Készült: 2020.09.29.22:40:41 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 133 2011.09.19. 2:11  132-139

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! 1998 óta tudjuk, hogy az Orbán-kormányzat nem kedveli Budapestet, bünteti a budapestieket. A magyar történelemben már volt olyan, amikor egy kormányzó Budapestben látta a bűnök forrását. De most megtudtuk, hogy nemcsak a budapestieket nem kedveli a kormányzat, hanem a fiatalokat sem kedveli, akikről pedig korábban a kampányban, az ígéretek során nagyon sokat beszélt.

Nem tudjuk, hogy mi az oka, és milyen párthatározat vagy kormányhatározat születhetett arról, hogy Budapest egyik legkedveltebb szórakozóhelye, amely generációk számára ikonként, kultikus és kulturális központként szolgál, ahol vidéki és határon túli magyar fiatalok ezrei szórakoznak, milyen határozat miatt kerül bezárásra.

(16.00)

Nem értjük, hogy hallja-e a kormányzat annak a több mint tízezer embernek a hangját, aki tegnap elmondta ezzel kapcsolatosan a véleményét. Nem értjük, hogy miért egy olyan szórakozóhelyre került a kormány haragja, amely a szórakozóhelyek tekintetében példátlan módon olyan szülőbarát internetes rendszert dolgozott ki, hogy ellenőrizhető, hogy milyen körülmények között és hogyan szórakoznak a fiatalok. Nem értjük, hogy miért akarják Budapest sokszínű kultúrájának a fölszámolási folyamatát egy ilyen döntéssel tovább szolgálni. Azt sem értjük, hogy amíg Budapest főpolgármestere egyébként úgy gondolja - belátva korábbi tévedését -, hogy ennek a szórakozóhelynek helye van Budapest kulturális életében, miért gondolják úgy, hogy ennek ellenére meg kell szüntetni ezt a szórakozóhelyet.

Azt gondolom, hogy általában nagyon sok kivetnivaló van Budapest szórakozóhelyei között. Történtek is tragédiák, történtek olyan események, amelyek nem valók a magyar és a budapesti közéletbe. Azonban ott statuálni, ahol ez jól működik, ott statuálni, ahol ez a kulturális életet színesíti, az súlyos hiba, több mint hiba, egyben bűn is.

Ezért tisztelettel kérdezem az államtitkár asszonyt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.): mikor és ki döntött erről, miért kapott piros lámpát a Zöld Pardon?

Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP és az LMP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 137 2011.09.19. 1:04  132-139

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Államtitkár Asszony! Azt gondolom, hogy bár szakmai tényeket sorolt föl, amelyeknek egy része helytálló, azt gondolom, hogy politikai értelemben elfogadhatatlan ez a válasz, különösen olyan helyzetben, tudom, nem kell elfogadnom, azzal, hogy itt azt mondom, hogy elfogadhatatlan, hiszen egy olyan helyzetben, amikor a magyar demokrácia felszámolása folyik (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), amikor az önkormányzatok hatásköreit folyamatosan szívja le a kormányzat, amikor kormányhivatalokon keresztül komoly beavatkozás történik az önkormányzati életbe, akkor azt gondolom, hogy itt ez a páratlan lehetőség, hogy most pozitív értelemben történjen beavatkozás. Hívják föl a kormányhivatalon keresztül az önkormányzatok figyelmét, itt jelen helyzetben a fideszes többségű újbudai önkormányzat figyelmét, hogy elfogadhatatlan az a politikai döntés, az a politikai motivációjú döntés, amelynek a meghozatalára készülnek. Mutasson jó példát előzetesen a minisztérium a kormányhivatalokon keresztül, hogy itt a páratlan lehetőség arra, hogy bizonyítsa be, hogy hallják az emberek szavát, hallják azt, hogy a budapestiek mit szeretnének.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 130 2011.09.26. 1:22  129-136

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben, hónapokban a sajtóban rengeteg találgatás látott napvilágot, részben belügyminisztériumi forrásokra hivatkozva, hogy meg kívánják szüntetni Budapesten a közvetlen főpolgármester-választás intézményét. Bár 1919 és 1998 óta tudjuk, hogy egyes politikai körök bűnös városként kezelik Budapestet, azonban ismerve belügyminiszter úr korábbi munkásságát, kizártnak tartom, hogy ezt maga a belügyminiszter úr találta volna ki.

Ezért tisztelettel kérdezem, kik és mikor döntöttek arról, hogy a legszélesebb magyarországi legitimációval rendelkező politikai tisztséget fölszámolják. Kik döntöttek arról, hogy 1994 óta, 20 év alatt 5 választáson 3,4 millió ember szavazatát nem veszik figyelembe? Kik döntöttek arról, hogy Budapest bűnös város, és Budapesten másképp kell megválasztani a főpolgármestert, mint az ország más városaiban vagy más településein? Kik döntöttek arról, hogy a budapestieket gyámság alá kell helyezni? Kiknek a politikai érdeke, hogy Budapest ismét büntetve legyen?

Ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat, van-e ilyen szándék a minisztériumban. Ha van ilyen szándék, kik döntöttek erről, hogy Budapestet ismét le kell nullázni?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 134 2011.09.26. 1:04  129-136

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár úr bizakodva kezdte elmondani a választ, amikor azt mondta, hogy erről senki sem döntött. Már-már kezdtem hinni, hogy szóba sem kerül ennek a fontos legitimációs döntésnek a megszüntetése, azaz Budapest közvetlen főpolgármester-választása továbbra is megmarad.

Amit nem tettem föl kérdésként, abban egyetértek államtitkár úrral. Nagyon fontos, hogy a főváros jól működjön, nagyon fontos, hogy azok a hatáskörök, amelyek a kerületek és a főváros között vannak, jól működjenek, és a budapestiek érdekét szolgálják. Azonban az már nem egy lényegtelen kérdés, hogy milyen legitimáció áll Budapest főpolgármestere mögött: 33 politikusnak a döntése vagy pedig Budapesten több százezer, adott esetben több mint egymillió választópolgárnak a döntése.

Ezért továbbra is bízom abban, hogy a Belügyminisztériumban nincs ilyen szándék, hogy megszüntesse a magyar demokrácia egyik legfontosabb vívmányát, hogy az ország, a nemzet fővárosát közvetlenül választhassák meg a budapestiek (sic!), Budapestnek nincs szüksége gyámságra.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 30 2011.11.08. 3:54  21-50

DR. MOLNÁR ZSOLT, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Valóban, ahogy Németh Szilárd képviselőtársam mondta, a tegnapi napon a nemzetbiztonsági bizottság megtárgyalta a nemzetbiztonsági törvény módosítását, és többségi véleményével alkalmasnak találta az általános vitára. A Fidesz- és a KDNP-frakció mellett az LMP is vitára alkalmasnak találta, a Jobbik képviselője tartózkodott, magam pedig a bizottság elnökeként ellene szavaztam ennek az integrációnak.

Nálunk jobb a helyzet, mint a honvédelmi bizottságban, hiszen államtitkár úr tiszteletét tette a bizottság ülésén, és igen részletesen kifejtette a véleményét, ami önmagában pozitív cselekménynek minősül, azonban bízom abban, hogy a többségi vélemény nem az államtitkár úr által elmondottakra alapoz, hiszen az lényegében költségvetési, fiskális szempontok alapján tartotta szükségesnek az integrációt.

A jelenlegi struktúra, amiben a katonai szolgálatok működnek, igen eredményes. A korábban ellenzéki képviselőként, jelenleg kormánypártiként dolgozó fideszes képviselők is elismerően szóltak a katonai titkosszolgálatokról az elmúlt években, ezért kritika nem érte és nem is érhette ezeket a szolgálatokat. Az egy látszólagos érv, noha helytállónak látszik, hogy a nehéz gazdasági helyzetben szükség van megtakarításokra, ezért ez az integráció - ahogy miniszter úr elmondta - valóban bizonyos forrásmegtakarításokkal, bizonyos spórolással járhat, azonban kérdezem én, ez-e az a terület, ahol ilyen látszólagos fiskális érvek alapján kell átszervezéseket végrehajtani; olyan átszervezéseket, amelyek hosszú évtizedekre megbéníthatják, lehetetlenné tehetik az eredményes katonai felderítő vagy elhárító munkát, ha ez nem sikerül jól.

(9.10)

Párhuzamosságokról beszélt a miniszter úr. Én azt gondolom tisztelettel, hogy a párhuzamosságok ezen a területen igenis szükségesek, hiszen két nagyon eltérő területről van szó. Az önmagában, hogy mind a kettő katonai titkosszolgálat, és mind a kettő hazánk védelmét szolgálja, nem ellehetetleníti, hanem szükségessé teszi a párhuzamosságokat, ezért minden szakmai érv amellett szól, hogy az elhárító és felderítő munka külön szervezeti egységben történjen.

Azt csak remélni tudjuk, hogy ez az integráció, ami vélelmezhetően a kormánypártok akaratából, illetve az LMP támogatásával végbe fog menni, a polgári területen nem fog bekövetkezni, hiszen erről eddig nem volt szó, de azt gondolom, hogy annak beláthatatlan következményei lennének, ha az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal integrációja is napirendre kerülne.

Valóban fontos az 1,3 milliárd forint, és ilyen téren nagyra értékeljük a miniszter úrnak azt a tevékenységét, hogy igyekszik a szűkös keretek között a legjobban beosztani a rendelkezésre álló forrásokat, azonban mégis azt gondoljuk, hogy ez a terület nem az, ahol ezt meg lehet tenni, legfőképpen azért, mert az afganisztáni misszióban, vagy ahogy az államtitkár úr mondta, az expedíciós tevékenység során fokozott ellenséges tevékenységnek, fokozott veszélynek vannak kitéve hős katonáink. Ezért abban bízom, hogy ennek az integrációnak nem az lesz a következménye, hogy távoli földön, Afganisztánban hős magyar katonák vére hiába folyjon egy rosszul összerakott integrációnak köszönhetően.

Ezért arra kérem a miniszter urat, mondom, értékelve azt a fáradozását, hogy a szűkös költségvetési kereteket próbálja a legjobban beosztani, ennek ellenére azt gondolom, hogy irreális veszélynek teszi ki ezáltal a külhonban szolgáló, NATO-misszióban szolgáló magyar katonák biztonságát, ezért arra kérném a miniszter urat, hogy gondolják még egyszer át, hogy mindenféleképpen szükséges-e ez az integráció.

Ez volt a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleménye. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból. - Dr. Hende Csaba tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 122 2011.11.30. 2:04  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Valóban, a képviselőtársam a nemzetbiztonsági bizottság többségi véleményét ismertette, amely alkalmasnak tartotta általános vitára a javaslatot. Én a bizottság elnökeként, valamint a szocialista frakció nevében a kisebbségi álláspontot ismertetném.

Hetekkel korábban ebben a Házban a katonai szolgálatok összevonása kapcsán hasonló érdeklődés mellett, mint most, szóba kerültek költségvetési indokok, gazdasági indokok, hogy miért is szükséges két katonai szolgálatból egyet létrehozni. Ezzel kapcsolatosan súlyos szakmai aggályok is felmerültek. Most úgy látom, hogy ezek az érvek háttérbe kerültek, mintha a kormány ragaszkodna a bűvös ötös számhoz, öt titkosszolgálatban gondolkodva, cserét végrehajtva egy újabb jelentős költségvetési terhekkel jelentkező új szolgálatot hoz létre. Azonban nemcsak a költségvetési érvek szólnak ellene, hiszen egy ilyen nagyon nehéz gazdasági helyzetben az adófizetők pénzét újabb titkosszolgálatra költeni balgaság, azonban ezzel kapcsolatosan súlyos szakmai aggályok is felmerülnek. Példásan jól működnek a magyar titkosszolgálatok. Az elmúlt évtizedek bizonyították, hogy nemzetközi színtéren is kiállták a próbát, mind az Alkotmányvédelmi Hivatal, mind a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a katonai szolgálatok is kitűnően helytálltak.

Semmi nem indokolja azt, hogy újabb titkosszolgálatot kelljen létrehozni. Súlyos átfedések, hatásköri problémák kerülnek majd a felszínre ezzel kapcsolatosan, ezért kérjük a tisztelt előterjesztőt, hogy gondolja végig, és amíg nem késő, vonják vissza ezt a javaslatot, annál is inkább, mert jelentős mértékben rombolja a magyar állampolgárok jogállamba vetett hitét egy ilyen gondolatrendőrség-szerű újabb titkosszolgálat, nem beszélve az elguruló adóforintokról is, amelyek ebben a nehéz költségvetési helyzetben nagy terhet rónak majd az adófizetőkre.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 132 2011.11.30. 6:09  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Mind a nemzetbiztonsági bizottság ülésén - amire visszatérnék még egy rövid időre -, mind itt a tisztelt Ház előtt is olyan érvek szólnak a NIBEK mellett - amelyeket önök elmondtak -, amelyek kizárólag más állami szervek, különösen a rendőrség és különösen más nemzetbiztonsági szervek hatásköreinek a felsorolását merítik ki; ezen kívül egyetlenegy olyan valós érv nem hangzott el, ami ezen túlmutatna.

(16.30)

Azonban elsőként az a kérdés fogalmazódik meg bennem, a TEK-kel és a jelenleg a napirend tárgyát képező NIBEK-kel kapcsolatban, amit a Macskafogóban már egy klasszikus mondásként hallottunk, hogy mennyibe is került mindez, Safranek. Hiszen halljuk, hogy mennyire fontos mindkét szervnek a létrehozása, de amiket gyakorlatilag végrehajt, az a jelenet, amikor az idézett filmben az egérlyukba bemegy egy sok millió dolláros költségű makett, és ott benn lesz. És akkor megkérdezik: és akkor mi történik? Kérdezem majd tisztelt államtitkár urat, hogy ezeket a feladatokat, amelyeket fölsoroltak, és amelyek valóban nagyon helyes feladatok, hiszen ezeket végre kell hajtani, de erre vannak a költségvetési pénzekből fenntartott más nemzetbiztonsági és rendészeti szervek. Miért kell erre az adófizetők forintjait elgurítani?

Az elmúlt időszak nemzeti együttműködésének kormánya a fülkeforradalom jóvoltából olyan jogalkotási bravúrokat hajtott végre, mint az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítása; a bírói kar nyugdíjazása; a remek, Európa-hírű médiatörvény, ami remekül sikerült; aztán a visszamenőleges jogalkotás, amely több évezredes európai normát szeg meg, az önkormányzatok önállóságának felszámolása és a legújabb bravúros termék a választási rendszer, ami tényleg, azt gondolom, ebben a formájában nemhogy párját ritkítja, hanem az egész világon egyedülállóan új intézményt helyez kilátásba a győztesnek járó kompenzációval.

Ebbe a felsorolásba illik bele a NIBEK is ilyen szempontból, azonban ezek közül, amiket fölsoroltam, van néhány, ami már visszafordíthatatlan károkat okozott a magyar társadalomban, a magyar demokráciában, a jogállamiságban. Azonban ez a NIBEK még az, amelyiket csírájában lehetne még elfojtani, ezért még egyszer kérném tisztelettel: gondolják meg, hogy nem egyszerűbb-e bízni a többi magyar államhatalmi szervben, bízni a magyar titkosszolgálatokban, bízni a magyar rendőrségben és legfőképpen bízni a magyar állampolgárokban.

A magyar állampolgárok stoptáblát adnak ennek az előterjesztésnek, nem kívánják ezt a gondolatrendőrséget, ahogy itt a tőlem balra ülő, de nyilván jobboldali érzelemvilágú képviselőtársam mondta, nem kívánjuk Orwell álmát megvalósítani, nem szeretnénk gondolatrendőrséget.

Tagadhatatlanul igaza van államtitkár úrnak és a képviselőtársaimnak abban, akik mellette érveltek, hogy a nemzet biztonsága, a Magyar Köztársaság biztonsága kiemelt cél, és akkor alszunk nyugodtan mindannyian, ha magunkat is, szeretteinket is, az egész magyar társadalmat biztonságban tudjuk. Azonban a bűnüldözési érdekeknek mindig van azért egy korlátja, legalábbis a jogállamokban, hiszen könnyű úgy a bűnt üldözni, hogy vele a normális életet is fölszámoljuk. A jogállamokban valamilyen határa van a bűnüldözési érdeknek. Ennek a negatív ellenpontja Benito Mussolini Olaszországa, ahol valóban nemcsak a maffiát füstölte ki a rejtekhelyéről a ducénak nevezett félőrült, hanem ezzel együtt a normális olasz kultúrát, a normális olasz társadalmat is kifüstölte a maga helyéről.

Konkrét felvetések is kell hogy elhangozzanak ellenérvként ezzel a javaslattal, ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan: hatósági nyilvántartások korlátlan böngészése. Aztán a korlátlan adatkezelés, amelynél tudjuk, hogy az európai jogállamokban az adatkezelés célhozkötöttsége egy alapvető jogelvvé nőtte ki magát. Ez sérül majd most ebben a rendszerben. Aztán a Ferihegyi repülőtérnek 5 éves, el nem évülő stigmával való átutazása, hiszen aki itt jár, az 5 évig magán viseli azt a nyomot, hogy belekerül egy olyan adatbázisba, amelyhez ő nem járult hozzá.

Aztán az adatvédelem kiiktatása; az információs társadalom, és helyesen mondta államtitkár úr, hogy az utóbbi időben az internet, a mobiltelefon, egyáltalán az elektronikus tájékoztatás átszőtte az emberek magánéletét. Ezért nagyon fontos, hogy ezeknek korlátokat szabjunk. Nem kívánunk egy olyan társadalomban élni, ahol valaki valahonnan mindent lát. Nem kívánjuk, hogy Szauron szeme lássa az emberek magánéletét. Nem kívánunk egy olyan társadalomban élni, ahol a NIBEK Valóvilágot játszik a magyar társadalommal, a magyar állampolgárok nem akarnak beköltözni a Valóvilág-villába, hogy a nagy szem, a nagy testvér láthassa kívülről minden mozzanatukat mindenféle kontroll nélkül. Ezért kérném tisztelettel államtitkár urat, gondolja végig, hogy van-e szükség egy ilyen intézményre.

És végezetül két kérdést tennék föl tisztelettel az államtitkár úrnak. Egyrészről azt a kérdést, amely minden társadalomban, minden jogállamban fölmerül, hogy ki ellenőrzi az ellenőröket, azaz ki ellenőrzi a NIBEK-et. Ez az egyik logikus kérdés. A másik, tisztelt államtitkár úr, ki fogja garantálni azt, vagy ki tudja garantálni most, hogy a NIBEK már előzetesen is jól fog működni, hiszen ismerjük azt a közmondást, hogy a puding próbája az evés. Azt gondolom, még nem vagyunk túl azon, hogy megállapíthassuk, hogy a NIBEK jól működik, a Terrorelhárítási Központtal kapcsolatosan az a megállapítás, hogy már sokat tett hazánk biztonságáért, az is a költői túlzások közé tartozik.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 184 2011.11.30. 2:04  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, egy kicsit sajnálom, de egyben tisztelem is önt, hiszen az önt támogató frakciók magára hagyták önt ebben a vitában, egyedül állja azt a pergőtüzet, amelyet az ellenzéki pártok, de nem az ellenzéki pártok nevében, hanem a magyar társadalom nevében zúdítanak önre. Ön igyekszik korrekt válaszokat adni, de a helyzet reménytelen, mert menthetetlen ez az előterjesztés, ez a törvényjavaslat.

Azt kérdezem államtitkár úrtól, amint első felszólalásomban is tettem, hogy ki ellenőrzi ezt a NIBEK-et, tehát milyen módon lehet majd ellenőrizni, hogy jogosultan teszi-e a tevékenységét. Nagyon fontos, azt gondolom, hiszen egy olyan szervezet, ami bármit ellenőrizhet és mindenbe beleláthat, az nyilván abba is belelát, aki őt akarja ellenőrzi. Ezért önmagában antagonisztikus ellentét van ebben a helyzetben.

A másik kérdés pedig az, hogy azok az érvek, amelyeket önök fölhoztak, nem támasztják alá semmilyen módon, hogy szükség lenne egy ilyen szervezetre, de ha már igen, akkor különösen nem egy önálló nemzetbiztonsági szolgálat létrehozására, hacsak azt nem gondolják önök, mint egy klasszikus idézetben, hogy ha már homár, legyen kövér, legyen önálló szolgálat olyan jogosítványokkal.

Azt gondolom, hogy gyorsan el kellene felejteni ezt a javaslatot, de ha mindenképpen ilyen vákuum keletkezett a magyar igazságszolgáltatás, bűnügyi szervek, titkosszolgálatok között, hogy be kell ezt tölteni, akkor érdemes meggondolni, hogy nem kellene-e ezt talán egy másik költségvetési szervvel és nem önálló nemzetbiztonsági szolgálattal betölteni, hiszen a nemzetbiztonsági szolgálat létrehozása mindig jogos aggódásokat okoz a társadalomban. Nem azt az érvet erősíti, hogy az emberek biztonságáért van, nem az emberekért aggódik, hanem sokkal inkább annak a korábban sokak által idézett orwelli társadalomképnek a megvalósulását idézi.

Érdemes az internetet tanulmányozni, hogy ott mit gondolnak az emberek erről a kérdésről. Nem gondolom, hogy csak szocialista, jobbikos vagy LMP-s vagy egyéb társadalmi elégedetlenkedők írnának, jogos civil aggályok hangoznak el az interneten. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Jól tükrözi vissza a társadalomnak ezt a véleményét.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 194 2011.11.30. 1:38  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, ön a parlamenti ellenőrzés és a belső ellenőrzés fogalmát keveri, azt gondolom, hogy részben szándékosan. Érthetően, próbálja menteni a helyzetet. Történetesen értjük, hogy a nemzetbiztonsági bizottság - amelynek pillanatnyilag én vagyok személyemben az elnöke -, értjük, hogy mi vizsgáljuk vagy ellenőrizzük általában politikai értelemben majd ezt a titkosszolgálatot, mint ahogy a többi szolgálatot is. Itt az a kérdés, hogy a belső folyamatokban ki vizsgálja és ki ellenőrzi az operatív működés során ezt az új titkosszolgálatot, arra különös figyelemmel, hogy ön azt mondta, hogy minden ügyben tájékoztatást kaphatunk. Igen, de azt, hogy van ügy, azt már tudni kell.

Az a kérdés, hogy amikor nincsen ügy, hanem adott esetben visszaélésszerűen alkalmazná ez a szolgálat azt a példátlan jogosítványát, ami van, azzal kapcsolatban ki az, aki kontrollt gyakorol. Hiszen a nemzetbiztonsági bizottság nincs abban a helyzetben, hiszen csak akkor van abban, ha megtudja, hogy ilyen történik. De ha nem tudja meg, hanem csak visszaélésszerűen folyamatosan gyakorolja ezt a jogkörét, akkor ki ellenőrzi?

(18.10)

Tehát engem a belső ellenőrzési mechanizmusok érdekelnének, ami egyébként más titkosszolgálatoknál, a rendőrségnél, szinte minden állami szervnél tud működni, itt milyen elképzelések vannak arra, hiszen valóban fontos az, hogy az őrzőket ki őrzi, és az is nagyon fontos, hogy ez nem lehet egy általános politikai ellenőrző szerv, amelyik kéthetente egyszer vagy hetente egyszer, de ha kell, napjában is ülést tart, azonban semmiképpen nincsen abban a helyzetben, hogy az ügy folyamatára rálásson. Engem ezért a konkrét operatív ellenőrzés érdekelne.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 220 2011.11.30. 2:06  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Urak! Kontrát államtitkár úrnak egy dologban teljesen igaza van, és az összes szakmai vitából egy tényállítás volt elfogadható, de az sem ilyen eljárásban és ilyen keretek között: az Információs Hivatalnak valóban a Belügyminisztérium alatt a helye. Ez egy támogatható javaslat lett volna, ha erről lett volna politikai egyeztetés, ha erről lett volna a nemzetbiztonsági bizottságban érdemi vita, és a szakmai érvek egyébként meggyőzőek lettek volna; tehát önmagában ez elfogadható lenne, ha nem ilyen ultimátumszerűen következett volna be.

Répássy államtitkár úrnak udvariasan jelezném, hogy már egy hónapja személyemben új elnöke van a nemzetbiztonsági bizottságnak. Részletkérdés természetesen, csak gondoltam mégis, ha figyelemmel... (Dr. Répássy Róbert: Vadai volt az elnök.) Így van, az úgy esetleg igaz.

Azt szeretném mondani, hogy az a szemlélet, amit Kontur Pál itt elmondott, a 40-es évek vészidejét juttatja eszembe, a kollektív bűnösség (Kontur Pál: '50, '60, '70, '80, 2006!), zsidótörvények, kuláktörvények, a kisantant államok magyarellenes törvényei, kollektív bűnösségei időszakát juttatja eszembe. A Magyar Szocialista Párt azért alakult és azért dolgozik, hogy az ilyen szemlélet, amit ön itt a Házban tükrözött (Kontur Pál közbeszólása.), soha ne jöhessen vissza a történelemben.

Egyébként én pedig az előző pártállamban őrsvezető-helyettesként szolgáltam nyilvánvalóan a diktatúrát, és vízi pisztollyal lövöldöztem különböző úttörőtáborokban, mert a KISZ-t már nem értem meg, ezért nem tudom magamra venni, de amit mondott, az viszont gyalázat, amikor mások szüleit említi. Azt gondolom, hogy ez önmagában szégyen. Én hívő katolikus ember vagyok, egyébként a szüleim a pártállamban még csak párttagok sem voltak, de ha lettek voltak, akkor is azt gondolom, hogy ön nincs abban a helyzetben sem erkölcsileg, sem semmilyen módon, hogy mások szüleit a szájára vegye. Ez szégyen, és egyébként azt gondolom, hogy önt minősíti. Valószínűleg belső frusztráció okozhatta önnek ezt a hozzászólását, illetve azon ismeretek hiánya, hogy fogalma sincs, hogy ez a vita érdemben miről szól.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 472 2011.11.30. 2:13  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha most az ATV Kálmán Olga című műsorában lennénk, akkor azt mondanám, hogy ismétlés a tudás atyja, mert így éjfél felé közeledve az az érzésem, mintha egy időutazásban lennénk, mintha nem telt volna el sok-sok óra ebben vitában. A Barátok közt című műsort tudnám idézni vagy a Megáll az idő című filmet. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Jóban, rosszban!) Schiffer frakcióvezető úrtól megtudtuk, ami köztudomású tény, hogy mindenért a Gyurcsány-kormány a hibás. Azt gondolom, államtitkár úrnak el lehet mondani azt a köztudomású tényt, hogy a NIBEK-re nincsen szükség. Azt gondolom, ezt le lehet szögezni az elmúlt bő 8 óra alapján.

És államtitkár úr egyébként hősiesen védelmezi - mint Muhi-pusztán a szekérvárat - a védhetetlent, hiszen bár üdvözlöm, hogy eljöttek kormánypárti képviselőtársaim és nyilván beszállnak a vitába, de egyelőre csak Kontur Páltól tudtuk meg, hogy körülbelül mindenki kommunista. (Közbeszólások.) Az elmúlt órákban elszaladtam, és édesanyámmal, édesapámmal is beszéltem a pártállami múltjukról, és megnyugodtam, hogy egyikük sem tiporta sárba a jogállamiságot az elmúlt időszakban. Azt is megtudtuk - Schiffer frakcióvezető úrnak mondom tisztelettel -, hogy a nemzetbiztonsági hivatal már át lett keresztelve Alkotmányvédelmi Hivatallá. Az elmúlt órákban Répássy államtitkár úr is megtudta, hogy már egy ideje nem Vadai Ágnes a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Tehát sok-sok jó dologra derült fény.

De talán azt tudnám mondani tanulságként egy nagyon népszerű és ismert filmet idézve, amikor a Gyűrűk urában hosszú órákig tanácskoznak az entek, és megállapítják a hobbitokról, hogy nem orkok (Derültség.), ezt tudnám én is mondani, hogy államtitkár úr, ki lehet jelenteni, hogy erre a NIBEK-re állatira nincsen szükség!

Az elmúlt órákban, amikor nem itt voltam, elolvastam, hogy az interneten mi a vélemény erről. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Én is magamat ismétlem órákkal ezelőttről, de azóta is érkeztek a vélemények. Jelentsük ki, hogy a NIBEK maga az orkok főhadiszállása.

Köszönöm szépen a hozzászólást. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 489 2011.11.30. 1:57  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Ma hosszas tanácskozás után megállapítottuk, hogy nagy szükség van az önök véleménye alapján erre az új nemzetbiztonsági szervre, azonban a hatáskörök alapján, amelyeket felsoroltak, hogy milyen feladatot is kell majd ellátnia, ez alapján azt gondolom, hogy megfontolandó lenne, hogy ha mégis nem önálló nemzetbiztonsági szervként hoznánk létre, mint ötödik nemzetbiztonsági szervet, ha már a katonait megszüntették, összevonták, és mindenképpen az ötös számhoz ragaszkodnak, azt gondolom, hogy sokat spórolna a költségvetés, ha az Alkotmányvédelmi Hivatalon belül adott esetben egy igazgatóságként vagy egy főosztályként hoznák létre ezt, ha már mindenképpen szükség van egy ilyen nagyon fontos tevékenységet ellátó szervezetre.

De talán megfontolandó lenne, hogy nem a BRFK-n, a Közlekedésrendészeti Főosztályon belül kellene-e létrehozni egy ilyen, adott esetben ügyosztályt, hiszen a gépjármű-nyilvántartással kapcsolatos fontos kérdésekbe betekinthetnek, akkor érdemes lenne megfontolni. Vagy adott esetben a Liszt Ferenc repülőtér biztonsági irodájához rendelni ezt, hiszen nagyon fontos feladatot látnak el, amikor öt évig nyomon követik minden utas feladatát. Ezek költségkímélő megoldások lennének mindenképpen, és mégis betöltenék azt a fontos vákuumot, ami azt mutatja, hogy erre a feladatra szükség van, de semmiképp nem egy kétharmados nemzetbiztonsági törvényben, egy sarkalatos törvény módosításával önállóan az adófizetőknek 176 millió forintjából, ami évente 5 millió forint pluszköltséggel jár. Azt gondolom, hogy ez szükségtelen.

(2.10)

Ha viszont arra mégis szükség van, akkor meg kell találni azt, hogy melyik most működő szervezetrendszeren belül lehet elhelyezni ezt a nagyon fontos feladatot. Ebben az esetben nem kell módosítani egy kétharmados törvényt, nem lesz öt titkosszolgálat, és rengeteg, sok tízmillió forintot meg lehet spórolni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 509 2011.11.30. 2:01  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gaudi képviselő úr felszólalására reagálnék annyiban, hogy december 1-je valóban a magyar történelem egyik szégyenfoltja, és nehéz időszakát eleveníti fel: a gyulafehérvári román nemzetgyűlés valóban 1918-ban, ebben az időpontban ünnepelte Erdély Romániához való csatolását, egyesülését a román állammal. A Magyar Szocialista Párt természetesen mélyen elkötelezett a határon túli magyarság ügye iránt és a jogállamiság iránt (Felzúdulás és közbekiabálások a Fidesz soraiból. - Ékes József: 2004. december 5-én!), a Magyar Szocialista Párt alapszabálya is tartalmazza mindenki számára, nyilvánosan elolvasható ez a rész. Nyilván Medgyessy Péter is erdélyi, határon túli származású, azért vett részt ezen, hiszen szükség van valamilyen szintű megbékélésre még akkor is, ha fájó sebként hordozzuk, minden magyar fájó sebként hordozza Trianont is és a gyulafehérvári időpontot is.

Visszatérve viszont arra a vitára, ami tartalmilag folyik itt, azt gondolom, hogy ha a fülkeforradalom párthatározatot hozott arról, hogy létrejön ez az új nemzetbiztonsági szerv, akkor érdemes azt elgondolni, hogy nem érdemes-e könnyíteni a működését azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartási törvényt, valamint a távközlési törvényt úgy módosítani, hogy csak olyan ingatlan jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, amely rendelkezik bekamerázott rendszerrel, csak olyan gépjármű helyezhető forgalomba, amely tartalmazza a lehallgató berendezést, és csak olyan mobiltelefont lehet megvásárolni automatikusan, amelyik a NIBEK rendszerére rá van kapcsolva; sok millió forintot és sok energiát lehetne ebben az esetben megtakarítani.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 519 2011.11.30. 1:40  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy helyesen tapintott rá a Belügyminisztérium arra, hogy vákuum keletkezett a nemzetbiztonsági ügyek területén. A fülkeforradalom exportálni kívánja a magyar belpolitikát a határon túli magyarok kinti életére azzal, hogy a magyar kampányt kiviszi majd a szavazati jog megadásával a határon túlra. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez pénteken lesz majd.) Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy bele kell törődni abba, hogy ha ez a közakarat, és ha Magyarországon a parlament így fog dönteni, hogy szavazni fognak a határon túli magyarok (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Elcsatoltak.), akkor viszont érteni kell azt a problémát, tisztelt Ház, államtitkár úr, hogy ezek a szavazatok milyen formában fognak érvényesülni, milyen formában fognak szabályos módon, vitathatatlan módon érvényesülni.

Ezért azt javasolnám, hogy azt kéne megfontolni, milyen feladatot tudnak ellátni a magyar szolgálatok, és adott esetben nem ezt kéne-e fókuszba helyezni, hogy ne a román, a szlovák és az ukrán postának legyen kiszolgáltatva, kényének-kedvének kitéve a magyar választások törvényessége. Igen, itt van egy komoly vákuum, ezzel kéne alapvetően foglalkozni, és nem orwelli állammodellt megvalósítva bekamerázni, valóvilág18-at játszani a magyar társadalomban.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 543 2011.11.30. 1:49  115-548

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szilágyi képviselő úr elmondta nagyjából annak a lényegét, amit én is mondani kívántam. (Taps a Fidesz soraiban.) Ez nagy tapsot váltott ki. De mégis azt gondolom, hogy Kovács polgármester úr, aki a saját maga statisztikusát és jegyzőjét is játszotta egyben, nyugodtan aludt az esti órákban, sőt a délutáni órákban is nyilván Mátyásföldön, amíg itt egy komoly szakmai vita folyt. Nyilván nem zavarta különösebben, és egészen nyugodtan töltötte az óráit egyéb irányú elfoglaltsága mellett, amikor megérkezett. Mátyásföld nyilván mesze van, de azért ennyi idő alatt akár kerékpárral, akár tömegközlekedéssel, akár még gyalog is ide lehet érkezni.

De nem is ez a lényeg, hanem különösen szakmai volt az a hozzászólása az ügy tárgyához, amelyben megállapította, hogy a szocialisták hazudnak. Ezt megtudta az elmúlt egy órában. Nyilván ezt azért mondta, hogy valamiféle technikai koalíciót hozzon létre a Magyar Szocialista Párttal szemben, mert abban bízhatott, hogy bár az ügyhöz érdemi hozzászólása nincs, de ha mással nem, ezzel szimpátiát szerez, hogy a szocialisták hazugságai. Azonban a pontos statisztikában nem tért ki arra, hogy ez mit is jelent, és mely állítás volt ezek közül a hazugság, hanem csak úgy fölsorolta a sok-sok apró statisztikai adat mellett ezt a tényt. Rendkívül kíváncsiak vagyunk itt néhányan, hogy miből vonta le ezt a következtetést polgármester úr, aki nyilván avatott szakértője ennek a törvénynek, és részletesen tanulmányozta, hogy miről is folyik itt a vita, ezért szólt hozzá több ízben is ilyen precízen, és ezért segített államtitkár úrnak szakmai értelemben megvédeni. Nyilván miniszter úr is, belügyminiszter úr is azt gondolja, hogy ilyen frakciótársakra van szükség, akik ennyit segítenek a szakmai hozzászólásukkal.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 14 2011.12.02. 11:09  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elsőként egy kicsit sajnálom, hogy az előterjesztő képviselők közül senki nincs itt a teremben, akik jegyzik ezt az egyéni képviselői... (Rogán Antal jelzésére:) Bocsánat, igen, jól van, megnyugodtam, vannak.

Fontos leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt abban a választási rendszerben fogja megnyerni a következő parlamenti választást, amelyet a Tisztelt Ház elfogad, azaz amit a fülkeforradalom rákényszerít a Magyar Köztársaságra. (Dr. Gyüre Csaba: Szörnyű lenne!) Tehát nem a Magyar Szocialista Párt önmagáért való aggódása jelei fognak megnyilvánulni abban, amit el fogunk mondani, hanem az, hogy ez a törvény, ha elfogadásra kerül, kivezeti a Magyar Köztársaságot Európából.

Azzal kezdeném, hogy mi támogatható ebből a törvényjavaslatból, hiszen ez rendkívül rövid lesz. Egyrészről támogatható, hogy nagyon helyesen a Moszkva teret továbbra is Moszkva térnek nevezi. Azt gondolom, a budapestiek, a II. kerületiek számára sosem lesz Széll Kálmán tér a Moszkva térből. Tehát máris van jó eleme ennek a törvényjavaslatnak.

Aztán van egy másik nagyon jó eleme ennek a törvényjavaslatnak, az, hogy megtartja a titkos választást. Tehát továbbra is titkos választás lesz Magyarországon.

(9.30)

Aztán van még egy jó eleme, hogy kisebb törvényhozásról, kisebb parlamentről beszél. Bár itt vitatkoznék Kósa képviselőtársammal arról, hogy a páratlan szám miért jó a parlamenti összetételnél, hiszen ha az elnök nem szavaz, akkor pont a páros számú parlament vezet oda, hogy ne legyen szavazategyenlőség, hiszen ha páratlan számú szavazat van, akkor az nem tud döntetlenre végződni, az elnök pedig csak akkor szavaz, ha döntetlen a szavazás eredménye.

Azonban olyan súlyos általános jogelveket sért ez a törvényjavaslat, mint az egyenlő választójog, hiszen meghallgattuk Gulyás képviselő urat arról, hogy ha egy választójog csak részben érvényesül, hiszen csak listás szavazatról lehet beszélni, vagy csak nemzetiségi listára lehet szavazni egy magyar állampolgárnak, akkor az mégis ugyanolyan, mint azon állampolgár szavazata, aki egyben szavaz egyéni választókerületre, szavaz listára, és mégis erre azt mondják, hogy ez egyenlő.

Aztán van ennek a javaslatnak néhány olyan eleme, ami vitaalapnak tekinthető, azonban nem beszélhetünk konszenzusról. Ilyen az ajánlási rendszer megtartása, ilyen a választási küszöb, és ilyen az egy forduló. Ezek olyan elemek, amelyekről igen, lehet érdemi vitát folytatni.

Egy kicsit sajnálom, hogy a választójogi kérdésekkel kapcsolatban is meg kellett hallgatni a Fidesz-KDNP-nek a szokásos Budapest-ellenes megnyilvánulásait Kósa és Gulyás képviselő uraktól.

Aztán maga a folyamat, hogy hogyan jutottunk el egy olyan vitához, mint ami a mai napon zajlik. Önmagában az furcsa, hogy vasárnap éjszaka, az úrnapját nem megszentelve, a késő esti órákban beadva születik egy ilyen fontos törvényjavaslat egyéni képviselői indítványként. Ez önmagában az a folyamat, ahogy ez a törvényjavaslat a Ház elé került, ez visszatükrözi a magyar demokráciát, visszatükrözi azt, hogy a Fidesz-KDNP hogyan gondolkodik egy ilyen fontos jogalkotási kérdésről.

A választójogi törvény nem önmagában csak a választásról szól, hanem az ország alkotmányos berendezkedését tükrözi vissza, mutatja azt, hogy nemzeti konszenzussal van meghozva ez a törvény, vagy pedig erőből, gombnyomással, az "akinek több szavazata van, annak van igaza" típusú elvvel. Maga Kósa Lajos is azt mondta itt, hogy visszatükrözi a demokráciát, a demokratikus berendezkedés alapja ez a törvény.

Önmagában ez a törvény már a folyamat során megbukott, ahogy készült, nem volt egyeztetés, nem volt konszenzusra törekvés, nem voltak bevonva a szakértők. Az a sok-sok nemzetközi tapasztalat, ami rendelkezésre áll az elmúlt évtizedekben Európában, nem lett felhasználva, hanem pont ezzel ellentétes, az arányosságot súlyosan sértő alapelvek kerültek ebbe a törvénybe. Az egész világon, egész Európában az arányosságra törekvés jellemző, nemzetközi szakértők is emellett teszik le a voksot, ehhez képest ez pont ezzel ellentétes, valamiféle homályos és alapvetően a kormányzás stabilitására vonatkozó elvek alapján.

Nézzük tartalmi szempontból, milyen súlyos hiányosságai vannak ennek a törvénynek! Az egyik maga az arányosság kérdése, ami önmagában egy jogelvnek tűnik, de valójában nem másról szól, mint arról, hogy a választók akaratát visszatükröző parlamentet hozzon létre egy választási rendszer.

Miért is írnak ki egy választást egy országban, tisztelt képviselőtársaim? Nem azért, hogy az egyik párt hatalmát bebetonozzák, hanem azért, hogy a választók akaratából jöjjön létre egy olyan népképviselet, ami megegyezik a választók akaratával, az ő szándékával. Nem lehet valamiféle homályos kormányzati stabilitásra hivatkozva jelentősen eltérni ettől a népakarattól. Azt gondolom, hogy egy választási rendszer annál jobb, minél jobban a választók közvetlen szándékát tartalmazza, és annál rosszabb, minél jobban ebbe súlyosan beavatkoznak.

Nem lehet "a győztes mindent visz" elvét követni. Nem lehet visszahozni az athéni demokráciába a cserépszavazás intézményét, hogy akinek eggyel több szavazata volt, annak egyben igaza is van. Ez a rendszer, amit önök rá akarnak erőltetni a Magyar Köztársaságra, ez 2010-ben olyan parlamentet hozott volna létre, ahol csak narancsszínű egyenruhában lehetett volna megjelenni ebben a tisztelt Házban, 80 százaléknyi Fidesz-KDNP-képviselő ülne itt, ebben a Házban, úgy, hogy 52 százalék volt a támogatottsága a Fidesz-KDNP-nek.

2002-ben és 2006-ban pedig pont a választók akaratával ellentétes kormány alakulhatott volna, az nyerte volna a választásokat, aki kevesebb szavazatot kapott volna. Ezt a jogelvet, ami az arányosságot jelenti, nem lehet felülírni a kormányzati stabilitásnak valamilyen homályos jogfogalmával. Bízzuk a választókra, hogy milyen kormányt szeretnének, nem lehet okosabb a törvényhozó, mint maga a nép.

A választókerületekkel kapcsolatosan: azt gondolom, hogy önmagában példátlan az, hogy olyan jelenlegi, a törvényben szereplő választókerületeket hoznak létre, ahol az ellenzéknek, a mostani ellenzéknek, a későbbi kormányzó pártnak sokkal több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy megnyerjen egy egyéni választókerületet. Azt gondolom, hogy ez önmagában olyan súlyos, mindenféle jogelvet sértő tényállítás, amely elfogadhatatlan.

Aztán önmagában az egyéni választókerületekkel probléma van. Jól hangzik az, hogy legyen az állampolgároknak közvetlen képviselete. De fel kell tenni azt a kérdést, hogy lehet-e 80-90 ezer embert, egymástól néha 80-100-120 kilométerre lévő településeket ilyen infrastruktúrával egy országgyűlési képviselőnek tisztességgel és becsülettel képviselni.

Természetesen az MSZP nyitott arra, hogy legyen tárgyalás arról, hogy ha vegyes rendszer és egyéni választókerületek lennének, akkor ezt hogyan lehet az arányosság sérelme nélkül megoldani. Ez a jelenlegi rendszer erre nem alkalmas.

Aztán látjuk, hogy manipulatív módon vannak meghúzva az egyéni választókerületek határai. Hogy mást ne mondjak, Budapesten létrejön egy olyan választókerület, ahol a Duna mint természetes vízválasztó, természeti, földrajzi adottság sem akadálya annak, hogy a Gellérthegy és az Üllői út egy választókerülethez tartozzon. Négy budapesti közigazgatási egység, az I., az V., a VIII. és a IX. kerület keveredik bele ebbe a választókerületbe.

Ez jól példázza azt a szándékot, azt a manipulatív, nyilván a Fidesz-KDNP boszorkánykonyhájában összefőzött fércmunkát, ami ezt a választókerületet létrehozza.

Nagy-Britanniára szoktak hivatkozni, hogy ott a többségi rendszer milyen jól működik. Igen, azt elfelejtik elmondani, hogy ott egy történeti alkotmányon alapuló, több évszázados kétkamarás demokrácia működik királyság formában, és teljesen más hagyományokkal, kulturális berendezkedéssel. Nem lehet pozitív példának felhozni, hacsak nem akkor, amikor az egyéni választókerületekről beszélünk.

Tisztelt Ház! Magyarországon ez a jelenlegi törvényjavaslat politikai döntéssé teszi azt, hogy egy választókerület határa hol lesz. Nem szakmai kérdés lesz, hanem gombnyomással, politikai döntéssel kell ezt eldönteni. A sokat hivatkozott Nagy-Britanniában egy független, nagy tekintélyű szakemberekből álló grémium dönt erről a kérdésről.

Elérkeztünk a kompenzáció kérdéséhez, az a paragrafus, amit a törvény tartalmaz, önmagában egy justizmord: azt kompenzálja, aki győz. Aztán egy szavazat kétszer érvényesül a javaslat szerint, hiszen az egyéni mandátum megnyerésénél érvényesülő szavazat utána még egyszer érvényesül az országos listán. Mintha a bankigazgató kapna szociális segélyt, kérem szépen.

Aztán az országos lista összekeveredik a kompenzációs listával, egy nagy kalapba bekerül, aminek az a végeredménye, hogy pont a célja nem érvényesül, nem kompenzál, semmit nem változtat az arányokon. Sok millió ember szavazata a kukába kerül ezáltal, nincs értelme így, ebben a formában.

Aztán beszélni kell arról, hogy olyan rég elfeledett intézmény kerül újra bevezetésre, mint a cenzus. Lakóhelyi cenzus, hiszen aki nem a Magyar Köztársaság területén lakik, annak a szavazata kevesebbet ér; nemzetiségi cenzus, hiszen aki nemzetiségnek vallja magát, az csak nemzetiségi listára szavazhat, országos pártlistára van. És valahol valamilyen kulturális cenzus, hiszen az előzetes regisztráció bizony az alacsonyabb iskolázottságú választópolgárokat sérti.

Tisztelt Ház! Ezért ezek a hibák nem orvosolhatóak. Ez a törvényjavaslat gyógyíthatatlan beteg. Nincs más út az előterjesztők számára, mint ennek a törvénynek a visszavonása, és újra tárgyalóasztalhoz ülni, pártelnöki, frakcióvezetői, szakértői szinten. Nemzeti konszenzust kell teremteni a nemzeti együttműködés kormányának, és nem egyéni képviselői indítványokkal operálva, megpróbálni pártérdeket érvényesíteni az Országgyűlésben. Ennek a törvénynek, ennek a törvényjavaslatnak mintha az lenne a célja, hogy a demokráciát végképp eltörölni.

Ezért kérném a tisztelt előterjesztőket, vonják vissza a javaslatot, és kezdjük a nemzeti konszenzust érdemi tárgyalásokkal.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 44 2011.12.02. 2:00  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Figyelmesen hallgatva az ellenzéki pártok képviselőit a vezérszónoklatoknál, szeretném leszögezni, hogy a Fidesz-KDNP előterjesztőinek vezérszónoklatában szereplő konszenzusból, amely az ellenzéki pártokra is vonatkozott, hogy milyen konszenzussal, milyen széles körű támogatottsággal kívánják ezt a törvényt elfogadni, egyetlen árva szó nem igaz. Szó sincsen semmilyen konszenzusról, sem a Magyar Szocialista Párt részéről, amelynek 48 képviselője van, tisztelt Balla képviselő úr, egy másik párt az, amelynek 14 van, csak a tények kedvéért szeretném elmondani (Közbeszólás az LMP soraiból: Tizenöt!), ott sem stimmel a szám, de mi 48-an vagyunk, és szeretném megnyugtatni Balla képviselő urat, hogy nem lesz olyan, amikor 14 MSZP-s képviselő lenne (Balla György: Szerintem sem!), lényegesen több lesz. De visszatérve a fő témára: óriási csúsztatás, már-már a hazugság kategóriája bármiféle konszenzusról beszélni.

Egypárti javaslattal állunk szemben, tisztelt Ház, egyetlenegy párt, illetve annak egy tagozata, a KDNP az, amely ezt támogatja, mindenki más ellenzi ezt a törvényjavaslatot. De hogy én se kerüljek a csúsztatás vagy a hazugság bűntettébe, azért azt el kell mondani, hogy van egy pontja ennek a javaslatnak, amelynek egy részelemét valóban támogatja egy ellenzéki párt, ez a határon túliak szavazata; ezenkívül minden másban szöges ellentétben áll valamennyi ellenzéki párt az önök javaslatával.

Tehát nagy tisztelettel kérem, hogy kíméljük meg egymást attól a szóismétléstől és mondatismétléstől, hogy mennyi elemét támogatják mások - szó sincs erről. Kizárólag egyetlenegy pártszövetség az, amely ezt a javaslatot támogatja, ezért azt gondolom, hogy alapvetően más a konzekvenciája ennek a törvényjavaslatnak, ami nem tud más lenni, mint az azonnali visszavonása. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 66 2011.12.02. 2:06  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy mondatban visszatérnék arra, hogy hogy hivatkoznak mindig konszenzusra a Fidesz-KDNP-s fölszólalók. Amikor valamelyik párt javaslatában szerepel az a szó, hogy "parlamenti küszöb", "ajánlószelvény" vagy "egy forduló", akkor önök behivatkozzák, hogy lám-lám, itt ebben konszenzus van, csak az a probléma, hogy ezt nem úgy képzeljük, nem úgy gondoljuk, mint ahogy önök ezt utána értik. Tehát arra kérem önöket, hogy se az egy fordulót, se a küszöböt, se az ajánlószelvényt ne használják úgy, mint egy konszenzusos közmegelégedést.

De ennél sokkal fontosabb, hogy önök ebben a vitában ezzel a törvényjavaslattal elérték azt, hogy olyan dolog nőtt össze, ami egyébként nem tartozik össze. Egyet kell értsek Novák Előddel abban, hogy soha még nem volt olyan törvény, amit annyira széles körű társadalmi vitára kellett volna bocsátani, mint ezt a választójogi törvényt. Nem a Parlament falai között meg mindenféle albizottságokban kell állegitimálni ezt az ügyet, hanem az emberek választójogát, azt, ami több mint 8 millió embert érint Magyarországon, nagyon széles társadalmi vitában kell megvitatni az ország előtt, és nem a Parlament falai közé bezárkózva, albizottságokban, ügyrendi szavazásokkal, a kétharmados többséggel visszaélve.

(11.40)

Fel kell tenni gyorsan néhány kérdést, amit látni kell a vita elején, hogy miért alakultak így ezek a dolgok. Az egyik az, hogy mi indokolta ezt az albizottságot ahelyett, hogy széles körű társadalmi vita lett volna. Fel kell tenni azt a kérdést, hogy miért a parlament dönt az egyéni választókerületek határairól, de ha már a parlamentre akarják az egyéni választókerületet oktrojálni, akkor folyamatában nem ugyanolyan jogai voltak az országgyűlési képviselőknek, hiszen vannak, akik ismerték - Novák Előd említette is őket -, és vannak, akik meg nem ismerték ezt a folyamatot.

Tehát tele vagyunk kérdésekkel, tele vagyunk már, és nem is a tartalmi ügyet illetően, mert ugye azokról már rengeteg szó esett, hanem eljárásjogi értelemben is nyilvánvalóan csak illegitim lehet ez a törvényjavaslat, ezért továbbra is a visszavonást kérjük. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 70 2011.12.02. 2:09  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Most egy részletkérdést emelnék meg annyira - az ajánlószelvény-gyűjtéssel kapcsolatos módosításokról és arról, hogy az ajánlás rendszere hogyan is működne -, visszautalnék arra, hogy 2010 júliusa óta, tehát még az önkormányzati választások előtt óta van beadva az MSZP részéről egy olyan törvényjavaslat, ami az ajánlószelvény-gyűjtést és magát az ajánlószelvényt biztonságosabbá, védettebbé, és a visszaéléseket gyakorlatilag kizárttá tenné. Ezeket annak idején az albizottság azért nem vette napirendre, hogy majd később - pedig az LMP és a Jobbik is támogatta, tehát ellenzéki összefogás volt -, azért nem vette napirendre, hogy ráérünk még ezzel foglalkozni. Hangsúlyozom, az önkormányzati választások előtt voltunk, és nagyon sok olyan anomáliától megkímélte volna magát a magyar társadalom, amiket Novák Előd egyébként nagyon helyesen az előbb felsorolt. Arra se tartotta érdemesnek a kétharmados többség, hogy erről a tárgysorozatba-vétellel kapcsolatban vita legyen.

Mi is ez röviden? Ugye, az MSZP nem az ajánlás ellen van. Az ajánlás egy jó dolog, mert önmagában kapcsolatot létesít a választópolgár és a politikus között. Nem az ajánlás szisztémájával, nem a rendszerével, hanem annak a részletkérdéseivel van probléma: az ajánlószelvények a mai napig könnyedén hamisíthatóak, nem tartalmaznak egyedi azonosítót, sem biztonsági védettséget, nagyon könnyedén lehet utána illegitim módon felhasználni, a megsemmisítés szabályai nincsenek pontosan meghatározva, és meg lehet azt tenni, hogy valaki összegyűjt ajánlószelvényt, és utána nem adja le. Azt gondolom, hogy ezekre egy kitűnő törvényjavaslat fekszik még a mai napig az albizottság előtt, nem képes ezen átlendülni.

Kérném a tisztelt KDNP-s és fideszes képviselőtársaimat, hogy bizonyítsák be, hogy igenis lehetnek az ellenzéknek jó kezdeményezései, és az ajánlás rendszerét, amit önök is támogatnak, tegyük biztonságosabbá, tegyük olyanná, hogy megszüntetjük a feketepiacot ezen a területen.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 94 2011.12.02. 2:10  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Távol áll tőlem, hogy megvédjem a Fidesz pártigazgatóját, de azt gondolom, hogy nála sokkal-sokkal illetékesebb urak hiányoznak most innen, hiszen lehet, hogy van olyan az előterjesztők közül, aki aláírta ezt a törvényjavaslatot, de azok, akik ezt fémjelezték, jelesül a nemzetbiztonsági bizottság mélyen tisztelt alelnöke, Gulyás úr nincs itt köztünk, nincs itt Lázár frakcióvezető úr köztünk, az expozét elmondó Kósa polgármester úr sincs itt, tehát azt gondolom, hogy ilyen szempontból valóban súlyos hiányérzetünk van az üggyel kapcsolatban.

Viszont azt kell mondanom, hogy Csenger képviselő úr új színt hozott a Fidesz-KDNP részéről, akit üdvözölhetünk a fedélzeten, hiszen tartalmilag hozzászólt a vitához, vitába bocsátkozott. Ez egy új szín az ügy szempontjából, hiszen idáig kizárólag olyan hozzászólásokat hallhattunk, amelyek vagy személyeskedők voltak, vagy felelősségáthárítók voltak, de az ügy tartalmáról egyetlenegy mondatot sem hallottunk ilyen szempontból.

Azt gondolom, hogy az egyenlő választójog kapcsán meg lehet világítani, mit is várhatunk egy olyan törvényjavaslattól, amely már rögtön a legelső feltételnek nem tesz eleget. Azt írja a hatályos alkotmány, hogy a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján közvetlenül és titkos szavazással választanak. De az önök alaptörvénye, amely szintén egypárti - ezzel nagyon hasonlít a mostani törvényjavaslathoz -, szintén általános és egyenlő választójogról beszél. Azt gondolom, ha ez az egyenlő a fideszi testvéries, nagy testvéries gondolatot jelenti, akkor nem sok jót várhatunk, hiszen ha már az "egyenlő" szót, ami elég egyértelmű, hogy mit jelent, nem lehet betartani mint alapelvet, hiszen háromféle választójog van az önök javaslatában, vannak a határon túliak, akiknek nagyon keveset ér a választójoga, vannak a nemzetiségi listára szavazók, akiknek szintén igen keveset, és van a többi választó; ha már ennek az alapelvnek nem felel meg, akkor mit is várhatunk egy ilyen törvényjavaslattól.

Tehát továbbra is az egyetlen helyes út a törvényjavaslat visszavonása. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 98 2011.12.02. 2:11  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem akarok visszaélni azzal, hogy személyemben érintett Balla képviselő úr. Semmilyen problémám nincs önnel az égvilágon, és megtisztel, hogy ön is érdemi vitába bocsátkozott, hiszen legalább fölhozott egy olyan érvet, hogy egy nagyon rossz korábbi választókerületi térkép alapján most lehet egy még rosszabbat csinálni. Hiszen ez volt az ön érve, hogy korábban Szolnokon volt valami olyan, ami nem volt jó, és ez rögtön legitimálja azt, hogy lehet rosszabbat csinálni. De legalább ön vette a fáradságot, és érdemi vitába bocsátkozott.

Azt meg csak hozzáteszem, hogy nem az ön képviselői meg egyéb tisztségét leértékelve, de ebben az előkészítő szakaszban sokan voltak, akik a Fidesz-KDNP-t megjelenítették. Remélem, nem veszi sértésnek, és tényleg nem azzal a szándékkal mondom, de nem ön, hanem több Fidesz-KDNP-képviselő volt, aki ebben az ügyben hosszú hónapok alatt megnyilatkozott. Volt ennek felelőse, volt ennek frakcióvezetője, volt ennek témafelelőse, volt albizottság, tehát ebből a szempontból azt gondolom, öntől nagyon tisztességes és korrekt megoldás, hogy ebből a viszonylag széles halmazból ön vállalja, és ha nehézkesen is, de vitába bocsátkozott az ügy tartalmáról, a lényegi kérdéseiről. De ez nem menti azokat, akik nevüket és arcukat és véleményüket adták ehhez a törvényhez, és nincsenek itt. Ebben természetesen államtitkár asszony is kivétel, hiszen részben érintettként itt van. Tehát nem azokra vonatkozik, de azért tényleg fölháborító, hogy egy ilyen fajsúlyos törvényjavaslat vitájánál, aminek azért - azért hozzáteszem - a nemzetközi próbát is ki kell majd állnia, ebben Balla képviselő urat érte az a megtiszteltetés, hogy védi a védhetetlent ilyen szempontból.

Tehát nem önnek szól, de tényleg át kell gondolni azt - és itt nem az ellenzéki képviselők névsorolvasásáról van szó, hogy nincs itt, hiszen nem ők az előterjesztők. Nem mi okozzuk a problémát. Azok okozzák a problémát, akiknek a nevei az előbb elhangzottak. Itt kellene hogy legyenek, és legalább küzdenének a védhetetlen érdekében. Az nem megoldás, hogy ideküldik azokat, akik egyébként ebben nem vettek részt. Nem azt mondom, hogy nem illetékesek, hiszen az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei is azonosak, de mindenképpen elgondolkodtató, hogy mit üzen a társadalomnak a Fidesz-KDNP ezzel a nem részvétellel.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 128 2011.12.02. 2:10  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Bemutatkoznék Balla képviselő úrnak. Nagyon nehezen megjegyezhető nevem van, Molnár Zsolt vagyok, egyébként pedig a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a tisztelt Ház javaslata alapján.

Sajnálattal hallottam az ön hozzászólását, amelyben a legfontosabb érdemnek a 199 vagy 200 főt önmagában jelölte meg. Ez természetesen egy helyes javaslat, de hogy ez a legfontosabb, önmagában egy szám, a magyar választási rendszer átalakítása, ezt mondta Balla képviselőtársunk, csak Kósa Lajosnak mondom, hogy nem volt itt a teremben, negyedórával ezelőtt ez volt a legfontosabb, amit kiemelt, hogy kevesebb képviselő lesz - támogatja az MSZP önmagában ezt a javaslatot. Annyit még segítek Balla képviselő úrnak, hogy itt erre a kis táblára ki van írva a nevem a felszólalásom alatt, tehát hogyha esetleg memóriazavar lenne, ott, azon a kis táblán meg a másikon látszik.

Ami viszont sajnálatosabb, Nagy-Britannia példája. Nyilván Balla képviselőtársam hiányzott történelemóráról, amikor Nagy-Britanniának vagy közkeletű nevén, bár tudom, hogy nem ugyanaz, de a történelemórán ezt a kifejezést ritkán használták, hogy Nagy-Britannia, ott tipikusan Anglia néven futott. A történelmi berendezkedése alapvetően radikálisan eltér nemcsak a kontinenstől, hanem különösen Magyarországétól, ahol sajnos a demokratikus hagyományoknak nincs akkora, több évszázadra visszanyúló hagyománya. Sajnos, 1945 után egy jó darabig nem demokratikus berendezkedésben éltünk. Nagy-Britanniában, Angliában viszonylag sokáig, viszonylag régen demokratikus berendezkedés van, kétkamarás országgyűléssel, történeti alkotmánnyal, a fékek és egyensúlyok kitűnően működő rendszerével, uralkodóval. Tehát teljesen más a társadalmi berendezkedése.

Nem jó példa felhozni azt a több száz éves hagyományokra visszatekintő választási rendszert, viszont ha csinálunk egy újat, és ha a világban bárhol csinálnak új választási rendszert, akkor legkevésbé az angol példát veszik át, ahol egyébként Nagy-Britanniában is nagyon komoly erőfeszítések vannak azért, hogy változtassák meg ezt a választási rendszert (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hiszen ott is rendkívül aránytalan.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 236 2011.12.02. 1:59  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kontur Pál folytatta ott, ahol szerda este befejezte. Megtudtam, hogy édesanyám és édesapán a kommunista rendszer diktatúráját szolgálta, most hasonlósan színvonalas hozzászólására toppantam be a terembe. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)

De nem ez a lényeg, nem hanem sokkal fontosabb kérdésekről van szó, és azt gondolom, hogy a stabil kormányzás fontos indok, amikor egy választási rendszert készít elő egy törvényhozó vagy egy egyéni képviselő, vagy akár több képviselő. Ugyanilyen fontos indok az arányosság, és óriási félreértés, amikor ezt a kettőt szembeállítjuk egymással. A Magyar Szocialista Párt tud olyan javaslatot, és el tud képzelni olyan választási rendszert, amikor ez a kettő együtt érvényesül. Az egyéni választókerület is belefér az arányos választási rendszerbe, az országos lista is belefér, viszont szükség van olyan kompenzációra, ami tényleges kompenzációt jelent, mert a kompenzáció és a győztes mandátum nem fér össze, hiszen pont a vesztest kell kompenzálni, aki vélelmezhetően a következő választásokkor jó eséllyel a mostani kormánypártból fog kikerülni.

Ezért azt javasolnám, hogy azt a szürreális elemet, hogy egy szavazat kétszer érvényesüljön - egyszer, amikor győztes mandátum lesz belőle, és egyszer pedig, amikor a győztest illető kompenzációra kerül föl -, mindenképpen meg kell szüntetni. Az MSZP nyitott egy olyan választási rendszer megalkotására, ahol egyidejűleg megjelenik az egyéni választókerület, az országos lista és egy önálló kompenzációs lista, ami a vesztes töredékszavazatok gyűjtőhelye lenne. Egy ilyen választási rendszer megalkotására nyitottak vagyunk. Nem ragaszkodunk a kizárólag listás választási rendszerhez, viszont annak az egyik előfeltétele, hogy ezt, ami most van, vissza kell vonni, újra tárgyalóasztalhoz kell ülni, újra szakértőket kell bevonni, pártelnöki, frakcióvezetői szinten kell ezt végezni, és nem az éj leple alatt, egyéni képviselői indítványokkal kell mindezt megtenni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 260 2011.12.02. 2:06  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy az MSZP korábbi javaslata, ami egy listás választási rendszert javasolt, azoktól a méltatlan és mellébeszélő vitáktól kímélte volna meg a tisztelt Házat, hogy az egyéni választókerületek határait hogyan kell meghúzni, hogy kinek kell erről döntenie, hogy politikai gombnyomással kell eldönteni azt, hogy egy egyéni választókerületnek hol van a határa, hogy esetleg az önök által sokat említett Nagy-Britanniában egy független köztiszteletben álló szervezet dönt erről, és nem politikai gombnyomással döntenek ilyen kérdésekről, ez az előnye a listás választásnak.

De említeném, hogy az MSZP enged ebből az álláspontjából, egy vegyes rendszert is el tud fogadni, ahol egyéni választókerületek működnének. Visszatérnék arra a problémára, hogy a koalíciós kormányzás és a stabil kormányzás kérdése nem lehet valamiféle torzszülött kérdés. Nem lehet úgy beszélni arról, hogy Jézus Mária, nem egypárti kormány jön létre, és aggódni kell azért, hogy a nép esetleg úgy dönt, hogy nem ad egy pártnak teljes felhatalmazást.

Azt gondolom, hogy a nép szava Isten szava. Ahogy a nép dönt, azt tudomásul kell vennünk. Ha a népnek az az akarata, hogy nem akar stabil kormányzást, már olyan értelemben, hogy koalíciót szeretne, akkor ezt tudomásul kell venni, és nem úgy beszélni a koalíciós kényszerről, mint egy kényszerházasságról. Azt gondolom, hogy nagyon jó koalíciós kormányok működtek Magyarországon, és nagyon rossz egypárti kormánynak vagyunk most tanúi. (Folyamatos közbeszólások a kormánypártok soraiból.) De ez önmagában nem lehet érték, akkor sem, ha indulatokat vált ki ez az egyszerű ténymegállapítás.

Ne akarjuk leváltani a népet, és ne akarjunk okosabbak lenni nála, tisztelt Fidesz-KDNP-s képviselőtársaim, fogadjuk el, hogy amilyen döntést hoznak, az mindig helyes döntés. Ehhez képest manipulatív módon lehet persze olyan választási rendszert létrehozni, ami belenyúl a nép akaratába. Minél jobban visszatükröződik abban a tükörben, amit egyik Fidesz-KDNP-s képviselőtársam reggel javasolt, hogy nézzünk bele; azt gondolom, hogy minél jobban azt tükrözi a tükör, amit a nép akar egy választási rendszerben, annál jobb egy választási rendszer (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és minél jobban torzít, annál rosszabb.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 276 2011.12.02. 2:01  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Ertsey Katalin iránti tiszteletből nagyon gyors leszek. Gulyás képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy én abban vagyok biztos, hogy a választók olyan választási rendszert támogatnak, és azon belül a kormányzóság, a kormányozhatóság és az arányosság közül azt támogatják, amire szavaztak. Nem szeretik az emberek, ha torzul a szavazatuk, az emberek azt szeretik, ha olyan arányban lesznek képviselők a parlamentben, amilyen arányban szavaztak valakire. De én azt gondolom, hogy ez egy társasházi közgyűlésre is igaz, vagy egy őrsvezető-választásnál is mindenki azt szereti, ha annyit érvényesül a szavazata, és annak az legyen a következménye a döntéshozatalnál. Tehát én azt gondolom, hogy ez teljesen világos.

Láng Zsoltnak, II. kerület polgármesterének gratulálunk, megnyerte a választást vasárnap, de 34 százalékos részvételből azért olyan mély következtetéseket levonni nem szabad, hiszen ugyanebben a választókerületben (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) egy évvel ezelőtt 77 százaléknyian mentek el szavazni, most 34 százaléknyian. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Ezzel együtt természetesen gratulálunk a kerület polgármesterének.

Azt gondolom, hogy egy választási rendszerben az, hogy leváltható-e a kormány vagy nem, egy nagyon fontos ismérv, de talán ennek a mikéntje is fontos: nem mindegy, hogy az emberek többségi döntésével váltható le egy kormány, vagy úgy, hogy 80 százaléknyi szavazat kell ahhoz, hogy nagy nehezen le lehessen váltani egy kormányzatot. Tehát ez közel sem lényegtelen kérdés.

Én csak azt a költői kérdést teszem fel, hogy jó lehet-e egy olyan választási rendszer, demokratikus lehet-e, jogállami lehet-e, amelyben nem a választók többségének az akarata érvényesül, magyarul: az tud kormányozni vagy az is kormányozhat, aki nem kapta meg a szavazatok többségét, azok viszont nem kormányoznak, akik megkapták ezt. Ez a választási rendszer 2002-ben és 2006-ban olyan eredményre vezetett volna, amit az emberek nem akartak, az összességében kevesebb szavazatot kapott párt kormányzott volna. Nyilvánvalóan - megválaszolom a költői kérdést - nem lehet jó egy olyan választási rendszer, ahol a kevesebb szavazatot kapott párt különböző területi praktikák következtében mégis kormányozhatna.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 308 2011.12.02. 1:56  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A technikai koalíció egy picit megrepedni látszik, mert Novák képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy az MSZP nem azért kívánja az ajánlás rendszerét fenntartani, mert bármiféle illegitim listái lennének. Az MSZP-nek olyan listái vannak, amelyek minden adatkezelési szabálynak megfelelnek. Többször vizsgálta ezt a rendőrség, az adatvédelmi biztos, tehát kizárólag a jogszabályoknak megfelelő adatbázissal dolgozik a Magyar Szocialista Párt.

Az ajánlást azért akarjuk fenntartani, mert szükség van arra, hogy a választópolgár és a politikus között kapcsolat létesüljön. Nagyon fontos, de szigorú szabályok mellett lehet ezt az ajánlási rendszert fenntartani. A jelenlegi nem alkalmas arra, hogy biztonságosan és törvényesen működjön. Nagyon komoly szigorításokra van szükség ahhoz, hogy az ajánlószelvény-gyűjtés fennmaradhasson. Felhívnám a figyelmet arra, hogy ott nyugszik jelen pillanatban is az Országgyűlés előtt egy olyan törvény, amit nem volt hajlandó a Fidesz-KDNP tárgysorozatba venni.

Kósa képviselőtársamnak tisztelettel mondanám, hogy helyes adatokból helytelen következtetéseket vont le. 2002-ben és 2006-ban, ha ilyen választási rendszer lett volna, mint amit most benyújtottak, akkor a legtöbb szavazatot elnyert párt helyett egy kevesebb szavazatot kapott párt kormányozhatna. Nem arról van szó, hogy az abszolút többséget el nem ért párt sok szavazatot kapott volna, hanem arról, hogy a kevesebb szavazatot kapott párt kormányozhatott volna. '94-ben a Magyar Szocialista Párt kapta a legtöbb szavazatot, igaz, hogy nem az abszolút többséget ilyen szempontból.

Az sem igaz állítás, hogy az emberek ne az arányos rendszert támogatnák. Az emberek olyan választási rendszerben hisznek, hogy a leadott szavazatuk érvényesüljön, és olyan arányban képződjön mandátum, amilyen arányban szavaztak, és semmilyen torz rendszert nem támogatnak. Nem szeretik az emberek, amikor hülyének nézik őket.

Köszönöm szépen. (Dr. Schiffer András tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 341-343 2011.12.02. 2:04  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Gaudi képviselőtársam javaslata az imént elindította a Jobbik Magyarországért Mozgalmat egy olyan úton, amelyen nem olyan nagyon sokára a Fidesz egyik tagozataként a jobbikosok (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Legfeljebb fordítva!) Fidesz-képviselőként, a Fidesz-listáról bejutva fognak ott ülni úgy, ahogy láttuk a kisgazdákról, a nemzetifórumosokról meg több olyan, gittegyletszerű pártképződményekről. Nyilvánvalóan Gaudi-Nagy Tamás abból... (Zaj.) Bocsánatot kérek, figyelmet kérnék szépen.

Nyilvánvalóan Gaudi képviselő úr tanulmányozta a II. kerületi eredményt, ahol a Jobbiknak sikerült a 3,7 százalékos eredményt elérnie, ami nyilván aggodalomra ad okot, hiszen az 5 százalékos bejutási küszöbbel problémák lennének. A Magyar Szocialista Párt ebben a választókerületben 30,5 százalékot ért el. (Közbeszólás a Jobbik soraiban: A független Lévai Katalinnal.) Teljesen világos az, hogy aggódnak, a Fidesz listájáról néhányan oda beülhetnek, és ott fognak majd, Turi-Kovács Béláékhoz hasonlóan beszélni ilyen szempontból... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Csak mi nem vagyunk hazaárulók.) Mi sem vagyunk hazaárulók, ez teljesen egyértelmű és világos. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: MSZMP-jogutódok vagytok. Fel lesztek oszlatva, a vagyonotok el lesz véve. - Közbeszólások.)

ELNÖK: Képviselőtársaim! Képviselőtársaim! Molnár Zsolt képviselő úrnál van a szó. Arra kérek mindenkit, hogy hallgassák meg.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Láthatóan aggodalmat okozott a II. kerületi választás ténye a Jobbikban. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem okozott gondot.) Természetesen elindulnak a nagy testvér irányába, hogy hátha befogadja majd őket, és tagozati jelleggel működve hős küzdelmet tudnak folytatni. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Megyünk tüntetni az amerikai követség elé.) Érdekes választási együttműködés lesz. Egyébként ebben a formában, mondjuk, már érthetők a közös lista szabályai ilyen szempontból, nem kell aggódniuk majd a jobbikos képviselőknek, mert tág és nagy lesz az a Fidesz-KDNP-lista, amin el fognak férni majd jobbikos képviselőtársaim. Gaudi-Nagy Tamás majd onnan, azokból a padsorokból mondhatja a magáét (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Melyik filmet nézed?), és akkor majd vissza fogjuk játszani neki a korábbi parlamenti fölszólalásait.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 349 2011.12.02. 2:06  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megtudtam, hogy nem vagyok méltó képviselője ennek a Háznak, vagyunk még néhányan sajnos így.

A Magyar Szocialista Párt támogatja a kettős állampolgárság intézményét, és mélyen elkötelezett a határon túli magyarok, különös tekintettel a Kárpát-medencei magyarok ügyei iránt, a nemzeti integráció iránt. Trianont mi is nemzeti sorstragédiának tartjuk, azonban azt gondoljuk, hogy óriási és stratégiai hiba, a határon túli magyarság elárulása, ha a magyar belpolitikát, a magyar pártprogramokat a magyar belpolitikai kampányt akarjuk exportálni Székelyföldre meg a többi határon túli területre.

Higgyék el, a határon túli magyaroknak - hiszen magam is évente kétszer-háromszor Székelyföldön és Erdélyben járok - nagyon sok elvárásuk van a Magyar Köztársasággal szemben. A kettős állampolgárság ilyen volt, jogos elvárás volt.

(17.30)

De nincs olyan elvárásuk, hogy a magyar pártokra szeretnének szavazni. Nyilván, ha megkérdezzük őket, akkor nem utasítják vissza, azonban nem teszik hozzá ennél a megkérdezésnél, hogy milyen konfliktusokat fog okozni ez a kérdés.

Aztán azért van ennek a kérdésnek egy komoly biztonsági, ha kell, nemzetbiztonsági vonatkozása is. Ha igazak azok a megnyilatkozások, hogy nemcsak konzulátuson lehet majd szavazni, hanem adott esetben levélben vagy abszurdabb módon interneten, akkor azért ne felejtsük el, hogy nem feltétlenül velünk kizárólag baráti viszonyban lévő országok esetében komoly kockázatot hordoz, és a magyar törvényhozás, a magyar választások legitimitását kérdőjelezheti meg az, ha a román, a szlovák vagy az ukrán postának vagy az ottani internetszolgáltatónak leszünk kiszolgáltatva a törvényesség szempontjából.

Nem ez a legfontosabb érv, de azt is tudomásul kell venni, hogy ez is komoly problémákat okozhat, de legnagyobb baj, ha az ottani magyarság... - amely rengeteg dolgot elvár tőlünk, és rengeteg módon lehet nekik segíteni, de semmiképpen nem úgy, hogy a magyar pártpolitikát tesszük az ottani közélet részévé.

Megtapsolom magamat. (Tapsol. - Derültség.) Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 355 2011.12.02. 2:12  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Nyilván érintettség okán is - kezdeném Novák képviselőtársamnak néhány válasszal. A médiában sokszor szokták emlegetni a Simicska-Puch-tengelyt - most örömmel megtudtam, hogy most már van Kubatov-Molnár-tengely is. Különösen misztikus az a része ennek, ami a Parlament eldugott folyosóinak különböző homályos sarkaiban való egyeztetésekre utal. Föltárom azt a valóban tényszerű állapotot, hogy az önök képviselőtársával, aki a parlament jegyzője is, dr. Lenhardt Balázzsal - akit, amikor még általános iskolában osztálytársak voltunk, Lénárd Balázsnak hívtak, csak azóta megszállta az ősmagyar szárny, úgy lett Lenhardt belőle - például rendszeresen a '80-as években gombfociztam, és utána előfordultunk különböző futballmeccseken, és itt is szoktunk rendszeresen egyeztetni, és bevallom Novák képviselőtársamnak, nem arról, hogy a Jobbik és az MSZP hogyan fogja közösen legyőzni az LMP és a Fidesz közös listáját, hogy ilyen életszerű példákat mondjak ebből a szempontból.

Kubatov Gáborral valóban többször beszélgettem, valóban magam a '80-as évek elejétől nagy Honvéd-szurkoló vagyok; bizonyára majd Kontur Pál el fogja mondani, hogy ez is a pártállami múltamat jelenti, hogy Détári Lajos fociján nőttem föl; számomra ő volt az etalon, ebből nyilván következik, hogy valami erőszakszervezetnek voltam már látensen a tagja akkoriban. Nos, Kubatov Gáborról köztudott, hogy a Ferencváros nagy szurkolója, és valóban előfordult, hogy futballügyekben beszéltünk, némi kárörömmel, hiszen amikor még tavaly beszéltünk, arról volt szó, hogy magyar bajnokcsapat lesz a Fradiból - ez egy picit messzebb került innen.

Visszatérve arra, hogy miért nem támogatjuk, nincs előkészítve megfelelően ez a vizsgálóbizottság, és pártpolitikai célokat szolgál a Jobbik részéről, ezért nem támogatjuk, nincsen az MSZP-nek takargatnivalója semmilyen listaügyben. Ha meg kiderült, hogy a Fidesz részéről vagy bárki részéről valaki jogszabálysértést vagy bűncselekményt követ el, akkor ez természetesen elítélendő. Azt gondolom, az önmagában szánalmas, hogy a magyar parlament munkája során rendszeresen Kubatov Gáborról kell beszélnem; nem megvédeni akarom, de olyan misztikus és agyonmisztifikált szituáció, hogy nincsen itt, ettől még lehet a választási rendszerről sokkal többet beszélni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

És majd kérném elnök urat, miután ez személyes érintettség miatt volt, jelentkeznék majd újra, mert szakmai hozzászólásom is lenne. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 359-361 2011.12.02. 2:31  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretném mondani, hogy botrányos a szlovák államnak ez a politikája, azonban azt gondolom, hogy ha csak magyar állampolgárok lesznek, mert megfosztják őket a kettős állampolgárságuktól, akkor onnantól fogva viszonylag egyértelműsödni fog a helyzet ilyen szempontból. (Babák Mihály közbeszólására:) Én értem, hogy ott marad a lakhelyük. (Zaj.)

Szeretném mondani, hogy Novák képviselőtársam (Az elnök csenget.) ameddig a választójogi kérdésekkel foglalkozott, addig egész ígéretesen kezdte a mai napot. Amikor a Magyar Szocialista Párttal való konfrontálódásban és különböző legendáknak a terjesztésében lett érdekelt, nyilván akkor ütött rajta az a sérülés, amelyet a Betyársereg és Tomcat okozhatott rajta, és ilyenkor nyilván ennek a hatása lehet az, hogy... Szóval, ez olyan dolog, mintha engem a munkáspártiak megvernének rendszeresen. Értik, azért ez egy picit mégiscsak kínos. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ezt hagyjuk!)

Viszont mégis a lényegi részre térjünk...

ELNÖK: Képviselő Úr! Én úgy gondolom, hogy eddig, legalábbis amióta én vezetem a vitát, a személyeskedésektől mentes volt. (Dr. Molnár Zsolt: Elnézést kérek, nem személyeskedés.) Én azt hiszem, hogy nem érdemli meg a képviselő úr, hogy egy olyan inzultussal kapcsolatban most pejoratív megjegyzést tegyünk, amelyiknek a pontos lefolyását nem is ismerjük. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Amúgy sem tartozik ide.)

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Értem, köszönöm szépen, hát amit a sajtóban lehetett olvasni... Elnézést kérek Novák képviselőtársamtól, nem megbántani akartam, csak érzékeltetni a helyzet fonákságát.

Visszatérnék a határon túli magyarok kérdésére. Az önmagában szomorú, hogy más képviselőcsoportok tagjai, ha egy szocialista képviselő Székelyföldről beszél, akkor csak cinikusan tudnak hozzáállni, és mindig keresnek mögötte valami elfogadhatatlant, csak hazaárulásról és alibizésről tudnak beszélni. Nem tudom, ki tudja innen felidézni, hogy a Gyilkos-tónál milyen az ott sütött micshúsnak az illata, egyrészről. Vagy ki látta a Békás-szorosnál azt a tényleg lélekborzongató kis táblát, amin a k. und k. felirata van, ahol a Monarchia területe véget ért annak idején, a Magyar Királyság területe? Vagy pedig Marosfőn, amikor harmonikán játsszák a nemzeti dalokat? Azonban ennek ellenére azt mondom, hogy aprópénzre váltják azok, akik a határon túli magyarok szavazatáért cserébe exportálják a magyar belpolitikát oda, sekélyes belpolitikai célokat akarnak megvalósítani (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) azért, hogy az ottani magyarságnak fölrúgják a békéjét. Bocsánat, az incidens miatt néhány másodpercem elveszett, azonnal befejezem. Tehát az ottani magyarok a magyarságukra büszkék kint, és nem arra, hogy milyen pártpreferenciájuk és milyen párthovatartozásuk van.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 367-369 2011.12.02. 2:12  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Majdnem azt mondom, hogy könnyű a kicsit bántani, de ennél azért pragmatikusabb érveket fogok felsorolni.

Nem fogjuk támogatni a határon túli magyarok választójogát, azonban (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ne is folytasd!) azt gondolom, hogy ha ez a parlament meg fogja ezt szavazni, nincs kétségem felőle, hogy ez fog történni, akkor ezt tudomásul fogjuk venni. És egyébként személyesen annyit tennék hozzá, hogy ha figyelt volna, képviselő úr, és nemcsak demagóg módon, indulatosan beszélne, mert azt gondolom, ha fel kellene állni azoknak a képviselőknek most, akik gyűlöletpolitikából vannak itt, elnök úr (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból, többek között Babák Mihály: Ti szoktátok csinálni! - Az elnök csenget.), akkor jó néhány képviselőtársamnak ki kellene menni a teremből, ha csak a gyűlöletpolitika vezet itt embereket.

De ha figyelt volna, képviselőtársam, akkor (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: A magyarság szeretetében miről beszélsz?) azt mondtam, hogy nemzetbiztonsági kockázata lehet annak, hogy milyen módon... Bocsánat! (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gyűlölet...)

ELNÖK: Képviselőtársaim! Molnár Zsolt képviselő úrnál van a szó.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Arról beszéltem már, szinte tényként megállapítva, hogy ha bekövetkezik a határon túli magyarok választójoga, akkor milyen módon fog megtörténni az, hogy kockázatmentesen, korrekt módon történjen a szavazás.

Azt gondolom, tisztelt képviselőtársam, ha ezt a viszonylag egyszerű ok-okozati összefüggést le tudja vezetni, akkor ez azt jelenti, hogy belőlem már az az aggódás beszél, konkrétan a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatnak lesznek kitéve azok a magyar, határon túli állampolgárok, akik akár levélben, akár interneten, akár bármilyen módon akarnak szavazni.

Azt gondolom, ha ez önnek nem elég jó példa arra, hogy milyen felelősséggel viseltetünk a határon túli magyarok irányába, és beletörődve abba, hogy ha ez bekövetkezik, akkor a lehető legjobb megoldást kell rá megtalálni... Azok a felelőtlenek, hangsúlyozom, akik előbb találják ki ezt a megoldást, hogy legyen választójoguk, és nem gondolják végig, hogy ez milyen módon fog bekövetkezni, hogy ne a román postának legyen kiszolgáltatva a magyar választópolgár, nem is beszélve arról, hogy nyilván a román postának a román nemzetbiztonsági szolgálatokkal van kapcsolata. És nem feltételezek rossz szándékot idegen államoktól, de mindenféleképpen figyelni kell arra, hogy ne legyen ennek semmilyen olyan kockázata, ami (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nem tőlünk függ. Én azt gondolom, ez elég bizonyíték arra, hogy hogyan gondolkodunk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 379 2011.12.02. 2:03  1-390

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én azt gondolom, hogy ha már elvi éllel önök azon az állásponton vannak, hogy valamennyi magyar állampolgár szavazzon, nem támogatandó, de tolerálható ez a vélemény.

Azonban akkor már szerencsés lett volna egy olyan megoldást találni, idejük és hatalmuk megvan hozzá, amely ezt a választójogot nemcsak az alaptörvény és a hatályos alkotmány szerint tenné egyenlővé, hanem de facto is így lenne. Hiszen most le van írva, hogy ez egyenlő, ma többször volt róla szó, gyakorlatilag viszont háromféle választójog van. Ezek közül a magyarországi belföldire és a nemzetiségi magyarországira most nem térnék ki, sokat beszéltünk róla. Viszont a határon túli magyar állampolgárok számára megadott választójog, ami csak listás szavazást jelent, ilyen szempontból a legszerencsétlenebb, hiszen pártlistára szavaznak, nem maguk közül vagy nem egyéni képviselőket választanak, se nem egyénit, se nem maguk közül.

Megfontolandó lenne akkor már, hogy mégiscsak, ha már mindenféleképpen választójogot adunk nekik, akkor vagy maguk közül választhassanak, a magyar állampolgárok közül, vagy pedig legalább egyéni választókerületben, személyekre szavazhassanak. Hiszen ez a pártlistás, nagyon elvont szavazás, egy budapesti párlista, innen sok száz kilométerre lévő ottani magyarok - hangsúlyozom, magyarok és állampolgárok -, sokkal egyszerűbb és átláthatóbb lenne, ha ott tudnának szavazni egy ottani magyar állampolgárra vagy egy ottani választókerületben. Ez akkor legalább közelítené, miután az országon belül vannak egyéni választókerületek, legalább közelítené az egyenlő választójogot, mert azt gondolom, hogy az a demokráciafelfogás tükröződik vissza az egyenlőség szóban, ahol az egyik szavazat egy egészet ér, a határon túli magyarok szavazata az csak harmadot, hiszen nekik sem a győztes töredékszavazat, sem az egyéni mandátum nem adatik meg.

Érdemes lenne átgondolniuk, hogy ha már mindenféleképpen ragaszkodnak ehhez, akkor legalább egyenlő legyen, és valóban az ottani érdekképviseletet lássa el ez.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 162 2011.12.07. 2:01  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaudi képviselőtársam bizonyította, hogy ha nem ideologikus kérdésekről beszél, akkor szakmailag kitűnő hozzászólásokat tud elmondani.

Azt kell mondjam, hogy teljesen igaza van. Önmagában sokszor hallottuk érvként azt, hogy Nagy-Britanniában milyen a választási rendszer. Nagy-Britanniában egyébként egy független, igen tekintélyes testület dönt az egyéni választókerületekről, és az az abszurd, egy kicsit a banánköztársaságokra emlékeztető gondolkodás, hogy gombot nyomunk, és akinek több gombnyomása van, annak van igaza az egyéni választókerületet illetően. Azt gondolom, ez az európai demokráciákban nem elfogadható.

Hogy mennyire manipulatív viszont ez a választókerületi beosztás, ezt Dúró Dóra képviselőtársam az előbb említette, de én is mondanék egy példát, ami azt mutatja jól, hogy néha a több az kevesebb, illetve a kevesebb is tud győzni a több fölött. Miskolcon 138 ezer választópolgárra két egyéni választókerület jut, Szegeden 135 ezer választópolgárra viszont három. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból.) Erősen kérdéses, hogy ennek mi lehet az oka. Nem fér bele egyébként ez semmilyen logikai játékba.

A Velencei Bizottság ajánlásába is csak megerőszakolva lehetne ezt beletenni. Azt gondolom, hogy tetten érhető, hogy politikailag manipulálható ilyen értelemben ez a politikai döntéssel meghozott egyéni választókerületi rendszer. Azt gondolom, bízzuk ezt olyan szakértőkre, akik függetlenek a pártoktól, akiktől elvárható és a közbizalom el is fogadja, hogy olyan választókerületeket hoznak létre, amelyek nem pártérdekeket szolgálnak, és ilyen kirívó igazságtalanságokat, ilyen kirívó trükköket, amelyeket nagyon könnyű tetten érni, hiszen az előbbi szám a 138 ezer és a 135 ezer - az egyik esetében három, a másikban kettő -, azt gondolom, hogy a nagyon egyszerűen tetten ért tolvaj esetéhez hasonlít ilyen szempontból.

Ezért az lenne a javaslat, hogy induljunk el egy független bizottság irányába, amely képes és alkalmas ezeknek az objektív meghatározására. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 172 2011.12.07. 2:04  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A kétszer kettő akkor sem lesz öt, ha szavazunk róla, és akkor sem, ha kétharmados arányban döntenek arról, hogy kétszer kettő öt. Ebből az következik, hogy a választókerületek sem nem lesznek legitimek, sem nem lesznek arányosak attól, hogy az Országgyűlés gombnyomással akármilyen többségben ha úgy dönt, hogy ez így rendben van.

Nem jó ez a javaslat, amit önök tesznek, és az a hivatkozás, hogy a minisztertanácsi rendelet annak idején nem volt jó, egyetértek Gulyás képviselőtársammal, nem volt jó, de akkor az adott korban, 20-21 évvel ezelőtt kielégítette azt a minimumot, hogy annak alapján demokratikus választásokat lehessen tartani.

Azóta rengeteg idő eltelt, rengeteget fejlődött a magyar demokrácia, leszámítva az utóbbi másfél évet, ezért azt gondolom, hogy igenis, eljött az ideje annak, hogy tanuljunk ezekből a hibákból, és egy objektív, független testület által létrehozott egyéni választókerületekből induljunk ki, ami a közbizalmat is szolgálná, hogy nem párthovatartozás alapján szavaznak majd. Mit gondolnak a magyar választópolgárok, amikor azt látják, hogy a kormánypárti képviselők, teljesen mindegy, hogy milyen arányban, igent nyomnak majd az egyéni választókerületekre, az ellenzékiek meg nemet? Milyen választási rendszer, milyen nemzeti konszenzus ez, milyen objektív kritérium, és hova való? Biztos, hogy nem Európába ez a rendszer.

Azt pedig tisztelettel szeretném megkérdezni, hogy a 2010. május 17-én benyújtott vegyes választási rendszert tartalmazó Fidesz-javaslathoz képest mi változott az elmúlt időszakban, hogy ilyen radikálisan más, radikálisan aránytalan, összevissza, nem koherens rendszert kellett előterjeszteniük. Azt gondolom, hogy nem elbutultak azok a képviselők, akik ezt annak idején tették. Ebből egyre tudok következtetni, hogy szűk politikai érdekek alapján született ez a választási rendszer.

Önök nagyon sokat mondták korábban azt a jellegzetes mondatot, hogy mondjon le, mi most azt tudjuk mondani, hogy vonják vissza. Ez az egyetlenegy objektív és korrekt járható út van: vissza kell vonni, újrakezdeni. A Magyar Szocialista Párt nyitott erre az egyeztetésre, azt gondolom, más pártok is nyitottak lesznek erre. Tegyék meg ezt a gáláns megoldást!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 180 2011.12.07. 2:01  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Jobbikos képviselőtársaim a gondolatrablás bűntettét követik el, mert Dúró Dóra képviselőtársam elmondta, amit gyakorlatilag akartam volna mondani. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Micsoda egység!) De kiegészíteném annyival, hogy a formális legitimáció az, amiről Gulyás képviselő úr beszél, arról, hogy önmagában az a legitimáció mértéke, hogy hányan szavazták meg a parlamentben. Ha ez egypárti szavazás, az nyilvánvalóan nem illik az európai demokráciák sorába. Ha szakmailag rossz, akkor azt gondolom, teljesen világos, hogy ettől nem válik legitimmé.

Persze, formális értelemben egyébként visszahivatkoznék, hogy európai és ázsiai diktatúrákban sokszor hivatkoznak arra, hogy az ottani parlament is megszavazott döntéseket, nem vitás. Tehát ha ez a legitimáció fokmérője önmagában, hogy hányan szavazták meg, akkor ezzel súlyos probléma van, továbbra is ez egypárti javaslat, továbbra is nem felel meg egyetlenegy olyan európai normának, ami a választási rendszerekre vonatkozik, ezért tényleg nincsen más út, mint valóban érdemi párbeszédet kezdeni. És fönntarthatják önök maguknak azt a jogot, hogy ha a valós egyeztetések nem vezetnek eredményre, akkor persze, hogy valahogy át kell alakítani, de önök meg sem próbálták azt, hogy ebből egy konszenzusos javaslat legyen.

Értjük mi azt, hogy ha nem megy a konszenzus, ha elutasító az ellenzék ebben a kérdésben, ha a szakértők nem tudnak ésszerű javaslatot tenni, akkor egyszer dönteni kell; de önök kísérletet sem tettek arra, hogy ebben nemzeti konszenzus legyen, hogy egy többpárti választójogi törvény jöjjön létre, hanem megelégedtek egy formális, hangsúlyozom: formális legitimációs folyamattal, egy alibi albizottsággal.

Ez nem oda vezet, hogy önök bármilyen közbizalmat kiérdemelnének ebben a kérdésben. Lehetne olyan megoldás, amikor hosszas vita után nem tudnak megegyezni a pártok, el lehet oda jutni, hogy önök végül valahogy lezárják ezt a vitát, de meg sem kísérelték, nem vették a fáradságot, nem tisztelik az ellenzéket annyira, hogy egy ilyen nemzeti konszenzust megérő kérdésben valós egyeztetési folyamatot kezdjenek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 192 2011.12.07. 1:56  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Azt gondolom, önökre és az önök javaslatára a semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek szólás igaz. Önökhöz képest a XIX. századi Bourbonok a liberális progresszió termékei voltak, azt kell hogy mondjam. (Kucsák László: Jól összeszedted!)

52 százalékos választási eredménnyel önök a társadalomnak, az össztársadalomnak mégis csak a kisebbségét képviselik. Ehhez képest, azt gondolom, az az érvelés, ami a parlamenti mandátumokkal kapcsolatos, bizonyos döntéseknél nyilvánvalóan helytálló, azonban a nemzeti konszenzust és az alkotmányos berendezkedés alapjait érintő törvényeknél, azt gondolom, önmérsékletre van szükség, pontosan azért, mert az 52 százalék is csak a társadalom, az össztársadalom kisebbsége. (Kucsák László: 1994!)

Ezért azt gondolom, hogy ezt a folyamatot, ami valós nemzeti konszenzust igényel, lehetne a nulla pontról kezdeni. Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy erre egyébként lenne idő. Semmi nem indokolja ezt a rohanást, hogy ennyire erőltetett menetben kelljen ezeket a törvényeket meghozni, különösen nem a választójogi törvényt.

Egyébként meg arra az érvelésre, ami a legitimitással kapcsolatos, hogy az ellenzéki pártok is itt ülnek és vannak választások: az 1920-as, 1930-as években is volt parlament, ebben a parlamentben is ültek ellenéki pártok, akkor is volt választás. Ennek ellenére azt mondani, hogy legitim döntések születtek volna vagy demokratikus társadalomnak nevezni a Horthy-időszakot, nem lehet, nem lehet, képviselőtársaim. (Közbeszólások a kormányzati oldalról.) Itt nyilván más véleményen vannak, mintapéldánynak gondolják ezt a kérdést. Megbomlott a technikai koalíció. De visszatérve: Gulyás képviselő úrnak az az érvelése, ami gombnyomásoktól teszi függővé a legitimitást, és politikai döntéseket hoz nemzeti sorskérdésekben, nyilvánvalóan elfogadhatatlan és a XIX. századi Bourbonokra emlékeztető döntés.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 216 2011.12.07. 1:58  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A női kvótával kapcsolatosan a Magyar Szocialista Pártnak már nagyon régen van egy ilyen hatályban lévő szabálya, amely mind a parlamenti, mind a párt belső testületeire vonatkozik. A pártban 20 százalékos, a parlamentben is 20 százalékos női kvóta, és amellett még egy 20 százalékos ifjúsági kvóta is van, amelyet figyelembe ajánlanék a parlamentben. Egy nagyon haladó gondolat, hogy nemcsak valóban a politikai pályafutás során hátrányban lévő hölgyeket, hanem a fiatalokat is segíti, az is egy új színt visz a politikai életbe egyébként, hogy a 35 év alatti korosztályok is megjelenéshez jutnak egy számukra hátrányos helyzetben.

Egy picit a női kvótától eltérve azt gondolom, hogy a részletes vitánál néhány olyan kérdés még mindig nyitva van, mint például az előzetes regisztráció kérdése, amely a törvény szerint nem egyértelmű, hogy automatikussá válik-e a választói névjegyzék összeállítása, vagy kiskaput kihasználva lehetőség van arra, hogy a kormányzó pártok előírják majd azt, hogy valami előzetes jogcselekményre legyen szükség e választói névjegyzékbe való bekerülésre, ami azt jelenti, hogy két kampányt kellene lefolytatni, egyet a névjegyzékért adott esetben, hogy ki kerül be a névjegyzékbe, hiszen csak az szavazhat később, aki a névjegyzékbe bekerülne, majd utána a második kampány a tényleges választásokért.

Aztán van egy hungarikum, egy negatív hungarikum, a teljesen abszurd, győztesnek járó kompenzáció, amely tényleg a világon sehol nincsen ilyen formában, sőt, ilyen formában más formában sincsen.

Aztán az országos lista, amely mint a kisgömböc, mindent benyel, benyeli a győztes kompenzációs mandátumokat vagy a szavazatokat, a veszteseket, a határon túli listás szavazatokat, a határon belüli listás szavazatokat, tehát tökéletesen alkalmatlan arra, hogy az arányosság irányában bármilyen lépést tegyen, ezért csak arra a végkövetkeztetésre lehet jutni, hogy megint újra kell kezdeni ezt a folyamatot új egyeztetésekkel.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 228 2011.12.07. 2:00  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Van egy részletkérdés - a részletes vitánál tartunk -, amiről keveset beszéltünk eddig, ez az egyéni közös jelöltek és a közös lista, külön lista kérdése a kompenzációs mandátumok szempontjából. A javaslattevő előterjesztők nagy gonddal igyekeztek kizárni annak lehetőségét, hogy épeszű, demokratikus összefogások jöjjenek létre az egyéni választókerületekben, adott esetben úgy, hogy a pártok külön listán indulhassanak. Keveset esett erről szó, hogy ügyesen akadályozzák annak a lehetőségét, hogy a 106 választókerületben közösen támogatott jelöltek mérettessék meg magukat, amellett, hogy az országos listát külön állítsák a pártok, hiszen ebben az esetben a közös egyéni jelöltek elveszítik a töredékszavazatot, nem kerülnek rá a kisgömböc országos listára ezek a töredékszavazatok. Mintha azt tapasztalnánk, hogy valamiféle aggódás lenne efelől. Korábban volt arra lehetőség, hogy előre megállapodott szabályok szerint kezeljék a töredékszavazatokat. Ez ebben az esetben ki van zárva, vagy valaki mindenhol közösen indul, vagy ha az egyéni jelöltek külön indulnak, akkor lőttek a töredékszavazatnak. Azt gondolom, hogy ez is egy olyan pici kis részlet, aminek azért később a mandátumképzésnél fontos jelentősége lehet. Ez is egy olyan pici részlet, amely azt mutatja, hogy ügyesen a Fidesz kampánycéljait szolgáló választási törvénnyel állunk szemben. Abban az esetben, ha e körül széles körű társadalmi vita lett volna, és ezek után jutnánk erre a következtetésre, akkor is elutasítható lenne, de akkor legalább meg lett volna annak a lehetősége, hogy megmérettessük ennek a törvénynek a társadalmi támogatottságát. Az éj leple alatt, gyorsított eljárásban folyó eljárás ezt kizárja. Csak erre a részletre akartam fölhívni a figyelmet.

Nagyon fontos a női kvóta körül folytatott vita, de azt gondolom, vannak ennek olyan részletszabályai is, amelyek még annál is izgalmasabbá teszik ezt a törvényt. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 240 2011.12.07. 2:03  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kompenzáció kérdésében azt gondolom, hogy nem olyan régen volt egy választás a II. kerületben, ahol valóban alacsony részvétel mellett a Fidesz-KDNP jelöltje győzött. Itt is gratulálunk természetesen neki. (Karácsony Gergely felé:) Itt ül a bronzérmes is a padsorokban.

Viszont annyira tanulságos számokat hozott ez a kompenzáció szempontjából, hogy Láng Zsolt 10 031 szavazattal győzött, a második helyen lévő Lévai Katalin 4612 szavazatot kapott. Ez a választási rendszer, amit önök javasolnak - ez egy életszerű, megtörtént eset - azt jelentené, hogy 5418 töredékszavazatot vinne föl az országos listára ez a választási eredmény, ami azt jelenti, hogy többet, mint amennyit a második helyezett kapott. Ezt kompenzációnak nevezni már önmagában szürreális, olyan antagonisztikus ellentét, amit nem is lehet ilyen szempontból helyrehozni.

Ez egy luxusmandátum, ez a szó illene az országos lista alapján fölvitt töredékszavazatokra, hiszen a kompenzáció lényegével tökéletesen ellentétes célt szolgáló eredményre vezet. Akkor ezt ki kell mondani, hogy egy premizálás, egy luxusmandátum kiosztása zajlik ilyen szempontból, és abból a szempontból teljesen lényegtelen, hogy ez melyik pártot segíti. Ez összességében elvi alapon teljesen elfogadhatatlan.

Nem is értem, hogy aki ilyen gondolattal jött egy választási rendszerbe; még az is elfogadhatatlan lenne, de lényegesen jobban védhető, ha az 50 százalékos eredményhez kötnék, tehát magyarul: az abszolút többséget megszerzett, 50 százalék plusz egy szavazatot megszerzett szavazatarány fölötti rész lenne pozitív kompenzáció, luxuskompenzáció.

Az is elfogadhatatlan, hiszen az a mandátum már megvan, de hogy a teljes, az első és a második helyezett közötti, egyszerűen tipikus esete - de az önök adórendszere ilyen -, amikor a bankigazgató is szociális segélyt kap, ehhez hasonlít ez a kompenzáció. (Dr. Lamperth Mónika: Úgy van. Jól mondja.)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP, az LMP és a Jobbik soraiban.)

(15.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 252 2011.12.07. 2:08  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a Fidesz-KDNP-nek a határon túli magyarok szavazatával kapcsolatos álláspontját vagy zavarát, inkább így fogalmaznék, jól mutatja az a háromféle lehetőség, amelyet most röviden ismertetnék.

Az egyik: 2010. május 17-éről a Fidesz javaslata, Kósa Lajos, Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence javaslata, ami úgy kezdődik, hogy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen.

Aztán folytatom: a most benyújtott törvényjavaslatuk listás szavazati jogot ad, országos listás szavazati jogot ad a határon túli magyaroknak. Aztán ehhez képest jön házelnök úr javaslata, amelyik a listás szavazat mellett gyakorlatilag kvázi egyéni választókerületi rendszerszerű megoldást is létrehoz. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem változott az elvi álláspontunk, mégis a házelnök úrnak azt a javaslatát, amelyik nem az országos listás szavazásra vonatkozik, mert az abszurd, hogy pártlistákra szavaznak határon túli magyarok, azt továbbra sem támogatjuk. Azt a kérdést azért fel lehet tenni, hogy lényegesen igazságosabbnak tűnik az a javaslat, amit házelnök úr úgy fogalmazott meg, hogy nekik, a határon túli magyaroknak a saját viszonyrendszerükben, saját környezetükből, onnan állíthassanak jelöltet, ott zajlódjon a jelölés.

Ez olyan értelemben nyilván sokkal-sokkal közelebb áll ahhoz, hogy valós képviseletük legyen a határon túli magyaroknak, és ne a Fidesz pártlistáját vagy adott esetben valami félreértés folytán a Jobbik pártlistáját erősítsék, vagy még valószínűtlenebb esetben az MSZP pártlistáját. (Karácsony Gergely: Vagy az LMP-ét! - Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.) Megkérném jobbikos képviselőtársaimat, hogy a felszólalásomnak ne azt a részét ragadják ki, hogy az MSZP-nek mi erről az álláspontja, hanem sokkal fontosabb az, hogy azt mutatja, hogy milyen zavar van ebben a választási rendszerben a Fidesz-KDNP-n belül. Van egy korábbi javaslatuk, ami belföldi lakóhelyhez, van egy csak országos listás, és van egy, a házelnök úr módosítója.

Teljes a zavar, vissza kell vonni a javaslatot. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 260 2011.12.07. 2:07  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy Gulyás képviselő úr új homályos jogfogalmat hozott: kormányzati stabilitás. Ezt csak ahhoz tudom hasonlítani, mint a nemzeti együttműködés. Ez az új homályos jogfogalom, ami megszületett, überel mindent, ez a "mindent visz" típusú mondat, ami gyakorlatilag megszületett most ebben a vitában. Az a kérdésem lenne, hogy hol volt a kormányzati stabilitás a 2010-es választási javaslatuknál. Akkor nem volt fontos a kormányzati stabilitás, mert akkor képesek voltak egy arányos választási rendszerre javaslatot tenni. Azt gondolom, azóta egyik nap felkelhettek, és rájöttek, hogy mától fogva kormányzati stabilitásra van szükség, és akkor ezzel az új tudattal megrajzolták ezeket a választási választókörzeteket, és büszkén megállapították, hogy mától fogva aztán kormányzati stabilitás van, amikor meg majd kétharmaddal megszavazzák, akkor meg különösen kormányzati stabilitás lesz.

Az egyéni választókerületekkel kapcsolatban Gulyás képviselő úrnak abban igaza van, hogy a 90-et fel lehetett volna 100-ra vagy 105-re, de a megyehatárok, amelyek egyébként virtuális határok, ilyen értelemben nem kötnek semmit, ellentétben a Dunával, ami viszont egy természetes vízválasztó. Azt gondolom, ez nem akadályozta meg önöket abban, hogy a Gellérthegyet, a Naphegyet az V. kerületen keresztül egészen az Üllői útig egy választókerületté tegyék. Egy különösen érdekes, üde színfoltja lett Budapestnek ez a választókerület, itt ez nem volt probléma.

Egyébként az meg bosszantó, hogy azt mondja, hogy mi nem támogattuk az önök javaslatát. Nem azért nyújtottuk be a 2010-es májusi javaslatukat, hanem mert kíváncsiak vagyunk, hogy mi változott azóta, mi az oka annak, hogy a saját maguk termékét nem kívánják elfogyasztani. Viszont azzal a javaslattal valóban annyiban bajunk volt, hogy ott egyéni választókerületek is voltak benne. Mi azt gondoljuk, hogy egy 200 fős parlamenthez vagy egy 199 fős parlamenthez jobban illik a listás rendszer, de igenis tárgyalási alapnak lehetett volna tekinteni azt a választási rendszerüket, azt a javaslatukat, ami közel állt egy európai jogállamhoz. Most visszaléptek belőle, úgy, ahogy az elmúlt másfél évben visszaléptek az európai demokráciák sorából.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 266 2011.12.07. 1:18  147-271

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a vita vége felé meg lehet állapítani, hogy parlamenti stabilitás van akörül, hogy ezt a törvényt vissza kell vonni és újra kell kezdeni ennek a tárgyalását és a politikai egyeztetését.

Más szempontból azt gondolom, teljesen világos, hogy amikor önök az alaptörvényükben, a Fidesz-KDNP-alaptörvényben, valamint a jelenleg hatályos Magyar Köztársaság alkotmányában szereplő egyenlő választójognak sem tudnak eleget tenni, akkor különösen nem lehet folytatni ennek a törvénynek az érdemi vitáját és az elfogadását, hiszen ha már olyan problémák is vannak, mint az egyenlő szónak az értelmezése... - hiszen önök cenzust vezetnek be ebben a választójogi törvényjavaslatukban, egyrészről a határon túliak esetében egy leértékelést ilyen szempontból, a nemzeti kisebbségek szempontjából egy diszkriminatív választási lehetőséget, és akkor vannak a teljes jogú magyar állampolgárok, akik nyilván majd az előregisztrációnak eleget téve mehetnek el választani.

Azt gondolom, hogy ebből világosan látszik, hogy nincs kellően előkészítve, azonban vannak olyan elemei, amelyek egyébként támogathatóak lennének. Tipikus esete annak, amikor részleteket nem lehet már orvosolni, így egészben kell újrakezdeni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 70 2011.12.14. 6:57  57-126

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Harangozó frakcióvezető-helyettes úr nagyjából elmondta az MSZP képviselőcsoportjának a véleményét. Néhány sarkalatos pontra szeretnék csak kitérni ehhez képest.

Azt gondolom, a 20. ajánlási pont, ami arról rendelkezik, hogy a NIBEK-nek mint nemzetbiztonsági szervnek, a kivételét jelentené a nemzetbiztonsági törvényből és ezáltal a NIBEK nem válna nemzetbiztonsági szervvé, az önmagában támogatható. Azonban természetesen ezzel kapcsolatosan az is a probléma - mint a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is mondom -, hogy ebben az esetben nem terjedne ki rá a bizottság ellenőrzési jogosítványa, ami egy ilyen típusú szervnél részben aggályos lenne. Azonban azt gondolom, a nemzetbiztonsági törvény '95 óta jól működik. Most összevonásra került két katonai szolgálat, ezáltal négy szolgálat jött létre. Ez helyes így, ahogy van, tehát nem lenne szerencsés beerőltetni egy ötödiket és így bővíteni a nemzetbiztonsági szolgálatok számát.

A 40. ajánlási pont, ami az adatbázisok összekapcsolása a nemzetbiztonsági szolgálatok és a NIBEK között, ez összefügg nyilván azzal, amiről az előbb beszéltem, hogy amennyiben a nemzetbiztonsági szervek közé nem kerül be a NIBEK, akkor nyilván nem lehet, nem is célszerű és nem is jogszerű összekapcsolni ezeket az adatbázisokat. Tehát azt gondoljuk, hogy ez az adatbázis-összekapcsolás egy nem kívánt mértékű ellenőrzést tudna okozni a társadalomban, ez semmiképpen nem lenne alkotmányos, és az európai normáknak sem felelne meg.

A NIBEK és a SZEBEKK viszonyáról az ajánlás 17-77. sok-sok pontján keresztül azt gondoljuk, az helyes, ha a NIBEK és a SZEBEKK párhuzamosan maradhat, és az is, ha az adatbázisok összekapcsolása különböző szinteken a NIBEK számára nem valósítható meg, hiszen ez is nagyon komoly adatvédelmi, alkotmányossági aggályokat tartalmaz, ha ezek a típusú összekapcsolódások megvalósulnak. Minden magyar állampolgár alapvető érdeke, hogy a bűnüldözés és a szolgálatok jól működjenek, de legalább ilyen alapvető érdeke az is, hogy az állampolgári jogok - a titokhoz, a magántitokhoz, a személyhez fűződő jogok védelme - helyes arányát kell megtalálni. Itt azt gondolom, az a helyes, ha a NIBEK-nek ilyen típusú adatbázis-összekapcsolási joga nincsen.

A TEK-kel kapcsolatosan, a 6. ajánlási pont: terjedjen ki a TEK-re is a nemzetbiztonsági bizottság ellenőrzési jogosítványa. Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes úr helyesen mondta, hogy önmagában ez támogatandó, azonban nem szerencsés, ha a TEK-nek bármilyen hatáskörbővülése következne be. Önmagában is széles jogosítványokkal rendelkezik, önmagában aggályos a magyar államhatalmi rendszerek között a TEK elhelyezése és bizonyos szempontból a legitimációja. Ezért semmiképpen nem lenne jó, ha bármilyen módon bővülne a hatásköre. Az, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnak azonban legyen ellenőrzési jogosítványa a TEK felett, kívánatos.

Végezetül kitérnék egy olyan kérdésre, ami stratégiai szempontból nagyon fontos a magyar szolgálatok és az ország biztonsága szempontjából, az Információs Hivatal különböző kormányzati szervek alá rendelése kapcsán, hogy hova is tartozzon. Annak idején nem támogattuk, hogy az Információs Hivatal a Külügyminisztériumhoz kerüljön. Nem szerencsés. A Külügyminisztérium profilja nagyon más, semmiképpen nem szerencsés, hogy a felügyelet odakerülhetett. Korábban ez megtörtént. Most ennek a visszarendezéséről vagy átrendezéséről van szó, hogy a Belügyminisztériumhoz kerüljön. Ez bizonyos garanciák és bizonyos egyeztetési folyamatok mellett támogatható lett volna, azonban az a mértékű koncentráció, amely ilyen esetben létrejönne a NIBEK létrejöttével és az Információs Hivatal Belügyminisztérium alá helyezésével, ez mindenféleképpen más szempontból súlyos garanciákat kívánt volna meg. Ezeket a garanciákat nem látjuk.

Túlzott hatalomkoncentrációt látunk, ezért ez így, ebben a formában aggályos. Még akkor is, ha szakmailag valóban azt gondolom, hogy alapvetően ott lenne a helye valahol a Belügyminisztérium felügyelete alatt. Testidegen és énidegen az Információs Hivatalnak ilyen szempontból a Külügyminisztérium alá rendelése.

Végezetül szerintem az nagyon fontos, azt kell látni... (Dr. Kontrát Károly: Akkor támogassátok!) Igen, támogatható lett volna, államtitkár úr, ha lett volna erről valamiféle érdemi egyeztetés. Most sem azt mondjuk, hogy ez önmagában nem támogatható, azt mondjuk, hogy bizonyos garanciákat kellett volna létrehozni, hogy ne legyenek aggályok, állampolgári aggályok ezzel kapcsolatosan, hogy nem egy olyan minisztérium jön létre, amelyik a "mindent lát, mindent hall" típusú Nagy Testvért idézi, de valóban - szakmai értelemben mondom, a bizottság elnökeként - az lenne a helyes, ha a Belügyminisztériumhoz tartozna. Korábban a Külügyminisztériumhoz kerülést sem támogattuk.

Végezetül a NIBEK-kel kapcsolatban azt gondolom, hogy önmagában azok a feladatok, amelyeket a NIBEK-nek el kell látnia, részben szakmai értelemben helyesnek bizonyulnak, szükség van ilyenekre, de abban a formában és olyan típusú összekapcsolódások, olyan korlátlan adatáramlás, amelyet ez létrehozna, szakmailag sem indokolt, hiszen kitűnően működő más szolgálatok vannak, a rendőrség, valamint a titkosszolgálatok el tudják végezni ezeket a feladatokat. Más szempontból, ha meg indokolt is lenne, mert valóban lehet adott esetben olyan vákuum, ami egy ilyen szervezetet legitimálna, azonban azok a garanciák messzemenőleg nincsenek meg, amelyek ennek a törvényes működését és az állampolgároknak a szabadságjogokhoz, a személyhez fűződő jogokhoz, a magántitokhoz, a magánszféra sérthetetlenségéhez fűződő jogait garantálnák. Ezért tartjuk aggályosnak, és ezért valójában mégsem tudjuk támogatni, nem tartjuk támogathatónak a NIBEK ilyen módon való fölállítását.

Ezért kérem államtitkár urat, fontolják meg, hogy mindenképpen ebben a struktúrában kívánják-e fölállítani, mert ez az állampolgári bizalmat nem erősíti, hanem gyengíti a magyar társadalomban. Most olyan éveket, olyan időszakot élünk, amikor az állampolgári bizalom megerősítésére lenne szükség. Ebben nem lehet kizárólagos indok az, hogy a bűnüldözési érdeket minden elé helyezzük. Természetesen nagyon fontos az állampolgárok biztonsága, de a magánélet intimitása, annak a jogvédelme legalább olyan fontos, és a kettő közötti helyes összhang megtalálása lenne a kívánandó. Azt gondolom, ezen a törvényjavaslaton még van mit módosítani, nem itt, ilyen formában, hanem magában az előterjesztő minisztériumban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 293 2012.06.25. 4:51  284-300

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves nemzetbiztonsági bizottság jelen lévő tagjai, nagyjából ebben a körben ültünk ma bizottsági ülésen - elnézést azoktól a képviselőtársaimtól, akik nem tagjai a bizottságnak -, én voltam az, aki összehívta a mai bizottsági ülést. Nyilvánvalóan nem azért, mert egyetértettem azzal a javaslattal, amelyet Kocsis Máté egyéni képviselői indítványként terjesztett elő.

Megszokva az elmúlt időszakban, ezen nem lepődtünk meg, hogy ilyen súlyú törvényeket egyéni képviselői indítványként hoznak be, azonban azt gondoltam, és azt gondoltuk, hogy ügyrendi módon nem akadályozunk egy ilyen javaslatot, még akkor sem, ha ezt átmenetileg meg lehetett volna tenni.

Ezzel együtt ennek az eljárása nem szerencsés, annál is inkább, mert ősszel a nemzetbiztonsági törvény átfogó módosítása, azaz egy új nemzetbiztonsági törvény születhet vagy vélhetően fog születni, kitűnő alkalom lett volna arra, hogy újraértékeljük az Információs Hivatal elhelyezkedését a titkosszolgálatok, illetve a kormányzati struktúrában, hiszen magunk is többször mondtuk, hogy nincs jó helyen ez a Külügyminisztériumnál. A javaslatnak ez a része - de csak ez a része - üdvözlendő, hogy észrevette a kormányzat, hogy a Külügyminisztérium és az Információs Hivatal profilja nem vág egybe.

Azonban sajnos bebizonyította a kormányzat most is, hogy a rossz megoldásnál lehet még rosszabbat is hozni. Nem ismétlem meg Mile képviselőtársam kritikai észrevételeit, amelyek jelentős részével egyetértek. Azt emelném ki, hogy az Információs Hivatal elhelyezkedésében a legszerencsésebb az lett volna, ha egy önálló minisztérium felügyelné a polgári titkosszolgálatokat, de ha ez nem következett be, akkor az is szerencsésebb lett volna, ha a Belügyminisztériumhoz került volna, de ha ez sem, akkor az is jobb lett volna, ha marad a Külügyminisztériumnál. A legrosszabb megoldás az lett, leszámítva azt a megoldást, hogy senki nem felügyeli, sajnos ez is benne volt a levegőben, de ha már ez nem következik be, akkor ez a testületi felügyelet, hogy a miniszterelnök, aki a kormány vezetője, a kormány feje felügyeli, de a hatáskörök egy részét delegálja államtitkári szintre, ez ilyen téren jogi értelemben is és szakmai értelemben is a legrosszabb megoldás, egy kollektív testületi felelősséget hoz létre. Elfogadhatatlan, nem szerencsés, nem indokolt szakmailag.

A legnagyobb probléma az, hogy azt a ziccert hagyta ki a kormányzat, hogy az új nemzetbiztonsági törvény kapcsán presztízsveszteség nélkül tudta volna megtalálni az Információs Hivatal helyét. Mile képviselő úr nem hagyta ki, ellentétben a kormányzattal, azt a ziccert - foci-Eb idején vagyunk ugyanis -, hogy fölelevenítette azokat a mondatokat, amikor meg kellett indokolni, hogy az Információs Hivatal milyen jó helyen van a Külügyminisztérium felügyelete alatt, aztán a beszámoló kapcsán megerősítették, hogy igen, a legjobb helyen a Külügyminisztériumnál van. Magam vetettem föl bizottsági tagként, aztán később elnökként, hogy át kellene gondolni, hogy az Információs Hivatalnak feltétlenül itt kell-e elhelyezkednie a kormányzati szerkezetben.

Azt a sietséget meg tényleg nem érthetjük, hiszen ha készül egy új nemzetbiztonsági törvény, annak kapcsán kitűnő alkalom lett volna, hogy közösen gondoljuk át, esetleg az ellenzék véleményét is meghallgatva, ha nem is figyelembe véve, hogy valamilyen megoldást találjunk, ehhez képest ilyen rapid megoldásban született ez a javaslat.

(21.40)

Mondom, ezzel kapcsolatosan van eljárásjogi probléma is, hogy ilyen gyorsan, kevéssé kiérlelt módon született ez a törvényjavaslat, és van tartalmi is, hogy valahogy az Információs Hivatal kering így bolygó hollandiként, nem találjuk a helyét, nem találja a kormányzat a helyét, és mondom, egyre távolabb kerül szakmai értelemben a legjobb megoldástól. Ezért abban bízom, hogy még az egészen távoli jövőben - azaz holnap tudomásom szerint részletes vita lesz, amennyiben lesz módosító javaslat - csoda történik egy éjszaka, és a kormányzat fölébred, aztán rájön arra, hogy el kell napolni ezt a döntést, és majd a nemzetbiztonsági törvény kapcsán visszatérnek, és esetleg az ellenzék szakmai javaslatait figyelembe véve rájönnek, hogy az Információs Hivatalnak mindenhol jobb helye van, mint a miniszterelnöki államtitkár, tehát valamilyen homályos testületi felelősség mögé bújtatva irányítani.

Ezért azt kérjük tisztelettel, hogy azzal együtt, hogy megtárgyaltuk, összehívtuk a bizottságot, hagytuk, hogy szakmai javaslatként érveljenek mellette... Egyébként Kocsis Máténak azzal az érvelésével, ami a haza sorsát és az új kihívásokat illeti, egyetértek, tehát - hogy mondjam - vannak ilyen új kihívások, csak ezekre a kormánynak sikerült a rossz választ megtalálni. Tehát helyesen értékelték azt, hogy igen, új típusú kihívásokkal, új felelősséggel, sok mindennel állunk szemben, amivel kapcsolatosan helyes egy új struktúra felépítése, de lehetőség szerint a legrosszabb megoldást választották erre nézve, ezért biztos, hogy nem fogjuk támogatni.

Mondom, bízom a csodában, hogy holnapig adott esetben Kocsis Máté képviselőtársam is rádöbben erre a nyilvánvaló igazságra, amit nem túl nehéz fölismerni, szinte olyan, mint a kétszer kettő négy, és adott esetben visszavonja ezt az indítványát, és majd ősszel ennél egy jobb javaslattal jön, amit tiszta szívvel és ép lélekkel fogunk támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 10 2012.09.24. 5:10  9-12

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A későbbi félreértések miatt két alaptételt szeretnénk elmondani a most következő választási eljárásról szóló törvényjavaslat vitájával kapcsolatosan, csak azért, hogy később ne lehessen félremagyarázni.

A Magyar Szocialista Párt nem azért nem támogatja ezt a javaslatot és tartja elfogadhatatlannak, mert ennek következtében leválthatatlanná válna a kormány vagy leválthatatlanná válna a Fidesz. Valós társadalmi támogatással, amely mostanra kialakulni látszik a társadalomban, igenis leváltható, és le is lesz váltva a mai hatalom.

A másik ilyen alaptétel: ilyen feliratkozás - vagy nevezzük nevén: cenzus - sehol a világon, sehol Európában nincs. Hamisak azok a magyarázatok, amelyek nemzetközi összehasonlítás vagy nemzetközi példák alapján Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat vagy Franciaországot hozzák föl. Csak megkönnyítem a válaszadó dolgát, hogy ne hivatkozzon ezekre, mert nincs ilyen. Ahol van választói névjegyzék, ott nincs szükség ilyen gátló tényezőkre. Ez egy példátlan, szégyenletes hungarikum, amely szintén fölhívja a figyelmet arra, hogy mi zajlik a Magyar Köztársaságban.

Ez a törvényjavaslat világosan mutatja az önök demokráciafelfogását: sok jelölt választók nélkül, csak fideszes szavazógépekkel. Vagy úgy is lehetne mutatni ezt a hasonlatot, hogy futballstadion, futballmeccs nézők nélkül, hogy egy olyan hasonlattal éljek, ami az önök padsoraiban rendkívül közkedvelt.

Az elmúlt két és fél évben önök következetesen építették le a magyar demokráciát (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ti meg felépítettétek.) az alaptörvénynek nevezett összefabrikált javaslatukkal, a médiatörvénnyel vagy a választójogi törvénnyel, vagy a bírók jogállásáról szóló törvénnyel, az önkormányzatokkal kapcsolatosan, és most be kívánják végeztetni a magyar jogállamiság sorsát, végső csapással a jogállamra ezzel a választási eljárási törvénnyel. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Ez a törvényjavaslat, kérem, úgy sújt le a magyar jogállamiságra, ahogy a baltás Safarov sújtott le keresztény örmény embertársára (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.), úgy, hogy esélyt sem ad a túlélésre, esélyt sem adva a magyar jogállamiság túlélésére. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.) Igen, kedves jobbikos képviselőtársam, keresztény ember halt meg ott.

Ha ezt a törvényjavaslatot elfogadják, akkor kivezetik a magyar társadalmat, a Magyar Köztársaságot Európából. A feliratkozás bevezetése egyben kiiratkozás lesz Európa jogállamai közül. Szeretném mondani, hogy minszki átszállással Bakuba tartunk, kedves képviselőtársaim. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Igen, oda tartunk.

Konkrétan mit is számol föl az önök törvényjavaslata? Igen, most nemrég volt egy választás Fehéroroszországban (Az elnök csenget.), jól mutatja az önök demokráciafelfogását: csak kormánypárti képviselők jutottak be a törvényhozásba ott. Szeretném mondani, hogy ez a rémálma a magyar demokratáknak. Remélem, valamennyi demokratikus képviselőtársam egyetért azzal, hogy ezt el kell kerülni.

De mit is számol föl az önök törvényjavaslata? Hát kérem, nem mást, mint az általános, egyenlő, titkos választójogot, azt a vívmányt, az emberiségnek azt a vívmányát, amely évszázadok harca által, különösen a baloldali progressziónak köszönhetően kialakult a világon. (Derültség, felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Ezt kívánják önök megszüntetni. (Zaj.) Az általánost azért, mert milliókat kívánnak (Az elnök csenget.) kirekeszteni a döntéshozatalból. A titkost azért, mert levélcsomag útján kívánják szavaztatni a határon túli magyarokat, bélyegző nélkül, tisztázatlan körülmények között, a barátinak közel sem nevezhető román postára utalva. A román postának lesz kiszolgáltatva a magyar választások tisztasága, kedves képviselőtársaim. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Vélelmezem, hogy a tőlem balra ülő jobboldali képviselőtársaim is egyetértenek azzal, hogy a román posta nem ad elég stabilitást, elég legitimációt adott esetben egy ilyennek. (Közbeszólások, zaj.)

Aztán, az egyenlő választójog sérelme. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem bízunk bennetek már.) Ezt önök már a választójogi törvényben elintézték, hiszen az egyenlő önöknél azt jelenti, hogy van, akinek két szavazata van, van, akinek egy szavazata van, de az eljárási szabályok kapcsán is megsértik ezt, hiszen a feliratkozás intézményében más szabályok vonatkoznak a határon innen és a határon túl lévő magyar állampolgárokra. A levében való szavazás, amely bélyegző nélkül is érvényes, itt pedig borítékba kell tenni, kedves képviselőtársaim, az itt lakó magyar állampolgároknak a szavazatukat. Mi okozza ezt az indokolatlan különbségtételt?

Arra hivatkozva, kérem szépen, hogy a korábbi törvényjavaslatok nem voltak jók, a korábbi választási törvény és az eljárási törvény valóban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, voltak benne aránytalansági problémák (Az elnök csenget.), önök bebizonyították, hogy lehet ennél még rosszabb javaslattal élni.

(13.30)

Végezetül, elágazáshoz érkezett a magyar demokrácia... (Taps az MSZP soraiban. - Kikapcsolják a mikrofonját.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
221 234 2012.09.25. 21:56  217-241

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztők! Az elmúlt, lassan két órában figyelemmel és szimpátiával figyeltem az előterjesztőknek és a kormánypárti képviselőknek azt a kínos érvelését és a menthetetlen mentegetését és a magyarázhatatlan megmagyarázását, amivel erőlködtek, hogy próbáljanak érveket felhozni az érvelhetetlen mellett.

És azt sem gondoltam, hogy az elmúlt, lassan két órának az üde színfoltja volt Staudt képviselő úr rövid, pár perces hozzászólása, ami mégis tárgyilagosan érveket hozott föl amellett vagy azzal szemben, amit önök próbáltak védeni. Meglepve hallottam előttem felszólaló vezérszónok képviselőtársam megjegyzését a Magyar Szocialista Párt javaslatával kapcsolatosan, amely szankcionálta volna a kötelező szavazáson részt nem vevőket, ezt azért csodálom, mert magam terjesztettem elő, és nem volt szó szankcióról.

Arról volt szó, hogy valóban állampolgári kötelességként vegyenek részt a választásokon, ahogy egyébként Európa sok demokráciájában van és volt is így, és akik ezt nem teszik meg, azokat semmilyen pénzbüntetéssel nem riogattuk, pozitív ösztönzőkön gondolkodtunk ilyen szempontból. Ezt a tárgyilagosság kedvéért szeretném elmondani.

Persze, érthető és én értem is, hogy miért retteg a magas részvételtől a kormányzó párt, és miért igyekszik minden eszközzel szűkíteni a választásokon részt vevők körét, hiszen a társadalmi értékítélet és a végeredmény, ahogy A tanú című filmben is lehet mondani, az ítélet már megvan: a magyar választók nem kérnek ebből a kormányzásból. Ennek egyetlenegy eszköze, hogy mégis a mai hatalom fönnmaradhasson, ha adminisztratív úton próbálják elérni azt, hogy lehetőség szerint csak a Fidesz szavazógépei mehessenek majd választani.

Önök a választásról szóló törvényben már elintéztek sok-sok kérdést, hiszen egy aránytalan, torz és követhetetlen választási rendszert hoztak létre. Ezt fokozzák a választási eljárásról szóló törvénnyel. Azt is mondhatom, hogy a zsák megtalálta a foltját ebben a rendszerben.

Sajnálom, hogy államtitkár úr, aki nincs itt, előterjesztőként a jobbik formáját hozta ma szó szerint a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, ahol arról tett hitet és tanúbizonyságot, hogy az Információs Hivatal felügyeletét lényegesen felkészültebben látja el, mint a választási eljárásról szóló törvény előkészítését és személyes nevére véve a vezérszónoki szerepkörben, hiszen az az érvrendszer, amit mondott, cinikus volt, elfogadhatatlan irracionális, és ami talán a legfontosabb, a magyar választói akarattal semmilyen módon nem volt konform.

És nem is az fő probléma, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök bebetonozni kívánják a hatalmukat, hiszen valahol ez érthető, hogy ha nem megy tartalmi politikával, akkor megy majd adminisztratív úton. Érthető ez a törekvés még akkor is, ha a cement nem fog megkötni ilyen szempontból, nem fog sikerülni ez a bebetonozás, hiszen amennyiben nem adnak be módosító indítványt, akkor alapvetően titkos marad a választás, és amíg titkos a választás, addig a magyar választók értékítéletet fognak mondani az önök kormányzása felett. Tehát leváltható marad a kormány, minden törekvésük ellenére is.

Mondom, remélem, hogy a választás titkos marad, bár ezt az alapelvet sikerült - és erre majd ki fogok térni - részben már feloldaniuk. A fő kritika az önök benyújtott javaslatával kapcsolatban az, hogy semmilyen észérv, semmilyen racionalitás nem szól a feliratkozásnak nevezett és egyébként a törvényt leginkább jellemző intézmény mellett. Egyébként szeretném mondani, hogy nem szabad leszűkíteni kizárólag a feliratkozásra ezt a vitát, hiszen nagyon sok egyéb negatív hungarikum található ebben a törvényjavaslatban. Nagyon sok olyan probléma van, amely elfogadhatatlan, de valóban a feliratkozás fémjelzi legjobban, amit az egyszerűség kedvéért önök egy műszóval így neveztek el, valójában egy cenzusról van szó.

Sok sebből vérzik ez a javaslat, azonban nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy a részletekről kezdünk el vitatkozni, hiszen azt kell nézni, hogy ennek a törvényjavaslatnak mi a célja, milyen általános jogelveket sért, és hova vezeti a Magyar Köztársaságot egy ilyen törvény elfogadása. Ehhez képest azok a részletek, amikor önök a mozgáskorlátozottak szavazatának leadásáról beszélnek vagy a határon túl dolgozók szavazási lehetőségéről, ezek olyan részletek, amelyek kizárólag figyelemelterelésre alkalmasak.

Azt gondolom, hogy az emberiség jogfejlődésének egyik alapvető értéke lett a szabad, egyenlő, általános, titkos választójog. Kitérnék egy mondatban arra, hogy természetesen a baloldali progressziónak ebben történelmi sikere volt, hogy ezt el lehessen érni, önök most mégis visszaindulnak a múltba, hiszen gyakorlatilag minden alapelvet sértenek. Nehéz volt megállni, hogy komolyan vegyük azt, amit államtitkár úr mondott, amikor azt mondta, hogy ezek az alapelvek nem sérülnek. Valamennyi alapelv sérül, minden alapvető alapelvet sért ez az eljárási javaslatuk. Már maga a választójogi törvény is sértette egyébként ezeket.

Nézzük, hogy ezek közül az alapelvek közül hogy és miként sikerült sárba tiporniuk a hosszú jogfejlődés vívmányait! Az általános választójoggal kapcsolatosan: azok a nemzetközi példák, amelyekről beszélnek, először is nincsenek úgy. Az angolszász államokban nem létező névjegyzékek indokolják egyébként azt, hogy legyen feliratkozás. Összességében a Magyar Köztársaságban egy nagyon jól működő névjegyzék van, kiállta az idő próbáját, kiállt sok-sok választást. Önök is ez alapján a névjegyzék alapján győztek valamilyen félreérthető és komikus helyzetben kétharmaddal, hiszen ezt bizonyították az ilyen törvénykezésükkel. Azt szeretném mondani, hogy ez a névjegyzék alkalmas lenne még sok-sok választás lebonyolítására, semmilyen szükség nem lenne erre az intézményre.

Felnőtt magyar állampolgárok el tudják dönteni, hogy kívánnak-e majd a választás napján elmenni, nincs szükség semmilyen korábbi adminisztratív döntésre. Durva és értelmetlen beavatkozás szabad állampolgárok döntési szabadságába. A nemzetközi példák hamisak, ebben a formában sehol nincs ilyen intézmény; sehol a világon, ezt itt hozzák létre, azért egy kétségbeesett kísérletként. Szeretném elmondani, hogy 1945-ben Berlin felmentése sem sikerült, így nem sikerülhet ez a kétségbeesett kísérlet sem az önök részéről.

Aztán nézzük a választójog egyenlőségét, amiről sokat beszéltek. Szeretném mondani, hogy bár a Magyar Szocialista Párt alapvetően nem ért egyet azzal, hogy a határon túliak beleszólhassanak a Magyar Köztársaság döntéshozatalába, bár a kettős állampolgárságot támogattuk és elkötelezettek vagyunk a határon túli magyarság sorsa iránt, de ha már önök úgy döntöttek, hogy szavazhassanak, akkor rendkívül méltánytalan és igazságtalan megoldás, hogy a belföldön lakó állampolgárok szavazata kettőt, a nemzetiségieké, mondjuk azt, hogy másfelet, és a határon túliaké egyet ér. Önök szerint ez az egyenlő. Sajnos, az önök igazságérzetét és az önök jogfelfogását híven tükrözi ez az álláspont.

Azt javasoljuk, hogy gondolják végig, hogy hova vezet az, amikor állampolgár és állampolgár más-más szavazatot adhat le ilyen értelemben. Hamis az az indoklás, amit önök állítanak, hogy a határon túliak esetében legalább listás szavazatuk lehessen. Ha önök valóban akarták volna, hogy egyenlő mértékben szólhassanak bele a közügyekbe, akkor igenis megteremthették volna annak a lehetőségét, hogy a határon túli szavazatok is azonos értékűek legyenek.

Sérült a titkosság, az egyenlőség, az általánosság. A titkosság is sérül, bár azt mondtam, hogy a kormány leváltható és leváltásra is kerülhet, amennyiben megmarad a titkos választás, alapvetően ez még fennáll, azonban látható egy törekvés, hogy bár a belföldi állampolgároknak titkosan, borítékban kelljen szavazni, hiszen nehezítsük meg minél jobban a belföldi választópolgárok szavazati lehetőségét és a szavazás leadásának módját, addig a határon túliak levélcsomagban szavaznak.

Fölmerül a kérdés teljesen világosan, hogy hogyan garantálható itt a titkosság, a szabad választói akarat, milyen befolyásnak vannak kitéve adott esetben a határon túli magyarok egy-egy ilyen, akár közös szavazás esetén is, hogyan garantálható, hogy ez titkosan történik, és azért azt is tegyük hozzá, hogy mégiscsak idegen államok befolyása is érvényesülhet.

Így az összes fontos európai és a világ demokráciáját jellemző alapelv megsértésre kerül, és ezek után önök azt állítják, hogy nem sértettek meg egyetlenegy ilyen típusú alapelvet sem. Azt gondolom, rendkívül cinikus állítás ez ilyen értelemben. Persze, amikor azt mondjuk, hogy a zsák a foltját, hiszen ahhoz a választójogi törvényhez, ami aránytalan választási rendszert hoz létre, manipulált választókerületekkel, azokhoz természetesen logikusan egy olyan választási eljárási törvény illik, amelyben ez a manipuláció folytatódik. Folytatódik!

(19.10)

És talán a legfontosabb az, hogy ha jogi érvekről beszélünk, akkor alapvetően azt kell vizsgálni, hiszen államtitkár úr hiányolta azt, hogy nem mondunk jogi érveket, csak politikai érveket, igen, azt kell tudni megindokolni, hogy az egyik legalapvetőbb állampolgári jog gyakorlásának a korlátozása mennyiben indokolható és mennyiben illik össze ez az önök által összefabrikált alaptörvénnyel.

Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy a magyar állampolgárok szabad akaratukból semmilyen módon nem korlátozhatók a szavazatuk leadása kapcsán. Nem lehet indokolásképpen felhozni azt, hogy 15 nappal korábban már döntésre kell kényszeríteni az embereket ezzel kapcsolatosan. Az, hogy az alaptörvény módosítása majd feltételekhez köti a választójog gyakorlását, ettől ez nem válik sem európaivá, se jogállamivá, se racionálissá, ez csak azt jelenti, hogy a gombhoz igazították a kabátot. Így az egyik legalapvetőbb állampolgári jog nagyon súlyos korlátozására kerül sor. Az már örömteli tény, hogy abból talán kihátráltak, hiszen az első javaslat arról szólt, hogy már a kampány kezdetekor el kell dönteni, hogy valaki kíván-e választani. A 15 nap is nagyon súlyos korlátozás, hiszen a választási kampány hajrájában fontos események történhetnek a politikai életben. Tehát ez a korlátozás semmiképpen nem indokolt. Kíváncsian várjuk, hogy hogyan fogja kiállni az alkotmányosság próbáját.

Aztán még egy olyan újabb érdekes jogintézményt vezetnek be, ami a választójogi törvénynél a győztesnek járó kompenzáció volt, ami a világon sehol nincs. Most is behozták a többes ajánlás típusú jogintézményt, amit nagyon demokratikusnak akarnak láttatni. Teljesen világos, hogy itt semmi másról nincs szó, mint zavarkeltésről, hiszen abban az esetben, hogyha egy választópolgár gyakorlatilag korlátlan számú jelöltet ajánlhat, akkor ez a jelölési-ajánlási szándék erősen megkérdőjeleződik. Azt kell mondjam egy futballhasonlattal, hogy nem lehet egyszerre szurkolni a Honvédnak, a Fradinak meg az Újpestnek, vagy a Debrecennek a Diósgyőrnek és a Nyíregyházának. Igen, dönteni kell, választani kell aközött, hogy egy választói akarat kit kíván ajánlani.

Érthető persze, hogy önök szívesen vennének egy olyan választást, ahol nagyon sok jelölt van, kevés választóval, és csak fideszes szavazógéppel. Érthető ez a törekvés, ez az álmuk nyilvánvalóan a hatalom megmaradása érdekében önöknek. Lehetőség szerint egy olyan választás, ahol az embereknek nincs kedvük és lehetőségük részt venni a választásokon, úgyis ilyen értelemben csak tehertétel, csak zaklatás az embereknek a politikai szabadságjogukkal való élés. Sokkal egyszerűbb az, ha csak azok mennek szavazni, akiknek tudjuk a politikai hovatartozását, ők majd elintézik ezt a kérdést. És amikor államtitkár úr azt mondta, hogy körülbelül 60 százalékos részvétel volt a korábbi választásokon, hát kíváncsian várjuk, hogy hogyan fog ez majd változni ilyen értelemben. Márpedig azt tudomásul kell venni, hogy ha az emberek elé nehézségeket támasztanak adminisztratív úton, akkor ez igenis korlátozni fogja a részvevők számát, és ezért nem az állampolgárok a hibásak, akik nem akarnak áthatolni a Maginot-vonalon, hanem azok a hibásak, akik odaépítik a falakat eléjük, és akadályozzák a legalapvetőbb demokratikus joguk gyakorlásában.

A többes jelölés elfogadhatatlan, antidemokratikus is. És azt is látni kell, hogy arról beszélnek, hogy könnyítik a jelöltté válás feltételét. Egy ország demokráciája nem attól lesz jól működő, hogy egy-egy választás napján füzetnyi nagyságú szavazócédulával kell majd a választópolgárnak megbirkóznia, és majd lapozgatnia kell - mint egy füzetet a szavazócédulát - a 30-40 jelölt között. Nem ettől lesz demokratikus. Érthető az emögött lévő politikai szándék, azonban ez is elfogadhatatlan ilyen értelemben.

A Magyar Szocialista Párt támogatja, hogy szűnjön meg az ajánlószelvények intézménye, hiszen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Csodát tenni csak egy másik parlamenti párt tudott, amely Budapesten egy nap alatt 20 ezer ajánlószelvényt tudott összegyűjteni az ajánlási cédulák leadása előtti napon. Azt gondoljuk, hogy helyes ennek az intézménynek a megszüntetése, ebből azonban nem az következik, hogy komolytalanná kell tenni a jelöltállítást. A kettő között azért vannak fokozatok, tisztelt képviselőtársaim, meg kell őrizni annak az intézménynek a szükségességét és a létjogosultságát, amely igenis szűrőként és a valós támogatottsággal rendelkező jelöltek esetén engedi a választásokon való részvételt. Arról lehet vitatkozni, hogy ez pontosan hol húzódik meg, de semmiképp nem a többes ajánlásnál 200 aláírással, ami egyébként majd megélhetési ajánlókhoz fog vezetni. Ismerjük a magyar választási rendszerből fakadó lehetőségeket, amelyek az ajánlószelvények kapcsán igenis felmerültek, azt is ismerjük, hogy amikor önkormányzati választások esetén anyagi támogatást kapott egy jelölt, akkor volt olyan település, ahol a településen élő felnőtt lakosság 40 százaléka jelölt volt. Ezért azt mondom, ha gyakorlatilag korlátlan számban lehet ajánlani és 200 fő ajánlásával jelöltté lehet válni, és ehhez az önök akarata szerint majd anyagi támogatást kapnak a képviselőjelöltek, akkor ebből egy újabb botrány, zűrzavar és visszaélések sorozata indul el. Jobb ezt most megelőzni.

A választási szervekről. Azt gondolom, hogy korábban akárcsak a választói névjegyzék, a választási szervek is jól működtek a Magyar Köztársaságban, semmi indok nem volt arra, hogy azon kívül, hogy átkereszteljék őket nemzetire - ami egyébként önmagában még elfogadható is lenne -, de politikai akarat végrehajtóivá, pártkatonák gyülekezőhelyévé teszik majd a választási szerveket, hosszú időre bebetonozva, kimozdíthatatlanná téve akár hosszú, kilenc névnél hosszabb időszakra is ezekben azokat, akiket az Országgyűlés politikai akarattá választ. Elfogadhatatlan, már a látszatát sem adják meg annak, hogy ezek független intézmények legyenek, pártkatonákkal fogják feltölteni ezeket a szerveket úgy, ahogy korábban sok-sok más politikai intézményt.

A kampánycsend intézményéről. Korábban fenntarthatatlan volt az az állapot, amikor a választások előtti napot megelőző 24 órával kampánycsend elrendelésre került. Nem is nagyon működött ez. Aztán ez változott ilyen értelemben, hogy már csak a választások napján volt kampánycsend. Ez már egy lényegesen jobb megoldás volt, mint ami korábban volt, azonban most átestek a ló másik oldalára. Amennyiben még a választások napján sem lenne kampánycsend, felmerül a kérdés, hogy majd a szabad választói akarat befolyásolásának kísérlete hogyan lesz kiküszöbölhető, milyen illegális mozgósítási folyamatok indulhatnak meg. Ezért az a helyes, ha a választások napján fennmarad a kampánycsend intézménye.

Végezetül, de nem utolsósorban - és erre részletesen ki kell térni - talán nem az a legfontosabb, hogy itt a részletkérdésekről hosszasan vitatkozzunk, hiszen ami alapvetően rossz, ami alapvetően menthetetlen, azt részletműtétekkel kiigazítani nem lehet. Ezt a választási eljárásról szóló törvényjavaslatot vissza kell vonni és az elejéről kell kezdeni. A korrekt megoldás tulajdonképpen az lenne, ha a választásokról szóló törvényt is újrakezdenék, hiszen minden demokrácia egyik legfontosabb értékmérője, hogy milyen választási rendszer és hogyan működik egy államban. Hozzáteszem, legalább olyan fontos, hogy milyen számban, milyen részvétellel vesznek részt az emberek az általános választásokon. Minél magasabb a részvétel, és persze lehet itt cinikus megjegyzéseket tenni a szocializmusban való részvételre, nyilvánvalóan a fölött a társadalmi modell fölött értékítéletet mondott a történelem, azonban a magas részvételt kigúnyolni, a magas részvételt cinikusan felhozni példaként óriási hiba, hiszen talán annál legitimebb kormány nincs, mint amit a választók minél magasabb, lehetőség szerint száz százaléka választ. Természetesen tudjuk, hogy a százszázalékos részvétel nem biztosítható, azonban minél magasabb, annál legitimebb a kormány. Ezzel nem lehet vitatkozni. Ahogy az előbb fogalmaztam, a fölött a társadalmi modell fölött már értékítéletet mondott a történelem, de ebből nem az következik, hogy nem az a helyes, ha az emberek minél magasabb száma vesz részt a választásokon. Önök ezzel ellentétes szándékkal indulnak és készítenek törvényjavaslatokat.

Egyébként a magyar társadalom nem fog megfutamodni a regisztráció intézményétől. Szeretném mondani, hogy amennyiben mégis bevezetésre kerül és áterőltetik a társadalmi akarattal szemben... - hiszen szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar választók 70 százaléka a Nézőpont Intézet szerint is, amely nem áll nagyon messze a agyar kormánytól, olyan kutatási eredményt publikált, amely szerint a választók 70 százaléka nem támogatja sem a feliratkozást, sem a cenzust, sem a regisztrációt, semmilyen elnevezéssel az adminisztratív nehézségeket. Tudomásul kéne venniük, hogy a magyar társadalom nem kér ebből a jogintézményből, nem kérnek ebből a jogintézményből a szakértők, nem kérnek ebből a parlamenti pártok, a parlamenten kívüli mozgalmak és a magyar választók sem, és nem érnek ebből olyan tekintélyes korábbi közéleti személyiségek sem, mint a köztársaság volt elnöke. Intő példaként kéne szolgáljon az önök részére, hogy milyen társadalmi elutasítottsága van ennek az intézménynek, önök mégis ragaszkodnak ehhez a jogintézményhez.

Kivezetik Európából a Magyar Köztársaságot, észre kéne venniük, hogy egy nagy stoptáblánál és egy útkereszteződésnél állunk, ahol az Európa vége tábla áll és egy nagy-nagy stoptábla, amelyet az egész magyar társadalom lát önökön kívül. Még nem késő visszafordulni, még van lehetőségük bebizonyítani, hogy egy demokratikus jogállam visszaállításában érdekeltek, hiszen az elmúlt két év törvényjavaslatai, amelyekből aztán törvények lettek, azt mutatják, hogy a jogállam felszámolásában érdekeltek. De a 24. órában még vissza lehet fordulni, még van lehetőség arra, hogy tárgyalóasztalnál nullapontról indulva egy olyan választási rendszert alkossunk Magyarországon, amely megfelel a magyar választók akaratának, megfelel az európai normáknak. Az a hivatkozás, hogy a korábbi választási rendszer nem volt jó, nem indokolja, hogy önök a rossz választási rendszerből pocsékot csináljanak.

(19.20)

Ez a javaslat meg a korábban elfogadott választási törvény azt mutatja, hogy a rossznál lehet sokkal rosszabbat is csinálni. Valóban nem volt jó a korábbi választási törvény, nem volt jó az eljárásjogi törvény, azonban ezeken lehetett volna módosítani, közös akarattal lehetett volna változtatni, konszenzuskereséssel lehetett volna példás választási törvényt létrehozni. Ehelyett önök ragaszkodnak az egypárti megoldásokhoz, ragaszkodnak a cinikus érveléshez, és kétségbeesett kísérletet tesznek arra, hogy a tartalmi politika helyett adminisztratív módon változtassanak az önök számára kedvezőbb feltételekkel. Ellenszélben, esőben, bírói tévedések mellett is lehet futballmérkőzést nyerni. Az ellenzék be fogja bizonyítani a Magyar Szocialista Párt vezetésével, vagy akár önmagunk is, hogy minden ilyen kísérlet hamvába holt ötlet, nem lehet adminisztratív módon választásokat nyerni.

A dolognak azonban talán az a legjelentősebb része, hogy nemcsak arról szól ez a kérdés, hogy ki nyeri a következő választásokat, hanem sokkal inkább arról, hogy milyen értékítéletet mondunk a magyar demokrácia fölött azzal, hogy milyen választási rendszert hozunk létre. Az elmúlt időszakban több, a Magyar Köztársaság tekintélyét sújtó, nevetségessé tevő intézkedése volt a kormányzatnak. Kérem tisztelettel önöket, hogy ne folytassuk ezt az utat, ne távozzunk Európából, ne közeledjünk az ázsiai társadalmak berendezkedéséhez.

Kérem tisztelettel önöket, felelősségteljes döntést hozzanak. Még egyszer mondom, nem késő, hiszen még az általános vita kezdeténél tartunk, van lehetőség visszafordulni, van lehetőség a nulla pontról kezdeni, és semmilyen tekintélyvesztés nem következik be abban az esetben, ha önök belátják, hogy ez elfogadhatatlan, a magyar társadalom nem kér ebből. Nem kell részletes vitát folytatni egy olyan jogintézményről, amelyet nem akarnak a magyar választópolgárok, és azt is be kell látni, hogy tisztességes versenyben győzni mindig többet ér, mint különböző adminisztratív módokon akadályokkal megemelve, lehetőség szerint a választók 20-30 százalékos részvétele mellett kierőszakolni egy politikai győzelmet ilyen szempontból.

Kérem tisztelettel az előterjesztőket, hogy változtassanak ezen, vonják vissza ezt a javaslatot. Van lehetőség, bőven van még idő arra, hogy új törvényjavaslat készüljön. Ebbe be kellene vonni az ellenzéki pártokat, szakértőket, talán ilyen szempontból jobbakat, mint akik most szövegezték ezt a javaslatot. A következő választásokig még rengeteg idő van. Nagy a tét olyan szempontból, hogy három választásról beszélünk, hiszen országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választások lesznek. Egy ilyen regisztrációval a jelen állás szerint akár háromból is ki lehet záródni, bár ígéret van arra, hogy önök ezt nem így gondolják. Jelen pillanatban ez a törvényjavaslat alkalmatlan nemhogy az általános vitára, hanem egyáltalán arra, hogy ebben érdemi egyeztetés legyen.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Karácsony Gergely tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 282 2012.10.02. 2:05  169-535

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az az igazság, hogy ez a vita kizárólag a regisztrációról szól, pedig ennek a törvényjavaslatnak sok más hiányossága is van, erre rá is mutatnék, hiszen a többes jelölés intézményére akartam felhívni a figyelmet, ami szintén a vicc kategóriája. Azonban megragadta a fülemet az a mondat, amikor megint a határon túli magyarság kapcsán a Szocialista Pártot érték mindenféle igaztalan vádak. Azt szeretném mondani, hogy önök tartoznak bocsánatkéréssel egyrészt a határon belüli szavazóknak azzal, hogy ennek a törvényjavaslatnak egyetlenegy értelmi szerzője nem ül itt most a teremben, hanem - ahogy a képviselőtársam fogalmazott - túszok ülnek itt, akik kínos és zavaros magyarázkodással próbálják megvédeni azt, amit nem lehet. (Dr. Horváth János: Szó nincs róla! - Az elnök csenget.) De ennél... - örülök, hogy jelentkezett egy értelmi szerző.

De ennél fontosabb, hogy önök bocsánatkéréssel tartoznak a határon túli magyaroknak is, hiszen exportálták a magyar pártpolitikát, és a magyar magyar farkasa lett például Erdélyben, sikerült elérniük (Kőszegi Zoltán: Erről ti ne beszéljetek, hogy kinek a farkasa!), hogy még a Ceauşescu-rendszerben is egységes magyarságot szétverték önök ott, egyrészről. (Az elnök csenget.)

Másrészről megtudtuk azt is, hogy újabb jogfogalmakat vezettek be. Gondolom, a Visinszkij-féle jogfelfogáshoz hasonlóan a panelproli, nyuggerek, vadbarmok, ázsiaiak, félázsiaiak után, kocsmai láncszavazók után új fogalom született meg: a passzív állampolgár, az aktív állampolgár és a felelős választó. Azt gondolom, hogy el fogunk érkezni a fülkeforradalmi jogtudattal, Visinszkijre hivatkozva, lassan oda (Kőszegi Zoltán: Felelős állampolgár!), hogy a magyar ember nyíltan szavaz gondolatához, hiszen nem áll olyan messze az önök gondolatától, hogy mikor kezdik feszegetni - amikor érzik, hogy Dunaföldvárhoz hasonlóan szorul a hurok az önök nyaka körül -, mikor fogják bevezetni a nyílt szavazást, aminek már hallom az érveit: a magyar ember miért rejtőzködne, hiszen vállalja a véleményét. Azt gondolom, hogy rendkívül méltatlan irányba viszik el ezt a választási eljárást, és az pedig, hogy két külön törvényt összemosnak, azt gondolom, az önök felkészültségét is jelzi.

Köszönöm, folytatni fogom majd egy másik kétpercessel. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 338 2012.10.02. 2:03  169-535

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A tények kedvéért: a Magyar Szocialista Párt 2010 májusában benyújtotta a 199 fős parlamentre vonatkozó listás választási javaslatát. Csak azért, nehogy azt lehessen mondani, hogy ez nem történt meg vagy elleneztük volna, vagy pedig a Fidesz találta volna ki a kisebb parlament intézményét, mert ez így nem igaz.

Szóval, a többes jelölés intézményével nagyon sok probléma van. Egyrészt az is, hogy valóban az ajánlószelvényekre visszatérve, a Magyar Szocialista Pártnak volt javaslata, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az ajánlószelvény intézményét egyedi azonosító jellel, olyan vízjellel, ami gyakorlatilag hamisíthatatlanná tette volna, hogyan lehetett volna olyan adatokat ráírni, hogy ne kézzel kelljen kitölteni, és ne lehessen direkt elírni a személyi számot, személyi igazolványszámot ráírva. Tehát nagyon sok dolgot lehetett volna korrigálni, de tagadhatatlanul az ajánlószelvény intézménye fölött részben eljárt az idő.

De önök a rosszból pocsékat csinálnak ezzel a többes jelölés intézményével. Egyrészt a probléma azzal van, hogy komolytalan az, hogyha valaki valamennyi parlamenti és parlamenten kívüli pártot egyszerre ajánlhatja ilyen értelemben, de van egy másik probléma: a megélhetési aláírók intézményét is be fogja vezetni, akiknek az lesz a megélhetésük, hogy fűnek-fának aláírnak ilyen szempontból. De ami még nagyobb baj, hogy a választások napján maga a szavazólap nem szavazólap, hanem szavazófüzet vagy szavazókönyv lesz, egy választási ki-kicsodával, amit lehet lapozgatni akár hosszasan, mire rájönnek a választópolgárok, hogy miről is van szó. Bízunk benne, hogy nem Háború és béke vastagságú lesz, mert az nagyon sokba fog kerülni az embereknek ilyen szempontból.

Aztán azt is látni kell, hogy van egy másik intézmény, ami zűrzavart fog okozni ebben a választási rendszerben, és természetesen nem a... (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Természetesen önmagában a Fidesz és a Fidesz javaslata is zűrzavart okoz, ez világos, itt a képviselőtársaim mondják, de a levélben való szavazás intézménye is, és szeretném mondani, hogy ez most nem a határon túli szavazáshoz vagy szavazási joghoz kapcsolódik, hanem önmagában a levélben szavazás intézménye. De azt gondolom, egy másik kétperces hozzászólásban fogok erre majd kitérni. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 372 2012.10.02. 2:02  169-535

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Önök a "sok jelölt, csak Fidesz-szavazó" konstrukciót szeretnék, ez teljesen világos, és itt valami zavaros magyarázatot adtak arra, hogy a nagyon sok jelölt olyan demokratikussá tesz egy választást. Felmerül a kérdés ebben az esetben, és nem csak arról van szó, hogy taktikai szempontból nyilván a saját érdeküket képviselik, hogy megosztódjanak az ellenzéki szavazatok, nem ez a fő probléma ezzel, ettől önök még ki fognak kapni 2014-ben.

A probléma az, hogyha ezt a javaslatot teszik, akkor a választási küszöböt is el kellene törölni, hiszen azáltal válna rendkívül demokratikussá, mert különben pont antidemokrtatikus, hiszen szavazatok a kukába kerülnek, erről nem beszélnek, mert akkor bontsuk ki az igazság minden részletét most. Ez azt fogja jelenteni, hogy százezerszámra kerülnek a szavazatok a kukába, hiszen ebben az esetben, ha nagyon sok jelölt van, és választási parlamenti küszöb van, akkor lenullázzák sok százezer ember véleményét.

Más szempontból a jelöltállítás nagyon egyszerű. Semmi mást nem kell csinálni, nem kell semmit gyűjteni, aki bejelenti magáról önjelölt módon, hogy jelölt, az legyen az, mert a 200 aláírás gyűjtése ebben a formában nevetséges. Sokkal korrektebb az, hogy aki magát jelöltnek akarja nyilvánítani, és egyébként rendelkezik választójoggal, az legyen jelölt. Ilyen szempontból sokkal tisztább ez a megoldás, és nincs szükség ilyen zavaros aláírásgyűjtésekre, többes jelölésre, megélhetési aláírásgyűjtőkre, nincs szükség az 1 millió forint, 2 millió forint, 3 millió forint jelöltenkénti támogatásra, viszont el kell törölni a parlamenti küszöböt, és ebben a konstrukcióban az egyéni választókerületnek sincs értelme. Azt kell mondani, hogy aki eléri az egy képviselőhöz szükséges szavazatszámot, annak van parlamenti képviselete. Ez a konstrukció nagyon demokratikus lenne, és nem lenne cinikus ebben az esetben annak a képviselőtársuknak a véleménye, aki azt mondta, örüljünk annak, hogy sok jelölt közül lehet választani. Szó sincs erről! Ez emberek százezreinek a megalázása és szavazatának a kukába kerülése. Ha ezt önök így átdolgozzák, akkor mi meg fogjuk gondolni, hogy ennek van-e értelme. Ebben a konstrukcióban ez egyszerűen cinikus és ostoba javaslat volt.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 430 2012.10.02. 2:06  169-535

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlószelvényekkel kapcsolatosan, meg az önkéntességről, meg a jó szándékú polgármesterekkel kapcsolatban csak annyit mondanék, hogy volt nemrég egy időközi választás, ahol 8 ezer ajánlószelvényt gyűjtött egy párt, és 6400 szavazatot kapott. Szeretném kérni önöket, hogy találják ki, melyik város és melyik párt volt ez. Nyilvánosan be lett jelentve a 8 ezer ajánlószelvény, és az meg, hogy mennyi szavazatot kaptak, egyértelmű. Segítek: Hódmezővásárhelyen történt, és a Fidesz-KDNP jelöltjéről van szó ebből a szempontból. Nyilvánvalóan itt történhetett valami lemorzsolódás mégiscsak az ajánlószelvények és a szavazatok száma között. Ezt csak úgy az érdekesség kedvéért mondanám. (Közbeszólások, derültség az MSZP soraiban.)

Az általános, egyenlő és titkos választójogról csak annyit szeretnék mondani, László képviselőtársam az előbb mondott ezzel kapcsolatos véleményt, hogy hát ebben a javaslatban is általános, egyenlő és titkos a választójog, az a probléma, hogy se nem általános, se nem egyenlő, se nem titkos. Nem általános, mert a feliratkozás belerondít ebbe az általánosságba, és azt tudjuk mindnyájan, és nagyon helyesen mondta Karácsony képviselő úr, hogy alapvetően a választáshoz való jog, és nem a feliratkozáshoz való jog illeti meg az állampolgárokat. Tehát nem általános a választójog. Európa szégyene ez a javaslat.

Nem egyenlő, mert a határon túli magyaroknak egy szavazata van, a határon innen kettő, kivéve a nemzetiségieknek, akiknek speciális, hiszen egy nemzetiségi listára szavazhatnak. Ha önök szerint a kettő egyenlő eggyel, akkor természetesen egyenlő a választójog.

És nem titkos a választójog. Nem titkos azért, mert a levélcsomaggal, szerencsére nem képeslap útján, de mégiscsak egy bélyegzőlenyomat nélkül, mégiscsak tisztázatlan körülmények között, a titkosság sérülhet már a szavazat leadásakor, a felbontásakor, kétségeket ébreszt ez az intézmény, a levélben szavazás intézménye.

Tehát az összes demokratikus alapelvet, amely évszázadok vívmánya volt, azt önök sárba tiporják. Ezek után azt mondani, hogy ez érvényesül, az sajnos egy ostoba állítás. (Taps az MSZP soraiban.)

(0.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 484 2012.10.02. 14:27  169-535

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Novák Előd fölszólalása természetesen vitára indított minket. Azzal együtt, hogy alapvetően most sok olyan állítása volt, amivel csak egyet lehet érteni. Azonban hozzáteszem, kicsit későn csatlakozott a vitához, így nem egy olyan ügyben fogalmazott meg véleményt, ami korábban elhangzott a mai napon, így aztán az ismétlés bűnébe estünk így közösen, ellenzéki képviselőként. Hiszen nagyon sok olyan felvetése volt, és a hosszabb hozzászólásában nagyon sok olyan javaslatot tett, ami korábban itt elhangzott a keretek között.

Óhatatlanul is az a kísértés mindnyájunk számára, hogy az általános vita keretében a részletes vitát is lefolytassuk. Más szempontból meg szocialista képviselőtársaim rengeteg olyan dolgot elmondtak, amit magam is szerettem volna, nem beszélve arról, hogy az általános vita kezdetekor a vezérszónoki hozzászólásomban magam is nagyon sok felvetést tettem. Ezért most csak azokról emlékeznék meg, amelyek az általános vita keretei között maradnak, más szempontból viszont a törvényjavaslat keletkezésének módja, ideje és helye, valamint a mostani vita rendkívül méltatlan volta, hiszen mind az időpont, mind a résztvevők száma, mind a résztvevők köre méltatlan ehhez a tényleg rendkívül fontos törvényjavaslat tárgyalásához. Ez természetesen az előterjesztők és a kormány, valamint a Fidesz-KDNP demokráciafelfogását is visszatükrözi, hogy ebben az időben, ilyen padsorok között kell erről a törvényről tárgyalni.

De talán nem csak az itteni hely, idő és résztvevők köre mutatja ezt, sokkal inkább a keletkezése ennek a törvényjavaslatnak, ugye, a nyári időszakban, kiszivárogtatások útján a Fidesz vezető politikusainak, tesztelve a közvéleményt. Nem beszélve arról, hogy a júliusi, augusztusi időpont alkalmas volt arra, hogy a közéleti csend és a mások jól megérdemelt pihenőideje alatt lehessen az éj leple és a nyár forrósága közepette előretörni ezzel a törvényjavaslattal. Akkor tesztelték egy-egy elemét. Néhánnyal kapcsolatosan olyan erős volt a felháborodás, hogy némileg meghátráltak. Azonban összességében mégis azt lehet mondani, hogy kitartanak az egypárti törvényjavaslatuk mellett, valóban, a KDNP hozzáállása a választásokhoz azt sejteti, hogy kevéssé érdekeltek vagy adott esetben szatelitszervezetként majd úgyis bent lesznek valamilyen választási vagy házszabályi trükkel a parlamentben.

Nem tántorította el a kormánytöbbséget és a Fidesz-KDNP-t, a fülkeforradalmárokat az a tény sem, hogy nem volt a magyar közéletnek egy olyan szereplője, önmagukat leszámítva, aki ezt a javaslatot, amely regisztráció néven híresült el, vagy a feliratkozás, köznevén szólva egy cenzusként, hiszen a közéletnek valamennyi parlamenti és parlamenten kívüli pártja, a közélet valamennyi független szakértője, aki nem a Fidesz-KDNP fizetési listáján szerepel, valamint valamennyi olyan független nemzetközi és magyar szakértő, beleértve a volt köztársasági elnököt is, ezt a jogintézményt elutasította.

Elutasította ezt a jogintézményt valamennyi közvélemény-kutató mérése alapján a magyar választópolgárok, azaz a magyar nép jelentős, döntő többsége, mintegy négyötödös többsége nem kér ebből a jogintézményből. Még a kormánypárti szavazók többsége sem ért egyet ezzel a jogintézménnyel. Ehhez képest rendkívül konok módon ragaszkodnak ehhez az intézményhez, legfőképpen olyan módon, hogy semmilyen érvet, semmilyen racionális érvet, semmilyen politikai érvet, leszámítva az önös érdekeiket, nem tudnak felhozni ezen törvényjavaslat mellett.

Ezért azt gondoljuk, hogy az a konokság és az a páni félelem a választásokon való magas részvételtől lehet az oka e törvényjavaslat erőltetésének. Hiszen, ha valamivel kapcsolatosan ilyen komoly az ellenállás, és nemcsak az ellenzék részéről, szeretném mondani, hogy nem az a döntő érv, hogy a parlamenti ellenzéki pártok nem értenek egyet, hiszen ettől még lehetne valami jó. De az, hogy a magyar közélet ilyen széles rétege, a választópolgárok is ennyire mereven elutasítják, észre kéne venni, hogy ez a törvényjavaslat nem túl jó, nem túl demokratikus, és nem tudja az emberek érdekeit szolgálni.

Az általános vita keretei között ilyenkor elsősorban azok az alapelvi sérelmek, amelyek nem illenek sem a hatályos alaptörvénybe, ma már össze vannak eszkábálva és módosítva is ezért, hiszen a gombhoz varrjuk a kabátot ebben az esetben, nyilvánvalóan valami alkotmánybírósági előzetes egyeztetésnek is lennie kellett. Hiszen; amikor nyáron kiszivárgott ez a törvényjavaslat, akkor az volt a hozzáállás, hogy már a kampány kezdetén véget ér a regisztrációs lehetőség, tehát már nem terhelik a magyar választópolgárokat a kampány okozta sérelmekkel. Ez azt jelentette volna, hogy 2-3 hónappal a választások előtt lezárult volna a regisztráció. Ez a hatályos alaptörvény, de a módosítás szerint is olyan sérelmet okozhatott volna, amely nagyon komoly alkotmánybírósági kétséget vethetett volna föl. Ezért ezt a 15. nap körüli meghúzása az időpontnak valamilyen alkotmányossági érvekre vezethető vissza.

(2.00)

Gondolom én, hogy azt gondolják a Fidesz-KDNP képviselői vagy az előterjesztők, hogy talán ez nem okoz akkora sérelmet, ami aránytalan lenne, és ezért majd valahogy átcsusszan az Alkotmánybíróságon. Hogy volt-e ezzel kapcsolatos előzetes egyeztetés, azt nem tudhatjuk, de valamilyen oka lehet, hogy mégis nem két-három hónappal korábban, csak tizenöt nappal előtte zárul a regisztráció, ami természetesen ésszerűtlen, rossz, antidemokratikus, tehát mindent, ami a magyar nyelvtan és a magyar nyelv szabályai szerint rossz jelző, azt erre el lehetne mondani, mégis visszakoztak ebből a kérdésből.

Az, hogy a kutatóintézetek is konzekvensen azt mérik, hogy nem kérnek az emberek ebből, és egyébként sajnos nemcsak, hogy nem kérnek ebből a javaslatból, hanem sajnos ennél rosszabb: visszatart széles néptömegeket adott esetben a regisztráció a választásokon való részvételből, abból az következik, hogy a kormánypártok abban érdekeltek, hogy minél szűkebb körben dőljön el ez a választás, lehetőség szerint jó sok jelölttel a többes ajánlás alapján, ábécével vagy kiskátével, vagy ki kicsoda típusú szavazófüzettel, nem szavazólappal, hiszen szavazólapon nem lehet ennyi jelöltet felsorolni, viszont lehetőség szerint nagyon-nagyon kevés szavazóval, minél kevesebb szavazóval, lehetőség szerint csak azokkal, akik a Fidesz szavazó-, választópolgárai, akik akármilyen körülmények között önökre szavaznak. Leszűkíteni a résztvevők körét, ez lehet a fő cél, és ezért tartanak minden olyan javaslattól, mint a köznyelvben kötelezőnek nevezett, valójában nem ez a helyes kifejezés, de valóban a választásokon való széles részvételt megalapozó szocialista javaslat, amely nem büntette volna a választásoktól távol maradókat, hanem pozitív ösztönzőkkel, mert amennyiben a munkaidő-kedvezmény vagy az adókedvezmény büntetésnek számít, akkor azt gondolom, a magyar nyelv szabályait vagy a logika szabályait nem ismerik, akik erre hivatkoznak. Szóval, mint az ördög a tömjénfüsttől, úgy félnek önök attól, hogy magas részvétel legyen egy választáson.

Érthető ez, hiszen az önök politikája zsákutcába került, beszűkült az önöket támogatók bázisa, ezért egyetlenegy megoldás van, a megmaradt szavazóbázist felértékelni egy alacsony részvétellel zajló választás kapcsán. Látszik ez az időközi választások esetén is, hogy az alacsony részvétel kedvez a Fidesz-KDNP-nek, ezért az a cél, hogy lehetőség szerint ilyen keretek között zajlódjanak a választások.

Valamennyi demokratikus alapelv sérül, hiszen az általános vita kapcsán fontos rámutatni arra, hogy ez a választási eljárási törvény már alapelvi szinten nem felel meg sem a hatályos alaptörvénynek, sem nemzetközi egyezményeknek, sem az európai demokratikus normák legalapvetőbb kritériumainak, hiszen nem egyenlő a választójog nemcsak eljárásjogi, hanem anyagi jogi értelemben sem, nem általános a választójog, hiszen pont a regisztráció okozza ezt a sérelmet, és a titkossággal kapcsolatosan is nagyon komoly sérelmek vannak.

Aztán nem lehet leegyszerűsíteni ezt a törvényjavaslatot a regisztrációra, de tagadhatatlanul ez okozza a legnagyobb jogsérelmet. Hangsúlyozom, nem a leválthatósággal kapcsolatban, hiszen egyrészről bumeráng módjára fog visszaszállni önökre ez a javaslat, a magyar választópolgárok meg fogják ismerni ezt a jogintézményt. Bár hozzáteszem, minden jogintézmény bevezetése nagy kockázatokkal jár, hogy mire megismerik az emberek, addigra túl is lesznek az alkalmazásán. Természetesen a magyar közélet és a demokratikus pártok sokat fognak tenni azért, hogy a magyar választók megismerjék az ebben rejlő lehetőséget, és bástyája legyen adott esetben maga a regisztráció is a kormány leválthatóságának és a konkrét leváltásának is.

Azzal együtt, hogy ilyen előzetes regisztráció, amelyet semmilyen nemzetközi példa nem támaszt alá - képviselőtársaim hosszan sorolták, hogy sehol a világon nincs ilyen intézmény -, semmilyen belföldi érvek sem szólnak emellett, viszont van egy jól működő választói névjegyzék, amely kiállta a választások és az idő próbáját. Ezért önök sárba tiporják a racionalitás és a demokrácia alapvető értékeit. A többes jelöléssel nevetségessé teszik magának a jelölésnek az intézményét. Valóban jogos az a kérdés, hogy ha lehet többes jelölés, akkor miért ne lehetne többes szavazás, miért ne lehetne minden szimpatikus pártra vagy jelöltre szavazni, így aztán valóban komikussá tehető ez a kérdés.

A demokrácia nem attól lesz érték, és nem attól működik jól, hogy önjelöltek tucatjai indulnak a választásokon, hiszen korábban említettem, ezáltal pont százezernyi szavazat kerül a kukába, százezer választópolgár akarata válik nevetségessé, hiszen a parlamenti küszöb megléte önmagában kizárja azt, hogy ilyen alacsony támogatottsággal való jelölteknek akármilyen esélyük is legyen arra, hogy nyerjenek vagy bekerüljenek akár egyéni választókerületben, akár az 5 százalékos parlamenti küszöböt meghaladják. Tehát a választók félrevezetése egy ilyen intézmény, ami a többes jelölés az ilyen alacsony határ és a választási küszöb közös megléte, egyszerűen cinikus jogintézmény.

A levélben szavazás intézményével pedig nagyon sok probléma van, és hangsúlyozom, nem elsősorban az, hogy határon túli választópolgárok vagy állampolgárok szavaznak, hanem az a legnagyobb problémája, hogy sérül a titkosság elve, sérül már magánál a szavazat leadásánál, magánál a csomag átvételénél, hiszen nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen körülmények között, hogy bontják fel, ki tölti ki, hogy adja fel, hiszen bélyegzőlenyomat nélkül érvényes. Rengeteg kétséget vet fel a beérkezése is ennek a levélben való szavazásnak. Tehát ez az intézmény - hogy mondjam? - kétségessé tudja tenni a választások tisztaságát, még akkor is, ha jóhiszeműen gyakorolnák a jogaikat, és a szomszédos államok adott esetben segítenék ezt a jogintézményt.

Szeretném mondani, hogy semmi okunk kételkedni a szomszédos államok jóhiszeműségében, de mégis az a probléma felvetődhet, hogy idegen állam joghatósága alá kerülhet a magyar választások tisztasága, és nemzetközi és együttműködési megállapodások nem segítik ezt a típusú levélben való szavazást a Magyar Köztársasággal kapcsolatosan. Más államokban ez jól működik, de ott ezekre megvannak a keretek.

Ezért azt mondom, és arra kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a huszonnegyedik órában még meg lehet állni, vissza lehet fordulni abból a zsákutcából, ahova ez a törvényjavaslat kergeti a Magyar Köztársaságot, kiírja a jogállamok köréből hazánkat, Európa szégyenévé teszi ez a választási eljárási törvény a Magyar Köztársaságot. Valóban Fehéroroszország és Azerbajdzsán irányába indulunk el. A fehéroroszországi választási minta jó példa lehet, ahol csak kormánypárti képviselők vannak az ottani parlamentben.

Nagyon bízom benne, hogy nem ez a célja az előterjesztőknek és a Fidesz-KDNP-nek. Itt még vissza lehet fordulni, vissza lehet vonni ezt a törvényjavaslatot. Mi nem hiszünk abban, hogy toldozni-foldozni lehet. Nagyon tisztelem a többi demokratikus és jobboldali parlamenti pártot, aki abban hisz, hogy módosító javaslatokkal lehet megmenteni ezt a törvényjavaslatot. Nem lehet, ez az alapelvektől kezdve rossz, nem alkalmas toldozás-foldozásra, nem lehet részletkérdésekkel demokratikussá és jogállamivá tenni, vissza kell ezt vonni, elölről kell kezdeni, megvan ennek az európai formája, lehet tudni, hogy lehet a parlamenti pártokkal, civil mozgalmakkal, szakértőkkel egyeztetni, hogy lehet egy olyan törvényjavaslatot tenni egy ilyen nagyon fontos ügyben, ami széles körű társadalmi konszenzuson alapszik, ami megfelel a Velencei Bizottságnak, az európai normáknak, megvan ennek a jogállami kerete, le lehet másolni, hogyan zajlik ez más országokban. Egypárti törvényjavaslatként már a választójogi törvény áterőltetése is nevetségessé, cinikussá tette az önök hatalomgyakorlását, hogy ezt az eljárásjogi törvényt is ugyanilyen keretek között akarják megtenni, ez végképp kétségessé teszi nemcsak az önök demokráciafelfogását, hanem egyszerűen a Magyar Köztársaság működőképességét.

Kérem önöket, hogy vegyék észre a stoptáblát, vegyék észre a magyar választópolgárok jajkiáltását, hogy nem szeretnék ezt a jogintézményt, nem szeretnének egy olyan vasárnapot, amikor kampánycsend nélkül zaklatva lesznek, hogy vegyenek részt a választásokon. Fenn kell tartani legalább a szavazás napján a kampánycsend intézményét. Ebben is egyetértek Novák képviselőtársammal, hogy nem lehet kitenni az embereket a választás napján a pártok zaklatásának, hagyni kell, hogy szabad akaratukból dönthessenek aznap, hogy elmehessenek szavazni. Persze itt már rögtön felmerül az a kérdés, hogy mindazok, akik kimaradtak a regisztrációból, azok kimaradnak és lemaradnak a választásokról.

Kérem önöket, hogy a józan ész győzzön. Kérném, ha itt lennének, egyébként könnyebb lenne önökhöz szólni, hiszen a józan ész és a tisztesség azt kívánja, hogy ezt a törvényjavaslatot vonják vissza. Van még idő a következő választásokig, van még idő egy demokratikus jogállami törvényjavaslatra, és van még arra lehetőség, hogy a Magyar Köztársaság ne Fehéroroszországgal, Azerbajdzsánnal és kétes hírű ázsiai féldiktatúrákkal kerüljön egy lapra.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 66 2013.03.12. 5:06  55-88

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valóban hosszú idő telt el azóta, hogy gyakorlatilag változatlan tartalommal zajlott a nemzetbiztonsági ellenőrzés, és mi is úgy gondoljuk, hogy szükséges ennek változtatása, korszerűsítése, az új kihívásokhoz való igazodás. Ezért egyetértettünk az előterjesztők által megfogalmazott célokkal, és azzal is egyetértünk, hogy mindenféleképpen ezekre minél gyorsabban szükség van.

Tapasztaltuk azt is, hogy mindkét bizottságban némi konszenzusra törekvés is megvalósult, ami sok más törvényjavaslattal ellentétben itt valóban figyelemre méltó és tetten érhető volt. Örömmel vettük tudomásul vagy hallottuk, hogy Németh Szilárd alelnök úr, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke benyújtott egy módosítót, ami valóban a bizottsági üléseken általunk fölvetetteket jelentős részben visszatükrözi, no de azért nem teljesen.

Maga a törvényjavaslat alapvetően - helyesen - egyszintűvé, egy nagyon szigorú szintűvé teszi a biztonsági ellenőrzés rendszerét, ami helyes is, hiszen a korábbi háromszintű rendszer szükségtelen, és valóban az A, B típusú kérdőív nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az is helyes, hogy az ellenőrzés folyamatossága, amely korábban nem volt megvalósítható, bevezetésre kerülne, hiszen a nemzetbiztonsági kockázatok olyan típusú problémák, amelyek nem fényképszerűen, pillanatonként merülnek föl, hanem önmagukban folyamatában, ezért helyes, hogy ez folyamatában lesz majd ellenőrizhető.

Azonban a konszenzusra törekvés és minden szakmai indokoltság mellett, hiszen támogattuk az általános vitára való alkalmasságát ennek a törvényjavaslatnak, mégis néhány olyan pontban muszáj észrevételezni hiányosságokat, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos garanciális elemek nem kellőképpen érvényesülnek.

Az egyik ilyen, amely aránytalanul szigorúan és mérlegelést nem engedve még enyhe fokú bűncselekmények esetén is önmagában nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg. Azt hiszem, a módosító javaslat szerint a megrovás esetében ez kikerül. Mi azt gondoljuk, hogy vannak olyan enyhébb fokú bűncselekmények, amelyek esetében helyes lenne fönntartani a mérlegelés lehetőségét, és nem az automatikus nemzetbiztonsági kockázat megállapítását.

A büntetőeljárás megindítása mint biztonsági kockázat önmagában elfogadhatatlan, hiszen a büntetőeljárás megindulása visszaélésszerű alkalmazásra is lehetőséget adna, de még jóhiszemű joggyakorlás esetén is fölmerül az a kétség, hogy a későbbi megszüntetés hogyan teszi reparálhatóvá adott esetben azt a joghátrányt, hogy valakivel szemben korábban megállapították ez a kockázatot, és adott esetben később, egy-két év múlva kiderül, hogy teljesen alaptalan volt a büntetőeljárás, itt nem beszélve adott esetben a politikai motivációkról. Nem lehet már visszacsinálni azt a tényt, hogy valakiről ezen a szakterületen korábban megállapítottak egy ilyen kockázatot. Ezért azt javasoljuk, hogy semmiképpen ne legyen önmagában a büntetőeljárás megindításának ténye biztonsági kockázat.

Aztán természetesen ez a büntetőeljárás megindítása alaptörvényi rendelkezésekkel is ellentétes, hiszen az ártatlanság vélelme is, mint egy nagyon fontos jogelv, megsértésre kerülne ebben az esetben.

Aztán a következő ilyen probléma a panasz és a jogorvoslat lehetősége a biztonsági kockázat megállapításával kapcsolatosan. Helyesnek tartjuk azt, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnak megszűnik a hatásköre ebben a kérdésben. Korábbi tapasztalatok alapján nem volt a bizottság abban a helyzetben, hogy érdemben tudjon reagálni a panaszokra, nem tudta megismerni a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján, hogy helyes-e a panaszos igénye. Azonban azt nem tartjuk elfogadhatónak, hogy államigazgatási úton kerüljön pont a történetre, hogy a miniszteri döntéssel szemben ne legyen külső, bírósági jogorvoslatra lehetőség. Ezért azt gondoljuk, hogy a jogorvoslathoz való jogosultság alapján mindenképpen szükséges bírói fórumhoz való fordulás lehetőségének biztosítása.

Aztán amit még problémának tartunk, az a párhuzamosságok felmerülése. Az NBSZ-nek is vannak ilyen ellenőrzési lehetőségei, amik adott esetben párhuzamosan a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel zajlódhatnak, amelyek adott esetben aránytalan terhet róhatnak az ellenőrzöttekre vonatkozóan. Ezért módosító javaslatokat nyújtottunk be, amelyek - mondom - egy része, fele Németh Szilárd alelnök úré, azonban vannak olyan pontok, amelyekben mi hangsúlyosabban és egyértelműbben szeretnénk azt, hogy a politikai típusú beavatkozások ilyen ügybe kizárhatóak legyenek, az ártatlanság vélelme és a jogorvoslathoz való jog alaptörvényi rendelkezései pedig mindenképpen érvényesülni tudjanak.

Amennyiben ezek a módosító javaslatok megtárgyalásra kerülnek és támogatásra kerülnek, akkor természetesen támogatni fogjuk a törvényjavaslatot. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 277 2013.04.22. 2:00  264-285

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid hozzászólásomban két ponttal, a 12-essel és a 17-essel kapcsolatosan fogalmaznék meg érdemi észrevételt. Nagy részét Iváncsik képviselőtársam elmondta, és mindenben támogatom az általa elmondottakat. A jogorvoslattal kapcsolatosan azt egészíteném ki, hogy olyan speciális esetekben, amikor valakinek a hivataláról, tulajdonképpen az emberi sorsáról van szó azáltal, hogy vele kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázati tényezőt állapítanak meg, adott esetben 10-20-30 év munka után, ilyen esetben azt gondoljuk, hogy az érdemi jogorvoslati út nem állhat meg államigazgatási szinten. Mindenféleképpen szükség van, ahogy az európai polgári demokráciákban ez megszokott, a bírói út igénybevételére, amelyre alkalmas lehet egyébként a bírósági álláspont szerint is akár speciális nemzetbiztonsági típusú bíróság, akár speciális, valamiféle munkaügyi bíróság. Tehát erre mindenféleképpen szükség van. Itt azt is érdemes meggondolni, ha valaki esetében nemleges, olyan szakvélemény születik, ami kizárja az ilyen területen való alkalmazást, az esetben is lehessen bírósághoz fordulni. Tehát ez a két eset különösen fontos, amikor valakit nem engednek erre a pályára, vagy pedig erről a pályáról érdemben eltiltanak.

A 17. javaslattal kapcsolatosan csak röviden. Itt az a probléma ezzel a kérdőívvel, hogy - zárójelben - a fasiszta, nyilas-, kommunista szervezettel való tevékenységet, kapcsolatot hirdeti vagy kérdezi, de nem példálózó jelleggel, hiszen nem azt mondja, hogy például, hanem gyakorlatilag ezt a három mozgalmat, ezt a három ideológiát említi. Azért ezen kívül vannak olyanok, amik szintén a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadják, de sem fasiszta, sem nyilas-, sem kommunista mozgalomnak nem lehet tulajdonítani. Tehát át kéne gondolni, hogy ezek csak példálózó jelleggel legyenek felsorolva és más ilyen mozgalmakra is vonatkozzon ez. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 283 2013.04.22. 2:04  264-285

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Staudt Gábor azon elemzésével, amely a nyelvtani értelmezését jelenti a zárójelbe tett résznek és a fasiszta, nyilas-, kommunista mozgalmakkal kapcsolatos kérdés, azzal egyetértek, hiszen ide valóban a "különösen", vagy a "például" szó illene, és akkor lehetne értelmezni, hogy ez mit jelent. Így valóban óhatatlanul az az érzés támad az emberben, mintha kimerítő felsorolás lenne ez a három mozgalom, pedig tudjuk, hogy a demokratikus jogállam törvényes alapjait nemcsak ez a három ideológia támadta a történelem során.

De azt gondolom mindazonáltal, hogy ez egy előrelépés a korábbi benyújtott javaslathoz képest, amely rész-egész viszonyban próbálta az 1990 előtti és abszurd módon szocialista típusú társadalmi berendezkedéssel való kapcsolattartást nemzetbiztonsági kockázatnak minősíteni. Nem lehetett érteni, hogy ez a német szociáldemokratákkal vagy az angol munkáspárttal való kapcsolatot, vagy a spanyol szocialistákkal való kapcsolatot is nemzetbiztonsági kockázatnak akarta-e értelmezni. Nagyon bízom benne, hogy az akkori szándék is az volt, hogy nem, de azt gondolom, efölött már eljárt az idő. Ez a javaslat ilyet már nem tartalmaz, ezt kellene precízebbé tenni.

De talán, ami ennél fontosabb, hogy nagy hiba lenne a részletekben elveszni, hiszen minden egypártrendszer a demokratikus jogállam kereteit támadja, tehát rész-egész viszonyban vannak a kérdések egymáshoz. Ezért csak Staudt képviselőtársamnak mondom, hogy ilyen értelemben ez a korábbi javaslat megismételte ezt a pontot, hiszen általában minden demokratikus jogállam törvényes alapjait támadó ideológiával való kapcsolattartásról nyilatkozni kellett. Ehhez képest ez már csak egy szűkítő kérdés lett volna, hogy valaki tartott-e fenn 1990 előtt kapcsolatot ilyen szervezetekkel, és itt volt a probléma ezzel a szocialista megfogalmazással. Hála istennek, ez már kikerült ebből.

(19.40)

Ezért azt gondolom, hogy ez a 14-es kérdés így van jól, ahogy van, de a "különös" jelzőt érdemes lenne betenni, és akkor értelmezhető lenne. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
280 44 2013.05.22. 15:46  27-49

DR. MOLNÁR ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Köszönöm, akik megtisztelik ezt a mai általános vitát.

Szeretném elmondani, hogy természetesen beszélhetnénk itt a részletekről, de alapvetően mindkét törvényjavaslat kapcsán a lényegről kell egy általános vita vezérszónoki felszólalásában beszélni. Azt kell leszögeznem tisztelettel, hogy egyik törvényjavaslat sem alkalmas, nemhogy az elfogadásra, hanem még az általános vitára sem. Elsősorban azért - a választási eljárási törvény kapcsán -, hiszen itt módosításokról van szó lényegében, mert maga a törvény is megbukott, hiszen a feliratkozás vagy regisztráció kapcsán láthattuk, hogy az alkotmánybírósági és a társadalmi ellenállás olyan erős volt, hogy megfutamodásra kényszerítette a kormánytöbbséget, és ez az intézmény fémjelezte ezt a választási eljárási törvényt. Most néhány kiegészítéséről van szó, de ha már érdemben megbukott a törvény, akkor nyilván ezek a toldozás-foldozások, kiegészítések is egy bukott törvény lehetetlen vállalkozásai.

Mit hallottunk az elmúlt időszakban? Tiszta, átlátható viszonyok a kampányfinanszírozásban. Versenysemlegesség, esélyegyenlőség a pártok között. Kiszámítható közélet. Egy évvel a választások előtt fair, ha tudjuk, hogy pontosan milyen részletszabályok kapcsán zajlanak le az országgyűlési választások. Miniszterelnök úr mondta ezt, egyébként nagyon helyesen. Láthatjuk azt, hogy most már szinte napra pontosan a várható időpont előtt vagyunk egy évvel, finoman fogalmazva sem látjuk a pontos viszonyokat és szabályokat, fairnek meg különösen nem lehet ezeket nevezni. Ezért azt mondom, hogy üres szavak voltak ezek a mondatok, amelyek az elmúlt egy-két évben a magyar közéletet az önök részéről a választási rendszer átalakítása kapcsán jellemezték.

Láthatjuk azt, hogy komplexen a választási rendszert kívánták átalakítani, azt kell mondanom, szakmai értelemben botrányosan, hiszen mind a választási törvény, mind a választási eljárási törvény és ezek kiegészítő törvényei átláthatatlan, zavaros választási rendszert eredményeztek, amit rendszeresen kell módosítani. Alig lép hatályba egy törvény, de már hozzá kell nyúlni. Szakmailag meg azt lehetne mondani, hogy elégtelenek ezek a törvényjavaslatok, de hát milyenek is lehetnének, hiszen beszéljünk egy kicsit a keletkezésük folyamatáról. Mint általában ezek a jelentős törvények, egyéni országgyűlési képviselői indítványként és általában egy hétvégi napon - most a pünkösd leple alatt - került benyújtásra, nyilvánvalóan semmilyen egyeztetés nem előzte meg ezt a törvényjavaslatot, vagy legalábbis nem a szakértőkkel és nem más pártokkal. Ezért a szokásos kormányzati erő pozíciójából való benyújtási eljárást láthatjuk. Azt is láthatjuk, hogy nyilván önök közül itt többen - államtitkár úr is meg képviselőtársaim közül többen - tisztességgel próbálnak érvelni a védhetetlen és a megvédhetetlen mellett.

Mi is jellemezte ezt a választási eljárási törvényt? - még egyszer visszatérnék rá. Egy olyan intézmény, amit a magyar társadalom több mint 80 százaléka elutasított, ez volt a feliratkozás. Ebből indult ki az egész választási eljárási törvényjavaslat. A módosítások - amelyek most napirendre kerültek - egy-egy részelemét megismerve, azt kell mondjam, hogy vannak köztük olyan javaslatok, amelyek egyébként szakmailag nem rosszak, de mégis, ha az alapkoncepció, maga a választási eljárási törvény alapkoncepciója megbukott, akkor nyilvánvalóan annak ezek a toldozás-foldozásai, kiegészítő javaslatai sem lehetnek sikeresek. Ezért egy megoldás lehetne: ezt a törvényt úgy, ahogy van, vissza kéne vonni, hiszen láthattuk, hogy a feliratkozás kapcsán ez a törvény már egyszer megbukott, nem kéne erőltetni ennek az elfogadását és az ilyen módosítgatását sem.

Persze értjük azt, hogy a belföldi lakcímmel nem rendelkezők esetében a folyamatos közzététel a regisztrációs eljárás kapcsán valamiféle átláthatóságot eredményez. Emlékeztetnék arra, hogy nem olyan régen még nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosan akarták kezelni azt, hogy hányan is vannak a belföldi lakcímmel nem rendelkező regisztráltak. Ez a koncepció is megbukott, ez a nemzetbiztonsági okra való hivatkozás. Üdvözöljük, hogy most legalább a számokat majd közzéteszik. De ez is csak egy részlete, egy tagadhatatlanul jobbító szándékú, de egy alkalmatlan törvényjavaslat részletkérdését kezeli.

Ilyen a Nemzeti Választási Iroda átláthatóbb működése és abban a sajtómegfigyelő, a sajtó részvétele. Ez is valamivel átláthatóbbá teszi az egyébként átláthatatlan folyamatokat, akárcsak a Nemzeti Választási Bizottság működése, ami politikai kinevezettekből fog állni, hiszen az Országgyűlés kétharmaddal választja, és azt tapasztaltuk, hogy sajnos mit jelent a jelen politikai helyzetben egy ilyen kétharmados döntés.

Ezért a levélben szavazók névjegyzékének megismerése is valamiféle támpontot nyújt az átláthatóság felé, de hát azért ne gondoljuk itt, hogy ez kizár mindenféle visszaélést a határon túli szavazatok leadása, eshetősége kapcsán, hiszen itt még rengeteg olyan lehetőség van, amely sajnos visszaélésre ad alkalmat.

Aztán itt szóba került az időközi választások időpontjának megváltoztatása, pontosan az az időpont, amitől fogva nincs időközi választás. Erre még azt is lehetne mondani, hogy egyébként egy racionális javaslat, nem is lett volna vele probléma, ha... És akkor itt mondom azért a lényeget. Egyrészről rengeteg időpont lett volna, amikor ezt alkalmasan, akár még konszenzussal is lehetett volna rendezni. Önök ezt elmulasztották, az utolsó pillanatban, kínkeserves erőlködések árán döbbentek rá erre a tényre, amit eddig is lehetett tudni. Semmilyen olyan új információ nem látott napvilágot, amely alapján már korábban nem lehetett volna erről érdemi politikai párbeszédet folytatni, hogy valóban melyik az az időpont, amelyik után már nem racionális és nem védhető egy időközi választás megtartása.

A probléma az, hogy most egyrészről megfutamodásnak tűnik az önök esetében így az utolsó pillanatban ennek eltolása, pontosabban kitolása ennek az időpontnak, hiszen korábban nagyon sok ideig a január 1-jei időpont volt hatályban, most a szeptember 1-jét erőltetik rá önök a magyar közéletre. Mondom, még lehetne ez jogszerű és racionális is, a probléma ezzel az, hogy most úgy tűnik, mintha önök megfutamodnának az időközi választások felelősségétől, lehetőségétől az utolsó félévben. De még nagyobb probléma, hogy emögött az látszik felsejleni, hogy adott esetben önök közül különböző kinevezések kapcsán kerül szóba ennek az időpontnak a meghatározása, akik esetlegesen az Országgyűlésből valami olyan köztisztségbe távoznak, ami a parlamenti mandátum elvesztését jelenti, ezért úgy döntöttek - vagy úgy akarnak dönteni - önök, hogy szeptember 1-je után ne legyenek ilyen országgyűlési időközi választások. Mondom, ha ez korábban, konszenzussal történik, akkor akár még lehetne vállalni ezt a nyilvános döntést, így ez egy pártdöntésnek tűnik.

Összefoglalásul: a választási eljárási törvényről és annak módosításáról azt lehet mondani, hogy egyetlen jó megoldás lenne, ha önök ezt visszavonnák. Azt mondom, hogy még mindig fairebb az utolsó pillanatban széles körű konszenzussal egy új választási eljárási törvényt hozni - akár a választási rendszer újbóli átalakításával -, mint az, hogy pártérdekből és egy kétharmados hatalommal visszaélve hozni egy szakmailag rossz, politikailag meg egypártérdeket szolgáló döntést. Még nem késő visszafordulni, van még lehetőség arra az utolsó pillanatban is, hogy egyeztetések lefolytatása után gyorsan egy jobb választási rendszert és egy jobb választási eljárási törvényt megalkotni. (Dr. Répássy Róbert: Fél évvel a választások előtt.)

A kampányfinanszírozásról, államtitkár úr. Azt gondolom, hogy a kampányfinanszírozást elválasztani a pártfinanszírozástól és a demokrácia működtetésétől, az önmagában vérlázító és elfogadhatatlan. Természetesen ebben a törvényjavaslatban van egy-egy részelem, amit államtitkár úr idézett a dologi kiadások kapcsán, az elszámolás kapcsán, amelyek önmagukban támogathatók lennének. De világosan látszik az iránya ennek a törvényjavaslatnak, ami leginkább úgy lenne összefoglalható, hogy nincs szükség a többpártrendszerre a Magyar Köztársaságban, elég egy kormánypárt, lehetőség szerint ne működjenek más demokratikus pártok.

Szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, kormánypárti képviselőtársaim, hogy az egypártrendszer megbukott, az a történelem zsákutcája. (Dr. Répássy Róbert: Ez így van, de sajnos mégis itt vannak a Házban.) Ehhez képest azt az erőlködést lehet látni, hogy önök mégis vissza akarnak fordulni ebbe az irányba, és ráadásul egy populista, demagóg érvet kell végighallgatnunk, ami arról szól, hogy egy kampányévben el kell választani a pártfinanszírozást a kampányfinanszírozástól.

(10.20)

Rendkívül álszent és demagóg érvrendszer ez, hiszen a kettőnek az ég adta világon semmi köze nincs egymáshoz.

Értem én, értjük mi azt, hogy ez látszatra jól védhető a társadalom előtt. Föl kell tenni persze ilyenkor azt a kérdést, hogy ilyen esetben például a társadalmi szervezetek vagy egyházak állami támogatása is ilyen mértékben szükséges-e ebben az esetben, hiszen azon is rengeteg pénzt lehetne spórolni. Én nem ezt javasolom, fordítva: én azt mondom, hogy egy demokrácia működésének nagyon helyesen a társadalmi szervezetek esetében is, az egyházak esetében is és a pártok esetében is, hiszen ne felejtsük el, hogy a pártok a népakaratból működnek, választói bizalom alapján kapnak mandátumot, ezért a demokráciának igenis vannak bizonyos költségei, és nagyon álszent, demagóg érvrendszer ezeken úgymond spórolni.

Ráadásul a működési költségeknek a választások évében ugyanúgy semmi köze nincs a kampányfinanszírozáshoz, mint bármely más évben, ezért csak azt a vélelmet lehet fölállítani, hogy önök a demokratikus intézményrendszer felszámolásának egy újabb lépcsőfokán lesznek túl ezzel a javaslattal. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.)

Ezért azt gondoljuk, hogy... Bár persze tagadhatatlan, államtitkár úr, hogy az egypártrendszer a legolcsóbb, tehát el lehet indulni ebbe az irányba. Azt gondolom, ha önökben van demokratikus felfogás, akkor ettől a javaslattól elállnak, és nem próbálják erőltetni a közpénzek spórolását, mert ez kissé nevetségesen hangzik. (Dr. Józsa István közbeszól.) A demokráciának igenis vannak működési költségei, a demokratikus jogállamnál jobb társadalmi berendezkedés nincs, tudomásul kell venni, hogy ez a népakarat kifejezése, ezért bizonyos költségekkel jár. Nagyon sok más lehetőség van a spórolásra, nem ezt kell ilyenre fölhasználni.

Meg kellene érteni, tisztelt képviselőtársaim, a kampányfinanszírozás, pártfinanszírozás kapcsán, hiszen hangsúlyozom, arról volt szó, hogy a pártokról szóló törvény és a pártfinanszírozás is világos, átlátható lesz - nem sikerül ebbe az irányba egy lépést sem tenni -, hogy adminisztratív módon nem lehet választásokat nyerni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehet olyan választási rendszert, nem lehet olyan kampányfinanszírozást csinálni, amelyből egy-egy elemet kiragadva a társadalomnak bemutatják, hogy önök mekkora demokraták, de lényegében az egész arról szól, hogy a demokratikus ellenzéki pártok működése ellehetetlenüljön. (Dr. Répássy Róbert: Miért is?) Ez a lényege az egésznek. (Dr. Józsa István: Majd elmondják.) Ez a lényege annak, hogy a választások évében kettéválasszák a működési költségekre fordítható párfinanszírozást és a kampányfinanszírozást. (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) Nincs köze, mert egyik a jelöltállításhoz kapcsolódik. Az már csak egy logikus érv, hogy mi történik azokban a hónapokban, amikor nem lesz kampány egyébként a választások évében, akkor is legitim módon egy demokrácia alapfeltétele, hogy a pártok átlátható támogatást kapjanak.

Tisztelettel kérem önöket, államtitkár urat is meg képviselőtársaimat, hogy van még idő és van lehetőség mérlegelni, hogy ez a választási rendszer ezzel a kampányfinanszírozással szintén Európa egyik szégyentörvénye lesz, nem lesz alkalmas arra (Dr. Józsa István közbeszól.), hogy bármilyen összehasonlításban ez a választási rendszer (Dr. Józsa István: Ázsia.) ezzel a kampányfinanszírozással (Dr. Répássy Róbert: Ott nem kapnak állami támogatást.) és a nem létező párttörvénnyel (Az elnök csenget.) nem alkalmas arra, hogy bármilyen szakmai összehasonlításban megállja a helyét az európai választási rendszerek történetében, a belső demokratikus működésben pedig sajnos egy újabb lépcsőfok arra, hogy fölszámolják önök a demokratikus működést.

Nem lehet adminisztratív intézkedésekkel pótolni a társadalmi támogatottság meglétét vagy nem meglétét. Önök más eszközökhöz kell hogy folyamodjanak ahhoz, hogy legitim módon választásokat nyerjenek.

Azt kell hogy mondjam, hogy egyetlenegy érdeme azért van a választási eljárási törvénynek: továbbra is titkos a választás. Ez nagyszerű, és azt kell hogy mondjam, a jelenlegi politikai viszonyok között már önmagában egy komoly érdemnek tekinthető. Ebből persze következik az, hogy a mindenkori kormány leváltható akkor is, ha nyilvánvaló törekvések vannak arra, hogy adminisztratív, jogi úton lehessen olyan választási rendszer csinálni, ami ahhoz vezet, hogy a pálya lejt, hogy mindig szembefúj az ellenzéknek a szél, és nyilvánvalóan a bíró is narancsságra mezben fog focizni egy ilyen mérkőzésen.

Azt kell hogy mondjam, eljárásjogi értelemben ezért ennek a törvénynek a keletkezése, a javaslattétele, az egyeztetési folyamat elmaradása önmagában nem teszi alkalmassá ezt a törvényjavaslatot arra, hogy általános vita, nemhogy utána elfogadás következzen. Ezért a Magyar Szocialista Párt ebben nem is fog részt venni ilyen értelemben, nem fogja nevét, arcát és szakmai tudását adni egy olyan javaslathoz, ami minimális előzetes egyeztetést is nélkülözött, és amely itt is láthatóan egy előre megkomponált forgatókönyv alapján zajlik, érdemi lehetőségek nélkül, hiszen itt már egyirányú utcába terelték önök ezt a lehetőséget.

Ezért azt mondom, hogy a stoptábla azt mutatja, hogy most már egyet lehet tenni, az összes ilyen törvényjavaslatot visszavonni, és egy gyorsított folyamatban akár még ezen a nyáron egy olyan választási rendszert létrehozni, ami alkalmas arra, hogy az európai demokratikus normáknak megfeleljen, még akkor is, hogy ha inkább választani kell aközött, hogy az egyéves időtartamba lógjunk be, vagy fair legyen a választás, akkor inkább az egyéves időciklus sérüljön, hiszen az sehol nincs kőbe vésve vagy még alaptörvénybe sincs vésve ilyen téren. Viszont az, hogy fair legyen egy választás, az minden egyes társadalomnak egy értékmérője, ott tükröződik vissza egy választási rendszer és a demokráciafelfogás közötti viszony, hogy milyen államban is élünk. Természetesen Európában, azt kell hogy mondjam, egyre inkább az a bizonyítvány alakul ki, hogy hát nem egy demokratikus jogállamban.

Ezért ebben a méltatlan vitában ilyen értelemben nem fogunk részt venni, mondom, még akkor sem, ha egy-egy eleme természetesen önmagában szakmai értelemben mutat olyan lehetőségeket, amelyek támogathatóak lennének, de nem ebben a keretrendszerben és nem egy ilyen méltatlan eljárási folyamat lezárásaképpen. Így azt kell hogy mondjam, tartalmi értelemben is és eljárási rételemben is ezek a törvényjavaslatok megbuktak, a visszavonás az egyetlen lehetőség ilyen értelemben, és nem egy-egy részletkérdésnek a hosszú taglalása, mindenféle mellébeszélése.

A Magyar Szocialista Párt ezért azt kéri önöktől tisztelettel, sok-sok demokratikus választó nevében, hogy ne folytassák a bebetonozását ennek a törvényjavaslatnak, ne folytassák a pártérdekeknek az ország érdeke elé való helyezését, vonják vissza ezt a javaslatot, legyenek érdemi egyeztetések és tárgyalások. Ebben az esetben természetesen még megóvható a Magyar Köztársaság tekintélye, megóvható az, hogy a következő választások ne különböző visszaélésekről, zavaros törvényekről és pártérdekekről legyenek híresek, hanem valóban a társadalmi akarat visszatükröződését jelentsék a 2014-es általános országgyűlési választások.

Köszönöm szépen a figyelmet, államtitkár úrét különösen, aki végigkommentálta a beszédemet. (Taps az MSZP padsoraiból.)