Készült: 2020.02.16.20:11:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

204. ülésnap (2009.04.21.), 42. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 20:08


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Ha Molnár Albertet tovább hallgattuk volna, akkor kezdenénk azt hinni, hogy Magyarországot Kánaánnak hívják, a miniszterelnökünket pedig úgy, hogy Gyurcsány Ferenc. Hála istennek egyik sem igaz.

De hogy a konkrét dolgokra is reagáljak, én is mondok mindjárt öt- vagy hatféle mutatót. Az államadósság a Fidesz-kormány idején 53 százalék volt, ma 73 százalék. Az újraelosztás mértéke 50 százalék fölött van, hét év alatt egyetlen százalékot sem sikerült belőle letornászni. Az inflációs adat az európai uniós országok tekintetében az utolsó három rossz között van. A munkanélküliek száma ma Magyarországon 563 ezer fő. Tíz-tizenöt éve nem volt ennyi munkanélküli Magyarországon. Az Európai Unió kimutatása szerint a makromutatók alapján ma Magyarország a 27. helyen van. S ha az adóterhelés összegét nézzük, a tb-járulékot és az adóterhelést, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unióban összességében, összevontan a személyi jövedelemadók és a járulékok tekintetében Magyarországon a legmagasabb az adóterhelés. Ha tudja Molnár Albert, akkor ezeket majd cáfolja meg.

S akkor térjünk vissza az adótörvényre, mert Molnár Albert is mindenről beszélt, a sorkatonaságtól kezdve egészen addig, hogy Litvániában mennyit esett a terhelés, csak éppen arról az adótörvényről nem mondott egy árva szót sem, amit neki támogatni kellene, és amely az első lépés lenne ahhoz, hogy ezt az országot kihozza a válságból. Egyébként nagyon különleges ez az adótörvény, és tanulságos is lehet az új miniszter számára is, hiszen mégiscsak az előző kormány nyújtotta be. Akkor Gyurcsány Ferencnek hívták a kormányfőt, aki időközben persze megbukott, különleges módon: a saját frakciója buktatta meg, úgy, ahogy ő annak idején Medgyessy Pétert hátba támadta. Most a saját frakciója nyújtott be ellene bizalmatlansági indítványt, és teljesen megdöbbentő módon azt maga Gyurcsány Ferenc is megszavazta. Ez valószínűleg világpolitikai történelmi pillanat volt, hogy a kormányfő saját maga ellen szavazott.

Ezt a törvényjavaslatot egyébként Veres János pénzügyminiszter nyújtotta be. Veres János pénzügyminiszterről Bajnai Gordon új miniszterelnök azt mondta, hogy kiváló munkát végzett, egyensúlyba hozta az országot. Nyilvánvalóan azért mondta ezt, mert Veres János szavazatára továbbra is szüksége van, de ezek szerint a munkájára nincs szüksége, mert az általa benyújtott törvényjavaslat tárgyalásánál ő már mint frakcióvezető-helyettes nincs jelen.

Bizony felelőssége van a miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek és a volt gazdasági miniszternek abban, hogy Magyarország ide jutott. Hová is jutott? Aki még nem tudja ma Magyarországon, hogy mit jelentett számára az MSZP-SZDSZ-kormányzás az elmúlt hét évben, az a következő hónapokban - ha meg is fogja valósítani a kormány ezt a válságkezelő programját - meg fogja tudni. Jövedelemcsökkenés, áremelkedés, munkahelyek megszűnése, növekvő bizonytalanság - ez a Gyurcsány-kormány kormányzásának az eredménye. S bizony részévé fog válni ez az adótörvény-javaslat is.

Bevallom őszintén, kicsit érthetetlen számomra, hogy Oszkó Péter, aki közismerten jó adószakértő és szakember - hogy milyen politikus, az majd ki fog derülni, de azt kell hogy mondjam, hogy az első döntése nem jó: nem kellett volna nevét adnia ehhez az adótörvényhez, és nem kellett volna felvállalni ezt a miniszteri expozét. Már csak azért sem, mert - ahogy ő maga is elmondta - ennek az adótörvénynek a nagyobbik része nem fog valóra válni, hiszen a 2010-re vonatkozó elképzelések majd ki fognak kerülni belőle, és egy új adótörvény fog bejönni a Ház elé. Mi is szeretnénk többet tudni arról, hogy ez hogyan is tud majd megvalósulni, hiszen azt mondta a miniszter úr, hogy a 2010-re vonatkozó adóelképzeléseket még tavasszal meg fogja tárgyalni az Országgyűlés. Igazából az érdekelne bennünket, akkor hogyan képzeli, hogy a jelenlegi adótörvény-javaslatból adótörvény lesz, mert úgy gondoljuk, hogy ha ennyi minden változik ebben az adótörvényben, akkor ezt vissza kellett volna vonni, és Oszkó Péter nyugodtan előállhatott volna a saját adótörvényével, s azt tisztességesen és korrektül lett volna ideje a parlamentnek - az adóterheléseket is, 45 napos kihirdetési idővel - végigtárgyalni. Engedje meg, hogy ezt a döntését politikailag rossznak minősítsem, mert ezzel a döntésével csak tovább növelte a bizonytalanságot. Nem tudni, hogy akkor ön most felvállalja-e elődjének az adópolitikáját, mi több, arra még rá is fejel - mert néhány kérdésben, majd elmondom, hol, rá is tesz -, vagy pedig azt mondja, hogy a saját nevéhez, Oszkó Péter nevéhez köthető adópolitikát szeretne ebben az országban folytatni. Ezt az első lépést ön elmulasztotta, s véleményem szerint ez nem volt jó döntés.

Nem értem, hogy ha egy újabb adótörvénycsomag fog a parlament elé jönni, amely a 2010-es változatot fogja tartalmazni, azt miért nem már a költségvetés fő számainak az ismeretében szeretné miniszter úr beterjeszteni. Hiszen az adótörvények és a költségvetési törvények mégiscsak szorosan összefüggenek, hiszen azok a számok, amelyek az adótörvényben elfogadásra kerülnek, azok kell hogy a költségvetésben is visszajöjjenek. Netán nem az-e a hátsó szándék vagy gondolat, tisztelt miniszter úr, hogy esetleg nem lesz már ideje önnek vagy ennek a kormánynak ősszel egy új adótörvényt behozni a parlament elé? Esetleg van egy olyan elképzelés, hogy az adótörvényt 2010-re elfogadja az Országgyűlés, aztán pedig új választások, előrehozott választások kiírására kerül sor? Mert egyébként mi indokolja azt, hogy a 2010-re vonatkozó törvénycsomag új javaslatként még tavasszal idejöjjön az Országgyűlés elé?

Nagyon megdöbbentett a miniszteri expozénak az a része, amelyben vagyonadót és nagyon komoly megszorításokat emleget a miniszter úr. Engedjék meg, hogy én is ezzel foglalkozzam, hiszen maga a miniszter sem azzal a törvényjavaslattal foglalkozott, ami a parlament és az Országgyűlés előtt van.

(11.20)

Az expozéjában arról beszélt, hogy neki úgy egyébként - most tegyük félre, ami előttünk van törvényjavaslat - milyen elképzelései vannak arra, hogy az adótörvényeket hogyan kellene változtatni. Hozzáteszem, hogy az általa elmondottak közül nagyon-nagyon sok szimpatikus dolog is van, különösen ami az adóegyszerűsítésre, az adó csökkentésére való törekvést jelenti.

Azt kell mondjam, a miniszter úr expozéja tovább növelte a bizonytalanságot és az én véleményem szerint sajnos a bizalmatlanságot is a kormány irányában. Nem egy egységes, az új miniszter által, nevével fémjelzett elképzelés került a parlament elé, és ez véleményem szerint ebben a helyzetben nem szerencsés.

Néhány olyan kérdésről beszélnék, hogy mi az, amit még Oszkó Péter hozzátett Veres János elképzeléséhez. Ugyanis véleményem szerint ha azt mondjuk, hogy Bajnai Gordon 120 százalék Gyurcsány, márpedig a válságkezelő program alapján ezt mondhatjuk, akkor azt kell hogy mondjuk, Oszkó Péter 150 százalék Veres János. (Zaj az MSZP soraiból.) Azért 150 százalék Veres János, mert Veres János az áfát 20 százalékról csak 23-ra akarta emelni, Oszkó Péter pedig már 20-ról 25-re, és ez évente körülbelül mintegy 160-180 milliárd forinttal többet fog az emberek zsebéből kivenni. Oszkó Péter már nem akarja eltörölni a különadót, Veres János még el akarta törölni a különadót. Tehát véleményem szerint igaz az, és ez körülbelül 500 milliárd forinttal többet fog jelenteni majd az adózók számára, így vagy olyan formában, áremelés formában vagy adóelvonás formájában. Oszkó Péter személye tehát a mai napon a parlamentben az adózóknak mintegy 500 milliárd forint többletet jelent, és nem tudom, hogy ezt hogyan sikerül majd megcáfolni.

Néhány példát szeretnék bemutatni azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolkodnak más országokban a válságkezelés tekintetében. Miért mondja a Fidesz azt, hogy a Bajnai-kormánynak is rossz a válságkezelő programja? Engedjék meg, hogy én most nemzetközi példákat mondjak, soroljak fel, és azon keresztül bizonyítsam be, hogy azokban az országokban, amelyeket Molnár Albert említett, hogy milyen nagy a baj, még nagyobb, mint Magyarországon, ott milyen lépéseket tesznek a válságkezelésre. Például Lengyelországban. Lengyelországban is csökkentek a munkahelyek, azonban a kormány azt mondta, hogy a vállalkozások tekintetében a munkabérek kifizetésére a kormány állja az 50 százalékot, a tulajdonosok pedig állják a másik 50 százalékot, és erre jelentős összegeket különítettek el. Lengyelországban 24 milliárd eurót szán a kormány a kisvállalkozások támogatására, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésére.

Kérdezem én: Magyarországon konkrét törvényjavaslat, kormánydöntés, országgyűlési döntés van-e, volt-e az elmúlt, most már lassan háromnegyed évben a válságkezelésre vonatkozóan, ami arról szólt, hogy közvetlenül a kisvállalkozásokat kell megtámogatni? Nincsen. Éppen fordítva van. Magyarországon adóemelés van a kisvállalkozások számára, hiszen mindenki tudja, hogy a társasági adó 16 százalékról 19 százalékra való emelése és a kedvezmények megszüntetése valójában adóelvonást jelentett. Tehát Lengyelországban éppen ellenkezőleg csinálják, mint Magyarországon: Lengyelországban támogatják a vállalkozásokat, Magyarországon elvonnak tőlük.

Nézzük Csehországot! Csehországban 2010 végéig forintban számolva 440 milliárd forintos gazdaságösztönző csomagot állítottak össze. Csehországban ezen túl csökkenteni fogják a tb-járulékot, ha hisszük, ha nem; Csehországban lényegesen alacsonyabb a társadalombiztosítási járulék mértéke, mint Magyarországon, és azt is csökkentik. Tehát amikor majd Magyarország lépni fog a járulékcsökkentésben, akkor sajnos a különbség, a környező országokkal szemben a hátrányunk ugyanúgy meg fog maradni.

Csehországban roncsautók leadásához személygépkocsi-vásárlási kedvezményt biztosítanak fogyasztásösztönzés címén. Ha hisszük, ha nem, Csehországban emelik a munkanélküli-segélyt és a családi pótlékot is. Magyarországon, hallhatjuk, éppen ellentétes folyamat van. Magyarországon a szociális juttatásokat csökkentjük, a családi pótlékot befagyasztjuk és csökkentjük, és semmilyen fogyasztásösztönző lépés nincsen.

Számítások szerint a cseh költségvetés hiánya 1,5 százalékról 4 százalékra fog növekedni, a GDP 4 százalékára fog növekedni Csehországban. Hogyan létezik az, hogy egy ország, Csehország, amely jobb gazdasági helyzetben van költségvetésileg, mint Magyarország, bevállalja azt, hogy 3 százaléknál magasabb költségvetési hiányt fog generálni, csak azért, hogy a gazdaságot ösztönözze, a fogyasztást növelje, hogy az emberek több pénzt tudjanak költeni, több pénzt tudjanak fogyasztani, és valójában ezért többet kelljen termelni? Mert a gazdaság ösztönzése és beindítása arról szól, hogy hogyan tudunk úgy hatással lenni a gazdaság szereplőire, hogy többet tudjanak termelni a válságos időszakban.

Még egy környező ország Szlovákia, a csodaország. Szlovákiában februárra már hét törvényt fogadott el a szlovák parlament, amely kizárólag csak válságkezeléssel és gazdaságösztönzéssel kapcsolatos. Mondok egy példát: Szlovákiában az éves adómentes szja-alapot növelni fogják, ami havi szinten 9,5 euró többletbevételt fog jelenteni a szlovák állampolgárnak. Hogy létezik az? Szlovákiában képesek arra, hogy fogyasztásösztönzés címén többletbevételt adjanak a munkavállalók számára. Azonkívül könnyítik az adóleírást. Nálunk éppen fordítva van, hiszen a mentességeket és a kedvezményeket most szüntetjük meg. Itt van benne a törvényjavaslatban, szinte az összes mentességet meg fogja szüntetni a parlament, ha ezt elfogadja. Ismert, hogy ott is az új gépkocsik vásárlására támogatást biztosítanak.

Tehát egyértelmű, hogy míg Magyarországon az a cél egy mai MTI-hír alapján, hogy 7-8 százalékkal csökkenjen az emberek fogyasztása, én most elmondtam három környező országot, ahol pedig az a cél, hogy az embereket valamilyen formában - így vagy úgy, adókedvezmény, családi pótlék, munkanélküli-segély növeléséből - többletjövedelemhez jutassák, és növeljék ezáltal a fogyasztásukat. Sorolhatnám a példákat. Ausztráliában az időseket segítik és az első lakásvásárlókat támogatják - Magyarországon a lakásvásárlási támogatást a Bajnai-kormány csökkenteni akarja -, az alacsony jövedelműeket támogatják. Hollandiában vidékfejlesztésre adnak pénzeket.

Két országban, bármilyen hihetetlen, csökkenni fog az általános forgalmi adó. Az egyik India, amelynek - úgy gondolom - a világgazdaság tekintetében meghatározó szerepe van, a másik pedig Nagy-Britannia. Mindkét ország azt mondja, hogy ebben a helyzetben az általános forgalmi adót kell csökkenteni. Magyarország mit mond? Veres János miniszter 3 százalékkal, Oszkó Péter miniszter 5 százalékkal növelné az általános forgalmi adót. Miért megyünk mi szembe a világgal? Miért kell nekünk épp az ellenkezőjét csinálni? Miért akarja a világ azt, hogy a fogyasztás növekedjen az adott országokban? Miért akarja ezt adócsökkentéssel, közvetlen támogatásokkal, és miért akar Magyarország mást?

Talán ezért tart itt Magyarország. Ezért mondjuk mi azt, hogy nem jó a válságkezelő programja ennek a kormánynak, mert csak adóemelésben és megszorításban tud gondolkodni. Összességében Magyarországon sem beruházásösztönzés, sem munkahelyteremtés, sem infrastruktúra-fejlesztés. Arról vannak kijelentések, csak cselekvés nincsen, hiszen az európai pénzek felhasználásának a gyorsítása a mai napig egy perccel, egy nappal nem gyorsult meg, pedig óriási szükség lenne rá, keresletélénkítés, jövedelemnövekménnyel, adókedvezményekkel, az adóleírásoknak az egyszerűsítésével.

Azt gondolom, hogy amit a Gyurcsány-Bajnai-kormány akar, egyszerűen megvalósíthatatlan. Nem lehet magas kamatpolitika mellett gazdaságot élénkíteni. Nem lehet, mert nem fogják a hitelt igénybe venni, és nem fognak tudni a gazdaságba pénzt pumpálni. Nem lehet tudatos keresletcsökkentés mellett gazdaságnövekedésre ösztönözni. Nem lehet! Ha kevesebbet fogyasztunk, kevesebbet kell az országban termelni.

(11.30)

Nem lehet adóemelések mellett - mert senki nem mondta, hogy ebben a törvényjavaslatban is adócsökkentés lenne, legfeljebb adóátrendezés van, legföljebb, valójában pedig teljesen egyértelmű elemzők szerint is, hogy adóemelés van -, nem lehet azt várni adóemelések mellett, hogy valójában munkahelyek teremtődjenek Magyarországon, vagy munkahelyeket lehessen megőrizni. Én úgy gondolom, nagyon megfontolandó és átgondolandó, miért ilyen válságkezelést választott a jelenlegi kormány, ami alkalmatlan arra, hogy az országot kihúzza a bajból. Nem lehet áfaemeléssel inflációt csökkenteni. Tehát olyan gazdaságpolitikai ellentmondások vannak ebben az adótörvénycsomagban is, vagy éppen nincsenek benne dolgok, mert kimaradtak belőle, ami teljes mértékben azt bizonyítja, hogy a jelenlegi kormány, ezzel az adótörvénnyel legalábbis azt bizonyítja, hogy alkalmatlan a válságkezelésre.

Ez a törvényjavaslat bebizonyította azt, hogy az új kormány valójában a régi kormány politikáját kívánja folytatni, csak azt még megfejeli; az előbb bizonyítottam be, hogy az adótörvénnyel hogyan. Még többet szeretne az emberektől elvonni, azt szeretné, hogy még kevesebbet fogyasszanak az emberek, aminek az eredménye az lesz, hogy még rosszabbul fognak élni. Nem tudja megvalósítani az eltervezett gazdaságpolitikai célokat; nem alkalmas a devizaválság kezelésére; nem alkalmas olyan közeg kialakítására, amely közegben a kamatokat Magyarországon csökkenteni lehet. Nem alkalmas a munkahelyek megőrzésére, azért nem, mert hiába van az 5 százalékos járulékcsökkentés benne, amikor a másik oldalon a társasági adó ugyanolyan mértékű marad, a rehabilitációs hozzájárulás mértékét pedig fölemeli az adótörvény-tervezet; az étkezési hozzájárulások terén, az adómentes juttatások terén pedig ugyanúgy visszaszedi a járulékban adott csökkentést. Tehát az összhatása egyenlő a nullával.

Hiába akarja Bajnai Gordon a bizalmat visszaszerezni, azt ilyen törvényekkel nem lehet! Ilyen törvényekkel a gyurcsányi politikát lehet folytatni, aminek egyenes következménye az, ami a Gyurcsány-kormánnyal történt. Ne csodálkozzunk, hogy az emberek nem fogják támogatni ezt a csomagot, hiszen az, aki még azt mondja, hogy én képes vagyok áldozatvállalásra annak érdekében, hogy az ország kilábaljon most már ebből a bajból, mert borzalmas azt nézni, hogy mindenki jobban csinálja, mint mi, még azok az emberek is azt mondják, hogy ha kicsit elemzik, értékelik ezeket a törvényjavaslatokat és az elképzeléseket, hogy bizony ez a törvényjavaslat, ez a kormány nem alkalmas arra, hogy az országot tovább vezesse. (Göndör István: Csak a Fidesz! - Kovács Tibor: Kizárólag a Fidesz!) Jó! (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai