Felszólalás adatai

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán még egy hátterét kell a dolognak megérteni, hogy miért is kell erről ilyen módon beszélni, ahogy Babák képviselőtársam is mondta. Valóban, ez első eset, de olyan, mint cseppben a tenger, tükröződni fog, hiszen ha ez a törekvése a minisztériumnak, ha van valami jövőképe, akkor az, hogy minél kevesebb legyen. Elhangzott, hogy öt-hat lenne, legalábbis a mi vitánkban a megyei közgyűlésben, hogy öt-hat főiskola, egyetem maradjon az egész országban. Nem tudom, ezt tudják-e, hallják-e, az ország minden egyeteme, főiskolai vezetése és diákjai, hogy öt-hat főiskolára, egyetemre kívánják betagolni őket.

Kérdezem én: majd amikor Károly Róbertről vagy éppen Dunaújvárosról, vagy Kalocsáról kell szavazni, akkor is önök majd ehhez társkezet fognak nyújtani? Mert én akkor sem. Hogy világos legyen, én azt gondolom, amíg a parlamentben törvényi keretek biztosítják a főiskoláknak a felsorolását, ezáltal jogi önállóságát, addig ez egy nagyon kétélű dolog, mert lesznek gyenge iskolák, amelyekkel elvégzik ezt, és lesznek erősek, amelyek ha tömény veszteséget okoznak évről évre, évtizedről évtizedre, akkor is fenntartják.

Csak hogy tudják a megállapodást a Szent István Egyetem és a Tessedik Főiskola között, a Szent István Egyetem a saját érdekeit védve kimondta: ha bármelyik kar veszteséges lesz, nem hajlandó átfinanszírozni, nem hajlandó veszteséget felhalmozni, akkor megszünteti. Kérdezem én: ma az országban hány kar és egyetem van, amelyik évek óta veszteséges, és ez a kiváló kormány számon kérte rajta ezt bármilyen módon, hogy megszünteti? Tehát a gödöllői egyetem kötelezhet ilyen feltételt egy ilyen vidéki, leghátrányosabb térségben levő felsőoktatással szemben, a kormány viszont nem? (Az elnök csenget.) Milyen világ ez, kérem? Ezt akarják? (Taps a Fidesz padsoraiban.)