem nemzeti ügynek fogja tekinteni a magyar egészségügyi rendszer megmentését. Véget fogunk vetni a hosszú, több hónapos, éves várólistáknak, véget fogunk vetni a magyar egészségügy tönkretételének.

Mint ahogyan az is rendszerszintű különbség lesz, hogy az új korszak első kormánya a jövő erőforrásaiként és nem ellenségekként fog tekinteni a fiatalokra. Magyarországot olyan hellyé kell tenni, ahol nemcsak megszületni, hanem élni is érdemes, ahol nemcsak megszületni, hanem élni is jó.

Végül pedig rendszerszintű különbség lesz az is, hogy a következő kormány, az új korszak első kormánya az ország eladósítása helyett a gazdasági növekedés elérését teszi a gazdaságpolitika célkeresztjébe. Nemzeti ügynek fogjuk tekinteni a magyar gazdaság talpra állítását. 2002-ben Közép-Európában a régió éllovasai voltunk, mára Európa betonbiztos sereghajtójává váltunk - ez így nem mehet tovább! A gazdasági növekedés mindennek az alfája és ómegája, ezért nemzeti ügy lesz a magyar gazdaság talpra állítása.

Tisztelt Képviselőtársaink! Az is egészen világos, hogy a demokrácia nem a hivatásszerű rettegőktől és nem az állandó félelemkeltéstől lesz igazi demokrácia, hanem attól lesz igazi demokrácia, hogy a választott képviselők, vagyis mi itt a parlamentben megértjük a választók akaratát, megértjük a választók utasításait, és ezeknek megfelelően tesszük a dolgunkat. Ennek szellemében íródott tehát A nemzeti együttműködés programja is, amely világossá teszi, hogy a következő kormány a választók akaratának megfelelően fog eljárni. Ezért történt meg a rendszerváltoztatás óta először, hogy a leendő miniszterelnök olyan programot hozott a Ház elé, amely egy az egyben tartalmazza azt a választási programot, amelyet az általa képviselt választási pártszövetség képviselt az országgyűlési választásokon. Erre adták felhatalmazásukat a választók, és a demokrácia arról szól, hogy nekünk ezt a programot kell végrehajtani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 28 2010.07.05. 5:12  28-31

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési választáson a magyar emberek egy új rendszer, mégpedig a nemzeti együttműködés rendszerének létrehozásáról döntöttek. Márpedig az emberek akarata kötelező érvényű a kormányra és ránk, az Országgyűlésre nézve is. Mi, az Országgyűlés több mint kétharmados többségét adó képviselők ennek megfelelően tettük a dolgunkat eddig is, és tesszük ezután is. Vagyis az emberek akaratának megfelelően felépítjük a nemzeti együttműködés rendszerét. Ennek alapján már döntöttünk a politikai és a kormányzati rendszer átalakításáról, mint ahogy láthatták, mindössze nyolc minisztérium jött létre, megfeleztük a parlamenti és önkormányzati képviselők létszámát, valamint eleget tettünk egy régi erkölcsi kötelességünknek a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásával.

Itt az ideje tehát, tisztelt képviselőtársaink, hogy folytassuk legsürgetőbb nemzeti ügyeink megvalósítását, vagyis a magyar gazdaság talpra állítását és a szociális biztonság megteremtését. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Itt az ideje tehát, hogy új időszámítás kezdődjön a magyar gazdaságban is. Itt az ideje, hogy a spekuláció, az átláthatatlanság, az ügyeskedésre kényszerítés helyett végre igazságos, a kölcsönös felelősségvállalásra épülő és a valódi közteherviselést megvalósító gazdasági rendszer jöjjön létre. Márpedig ehhez, tisztelt Országgyűlés, bátor lépésekre van szükség, mert csak ezek a bátor lépések kecsegtetnek a siker reményével. Szerencsére ebből, mármint sikerből az utóbbi időben máris adatott Magyarországnak. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén ugyanis világossá vált, hogy hazánk ezeknek a bátor lépéseknek köszönhetően ismét élenjáróvá vált Európában, mégpedig ez esetben a változások terén.

Magyarország akkor tud megújulni, és akkor tudja visszafoglalni méltó helyét Európában, akkor tudja állni a versenyt itt, a régióban a vetélytársakkal szemben, ha radikálisan leépítjük a bürokráciát, kíméletlenül visszaszorítjuk a korrupciót, és tíz esztendő alatt létrehozunk egymillió új, legális munkahelyet. Ennek érdekében, tisztelt képviselőtársaink, át kell alakítani az adórendszert úgy, hogy a továbbiakban ne büntetést, spekulációt és igazságtalanságot jelentsen, hanem lehetőséget a nemzeti együttműködés rendszerében való részvételre. (Folyamatos nagy zaj az MSZP-frakcióban.)

A kormány első gazdasági akcióterve ennek megfelelően jelentős adócsökkentést, az adórendszer radikális egyszerűsítését és a vállalkozások adóterheinek régen látott mértékű csökkentését javasolja nekünk, vagyis az Országgyűlésnek. A vállalati nyereségadó csökkentése egy régen várt adócsökkentés, amely elsősorban a nemzetgazdaság lelkét adó kis- és közepes vállalkozások terheit fogja jelentősen csökkenteni, mint ahogyan a beruházások engedélyezésének egyszerűsítése és tíz adófajta eltörlése is a vállalkozásokat agyonnyomó bürokrácia elleni harc rendkívül fontos lépései. Az első akcióterv világossá teszi azt is, hogy a gazdaságnak is alapegységeként fogadjuk el a családot, ezért egyenes ági öröklés esetben az államnak sem illeték-, sem pedig adóbeszedés érdekében ott semmi keresnivalója nincs. Mint ahogyan az adórendszeren kívüli kereset bevezetésével elismerjük mindazok erőfeszítéseit, akik adózott jövedelmükből adnak munkát más embereknek.

Ezzel egy időben pedig az akcióterv a kölcsönös felelősségvállalás elvét érvényesítő intézkedésekkel nagy lépést tesz a szociális biztonság és az igazságosság megteremtése felé. Mert, tisztelt képviselőtársaim, gondoljunk bele, azért az mégiscsak enyhe, de nem is enyhe, hanem nagyon durva túlzás, hogy a magyar jegybank elnöke az átlagkereset negyvenszeresét és az amerikai jegybankelnöki fizetés dupláját teszi zsebre havonta, teszi mindezt az emberek pénzéből. Mint ahogyan az is, mondhatnám azt, durva, de inkább mondom úgy, tarthatatlan, hogy egyesek több tíz- vagy akár százmilliós végkielégítésekből élnek, mint Marci Hevesen, és teszik mindezt az emberek pénzéből.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, az első gazdasági akcióterv megnyitja a lehetőséget arra, hogy a parlament ezt a tarthatatlan helyzetet felszámolja. És az akcióterv megnyitja a lehetőséget arra is, hogy most azoktól kérjünk nagyobb hozzájárulást közös ügyeink viteléhez, akiknek korábban éppen az embereket képviselő állam nyújtott segítséget a válság átvészeléséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Lehet nem szeretni, és lehet nemtetszést kifejezni, de a választók áprilisban kijelölték az utat, és mi, a parlamenti többség ezen megyünk tovább. A kormány első gazdasági akcióterve alapján következetesen és az eddigi lendülettel, megalkuvás és a rossz kompromisszumok nélkül folytatjuk a nemzeti együttműködés rendszerének felépítését.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, a...)

VGy/Schmitt-Göndör-Szűcs/pa

(14.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
28 37 2010.07.22. 5:25  36-39

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Van itt jó néhány képviselőtársunk, aki 1998-2002 között is itt ülhetett ezekben a padsorokban, és abban az időszakban egy olyan munkának lehetett a részese, amelynek során a polgári kormány egy világos, kiszámítható, előre jól kalkulálható, megbízható gazdaságpolitikával folyamatosan csökkentette az államadósságot, folyamatosan csökkentette a munkanélküliséget, és ezzel Magyarországot a közép-európai régió éllovasává tette.

Lázár János frakcióvezető úr, képviselőtársam a mai napon itt a napirend előtti felszólalások során már mutatott egy bizonyító erejű dokumentumot, amely azt támasztja alá, hogy az elmúlt 8 esztendős elhibázott gazdaságpolitika, amelyet a szocialista kormányok folytattak, milyen komoly károkat okozott Magyarországnak, és milyen komoly hatással volt Magyarország pozíciójára nézve.

Most azonban, tisztelt képviselőtársaim, új helyzet van. Új helyzet van Magyarország, és új helyzet van Közép-Európa, és új helyzet van egész Európa szempontjából. Ez az új helyzet magyar szempontból pedig úgy fest, hogy a magyar nemzeti érdek, a regionális partnerekkel kapcsolatos kétoldalú célkitűzések, valamint az európai érdekek egybeesnek. Ez az egybeesés először az Európai Tanács legutóbbi ülésén derült ki, meglehetősen világosan. Hiszen ekkor mindenki számára kétségtelenné vált, hogy Európa annak érdekében, hogy megállja a helyét a globális gazdasági versenyben, változtatni szeretne, és komoly változásokat szeretne elhatározni, és azt is láttuk, hogy ezek a változási irányok egybeesnek a kormány által bejelentett első gazdasági akcióterv irányaival.

Mert mik is ezek az irányok, amelyek mind az Európai Tanács közös gondolkodását, mind a 29 pontot jellemezték, jellemzik? Van egy nagyon erős igény és törekvés az átláthatóság és a kiszámíthatóság megteremtésére, valamint a valós közteherviselés és a kölcsönös felelősségvállalás megteremtésére. (Képviselők folyamatosan érkeznek a terembe. Zaj. - Az elnök csenget.) Márpedig tehát, ha ezek a változtatási irányok egybeesnek, ez aláhúzza, megerősíti azt a tényt, hogy az erős Európának szüksége van egy erős Magyarországra, és az erős Magyarország érdeke az erős Európa.

A tegnapi napon - Tóbiás képviselőtársam is volt már kedves Orbán Viktor tegnapi németországi útjára hivatkozni - Németországban az is bebizonyosodott, hogy van komoly közös törekvés a német és a magyar kormány között, ez pedig a költségvetési fegyelem betartására és ezzel összefüggésben a gazdasági növekedés lehetőségeinek megalapozására vonatkozik.

Az elmúlt napokban itt Budapesten többek között a visegrádi négyek miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján bebizonyosodott, hogy Magyarországnak érdeke egy stabil, stratégiai közép-európai együttműködés. Mondhatnám ezt úgy is, hogy Közép-Európának is szüksége van egy erős Magyarországra, és Európa érdeke, hogy a globális versenyben való helytállás érdekében növekedést felmutatni képes közép-európai együttműködés jöjjön létre.

A visegrádi négyek csúcstalálkozóján világossá vált, hogy Közép-Európa megújult, a választók egész Közép-Európában változásokat akarnak, ezt a külföldi sajtó egy része úgy írta le, hogy soha ennyi új arc nem volt még a visegrádi négyek csúcstalálkozóján, van, aki úgy mondja, hogy a varsói expressz végigszáguldott Közép-Európán: Budapesten, Pozsonyon és Prágán. Egy viszont tény, hogy a négy miniszterelnök mindegyike a kereszténydemokrata polgári pártok családjához tartozik, és ez rendkívül komoly esélyt kínál arra, hogy a miniszterelnökök és a négy visegrádi ország megfeleljen annak a komoly igénynek, amely úgy szól, hogy épüljön fel a közép-európai együttműködés rendszere. Hiszen hogyha lesz Közép-Európában egy erős együttműködés, akkor lesz erős, erőteljes gazdasági növekedés is, amely pedig azt jelenti, hogy Európa versenyképes lesz a nemzetközi gazdasági térben. Legalábbis a közép-európai erőteljes fejlődés komoly segítség Európának, hogy versenyképes maradjon.

Ezért tehát a kormány feladata, hogy a nemzeti érdekeket képviselve részese, aktív részese maradjon ennek az együttműködésnek, és azt csak remélni tudjuk, hogy ez az együttműködés minél előbb gyakorlati következményekkel jár, úgymint egy erős, hatékony energetikai együttműködéssel, valamint egy komoly észak-déli infrastruktúra-fejlesztéssel, akár az energetikára, akár különböző közlekedési útvonalakra gondolunk. Kiderült az is - ez már a mai napon -, hogy Közép-Európa erősítésében számíthatunk Horvátországra, amellyel stratégiai, legfontosabb nemzeti céljaink egybeesnek, erős Közép-Európa nincs Horvátország nélkül.

A hét külpolitikai eseményei tehát, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, azt mutatják, hogy a nemzeti ügyek kormánya jó úton jár, arra kérjük a kormányt, hogy menjen tovább azon az úton, amelyet a választópolgárok kijelöltek neki, és arra kérjük a kormányt, hogy tegye Magyarországot minél előbb Közép-Európa legversenyképesebb, legátláthatóbb és legkiszámíthatóbb gazdaságú országává.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 213 2010.10.18. 10:40  198-233

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A most benyújtott törvényjavaslatból is jól látszik, hogy fél éve új korszak van Magyarországon. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Igen! Igen!) A választópolgárok fél évvel ezelőtt egy új korszak megkezdése mellett döntöttek, és ezt a döntésüket két héttel ezelőtt meg is erősítették. Ennek az új korszaknak a legfőbb jellemzője, hogy a kormány és a kormány támogatását adó parlamenti pártok, a kormánypártok a közérdeket képviselik és nem a magánérdeket, ellentétben elődeikkel.

Ma Magyarországon az egyik legfőbb közérdek, hogy a magyar gazdaság talpra álljon, kilábaljon a válságból, és a gazdasági növekedés a lehető leghamarabb, lehetőleg azonnal meginduljon, a kormánynak pedig ezen érvek, ezen ismérvek mellett kell folytatnia gazdaságpolitikáját, a kormánypártoknak itt a parlamentben pedig olyan indítványokat kell benyújtaniuk, amelyek ezt a célt szolgálják.

Milyen eszközök vezetnek a válságból való kilábaláshoz és a növekedés azonnali beindításához? Először is munkahelyeket kell teremteni, tehát a kormány gazdaságpolitikájának fókuszába tíz esztendő alatt egymillió új adózó, legális munkahely létrehozását kell állítania. Másrészt pedig itt az ideje, hogy végleg átadjuk a múltnak az elmúlt időszak kudarcra ítélt, kudarcot vallott, megszorításokra épült gazdaságpolitikáját, azt a gazdaságpolitikát, amelyről, a kudarcról saját maga állította ki a bizonyítványát, azzal, hogy a megszorításokat újabb és újabb megszorítások követték, ezzel bizonyítván, hogy sikertelen, kudarcot jelentő úton járnak.

Tehát most a legfőbb közérdek a gazdasági növekedés azonnali beindítása, vagyis az együttműködés gazdaságpolitikájának erősítése és kiterjesztése, márpedig ennek a gazdaságpolitikának az arányosság talaján kell állnia. Tehát a válságból való kilábalás terheinek viseléséből mindenkinek ki kell vennie a részét, és mindenkinek arányosan kell kivennie a részét. Aránytalan, tisztességtelen, igazságtalan adórendszerrel nem lehet kilábalni a válságból. A kilábalás terheinek viselésében mindenkire számítunk, és mindenkire arányosan számítunk, mert ez így tisztességes, így fair, és így igazságos.

Tisztességes és igazságos az is, hogy a kormány és a kormánypártok végre nem az emberekről húznak le még egy újabb bőrt, hanem azoktól kérünk most nagyobb szerepvállalást, akik eddig kevesebb terhet viseltek. Persze, az ellenzéki pártok, elsősorban a Magyar Szocialista Párt hiába kéri rajtunk számon a megszorításokat, megszorítások márpedig nem lesznek. Nem lesznek azért, mert kudarcot vallottak, és azért sem lesznek, mert az idei esztendőben az emberekről már több bőrt is lehúztak, elvettek egyhavi nyugdíjat, elvettek egyhavi bért a közalkalmazottaktól, az általános forgalmi adót 20 százalékról 25 százalékra emelték, ezzel is sokkal inkább a szegényeket és a szerényebb körülmények között élőket sújtva, a nyugdíjkorhatárt pedig 62 évről 65 évre emelték. Ezek után az emberekről még egy bőrt lehúzni nem lehet.

A Fidesz egyetért a kormány azon céljával, amely úgy szól, hogy az ország végre ne nemzetközi szervezetek lélegeztetőgépén tengődjön, hanem a saját lábára álljon, és a piacról finanszírozza magát. Ahhoz pedig, hogy az ország a piacról tudja magát finanszírozni, bizalom kell, piaci bizalom kell, és ezt a bizalmat pedig úgy lehet megteremteni, hogy a kormány az idei esztendőben és jövőre is elkötelezte magát amellett, hogy tartja azt a költségvetési hiányt, amelyet az Európai Unió meglehetősen szigorú követelményei előírnak Magyarország számára.

A benyújtott törvényjavaslat, amely a válságadókat tartalmazza, azért is támogatható a Fidesz részéről, mert a válságadók nem veszélyeztetnek munkahelyeket, nem veszélyeztetik az érintett ágazatok működését, hiszen a profit, tehát a megtermelt nyereség egy részét érintik. És azért is elfogadható a Fidesz számára ez a törvényjavaslat, mert illeszkedik a kormány eddigi intézkedéseinek sorába, illeszkedik azon intézkedések sorába, amelyek azt célozták, hogy arányos teherviselés legyen Magyarországon, s a válságból való kilábalás terheit mindenki viselje, mindenki arányosan viselje. Ennek megfelelően vezette be a kormány a fizetési plafon intézményét a költségvetési szférában, ennek értelmében vetett ki a kormány 98 százalékos különadót a végkielégítésekre, és ennek értelmében vezettünk be bankadót.

Azt most már lassan a dolgok velejárójának és természetesnek kell tekintenünk, hogy a baj vámszedői általában ilyenkor is meg szoktak jelenni, most is megjelentek. Megpróbálnak félelmet kelteni, riogatni, megpróbálnak áthárításról, megszorításról, az árnövekedések fogyasztókra áthárításáról, a beruházások leállításáról beszélni. Még az sem zavarja őket, hogy maguk az érintettek mondják ennek az ellenkezőjét, és az sem zavarja őket, hogy az áremelések végrehajtása, vagyis az adó áthárítása gyakorlatilag lehetetlen, hiszen az energiaszektorban ármoratórium van. Az első gazdasági akciótervben a kormány kikötötte, hogy nem lehet emelni a rezsiköltségeket, mégiscsak tarthatatlan, hogy a családok fizetésének egy jelentős részét a rezsiköltség viszi el, így tehát ármoratórium van az energiaszektorban, tehát a fogyasztókra való áthárítás fizikai lehetetlenség.

A mobilszolgáltatók piacán pedig gyilkos árverseny van. Hogyha megnézik a televíziós reklámokat, minden tíz reklámból általában három-négy valamilyen mobiltelefont vagy ahhoz kötődő szolgáltatást reklámoz. Ilyen árverseny miatt és ilyen gyilkos árverseny mellett a válságadó áthárítása a fogyasztókra szintén komoly nehézségekbe ütközik. A kereskedelmi áruházláncok esetében pedig maga az Országos Kereskedelmi Szövetség, amely képviseli ezeket az áruházláncokat, jelentette be, hogy számára támogatható a kormánypártok előterjesztése a válságadó kapcsán.

Kérem, engedjék meg, hogy néhány olyan véleményt idézzek, amelyek a piacról, a piaci szereplőktől, illetve az ő érdekképviseleteiktől származnak. Érintettekről van szó, szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét. Először is az energiaszektor két, talán legjelentősebb magyarországi képviselőjétől hadd idézzek egy-egy mondatot.

A MOL elnök-vezérigazgatója azt nyilatkozta, tudomásul kell vennünk, hogy válsághelyzetben mindenkinek ki kell vennie a részét a közteherviselésből, sőt úgy vélte, hogy a rossz makrogazdasági környezet károsabb lehet a részvényesek szempontjából az átmeneti különadónál. Szintén az energiaszektor Magyarországon működő egyik jeles képviselője, az E.ON ma azt nyilatkozta, hogy a cégcsoport befizeti az adót, és nem fogja vissza az áram- és gázellátás biztosításához szükséges beruházásokat sem. Hozzátették, hogy az E.ON-nak nem áll szándékában a válságadót továbbhárítani az ügyfelekre.

Azután szintén ellenzéki képviselőtársaink, általában a Szocialista Párt képviselői riogattak a hétvégén, főleg áremelésekkel, a kereskedelmi áruházláncok esetében. Nos, álljon itt az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye, azon szövetség véleménye, amely a nagy áruházláncokat képviseli. A következőt mondják: megértik a válságadó szükségességét, annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya javuljon. Az OKSZ elfogadja, hogy a kereskedelmi ágazat 30 milliárd forint válságadó befizetésével segítse a nemzetgazdaságot, bízva abban, hogy a kormány jó gazdaságpolitikája révén rövidesen növekedni fog a fogyasztói piac is. Nos, tehát ennyit a nagyáruházakról.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szintén az ebben a szegmensben működő Coop-csoport tagjai szintén tudomásul veszik és elfogadják a kormány döntését a válságadóval kapcsolatban, mivel úgy ítélik meg - szól a közleményük -, hogy ez középtávon elősegítheti a magyar gazdaság stabilizálását, gyorsíthatja a válságból való kilábalást.

Szintén ebből a szektorból származik a CBA közleménye, amely azt mondja, hogy a bolthálózatukban nem emelik az árakat a válságadó miatt, sőt reményeik szerint a személyi jövedelemadó csökkentésével a vásárlóknál maradó többlet olyan forgalmat generál, ami fedezi a különadó költségét. Azt is elmondták, egyetértenek a miniszterelnökkel abban, hogy a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetében mindenkinek szerepet kell vállalnia a dolgok jobbra fordulásában. Talán a riogatáskor és a baj vámszedésekor érdemes lenne az érintettek véleményére is figyelni.

Mint ahogyan érdemes figyelni azon szervezetek véleményére is, amelyek a gazdasági jelentős szereplők érdekképviseleteit jelentik. Ilyen például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek vezetője helyeselte a kormányfő által bejelentett lépéseket, és azt mondta, hogy ez a fajta célzott költségvetési bevételnövelés szerinte jobb megoldás, mint az egyéb általános érvényű megszorító intézkedések, elvonások, illetve adóemelések. Sőt, az MKIK azt nyilatkozta, hogy eddig az arányos közteherviselés sérült, a monopóliumok uralta piacokon tartósan extraprofitot tudtak érvényesíteni az ott működő cégek, adóterheik nem fejezték ki a gazdasági erőfölényük kihasználásából eredő helyzeti előnyüket.

(19.40)

De álljon itt a Magyar Iparszövetség véleménye is, amely átmeneti megoldásként, kényszerintézkedésként egyetért a bejelentett válságadó bevezetésével. Sőt, a Magyar Iparszövetség fontosnak tartja, hogy a hiánycélt tartani lehessen, a magyarországi kis- és közepes vállalkozások működési feltételei ne romoljanak, a foglalkoztatás szerkezete javuljon, új munkahelyek jöjjenek létre.

S végül álljon itt a Vállalkozók Országos Szövetségének álláspontja, amely arról szól, hogy az irányt látják, vagyis nyilvánvaló, hogy a kormány az általa jövedelmezőnek ítélt ágazatokat be akarja vonni a közös teherviselésbe.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ezek tehát azok a vélemények, amelyek az érintettek részéről, a gazdaság jelentős szereplőinek részéről származnak. Ezek alapján is világos, hogy a fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslat kedvez a magyar gazdaságnak, abba az irányba tesz lépéseket, amelybe a kormány már eddig is lépéseket tett, vagyis talpra kell állítani a magyar gazdaságot, meg kell indítani a növekedés útján, a teherviselést pedig arányos alapokra kell helyezni.

Ezért a Fidesz frakciója támogatja a Lázár János és Rogán Antal képviselőtársaink által benyújtott indítványt. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Azt a mindenit!)

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 100 2010.10.26. 5:40  17-187

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaink! A gazdasági minisztert követő szocialista hozzászólásban az hangzott el, hogy nem értünk egyet az értékrendeket tekintve, és ez az adórendszer tárgyalásánál is kijött. Ebben önöknek teljesen igazuk van, azonban a választópolgárok hoztak egy döntést áprilisban (Közbeszólások az MSZP soraiban.), letették a voksukat egy világos értékrend mellett, még akkor is, ha ez április óta is fáj, és kiabálásra sarkallja önöket.

Az igazság mégiscsak az, hogy áprilisban új korszakot nyitottak a választók, és ez az új korszak egy új gazdaságpolitikával is jár, és a választók úgy hozták meg ezt a döntésüket, hogy tudva és szándékosan új gazdaságpolitikát akartak, hiszen a Fidesz választási programjában világosan gyors és radikális adócsökkentést ígértünk. Ez a választási program a kormányprogram része is lett, innentől kezdve viszont nem egy szabadon választott feladat, hanem egy kötelező feladat, tehát a választók által ránk rótt kötelezettség, követelmény, hogy a gyors és radikális adócsökkentést végrehajtsuk. Ez már el is kezdődött a kormányfő által bejelentett első gazdasági akciótervvel, amikor a társaságokat terhelő adót 19 százalékról 10 százalékra csökkentettük.

Ez a radikális adócsökkentés most folytatódik, hiszen a gazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslatban minden idők legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsának bevezetésére tesz javaslatot. Ez tehát egy újabb radikális adócsökkentés. Radikális azért, mert az elmúlt húsz esztendőben nem volt ennél alacsonyabb adókulcs, a magyar emberek nem adózhattak ennél alacsonyabb adókulccsal. Ez pedig azt jelenti, ha minden idők legalacsonyabb adókulcsáról van szó, hogy mindenki kevesebbet fog adózni, mind adózott ezelőtt, vagyis mindenki jól jár ezzel az új adórendszerrel.

Radikális ez az adócsökkentés, radikális ez az adórendszer-átalakítás azért is, mert minden eddiginél nagyobb mértékben támogatja a családokat. És itt van egy nagyon fontos szemléletbeli különbség. Az előbb kialakult egy vita, mikor a nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy most akkor ez szociálpolitika vagy nemzetstratégia, de van itt még egy fontos szempont: a kormány nem adókedvezmény bevezetését javasolja a gyermekek után, hanem elismeri azt, hogy az emberek, a szülők keresetének egy részéhez nincsen köze az államnak akkor, ha ezek a szülők gyermeket vállalnak. És az, hogy mekkora részéhez nincsen köze az államnak a szülők fizetéséből, az bizony azon múlik, hogy hány gyermeket vállal, hány gyermeket tart el, és hány gyermeket nevel fel az adott család. Tehát egy nagyon fontos szabadságkérdésről van szó, nem adókedvezmény, hanem egészen egyszerűen adórendszeren kívüli kereset, és az ehhez való jog elismerése is azt jelenti, hogy ez egy radikális adórendszerbeli változtatás.

Radikális ez a változtatás azért is, mert ezzel a változtatással ez az új adórendszer nem lebeszél a munkáról, hanem támogatja a munkát. Hiszen ha valaki többet dolgozik, mondjuk, ötször annyit keres, mint más, akkor bizony ötször több adót fizet, innentől kezdve ez az adórendszer munkára sarkall, támogatja a munkát, magyarul: arányos. Ez is egy radikális változás, hiszen az eddigi adórendszerekről mindent el lehetett mondani, csak azt nem, hogy arányosak lettek volna, márpedig egy növekedésre építő vagy növekedési célt kitűző gazdaságpolitika nem nyugodhat aránytalan adórendszeren, mert aránytalan adórendszerből soha nem lesz növekedés. Azzal azonban, hogy az adórendszer arányossá alakítottuk, megteremtettük az alapvető feltételét a gazdasági növekedésnek.

Radikális a változás azért is, mert ez az adórendszer minden eddiginél egyszerűbb és átláthatóbb lesz. Ez azt jelenti, hogy újabb akadály hárul el a növekedés útjából, mert nemcsak akkor akadályozza egy adórendszer a gazdasági növekedést, ha az aránytalan, hanem akkor is, ha bonyolult, és a kikerülése sokkal inkább érdemes, mint a tisztességes, becsületes betartása. Mármost ezt az adórendszert igenis érdemes betartani, nem érdemes elkerülni, érdemes benne lenni az adórendszerben, nem érdemes kockáztatni az adóelkerülést és az azzal járó következményeket, tehát ez az adórendszer a tisztességet és a becsületet segíti.

Ez pedig azt jelenti, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az adórendszer tökéletesen összekapcsolja a magánérdekeket és a közérdeket, tehát ez az adórendszer nem szembeállítja, hanem összekapcsolja, egyszerre érvényesíti az egyén és a közösség érdekeit, tehát ebből a szempontból is radikális változásról van szó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ha önök megnézik a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztését, akkor azt láthatják, hogy ez az adórendszer, amelynek a bevezetését most a nemzeti ügyek kormánya javasolja, az emberektől kapott felhatalmazásnak megfelelő adórendszer, jó válaszokat tartalmaz a világgazdasági folyamatok által elénk tett kihívásokra, és szolgálja azt a rendkívül fontos célt is, hogy hazánk az elkövetkezendő esztendőkben Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen. És ha az értékrendek különböznek is, én hiszem azt, hogy a magyar parlament valamennyi pártjának ez egy közös célja kell hogy legyen, hogy Magyarország minél előbb Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, ezt a célt pedig szolgálja ez az előterjesztés.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 207 2010.11.02. 11:15  198-328

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy amikor ezekről, az asztalunkon fekvő törvényjavaslatokról vitázunk, akkor egy egészen stabil kiindulópontot kell keresni magunknak, és ha megvan ez az egészen stabil kiindulópont, akkor azt gondolom, hogy a vita onnantól kezdve nyeri el a valós értelmét. Ez a kiindulópont pedig, azt gondolom, hogy demokráciában nem lehet más, mint a választói akarat.

És azért vagyunk most könnyű helyzetben, tisztelt képviselőtársaim, mert a választók az idei esztendőben, 2010-ben kétszer is világossá tették az akaratukat. Először is világossá tették áprilisban; áprilisban, amikor lezártak egy régi korszakot, lezárták a hazugságok, az ország eladósításának korszakát, amely korszaknak az egyik legfőbb politikai bűne az volt, hogy megengedte a pofátlan végkielégítések elharapózását.

(18.40)

Megengedte, hogy amíg az ország egyre nehezebb helyzetbe került, addig állami vállalatok vezetői, állami vezetők többmilliós, esetenként több tíz millió forintos végkielégítést tehettek zsebre, mehettek el, és élhettek, mint Marci Hevesen, miközben az ország egyre nehezebb helyzetbe került.

A választók ennek a régi korszaknak tehát véget vetettek, és áprilisban új korszakot nyitottak. Átadták a múltnak a régi korszakot, a végkielégítésekkel, a pofátlan, több tízmilliós állami végkielégítésekkel együtt. Áprilisban, amikor a választók elmondták a véleményüket az ország állapotáról és az ország jövőjéről, akkor világosan tudták, hogy ha a Fidesz kapja meg a kormányzáshoz szükséges bizalmat, akkor vissza fogja szerezni a törvénytelenül kifizetett és az emberek jó ízlését és igazságérzetét jogosan bántó végkielégítéseket. Erre vonatkozólag a Fidesz egyértelmű vállalást tett, az emberek pedig ezt támogatták, és kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesznek és a KDNP-nek. Ezek után az első gazdasági akciótervből világossá vált, hogy a Fidesz és a miniszterelnök személyesen is végre kívánja hajtani a választók akaratát az ígéreteinknek megfelelően, ennek megfelelően került ide az Országgyűlésbe a végkielégítések megadóztatásáról szóló törvény, és ennek fényében fogadta el ezt a törvényt az Országgyűlés.

Ezek után októberben a választók újra az urnákhoz járultak, és októberben is elmondták a véleményüket, akkor már az addigi kormányzásról és a kormány további teendőiről, tevékenységéről, és a választók akkor is világossá tették, mert azért az októberi választói akaratot nem nagyon lehet másként olvasni, mint hogy a kormány igenis tegye azt, amit eddig tett, továbbra is tartsa be a választási ígéreteit, menjen tovább azon az úton, amelyet megkezdett. Októberben tehát a választók másodszor is világossá tették, hogy támogatják azt a politikát, amelyet a kormány addig folytatott és azóta is folytat, és ebben bizony az egyik fontos sarokkő, hogy a közérdeket a magánérdekek fölé, a magánérdekek elé kell helyezni, és itt a pofátlan végkielégítések esetében teljesen egyértelmű, hogy mi a közérdek és mi a magánérdek. Közérdek az, hogy ezen rendkívül magas végkielégítések korszakának véget vessünk, magánérdek pedig az, hogy azok az emberek, akik felvették ezeket a milliós végkielégítéseket, szépen csöndben, ezzel a zsebükben elsétálhassanak, és éljenek, mint Marci Hevesen.

Nos tehát, az új korszak és a régi korszak között konfliktushelyzet jött létre, ez teljesen egyértelmű. Ennek a konfliktushelyzetnek pedig az oka az, hogy bár új korszak van, de a szabályok még a régi korszak kottáiból íródnak, és éppen egyébként ez az egyik és talán legfontosabb oka annak, hogy az alkotmányozás gőzerővel zajlik. Ha minden jól megy, és minden a számításaink szerint alakul, akkor a jövő tavasszal az országnak új és végleges alkotmánya lehet. A parlament is kiküldött erre a feladatra egy eseti bizottságot, a parlamentnek van egyébként is működő alkotmányügyi bizottsága, amely nyilvánvalóan nem tétlenkedik ebben az ügyben, és a miniszterelnök is felkért kiváló szaktekintélyeket arra a feladatra, hogy segítsék az új, végleges alkotmány megszületését. Tehát az új korszak és ezzel a választói akarat, valamint a régi korszak és annak szabályai kerültek egymással konfliktusba.

Ilyenkor egy cselekvőképes kormánynak és a cselekvőképes kormány hátországát adó parlamenti többségnek döntenie kell, és most is döntenünk kellett. A döntési alternatívák úgy néztek ki, hogy vagy széttárjuk a karunkat, azt mondjuk, hogy ugyanúgy, mint a régi korszakban, ha a régi korszak szabályai nem engedik, hogy megfeleljünk a választói akaratnak, és már első nekifutásra falba ütközünk, akkor hagyjuk az egészet, nem érdekes a választói akarat, tárjuk szét a karunkat, és menjünk el másik irányba, foglalkozzunk más dolgokkal, ezt a kérdést úgysem lehet megoldani. Vagy: az új korszak szellemének megfelelően azt mondjuk, hogy igenis, mi az emberek oldalára állunk, és az emberek igazságérzetének megfelelően fogjuk a továbbiakban tenni a dolgunkat. És a Fidesz emellett döntött. Az új korszak egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a régi korszak szabályai és az emberek igazságérzete közötti konfliktusban az emberek igazságérzete mellé álltunk. Ezt a döntésünket szimbolizálja, ezt a döntésünket testesíti meg az a törvényjavaslat, amelyet Lázár János frakcióvezető képviselőtársunk nyújtott be, és amely most itt fekszik a parlament asztalán.

De túl azon, hogy az emberek akaratának és igazságérzetének oldalára álltunk, emellett bizony a józan ész is azt diktálta, hogy ezt a döntést hozzuk meg, merthogy az mégiscsak tarthatatlan - főleg az ország jelenlegi helyzetében -, hogy sokan most is olyan végkielégítéseket vesznek, vettek fel az állami szférában, amekkora összegekért egyébként nagyon sokan ebben az országban hosszú évekig vagy akár évtizedekig is dolgozhatnak. Merthogy fel kell tennünk azt a kérdést - és akkor most nem akarnék hosszasan a hatalomból kipenderített miniszterek és államtitkárok végkielégítésével foglalkozni, mert személyeskedni a leginkább nem szeretnék, de azért arra felhívnám mindenkinek a figyelmét -, hogy akik az előző 8 esztendőben miniszteri és államtitkári posztot tölthettek be, bizony nem a magyar történelem arany lapjaira kívánkozó korszakban voltak állami vezetők. És bizony, ha megnézzük, hogy 2002-ben milyen állapotban vették át a szocialisták a kormányzást, és milyen állapotban adták át 2010-ben, akkor azt látjuk, hogy nemhogy végkielégítést, illetve a távozás utáni többmilliós juttatásokat nem érdemlik meg ezek a miniszterek és államtitkárok, hanem bizony egyetlenegy dicsérő szóval sem illethetjük a teljesítményüket.

Tudjuk azt, hogy aki 3 évnél tovább volt miniszter, az ugye, 6 havi juttatást kapott a távozása után, ez 6 611 400 forint. Mi értjük azt, hogy az egykori minisztereknek fájó pont az, hogy ezen összegek után, 2 millió forintot levonva 4 611 400 forintot nem lehet zsebre tenni, hanem annak a 98 százalékát be kell fizetni a költségvetésbe. Bizony-bizony! Vagy aki nem volt 3 évig miniszter, az is 3 305 700 forintot kapott a távozásakor, ez azt jelenti, hogy ha az Alkotmánybíróság döntése nyomán mi széttártuk volna a karunkat, és azt mondanánk, hogy rendben van, vigyék haza a végkielégítéseket, ez azt jelenti bizony, hogy 1 305 700 forint után most nem kellene a volt kormánytagoknak kifizetni a 98 százalékos adót. De ha megbocsátják nekünk a szocialista képviselőtársaink - főleg azok, akik az előző kormányban hosszú ideig államtitkári vagy miniszteri posztot töltöttek be -, nem tudunk erre a személyes szempontra tekintettel lenni. Tehát igenis, mindenkinek be kell fizetni a 2 millió forint fölötti végkielégítésért a 98 százalékos különadót.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tegyük fel magunknak azt a kérdést, hogy helyes-e - helyes-e főleg az ország jelenlegi helyzetében - az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank elbocsátott vezetői vagy vezető tisztségviselői közül hatan 30 millió forint fölötti végkielégítést tehetnek zsebre. Helyes-e? - ez a kérdés. Mi azt mondjuk, nem helyes, ezért benyújtottuk újra ezt az indítványunkat. Vannak, akik bírálják ezt az indítványt, akkor azt gondolom, hogy ők arra az álláspontra helyezkednek, hogy helyes, ha a Magyar Fejlesztési Bank hat vezetője 30 millió forint fölötti végkielégítést vihet haza az ország jelenlegi helyzetében. Szerintünk nem helyes, és ezért kérjük azt, hogy ezt az indítványunkat fogadják el. Mint ahogy az sem helyes egyébként, hogy az MFB négy további vezetője, aki most távozik, 20 millió forint fölötti végkielégítést tehet zsebre.

Vagy itt van a másik, a MÁV ügye. A MÁV ügye sokszor szokott felmerülni, nem mindig pozitív kontextusban. Sokszor el szoktuk mondani, hogy ez az az állami vállalat, amely sok tíz milliárd forintos hiányt halmozott fel magának, szolgáltatásai sem mindig elégítik ki az utazóközönség minden egyes igényét. Itt is azt látjuk, hogy a vezetők, akiknek most távozniuk kellett, 30 millió, 24 millió, 26 millió, 15 millió, 14 millió forintos végkielégítéseket tesznek zsebre. (Szabó Vilmos: Baranyai Lászlóról beszélj! - Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Helyes-e ez az ország jelenlegi helyzetében? Szerintünk nem helyes. Szocialista képviselőtársaink szerint - akik most kiabálnak - ez valószínűleg helyes, hogy a MÁV vezetői... (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Keveslik.) Igen, lehet, hogy keveslik is ezt a végkielégítést, és azért kiabálnak, szerintünk mindenesetre nem helyes, hogy a MÁV vezetői ennyi végkielégítést vihetnek haza az ország jelenlegi helyzetében. Mint ahogy az sem helyes szerintünk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetői, akik most a kormányváltás kapcsán - sőt többen a kormányváltás előtt is - távozni voltak kénytelenek, nem egy esetben 25-26 millió forintos végkielégítést tehetnek zsebre, amikor távoznak. Szerintünk ez nem helyes. Lehet, hogy önök szerint helyes, de az ország jelenlegi állapotában azt gondoljuk, hogy ez nem megengedhető.

Mindent egybevetve, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy az a vita, amire Lázár János képviselőtársam is utalt itt az előterjesztői expozéjában, az látszatra persze demokráciáról, alkotmányról meg Alkotmánybíróságról szól, de a helyzet igazából nem ez.

(18.50)

A helyzet igazából az, hogy akik most a leghangosabban kiabálnak, a saját pénzüket féltik, és a saját holdudvaruk pénzét féltik, és én azt gondolom, hogy ez megengedhetetlen szempont. Mi nem tudjuk ezt figyelembe venni, mi nem tudunk a volt szocialista vezetők és a holdudvaruk tagjainak pártjára állni.

Mi az emberek pártjára állunk, ezért a Fidesz képviselőcsoportja, tisztelt elnök úr, támogatja Lázár János képviselőtársunk indítványait. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 329 2010.11.02. 2:37  328-366

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném tovább szaporítani a szót ahhoz képest, amit az előző napirendi pontnál elmondtunk, azonban kötelezettségem a számvevőszéki és költségvetési bizottságban elhangzott többségi álláspont ismertetése. A költségvetési bizottság Lázár képviselőtársunk három beadott törvényjavaslatából ezt a törvényjavaslatot tárgyalta meg, és 18 igen szavazattal, 4 ellenében, 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy egyértelműen támogatandó és pozitív cél az, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson annak érdekében, hogy a pofátlanul magas, esetenként több tíz millió forintos, az állami szférában kifizetett végkielégítéseket vissza tudjuk szerezni. Elhangzott az, hogy a magyar választópolgárok áprilisban új korszak megindításáról döntöttek, és ezen döntésüket októberben megismételték, megerősítették. Ezen két időpont között a Magyar Országgyűlés már elfogadott egy olyan törvényt, amellyel lehetőséget teremtett arra, hogy a pofátlanul magas végkielégítések 2 millió forint fölötti részét 98 százalékkal megadóztassuk. Ezen döntését a parlamentnek az emberek utólagosan október elején támogatásukról biztosították. Senkiben nem merült fel olyan szempont, amely szerint ez a döntés helytelen lett volna, és ezért most azt javasoljuk, hogy az Országgyűlés ezt a döntést ismételten hozza meg.

Az ország jelenlegi gazdasági helyzetében megengedhetetlen az, hogy eltűrjük, hogy egyes állami vezetők, akik igenis felelősek azért, hogy az ország jelenleg ilyen nehéz helyzetben van, éljenek, mint Marci Hevesen, és belenevetve a keményen dolgozó emberek arcába, elmenjenek több tíz millió forintos végkielégítéssel a zsebükben.

Elhangzott az is, hogy tűrhetetlenek azok az összegek, amelyeket állami cégek, állami intézmények esetében ki kell fizetni végkielégítésként, kívánatos és helyes cél az, hogy az Országgyűlés olyan törvényt alkosson, amellyel ezeket a végkielégítéseket 98 százalékkal megadóztassuk.

Tehát, tisztelt elnök úr, azt tudom jelenteni önnek, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság elég meggyőző többsége ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 20 2010.11.10. 5:39  19-24

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hetek meglehetősen intenzív és inspiratív vitái megerősítették, hogy Magyarországon a választók egy új korszakot nyitottak, és lezárták a régi, nyolcéves korszakot. (Moraj az MSZP soraiban.) Új korszakot nyitottak, amelyben a politika ismételten az emberekről és az emberekért szól; egy olyan korszakot, amelyben az emberek fontosnak érzik elmondani véleményüket és álláspontjukat akár még a politika dolgairól is, hiszen tudják, hogy mind a kormány, mind a parlamenti többség már nem a magánérdekek, hanem a közérdek mentén és a közérdek érvényesítése jegyében hozza meg döntéseit.

(10.10)

Mi ma a közérdek Magyarországon, tisztelt képviselőtársaink? Közérdek mindenekelőtt, hogy Magyarországot Közép-Európa legversenyképesebb gazdasági rendszerével ruházzuk fel. Közérdek, hogy arányos legyen a közteherviselés, mindenki - hangsúlyozom, mindenki - egyformán vegye ki a részét a magyar gazdaság talpra állításából. Közérdek az is, hogy a magyar emberek nyugdíja biztonságban legyen, és közérdek az is, hogy helyreállítsuk hazánk nemzetközi tekintélyét. (Folyamatos zaj.)

Mit tett, mit tesz a kormány és a parlament többsége a közérdek teljesítése érdekében? Először is megteremtettük, megteremtjük a reális lehetőségét annak, hogy Magyarországon Közép-Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere jöjjön létre. Ez eddig lehetetlen volt, tisztelt képviselőtársaink, hiszen egy bonyolult, magas kulcsokkal működő, család- és munkaellenes adórendszerünk volt, a korrupció és a bürokrácia pedig gyakorlatilag fénykorát élte Magyarországon. Márpedig ez szemben van a közérdekkel, magánérdekeket lehet hogy szolgált, de a közérdeket semmiképpen sem.

Ezért a kormány és a parlament kormánypárti többsége úgy döntött, hogy egy új adórendszer bevezetésével, egy átfogó adóreformmal radikális adócsökkentést és adórendszer-egyszerűsítést hajt végre, mert ez szolgálja a közérdeket. A közérdeket szolgálja az, hogy az adórendszer egyszerű, átlátható, munka- és családbarát. Hiszen az elmúlt 20 év legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsával dolgozik, arányos, mert aki tízszer többet keres, az bizony tízszer többet adózik (Moraj az MSZP padsoraiban. - Szűcs Erika: Miért, eddig mennyit adózott?! Nem kevesebbet, többet!); elismeri a közösség iránti felelősségvállalást, hiszen olyan, családokat támogató elemeket tartalmaz, amelyek lehetőséget jelentenek arra, hogy hazánk rendkívül rossz kilátásokkal kecsegtető demográfiai helyzetét megváltoztassuk, és bizony ez az adórendszer egyszerű, megéri betartani, és méltányolható erőfeszítést kíván az emberektől a törvények betartása érdekében.

És közérdek az is, tisztelt képviselőtársaink, hogy a társasági adót 19-ről 10 százalékra csökkentettük, ezzel alapvetően a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyhelyzetén javítottunk jelentősen. Közérdek az is, hogy a magyar emberek nyugdíja biztonságban legyen, ezért meg kellett szüntetni azt a kényszert, hogy az emberek a nyugdíjukat a nyugdíjtőzsdén kockáztassák. Egy korábban a szocialista parlamenti többség által elfogadott törvény ugyanis kötelezővé tette, hogy a magyar emberek a nyugdíjcélú befizetéseik jelentős részét spekuláns üzletemberekre kellett hogy bízzák, akik aztán a nyugdíjtőzsdén próbálták ki a saját szerencséjüket az emberek befizetéseivel. (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból.)

Le kellett győzni tehát, tisztelt képviselőtársaink, a spekuláns üzletemberek magánérdekeit, és a közérdek, az emberek oldalára kellett állni. Sajnos, az ellenzéki pártok közül voltak többen is olyanok, akik sokkal inkább a spekuláns üzletemberek érdekét tartották szem előtt az emberek érdekei helyett. (Göndör István, Kovács Tibor: Hova lesz a pénz?)

És közérdek az is, tisztelt képviselőtársaink, még ha fáj is ez a szocialista képviselőtársainknak, hogy az ország tönkretételében vezető szerepet játszó emberek ne vonulhassanak el nagyvonalúan több tízmilliós végkielégítéseikkel a zsebeikben, és ne élhessenek mint Marci Hevesen. (Közbekiáltások az Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Az emberek akarták, mi betettük a választási programunkba majd a kormányprogramba, vállaltuk, és vissza is szerezzük a pofátlan végkielégítéseket. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. - Dr. Vadai Ágnes: Visszafizeti Viktor?!) Mert ez a közérdek!

Persze, vannak itt is magánérdekek. Vannak szocialista magánérdekek: korábbi szocialista kormánytagok, Gyurcsány Ferenc, Veres János vagy Draskovics Tibor magánérdeke nyilván nem azt diktálja, hogy visszaszedjük a pofátlan végkielégítéseket, de mi az emberektől kértünk felhatalmazást, az emberektől kaptunk felhatalmazást, és a frakcióvezetőnk törvényjavaslatai nyomán lehetővé válik, hogy ennek a választói akaratnak a jövő héten végleg megfeleljünk. (Göndör István: És a főnök visszafizeti?)

És persze, ez sérteni fog BKV-s, MFB-s és MÁV-os magánérdekeket is, de azt gondolom, hogy itt is sokkal inkább az emberek oldalára kell állnunk. Közpénzekből működő közcégek kudarcot vallott vezetői nem sétálhatnak el 40-50 vagy 100 milliós végkielégítésekkel. És itt természetesen figyelembe vettük az ellenzék kéréseit is. Mindhárom ellenzéki párt részéről a visszaható hatály felmerült, ezt a frakcióvezetőnk javaslata tartalmazza, ezért az elmúlt öt esztendőre vonatkozik ez a törvény. (Derültség az MSZP padsoraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaink! Közérdek az is, hogy hazánk nemzetközi tekintélyét helyreállítsuk, ennek érdekében az Európai Unió soros elnökségére való felkészülés zajlik. Európai partnereink támogatását bírjuk, és azt gondolom, hogy nemzeti érdek, hogy sikeresen legyünk túl az elkövetkezendő fél esztendőn.

Tisztelt Képviselőtársaink! (Gőgös Zoltán: Idő van, elnök úr!) Amíg tehát a kormány a választói akaratnak megfelelően teszi a dolgát mint tette eddig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), addig mindvégig számíthat a parlamenti többség támogatására.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Felzúdulás, taps az MSZP padsoraiban. - Dr. Gyurcsány Ferenc: Bravó! Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
46 179 2010.11.15. 26:05  170-206

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke, az összefoglalt bizottsági vélemények ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedje meg, tisztelt elnök úr, hogy jelentsem önnek és képviselőtársaimnak, hogy az Országgyűlés bizottságai kivétel nélkül támogatták a megújulás költségvetésének általános vitára való bocsátását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy tájékoztassam önöket a bizottságokban való szavazás százalékos arányáról. Előre szeretném jelezni, hogy az igen szavazatok arányát fogom ismertetni. Az alkotmányügyi bizottságban 79 százalék, az egészségügyi bizottságban 70 százalék, az emberi jogi bizottságban 72 százalék, az európai ügyek bizottságában 78 százalék, a fenntartható fejlődés bizottságában 73 százalék, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottságban 67 százalék, a fogyasztóvédelmi bizottságban 73 százalék, a gazdasági bizottságban 69 százalék, a honvédelmi bizottságban 72 százalék, az ifjúsági bizottságban 76 százalék (Közbeszólás az MSZP soraiból: És a Fideszben?), a kulturális bizottságban 70 százalék, a külügyi bizottságban, a mezőgazdasági bizottságban, a nemzetbiztonsági, valamint az önkormányzati bizottságban 67 százalék, az oktatási bizottságban és a sportbizottságban 70 százalék, a számvevőszéki és költségvetési bizottságban pedig 75 százalékos támogatást kapott a költségvetési törvény általános vitára bocsátása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy először összefoglaljam azokat az általános megállapításokat, amelyeket a képviselőtársaim a bizottságokban a költségvetésről támogatólag mondtak.

Először is a bizottságok egy jelentős részében megállapították, hogy a megújulás költségvetése új elveken alapul, és szakít azokkal a gazdaságpolitikai intézkedésekkel, amelyek az elmúlt nyolc évet jellemezték, és amelyek kudarcokat okoztak Magyarországnak.

A bizottságokban képviselőtársaink megállapították, hogy ez a költségvetés szakít a megszorításokkal, szakít azokkal a gazdasági döntésekkel, amelyek az ország eladósodásához vezettek, szakít a család- és munkahely-ellenességgel, valamint szakít az átláthatatlan, potyautasságra ösztönző, aránytalan adórendszerrel.

Képviselőtársaink a bizottságokban megállapították, hogy a megújulás költségvetése új gazdaságpolitikára alapul. Mik ennek az új gazdaságpolitikának a fókuszpontjai? Mindenekelőtt a munkahelyteremtés. A kormány azt a célt tűzte ki maga elé, hogy tíz esztendő alatt egymillió új, legális, adózó munkahelyet hoz létre. A kormány nemzeti intézkedési terve szerint 2015-ig 400 ezerrel kívánja növelni a foglalkoztatást.

A bizottságokban megállapították, hogy az ehhez szükséges gazdaságpolitikai intézkedések megtalálhatók a költségvetésében.

A költségvetés emellett növekedési pályára igyekszik állítani az országot, és lebontja azokat az akadályokat, amelyek akár az adórendszerben, akár más, rossz strukturális elemeiben jelen voltak a költségvetésben, és akadályozták az ország növekedési pályára való állítását.

Megállapítottuk, hogy a költségvetés egy új, egyszerű adórendszerre alapul, emellett eddig példa nélküli módon támogatja a családokat, valamint a vállalkozás szabadságát.

A bizottságokban, ha az összefoglalókat elolvassuk, jól látszik, hogy hosszasan foglalkoztak az új adórendszerrel, a megújulás adórendszerével.

(18.10)

Az új adórendszer, szakítva az eddigi hagyományokkal, munka- és családbarát, hiszen támogatja a munkavállalást, támogatja azt, hogy aki dolgozik, az még többet dolgozzon, hiszen aki tízszer többet keres, az tízszer többet fog adózni, tehát végre ez az új adórendszer megvalósítja az arányosságot. Emellett ez az adórendszer egyszerű és átlátható, megéri betartani, ugyanakkor az eddigiekhez képest példa nélküli módon támogatja a családokat azzal, hogy adórendszeren kívüli keresetnek ismeri el a közösségért vállalt felelősségvállalást, vagyis elismeri, hogy a gyermekek után a szülőknek van olyan jövedelemrésze, amelyhez az államnak semmi köze nincsen. És talán elsőként kellett volna megemlíteni, de itt van a listán a sorban, hogy az elmúlt húsz esztendő legalacsonyabb adókulcsával működik, 16 százalékkal, egy kulccsal, tehát a növekedést ösztönzi.

A bizottságokban megállapítottuk, hogy a megújulás költségvetése megfelel a kormányprogram célkitűzéseinek, megfelel a parlament által elfogadott kormányprogramnak. Bizonyára emlékeznek tisztelt képviselőtársaink, hogy az elmúlt húsz esztendőben egyedülálló módon a 2010-es parlamenti választáson győztes pártszövetség választási programja egy az egyben bekerült a kormány programjába. Ilyen az elmúlt húsz esztendőben nem volt. Éppen ezért a választási programnak, tehát a választás során tett vállalásoknak és ígéreteknek is megfelel a megújulás költségvetése, tehát el lehet mondani, hogy a megújulás költségvetése a választói akaratot tükrözi.

És itt, ha megengedik, akkor egy rövid kitérőt szeretnék tenni kifejezetten a költségvetési bizottságban lefolytatott vitára. Annál is inkább, mert a Költségvetési Tanács elnöke is némiképpen az ott elhangzott érvek egy részét visszahozta itt a felszólalásában. A költségvetési bizottságban elhangzott, hogy bár a 2011-es költségvetésről beszélünk, így szól a törvény címe, valóban a nemzeti intézkedési terv azt mutatja, hogy a kormánynak hosszú távú, kiszámítható gazdaságpolitikája van, és azt pedig egy kifejezetten örömteli dolognak tartjuk, hogy 2013-ról, 2014-ről, esetenként 2015-ről beszélünk most már. Érdekes módon senki nem beszél már arról, hogy 2010-et meg '11-et hogy fogjuk túlélni, mint ahogy azok a szirénhangok beszéltek néhány hónappal ezelőtt, akik próbáltak valamifajta sötét víziót felfesteni a kormány gazdaságpolitikája kapcsán. Tehát az, hogy idén, jövőre meg utána évben rendben leszünk, ezt mindenki készpénznek veszi, most már mindenki az utána lévő gazdaságpolitikai tervekről érdeklődik.

Az is világos - megint azt gondolom, hogy itt tévesen hangzott el -, hogy a miniszterelnök, a nemzetgazdasági miniszter, a kormány valamennyi tagja egyértelműen beszélt akkor, amikor a válságadó bevezetéséről volt szó. A válságadók átmenetiek, három évre szólnak, 2012-ben megszűnnek. Utána egy új szabályozás lép majd életbe, amelyről a kormány tárgyalni fog egy új közteher-viselési modell megvalósítása érdekében, amely az arányosságon fog nyugodni. Akik ez ellen érvelnek, azok az arányosság ellen érvelnek. Tehát akik azt mondják, hogy ne legyen majd új közteher-viselési modell 2012 után, azok azt mondják, hogy legyenek olyan gazdasági és ágazati szereplők, akiknek nem lesz majd lehetősége részt venni az arányos közteherviselésben, nem lesz lehetőségük hozzájárulni a közöshöz. Azt gondolom, hogy ha ennek az új közteher-viselési modellnek az ellenzői megértik pontosan, hogy ők saját maguk mit mondanak, akkor egy kicsit elszégyellik magukat, és talán ezeket az érveket végre sutba dobják, de tisztelettel szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy 2012-ben a válságadók megszűnnek, és kivezetésre kerülnek, mint ahogyan azt a kormánytagok elmondták.

A költségvetési bizottságban hosszasan hallgathattuk a Nemzeti Bank véleményét is. Hozzáteszem: az elmúlt esztendőkben erre nem volt példa, hogy a Nemzeti Bank bármely vezetője eljött volna a költségvetési bizottságba a költségvetés vitájára, és elmondta volna, hogy vigyázzunk, mert azok a számok, amelyek a költségvetésben vannak, nem igazak. Nem jött el egyszer sem a Nemzeti Bank egyik vezető tisztségviselője sem, és nem mondta el, hogy vigyázzunk, mert az ország eladósodása nagyon veszélyes kezd lenni Magyarországra. Most eljött az MNB egyik vezetője, ismertette az MNB véleményét, amely némiképpen át volt itatva némi személyes bosszúsággal, amely valamifajta fizetéscsökkenésből adódhatott.

Na de, tisztelt képviselőtársaim, térjünk vissza oda, hogy ez a költségvetés megfelel a választói akaratnak. Megfelel a választói akaratnak azért, mert azokat a nemzeti ügyeket képviseli, amely nemzeti ügyeket képviselte a választásokon győztes pártszövetség. Ez a költségvetés alkalmas arra, hogy talpra állítsa a gazdaságot, hogy biztosítsa a forrásokat a rend megteremtéséhez, biztosítsa a szükséges forrásokat az egészségügy megmentéséhez, a szociális biztonság megteremtéséhez, és alkalmas arra, hogy szolgálja azt a kormányzati célkitűzést, amely úgy szól, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az is elhangzott, hogy ez valóban egy európai költségvetés, hiszen ha önök figyelemmel követik az Európai Unióban jelenleg zajló gazdasági, gazdaságpolitikai tematikájú vitákat, akkor azt látják, hogy az egész Európai Unióban belátta mindenki azt, hogy a megszorításokra építő gazdaságpolitikák nem lehetnek alkalmas válságkezelő eszközök. Azt is már majdnem mindenki belátta, hogy azokkal az eszközökkel válságot kezelni nem lehet, amely eszközök éppen a válsághoz vezettek. Tehát új gazdaságpolitikákra, a növekedésre és a foglalkoztatás növelésére fókuszáló gazdaságpolitikára van szükség. Ez a költségvetés tehát, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztett, egy európai költségvetés.

Az is elhangzott a bizottságokban, hogy a megújulás költségvetése helyreállítja az ország iránti bizalmat, helyreállítja a piaci bizalmat, bizonyítja, hogy az ország tudja finanszírozni magát a piacokról, ugyanakkor minden EU által kijelölt mutatón javít. Hiszen ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a költségvetés lehetővé teszi, hogy az államháztartás hiánya 3 százalék alatt legyen jövőre, jelentősen javul az államháztartás elsődleges egyenlege, az állami újraelosztás mértéke 49 százalékról 46,7 százalékra csökken, és az adóterhelés is az adócsökkentések nyomán nemzetgazdasági szinten 2 százalékkal csökken. Kisebb, hatékonyabb állam jön létre, amely támogatja a gazdasági növekedést, és nem sarcolja az embereket, ugyanakkor biztosítja a vállalkozás szabadságát.

Az általános észrevételeket összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, elmondhatjuk, hogy a bizottságokban megállapították, hogy a megújulás költségvetése alkalmas arra, hogy Közép-Európa legversenyképesebb gazdaságát hozza létre Magyarországon. És miközben ennek a célkitűzésnek megfelel, emellett különböző intézkedéseivel tovább erősíti a magyar vállalkozásokat, így a hitelezés javítása, az uniós források átcsoportosítása, valamint a Széchenyi-kártyahitel bevezetése is ezen intézkedések közé tartozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottsági üléseken képviselőtársaink beazonosították azokat a legnagyobb problémákat és kihívásokat, amelyek jelenleg az ország előtt állnak, és nem lehet jó egy költségvetés, ha ezeket a problémákat nem orvosolja, vagy legalábbis nem mutatja meg azt az irányt, amellyel ezeket a problémákat orvosolni lehet. Márpedig a két legnagyobb probléma, hogy ma Magyarországon hiányzik egymillió munkahely, és hiányzik egymillió gyermek. Tehát a foglalkoztatás növelése és a családtámogatás a két legfontosabb célkitűzés kell hogy legyen. Ennek jegyében ez a költségvetés már úgy íródott, hogy a társasági adót 19 százalékról 10-re csökkentjük. Ez a költségvetés már úgy íródott, hogy tíz olyan adót kivezet a rendszerből, amelyek több bosszúságot és főleg több kiadást okoztak a költségvetésnek, mint amennyi bevétel származott belőlük, de jelentős adminisztrációs és bürokratikus terhet jelentettek a vállalkozásoknak.

A foglalkoztatás növelése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatást támogatja a kormány, támogatja a kormányoldal azáltal, hogy a munkáltatói tb-járulékot 27-ről 20 százalékra csökkenti abban az esetben, ha egy nyolcórás alkalmazott helyett egy vállalkozás kétszer négy órában foglalkoztat hölgyeket. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás növekedni fog, mégpedig a vállalkozási szektorban fog növekedni.

Mindemellett a költségvetés és a kormány is a korábbi ígéreteknek megfelelően komoly hangsúlyt fektet a közfoglalkoztatásra, de másként fektet erre hangsúlyt, mint az eddigi kormányok. Az eddigi közmunka- és közfoglalkoztatási programok ugyanis átláthatatlanok voltak, bonyolultak voltak, sokszor pénznyelő automataként működtek, lássuk be, és nem érték el azt a hatást, amelyet elsősorban vagy mindenekelőtt célként tűztek ki eléjük.

A közfoglalkoztatásban most egy tiszta, egyszerű és az értékteremtő munkát elismerő rendszert hoz létre a kormány azzal, hogy megalkotta, elindítja és támogatja a nemzeti közfoglalkoztatási programot. Ez egy egészen új irányt, az eddigiekhez képest drámaian új irányt fog jelenti a közfoglalkoztatás területén. A nemzeti közfoglalkoztatási program a többletmunkahelyek létrehozása érdekében 64 milliárd forintos forrást biztosít, és emellett az önkormányzatok számára is 48 milliárd forint fog rendelkezésre állni erre a célra.

A pályakezdők foglalkoztatását is támogatja a költségvetés, az ehhez kapcsolódó járulékkedvezmények 30 ezer munkahelyet tudnak biztosítani a fiataloknak.

(18.20)

Emellett a kormány természetesen senkit nem hagy az út szélén, nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik már huzamosabb ideje keresnek munkát; álláskeresési járadékban 133 ezer fő részesül havonta, álláskeresési segélyben pedig 60 ezer fő. Ugyanakkor a kormány 1 milliárd forintos többletforrást biztosít a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. Ennyit tehát a munkahelyteremtésről és a foglalkoztatás növeléséről.

A családok támogatásáról: a családok támogatása terén a költségvetés az idei évhez képest 3 milliárd forintos pluszforrást tartalmaz gyesre, így összesen 65 milliárd forintot fog a költségvetés erre a célra fordítani. A gyedre 3,5 milliárd forinttal áll nagyobb forrás rendelkezésre, mint az idei esztendőben, így annak mértéke eléri a 99 milliárd forintot.

Az adórendszeren kívüli keresetek elismeréséről már szóltam. Ez az adórendszer nemcsak munkabarát, hanem családbarát is lesz, eddig soha nem látott mértékben támogatja azokat a családokat, akik gyermeket vállalnak, és így részt vesznek abban a nagy vállalkozásban, amely úgy szól, hogy fordítsuk meg azt a drámaian kedvezőtlen demográfiai trendet, amely nemcsak társadalmilag, hanem gazdaságilag is komoly problémákat fog okozni és már most okoz Magyarország számára. Tehát ezt a népességfogyást, Magyarország népességének fogyását meg kell állítani, ezért ez egy nemzetstratégiai cél, ahogy a nemzetgazdasági miniszter már, ha jól emlékszem, az adórendszerről szóló törvény expozéjában szocialista bekiabálásokra elmondta: nem szociálpolitikát csinálunk adórendszerrel, hanem nemzetstratégiai célokat támogatunk, és az most egy nemzetstratégiai cél, hogy a hazánkban tapasztalható negatív demográfiai trendet, vagyis a népességfogyást megállítsuk és megfordítsuk. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Varga László: Meg hogy a fizetésed meglegyen, az is!)

Tisztelt Képviselőtársaim! A választásokon győztes pártszövetség programjában a nemzeti ügyek között vállalta a rend helyreállítását, ezért nyilvánvalóan foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel is akkor, amikor a költségvetésről beszélünk. A rend helyreállítása érdekében ez a költségvetés a források biztosításával megerősíti a rendőrséget, és lehetőséget ad a rendőrségi létszám növelésére.

Ráadásul a kormány az életpályamodellhez kapcsolódóan egy képzési koncepciót dolgozott ki, amelynek keretében a jövő esztendőben 4130 fő képzésére és próbaidős rendőri kinevezésére kerül majd sor. Erre a célra, erre a rendkívül fontos célra a költségvetés 9 milliárd forintos forrást fog biztosítani. Emellett a rendőrség működésében nagyon komoly hiány keletkezett az elmúlt esztendőkben. Ennek a hiánynak a rendezésére 4,8 milliárd forintot tartalmaz a jövő évi költségvetés.

Ráadásul mind a személyi juttatások, mind a dologi kiadások terén pluszforrások lesznek annak érdekében, hogy a rendőröket megbecsüljék, megbecsüljék a fizetésükkel, megbecsüljék munkájuk során, és végre méltó vagy legalábbis első lépésben méltóbb körülmények között tehessék a dolgukat: személyi juttatásokra 2, dologi kiadásokra 7 milliárd forinttal lesz több jövőre, mint volt az idei esztendőben.

Ez azt jelenti összesen, hogy a rendőrség számára összességében 27,5 milliárd forint pluszforrás került be a költségvetésbe. Ráadásul a rend helyreállításának feladatait most már nemcsak a rendőrség, hanem a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat is segíti. Tartjuk tehát a lépést a világgal, nem maradunk le ebben a versenyben sem.

Az idei esztendő szomorúan rámutatott arra, hogy a katasztrófavédelem milyen fontos is egy országban. Az a jó, ha nem hallunk a katasztrófavédelemről, mert az azt mutatja, hogy nem történtek olyan szomorú események, amelyek miatt a katasztrófavédelem szakemberei előtérbe kerültek volna. Az idei esztendőben sajnos többször is azt láthattuk, hogy a katasztrófavédelem és egyébként más hivatalos állami szervek hősies szerepvállalására és helytállására volt szükség annak érdekében, hogy kezeljék a katasztrófákat, vagy adott esetben megelőzzék. Éppen ezért a reagálóképesség javítása érdekében a jövő esztendei költségvetés 1,5 milliárd forintos pluszforrást tartalmaz a katasztrófavédelem számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! A választásokon győztes pártszövetség programjában nemzeti ügyként vállalta az egészségügy megmentését is. Ezért természetesen be kell számolnom önöknek arról, hogy az egészségügyi bizottságban milyen vélemények hangoztak el a költségvetés mellett. Képviselőtársaink örömmel nyugtázták, hogy a gyógyító-megelőző ellátásokra az idei esztendőben előirányzottnál 12,5 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre, vagyis összesen 770 milliárd forint, amelyet év közben újabb 15 milliárd forinttal lehet kiegészíteni különböző feltételek teljesülése esetén.

A háziorvosok számára rendelkezésre álló forrásokat 3,2 milliárd forinttal, 81 milliárd forintra növeljük, a mentők működésére pedig 2 milliárd forintot pluszban fogunk biztosítani, ebből a különböző felújításokat és fejlesztéseket is el lehet végezni. Ráadásul új mentőautók beszerzésére 1,75 milliárd forint áll majd pluszban rendelkezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi bizottságban helyet foglaló bizottsági tagok itt egy csontvázról is beszéltek. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója - amely eredetileg 6,3 milliárd forintba került volna, majd kiderült, hogy 18 milliárd forint, valami apró számolási hiba történhetett - befejezésére mindenképpen sort kell keríteni. Az ehhez szükséges forrást, 3,1 milliárd forintot biztosítja a költségvetés, így ezt a rekonstrukciót is el tudjuk végezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügyi bizottság tagjai örömmel nyugtázták, hogy a kormány az egyházi szolgáltatók szerepét az egészségügy területén is jóval hangsúlyosabbá kívánja tenni, mint tették azt az eddigi kormányok. Vannak olyan területek és vannak olyan feladatok, ahol és amelyekben az egyháznál jobb szolgáltatást és jobb teljesítményt nyújtani senki nem tud, ezt ez a költségvetés végre elismeri.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális biztonság helyreállítását is vállalta a választáson győztes pártszövetség. Ennek megfelelően a költségvetés már annak jegyében készült, hogy a kormány megszüntette azt a kényszert, hogy az emberek a nyugdíjcélú megtakarításaikat spekuláns üzletemberekre bízzák, hogy ők a saját szerencséjüket a nyugdíjtőzsdén kipróbálják. Ezt a kényszert megszüntettük, és megteremtettük minden magyar ember számára a biztonságot adó állami nyugdíjrendszerbe történő át-, illetve visszalépés lehetőségét.

Emellett öregségi nyugdíjra a jövő esztendőben 128 milliárd forinttal többet fog költeni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, mint tette azt az idei esztendőben az aktuális szaktárca, illetve szaktárcák. Emellett a szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatását 2 milliárd forinttal, 5 milliárd forintra növeljük, az ápolási díj törvényi alapösszegét 1000 forinttal megemeljük, és plusz 1 milliárd forintot biztosítunk fogyatékossági támogatásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára sokan vannak itt a teremben, akik emlékeznek arra a szocialista szlogenre, hogy több pénzt az önkormányzatoknak. Ez azóta sajnos nem valósult meg. Meg kell nézni, hogy az MSZP-szlogennel szemben az önkormányzatok milyen nehéz helyzetbe kerültek. Így természetesen elkerülhetetlen az, hogy a kormány egy alapos, jól előkészített, széles körű konzultációt folytasson az önkormányzatokkal arról, hogy milyen feladatokat tudnak milyen forrásokból ellátni.

Ugyanakkor azt már most jelenthetem tisztelt képviselőtársaimnak, hogy a költségvetési törvény tervezete szerint az önkormányzatok a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételeik területén egy 4,7 százalékos pluszbevételre, tehát bevételnövekményre számíthatnak. Emellett a bürokrácia és az adminisztráció leépítésének keretében az év végi elszámolási rend egyszerűsödik, az önhiki-rendszer, tehát az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került települések támogatási rendszere egyszerűbb lesz és objektív módon kerülnek szétosztásra a támogatások.

Emellett a kormány támogatja az önkormányzatok közös feladatellátását azzal, hogy a többcélú kistérségi társulások részére rendelkezésére álló forrásokat több mint 10 százalékkal megnöveli. Az önkormányzatokon keresztül is érvényesül természetesen a kormány családokat támogató politikája és a gyermekek támogatása is. Ennek megfelelően a gyermekek napközbeni ellátására 1,1 milliárd forinttal több szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében, mint szerepelt az idei esztendőben. Emellett van egy plusz 300 millió forintos forrás a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti elhelyezés normatív hozzájárulása címen.

Utolsó előttiként, tisztelt képviselőtársaim, engedjék meg, hogy beszámoljak önöknek arról, hogy a mezőgazdasági bizottságban képviselőtársaink milyen álláspontot foglaltak el. Örömmel nyugtázták a bizottsági tagok, hogy a Nemzeti Földalap a Nemzeti Vagyonkezelőtől visszakerül a minisztériumhoz, és önálló költségvetési fejezetként jelenik meg, emellett a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, hal- és vadgazdálkodási feladatokra szánt források is növekednek.

És itt hadd térjek vissza arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy a győztes pártszövetség választási ígéretei miként jelennek meg a költségvetésben.

(18.30)

Emlékezhetnek arra, hogy a választást megelőző konzultációk sorában a tanyán élő honfitársaink többször is arra kértek minket, hogy az ő támogatásukat, azt az életformát is építsük be a költségvetésbe, illetve annak támogatását is építsük be a költségvetésbe. Ennek megfelelően - ahogy azt Balogh József képviselőtársunk is többször hangsúlyozta és szorgalmazta - tanyafejlesztési programra egymilliárd forintot szán a költségvetés. Ennek keretében a tanyasias vidékek közbiztonságának növelését, az ezen területeken szükséges felújításokat támogatjuk, a helyi piacok kialakítását szorgalmazzuk, és megpróbáljuk elérni azt, hogy minél több helyre biztosítsuk az egészséges ivóvíz minél nagyobb mértékű eljuttatását.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Emellett pedig a fogyasztóvédelmi szabályok szigorításával megszüntetjük azt a méltatlan állapotot, hogy Európa élelmiszerszemét-lerakójaként tartsanak minket számon.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány szívügyeként tekint a sport támogatására, szívügyeként tekint arra, hogy a magyar fiatalok egészségesen éljenek, minél több magyar ember sportoljon, ezért az eddigieknél több forrást fog biztosítani a versenysport és az utánpótlássport támogatására, és mindemellett olyan adótörvényt fogadott el, amely a sportpiacok kialakítását és megerősítését célozza. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Hazánk a jövő esztendőben fél évig ellátja az Európai Unió soros elnöki pozícióját. Nemzeti érdek, közös nemzeti érdek, hogy ez az elkövetkezendő fél esztendő sikeres legyen. Én hiszem azt, hogy minden magyarországi párt, minden parlamentben ülő párt ebben érdekelt. Egészen biztosan holnap az a találkozó is ennek a közös érdeknek a jegyében fog eltelni, amikor az európai szocialisták látogatást tesznek a miniszterelnöknél, és arról fognak értekezni, hogy ki milyen prioritást szánt az elkövetkezendő fél esztendőnek. Reméljük, hogy sikeresek leszünk, és Magyarország nemzetközi tekintélyének helyreállításához hozzá fog járulni az elkövetkezendő fél esztendő európai uniós soros elnöksége.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalóan azt tudom önöknek jelenteni, hogy a bizottságokban nagy többséggel és határozottan támogatták képviselőtársaink a megújulás költségvetését, és reméljük, hogy ez így lesz a parlamentben is, hiszen ez Magyarország érdeke, ez a nemzeti érdek.

Köszönöm önöknek a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 46 2011.03.08. 5:22  23-133

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarország kétségtelenül komoly kihívásokkal néz szembe, és amikor ezen komoly kihívásoknak akarunk megfelelni, akkor fel kell listáznunk, hogy éppen milyen erőforrásokkal rendelkezünk, vagy milyen erőforrásokkal nem. Amikor azt nézzük, hogy milyen erőforrásaink vannak, illetve nincsenek, akkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ma Magyarországon hiányzik egymillió munkahely, és hiányzik egymillió gyerek. Nyilvánvalóan, ha ezek meglennének, akkor a jelenleginél legalábbis könnyebben tudnánk úrrá lenni a gondjainkon, ha egymillióval többen dolgoznának, akkor valószínűleg eredményesebb folytathatnánk az államadósság legyőzése érdekében, és ha lenne még egymillió gyermek, akkor egészen más kilátásaink lennének a jövőt illetően.

Ha a kormányzati célokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy ma Magyarország talpra állítását, megújítását, illetve versenyképességének helyreállítását kell a kormányzati célok fókuszába helyezni. Ehhez pedig ma kétfajta kihívásnak kell megfelelni: egyrészt egy gazdasági kihívásnak, másrészt pedig egy demográfiai kihívásnak. Annak érdekében, hogy ezt meg tudjuk tenni, ehhez egy rendkívül komoly foglalkoztatási és demográfiai fordulatot kellett, illetve folyamatosan kell is végrehajtani. A foglalkoztatási és demográfiai fordulat keretében pedig be kell látni, hogy a gyermekvállalást, a családügyet most már sokkal kevésbé szociális kérdésként kell kezelni, mint ahogy adott esetben kezelték azt az elmúlt esztendőkben. Ma ez már nemzetstratégiai kérdés, nemzetstratégiai kérdés, hogy a családokban gyermeket vállaljanak, illetve hogy a családok olyan helyzetbe kerüljenek, hogy a szülők nyugodt lelkiismerettel tudják vállalni a gyermekeket.

A csökkenő gyermekszám, illetve az élve születések csökkenése egészen riasztó képet mutat. 2010-ben 40 ezerrel születtek kevesebben, mint ahányan haltak meg. Tehát egy közepes méretű város lakosságával lettünk kevesebben. Sajnos, ez nem új dolog, ha az elmúlt 25 esztendőt nézzük, akkor 1985 óta azt már jó évnek kellett tekinteni, amikor "csak" 15 ezerrel csökkent az ország lakossága, ráadásul 1993 óta, tehát az elmúlt 17 esztendőben nem volt olyan év, hogy az ország népességének csökkenése 20 ezer alatt lett volna. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet, ennek vannak gazdasági okai is. Éppen ezért, amikor azokat az eszközöket keresi az állam, hogy a demográfiai kihívásnak hogyan tud eleget tenni, hogyan tudja megvalósítani a demográfiai fordulatot, akkor bizony gazdasági eszközöket is igénybe kell vennie.

A gazdasági eszközök igénybevétele ebben az esetben az adórendszeren keresztül lehetséges. Az nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet volt, hogy az adórendszer mindeddig nem vette figyelembe, ha valaki éppen egyedül élt, vagy két-három, vagy akár még több gyermeket is eltartott. Ennek a helyzetnek nyilván véget kellett vetni, főleg úgy, hogy a demográfiai helyzetünk is egyre súlyosbodott. Ezért az új adórendszerben, az új, arányos adórendszerben a kormány elismerte a gyermekvállalás költségeit. És itt egy nagyon fontos különbségtételre szeretném felhívni az önök figyelmét. Itt nem gyermekkedvezményről meg adókedvezményről van szó, hanem arról van szó, hogy kimondtuk, hogy van a szülők fizetésének egy olyan része, amihez az államnak egyszerűen semmi köze nincs, mert az a pénz a gyermekek felnevelésére kell. Éppen ezért a gyermekvállalás költségeit elismertük, és azt nem adóztatjuk meg.

Ebben az új adórendszerben lehetővé válik az is, hogy a gyermekvállalás, illetve a munkavállalás ne két, egymást kizáró alternatíva legyen, hanem egyszerre tegyük lehetővé azt, hogy a szülők a gyermekvállalást és a munkavállalást együttesen tudják megoldani. Az új adórendszer mondanivalója tehát az, hogy minél több gyermeket vállal egy család, minél több gyermeket nevelnek a szülők, annál kevesebb adót kell fizetni. Nyilvánvaló, hogy az adórendszer egymagában nem elégséges arra, hogy a demográfiai fordulatot végre tudjuk hajtani, azonban egy koherens, összefüggő kormányzati politika már alkalmas lehet erre.

Éppen ezért a nemzeti ügyek kormányának egyik legfontosabb feladata és célkitűzése, és hisszük, hogy ebben a parlamenti patkóban helyet foglaló valamennyi pártra számíthat a kormány, a kormányzó pártok frakcióira mindenképpen, hogy egy gazdasági, foglalkoztatási és demográfiai fordulatot hajtson végre. Az ehhez szükséges eszközöket pedig bátran keresse a kormány, és ha megtalálta, akkor folyamatosan éljen ezzel kapcsolatban kezdeményezésekkel itt a parlamentben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 53 2011.03.22. 7:12  12-100

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Magyarország új és végleges alaptörvényének elfogadásán dolgozunk, akkor azt gondolom, hogy nem kerülhetjük meg annak az alapkérdésnek a feltételét és megválaszolását, amely alapkérdés nagyjából úgy szól, hogy mi ma Magyarország legnagyobb problémája, mi az a tényező, amely ma gondjaink és bajaink legfőbb okozója.

És hogyha ezt a kérdést feltesszük, akkor viszonylag könnyen válaszolni is tudunk erre: ma Magyarország legnagyobb bajainak és gondjainak okozója az, hogy Magyarországot korábban kétszer is a végletekig eladósították. És tehették ezt azért, mert az akkori alkotmány nem volt alkalmas arra, nem volt elég erős ahhoz, hogy megvédje Magyarországot, megvédje a magyar embereket attól, hogy a hatalom birtokosai hatalmukkal, hivatalukkal, választói felhatalmazással visszaélve a végletekig eladósítsák magánérdekek mentén az országot. Történt ez először a nyolcvanas évek második felében, a kilencvenes évek elején, amikor az államadósság rendkívüli módon megugrott. Aztán történt ez a Gyurcsány-korszak majd' nyolc esztendeje alatt, amikor szocialista kormányok nyakló nélkül vették fel a hiteleket és adósították el Magyarországot.

A rendszerváltoztatás óta egyetlenegy olyan kormányzati ciklus volt, amikor az államadósság mértéke és GDP-hez viszonyított aránya csökkent, ez 1998 és 2002 között volt, az első polgári kormány időszakában, amikor négy esztendő alatt a bruttó hazai termékhez viszonyítva 58 százalékról 53 százalékra csökkentette az akkori polgári kormány az ország államadósságát - 58-ról 53 százalékra.

Ma Magyarország bruttó hazai termékhez viszonyított államadóssága 82 százalékot ér el. Ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszak nyolc éve alatt az államadósságot annak 50 százalékával megnövelték. Ez azt is jelenti egyébként, hogy számokról, konkrét számokról beszéljünk, hogy 8000 milliárd forintról 20 000 milliárd forintra emelték az ország adósságát, ami azt jelenti, hogy megkétésfélszerezték. Vagyis amíg az első polgári kormány hivatali időszakának végén fejenként 800-900 ezer forintnyi adósság terhelt minden egyes magyar polgárt, addig ma ez a szám 2 millió forint. Ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszak nyolc éve Magyarországnak azt adta, hogy mindenkinek több mint egymillió forinttal megnövelték az adósságát.

És tették ezt azok a vezetők, akik visszaéltek a hivatalukkal és a hatalmukkal, merthogy egészen biztosan nem a közérdeknek megfelelő döntéseket hoztak, mert azt látjuk, hogy az elmúlt nyolc évben az ország gazdasági mutatói közül egyetlenegy olyan nincsen, amely javult volna. A hiteleket tehát felvették, a hitelekből származó pénz megérkezett, aztán valahova elfolyt, mert az ország gazdasági teljesítményén meg úgy összességében az ország állapotán nem igazán látszik ezeknek a forrásoknak a felhasználása. Tehát hogyha nem a közérdek mentén vették fel ezeket a hiteleket, ha nem a közérdek mentén adósították el az országot, akkor jogos a kérdés, hogy vajon minek a mentén tették mindezt. És a válasz itt is rém egyszerű: magánérdekek mentén vették fel a hiteleket, és magánérdekek mentén adósították el Magyarországot.

Az persze egy másik kérdés, tisztelt képviselőtársaim - és nem biztos, hogy az alaptörvény vitájához szorosan kapcsolódik -, hogy mindazoknak, akik ezt tették az országgal, természetesen majd vállalniuk kell ezért a felelősséget.

(14.30)

Mert az mégsem megy, hogy nyolc évig voltak olyan vezetőink, akik eladósították az országot, aztán élnek, mint Marci Hevesen, akiket meg aztán az emberek megválasztottak, meg maguk az emberek, utána pedig kell hogy nyögjék mindennek a terhét. Tehát csak azt akarom ezzel jelezni, hogy az ország eladósításáért viselt felelősség kivizsgálása és a felelősök felelősségre vonása nem maradhat el. Ennek érdekében a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága már albizottságot hozott létre, és az elszámoltatási kormánybiztos is végzi az ezzel kapcsolatos munkát. Merthogy 2008-ig semmifajta nemzetközi tendencia, semmifajta világgazdasági folyamat nem jelenthetett mentséget az ország vezetőinek arra nézve, hogy miért emelkedett az ország eladósodottsága, miért vált el a regionális versenytársakétól, hiszen amíg a szomszédaink államadóssága vagy csökkent vagy csak kismértékben növekedett, addig a miénk gyorsvonati sebességgel robogott el mellettük. Mindez odáig fajult, hogy tavaly, 2010-ben a személyi jövedelemadó-bevételek 57 százalékának megfelelő összeget kellett fordítani csak az államadósság kamataira - tehát akkor még az államadósság visszafizetéséről nem beszélünk, csak a kamatterhekről. Tehát a kamatterhek elvitték a magyar emberek által, a becsületesen dolgozó magyar adófizető emberek által befizetett személyi jövedelemadó 57 százalékát. És történt mindez azért, mert a korábbi alkotmány, az átmeneti, ideiglenes alkotmány nem volt képes megvédeni ettől Magyarországot.

Éppen ezért most nekünk egy olyan alaptörvényt kell elfogadnunk, amely elég erős ahhoz, hogy megvédje Magyarországot, és megvédje a magyar embereket attól, hogy még egyszer valamikor valakik hivatalukkal visszaélve eladósítsák Magyarországot. Éppen ezért az új alaptörvényben javasolunk egy olyan pontot elfogadni, amely lehetetlenné teszi a parlament számára, hogy olyan költségvetést fogadjon el, amely az államadósság növekedésével jár. És be szeretnénk tenni egy olyan pontot is - javasoljuk, az alaptörvény előterjesztésében ez már szerepel -, hogy célozzuk meg azt a célkitűzést, hogy hazánk államadósságát a hazai össztermékhez képest 50 százalékra csökkentsük. Ha ugyanis sikerül az államadósság 50 százalékos szint alá való csökkentése, az egy olyan komoly gazdasági mozgásteret fog adni az országnak, amely a versenyképességünket, a növekedési kilátásainkat és egyéb gazdasági lehetőségeinket jelentősen javítani fogja.

Ebből a szempontból tehát ez az alaptörvény mindenképpen megfelel annak a várakozásnak, hogy kellően erős legyen ahhoz, hogy megvédje hazánkat, megvédje a magyar embereket attól, hogy még egyszer valakik eladósítsák. De még egyszer mondom, hogy a jövőre vonatkozólag meg tudjuk védeni ettől az embereket, ez egy fontos feladat, de legalább annyira fontos, hogy azokat felelősségre vonjuk, akik miatt ma itt tart Magyarország.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 114 2011.04.01. 8:51  19-181

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök úr, ha megengedi, akkor négy témához szeretnék röviden hozzászólni, annál is inkább, hogy a nemzeti konzultáció véget ért. A nemzeti konzultáció azt biztosította, hogy ez az alkotmányozási folyamat, amelynek most itt részesei vagyunk - már akik itt vannak és általában itt vagyunk -, szóval egy olyan alkotmányozási folyamatnak lehetünk a részesei, amely a legnyitottabb, az embereket leginkább bevonó alkotmányozási folyamat mindeddig, ellentétben azzal a titkos alkotmányozási próbálkozással, amelyre az elmúlt napokban derített fényt a sajtó, és amelyet a most éppen itt nem lévő és az alkotmányozási kényszer, szükség, lehetőség meglétét is vitató szocialisták próbáltak elindítani még a Gyurcsány-korszakban. Ez tehát a különbség. Míg ők titokban, zárt ajtók mögött, ahogy általában adatokat szoktak hamisítani, úgy próbálták az ország új alkotmányát előkészíteni. Mi, ez az Országgyűlés és ez a kormány ezzel ellentétben viszont az emberek bevonásával és az emberek megkérdezésével kívántuk, kívánjuk létrehozni hazánk új alaptörvényét.

A négy téma, amihez szeretnék hozzászólni. Először a gazdasági jellegű. Azt kérdeztük az emberektől, hogy vajon mit gondolnak arról, hogy az új magyar alkotmánynak, alaptörvénynek korlátoznia kell-e az állam mindenkori eladósodásának mértékét. Az emberek döntő többsége, 96 százaléka egyetértett velünk abban, hogy ennek a most elkészülő új alaptörvénynek is jóval erősebbnek kell lennie, mint amilyen a most hatályban lévő alkotmány, amely képtelen volt arra, hogy megvédje hazánkat, megvédje a magyar embereket attól, hogy a hivatalukkal és a hatalmukkal visszaélő vezetők magánérdekek mentén egy elhibázott, kudarcba fulladt, zsákutcába vezető és megszorításokra épülő gazdaságpolitika következményeként eladósítsák Magyarországot, és ezzel kiszolgáltatottá is tegyék. Ez az új alaptörvény képes lesz megvédeni hazánkat attól, hogy még egyszer bármikor és bárki a választói felhatalmazással visszaélve és magánérdekek mentén eladósítsa Magyarországot.

A kormány elkötelezett amellett, hogy csökkenti hazánk államadósságát. Ezt vállaltuk a Széll Kálmán-tervben, ennek érdekében folytatjuk a gazdaságpolitikánkat, amelynek fókuszában az eladósodottság mértékének csökkentése, tehát az államadósság csökkentése és új munkahelyek létrehozása áll. Összhangban tehát az emberek akaratával, ez az új alaptörvény képes lesz Magyarország megvédésére, és egy erős alaptörvény lesz.

Az Alaptörvény eredeti javaslatában foglalkoztunk azzal, hogy azok a családok, akik kiskorú gyermeket nevelnek, pluszszavazat lehetőségében részesüljenek a választásokon, ezzel is elismerve a gyermekvállalás, a családalapítás fontosságát, nemzetstratégiai szempontját, azonban az emberek most úgy döntöttek, hogy nem gondolják azt, hogy a hazánk előtt álló demográfiai kihívás leküzdésében ez kellene legyen az egyik első számú eszköz.

Természetesen azzal együtt, hogy mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy helyes lenne, ha a családok, a gyermeket nevelő családok minden módon elismerésben részesülnének az állam részéről, tiszteletben tartjuk az emberek akaratát, módosító indítványunkat ennek megfelelően be is nyújtottuk. Ugyanakkor feltett célunk, hogy az elkövetkezendő esztendőkben tovább konzultáljunk az emberekkel, és hogy a társadalmi közbeszéd, a politikai konzultáció egyik legfontosabb témája ez a kérdés legyen, tehát hogy a hazánk előtt álló demográfiai kihívásnak milyen módon tudunk megfelelni, és itt milyen eszközöket tudunk igénybe venni.

A mai napon éppen Gödöllőn gyűltek össze az Európai Unió tagországainak családügyi miniszterei, állami vezetői, és megállapították, hogy bizony nemcsak Magyarországon, hanem Európában is rendkívül rossz a helyzet ebben a tekintetben. Mondjuk úgy, hogy a nyugati vagy európai civilizáció kevésbé versenyképes demográfia, népesedés területén a vele versenyző civilizációkkal, itt nekünk is élen kellene járnunk.

(12.40)

Elhangzott, hogy 31 éve csökken Magyarország népessége. Ezt a folyamatot meg kell állítani, vissza kell fordítani, hiszen ha olyan földhözragadt dolgokról beszélünk, mint például versenyképesség, annak is van egy alapvető feltétele, mégpedig az, hogy legyünk. Ahhoz pedig, hogy egyre többen legyünk, a családokat támogatni kell. A kormány a maga módján természetesen megy tovább ezen az úton, hiszen az új arányos adórendszer amellett, hogy az eddigiekkel ellentétben nem bünteti, hanem támogatja a munkát, a családok támogatása terén is tett egy óriási lépést előre, amikor elismerte, hogy a gyermeknevelés költségeihez az adóztatás szintjén semmi köze nincs az államnak, azt tehát nem adóztathatja meg, természetesen az állam teherbíró képességével összhangban.

A harmadik dolog, elnök úr, amire szeretnék kitérni: a politikai munkakerülők egyik csoportja - amely LMP-frakciónak hívja magát - tegnap arról beszélt, hogy ebből az alkotmányból hiányoznak a "zöld" kitételek. Ne legyünk rosszindulatúak, és ne feltételezzük, hogy elolvasták az alkotmánytervezetet és direkt hazudnak, hanem inkább jóindulatúan feltételezzük, a politikai munkakerülésbe ők azt is beleértik, hogy ha egy tervezet vitájában nem vesznek részt, akkor nem is olvassák el azt, éppen ezért talán innen is üzenhetjük nekik és felvilágosíthatjuk őket, hogy ha van zöld alaptörvény, ha van jövőorientált alaptörvény, akkor a most általunk tárgyalt alaptörvény-tervezet talán a világ legjövőorientáltabb és a világ legzöldebb alaptörvénye lesz, hiszen szerintem nincs még egy olyan alkotmány vagy alaptörvény a földön, amely a jövő erőforrásait olyan módon részesíti kiemelt figyelemben, mint a mi alaptörvényünk, amely a természeti értékekről, a biológiai sokféleségről, a jövő nemzedékekről, a fiatalokról, a gyermekekről mint erőforrásokról beszél. Ráadásul itt is a nemzeti konzultáció eredményére hagyatkoztunk, amikor is azt kérdeztük az emberektől, egyetértenek-e azzal, hogy a Kárpát-medencében honos állat- és növényfajok, valamint a természeti értékek kerüljenek védelem alá az új alaptörvényben, és az emberek döntő többsége, több mint 90 százaléka úgy döntött, hogy részesítsük védelemben a Kárpát-medencei állat- és növényfajokat, a Kárpát-medence természeti örökségét az új alaptörvényben. Ezt meg is tettük.

A negyedik pont pedig, tisztelt elnök úr: az látszik, hogy az emberek fantáziája mindig nagyon elindul, amikor olyan kérdésekről van szó, amelyek valóban a mindennapi élet ügyeit, a mindennapi élet történéseit érintik. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetői egy olyan indítványt is benyújtottak az alaptörvényhez, amely végre megteremti annak lehetőségét, hogy felszámoljuk azt a képtelen helyzetet, hogy ha valakit megtámadnak, ha valakire rátörnek, ha valakitől el akarják venni azt, ami az övé, amiért ő tisztességesen megdolgozott, és ő megvédi magát, megvédi azt, ami az övé, akkor később könnyen ő maga kerülhet bajba, például a bíróság előtt. Ez a helyzet nyilván tarthatatlan, ezt fel kell számolni.

Ennek érdekében nyújtották be frakcióvezetőink azt a javaslatot, amellyel a "tulajdon", illetve a "jogos önvédelem" fogalmát rögzítik az új alaptörvényben. Természetesen már sokan próbáltak vészharangot kongatni, sokan próbálták elmagyarázni - megint csak azt gondolom, hogy a múlt visszatérésén dolgozva -, hogy ezt miért nem lehet megoldani, mi lehet ebből a probléma. Itt van egy megoldásra váró helyzet, és azt gondolom, a magyar emberek döntő többsége egyetért azzal, hogy megvédhesse azt, ami az övé, amiért megoldozott, megvédhesse a szeretteit, megvédhesse a saját testi épségét, a saját egészségét, ha rátörnek és megpróbálják tőle elvenni azt, ami az övé. Őszintén reméljük, hogy a benyújtott módosító indítványokkal itt is egy nagy lépést tehetünk előre az emberek akaratának a megvalósítása érdekében.

Jó reményekkel vagyunk aziránt, hogy az Országgyűlés ezeket a módosító indítványokat támogatni fogja, és akkor valóban egy erős új alaptörvényünk lehet.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 186 2011.05.03. 6:45  179-313

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államadósság elleni küzdelem a magyar kormány gazdaságpolitikájának egyik fókusza, a munkanélküliség elleni küzdelem mellett, hiszen az az ország, amelyet eladósítottak, az bizony kiszolgáltatott; és az az ország, amelyet eladósítottak, nem tud gazdasági növekedést produkálni; és az az ország, amelyet eladósítottak, nem tudja visszaszerezni a közép-európai régió első szerepét.

Éppen ezért az államadósságot minél előbb és minél nagyobb mértékben kell csökkenteni, ezért is tűzte ki a kormány célként a Széll Kálmán-tervben, hogy ennek a ciklusnak a végére, 2014-ig már jelentősen csökkenti az államadósság mértékét. Annak az államadósságnak a mértékét, amely 2002-ben, a polgári kormány időszakának végeztével 53 százaléka volt a bruttó hazai terméknek - 53 százaléka -, ezt a 8 éves szocialista kormányzásnak sikerült 82 százalékra növelnie, tehát gyakorlatilag megkétésfélszerezték a magyar államadósság mértékét, 8000 milliárd forintról 20 000 milliárd forintra növelték a rossz, elhibázott és sokszor rossz szándékú gazdaságpolitikai döntésekkel.

A 82 százalékos államadósság mellett nyilvánvalóan nem lehet jó gazdasági teljesítményt nyújtani, széles gazdasági mozgástérről nem lehet beszélni. Éppen ezért mindent meg kell tenni az államadósság csökkentése érdekében. Azzal persze mindenki tisztában van, hogy egy ilyen civil kezdeményezés talán nem fogja milliárdokkal, pláne száz- vagy ezermilliárdokkal csökkenteni az államadósság mértékét. Ugyanakkor egy ilyen civil kezdeményezés jelentősége mégiscsak óriási. Ez azt jelenti, hogy az emberek szeretnének osztozni abban a munkában, abban a nehéz munkában és nagy kihívásban, amelynek a kormány próbál megfelelni.

Az államadósság csökkentése tehát, tisztelt képviselőtársaim, nemzeti ügy. Ezt bizonyítja Rédly Elemér plébános úr, merthogy említsük meg a nevét, mindenképpen megérdemli, szóval, ezt bizonyítja Rédly Elemér plébános úr kezdeményezése. És ez a kezdeményezés, illetve a kezdeményezés kormányzati fogadtatása mutatja talán a legjobban a különbséget az elmúlt 8 év kormányzati gyakorlata és a mostani kormányzati gyakorlat között. Az emberek feje fölött való kormányzás kudarcot vallott az elmúlt 8 esztendőben, ezért ezen a területen is változtatni kellett, változtatni kell; az emberekkel együtt, az emberek véleményét kikérve, és az emberek véleményére odafigyelve kell kormányozni.

Hogyha valaki úgy gondolja, hogy szeretne részt vállalni az államadósság csökkentése érdekében végzett kemény munkában, és erre civil kezdeményezést tesz, majd utána megkeresi a kormányt, és segítséget kér ehhez a kezdeményezéshez, akkor én azt gondolom, hogy a kormánynak kutya kötelessége segíteni, és megtenni minden olyan lépést, amellyel a legnagyobb tiszteletünket fejezzük ki azon emberek, vállalatok, intézmények és szervezetek előtt, akik a saját munkájuk gyümölcséből, illetve a saját forrásaikból hajlandóak az államadósság csökkentésére áldozni.

Éppen ezért helyesnek tartjuk a kormány azon előterjesztését, amely úgy szól, hogy adókedvezménnyel, adóalap-csökkentéssel kívánja honorálni, illetve a tiszteletét kifejezni azon emberek előtt, akik úgy gondolják, hogy az államadósság csökkentésében a saját forrásaikkal és a saját munkájuk gyümölcsével is részt kívánnak venni.

Helyesnek tartjuk azt, hogy a személyi jövedelemadó-alapját csökkentheti az az adományozó, aki úgy dönt, hogy az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba fizet be. Helyesnek tartjuk azt is, hogy az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás esetében, a társasági adó esetében és az egyszerűsített vállalkozói adó esetében is lehet csökkenteni az adóalapot a befizetett összeggel. Mint ahogy azt is helyesnek gondoljuk, hogy a személyi jövedelemadó úgynevezett civil 1 százalékát a felajánlók ezen a módon is megtehetik.

Azonban mind a tegnapi napig azt gondoltuk, hogy egy ilyen kezdeményezés valóban alkalmas arra, hogy a parlamenti patkó valamennyi pártja egyetértsen abban, hogy egy ilyen kezdeményezést fel kell karolni. Kicsit megdöbbentő volt ehhez képest a számvevőszéki és költségvetési bizottság tegnapi ülése, amikor az ellenzéki képviselők a kormányzati javaslat ellen érveltek. A Lehet Más a Politika képviselője egészen odáig ment, hogy meglehetősen cinikusan és sértő módon beszélt erről a civil kezdeményezésről. Én azt gondolom, ha valaki úgy dönt, hogy a saját forrásaiból, a saját munkája gyümölcséből pénzt ad az államadósság csökkentésére, akkor az ilyen emberről csak a legnagyobb tisztelet hangján illik és szabad beszélni.

Csalódtunk persze amiatt is, hogy a másik két ellenzéki párt sem támogatja ezt a javaslatot. Az MSZP esetében talán leginkább azért, mert az elmúlt 8 év teljesítménye után szerintem minden egyes államadósság-csökkentő lépést, illetve erre való ösztönzést támogatni kellene. Nagyon reméljük, hogy a Jobbik képviselői is majd itt a vita folyamán, illetve a szavazásnál támogatják ezt a javaslatot, hiszen ők is biztosak lehetnek abban - hiszen a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnökét ez a frakció adja -, hogy az államadósság csökkentése ma az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai cél.

Tisztelt Elnök Úr! Fontosnak tartom, hogy még egyszer hangozzon el itt, a parlament plenáris ülésén, hogy mindannyian köszönettel tartozunk Rédly Elemér plébános úrnak. Mindannyian köszönettel tartozunk azoknak a személyeknek, szervezeteknek és vállalatoknak, akik már eddig jelezték, hogy felajánlásaikkal segítik az Összefogás az Államadósság Ellen Alapot. És köszönettel tartozunk minden egyes embernek, szervezetnek és vállalatnak, aki ezt a jövőben fogja megtenni, mert az államadósság csökkentése közös cél, közös cél azokkal is egyébként, akik itt a parlamentben ez ellen érvelnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 183-185 2011.05.09. 6:14  180-246

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): (A képviselő mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót.

ELNÖK: Kérem az időt mutatni, táblára föltenni Szijjártó Péter képviselő úr nevét! (Tóbiás József: Keveset beszélsz, Péter, nem ismer fel a rendszer!) A kártyája benn van, képviselő úr? (Szijjártó Péter bólint.) Minden rendben van. (Jelzésre:) Minden rendben van, tessék!

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság a múlt hét folyamán úgy döntött, hogy nem szedhető be a különadó a 2005 és 2009 között felvett végkielégítések után.

Azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaink, hogy az Alkotmánybíróságnak ez a döntése ellentétes Magyarország érdekével és ellentétes a magyar emberek igazságérzetével is. Azért ellentétes az ország érdekével, és azért ellentétes az emberek igazságérzetével, mert a 2005 és 2009 közötti időszakban sorra születtek azok a hibás döntések, amelyek nyomán Magyarország államadóssága jelentősen növekedett (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez hogy jön ide?), emiatt Magyarország gazdasága és maga az ország is kiszolgáltatottá vált, és ma a magyar embereknek, természetesen a kormánnyal közösen, minden erőfeszítésére szükség van ahhoz, hogy az ország előtt álló legnagyobb problémát, az államadósságot legyőzzük. 2005 és 2009 között a politikai és gazdasági döntéshozók döntéseinek eredményeként az államadósságot 50 százalékával, 53 százalékról 82 százalékra növelték.

Ezek után én azt gondolom, jogosan sérti az emberek igazságérzetét, hogy mindazon politikai és gazdasági vezetők, akik ebben a csúfos teljesítményben vezető szerepet vállaltak, többmilliós, esetenként több tíz milliós, esetenként pedig a százmilliós nagyságrendet elérő végkielégítéseket tehettek zsebre.

Nyilvánvalóan, ha Schiffer képviselő úr szavaival szeretnék élni, nem jogállam az, ahol az országot eladósító politikai és gazdasági vezetőket sokmilliós vagy sok tíz milliós végkielégítésekkel honorálják. Mert, tisztelt képviselőtársaim, az nyilvánvalóan tarthatatlan, hogy olyan állami cégek vezetői, mint a MÁV, illetve olyan közcégek vezetői, mint a BKV, amelyek az államadósságot jelentős mértékben növelték, több tíz milliós végkielégítéssel a zsebükben távozhassanak, és aztán élhessenek, mint Marci Hevesen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan tarthatatlan az az állapot, hogy a BKV-nál egy személyzeti vezető százmillió forintos nagyságrendű végkielégítést tegyen zsebre. Nyilvánvalóan tarthatatlan az, hogy egy kommunikációs vezérigazgató-helyettes 40 millió forinttal a zsebében menjen el a cégtől, vagy hogy egy főtanácsos szintén 40 millió forintot tegyen zsebre.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő intézménye az elmúlt időszakban inkább a Kék fény című híradásokba került be sokkal inkább, mint hogy pozitív hírek nyomán hallhattunk volna róla. Az MNV volt vezetői sorra adják egymásnak a kilincset különböző büntetőügyekben a bíróságon. És ha ránézünk azon személyek listájára, akik az MNV-től távoztak el, azt látjuk, hogy a 6, 10, 20, 30 millió forintos végkielégítés sem ritka. Benedek Fülöp vagy Császi Zsolt, akik szintén különböző büntetőeljárások részesei, 8, illetve 9 millió forint körüli végkielégítést tehettek zsebre, nem is beszélve a többi igazgatóról, vezérigazgató-helyettesről, ahol még a 20 millió forintos nagyságrendet is elérik a végkielégítések.

A MÁV esetében több milliárdos tartozás felhalmozásáról beszélhetünk, ezt az államnak, az adófizetőknek vissza kell fizetni, a MÁV működését rendbe kell tenni. Ehhez képest azt látjuk, hogy azok a vezetők, akik a MÁV-ot tönkretették, 35, 25, 15, 24 millió forintos végkielégítéseket kaptak. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan. Mint ahogy tarthatatlan az is, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál 26 és 38 millió forint közötti végkielégítésekkel távoztak a vezetők.

A Gyurcsány-korszak politikai vezetőiről már nem is érdemes külön szót ejteni, főleg úgy, hogy ott is van, aki a magyar államnak kárt okozó bűncselekmény miatt éppen a bíróságra hivatalos, többször is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Világosan látszik, hogy a régi alkotmány képtelen volt megvédeni az országot attól, hogy ilyen tarthatatlan és méltánytalan helyzet előálljon. Ebből a szempontból nyilvánvalóan hazánk új alaptörvénye új helyzetet fog teremteni; az új korszakban, az új alaptörvény időszakában elképzelhetetlen, hogy az ország érdekével és az emberek igazságérzetével szemben ilyen végkielégítések kifizetésére sor kerülhessen.

Az Alkotmánybíróság azonban úgy döntött, hogy a 2010. évre vonatkozóan egy törvény parlamenti elfogadásával ezek a pofátlanul magas végkielégítések visszaszerezhetők. Éppen ezért úgy döntöttünk fideszes képviselőtársainkkal, Lázár János és Ágh Péter képviselő urakkal, hogy ezzel az indítvánnyal fordulunk az Országgyűléshez, kérjük, hogy ezt az indítványt fogadják el, és akkor így legalább a 2010-es esztendőre ezt az emberek igazságérzetével és az ország érdekével ellentétes helyzetet orvosolni tudjuk.

Kérem a parlament támogatását ehhez a törvényjavaslathoz. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
90 2 2011.05.10. 5:16  1-4

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Majd' egy évvel ezelőtt, a tavalyi esztendő májusában, amikor a nemzeti ügyek kormánya átvette az ország vezetését, akkor világos volt a feladat: vissza kell rántani az országot a szakadék széléről. Magyarország volt az egyik legveszélyeztetettebb és az egyik legkiszolgáltatottabb ország. Az államadósságunk az egekben, 8 esztendő alatt 53-ról 82 százalékra emelkedett, a munkanélküliség bőven 10 százalék fölött, a költségvetés adatairól pedig világosan kiderült, hogy azok nagyrészt hamisítottak, a 3,8 százalékosnak hazudott hiány valójában minden további intézkedés nélkül 7 százalékot ért volna el. Ebben a helyzetben kellett gazdaságpolitikát alkotnia a nemzeti ügyek kormányának, és az idő, az elmúlt egy esztendő bebizonyította, hogy helyes volt az a gazdaságpolitika, amelynek fókuszába a munkahelyteremtés és az államadósság csökkentése került.

A gazdaság átszervezésére tett lépések az első és második gazdasági akcióterv, valamint az alkotmányban, az új alaptörvényben az eladósodás gátjának rögzítése mind-mind képesek voltak a nemzetközi bizalmat helyreállítani, így ma már senki nem említi hazánkat a veszélyeztetett országok között, ma már mindenki világosan tudatában van annak, hogy a jelenlegi magyar kormány az első és második gazdasági akciótervvel stabilizálta az ország gazdaságát. Kétségtelen, hogy nemcsak hagyományos, hanem kevésbé szokásos gazdaságpolitikai intézkedéseket is bevetett, amelyekről aztán rendre kiderült, hogy Európa-szerte követői akadtak. Emlékezzünk még arra az időszakra, amikor kígyót-békát kiabált ránk részint a hazai ellenzék, részint a nemzetközi közvélemény a bankadó miatt. Ma már az Európai Unió több mint tíz országában ismert ez az adófajta. Vagy a válságadók bevezetésekor milyen kritikákat kaptunk - erre is lehet emlékezni -, ma már az Európai Unióban van olyan tagállam, ahol válságadót vetnek ki például a nemzetközi repülőjegyekre, és még számos ilyen, talán nem mindennapi fogyasztási termék esetében felsorolható válságadó kivetésére került sor.

Azt is látjuk, hogy a francia kormány ma már azon gondolkodik, hogy segélyt csak az kaphat, aki közmunkát végez, és a megkapható segélyek összegét is a minimálbér egy bizonyos százalékában kívánják maximálni. Tehát jól látszik, hogy az a fajta gondolkodás, amely jellemzi a nemzeti ügyek kormányának gazdaságpolitikáját, az ma már Európa-szerte bevett, Európa-szerte elfogadott és Európa-szerte követésre talált gazdaságpolitikai elképzelés.

Nyilvánvalóan nem volt véletlen az sem, hogy még a tavalyi nyár folyamán sikerült megállapodni két nagy autóipari beruházás Magyarországra hozataláról. Nyilvánvaló, hogy az Audi, valamint a General Motors magyarországi beruházásai nemcsak a beruházás által közvetlenül érintett térségeknek, hanem az egész magyar gazdaságnak jelentenek rendkívül pozitív hatást. Emellett a további munkahelyteremtő beruházások, a húsz-egynéhány új munkahely teremtésétől a több ezres munkahelyteremtő beruházásig folyamatosan kerülnek napvilágra. Az elmúlt napokban éppen államtitkár úrnak volt szerencséje Ózdon a GE Energy új gyártósorát avatni, amely 250 embernek ad munkát, Rácalmáson gyakorlatilag néhány héten-hónapon belül befejeződik a Hankook új beruházása, amely 400 embernek fog munkát adni, de a pécsi polgármester éppen arról számolhatott be az elmúlt napokban, hogy egy nagy kínai távközlési vállalat Pécsre településéről tárgyalnak.

Közben az ipari teljesítményünk az elmúlt év azonos időszakához képest 10 százalékkal emelkedett, és az elmúlt napokban került napvilágra az a hír is, hogy Magyarország teljesítette a 2011. évre vonatkozó finanszírozási igényeket. Két rendkívül sikeres kötvénykibocsátáson vagyunk túl, innentől kezdve világos, egyértelmű és biztos, hogy semmilyen módon nem kényszerülünk nemzetközi pénzügyi intézetek kegyelemkenyerére, illetve segítségére, Magyarország finanszírozása a piacról megoldott.

A sikeres kötvénykibocsátások, a rekordösszegű kereslet, a rekordhosszúságú kibocsátási futamidő - 30 év - és a széles körű érdeklődés mind-mind azt bizonyítják, hogy a nemzetközi pénzügyi piacok és a nemzetközi befektetői kör bizalma Magyarország iránt visszatért. A kormány gazdaságpolitikai iránya bevált: a munkahelyteremtés területén elérhető cél tíz esztendő alatt az egymillió új legális adózó munkahely, és fontos, hogy tartsuk azt a célkitűzést, hogy hazánk gazdasági növekedését a jelenleginél egy magasabb sávban stabilizáljuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 28 2011.09.20. 24:14  23-43

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke, az összefoglalt bizottsági állásfoglalás ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 19 bizottsága tárgyalta meg a 2010. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, emellett az Állami Számvevőszék jelentését is. A 19 bizottság mindegyike általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést. A nemzeti összetartozás bizottsága 7 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett; az egészségügyi bizottság 14 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett; a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 12 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett; a számvevőszéki és költségvetési bizottság nagyon nagy arányban, 19 igen szavazattal, 2 nem ellenében; az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 16 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett; az alkotmányügyi bizottság 17 igen szavazattal, 7 nem ellenében; az emberi jogi bizottság 13 igen szavazattal, 6 nem ellenében; a fenntartható fejlődés bizottsága 11 igen szavazattal, 2 nem ellenében; az európai ügyek bizottsága 12 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett; az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság 16 igen szavazattal, 6 nem ellenében; a külügyi bizottság 12 igen szavazattal, 4 nem ellenében; a nemzetbiztonsági bizottság 8 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett; a mezőgazdasági bizottság 14 igen szavazattal, 5 nem ellenében; a honvédelmi bizottság 16 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett; a gazdasági és informatikai bizottság 18 igen szavazattal, 8 nem ellenében; a fogyasztóvédelmi bizottság 8 igen szavazattal, 2 nem ellenében; a sportbizottság 12 igen szavazattal, 5 nem ellenében; az oktatási bizottság 14:6 arányban; a kulturális és sajtóbizottság pedig 12 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett tehát a most a parlament asztalán lévő törvényjavaslatot és az ahhoz kapcsolódó számvevőszéki jelentést általános vitára alkalmasnak tekintette.

Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés bizottságaiban megfogalmazódott többségi vélemények rendre azzal kezdődtek, hogy a zárszámadás minden évben az igazság pillanata. Az azt megelőző évről addig mindenfajta politikai vélemények elhangozhatnak, addig mindenfajta kommunikációs trükknek van létalapja, jogalapja és időleges hatálya is, de a zárszámadás elfogadásával eljön az igazság pillanata, és az addigi porhintés elveszíti jelentőségét. A 2010-es esztendő ebből a szempontból egy speciális év volt, mondhatnánk azt is, hogy gyakorlatilag két év követte egymást egy éven belül, hiszen a kormányváltásig és a kormányváltás után folytatott költségvetési, illetve gazdaságpolitika homlokegyenest különböztek egymástól.

Ráadásul a 2010-es esztendő első fele nem is egyszerűen egy fél év volt, hanem egy 8 esztendős időszakot lezáró féléves időszak, a Gyurcsány-korszakot lezáró fél év, amelynek költségvetési és gazdaságpolitikája, lássuk be, semmiben nem különbözött az elmúlt hét és fél esztendőtől. Ebben az időszakban jellemző volt az ország eladósítása, Magyarország államadóssága 8 esztendő alatt a teljes hazai össztermék arányában 52 százalékról 82 százalékra nőtt, ráadásul a költségvetési hiány rendre elszállt, azt csak egymást követő, zsákutcát jelentő, kudarcot valló és szociális válságot okozó megszorító csomagokkal bírták időlegesen megfékezni. A munkanélküliség is elérte a 11 százalékos csúcspontját, és emellett az ország pénzügyi kiszolgáltatottsága, kitettsége is jelentős mértéket ért el.

Ráadásul ebben az időszakban az ország hitelessége is meglehetősen mélyponton volt, hiszen az azt megelőző időszakban rendre adathamisítások történtek, az ország gazdasági állapotát jellemző adatokat rendre eltagadták, nemcsak az emberek, a köztársasági elnök, az Európai Unió elől, hanem a magyar népképviselők elől is. Számtalanszor kellett a parlamentnek úgy döntést hoznia, hogy annak gazdasági hatásait és a gazdasági alapadatokat eltagadták előlük, vagy hamis adatokkal látták el őket. Ezért tehát az ország hitelessége romokban volt, mint ahogyan az ország versenyképessége is meglehetősen alacsony szintet ért el. Ennek az okai pedig azok a brutálisnak nevezhető megszorító csomagok voltak, amelyek rendre, évről éve követték egymást. Ezek a megszorító intézkedéscsomagok önmagukról állítottak ki kudarcos bizonyítványt, hiszen egy megszorító csomag kudarcára a legelevenebb bizonyíték az, hogy még egy megszorító csomag követi. Márpedig ezek a megszorító csomagok meglehetősen gyors egymásutánban érkeztek, amelyekről rendre bebizonyosodott, hogy elhibázottak voltak, hogy a fogyasztás visszaesését okozták, és szociális válságot okoztak az országban.

Ráadásul amellett, hogy az államadósság rendkívüli mértékben megnőtt 8 esztendő alatt, annak szerkezete is jelentősen átalakult, és kis híján a felét, egészen pontosan 47-48 százalékát már deviza tette ki, ami azt jelenti, hogy az államadósságnak majdnem a felét devizában jegyezték, ez pedig az ország kitettségét, kiszolgáltatottságát jelentős mértékben növelte. Mint ahogy az is, hogy az éppen itt tegnapi napon tárgyalt hitelek, jelzálog alapú hitelek kétharmada is már devizában került felvételre. Ennek a folyamatnak sajnos az állam, a kormány, a bankfelügyelet nem tudta elejét venni, nem tudta megakadályozni és nem tudta lassítani.

Ráadásul, ami magát a 2010. évi költségvetési törvényt illeti, tele volt ismételten trükkökkel, ráadásul hamisított adatokat tartalmazott. Éppen ezért nem mutatta az ország valós gazdasági állapotát. Amikor a nemzeti ügyek kormánya a kétharmados győzelem után átvette az ország kormányzását, azzal kellett szembesülnie, hogy a költségvetési törvényben leírt adatok hamisak, ezért tarthatatlanok is. Jól látszik, hogy 2010-re a szocialista kormány, tisztelt elnök úr, olyan költségvetést tervezett, amellyel kapcsolatban biztosak voltak benne, hogy nem ők fogják végrehajtani, éppen ezért sok tétel csak féléves nagyságrendben szerepelt a törvényben.

Persze, ez nem volt előzmény nélküli dolog, hiszen a korábbi évek költségvetési tervezésében is hasonló jelenségeket láthattunk. Emlékezhetünk arra, hogy választás előtt adócsökkentésről szóló törvényt fogadtak el; választás után meg azt hirtelen visszavonták. De emlékezhetünk a választási évek költségvetéseire is, vagy azokra a szólamokra, amelyek úgy szóltak, hogy nem lesz vizitdíj, nem lesz kórházi napidíj, és így tovább. Az is világos volt, tisztelt elnök úr, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, és ezt a bizottsági üléseken rendre a többségi véleményt megfogalmazó képviselőtársaink elmondták, hogy az nyilvánvalóan nem volt igaz, hogy a költségvetési hiány 3,8 százalékon tartható. Ezt mindenki tudta, mindenki látta, a hazai, nemzetközi szakértők, intézetek, közgazdászok erre rendre felhívták a figyelmet.

Az is világossá vált aztán az esztendő végére, bár ezt már májusban-júniusban is mondtuk, persze szocialista képviselőtársaink és a korábbi kormányzók hevesen tagadták, hogy kormányzati intézkedések nélkül a költségvetés hiánya elérheti a 7 százalékot is. Ennek nyilvánvalóan sok oka volt. Egyrészt az, hogy a költségvetésben fiktív bevételeket tüntettek fel, például az Egészségbiztosítási Alapnál, 2009-ben előrehoztak jó néhány osztalékkifizetést, ami a 2009-es hiányt mesterségesen alacsonyan tartotta, mindezt a 2010-es költségvetés kárára, jelentősen túlbecsültek egyes adóbevételeket.

(11.00)

Ráadásul az állami közszolgáltatásokat végző vállalatok - például a Magyar Államvasutak - többletköltségeit figyelmen kívül hagyták, nem építették azt be a költségvetési törvénybe, sőt, tisztelt elnök úr, az a csúfság is megesett, hogy a költségvetés nem tartalmazta a Külügyminisztérium fejezetében azt az összeget, amely szükséges lett volna a nemzetközi szervezeti tagdíjaink befizetésére. Ráadásul hazánk az Európai Unió soros elnöki pozícióját is ellátta, illetve arra készült, és az erre vonatkozó költségvetési források sem álltak teljes mértékben rendelkezésre, mint ahogy az egyházi ingatlanrendezés fedezetének hiányával is szembesülnie kellett az új kormánynak.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Természetesen a költségvetési tervezési hibák vagy bűnök mellett előre nem látható és természetesen nem tervezhető kiadások is tovább nehezítették a költségvetési törvény végrehajtását. Emlékezhetünk a tavalyi esztendő szélsőséges időjárási körülményeire, amelyek nagyon komoly árvizet és belvizet okoztak Magyarországon. Ráadásul a tavalyi esztendőhöz tartozott a vörösiszap-katasztrófa is, amelynek helyreállítási költségei szintén komoly terheket jelentettek, valamint a közrend fenntartására vonatkozó többletforrásokat is biztosítani kellett, mint ahogy az egészségügyi szolgáltatók adósságának rendezése sem tűrt haladékot.

Ebben a helyzetben, ebben a költségvetési helyzetben kellett tehát gondolkodnia a kormánynak, és nem lehetett figyelmen kívül hagyni a nemzetközi gazdasági helyzet meglehetősen ingatag voltát sem. Pontosan ez az ingatag nemzetközi gazdasági helyzet, a bizonytalanságok vezettek oda, hogy egy teljesen világos költségvetési és gazdaságpolitikai döntést kellett meghozni, amely úgy szólt, hogy kritikus fontosságú ebben a helyzetben a megbízható gazdaságpolitika, vagyis kritikus fontosságú, hogy az előző kormány által vállalt, de jól láthatóan a költségvetési törvényben nem biztosított költségvetési hiányt tartani kell. Tehát a 3,8 százalékos hiányt tartani kellett a tavalyi esztendő költségvetésében, még akkor is, hogyha félévkor világos volt, hogy ez 7 százalékot is meghaladó mértékben jelenhet meg, hogyha a kormány nem hoz intézkedéseket.

Ekkor a kormány úgy döntött, hogy az országot a saját lábára állítja. A Nemzetközi Valutaalappal korábban megkötött hitelszerződést rendben lezárta, és úgy döntött, hogy az országot innentől kezdve a pénzpiacokról finanszírozzuk annak érdekében, hogy az ország és kormánya, az emberek által megválasztott kormánya saját maga dönthesse el, hogy Magyarország milyen gazdaságpolitikát kíván folytatni, főleg úgy, hogy az emberek a választáson világosan elmondták akaratukat, nem kértek azokból a megszorító intézkedésekből a továbbiakban, amely megszorító intézkedések hazánk válságához jelentős mértékben hozzájárultak. Nos, tehát a saját lábra állás, az IMF-hitelszerződés lezárása és a pénzpiacokról történő finanszírozás volt az az alapvető döntés, amelyet a kormány meghozott, ehhez azonban új gazdaságpolitikai eszközök kellettek, hiszen az is világos volt, hogy azokkal a gazdaságpolitikai eszközökkel nem lehet kijönni a válságból, amely eszközök a válságba vezettek minket.

Azt is világosan látni kellett, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet megnyugodása után a világ nem lesz ugyanaz, mint volt korábban, és fel kellett készülnünk arra, hogy Magyarország egy új világrendben legyen sikeres. Ekkor olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket vetett be a kormány, amelyeket belföldön és külföldön egyaránt rendkívül széles körben vitattak és támadtak. Mára azonban, tisztelt elnök úr, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, eljutottunk oda, hogy ezekből az intézkedésekből Európa-szerte alkalmazott, elfogadott kormányzati-gazdaságpolitikai intézkedések váltak. Ezek a nem konvencionális, nem hagyományos gazdaságpolitikai intézkedések kellettek ahhoz, hogy Magyarországot a saját lábára állítsuk, megteremtsük a hiánycél tartásának lehetőségét és a gazdasági növekedés hosszú távú lehetőségét is.

Mik voltak azok a szempontok, amelyeket a kormánynak figyelembe kellett vennie az intézkedései során a hiány tartásához és a bizalom visszaszerzéséhez? Először is olyan intézkedéseket kellett hozni, amelyek stabilizálták a költségvetést, a benne szereplő hamis, fiktív adatok ellenére tarthatóvá tették azt. Másrészt olyan intézkedéseket kellett hozni, amelyek mindemellett megalapozták a gazdasági növekedést, hiszen, hogyha visszanézünk, ha visszanéznek képviselőtársaim, 2009-ben mínusz 7,1 százalék, mínusz 8 százalék, mínusz 7,5 százalék, mínusz 4,3 százalék volt a gazdasági növekedés, vagy pontosabban gazdasági csökkenés mértéke, és 2010 első negyedévében is egy 0,1 százalékos növekedést - ha lehet ezt annak nevezni - mutatott a statisztika.

Másrészt természetesen ezek az intézkedések nem lehettek megszorítások, hiszen egyrészt az emberek nemet mondtak a megszorításokra épülő gazdaságpolitikára, másrészt pedig a válság, illetve Magyarország nehéz helyzetének egyik legfőbb oka az volt, hogy a korábbi kormány megszorításokra alapozta a gazdaságpolitikáját. Másrészt az is világos volt, hogy egy 500-600 milliárd forintos egyenlegjavulást kell elérni, és mindemellett természetesen munkahelyteremtő intézkedésekre is szükség volt. Éppen ezért volt fontos, hogy nagyjából ebben az időszakban tudott megállapodni a kormány mind az Audival, mind az Opellel nagy magyarországi, komoly munkahelyteremtő beruházásokról; ezen ügyekben azóta már az alapkőletételek is megtörténtek, és folynak a fejlesztések.

Mindemellett egy hármas célrendszert is ki kellett elégítenie a kormánynak. Egyrészt le kellett rakni a közteherviselés, az igazságos közteherviselés alapjait. Korábban, az elmúlt 8 évre az volt jellemző, hogy egyesek kihúzhatták magukat a közteherviselés alól, mások pedig duplán, triplán is ki kellett hogy vegyék abból a részüket. Másrészt annak a felismerésnek is el kellett jönnie, hogy a nyugdíjrendszert biztonságba kellett helyezni; harmadrészt pedig a válságot és a hazánk nehéz helyzetét okozó másik legfőbb tényező, az adórendszer átalakításának is neki kellett állni, és olyan új adórendszert kellett létrehozni, amely nem bünteti a munkát, ráadásul kezeli azt a demográfiai kihívást, amellyel Magyarország most már hosszú évek óta szembesül.

Ennek megfelelően született meg, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, 2010 júniusában az első gazdasági akcióterv, amely egyrészt lerakta az igazságos közteherviselés alapjait, hiszen egyrészt a bankadó megnövelt mértékét bevezette, amelyből aztán 182 milliárd forintos bevétele származott a költségvetésnek, illetve bevezette a végkielégítésekre a 98 százalékos különadót. Másrészt tartalmazott intézkedéseket a gazdasági növekedés elősegítésére, a vállalkozások terheinek csökkentésére és a vállalkozásokat megölő bürokrácia visszaszorítására. Így a kis- és közepes vállalkozások számára kedvező módon a társasági adó mértékét 19-ről 10 százalékra csökkentettük ennek a szektornak, 10 teljesen felesleges, több kiadást és bosszúságot, mint bevételt okozó adófajtát a kormány eltörölni javasolt, a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a felére csökkentette, a Széchenyi-kártya programot kiszélesítette, az uniós forrásokat pedig úgy szervezte át, hogy abból a kis- és közepes vállalkozások nagyobb mértékben és könnyebben tudjanak részesedni.

Emellett a munka és a munkahelyteremtés támogatása is fontos szempont volt, ennek megfelelően elkezdődött az arányos adórendszer kidolgozása, valamint bevezettük az adózáson kívüli jövedelem fogalmát a gyermeknevelés, valamint a ház körüli munkák esetén, és egyszerűsítettük az alkalmi munkavállalás feltételeit is. Természetesen nem volt szabad megfeledkezni ezen körülmények között sem a vidék Magyarországáról, a vidéki emberek segítéséről és támogatásáról, éppen ezért került bevezetésre a kistermelők feltételeinek javítása, a másodlagos élelmiszer-vizsgálat, valamint a gyümölcspálinka főzésének szabaddá tétele. Természetesen a családok támogatása is mindig az elsők között szerepelt a kormány szempontjai között, éppen ezért az első gazdasági akciótervben a megfogalmazott célok között szerepelt az, hogy az arányos adórendszer ismerje el a gyermeknevelés költségeit, valamint tegye illeték- és adómentessé az öröklést.

Hazánk ekkori helyzetében a legkiszolgáltatottabbakról sem volt szabad megfeledkezni, ennek megfelelően a kormány kilakoltatási moratóriumot rendelt el, díjstopot rendelt el a rezsire, a közüzemi díjakra, a lakáscélú devizahitelezést szigorította, elhatározta a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását, és áfamentessé tette az adományozást. Mindemellett megszüntettük a kiváltságokat és a pazarlást, bérplafont vezettünk be, bértömeg-gazdálkodást, beszerzési stopot, költségvetési felügyelőket rendeltünk ki nagy közpénzforrásokkal rendelkező intézményekhez, a pártok támogatását 15 százalékkal javasoltuk csökkenteni, és a költségvetési szféra bérszerkezetének felülvizsgálatát is elindítottuk a kiszervezések és külső megbízások korlátozásával együtt.

Mint ahogy azt már az előbb említettem, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, természetesen nem maradtunk híján a nemzetközi kritikáknak, amelyeknek első számú fókuszában a bankadó állt. Nos, mára 10 európai országban vezettek be bankadót, köztük olyan uniós országokban, mint Németország, Franciaország, Dánia vagy Nagy-Britannia.

(11.10)

Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, világossá vált a tavalyi esztendő nyarának folyamán, nyár végére, hogy az első gazdasági akcióterv sem elégséges ahhoz, hogy a költségvetés eredeti céljait és számait teljesítsük. Hiszen világossá vált, hogy a költségvetési tervezésben olyan aknákat helyezett el a megelőző kormányzat, amelyek kivédésére újabb intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy Magyarország továbbra is a saját lábán tudjon állni, a pénzpiacokról tudja finanszírozni magát, és ne nemzetközi szervezetek kegyelemkenyerén éljünk, és ne akarják nekünk megmondani, hogy éppen milyen gazdaságpolitikát folytassunk, vagy milyet ne.

A gazdasági szuverenitásunkért folytatott küzdelem második felvonása volt a második gazdasági akcióterv, amelynek keretében az arányos közteherviselés érdekében válságadók kivetéséről döntött a kormány az energiaszektorra, a telekommunikációs szektorra, valamint a nagy áruházláncok esetében. Ugyanakkor világossá kellett tenni, hogy a nyugdíjtőzsdét is meg kell szüntetni annak érdekében, hogy biztonságba helyezzük az emberek nyugdíjcélú megtakarításait. Ennek megfelelően a nyugdíjtőzsde megszüntetésére vonatkozó első lépéseket a kormány megtette, és visszaadta az embereknek a szabad rendelkezés jogát saját nyugdíjcélú megtakarításaik fölött.

A vállalkozások terheit tovább csökkentette a kormány a társasági adó feltöltési szabályainak egyszerűsítésével, a végelszámolások egyszerűsítésével, az önfoglalkoztatók adójának egyszerűsítésével, valamint az elvárt jövedelem határának eltörlésével.

A vidéki emberek támogatása továbbra is első számú szempont volt. A Széchenyi-kártyát bevezettük az agráriumban, helyi termelői piacok létrehozását tettük lehetővé, és forgóeszköz-hiteleket vezettünk be. Emellett a munkahelyteremtés területén is előre sikerült lépni a részmunkaidős foglalkoztatás szabályainak megváltoztatásával, valamint a kormány megállapodott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával a duális szakképzési rendszer létrehozásáról.

A pazarlás megszüntetése érdekében elkezdte a kormány a PPP-beruházások felülvizsgálatát, a közösségi közlekedés megújítását, és a bürokrácia további csökkentése érdekében tett lépéseket, mint ahogyan jelentősen egyszerűsítette a fejlesztéspolitika területén a pályázati rendszert.

Az akciótervek nyomán és a nem konvencionális, ma azonban Európa-szerte bevett gazdaságpolitikai intézkedések nyomán sikerült tartania Magyarországnak az eredetileg kitűzött hiánymértéket, a 3,8 százalékot a központi költségvetési, illetve kormányzati szféra hozni tudta, mintegy 600 milliárd forintos egyenlegjavítás után.

Ugyanakkor sajnos, a korábbi esztendők során kivéreztetett önkormányzati szektor hiánya nagyobb lett, amely mintegy 0,4 százalékot még hozzátett a hiányhoz, amely 4,1-4,2 százalékos szinten valósult meg. Az önkormányzati szektorra jellemző volt, hogy az előző esztendőkben egyre kevesebb forrással rendelkeztek, ezekből pedig egyre több feladatot kellett végrehajtani. Ezért nyilvánvalóan elkerülhetetlen az önkormányzati szektor, illetve az önkormányzati rendszer átszervezése is.

Az Állami Számvevőszék által közreadott vélemény alapvetően optimizmusra és örömre ad okot, hiszen a meglehetősen nehéz körülmények ellenére is az Állami Számvevőszék pozitív folyamatokról tudott beszámolni, és ezen körülmények között, amelyeket itt már Domokos elnök úr és Cséfalvay államtitkár úr is hosszasan ecsetelt, azt gondolom, hogy külön kormányzati bravúrra volt szükség ahhoz, hogy az Állami Számvevőszék ne elmarasztaló, hanem pozitív véleményt tudjon mondani a költségvetési gazdálkodásról. Ezen az úton kell tovább haladni, és az idei évben, amikor már nem egy megörökölt költségvetésről van szó, illetve a jövő évben, amikor majd a Számvevőszék véleményt ad, akkor reméljük, hogy ennél is pozitívabb álláspontot tud megfogalmazni, mint a tavalyi esztendőre vonatkozólag.

A költségvetési hiány tehát 4,1-4,2 százalékon realizálódott. Ez összehasonlítva az azt megelőző esztendőkkel, a 2003-as 7,2 százalékkal, a 2004-es 6,5 százalékkal, a 2005-ös 7,8 százalékkal, a 2006-os 9,3 százalékkal, vagy még a 2007-es 5,5 százalékkal is, meglehetősen komoly eredménynek mondható, főleg úgy, hogy az azt megelőző, tehát a 2008-as és a 2009-es években bevett brutális megszorítások nélkül tudta ezt elérni a kormány, olyan gazdaságpolitikai intézkedésekkel, amelyek hosszú távon megteremtik a gazdasági növekedés lehetőségét.

A tavalyi esztendőt így értékelték, tisztelt elnök úr, a parlament bizottságaiban többségi véleményt megfogalmazó képviselőtársaink, egyben köszönetet mondtak az Állami Számvevőszék munkájáért, az Állami Számvevőszék jelentéséért, valamint továbbra is támogatásukról biztosították a kormányt azon gazdaságpolitikájában, amely a megszorítások elkerülésével, az ország megújításával, átszervezésével, valamint a megújítás és átszervezés elmélyítésével és felgyorsításával kíván válaszolni az egyre inkább megújuló nemzetközi gazdasági nehézségekre.

Köszönöm a figyelmet, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 218 2011.10.11. 5:17  217-218

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót a parlamentben napirend után, hogy emlékezzünk meg arról, hogy nem véletlenül nő a sport iránti érdeklődés, izgalom és a sportláz az országban, hiszen a célegyenesébe fordult a felkészülés a londoni olimpiai játékokra. A sportszerető közvéleményt nem véletlenül tartja lázban az a sok verseny, amelyeken magyar sportolók részvételi jogot, kvótát próbálnak szerezni a londoni játékokra annak érdekében, hogy ott a lehető legtöbb sikerrel örvendeztessék meg Magyarországot és szerezzenek boldogságot a magyar embereknek. Indokolt is tehát ez a nagy figyelem, hiszen sportszakemberek mondják, hogy az olimpia esetében a részvételi jog kivívása gyakran nehezebb feladat, mint maga a jó szereplés az ötkarikás játékokon. Ma már rendkívül bonyolult kvalifikációs rendszerben kell megfelelni - a sydneyi olimpia óta - annak érdekében, hogy kezelhető mértékűek, méretűek és lebonyolíthatók legyenek a versenyek. Rendkívüli teljesítményre van szükség az olimpiák közötti időszakban is annak érdekében, hogy valaki képviselhesse nemzetét a játékokon.

Ennek megfelelően természetesen a kormánynak is kiemelt szerepe és feladata van, a kormány ezért a közelmúltban foglalkozott az olimpiai felkészüléssel, meghallgatta az Olimpiai Bizottság elnökét, és nyugtázta, hogy a kormány a maga részéről a szükséges feladatokat elvégezte a zavartalan olimpiai felkészülés biztosítása érdekében. Innentől kezdve az Olimpiai Bizottság a saját hatáskörében eljárva biztosíthatja a továbbiakban a feltételeket és a megfelelő körülményeket a felkészülésre. Ennek érdekében az Olimpiai Bizottságon belül megalakult az olimpiai előkészítő testület, az Olimpiai Előkészítő Bizottság egy korábbi olimpiai bajnok vezetésével.

Természetesen mindannyiunknak az az érdeke, hogy a magyar olimpiai csapat Londonban meg tudja ismételni a pekingi teljesítményt, és bent legyen a világ legeredményesebb húsz nemzete között, ugyanis Pekingben a nem hivatalos, nemzetek közötti pontversenyben a 20. helyen végeztünk.

Ugyanakkor természetesen kiemelt figyelemben kell részesítenünk a paralimpiára készülő sportolóinkat is. Ők is dicsőséget szereztek Magyarországnak, hiszen az elmúlt három paralimpián az ötven legeredményesebb nemzet között szerepelhettünk, és reméljük, hogy ezt a teljesítményt meg tudják ismételni Londonban is.

Minthogy a kvalifikáció nehéz, ebből adódóan aztán eddig 72 magyar versenyző szerzett kvótát összesen kilenc sportágban. A csapatsportágaink sajnos nem voltak túl eredményesek, ennek következtében áll elő ez az első hallásra talán nem túl magas létszám, de reméljük, hogy férfi kézilabdásaink még kivívják a lehetőséget, valamint a többi, még versenyben lévő sportolónk közül is minél többen lehetőséget szereznek a játékokon való részvételre. A paralimpia esetében a tájékoztatás szerint 30-40 sportoló részvételére van remény, illetve lehetőség.

Az olimpiai felkészülés kapcsán a sportszakmai feladatok mellett természetesen az egészségügyi és doppingellenes teljesítmény is legalább olyan fontos, mint maga a sportszakmai tevékenység. Magyarországnak nincs akkreditált doppinglaboratóriuma. A világon egyébként 35 ilyen van, ebből 19 Európában. A környékünkön vannak ilyen laboratóriumok, a legközelebbi Bécsben. Magyarországon a doppingellenes tevékenység teljes átszervezését 2004-ben kezdték meg, 2010-re elértük azt a szintet, hogy a Doppingellenes Világügynökség Magyarországot teljes megfelelőségi státusú országnak minősítette, tehát elismerte Magyarország küzdelmét a doppinghasználat ellen.

Legalább ilyen fontos a sportegészségügy is. Persze tudjuk, hogy sokan hajlamosak a sportolók közötti versenyt a sportorvosok csapatai közötti versenyként beállítani, de ez hamis beállítás. Nagyon fontos a sportorvosi háttér, mindent azonban nem jelent. Vannak olyan sportolóink, akik hosszú időn keresztül voltak sérültek annak ellenére, hogy komoly sportorvosi háttér állt mögöttük. Emlékezhetünk a labdarúgó-pályafutását most éppen Dunakeszin folytató Löw Zsoltra, aki huszonötszörös magyar válogatott labdarúgó, de majd' egy éven keresztül Németország egyik legkiválóbb klubjában nem tudott játszani a sérülése miatt annak ellenére, hogy nyilván egy komoly sportorvosi háttér állt mögötte. Tehát a sportegészségügy legalább ilyen fontos. A kormány ennek érdekében erről is tárgyalt, és biztosítja a felkészülési forrásokat a sportorvosi tevékenység tekintetében is. Az Országos Sportegészségügyi Intézet, valamint tíz egyéb egészségügyi intézmény, köztük négy egyetemi klinika fogja ellátni ezt a feladatot.

A kormány, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, a maga részéről tehát a szükséges feladatokat megtette. Most már az a dolgunk, a parlamentnek, valamennyi pártnak párthovatartozás nélkül, hogy együtt szurkoljunk a magyar sportolóknak.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
123 24 2011.10.25. 5:13  19-215

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki és költségvetési bizottság nagy többséggel találta általános vitára alkalmasnak a jövő esztendőre vonatkozó adótörvényekről szóló előterjesztést, és azt támogatta is.

A bizottsági ülésen világossá tettük, hogy egy adótörvényt az Országgyűlés minden esztendő végén nemcsak azért alkot meg, mert ez kötelessége, és egy adótörvény nemcsak önmagáért van, hanem egy adótörvénynek céljai, célkitűzései vannak, ezek alkalmazkodnak a kormány által követett gazdaságpolitikai irányvonalhoz, a kormány által kitűzött nemzetgazdasági célokhoz, és egy adótörvénynek ezeket a célokat, ezek teljesülését szolgálnia kell.

A legfontosabb célkitűzés, amelyet az adótörvénynek teljesítenie és segítenie kell, az az, hogy 2014-re Magyarországon hozzuk létre Európa legversenyképesebb gazdasági környezetét. Ez azt jelenti, hogy 2014-re egy teljesen új, teljesen átszervezett adórendszerrel kell várnunk mindazokat, akik Magyarországon élni, vállalkozni és befektetni szeretnének. Már most szükség van arra, hogy a válság utáni időkre készüljünk; aki most nem tud a válság utáni időkre előtekinteni, az lemarad, aki pedig most már úgy teszi a dolgát, szervezi át és újítja meg a saját országát, hogy a válság utáni időkre készül, az számíthat arra, hogy a válság elmúltával versenyelőnybe kerül.

A legfontosabb cél tehát, hogy Európa legversenyképesebb környezetét biztosítsuk. Ehhez mindenekelőtt tovább kell csökkenteni az államadósságunkat, és ennek szolgálatába is oda kell állítanunk az adórendszert. Márpedig az államadósság csökkentéséhez mindenkinek a munkájára szükségünk van, aki munkaképes és tud dolgozni. Éppen ezért a munkát terhelő adókat csökkenteni kell, meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy Magyarországon munka-, család- és vállalkozásellenes személyi jövedelemadó-rendszer legyen. Ezt a munkát a tavalyi esztendőben már megkezdtük, a jövő esztendőben pedig az arányos adórendszer kiteljesítésével folytatni is fogjuk.

Határozottan óvjuk a kormányt attól, hogy bármilyen módon meginogjon, és akár a legkisebb szikrája is megfogalmazódjon annak a gondolatnak, hogy a Magyarország válságáért jelentősen felelős progresszív, bonyolult, többkulcsos, munka-, család- és vállalkozásellenes adórendszerhez térjen vissza. Az az adórendszer egyértelműen gyengítette a középosztályt, az a rendszer a gazdagoknak kedvezett, azoknak a gazdagoknak, akik mindig megtalálják, mindig megtalálták, mert megtalálhatták azokat a kiskapukat, amelyek mentén az adófizetési kötelezettséget el tudták kerülni. A középosztály tagjai soha nem tudtak kiskapukat találni, soha nem tudták leírni az adójukat különböző vállalkozásokban, soha nem tudták eltitkolni a jövedelmüket, a többkulcsos adórendszer és az adóemelés bevezetése mindig a leggazdagabbak számára jelent pozitívumot.

Az arányos adórendszerben, aki tízszer többet keres, az tízszer többet adózik, tehát ez az adórendszer nem bünteti a munkát, és végre elismeri a gyermekvállalást is, hiszen Magyarország egy nagyon komoly demográfiai kihívás előtt áll. Ha az egyik legfontosabb nemzetstratégiai célunkat kellene megfogalmazni, akkor azt kellene mondani, hogy segítsünk a családoknak abban, hogy minél több gyermek lehessen Magyarországon, mert Magyarországról nemcsak egymillió munkahely, de egymillió gyermek is hiányzik, éppen ezért a családi eleme ennek az adórendszernek nemzetstratégiai fontosságú.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek mellett a fogyasztási típusú adók emelésével a kormány eleget tesz annak a várakozásnak is, amely úgy szól, hogy a leggazdagabbak lehetőleg többet vállaljanak közös terheinkből; aki drágább szolgáltatásokat vesz, aki luxusszolgáltatásokat és -termékeket vásárol, bizony nagyobb mértékben vesz részt terheink közös viseléséből. Ugyanakkor egy adórendszernek szolgálnia kell a feketegazdaság visszaszorítását, valamint az adóügyi adminisztráció egyszerűsítésének ügyét is; ennek, úgy látjuk, ez az adótörvény szintén megfelel. Alá szeretném húzni, hogy mindez mit sem érne akkor, hogyha a Nemzetgazdasági Minisztérium és maga a miniszter nem tett volna rendkívül hatékony lépéseket az adóbeszedés hatékonyságának javítása érdekében, amellyel kapcsolatos nagyrabecsülésünket itt és ezúton is szeretnénk kifejezni. Látszik, hogy az adóbevételek növekednek, a kiskapuk bezárulnak, az adócsalók lehetőségei egyre szűkülnek, és végre Magyarországon a tisztességesen adót fizető polgárok élhetnek jól, és élhetnek úgy, hogy a kormány támogatja őket.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 10 2011.10.26. 28:14  1-179

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke, az összefoglalt bizottsági állásfoglalás ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vitában a számvevőszéki és költségvetési bizottságnak jut az a megtisztelő lehetőség, hogy összefoglalja, mi is hangzott el az Országgyűlés bizottságaiban a jövő évi költségvetést illető vitákban.

Ezért kérem, engedjék meg, hogy mindenekelőtt a 19 bizottsági szavazás eredményét ismertessem, és egyúttal jelezzem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy valamennyi bizottság, amely megtárgyalta a költségvetést, nagy többséggel általános vitára alkalmasnak minősítette a Nemzetgazdasági Minisztérium előterjesztését.

Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 18 igen szavazattal, 8 ellenében; az egészségügyi bizottság 13:5 arányban; az emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság egyhangú szavazással, 12 igen szavazattal; az európai ügyek bizottsága 14 igen szavazattal, 3 nem ellenében; a fenntartható fejlődés bizottsága 11 igen szavazattal, 4 ellenében; a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 12:6 arányban; a fogyasztóvédelmi bizottság 11:4 arányban; a gazdasági és informatikai bizottság 18 igen szavazattal, 8 nem ellenében; a honvédelmi és rendészeti bizottság 10 igen szavazattal, 7 nem ellenében; a költségvetési és számvevőszéki bizottság 17 igen szavazattal, 5 nem mellett; az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság 16 igen szavazattal, 7 nem ellenében; a kulturális és sajtóbizottság 10 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett; a külügyi bizottság 12:5 arányban; a mezőgazdasági bizottság 14:6 arányban; a nemzetbiztonsági bizottság 6:3 arányban; a nemzeti összetartozás bizottsága 7:3 arányban; az oktatási, tudományos és kutatási bizottság 14 igen szavazattal, 6 ellenében; az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 16 igen szavazattal, 8 ellenében; a sport- és turizmusbizottság pedig 12 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében találta úgy, hogy a költségvetési törvényjavaslat alkalmas arra, hogy itt az Országgyűlésben megkezdődjön róla az általános vita.

Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a jövő évi költségvetésről kezdünk el vitázni, akkor nem spórolhatjuk meg azokat a bevezető gondolatokat, amelyek a hazánk határain túli kitekintést alapozzák meg. Ugyanis, ha van olyan esztendő, amikor Magyarország költségvetésének tervezésekor nagy hangsúllyal kell figyelembe venni a nemzetközi gazdasági élet alakulásait, akkor 2012 egészen biztosan ilyen esztendő. Jól láthatóak a nemzetközi gazdasági élet törékenységei, hogy mást ne mondjak, miniszter úr tegnapi, itt elmondott első mondatai és mostani jelenléte között feszülő ellentmondás is világosan mutatja, hogy még Európa vezető politikusai sem tudják egészen pontosan, hogy mit hoz a másnap, hiszen az Európai Unió pénzügyminisztereinek mára tervezett találkozója a tegnapi adótörvények során még tervezett találkozó volt, az adótörvények végén pedig már lemondott találkozó, ennek is köszönhetően van itt most a gazdasági miniszter. De látszik az, hogy az európai gazdasági élet tele van kérdőjelekkel, napról napra megújuló kihívásokkal, és bizony, emellett szó nélkül elmenni nem lehet.

Azt egészen biztosan láthatjuk, hogy bár minden válság véget ér egyszer, mint a viharok, de ez az euróválság, amely most sújtja a kontinenst, és amely hatásokkal rendelkezik Magyarországra is, ez bizony nem fog véget érni hamarosan, hanem hosszú évekre elhúzódó euróválságra kell készülnünk, és ennek megfelelően kell alakítanunk nemcsak a költségvetésünket és nemcsak a gazdaságpolitikánkat, hanem a politikánk egészét is.

Azt is világosan kell látnunk, hogy az euróválság elmúlása után majd egészen új világ jön, tehát nem az a világ jön vissza, mint ami volt a válság előtt. Tehát óriási hibát, hogy ne mondjam: bűnt követ el az, aki arra készül, hogy majd ugyanaz a világ jön vissza, és majd ugyanabban a világban kell versenyképesnek lenni. Ez nincsen így. Új világ jön, egészen új szabályokkal, új vetélytársakkal, megizmosodó, megcombosodó, ugyanakkor elsorvadó egykori és új versenytársakkal, konkurensekkel, és jól láthatóan a harc már most azért megy, hogy ki milyen startpozíciót vehet fel az új világban.

Magyarországnak is most ebbe a versenybe kell beneveznie, lehetőleg élen járnia, és ki kell használnunk azokat az előnyöket, amelyek most nekünk megadatnak. Európában egyetlenegy kormány mögött sincsen olyan stabil politikai háttér, mint a magyar kormány mögött, egyetlenegy országban sem hoztak annyira egyértelmű döntést a választók a legutóbbi választáson, mint Magyarországon. Ezt bizony ki kell használnunk, ezen versenyelőnyünk nekünk most a vetélytársainkkal szemben megadatik.

Az is jól látszik, hogy ezt az euróválságot az eladósodás, az eladósodottság okozza, az Európai Unió tagországai kevés kivételtől eltekintve - ez egy viszonylag szűk kör, ha jól értjük, akkor ketten vagyunk -, nem tudják, nem tudták megfékezni az eladósodottságukat. Folyamatosan nőnek az államadósságok Európában, ez alól Svédország és Magyarország kétségkívül a szabályt erősítő kivételt jelenti, és ezen az úton nekünk most tovább kell mennünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi kitekintés után azt is tisztáznunk kell, hogy a költségvetés megalkotása nem puszta kötelesség. A költségvetést nem önmagáért alkotja meg az Országgyűlés, nem egy letudandó kötelező feladatról van szó, hanem a költségvetésnek és egy kicsit tágabb értelemben a gazdálkodásnak bizony céljai vannak, de legalábbis céljai kell hogy legyenek.

A jövő esztendőre, 2012-re Magyarország fő célja az elrugaszkodás a válságzónától. Mindent ennek a célnak az elérése érdekében kell alárendelnünk, és ehhez kell megválasztani a lehető legjobb és a lehető legeredményesebb eszközöket. El kell rugaszkodnunk, növelni kell a teljesítményünket önmagunkhoz képest is, és növelni kell a teljesítményünket a többiekhez képest is.

Az elrugaszkodásnak a legfontosabb, mondhatnám, első számú eszköze az előbb már említett államadósságnak a csökkentése. Az jól látszik, hogy az tud elrugaszkodni, az tudja magát jó startpozícióba helyezni, az tudja a legnagyobb lendületet venni a trambulinról, aki csökkenteni tudja az államadósságát. Az államadósság ugyanis kiszolgáltatottságot jelent, kitettséget jelent, bizalmatlanságot jelent, drága finanszírozhatóságot jelent, és ezáltal a gazdaságpolitikai eszköztár jelentős szűkítését jelenti. Egy alacsony államadóssági szint a gazdaságpolitika egészen új dimenzióit tudja kinyitni egy ország, egy kormányzat előtt, ami a jelen helyzetben bizony kritikus fontosságú. Ezért is támogatjuk a kormányt minden olyan lépésben, amely az államadósság csökkentését jelenti. Ezért volt helyes az a kormányzati gazdaságpolitika, amely az idei esztendőben 82 százalékról 73 százalékra csökkentette az államadósságot.

És itt érdemes megállni egy rövid pillanatra, tisztelt képviselőtársaim. Halljuk, látjuk azokat a vitákat, amelyek az államadósság mértékéről szólnak. Látjuk azokat az ellenzéki képviselőket, akik sokszor a Magyarországot az indokoltnál rosszabb helyzetben látni és láttatni kívánó külföldi erők szövetségesei, és arról beszélnek, hogy Magyarország államadóssága nem is 73 százalék, hanem az árfolyammozgások miatt annál magasabb.

(9.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel tökéletesen rámutatnak arra az óriási politikai bűnre, amelyet a Gyurcsány-korszak kormányai követtek el Magyarországgal szemben, mert önmagában az is egy óriási bűn, hogy duplájára emelték Magyarország államadósságát, de az még nagyobb bűn, hogy az államadósság szerkezetét úgy alakították át, hogy annak majdnem fele devizában került felvételre és devizában van nyilvántartva.

Ez ugyanaz, tisztelt képviselőtársaim, mint családok szintjén a devizahitel. Elsőre vonzónak tűnt, a kormány még biztatott is, a bankok kihasználták a tájékozatlanságot és - hogy a jegybankelnököt idézzem - az ingyenebéd iránti igényt. Ezek után, ahelyett, hogy figyelmeztettek volna az állami hatóságok a veszélyekre, devizában adósodtak el a családok.

Így van az állam is. Ma az államadósság egy jelentős része, majdnem fele devizában van. Az árfolyammozgások miatt ez rendkívüli kitettséget jelent. Na de ne akarjunk már összehasonlítani almát körtével - almát almával, körtét a körtével. Ha a teljes hazai összterméket forintban számoljuk, akkor ne akarjuk hozzáarányosítani az államadósságot devizában, vagy hogyha devizában számoljuk az államadósságot, akkor a hozzáarányosított GDP-t is számoljuk ki devizában. Tehát lehet, hogy egy naiv és romantikus kérés, de némi szakmaiságot szeretnénk kérni az államadósság-csökkentő politikát bíráló képviselőtársainktól is.

Arról már nem is beszélve, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha az országot nem adósították volna el így, akkor most egy egészen más típusú vitában vehetnénk részt, arról vitatkozhatnánk, hogy az államadósság kamatkiadásaira szánt 1000 milliárd forintot milyen rendkívül nemes, helyes célok között osszuk szét, és nem arról vitáznánk, hogy milyen, hagyományosnak talán kevésbé mondható gazdaságpolitikai intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy Magyarország versenypozícióját megerősítsük.

Az államadóság csökkentése mellett, tisztelt képviselőtársaim, a kormánynak külön figyelmet kell szentelnie arra, hogy az államadósság újratermelődését megakadályozza, magyarul, nem felületi kezelésre van szükség, hanem igenis át kell szervezni azokat a nagy rendszereket, amelyek az államadósság folyamatos növekedését okozták. Az ehhez szükséges lépéseket a kormány meghozta. Az új alaptörvény életbelépéséhez szükséges törvények idei évi parlamenti megtárgyalásával pedig újabb és újabb lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a nagy rendszerek az eddigi gyakorlatuktól eltérően ne az államadósság növekedését okozzák.

Az államadósság csökkentése mellett a jövőre vonatkozó legfontosabb cél és kiindulópont az, hogy az államadósság csökkentésével, a költségvetési hiány 3 százalék alatt, 2,5 százalékon való tartásával 2014-re Európa legvonzóbb, legversenyképesebb gazdasági rendszerét hozzuk létre Magyarországon, erre most kifejezetten jó esélyünk van, ugyanakkor az ehhez szükséges lépéseket nem lehet megspórolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament bizottságaiban elhangzott az is, hogy Magyarország akkor lehet eredményes és akkor lehet erős, hogyha a munkaalapú gazdaság létrehozásában sikeres lépéseket tud megtenni. A munkaalapú gazdaság létrehozását szolgálja az az öt fő cél, amelyet a költségvetés önmaga, a törvény maga elé állít annak érdekében, hogy Magyarországon a spekuláció helyett végre a tisztességesen elvégzett munka nyerje vissza a becsületét.

Ebből az öt fő célból az első az, hogy a költségvetésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a jövő esztendőben ki tudjuk teljesíteni az arányos, egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó-rendszert. Ez egy olyan adórendszer, tisztelt képviselőtársaim, amely munka-, család- és vállalkozásbarát, mert ne felejtsük el, hogy Magyarország előtt áll egy egészen más típusú óriási kihívás is, mondhatnám azt, hogy nemzetstratégiai kihívás, ez a bizonyos demográfiai kihívás. Magyarországon nemcsak egymillió munkahely, hanem egymillió gyermek is hiányzik. Ezt a kihívást pedig nekünk kezelni kell, hogyha egyre kevesebben leszünk, akkor egyre gyengébbek is leszünk.

Az arányos, egykulcsos adórendszer olyan elemekkel egészül ki, amely elemek nyomán az állam, a kormány végre elismeri a gyermeknevelés költségeit, és nem adókedvezményt állapít meg, hanem egészen egyszerűen a gyermeknevelés költségeihez semmi köze nincs az államnak - mondja ki ez a törvény -, azt nem adóztathatja meg.

Azt gondolom, hogy az arányos adórendszer kiteljesítésével végre becsukjuk azt az ajtót, amelynek kinyitásáért néhányan még sóvárogtak, amely úgy szólt, hogy Magyarországra hozzuk vissza azt az adórendszert, amely jelentős mértékben felelős Magyarország nehéz helyzetéért, hozzuk vissza a gazdagokat támogató, a kiskapukat kinyitó, a középosztályt sújtó, bonyolult, a feketegazdaság számára újabb és újabb lehetőségeket és tereket nyitó progresszív, többkulcsos adórendszert. Mostanra mindenkinek le kellett számolni ezzel az illúzióval. Magyarországon nem lesz ilyen, Magyarországon egykulcsos, arányos, munka-, család- és vállalkozásbarát adórendszer kiteljesítésére kerül sor a következő esztendőben.

Ha megengedik, tisztelt képviselőtársaim, még arra is hadd hívjam fel a figyelmet, hogy az arányos, egykulcsos adórendszer bizony bérnövekedést és a lehetőségek növekedését okozta a magyar családoknak. Az egy-, két- és háromgyermekes családok esetében is jelentős egy főre jutó reálbér- és reálkereset-emelkedés érvényesült az idei esztendőben.

Második célkitűzése a költségvetésnek a munkaalapú gazdaság létrehozása érdekében az, hogy a jelenleg 595 ezer, jövedelempótló támogatáson és segélyen tengődő emberből legalább 200 ezer embert visszavezessünk a munkába, legalább 200 ezer embernek adjunk munkát. Ez a bizonyos Start-munkaprogram, amely a piaci folyamatoktól függetlenül tud munkahelyet teremteni, tehát a rendkívül kockázatos gazdasági, piaci folyamatoktól függetlenül Magyarországon jövőre egészen biztosan létre fog jönni 200 ezer új Start-munkahely.

Itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, tisztelt képviselőtársaim, ahol lehet, hogy naiv és romantikus várakozás azért még maradt néhány politikusban ebben az Országgyűlésben, de azért egy kormánypárti képviselő csak elvárná, hogy ennél a pontnál baloldali képviselőtársaink dicséretével szembesüljünk, hiszen ha valami, akkor ez a jövő évi költségvetés egyik legnagyobb szociális teljesítménye, ugyanis lesz legalább 200 ezer olyan ember, aki ma 28 500 forintos segélyt kap havonta. Ez a 200 ezer ember jövőre munkát kap és ehhez 48 ezer forintos nettó fizetést. Nyilván nem épeszű az az ember ma Magyarországon, aki azt mondja, hogy óriási pénz a 48 ezer forint, de az sem épeszű ember, aki azt mondja, hogy ez nem jóval több és nem óriási segítség azoknak a családoknak, ahol idén csak 28 500 forintot kapott a családfő vagy éppen a családnak azon tagja, aki segélyen élt és most már munkát fog kapni.

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ha szavakban nem is mondják el, de kérjük legalább a realizálását annak, hogy lesz 200 ezer olyan ember Magyarországon, aki 28 500 forintos segély helyett jövőre nettó 48 ezer forintot fog keresni értelmes munkával, és megkapja azt a lehetőséget, hogy a Start-munkaprogramról dobbantva azon a bizonyos trambulinon a piaci szegmensben is találhasson munkát magának.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ráadásul ez a döntése a költségvetésnek az emberek döntésén alapul, hiszen a szociális konzultáció során a válaszadók 96,9 százaléka, azaz 1 millió 50 ezer ember mondta azt, hogy az állam inkább munkát adjon segély helyett azoknak az embereknek, akik erre rászorulnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következő célkitűzés az, hogy saját lábára állítsuk a nyugdíjkasszát. Ma már nem titok, hogy Magyarországon a nyugdíjak óriási veszélyben voltak, a kormánynak kemény döntéseket kellett hozni annak érdekében, hogy a nyugdíjakat biztonságba helyezze. Az embereknek visszaadtuk a saját pénzük fölött való rendelkezés szabadságát. Megszüntettük azt az elképesztően hibás döntést, amely Magyarországon azt eredményezte, hogy az embereknek az időskorra szánt megtakarításuk egy meghatározott részét kötelező módon, a megkérdezésük nélkül spekulánsoknak kellett odaadni, hogy azok a nyugdíjtőzsdén kipróbálják a saját szerencséjüket.

Ennek a rendszernek mi véget vetettünk, biztonságba helyeztük a magyar emberek nyugdíját, és teljesítjük azt a vállalásunkat, amelyet a választási programunkba tettünk, utána a választási programunkból a kormányprogram részévé vált, vagyis hogy Magyarországon biztosítjuk azt, hogy az idős emberek nyugdíja évről évre megőrizze az értékét, és így lesz ez a következő esztendőben is.

A nyugdíjkassza saját lábára állítása azt jelenti, hogy nyugdíjat csak a nyugdíjkasszából fizetünk, és a nyugdíjkasszából csak nyugdíjat fizetünk. Így világossá válik a rendszer, átlátható lesz végre, és nem egy bonyolult rendszer részeként az államnak folyamatosan az államadósságot növelve, újabb és újabb forrásokat generálva kell működtetnie a nyugdíjrendszert.

(9.40)

A negyedik célkitűzés, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy az egészségügy talpra állítása, az egészségügyi kassza talpra állítása érdekében megtegyük az első lépéseket. Itt sajnos nem tudunk olyan gyorsan haladni, nem tud olyan gyorsan haladni a kormány, mint a nyugdíjrendszer esetében. Az egészségügyi kassza talán a legátláthatatlanabb, a korrupció számára a legnagyobb terepet adó kassza volt az eddigiekben, jól láthatóan a nagyvállalati profithajhászás terepe volt, ahelyett, hogy a beteg emberek gyógyulását szolgálta volna. Itt több lépésben ezt a kasszát is a lábára fogjuk állítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mehetünk el szó nélkül az ötödik célkitűzés mellett sem, országvédelmi alapot kell létrehozni, hiszen a nemzetközi gazdasági élet kihívásai nem fognak elmúlni. Nem dughatjuk homokba a fejünket, nem viselkedhetünk úgy, mint azok a korábbi vezetőink, akik azt mondták, hogy a válságnak még csak a szele, a széle sem fogja érinteni nemhogy Magyarországot, még Európát sem, aztán az elkövetkezendő hetek, hónapok, évek eseményei nem pontosan bizonyították ezen vezetőink nyilvánvalóan megalapozott és felkészült megszólalásait. Tehát az országvédelmi alap létrehozásával tartalékokat kell biztosítani, amelyekhez majd lehet nyúlni akkor, ha arra szükség lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az országvédelmi alap forrásáról is szóltak viták az Országgyűlés bizottságaiban. Igen, az általános forgalmi adó emeléséből származó bevétel kerül ide. Baloldali képviselőtársaink számára nyilvánvalóan egy helyes álláspont az, ami úgy hangzik, hogy nem a munkából származó jövedelmeket adóztatja a kormány, hanem a fogyasztási oldalon próbálja beszedni az adótöbbletet. Hiszen aki többet fogyaszt, drágábban fogyaszt, luxuscikket fogyaszt, attól talán jogosabb elvárás, hogy vállaljon nagyobb részt közös terheink viseléséből, mint aki folyamatosan, fáradságosan, tisztességgel és becsülettel dolgozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Fennmaradnak tehát a kihívások, Magyarország nem térhet rá a görög útra, még akkor sem, ha egyes ellenzéki megszólalók ezt követelik. Tovább fogunk menni azon a gazdaságpolitikai irányvonalon, amelyet az eddigiekben képviseltünk. Azonban négy tanulság levonása a nemzetközi gazdasági folyamatokból elkerülhetetlen. Egyrészt az, hogy a forint és az euró egymáshoz való viszonya, árfolyama továbbra sem a valós gazdasági folyamatok, pláne nem a kormány gazdaságpolitikai döntéseinek a függvénye, tőlünk független, rajtunk kívül álló események alakítják az árfolyamokat. Éppen ezért mindent meg kell tenni az ebből fakadó kockázatok csökkentése érdekében. Tehát az államadósságot csökkenteni kell, és minden lehető lépést meg kell tenni annak érdekében, hogy a családokat kimentsük a devizahitelek jelentette csapdából.

A második tanulság, hogy az európai szinten a gazdasági növekedés nem fogja verni az eget az elkövetkezendő években, ezért aztán a sajátosan magyar megoldásokra, a kevésbé tradicionálisnak, kevésbé ortodoxnak, hagyományosnak minősíthető gazdaságpolitikai döntésekre a jövőben is szükség lesz. Minden olyan döntést meg kell hozni, amely alkalmas a gazdasági növekedés beindítására. Ilyen az új otthonteremtési program is, amely már egy korábban jól bevált eszköze volt a polgári kormánynak 1998 és 2002 között. Sajnos a következő kormány ezt megszüntette, ehelyett jött a devizahitelezés; ennek látjuk az eredményeit. De mindamellett, hogy a devizahitel-csapdából ki kell menteni a beleragadó családokat, nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik új otthonra vágynak, vagy a lehetőségük egy része már megvan ehhez. Őket segíteni kell. Tudjuk, hogy gazdasági növekedés nincs növekedő építőipar nélkül, és az építőipar növekedéséhez az otthonteremtési program egy jó eszköz lehet.

A harmadik tanulság, hogy az euróövezet továbbra is elszívó hatással lesz a magyar munkaerőre, nekünk pedig dolgozó emberekre van szükségünk. Itt érdemes egy pillantást vetni, hogy vetélytársaink, a közép-európai országok hogyan, milyen szinten állapítják meg a minimálbérüket. Jelentős a lemaradásunk. A kormány által bejelentett megemelt mértékhez képest Szlovéniában 222 ezer forintos az átszámított minimálbér, Lengyelországban 103 ezer forint, Csehországban 98 ezer forint, Szlovákiában 94 ezer, Horvátországban 113 ezer. Tehát jól látszik, hogy ezen a területen igenis indokolt volt a kormánynak az a döntése, hogy a minimálbér megemeléséről döntött, illetve tájékoztatta a munkaadókat és a munkavállalókat.

Visszatérve egy pillanatra az arányos adórendszerhez, az is látszik, tisztelt képviselőtársaim, hogy már egy strukturális átalakulás zajlik a magyar munkaerőpiacon. Egyre többen dolgoznak a vállalkozási szektorban, egy év alatt 43 ezer fős növekedésbővülést regisztrálhattunk itt. Az is látszik, hogy ezzel párhuzamosan viszont a közigazgatásban egyre kevesebben dolgoznak, ami az első pillantással ellentétben jó hír, mert ez azt jelenti, hogy eredményes az a bürokrácialeépítő program, amelyet a nemzetgazdasági tárca már két lépésben megtett, és további lépések várhatók a reményeink szerint. A bürokráciacsökkentés azt jelenti, hogy a buta, teljesen felesleges, a vállalkozások, az emberek számára érthetetlen, inkább költséges szabályokat megszüntetjük, kiiktatjuk a rendszerből. Ez persze azzal jár, hogy a buta, felesleges és költséges szabályok betartásáért, betartatásáért felelős pozíciók megszűnnek. Ugyanakkor az is látszik, hogy a közigazgatásban tapasztalatot szerzett emberekre szükség van a gazdasági, a piaci szektorban. Itt külön fontosnak tartottuk megjegyezni, hogy a kormány a karrierhíd program elindításával segíti a közigazgatásból kikerülő emberek elhelyezkedését a gazdaságban.

Továbbá azt is fontosnak tartottuk a költségvetési viták során, tisztelt elnök úr, tisztelt miniszter úr, hogy az európai uniós források felhasználását, kiutalását gyorsítani kell, az Új Széchenyi-terv, ha olyan sikeres lesz, mint az első Széchenyi-terv volt, akkor az a gazdasági növekedésünk egyik megalapozója lehet. Ezért tartjuk különösen fontosnak, hogy az uniós források felhasználásának eredményeként 37 százalékkal tudjuk növelni a társadalmi felzárkóztatást segítő forrásokat, a hatékony állam kiépítésére vonatkozó források is 1-1,5 százalékkal nőnek, aminek különös jelentősége van a bürokráciacsökkentés során. És vállaltuk azt is, hogy minden embernek biztosítjuk a védelem jogát, a közbiztonság erősítése érdekében az idei évhez képest további 6 százalék forrást tud biztosítani a költségvetés az uniós források hatékony felhasználásával.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyes ellenzéki képviselők részéről még mindig van egy, ne vegyék tiszteletlenségnek, de mintegy betegesnek tűnő ragaszkodás a megszorításokhoz, és folyamatosan a megszorításokat kérik számon és követelik a kormánytól. Szerencsére a kormány eddig ennek ellenállt, és reméljük, hogy ez így lesz az elkövetkezendő esztendőkben is. (Moraj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiban.) Csak hogy tudják a képviselőtársaink, hogy mik azok a megszorítások: Romániában 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak bérét, és 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat. Na, ez a megszorítás, tisztelt képviselőtársaim. Vagy az a megszorítás, hogy Bulgáriában olyan bérmegállapodást sikerült kötni, amely bérmegállapodás azt mondja, hogy a bér nem eshet a korábbi szint 60-70 százaléka alá. Na, ezek a megszorítások, tisztelt képviselőtársaim. Ezzel szemben Magyarországon a minimálbér jelentős emelésére kerül sor, amelynek nyomán a bérek emelkedni fognak. Magyarországon a kormány biztosítja a nyugdíjak reálértékét, ellentétben azzal, amely intézkedéseket más országok kénytelenek meghozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindent egybevetve, az Országgyűlés bizottságaiban a többségi véleményt megfogalmazó képviselők álláspontja egyértelmű volt, országvédelmi költségvetésre van szükség, olyan országvédelmi költségvetésre, amely biztosítja az államadósság további csökkentését, amely biztosítja a költségvetési hiány előzetesen megállapított alacsony szinten való tartását, és olyan költségvetésre, amely segíthet abban, hogy 2014-re hazánkban tud kialakulni Európa legversenyképesebb gazdasági környezete. Ez a költségvetés ezeknek az ismérveknek megfelel, ezért a költségvetési tervezetet az Országgyűlés bizottságaiban a fideszes és KDNP-s képviselők támogatták, és támogatni fogják az országgyűlési vita során is.

Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van! - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 22 2011.10.27. 9:59  1-197

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Szerencsénk van: jól van megépítve a Ház, túléltük, nem szakadt le a mennyezet. (Hangok a függetlenek padsoraiból, többek között: Jaj! - Varju László: Figyelj!)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Őrült beszéd, de legalább nem volt benne rendszer - így lehet talán módosítani Gyurcsány Ferenc felszólalásának első mondatait. (Varju László: Idézzél többet, légy szíves!)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Talán több szerénység lenne indokolt egy olyan volt vezető részéről, akinek a vezetésével hazánk a végletekig eladósodott, akinek a vezetésével hazánkat a végletekig kiszolgáltatták, és akinek a vezetésével elsőként szorultunk rá egy nemzetközi pénzügyi szervezet lélegeztetőgépére és kegyelemkenyerére. Talán, tisztelt elnök úr, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, több szerénység lenne indokolt egy olyan volt miniszterelnök részéről, akinek az országlása idején hazánk államadóssága 53 százalékról több mint 60 százalékával, a 80 százalék fölötti tartományba nőtt. Talán több szerénység lenne indokolt, hogyha az előtte és az utána következő szocialista miniszterelnökök is azt állítják, hogy ők bizony az államadósság növekedéséről ily módon nem tehetnek, így kizárásos alapon másról nem lehet szó, mint a köztük hivatalban volt miniszterelnökről, Gyurcsány Ferencről.

Semmifajta ok, semmifajta külső ok nem állhatott 2008 előtt, tisztelt elnök úr, hazánk végleges eladósításának hátterében. Rossz, elhibázott gazdaságpolitikai döntések, rosszindulat és a magánérdek közérdek fölé való kerülése okozta hazánk drámai eladósodottságát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán több szerénység lenne indokolt egy olyan vezető részéről, akinek az országlása alatt családok százezrei kerültek olyan tarthatatlan helyzetbe, amelyet a mai napon jól látunk (Szűcs Erika: A ti országlásotok hozta ezt!), hiszen a devizahitelek elterjedése pontosan Gyurcsány Ferenc országlásának idejére tehető. Önök, tisztelt szocialista képviselőtársaim, semmit nem tettek annak érdekében, hogy magyar családok százezrei ne kerüljenek nehéz helyzetbe. (Szűcs Erika közbeszól.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök inspirálták az embereket arra, hogy a megszüntetett, támogatott forinthitelek helyett devizában adósodjanak el, terheljék a jelzálogot a lakásukra. Egy árva szóval nem léptek fel a bankok gyakorlata ellen, hiába figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Bank, hiába figyelmeztetett a svájci nemzeti bank, hiába figyelmeztettek nemzetközi pénzügyi intézmények. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek után talán kicsit több szerénység volna indokolt. (Szűcs Erika: Képviselők is bedőltek...)

Arról is szívesen hallottunk volna, hogy vajon milyen folyamatok vezettek oda, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2008-ban hazánk volt az első olyan ország, amely elsőként szorult a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió pénzügyi segítségére. Mára szerencsére ez nincsen a nyakunkon, hiszen 2010 nyarán az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai döntésünk úgy szólt, hogy a saját lábára állítjuk Magyarországot, levesszük a nyakunkból az IMF további hitelét, és nem vagyunk hajlandók a nemzetközi szervezet által diktált megszorító intézkedéseket végrehajtani, hanem saját gazdaságpolitikát folytatunk, olyat, amelyre a választók hatalmaztak fel minket, és amely a saját döntéseinken nyugszik. (Szűcs Erika: A saját megszorításaitokat, azt terjesztitek elő!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet bukásnak minősíteni azt, hogy 500 milliárd forint maradt kint az embereknél az idei esztendőben az arányos adórendszer bevezetésével. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy vannak olyanok önök között, akik számára 500 milliárd forint kevés, azonban azt gondolom, hogy a magyar családok döntő többsége számára 500 milliárd forint nagyon sok. Ennyi maradt kint a magyar családoknál (Szűcs Erika: Minden 500 milliárd forint!) az arányos adórendszer bevezetésével.

Hogy ezt nem fogyasztásra költötték, hanem adott esetben megtakarították, vagy a devizahitelük törlesztésére költötték, ezt talán bízzuk a családokra. Volt olyan rendszer persze, nyilván önök ismerték azt, volt, aki ebben aktívan részt is vett, volt, aki vezető is volt, amikor megmondták az embereknek, mit lehet, mit mire lehet költeni (Közbeszólások a függetlenek padsoraiból, többek között: Járai Zsigmond... - Pozsgay...), mit mire nem. Az a helyzet ma már, tisztelt képviselőtársaim, demokrácia van, az emberek arra költik a pénzt, amire akarják, még hogyha az a szocialistáknak vagy az egykori kommunistáknak nem is tetszik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arról is szívesen hallottunk volna, hogy a magyar gazdasági növekedés és az Európai Unió gazdasági növekedésének átlaga hogyan arányult egymáshoz az elmúlt esztendőkben. Most van az első alkalom, hogy a magyar gazdasági növekedés megközelíti, illetve eléri az Európai Unió átlagos gazdasági növekedését. (Szűcs Erika: Ne hülyéskedjél már!) Az elmúlt esztendőkben erre esélyünk sem volt, idézem a vezetőjüket: ha szeretik a számokat, nézzék meg, és látják, hogy igazam van.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan másról szólna ez a költségvetési vita, és a Demokratikus Koalíció vezetőjének is lett volna lehetősége arra, hogy egész másról beszéljen - jó lett volna, ha így van -, hogyha nem nyomná a vállunkat a következő esztendőben is 1000 milliárd forintnyi adósság-, illetve kamattörlesztési kötelezettség. Ha az országot nem adósították volna el így, akkor egészen más vitáink lennének: arról beszélhetnénk, hogy még mennyivel többet költsünk oktatásra, még mennyivel modernizáljuk az egészségügyet, még mennyi adócsökkentésre hagyjunk ott több pénzt a családoknál.

De az a helyzet, hogy van több mint 1000 milliárd forint, amelyet az ország eladósítása miatt ki kell fizetni az államadósság kamataira. Érdekes lett volna erről is hallani. Mint ahogy arról is, hogy a tavalyi esztendőben, 2010-ben a magyar emberek által befizetett személyi jövedelemadó 57 százalékát kellett az államadósság törlesztésére fordítani. A magyar emberek által megkeresett pénz után befizetett személyi jövedelemadó 57 százaléka elment az államadósság törlesztésére. Erről is érdekes volna hallani, hogy erről a tisztelt szocialista vagy volt szocialista képviselőtársaink hogyan vélekednek. (Szűcs Erika: Most még több lesz! - Gyurcsány Ferenc: Elintézed, ugye?)

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti ügyek kormányának egyik legfontosabb feladata, hogy helyreállítsa a tisztességesen végzett munka becsületét. (Derültség a függetlenek padsoraiból.) Korábban Magyarországon a spekulánsokat, a tisztességtelenül gazdálkodókat részesítették előnyben, így volt ez a nyugdíjtőzsde esetében és számos más esetben is.

(9.30)

A helyzet az, hogy vissza kell állni a munkaalapú gazdaságra, és vissza kell adni a tisztességgel végzett munka becsületét. Ez például az adórendszerben is tökéletesen látszik. Azt azért, gondolom, önök sem akarják elhitetni velünk, hogy egy bonyolult, többkulcsos, progresszív, munkát, családokat és vállalkozásokat büntető adórendszer nem volt felelős az ország válságáért, és egy ilyen adórendszer jó lett volna akár a középosztály vagy akár a középosztályba igyekvők számára. Hát nem volt jó. Munka-, család- és vállalkozásellenes adórendszerrel csak a gazdagokat lehet segíteni, tisztelt képviselőtársaim; csak a gazdagokat, akik mindig megtalálják a kiskapukat, aki itt írják le vagy ott titkolják el a költségeiket. A középosztály és a középosztályba igyekvők számára ilyen lehetőség nem áll rendelkezésre. Ezeket az embereket csakis egy munkát támogató, arányos adórendszerrel lehet segíteni. Miért kellene többet adóztatni azokat az embereket, akik többet akarnak dolgozni? Miért kellene, hogy ha valaki tízszer annyit keres, húszszor annyit adózzon? Az arányos adórendszerben, aki tízszer annyit keres, tízszer többet adózik; tízszer többet dolgozik, tízszer többet adózik.

És, tisztelt képviselőtársaim, Gyurcsány Ferenc képviselő úr hosszan beszélt a szociális igazságosságról is. Nyilvánvalóan az a romantikus vágyakozás, hogy önök bármilyen pozitív törekvést vagy pozitívumot elismerjenek a kormány tevékenységében, régen nem létezik. De azért arra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy talán egy baloldali vagy önmagát baloldalinak valló párt képviselőinek, ha nem is tapsolni, legalább örülni kellene annak, ha egy költségvetésben egy olyan szociális teljesítményt látnak, hogy ma 595 ezer ember Magyarországon havi 28 500 forintos segélyből él, 28 500 forintból havonta, és ebből az 595 ezer emberből jövőre legalább 200 ezer embernek fogunk munkát adni a Start-munkaprogram keretében, akik ezért havonta nettó 48 ezer forintot fognak kapni, 28 500 forint helyett 48 ezer forintot. És persze, nem épelméjű az, aki azt mondja, tisztelt képviselőtársaim, hogy 48 ezer forint sok. De az sem épelméjű, aki azt mondja, hogy nem segít a családoknak az, ha 28 500 forint helyett 48 ezer nettó forintot vihetnek haza havonta. És a Start-munkaprogram keretében bizony az emberek lehetőséget kapnak arra, hogy később a gazdasági szférában is munkát tudjanak vállalni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés fókuszában tehát az államadósság csökkentése, az alacsony költségvetési hiány, a munkahelyteremtés, a nyugdíjrendszer lábra állítása, az egészségügyi rendszer lábra állításának megkezdése, valamint az országvédelmi alap létrehozása áll. Nagyon sajnálom, hogy baloldali, demokratikus koalíciós képviselőtársaink ezeket a célokat nem támogatják. Azonban az emberek támogatják. Az emberek 2010-ben világos döntést hoztak Gyurcsány Ferencről és a körülötte ülő képviselőtársainkról is, világosan elmondták, hogy a megszorítások és a hazugságok politikájából ne kérnek a továbbiakban. Az embereknek ezt a döntését pedig illenék tiszteletben tartani.

Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 28 2011.10.27. 2:09  1-197

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, most annak elemzésébe nem mennék bele, hogy ha olyan nagyon sokan dolgoztak, és olyan nagyon sok embernek adtak munkát az előző, szocialista kormányok, akkor vajon hogyan lehet az, hogy Magyarországon a munkanélküliség az ő országlásuk alatt megduplázódott, és amikor tavaly átadták a kormányzást, akkor 11 százalék fölött volt. (Szűcs Erika közbeszól.) Akkor valami nem stimmel. Tehát a 11 százalékos munkanélküliség és a minden addiginál több embernek adtunk munkát című szólamok valahogyan nincsenek párhuzamban egymással.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, ragaszkodjunk már a számokhoz, és akkor nézzünk egy-két adatot, alátámasztandó, illetve alá nem támasztandó, amit az előbbiekben hallottunk. A legnagyobb növekedés a tavalyi esztendő költségvetési költéseihez és forrásaihoz képest éppen a társadalmi felzárkóztatás sorain érhető tetten. A jövő évi költségvetés 39,3 százalékkal többet fog költeni társadalmi felzárkóztatásra, mint költött az idei esztendő költségvetése. Mi ez, ha nem óriási szociális teljesítmény? A jövő esztendőben gazdaságfejlesztésre 22,2 százalékkal lesz több forrás, mint volt az idei esztendőben. Az oktatás megújítására a csökkenő gyermekszám mellett 6 százalékkal többet fog költeni a költségvetés, mint költött az idei esztendőben.

Sajnálom, hogy tisztelt Vágó képviselőtársam elhagyta közben a termet, de talán majd az itt lévő frakciótársa tolmácsolja neki, szóval, oktatásra 6 százalékkal költ többet a következő évi költségvetés, mint költött az idei. Az egészségügy átalakítása és átszervezése nyomán egy jobban működő egészségügy fog létrejönni, amelynek finanszírozására 4 százalékkal több pénz van a jövő évi költségvetésben, mint volt az idei esztendő költségvetésében. A közbiztonság megerősítésére 5,8 százalékkal költünk többet, a hatékony állam kiépítésre pedig 1,5 százalékkal, és folytatjuk azt a bürokrácialeépítést (Az elnök csenget.), amelynek keretében buta, felesleges és költséges szabályokat szüntetünk meg az államigazgatásban.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(9.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 213 2011.11.07. 4:08  210-246

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvevőszéki és költségvetési bizottság a mai napon mind a két, Rogán elnök úr által előterjesztett indítványt megtárgyalta, és azokat támogatásra javasolta, mégpedig az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos törvények módosításáról szóló indítványt egyhangú támogatással, míg a kölcsönök kamataira és a teljes hiteldíjmutató korlátozására vonatkozó jogszabálytervezetet 1 tartózkodással támogatta, illetve tartotta általános vitára alkalmasnak.

Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos törvények módosításáról szóló vita során a bizottságban elhangzott, hogy amikor a kormány bejelentette az otthonvédelmi akciótervet, akkor bejelentésre került az is, hogy létrejött az otthonvédelmi monitoringbizottság, amelynek feladatául azt szabta a kormány, hogy folyamatosan figyelje a bankszektor viselkedését, többek között a végtörlesztésekkel, illetve a többi, a kormány által bejelentett intézkedéssel kapcsolatban, és ha olyan egyedi eseteket tapasztal ez a bizottság, amelyből fakadóan szabályozási módosítással kell elhárítani akadályokat a végtörlesztés, illetve más, az otthonvédelmi akcióterv intézkedéseinek útjából, akkor ezekre a szabályozási módosításokra javaslatot kell tennie. Ez meg is történt. Az otthonvédelmi monitoringbizottság folyamatosan tesz jelentést a kormánynak a bankpiacon tapasztalható magatartási formákról, illetve azokról az akadályokról, amelyeket el kell hárítani a végtörlesztés sikeressége érdekében.

A bizottsági ülésen elhangzott, ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy a lakáslízing eszközével élő családok számára is lehetővé tegye a végtörlesztést, illetve abba a szándékba is illeszkedik, amely úgy szól, hogy a bankok pluszköltségeket ne számíthassanak fel a végtörlesztés esetén, így a tartozásigazolások kiadása esetében is az ingyenességet és a határidőhöz kötést is előírja a jogszabály, mint ahogy a kombinált termékek, tehát a lakás-takarékpénztári megtakarítással, illetve az életbiztosítással kombinált hitelkonstrukciók esetében is lehetővé teszi a végtörlesztést, ugyanakkor a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakóingatlanokra felvett kölcsönök körére is kiterjeszti a végtörlesztés lehetőségét, és pontosításokat tartalmaz az illetékszabályokkal kapcsolatban.

A másik, a kölcsönök kamataira vonatkozó törvényjavaslat kapcsán a bizottságban kifejezetten pozitívan értékeltük, hogy a jogszabály korlátot állít a kölcsönök után felszámítható kamatok és egyéb költségek elé, valamint átláthatóbbá teszi a jelzáloghitelek árazását. Támogatta a bizottság azt is, hogy a magánszemélyek egymás közötti ügyleteiben, illetve a pénzintézetek által nyújtott hitelek esetében is a jegybanki alapkamat fölött maximum 24 százalékponttal lehet megállapítani a kölcsön, illetve a hitel kamatát. S azt is támogattuk, hogy az új jelzáloghitelek nyújtásánál a pénzügyi intézménynek a kamatot vagy a referencia-kamatlábhoz kell kötnie, vagy hosszabb időre, legalább három évre rögzítenie kell, és a kiszámíthatóság érdekében, ha új kamatperiódust kíván indítani a bank, akkor erről az ügyfelet legalább 90 nappal korábban tájékoztatni kell annak érdekében, hogy az ügyfél eldönthesse, akar-e változtatni, vagy szeretne maradni az adott konstrukcióban.

(20.40)

A bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy szocialista képviselőtársaink alapvetően támogathatónak és jó irányúnak találták ezt a javaslatot, ugyanakkor jelezték azt, hogy módosító indítványokat fognak benyújtani még a mai nap folyamán, a szavazás előtt.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 69 2011.11.29. 6:54  68-72

SZIJJÁRTÓ PÉTER, a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály rendelkezése alapján, amikor véget ér a szavazás a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott elsőkörös módosító indítványokról, akkor az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának bizottsági módosító indítványt kell készítenie, és meg kell határoznia a költségvetés főszámait, annak megfelelően, ahogyan azok a benyújtott módosító indítványok elfogadása vagy éppen elutasítása fényében alakultak. Ezt a bizottsági módosító indítványt a költségvetési bizottságnak be kell nyújtania, és bizottsági tájékoztatót kell készítenie az elfogadott módosító indítványokról.

Tisztelt Elnök Úr! Ezúton tájékoztatom önt és tisztelt képviselőtársaimat, hogy ezt a munkát a költségvetési bizottság elvégezte. A bizottság ülésén számba vettük azokat a legfőbb módosításokat, amelyek azok nyomán álltak elő, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott mintegy 600 indítványnak körülbelül egytizedét a kormány, illetve az Országgyűlés is támogatta.

A legnagyobb mértékű változások abból adódnak, hogy az adóváltozások miatti módosító indítványokat az Országgyűlés elfogadta. Így az egyszerűsített vállalkozói adó, a regisztrációs adó, valamint a népegészségügyi termékdíjjal kapcsolatos változtatásokat is az Országgyűlés többsége megszavazta, emellett az adóoldalon komoly változást jelent az arányos adórendszerből fakadó kompenzáció, valamint a fizetésemelések után befizetett személyi jövedelemadó mértékének változása és az egészségügyi hozzájárulás fizetési rendszerének változása is. Emellett a munkáltatói járulék fizetési rendszerének változtatása is változásokat indukált a sarokszámokban.

A másik nagy változást a kormány és a megyei önkormányzatok között létrejött megállapodás okozta, hiszen a kormány és a megyei önkormányzatok abban állapodtak meg, hogy a megyei önkormányzati intézményeket az állam veszi át, az állam üzemelteti, ezáltal a kiadások, ugyanakkor a bevételek is az állam oldalán jelentkeznek. Ez több mint 350 milliárd forintos mozgást jelentett mind a kiadási, mind a bevételi oldalon. Emellett az ügyészek és bírák illetményének növelése, illetve változása is komoly változásokat jelentett, mint ahogyan a rendőrségnél a tiszthelyettesek és a zászlósok béremeléséből következő módosító indítványok is elfogadásra kerültek.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Arról tudom még önöket tájékoztatni, hogy mindazok a célok, amelyeket a kormányzat kitűzött a költségvetés előterjesztésekor, azok továbbra is teljesülni tudnak, ugyanis a költségvetés sarokszámaiból következően a költségvetés jövő évi hiánya 3 százalék alatt, a kormány szándékai szerint 2,5 százalékos szinten tud teljesülni. Ez azt jelenti, hogy a következő esztendőben, mint ahogyan azt az Európai Bizottság is megállapította, Magyarország költségvetési hiánya egészen biztosan 3 százalék alatt lesz. Ez azt jelenti, hogy hét évvel az európai uniós csatlakozás után teljesíteni tudjuk ezt a feltételt. Azzal, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alatt, 2,5 százalékos szinten teljesül, ezzel az államadósság további csökkentésének útja is megnyílik. Másrészt a munkaalapú gazdaság tekintetében az arányos adórendszer kiteljesítése is végbe tud menni a következő esztendőben.

A sarokszámokból kiderül, hogy az a kormányzati cél, amely úgy szól, hogy a nyugdíjkasszát állítsuk lábra, az teljesülni tud. A nyugdíjak a jövő esztendőben is megőrzik értéküket, és a nyugdíjrendszer és az emberek nyugdíja biztonságba kerül. Az egészségügyi kassza lábra állítása érdekében megtett lépések is eredményesnek látszanak, ugyanis az egészségügyi kassza, az Egészségbiztosítási Alap hiánya most még a felét sem éri el annak a hiánymértéknek, amelyet tavaly ugyanilyenkor meg kellett állapítanunk.

Az is világossá vált, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, a költségvetési bizottság ülésén, hogy a kormány, felkészülve az euróválság elhúzódására, felkészülve a nemzetközi gazdasági környezetből fakadó újabb kihívásokra, rendkívüli mértékű tartalékot helyezett el a költségvetésben. Ez azt jelenti, hogy 300 milliárd forint áll rendelkezésre különböző címeken tartalékként, amelynek felhasználása tekintetében 200 milliárd forintnál jogi korlátokat léptetett életbe az Országgyűlés. Ez tehát azt jelenti, hogy egy megalapozott költségvetéssel van dolgunk.

A költségvetési bizottság 19 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta azt a bizottsági módosító indítványt, amely itt fekszik most már képviselőtársaink asztalán, és amely szerint az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszegét 2012-re 14 323 milliárd 646,6 millió forintban, a kiadási főösszeget 14 899 milliárd 807,3 millió forintban állapítja meg, ami azt jelenti, hogy a hiány 576 milliárd 160,7 millió forint lesz. A költségvetési bizottság azt javasolja, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap bevételi főösszegét 2 749 milliárd 626 millió forintban állapítsuk meg, ugyanígy a kiadási főösszeget.

(16.50)

Ez azt jelenti, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap egyenlege nulla forint, ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkasszát sikerült zárni.

A költségvetési bizottság azt javasolja, hogy az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a jövő évi bevételi főösszeget 1700 milliárd 67,9 millió forintban, a kiadási főösszeget 1735 milliárd 412,1 millió forintban állapítsuk meg, ami azt jelenti, hogy az Egészségbiztosítási Alap hiányát 35 milliárd 344,2 millió forintban javasoljuk megállapítani.

Tisztelt Elnök Úr! A költségvetési és számvevőszéki bizottság tehát a Házszabályban előírt feladatát elvégezte, a bizottsági módosító indítványt az Országgyűlés elé terjesztette, így annak szavazása elől minden akadály elhárult.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 2 2013.03.12. 5:06  1-2

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót itt a napirend előtti felszólalás lehetőségével élve, hogy a képviselőtársaimat tájékoztassam néhány gondolat erejéig a kormány keleti nyitás stratégiájának eddigi eredményeiről.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az megállapítható, hogy a kormány új külgazdasági és külügyi stratégiája, a keleti nyitás siker; siker Magyarország, a magyar gazdaság és a magyar vállalatok számára. Azért volt szükség egy új külügyi és külgazdasági stratégiára, mert a kormány megértette a nemzetközi gazdasági válság lényegét, amely szerint ugyanis a válság után semmi nem lesz ugyanolyan, mint a válság előtt volt. Ezért ahhoz, hogy valaki a válság után erős pozícióban legyen, új eszközökre, új politikára és új gazdaságpolitikára van szüksége.

A keleti nyitás stratégiájának keretében elsősorban a távol-keleti országokkal, az arab országokkal, a kaukázusi köztársaságokkal, a nyugat-balkáni országokkal való kapcsolat szorosabbá tételére koncentrálunk, valamint újraépítjük jelenlétünket az afrikai kontinensen.

Infrastruktúra-fejlesztés területén, tisztelt képviselőtársaim, arról tudok számot adni, hogy a kormány döntött arról, hogy V0 néven Budapestet délről elkerülő tehervonat-, tehervasúti pályát épít annak érdekében, hogy hazánkon a tehervonatok ne négy-öt, hanem egy nap alatt tudják átszállítani a keletről származó árut Nyugat-Európába. Így amikor az a kérdés merül fel, hogy ki legyen a tranzitország Közép-Európában a keleti áruszállítás szempontjából, akkor evidens legyen a válasz erre, hogy Magyarország.

A korábban a kínai kormánnyal kötött megállapodás alapján szeretnénk ezen infrastrukturális nagyberuházás fedezeteként a Magyar Fejlesztési Banknál kínai forrásból létrehozott 1 milliárd eurós hitelkeretet felhasználni. Emellett megállapodtunk Szerbiával arról, hogy új határátkelőhelyeket nyitunk a szerb-magyar határszakaszon, hogy legyőzzük azt a hátrányunkat, amely abból adódik, hogy míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként lehet átkelni az államhatárokon, addig Magyarország esetében ez 20-30 vagy akár 40 kilométer is.

A kis- és közepes vállalkozások közötti együttműködés elmélyítése érdekében, illetve a kkv-k külpiacokon történő érvényesülésének elősegítése érdekében kereskedőházi rendszert hozunk létre. Bakuban már megnyitott a magyar kereskedőház, néhány héten belül ugyanez történik Moszkvában, és az idei esztendőben Pekingben, Rijadban és Asztanában szeretnénk kereskedőházat nyitni.

A mezőgazdaság területén komoly előrelépésre számítunk, hiszen a körülbelül éves szinten 10 milliárd dolláros forgalmat produkáló magyar-orosz külkereskedelem tekintetében mintegy 3,5 milliárd eurós, magyar szempontból negatív szaldó van, amelynek a kiegyensúlyozásában állapodtunk meg az orosz féllel, és ezt a mezőgazdasági export növelésével kívánjuk elérni.

Mindemellett tizenkét magyar vállalkozás engedélyt kapott arra, hogy Vietnamba megindítsa a sertésexportot, amely szintén komoly bevételt jelent majd az ágazat számára. Arról nem is beszélve, hogy magyar környezetipari cégek fognak részt venni a szerb energetikai és környezetvédelmi beruházásokban.

Energetika területén is stratégiai pozíció kiépítésén dolgozunk. Ennek megfelelően jó hír az, hogy a Magyar Villamos Művek komoly szerephez juthat a macedón villamosenergia-rendszer üzemeltetésében, illetve fenntartásában. Emellett Katarral energetikai tárgyú együttműködési szándéknyilatkozatot írtunk alá annak érdekében, hogy ha megvalósul hazánk szomszédságában a cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas kikötő, akkor az hazánk energiabiztonságához is nagymértékben hozzájáruljon.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Öböl-menti arab államok annak érdekében, hogy diverzifikálják gazdaságukat és az olajalap mellett egy másik lábra is állítsák azt, nemzeti fejlesztési terveket dolgoztak ki, nagyon komoly, sok milliárd dolláros költségvetéssel. Dolgozunk azon, hogy magyar vállalatok ezen nemzeti fejlesztési tervek megvalósításában infrastrukturális beruházásokat hajthassanak végre.

Kötött segélyhitelek tekintetében is sikeresek vagyunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Vietnamban magyar cég építhet onkológiai kórházat, építheti fel a népesség-nyilvántartó rendszert, építhet víztisztító rendszereket, és kötött segélyhitel megkötése előtt állunk Indonéziával is szintén víztisztító rendszerek működtetése tárgyában.

Végezetül pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, úgy gondoljuk, hogy a felsőoktatási kapcsolatok, az ösztöndíjprogramok alapozzák meg a hosszú távú, jó gazdasági együttműködést. Ennek megfelelően az elmúlt időszakban Szaúd-Arábiával és Libanonnal kötöttünk ösztöndíjcsere-megállapodást, és a jövő hét elején ugyanerre kerül sor majd Jordániában is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 2 2013.05.07. 5:14  1-2

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon azért kértem szót, hogy ismételten tájékoztassam a Magyar Országgyűlést és Magyarország nyilvánosságát a magyar kormány "keleti nyitás" nevű stratégiájának végrehajtásáról és az utóbbi időben elért sikerpontokról.

Tisztelettel tájékoztatom az Országgyűlést, hogy Magyarország kormánya a 20. stratégiai együttműködési megállapodást a Huawei Technologies céggel írta alá, amellyel magyarországi kapacitásának bővítéséről folytatjuk a tárgyalásokat. Zajlanak megbeszélések a kínai kormány által bejelentett egymilliárd eurós fejlesztési hitelkeret magyarországi felhasználásáról, amelyről a kormány korábban hozott egy határozatot. Ennek nyomán zajlanak a megbeszélések arról, hogy magyar-kínai együttműködésben egy Budapestet délről elkerülő, tehervonatok közlekedésére szolgáló vasúti gyűrűt építünk, amelynek nyomán jó eséllyel tudunk pályázni a tranzitország szerepre itt, Közép-Európában, abban a tekintetben, hogy távol-keleti, kínai áruk milyen úton jutnak majd el Európa nyugati felébe. Az egyeztetések zajlanak mind a kínai vasútépítő társasággal, mind pedig a kínai fejlesztési bankkal.

Intenzív megbeszéléseket folytatunk a szerb kormánnyal és a kínai eximbankkal arról, hogy a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalat felújítsuk. A jelenlegi vasúti pálya alkalmatlan a nemzetközi összehasonlításban versenyképes közlekedésre. Megállapodásunk szerint egy 160 km/h-s végsebességet lehetővé tevő vasúti pályát építenénk a két főváros között, amelynek nyomán két és fél órára lehetne redukálni a vonatok közlekedési idejét. Tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy tárgyalunk Montenegró kormányával arról, hogy ezt a vasútvonalat Podgoricán keresztül Bar kikötőjéig meghosszabbítsuk. Korábban születtek döntések befektetői letelepedési engedély intézményének létrehozásáról, és tisztelettel tájékoztatom önöket, hogy az első öt igénylést öt kínai állampolgár már be is nyújtotta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Április 22-én megkezdte működését Moszkvában a magyar kereskedőház, amelynek kulcsszerepe lesz abban, hogy az Oroszországba irányuló magyar mezőgazdasági exportot oly mértékben tudjuk növelni, hogy reális legyen az a célkitűzés, hogy a kétoldalú külkereskedelmi forgalomban jelentkező nagymértékű magyar negatív szaldót ki tudjuk egyensúlyozni. A tavalyi esztendőben 11,6 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmunkból 8,3 milliárd forintot tett ki az Oroszországból Magyarországra irányuló export, és mi ehhez képest 3,3 milliárd dollárért tudtunk exportálni Oroszország irányába.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten megköttetett az első nemzetközi szerződés, megállapodás az Egyesült Arab Emirátusok és Magyarország között. A keleti nyitás stratégiájának egyik legfontosabb pillére az arab világ országaival való gazdasági kapcsolatok dinamizálása. Az Egyesült Arab Emirátusoknak ebben a folyamatban fontos szerepet szánunk, ezért is volt fontos a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés aláírása, amelynek nyomán a jelenleginél biztosabb befektetési környezet jön létre, valamint a munkavállalást is megkönnyítjük, és az adókijátszás lehetőségét is jelentősen csökkentjük. Az abu-dzabi kereskedelmi kamarával megállapodtunk abban, hogy magyar kereskedőházat nyitunk még az idei esztendő második felében Abu-Dzabiban, ami pedig a magyar vállalkozások érvényesülését fogja segíteni az Egyesült Arab Emirátusok piacán. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a közvetlen légi összeköttetés hiánya komoly gátját jelenti külkereskedelmi kapcsolatainknak, ezért is fontos fejlemény, hogy októbertől a Wizz Air légitársaság közvetlen járatot üzemeltet Budapest és Dubai között. Reméljük, hogy ezt a kezdeményezést majd többen követni fogják.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Néhány sikerpontot szerettem volna felvillantani a keleti nyitás stratégiájából, és szeretném jelezni, hogy a kormány továbbra is elkötelezett e stratégia végrehajtása mellett.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 23 2013.07.04. 5:14  22-23

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-ben a magyar kormány úgy döntött, hogy az Európai Unióban megszokottól eltérő gazdaságpolitikai megoldásokat alkalmaz. Mára azt gondolom, hogy nagyjából elértük azt az időpontot, hogy megvonhatjuk a mérleget, és ez alapján nyugodtan leszögezhetjük, hogy jól döntöttünk, amikor 2010-ben gazdaságpolitikai utat választottunk magunknak. Hiszen mára Magyarország jobban teljesít, Magyarország a saját lábán áll, biztos a pénzügyi helyzetünk, és gazdasági kilátásaink ígéretesek.

Nyilvánvalóan ezek után nem véletlen, hogy lekerültünk végre az Európai Unió szégyenpadjáról, és kilenc hosszú esztendő után az Európai Unió megszüntette Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást. (Folyamatos zaj.)

Ha önök Magyarország makrogazdasági adatait tanulmányozzák, akkor bizony jól látszik, hogy egy európai sikertörténet épül, hiszen nincsen még egy olyan ország az Európai Unióban, tisztelt képviselőtársaim, amelyben úgy csökken a munkanélküliség, úgy nő a foglalkoztatás, úgy nőnek a reálbérek, úgy nő a nyugdíjak vásárlóértéke és úgy csökken a rezsi, hogy közben három éve csökkenteni tudjuk az államadósságot, és tartósan 3 százalék alá ment a költségvetés hiánya.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A gazdaságpolitika sikerét bizonyítja, hogy három esztendő alatt 154 ezerrel dolgoznak többen, a versenyszférában alapvetően, mint dolgoztak 2010-ben. Mindössze öt olyan európai uniós tagország van, amely a válság előtti szintre volt képes visszaemelni a foglalkoztatást, rajtunk kívül ez Ausztriának, Németországnak, Luxemburgnak és Máltának sikerült. Mára elértük azt, hogy a 15 és 64 év közötti népesség gazdasági aktivitása kis híján eléri a 65 százalékot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha figyeljük a reálbérek változását, akkor azt látjuk, hogy az első négy hónap során a reálbérek nemzetgazdasági szinten átlagosan 2 százalékkal emelkedtek. Ebben nyilvánvalóan komoly szerepet játszik az, hogy a rezsiköltségek csökkenése miatt az infláció is alacsonyabb mértéket ér el. A nyugdíjak reálértéke a tavalyi esztendőben 0,2 százalékkal nőtt, és az idei esztendő végén is ezt a tendenciát tartani fogjuk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan ezek a gazdasági eredmények nem függetlenek Magyarország külgazdasági teljesítményétől sem. Nyilvánvalóan nem függetlenek attól, hogy áprilisban 717 millió euró volt a külkereskedelmi áruforgalmunk többlete, ami 283 millió euróval nagyobb az egy évvel korábbi adatnál. 11,7 százalékkal nőtt az exportunk euróban kifejezve, az importunk pedig 7,6 százalékkal. 2057 milliárd forintot tett ki a kivitelünk értéke, és 1844 milliárd forintot a behozatal értéke. A gépek és szállítóeszközök exportvolumene 3,5, a feldolgozott termékek exportvolumene pedig több mint 6 százalékkal emelkedett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, hogy immár 27 nagy nemzetközi vállalattal kötött a kormány stratégiai együttműködési megállapodást. Ezek közül hét amerikai, öt német, három pedig japán vállalat. Ezen vállalatokkal - szinte mindegyikkel - olyan közös beszállítói programot működtetünk, amelyek nyomán magyar kis- és közepes vállalkozások egyre több lehetőséget kapnak arra, hogy ezen nagy nemzetközi vállalatok beszállítói legyenek, és ezáltal a fejlődés új útjára tudjanak lépni.

Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket arról, 2012 végére 78,5 milliárd eurót ért el a külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a GDP arányában a magyarországi állomány a legmagasabb a közép-európai térségben, 80,3 százalékát éri el a GDP-nek. Ráadásul az egy főre jutó 7929 eurós érték a második legmagasabb érték itt Közép-Európában. Azt gondolom, joggal büszkék lehetünk erre a teljesítményre.

Engedjék meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy végezetül tájékoztassam önöket arról, hogy 2013 májusában a Magyarországon működő vállalatok új beruházásai és bővítései nyomán 2817, júniusban pedig 3583 új munkahely jött létre; a Nemzeti Külgazdasági Hivatal pedig 44 olyan leendő beruházásról és befektetésről tárgyal Magyarországon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely újabb 16 ezer munkahelyet jelenthet magyar emberek, magyar családok számára. (Gúr Nándor: Ne tárgyaljál, valósítsál!)

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: Szép volt, Péter! - Gúr Nándor: Kérdezd meg a KSH elnökét!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 204 2013.07.04. 10:07  197-238

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy talán célszerű volna ennek a vitának a legelején leszögeznünk a legalapvetőbb tényeket.

Tény az, hogy Magyarország 2010 óta a választott gazdaságpolitikája nyomán jobban teljesít, biztos lábakon áll, sőt most már a saját lábán áll, és gazdasági kilátásai kifejezetten biztatóak.

Tény, hogy Magyarország a magyar emberek és a magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően kilenc hosszú esztendő után lekerült az Európai Unió szégyenpadjáról, hiszen az Európai Unió megszüntette a Magyarországgal szemben érvényben volt túlzottdeficit-eljárást.

Mondhatnánk ezt persze úgy is, hogy tény, hogy az Európai Unió kénytelen volt elismerni, hogy Magyarország jó úton jár, a magyar emberek jó úton járnak. Ezt bizonyítja az, hogy rajtunk kívül talán nincsen még egy olyan ország Európában, amely úgy tudja csökkenteni a munkanélküliséget, úgy tudja növelni a foglalkoztatást, úgy tudja növelni a reálbéreket, úgy tudja növelni a nyugdíjak vásárlóértékét, és úgy tudja csökkenteni a rezsiköltségeket (Nyakó István: Hogy közben több a szegény ember!), hogy közben három éve csökken az államadósság, és fenntartható módon 3 százalék alá csökkent a költségvetés hiánya.

Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a tavalyi esztendő végére elérte a 78 milliárd dollárt a Magyarországon befektetett közvetlen külföldi tőke állománya, amelyet ha a bruttó hazai össztermékhez viszonyítunk, akkor Közép-Európában az első helyet foglaljuk el.

Tény az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar gazdaságpolitika a méltányos közteherviselés elvén alapul. (Nyakó István: Egykulcsos jövedelemadó!) Tény az, hogy ez a méltányos közteherviselés elve komoly érdeksérelmet okozott mindazoknak, akik korábban garantált és meglehetősen nagy mértékű profitot tehettek el, mégpedig a magyar családok zsebeiből.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tény az, hogy az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásaiban a következőket kéri a magyar kormánytól. Csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók súlyát az adórendszerben. Szüntesse meg a szabályozott energiaárakat. Mindez mit jelent, tisztelt képviselőtársaim? Azt jelenti, hogy tény, hogy az Európai Bizottság a bankadó csökkentését és a rezsiköltségek emelését kéri a magyar kormánytól.

Tény az, hogy a kormány világossá tette, hogy ezeknek az elvárásoknak nincs módjában megfelelni, és nem is kíván megfelelni azoknak, vagyis tovább fogja csökkenteni a rezsiköltségeket.

Végezetül pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, tény az, hogy az Európai Parlament a hatalmával visszaélve, egy alaptalan megállapításoktól hemzsegő, balpártos jelentésben ítélte el Magyarországot, a magyar embereket, és ezzel igazságtalanságot tett hazánkkal szemben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tény az, hogy a jelentés nyilvánvalóan kettős mércét alkalmaz, hiszen olyan jogintézményeket kér számon rajtunk, olyan jogintézmények alapján nevezi megingottnak a magyar demokráciát, amely jogintézményeket egyébként számos más európai uniós tagország is alkalmaz. Érdekes módon velük szemben soha, semmilyen kifogással nem éltek, róluk vitát az Európai Parlament nem folytatott, és róluk jelentést az Európai Parlament nem fogadott el.

Tény az, hogy a jelentés hazugságokat tartalmaz, és tény az, hogy a jelentés valós tényeket és fontos körülményeket hallgat el. Mindez azt jelenti, hogy igazságtalan Magyarországgal és a magyar emberekkel szemben.

Tény az, hogy a jelentés hazugságokat tartalmaz a magyar alaptörvény megalkotásával kapcsolatban, hiszen a jelentés nem veszi figyelembe, hogy a kommunista hatalomátvételt követően elfogadott alkotmány a saját preambuluma szerint is ideiglenes volt. Nem veszi figyelembe a jelentés azt a tényt, hogy mi voltunk az utolsó közép-európai ország, amely képtelen volt arra, hogy új alkotmányt, új alaptörvényt fogadjon el a rendszerváltoztatás utáni időszakban. Nem veszi figyelembe a jelentés azt sem, hogy egy 20 éves ígéretét teljesítettük be a magyar parlamentnek, a magyar politikusoknak azzal, hogy elfogadtuk az alaptörvényt. És hazudik a jelentés akkor, amikor azt írja, hogy 35 nap alatt készült el hazánk új alaptörvénye, miközben mindenki tudja, mindenki tudhatja, hogy jó egyéves előkészítési folyamat előzte meg az alaptörvény parlamenti vitáját. És mindenki tudja azt is, hogy a nemzeti konzultációban több mint egymillió ember írásos véleménye született meg, amely alapján a parlament elfogadta az új alaptörvényt.

Mindezen körülményeket a jelentés hazug módon figyelmen kívül hagyja.

Számos hazugság van a jelentésben az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán is, hiszen ennek a módosításnak egyetlen célja volt, hogy az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek ítélt helyzetet feloldjuk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Súlyos sértés és aljas hazugság hazánkkal szemben a jelentésnek az a kitétele, azon kitételei, amely és amelyek szerint Magyarország a rasszizmus, az antiszemitizmus vagy a cigányellenesség hazája lenne. Ez egy súlyos sértés és aljas hazugság, amelyet nekünk a magyar emberek nevében itt együtt kell kikérnünk.

A 2010 előtti emberijog-sértéseket először is a jelenlegi kormány számlájára írja a jelentés, ami már önmagában is nevetséges. Ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a szélsőjobboldali paramilitáris csoportok fenyegető felvonulásait ennek a kormánynak a javaslatára minősítettük bűncselekményekké. Nem veszi figyelembe azt, hogy az új büntető törvénykönyv bünteti a holokauszttagadást és a náci jelképek viselését. Nem veszi figyelembe azt, hogy mi nyilvánítottuk 2014-et a holokauszt emlékévévé, és nem veszi figyelembe azt sem, hogy 2011-ben az európai uniós elnökségünk egyik fontos prioritása volt a romaintegráció kérdése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a jelentés hazugságokat ír a magyar parlament döntéseivel kapcsolatban a magyar Alkotmánybíróság tekintetében. Hiszen ha megvizsgáljuk a világ országainak jogrendszereit, láthatjuk, hogy a magyar Alkotmánybíróság ebben a kategóriában a világ egyik legszélesebb hatáskörrel rendelkező testülete.

(20.10)

Még a Velencei Bizottság is visszaigazolta a jogállami elvárásoknak való megfelelést. Ehhez képest a jelentés homlokegyenest ezzel ellentétes megállapításokat tesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jellemző az is a jelentés komolyságára, hogy hosszú kritikát fogalmaz meg velünk szemben a bírósági ügyek áthelyezésének lehetővé tétele miatt. Azt valamilyen rejtélyes oknál fogva ez a jelentés nem veszi figyelembe, hogy a magyar kormány azóta megegyezett ebben a kérdésben az Európai Bizottsággal. Érdekes módon a jelentést megszavazó szocialista képviselőtársaink az Európai Parlamentben valamiért ezzel kapcsolatos észrevételeket nem tettek.

Hosszú kritikát fogalmaz meg a jelentés az új választási rendszerrel kapcsolatban is, mondván, hogy azt nem fogadta el az ellenzék. Ez alapján lehet kérdezni, hogy az Európai Parlament szocialistái, zöldjei és liberálisai szerint minden rossz, amit a magyar ellenzék nem támogat, és vajon minden jó-e, amit a magyar ellenzék támogat. Nyilvánvalóan ez egy komolytalan és nevetséges kitétele a jelentésnek. Ráadásul a Velencei Bizottság és az EBESZ közös jelentése úgy szól, hogy az országgyűlési képviselők választásának felülvizsgált szabályai "jó alapot biztosítanak 2014-től hiteles és demokratikus parlamenti választások lebonyolításához". Erről ennyit, mondhatnánk röviden. Ugyanakkor, tisztelt hölgyeim és uraim, ez a jelentés azt sugalmazza, hogy bizony, itt már jó előre kételyek merülhetnek fel a 2014-es választások kapcsán. Ezt nekünk határozottan vissza kell utasítanunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A választási reklámok kapcsán is súlyos kritikákkal illet minket ez a jelentés, holott a szabályozás célja kifejezetten az volt, hogy gazdasági érdekcsoportok számára a választások aránytalan befolyásolása ne legyen lehetséges. Ugyanakkor elfogadtuk, figyelembe vesszük az Európai Bizottság azon felvetését, hogy ingyenes politikai reklámok közzétételére lehetőség legyen a kereskedelmi médiumokban. Ez is közismert tény. Ehhez képest a jelentés ezzel homlokegyenest ellenkezőképpen fogalmaz, és olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek sértők ránk nézve és sértők Magyarország egészére nézve.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha végignézzük tehát a jelentést, annak elfogadásának körülményeit, azokat a hazugságokat, amelyeket ez a jelentés tartalmaz, azokat az aljas rágalmakat és sértéseket, amelyeket megfogalmaz, akkor azt gondolom, világos mindannyiunk számára, hogy a magyar emberektől kapott felhatalmazás alapján itt mi, magyar parlamenti képviselők mindössze egyet tehetünk: a leghatározottabban elutasítjuk és a magyar emberek nevében kikérjük magunknak hazánk súlyos megsértését. Ezt úgy tehetjük meg, hogy elfogadjuk azt a parlamenti határozatot, amelyet Rogán Antal képviselőtársunk nyújtott be az Országgyűlésnek.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 28 2013.09.09. 5:15  27-28

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót a mai napon, merthogy a kormány megkötötte a 30. stratégiai együttműködési megállapodást a Magyarországon működő, nagy nemzetközi vállalatok egyikével, az amerikai Hewlett-Packarddal. (Több képviselő távozik az ülésteremből. - Az elnök csenget.)

Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy ez a program, amelynek keretében stratégiai együttműködési megállapodásokat kötünk olyan Magyarországon működő nagy, nemzetközi tulajdonosi hátterű vállalatokkal, amelyek a magyar nemzetgazdaság teljesítményéhez jelentősen hozzájárulnak, amelyek magyar kis- és közepes vállalkozásokat alkalmaznak nagy arányban beszállítóikként, amely vállalatok a magyar kutatás-fejlesztési stratégia sikeréhez hozzájárulnak, szóval, hogy ez a program, a stratégiai együttműködési megállapodások programja sikeres.

Ugyanis amióta elkezdtük az együttműködési megállapodások aláírását, azóta stratégiai partnereink összesen mintegy 3700 új munkahely létrehozását eredményező fejlesztést és beruházást jelentettek be, ráadásul a kormánnyal közös programok keretében folyamatosan növelik a magyar beszállítók lehetőségeit is. És tudjuk, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen módon és milyen mértékben tudnak kapcsolódni egy-egy nagy nemzetközi vállalat beszállítói láncába, ezért ezeknek a közös programoknak a fontosságáról talán felesleges is hosszan beszélni.

Három esztendővel ezelőtt, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy legyünk Európa termelési központja, és ezt nem egy szlogennek szántuk, hanem a világgazdaságban és világpolitikában lezajló változások tanulmányozásának eredményeként jutottunk erre a célkitűzésre. Hiszen az is világos, hogy a válság utáni időkben az tud majd lenni a legerősebb, aki a legerősebb termelési szektorral, a legerősebb termelő szektorral rendelkezik.

Ebbe az irányba az elmúlt három esztendőben nagyon sok lépést tudtunk tenni. Ennek eredményeként a tavalyi esztendőben a Magyarországra érkező közvetlen külföldi befektetések mértéke, illetve mennyisége elérte a 10 milliárd 122 millió eurót, amelyből, hogyha az egyszeri tételeket és az átfolyó tőkét levonjuk, azt látjuk (Dr. Józsa István: 364 volt.),hogy 3 milliárd 191 millió eurónyi olyan tőke érkezett Magyarországra, amely a magyar makrogazdasági teljesítményt érdemben befolyásolni tudta. Ez 2011-hez képest, tisztelt képviselőtársaim, háromszoros emelkedést jelent, és ehhez még hozzá kell tennünk azt a tényt is, hogy a korábbi visszaesés, majd stagnálás után az elmúlt esztendőben az újrabefektetett jövedelem mértéke Magyarországon elérte az 1,2 milliárd eurót.

Ami az idei esztendőre vonatkozik, azt látjuk, hogy az első negyedévben külföldiek magyarországi befektetései 643 millió euróval növekedtek, a második negyedévben pedig 4,6 százalékkal nőtt a nemzetgazdasági beruházások volumene. A júliusi adatok pedig azt mutatják, hogy az ipari termelés 4,8 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi többlet pedig meghaladta a 400 millió eurót.

Arról tudom önöket tájékoztatni, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal által kezelt ipari beruházások az elmúlt esztendő első félévében 300 millió eurónyi befektetett tőkéből 1629 új munkahellyel jöttek létre, az idei esztendő első félévében viszont már 590 millió eurónyi külföldi befektetett tőke 2300 új munkahelyet eredményezett az ipari beruházások területén. Tehát a befektetett tőke duplájára növekedett az első félévben a tavalyi esztendő összehasonlításában azon ipari beruházások keretében, amelyeket a Nemzeti Külgazdasági Hivatal kezelt.

Csak az elmúlt időszakban néhány példát kiragadva, elnök úr, arról tudom önöket tájékoztatni, hogy a General Electric elkezdte új erőművi vezérlőrendszerek gyártásának céljából gyárának építését Fóton, a Procter & Gamble újabb beruházással új gyárat hoz létre Gyöngyösön, a Sauflon egy új gyáregységgel immár 500 fölé emelte magyarországi alkalmazottainak számát, a Briston 505 új munkahelyet létrehozó beruházásba kezdett. A Hewlett-Packard éppen a stratégiai együttműködési megállapodás aláírásakor jelentette be 175 új munkahely létesítését, illetőleg a Mercedes és a Tesco, a kormány két stratégiai partnere egy olyan beruházást, olyan közös projektet kezdett, amelynek révén 300 új munkahely jön létre.

Tisztelettel jelentem önnek, elnök úr és képviselőtársaim, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a kormány tovább folytatja azt a munkát, amely a külföldi tőke Magyarországra vonzását célozza.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
321 18 2013.11.05. 5:03  17-18

SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót a mai napon, hogy ismét beszámolhassak tisztelt képviselőtársaimnak a keletinyitás-stratégia jelenlegi állásáról.

Magyarország egy nyitott gazdasággal rendelkezik, éppen ezért a gazdaság teljesítményének sikere nagyban múlik az exportteljesítményünk sikerén is. Éppen ezért nem helyes, hogyha ebben a helyzetben egy kiszolgáltatottságot eredményező, egyoldalú exportszerkezet jön létre. Ma a magyar kivitel háromnegyede, annál egy kicsit még több is, az Európai Unióba irányul. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy ha az Európai Unió vagy az eurózóna maga kihívásokkal küszködik, akkor a magyar exportteljesítményt is komoly megpróbáltatások elé állítják.

Ezért aztán az a stratégiai célunk, hogy ötéves időtávon belül, vagyis legkésőbb 2018-ra a teljes magyar export egyharmada Európán kívülre irányuljon. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy a világ leggyorsabban növekedő piacaival rendelkező régiókkal a lehető legerősebb stratégiai kapcsolatot építsük fel, és azt folyamatosan tovább erősítsük. Ennek érdekében tettünk lépéseket az elmúlt hónapokban is, amelyekről kérem, engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kínai magyar kapcsolatokban jelentős előrelépéseket regisztrálhattunk. A Huawei úgy döntött, hogy az európai exportját elosztó logisztikai központot Magyarországon hozza létre; a beruházás bejelentésre került. A ZTE mobiltelefon-gyártó céggel megállapodtunk abban, hogy a vállalat az európai mobiltelefon-javító központját hazánkban hozza létre. Az erre vonatkozó szándéknyilatkozat aláírásra került. A Lenovo nevű számítógépgyártó cég szintén bejelentette kapacitásainak bővítését, míg a világ egyik legjelentősebb telekommunikációs beszállító vállalata, a Comlink egy egymillió eurós beruházásról döntött Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel tudjuk, hogy a hosszú távú és kiszámítható gazdasági együttműködés legjobb alapja az emberek közötti jó kapcsolat, ezért a kulturális kapcsolatok fejlesztésére is különös hangsúlyt helyezünk. Ennélfogva örvendetes, hogy a jövő héten harmadik európai uniós tagországként meg tudjuk nyitni önálló kulturális intézetünket Pekingben, és a közelmúltban megkezdte működését a harmadik Konfuciusz Intézet is Magyarországon, ezúttal a Miskolci Egyetemen. És mivel a jelenlétünket is folyamatosan kell építenünk stratégiai partnereinkkel, ezért a jövő héten megnyitjuk hongkongi főkonzulátusunkat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban hivatalos látogatást tett Indiában, ahol számos megállapodást kötöttünk a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az a döntés született, hogy duplájára emeljük a kutatás-fejlesztési projektek finanszírozására szolgáló közös alapot. Létrehozunk egy közös alapot a kis- és közepes vállalkozások együttműködésének támogatására; végre létrejön a közvetlen légi összeköttetés Magyarország és India, közelebbről Budapest és Mumbai között; illetőleg stratégiai együttműködési megállapodást kötöttünk a S. G. Electric nevű indiai céggel; és emellett a jelenlétünk továbbépítése érdekében megnyitottuk főkonzulátusunkat az ország gazdasági-kereskedelmi központjának számító Mumbaiban.

Korea vonatkozásában a Nemzeti Külgazdasági Hivatal három beruházási projektet kezel, amelyek összértéke 400 millió euró, és amelyek megvalósulása több mint 300 új munkahelyet jelentett Magyarországon. Ráadásul ugyebár a Hankook is a közelmúltban jelentette be új, nagy magyarországi fejlesztését, amellyel a jelenlegi gyára mellett 950 új munkahelyet fog létrehozni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Közben megkezdtük jelenlétünk újraépítését a világ azon régióiban is, amelyek szintén rendkívül gyorsan fejlődnek. Az elmúlt héten újranyitott nagykövetségünk Nigéria fővárosában, Abujában. Ez az ország a világ ötödik legnagyobb LNG-exportőre. Amikor energiadiverzifikációról beszélünk, akkor semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagynunk a nigériaiaknak azon célkitűzését, hogy az elkövetkezendő öt esztendőben meg fogják ötszörözni cseppfolyósítottgáz-kivitelüket.

Emellett pedig, tisztelt hölgyeim és uraim, a kormány döntött arról, hogy Chilében újranyitjuk a nagykövetségünket, és még a november hónap folyamán mindent elkövetünk annak érdekében, hogy végre létrejöjjön a gazdasági együttműködési megállapodásunk Uruguayjal és Argentínával.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)