Készült: 2019.11.17.16:19:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

20. ülésnap (2006.10.10.), 34. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 25:29


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a zárszámadási törvény az Országgyűlés munkája során nagyon fontos törvényjavaslat. Az ország nyilvánossága, az országgyűlési képviselők, a bizottságok, az Állami Számvevőszék megismerheti azt, hogy egy adott költségvetési évben a kormányzat, az állam hová költötte a pénzeket, és azok jogszerűek vagy törvényszerűek voltak-e. Nagyon érdekes azonban a zárszámadási törvényjavaslat vitája, hiszen a kormányzat mintegy 15 órás időkeretet állapított meg erre. Bevallom őszintén, jobban örültem volna annak, ha a jövőt illető törvényjavaslatokat tárgyal már az Országgyűlés ilyen hosszasan, hiszen normális menetben egy normális országban a zárszámadási törvényjavaslat alapvetően nem politikai, hanem szakmai kérdés, és gyorsan meg lehet tárgyalni, mint ahogy az jellemző volt az Országgyűlésre az elmúlt években.

Úgy gondolom, hogy ma, amikor a konvergenciaprogram az elfogadás útján van, nagyon-nagyon sok, jövőt illető feladata lenne az Országgyűlésnek. Nagyon érdekes kérdés egyébként, hogy miniszter úr nem is tud itt lenni, és az államtitkár úr is az előterjesztésére rendelkezésére álló időnek alig több mint a felét tudta kihasználni a zárszámadási törvénnyel kapcsolatosan. De ha megvizsgáljuk, hogy milyen helyzetben van ma Magyarország, azt gondolom, megértjük azt, hogy miért kell erre mégis ilyen sok időt fordítani. Úgy gondolom, az elmúlt hetek bizonyították azt, hogy a Gyurcsány-kormány gazdasági válságba sodorta Magyarországot, a Gyurcsány-kormány morális válságba sodorta saját magát, a miniszterelnököt és természetesen kormányát.

Ha abból a szempontból vizsgáljuk, hogy mi történt 2005-ben, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy hazugságspirálból próbál kirobbanni, akkor, úgy gondolom, mégis nagyon fontos, hogy vegyük végig, mi is történt 2005-ben, amelynek minden napján már Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök. Gondoljuk csak el, hogy olyan helyzetben tárgyaljuk ezt a költségvetést, amikor néhány napja az ország lakossága megvonta a jelenleg kormányzóktól a politikai bizalmat.

(11.10)

Ezért fontos, hogy kicsit más szemszögből nézzük a 2005. évet. Engedjék meg azonban, hogy mielőtt konkrétan rátérnék a 2005. költségvetési évre, felidézzem Gyurcsány Ferenc szavait, aki a magyar politikának teljesen új megvilágítást adott, aki világbotrányt idézett elő ezekkel a szavakkal, és javasolom, hogy ennek szellemében tekintsük át majd a 2005. gazdasági évet.

Gyurcsány Ferenc szavai tehát május 26-án, Balatonőszödön: "Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondtunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit! Nem tudunk mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a ...-ból kihoztuk a kormányzást a végére. Semmit!" Továbbá: "Nézzétek! Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek - nektek, szocialista képviselők - nem kell tudni, ez segítette, hogy túléljük. Nincsen tovább, nincsen!" Még egy mondatot engedjenek meg: "Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este."

Tisztelt országgyűlési Képviselők! Lássuk akkor, mi is történt ennek szellemében a 2005. évben. Január 7-én az államháztartás - a helyi önkormányzatok nélkül - pénzforgalmi szemléletének hiánya 6,5 százalék helyett csak 6,3 százalék lett. "Hiszek ebben a gazdaságpolitikában. Hiszek abban, hogy ennek a gazdaságpolitikának Draskovics Tibor, Kóka János és Németh Imre hiteles képviselője" - mondta a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc 2005. január 7-én. Ennek később majd még lesz jelentősége.

Az elemzők többségét azonban elkeserítette, hogy a számadatok az eredeti tervekhez, sőt a 2003-as deficithez képest is nagyobbak lettek. Itt már jelezték az elemzők, hogy ennek lényege és oka az, hogy a Pénzügyminisztérium lelassította az Európai Unióban visszaigényelt áfa kifizetését, lényegében leállította. Tehát január 7-én már figyelmeztették a kormányt, hogy nem megy a trükkök sorozata.

Azt a kérdést kell itt alapvetően megvizsgálni, hogy a Gyurcsány-kormánynak mondta-e valaki az ellenzéken kívül, hogy ebben az országban baj van, ami 2005-ben történik ebben az országban, az nem folytatható. Ezt szeretném most bizonyítani, hogy nagyon-nagyon sokan mondták.

2005. január 12-én leminősítette Magyarország forintban jegyzett államadósságát a Fitch Ratings, így a korábbi A+ minősítés helyett egy fokkal gyengébb lett. A döntésben minden bizonnyal az is jelentős szerepet játszott, hogy a 2004-re vonatkozó harmadik, októberben bejelentett hiányterv is csak trükközésekkel teljesült. Egy nappal később az áfavisszatartással kapcsolatban Gyurcsány Ferenc kijelentette: a pénzügyminiszter ebben az ügyben azt tette, amit tennie kellett. Tehát a miniszterelnök január 13-án egyetért a trükközéssel.

2005. január 18-án Görögországnak és Magyarországnak piros lapot adott az Európai Unió. Magyarország nem tudta teljesíteni a saját maga által meghatározott konvergenciaprogram hiánycélját.

2005. január 31-én a miniszterelnök maga avatkozik bele a monetáris politikába, amikor jelöli a monetáris tanács új tagjait. Ne feledjük: a miniszterelnök azt mondta, hogy nem csináltunk semmit. Na lám, itt nem mondott igazat, mert Gyurcsány Ferenc beavatkozott a monetáris politikába Magyarországon, amit egyébként az Európai Unióban elítéltek. Tehát már januárban kiderült, hogy leminősítettek bennünket, hogy a kormány trükközik, hogy a kormány beavatkozik, és hogy Magyarországnak tennie kell valamit.

De nézzük februárt! Február 1-jén a januárban elmaradt központi áremelések kerültek bevezetésre, mintegy 4,5-5 százalék körüli mértékben. A következő napon a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő adósságokkal foglalkozó vezérigazgatója azt mondta, hogy Magyarország fiskális gondjai nem olyan súlyosak, mint korábban voltak, viszont a megoldásokat célzó erőfeszítések 2004-ben nem voltak olyan határozottak, mint a térség más országaiban. A javulás zöme kozmetikai jellegű, így elsősorban az áfakifizetések halasztásával kapcsolatos - tette hozzá.

Most jön a kormány február 9-én: megalakítja az adóreformért felelős bizottságot. Később ennek is még lesz jelentősége.

Február 14-én megszólal az első magyarországi közgazdász, Antal László, aki így fogalmaz: a gazdaságpolitika hitelessége megroggyant. Február 14-én a Fidesz frakciója adócsökkentési programot terjeszt a parlament elé. Akkor erről a kormánypártiaknak az a véleménye, hogy nevetséges, nincs rá szükség. Februárban ezt mondták.

Ugyanebben a hónapban, 17-én Joaquín Almunia, a monetáris ügyek biztosa lényegében megismételte az Európai Bizottság február 16-i javaslatait a nagyarányú magyar deficit lefaragására.

E hónap február 21-én elkezdődnek a gazdatüntetések.

Majd következik március. Március 8-án az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin Brüsszelben igent mond a jelenlegi magyar konvergenciaprogramra, mindemellett azt ajánlja, hogy a kormány tegyen további erőfeszítéseket a felvázolt egyensúlyjavítás érdekében, megfelelően intézkedjen a költségvetésben rejlő kockázatok ellensúlyozására.

E hónap 11-én a Nemzetközi Valutaalap figyelmezteti Magyarországot a kiszámíthatóságra, és rossz bizonyítványt állít ki a magyar gazdaságról.

E hónap, március 14-én a kormány aláírja a megállapodást a gazdákkal. Ekkor tudta a kormány képviselője, hogy nem fogja teljesíteni. A kormányt lényegében hazugság terheli a gazdákkal kapcsolatosan.

E hónap 17-én újabb figyelmeztetés a Nemzetközi Valutaalaptól: erősíteni kell a fiskális fegyelmet.

Március 18-án egy Gyurcsány Ferenc által említett trükközésre derül fény: az Eurostat 5,4 százalékban állapítja meg hazánk eredményszemléletű hiányát, a PM által korábban közölt 5,1 százalékkal szemben. Kérdés persze, hogy ez trükk, kérdés, hogy törvénytelenség, jogszabálysértés, és persze államtitkár úr ebben is - mint mindannyiszor, mindig - kételkedik.

E hónapban Bokros Lajos volt pénzügyminiszter mondja, hogy nagy baj van a magyar gazdaságban. Így mondja: nincs válság, de válsághangulat, az már jellemzi - március hónapban.

És eljön április hónap. Tisztelt Képviselőtársaim! Április 18-án - nem fogják elhinni, mi történik - Gyurcsány Ferenc meneszti Draskovics Tibor pénzügyminisztert. A hivatkozás pedig a reformok szükségességére hívja fel a figyelmet, és Veres Jánost bízza meg annak megvalósításával. Itt csak ellentmondásként és humorként mondom el, hogy egy évvel később Gyurcsány Ferenc éppen Draskovics Tibort kéri fel az Államreform Bizottság vezetőjének. Tehát januárban még azt mondja, hogy bízik a gazdaságpolitikájában, áprilisban felmenti, arra hivatkozással, hogy nem képes a reformokat megvalósítani, majd egy év múlva - a választások után - azt mondja, hogy Draskovics Tibor az Államreform Bizottság vezetője.

Május hónapban - nem fogjuk elhinni -, május 2-án a miniszterelnök megkezdte a száz lépés ismertetését a parlamentben. Mit is mondott Gyurcsány Ferenc erről az időszakról? "Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna." Május 2-án Gyurcsány Ferenc tudta a száz lépés programjáról, hogy csak úgy teszek, mintha kormányoznék, de valójában a száz lépés programja nem valóságos, nem az élet minőségét javító program.

E hónap 9-én a Merrill Lynch, a világ egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja jelentésében megállapítja, a befektetési cég szerint fokozza a bizonytalanságot Magyarországon, hogy a Statisztikai Hivatal állítólag ellentmondásos módszertani változásokat alkalmaz, amelyek javították a tavalyi GDP-adatokat, államtitkár úr. Kétségeket ébresztenek a mérlegbe be nem vett költségvetési tevékenység fokozódó jelei, ennek legvisszásabb módja az autópályacégek beruházásainak finanszírozása, a gyakorlatilag állami garancia mellett felvett kereskedelmi hitelek összegei.

(11.20)

Május 26-án 7,2 százalékos lesz Magyarországon a munkanélküliség mértéke, és sajnos túllépi a 300 ezres határt. Itt sem mond igazat Gyurcsány Ferenc, amikor azt mondja, hogy nem csináltunk semmit. Sajnos csináltak: növelték a munkanélküliséget, növelték a bizonytalanságot Magyarországon. Ebben a hónapban a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő leminősíti Magyarországot, A2-re rontotta az eddigi A-ról és az A1-ről Magyarország minősítését.

Június hónapban szintén a Merrill Lynch elemzője bírál: Magyarország gazdasági középtávú stabilitási kilátásai változatlanul borúsak, a költségvetési teljesítmény rettenetes, a magánszektor devizaeladósodásának mértéke és üteme pedig riasztó. Nem fogják elhinni, ugyanebben a hónapban a Gyurcsány-kormány öt évre szóló átfogó adóreformot indít. Míg februárban azt mondja a Fidesz javaslatára, hogy nem elfogadható, júniusban ő maga jön rá arra, hogy adóreformot kell indítani, amelynek lényege az adócsökkentés. Ezzel kapcsolatban egyébként László Csaba azt nyilatkozza, hogy gyorsabban nő azokban az országokban a gazdaság, ahol alacsonyabb az adó mértéke. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van!) Úgy gondolom, ebben teljesen egyetértünk László Csaba volt szocialista pénzügyminiszterrel.

Nem fogják elhinni: az év első felének utolsó napján Kóka János megjelentet hirdetéseket magyar újságokban, amelyekben hazánkat kirobbanó, sikeres országnak nevezi. Tisztelt Kóka János, nemrég még itt volt az ülésteremben, azt szeretném mondani, hogy bizony ekkor már nem bennünket irigyelt Európa, Spanyolország, Franciaország, Németország, hanem rajtunk röhögött Európa, Spanyolország, Franciaország és Németország.

Július hónapban az Országgyűlés kormánypárti többsége megemeli a játékadó és a természetbeni juttatások járulékának mértékét, valamint dönt a borravaló megadóztatásáról, néhány nappal azután, hogy elfogadják az öt évre szóló átfogó adóreformot, amelynek lényege az adócsökkentés. Ugyanebben a hónapban, július 6-án kiderül, hogy a költségvetés, a 2005-ös teljes mértékben összeomlott, hiszen az éves előirányzat már ekkor elérte a 96,6 százalékot.

Az Európai Unió ebben a hónapban szintén elfogadja a magyar deficitcsökkentő intézkedéseket. Az Európai Bizottság közleménye szerint Magyarország költségvetési helyzete továbbra is ingatag, ezért az ez évi túlzott hiány kiigazításához valamennyi tervezett intézkedést hatékonyan végre kell hajtani. Újabb figyelmeztetés, most már az Európai Uniótól.

Júliusnál tartunk, de nincs olyan hónap, hogy Magyarországot ne minősítették volna le, ne mondta volna magyar közgazdász, hogy nagy baj van, nem volt olyan hónap, hogy az Európai Uniótól vagy annak Bizottságától vagy biztosától figyelmeztetést Magyarország ne kaphatott volna. Tehát már július hónapban megállapíthatjuk, hogy senki nem kényszerítette arra a Gyurcsány-kormányt, hogy ne tegye meg a szükséges intézkedéseket Magyarországon.

Augusztus hónapban jönnek az újabb trükkök, 2-án a pénzügyminiszter 544 milliárd forintos maradványképzési kötelezettséget ír elő a tárcák részére. Ez lényegében azt jelenti, hogy a költségvetési intézeteket a saját kormánya adósítja el, mert a 2005. évnek az egyik legnagyobb jellemzője, hogy a költségvetési szervek eladósodása olyan mértékeket ölt, amely már-már követhetetlen. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Pontosan így van!)

A Reuters által megkérdezett elemzők szerint augusztusban Magyarországon csak 2014-ben sikerül majd bevezetni az eurót. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) 2005. augusztus 22-én Veres János pénzügyminiszter kijelenti, hogy 2007 elejétől átlagosan 3 százalékos lesz az infláció. Ezen ma már, úgy gondolom, hogy lehet mosolyogni, hiszen mindenki tudja, hogy ha a konvergenciaprogramot elfogadja az Országgyűlés és az ország, akkor az infláció mértéke 6-7 százalék lesz. Tehát újabb hazugság a pénzügyminiszter részéről.

Szeptember: szeptember 1-jén az Állami Számvevőszék mind az ÁPV privatizációjának vizsgálata során, mind pedig a 2004. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során nagyon kritikus véleményt fogalmaz meg. Engedjék meg, hogy itt köszönjem meg az Állami Számvevőszék munkatársainak a 2005-ös költségvetéssel kapcsolatban végzett munkáját, úgy gondolom, nagyon korrektek, tisztelem őket kitartó munkájuk miatt, hiszen akárhányszor leírják, hogy mi a gond, mi a probléma, hogy van felültervezve a bevétel, és hogy van alultervezve a kiadás, a Gyurcsány-kormány egyetlen évben fittyet sem hány arra, hogy mit mond az Állami Számvevőszék.

Szeptember 1-jén még hihetetlen dolog történik, a kormány 0,6 százalékkal megnövelte a 2004. évi eredményszemléletű hiányt, és így nem az Eurostat által elfogadott 5,4 százalék lesz, hanem immár 6 százaléknál tartunk. Tehát belátja trükközési kényszerét a kormányzat, és a saját statisztikáját módosítja.

2005 márciusában... - jelentősen nő 2006-ban az államháztartás hiánya, az idei 1880 milliárd forinttal szemben 1580 milliárd forinttal adósodik el az állam, jelentette be Veres János. Mindamellett tovább eteti a magyar népet azzal, hogy az euró 2010-ben még bevezethető.

Október hónapban a KSH kezdi el a trükközést, jelentősen felfelé módosította a GDP adatait a Központi Statisztikai Hivatal, a 2003. évit 2,9-ről 3,4-re, a 2004-est pedig 4,2 százalék helyett 4,6 százalékra. Ekkor mondja Gyurcsány Ferenc azt, ugye, hogy trükkök százai, és hogy nektek erről nem is kell egyébként tudnotok, mondta a szocialista képviselőknek, fittyet hányva a demokráciára, fittyet hányva arra, hogy ebben az országban a közpénzeket igenis ellenőrzés mellett lehet elkölteni.

Október 12-e: a magyar költségvetés valóságos állapota csak annak nyomán derül ki Brüsszel számára, hogy az MNB tájékoztatta a valós helyzetről az Ecofint. A Magyar Nemzeti Banknak kell belépnie 2005 októberében, hogy megtudják Magyarországról a valós helyzetet. Példa nélküli az Európai Unióban is. Emlékezzünk rá, hogy milyen kritikákat és támadásokat kapott ezért a Magyar Nemzeti Bank.

De érdekes módon ugyanazon hónap 20-án az Európai Bizottság, illetve az Eurostat vizsgálódásának eredményeként világossá vált, hogy a magyar kormány ügyeskedései nem mennek át az Európai Bizottságon, ezért Almunia biztos úr felhívja a figyelmet arra, hogy ennek a következménye Magyarországon az lehet, hogy az európai uniós forrásokat le fogják tiltani. Ugyanebben a hónapban bejelentik, hogy Magyarországra jön a koreai Hankook gumigyár; ekkor még nagy volt az öröm, tudjuk, hogy nem sokkal később, néhány hét múlva kiderült, hogy csak olyan állami támogatások árán tudott ez a beruházás Magyarországra jönni, amire még példa nem volt. Ez az egy beruházás több állami támogatást kapott, mint a 2005. évben az összes magyar kisvállalkozó. Ennyit a kormány gazdaságpolitikájáról.

Novemberben Magyarország elveszítheti az uniós infrastrukturális támogatását, ha továbbra is figyelmen kívül hagyja Brüsszel ajánlásait - mondja a szocialista Joaquín Almunia biztos úr, mert nem tud egyszerűen Magyarországról mást mondani. A Financial Times szerint Almunia fenyegetése láthatólag meghökkentette a magyar miniszterelnököt, aki interjújában azt mondta: mi a fenét akar tőlünk Európa, amikor a magyarok életszínvonala sokkal alacsonyabb, mint az európai átlag. Már ekkor fontosabb volt a miniszterelnöknek a választás, a következő évi választás, mintsem az, hogy bevallja, hogy problémák és gondok vannak Magyarországon.

November 30-án a pénzügyminiszter azt mondja: nem kívánom kommentálni, nincs benne semmi újdonság, reagált Veres János pénzügyminiszter a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón szintén Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetárisügyi biztosa által tett nyilatkozatára, miszerint problémák vannak Magyarországgal. Almunia Párizsban azt mondta, hogy egymást követő harmadik alkalommal is ajánlásokat kellett megfogalmazniuk az államháztartási hiány csökkentésére, mivel a magyarok nem teljesítik az eddigieket. A biztos jelezte, hogy nem mi vagyunk az egyetlen új EU-tag, amelynek magasabb a hiánya a 3 százalékos plafonnál, de a többiek legalább követik a Bizottság ajánlásait, és csökkentik a hiány számait.

Tisztelt kormánypárti Képviselők! Hogyan létezhet ez egy országban, hogy az Európai Bizottság ajánlását egy kormány nem veszi figyelembe?!

Novemberben, szeretném még elmondani, elfogadja az ötéves adócsökkentési programját az Országgyűlés a kormány javaslatára.

(11.30)

Ma már tudjuk: ez az ötéves adócsökkentési program is egy hazugság volt, félrevezetés volt, arra szolgált, hogy a 2006 tavaszi választásokon a Magyar Szocialista Párt és a szabad demokraták jól szerepeljenek, és ezzel megszerezzék a választási győzelmet.

Decemberben és januárban özönlenek a leminősítők. Csak példaként mondom, hogyan reagál Szekeres Imre a Nap-keltében a Fitch Ratings leminősítésére, ezt mondja: "A Fitch súlyosan tévedett, amikor Magyarországot leminősítette. A Fitch megalapozatlan tényekből indul ki, nem kell vele törődni" - mondja ezt Magyarország felelős kormánypárti politikusa. Itt jelzem, hogy december 22-én 464 milliárd forintért eladták a repülőteret, szeretném elmondani, hogy december 22-én befolyt a pénz - december 31-én már egy forint nem volt meg belőle Magyarországon. Tehát nem igaz, hogy a Gyurcsány-kormány nem tett semmit, igenis tett: eladta Magyarország legértékesebb vagyonát. Januárban újabb és újabb leminősítések voltak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy látom, 2005 a hazugság, az átverések, a trükközés, az eladósodás, a vagyon kiárusításának, az áremeléseknek, az adóemeléseknek, a leminősítéseknek az éve volt. Emellett az ország teljesen elvesztette a hitelét az Európai Unióban, lényegében Európában, a kormány elvesztette a komolyságát. 2005-ben tovább folytatódott Magyarország lecsúszása. Egyetlen cél teljesült csak: az MSZP növelni tudta a szavazóbázisát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy egy valóságos demokráciában az a kormány, amelyik ilyen gazdasági évet produkál, nem nyújthat be zárszámadást az Országgyűlés számára. Úgy gondolom, hogy a 2005. évben távolabb kerültünk az euró bevezetésétől, távolabb kerültünk az európai országoktól, egyáltalán távolabb kerültünk Európától, és ami a legnagyobb probléma: hogy a kormány távolabb került a saját lakosságától. Én úgy gondolom, ilyen gazdasági év után teljesen törvényszerű, hogy a társadalom ki fogja kényszeríteni a tettekért a felelősöket.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai