Készült: 2024.03.28.17:23:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

261. ülésnap (2005.11.04.), 58. felszólalás
Felszólaló Kósa Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:01


Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Megvallom őszintén, nagy érdeklődéssel hallgattam Németh képviselőtársam hozzászólását a 400 milliárd forintról, a 300 milliárd forintos emelkedésről, a több mint 230 milliárdos európai támogatásról, ami, mint hallottuk, rendben elérkezett a gazdákhoz, határidőben és nem volt vele semmi baj, illetőleg arról, hogy milyen nagyszerű eredményeket ért el a mezőgazdaság, és milyen nagyszerűek a kilátások ebben a költségvetésben is. Óhatatlanul felötlött bennem, hogy már csak egyetlenegy kérdésre kellene válaszolni: miért kellett neki távozni a mezőgazdasági tárca éléről? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Vajon miért?) Miért? Mert, kedves volt miniszter úr, kedves képviselőtársam, ha önnek igaza van, akkor önt elképesztő méltánytalanság érte. Hát ez felháborító! Engem felháborít. Egy ennyire sikeres miniszterét hogy lehet eltávolítani a kormányból? Súlyos hiba! Kérem, hogy hívják majd fel erre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr figyelmét, mert ez öngyilkosság. (Dr. Magda Sándor: Nem Torgyán-kategória!) Ez az az eset, mint amikor a második félidőre a legjobban játszó válogatott csatárt veszik le, holott még ontaná a gólokat egymás után.

Kedves Képviselőtársaim! Talán meglepő, hogy nem számokkal indítom a hozzászólásomat, de megvallom őszintén, nagyon nehéz, mert azon gondolkodtam, hogy ha egy ilyen szintű költségvetést terjesztenék a debreceni közgyűlés elé, akkor vajon mit szólnának a szocialista képviselőtársak. Nagyjából el tudom mondani; azt mondanák, hogy kedves polgármester úr, jó ez a költségvetés, egy apró hibája van: elfelejtette elkészíteni a költségvetést magát. Ugyanis ebben a költségvetésben újra az a helyzet, hogy nem közli a kormány a közalkalmazotti bértáblának az alapszámait, vagyis nem terjesztette a Ház elé azt, amiről nekünk itt beszélnünk kellene.

Most itt nem könnyű egyébként arról beszélni, ami nincs kész, és nem ismerjük a számokat. Ezt talán még a PM-államtitkár is belátja. Éppen ezért ez a költségvetés alaki értelemben sem tesz eleget az államháztartási törvénynek. Ez egy olyan tervezet, amelyben számos kulcspont, ami az önkormányzatok gazdálkodását meghatározza, az emberek jövőjét meghatározza, ki van pontozva. Ez olyan, mint az a munkaszerződés, amelyben a munkavállaló bére ki van pontozva; tessék aláírni, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz. Önök vajon mit mondanának erre? Hiszen világos, hogy a kormány feladata annak az egyeztetése is, hogy hogy fog alakulni a közalkalmazotti bértábla. Hát volt rá rengeteg idő; miért nem tetszettek ezt megcsinálni?

Most ugyanakkor az olvasható ki a sorokból, hogy például az önkormányzatok eggyel biztosan számolhatnak: bármilyen fejlesztés is lesz a bérben, annak a fedezetét nem fogják megkapni. Erre utal az, hogy a szeptemberi 4,5 százalékos bérfejlesztés szintre hozásának a fedezete egy későbbi fejezetben az szja-levezetésnél egyáltalán nincs megemlítve. Vagyis ez azt jelenti, hogy azzal a normatívaemelkedéssel, amit a szeptemberi bérfejlesztés szintre hozása jelent ebben az évben, egyáltalán nem számolnak akkor, amikor az szja-t is hozzászámolják az adóerőképesség-számításhoz. Ez önmagában azt jelenti, hogy egy biztos: az önkormányzatok azt a fedezetet, ami eddig a bérfejlesztéshez szükséges lett volna, továbbra sem fogják megkapni. Hozzáteszem, ez aztán már tradíciónak is mondható, hiszen soha nem volt még arra példa, hogy az önkormányzatok a kormány ígéreteinek megfelelően megkapják a bérfejlesztéshez szükséges fedezetet. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így helyes!)

A szociális intézményrendszer és főleg a gyermekjóléti intézmények esetében viszont a normatívák további csökkentése azért különösen aggályos, mert emlékezzünk rá, 2005-ben a 2004. évi normatívának az egyharmadát már elvették, tehát ott volt egy 500 forintos csökkenés, és most tovább csökkentik a szociális ellátást végző intézmények és a gyermekjóléti intézmények támogatását. Hát mi ez, ha nem a legrosszabb helyzetben lévő önkormányzatok legrosszabb helyzetben lévő polgárainak a további sanyargatása? Én úgy gondolom, hogy ez semmivel nem indokolható. Egyébként is az a helyzet, hogy a szociális ellátást végző intézmények és a gyermekjóléti intézmények esetében a normatíva 61 százalékát fedezte a 2005. évben, a 2006. évben pedig 60 százalék alá fogunk menni. Ennek a normatívának a csökkentését egyszerűen indokolni sem lehet. Nagyon kíváncsi lennék, hogy vajon az ágazati miniszter asszony mit szól ahhoz, amikor az állami gondozott gyerekek ellátását szolgáló intézményekben kell majd még inkább csökkenteni a költségeket.

Az oktatási normatívák esetében az alapnormatíváknál azt nyilatkozta a belügyminiszter asszony még jóval a költségvetési vita megkezdése előtt, hogy ésszerűsítések lesznek, és majd kevesebb normatívával kell számolni az önkormányzatoknak. Nekem rögtön az jutott eszembe, hogy ez egészen biztosan azt fogja jelenteni, hogy úgy vonnak össze normatívákat, hogy az kevesebb lesz akkor, amikor összeadjuk. Tehát amikor a szocialista kormány kettőt meg kettőt összead és csak egy számot szerepeltet a kettő plusz kettő helyett, az biztos nem négy lesz, hanem három. Sajnos, itt is ez a helyzet.

Nézzük meg, hogy mi történik a kollégiumoknál! A kollégiumoknál az idei évben, 2005-ben két normatíva volt: egy 220 ezer forintos és egy 130 ezer forintos normatíva. Most ezt a 220 ezer forintos és 130 ezer forintos normatívát, bármilyen furcsa, úgy sikerült összevonni, hogy csak 292 ezer lett a kettőnek az összege. Tehát ez a számtan azt jelenti, hogy 220 ezer forint és 130 ezer forint, az - tévedés - nem 350 ezer forint, hanem csak 292 ezer forint.

Számos más eset is van; például a közcélú foglalkoztatás helyett most a közfoglalkoztatás szerepel. Korábban a közcélú és a közmunkára foglalkoztatásnál megoszlottak az összegek, most egy fogalomba terelték, úgy hívják, hogy közfoglalkoztatás, viszont ennek az összege csak a tavalyi közcélúval egyezik meg, tehát nemes egyszerűséggel a közmunkaprogramokra fordítható pénzeket elvették ebből a költségvetésből.

Azon, hogy az önkormányzatok feladatellátásához szükséges igazgatási normatívák csökkennek, már meg sem lepődik az ember, mert ez talán beleilleszkedik az olcsó államról hangoztatott szocialista szlogenekbe, ugyanakkor az önkormányzatok igazgatási feladatai nem csökkennek, hanem nőnek. Még olyan feladatokkal is nőnek, amelyekről önök egészen biztos nem hallottak, mert azt gondolom, hogy józanul gondolkodó ember olyan feladatokat nem adhat jegyzőknek, mint amelyeket a kormány ad.

Hiszen gondoljuk csak meg, a Fészekrakó-programot kiterjesztették az életközösségben vagy élettársi viszonyban élőkre is, és ezzel kapcsolatban a jegyzőknek egy olyan feladatot adtak, hogy a jegyzőnek kell ellenőrizni az élettársi viszony meglétét. Belegondoltak önök abba, hogy hogy kell csinálni azt, hogy a jegyző ellenőrizze az élettársi viszony meglétét? Rányitja az ajtót este tízkor? (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A gyertyára nem is adnak pénzt!) Gyertyára, külön helyszíni kiszállásra nincs pénz. Vagy menjenek be az illetők, és 15 percig kell csókolózni a jegyző előtt, és akkor van meg ez az élettársi viszony? Tehát agyrém! Csak az Alkotmánybíróság közreműködésével lehet tényleg a kabaréba illő vagy legabszurdabb feladatokat az önkormányzatoknak magukról levetni. Ha nincs az Alkotmánybíróság, ma a jegyzőknek a kóbor kutyák nyilvántartása is a feladata lenne; amiről megint azt kell mondanom, hogy kóbor kutyákat nyilvántartani fel kell találni, hogy hogy kell, mert a kóbor kutyának az a lényege, hogy kóbor, és ezért nehéz nyilvántartani. Ha nincs az Alkotmánybíróság, ma ez is a jegyző feladata lenne.

Éppen ezért én maximálisan támogatom azt, hogy az önkormányzatoknak adott esetben valóban kevesebb igazgatási feladata legyen, csak ezzel ellentétesen önök egyre több és több feladatot adnak igazgatási feladatként az önkormányzatnak, miközben az erre szolgáló pénzt meg egyre csökkentik. Ez az, amit nem lehet csinálni, mert vagy csökkentjük az államigazgatást és az önkormányzati feladatokat is - (Közbeszólásra:) helyes, csökkenteni kell -, akkor elfogadható lenne ez a pénzügypolitika, de így a költségvetésben ez nem fogadható el.

Végezetül szeretném az adóerő-képesség számítását is megemlíteni itt. Az a helyzet, hogy nem könnyű úgy megítélni a törvénytervezetet, hogy nem tartalmazza a költségvetés a települések nagysága szerinti értékhatárokat, tehát egyszerűen lehetetlen kiszámolni azt, hogy az adóerőképesség-számításnál milyen számokat kellene figyelembe venni.

 

(12.30)

 

Arról az apróságról nem beszélek, ha komolyan vesszük a törvényeket, akkor - az államháztartási törvény szerint - jövőre nem is lehet önkormányzati költségvetést beterjeszteni, hiszen az államháztartási törvény azt mondja, hogy az önkormányzatoknak gördülő költségvetést kell csinálniuk, tehát a 2007. és a 2008. évekre is valamilyen tervezetet le kell tenniük az asztalra. Márpedig csak abban lehetünk biztosak, hogy fogalmunk sincs, mi lesz olyan meghatározó önkormányzati bevételekkel, mint például az iparűzési adó. Én támogatom azt, hogy töröljük el az iparűzési adót, de azt nem lehet csinálni, hogy eltöröljük, és az önkormányzatoknak semmit nem adunk helyette. A pénzügyi államtitkár úr mondta, hogy az önkormányzatokat semmiféle kár nem éri, de még nem volt példa arra, hogy ilyen esetben az önkormányzatok teljes körű kompenzációt kaptak volna. Sokkal inkább az afrikai közmondás jellemző a kormány önkormányzatokkal kapcsolatos politikájára: más dárdájával veri a bozótot és erre büszke. Ez persze lehetséges magatartás, csak egy önkormányzati vezető számára egyáltalán nem megnyugtató.

Tisztelt Parlament! Tisztelt Elnök Úr! Azt kell mondjam, hogy ez a költségvetés egyszerűen nem alapozza meg az önkormányzatok jövő évi költségvetési tervezését. Egyet lehet látni, hogy mindenütt szűkülnek a lehetőségek, sőt ez az adatsor azt a veszélyt hordozza magában, hogy a költségvetés tényleg kártyavárként fog összeomlani, és akkor rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok.

Már a költségvetés tárgyalásakor is fel kell vetni: fel kell készülnünk arra, hogy a jövő év tavaszán vagy kora nyarán pótköltségvetés készítésére lesz szükség, ami az országnak nagyon szomorú lenne. Éppen ezért ez a költségvetés ebben a formában szinte tárgyalhatatlan, de mindenképpen elfogadhatatlan.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)




Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai