Készült: 2020.09.29.23:03:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

138. ülésnap (2020.06.10.), 20-22. felszólalás
Felszólaló Dr. Tóth Bertalan (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 28:17


Felszólalások:  Előző  20 - 22  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jobboldali képviselőtársamnak különleges képességei vannak, ez a gondolatolvasásra vonatkozik, mert hosszan sorolta, hogy a baloldal mit mond erről a költségvetésről, holott én vagyok az első, aki megszólalok. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem!  Moraj a kormánypártok soraiban.) Az utolsó mondata volt, hogy a falufejlesztési program sok milliárd forintjából hogy gazdagodnak az önkormányzatok. Én élek a gyanúperrel, hogy azért Mészáros Lőrinc jobban fog gazdagodni ebből (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jaaj!), mint az önkormányzatok.

Tisztelt Képviselőtársaim…! (Zaj.  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Folytassa, képviselő úr!

DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Évről évre a költségvetés tárgyalása során elmondom, hogy a költségvetés talán a legfontosabb jogszabály és legfontosabb törvény egy ország életében, hiszen arról szól, hogy a Magyarországon élő adófizetők pénzéből sok-sok ezer milliárd forintból hogyan osztanak és hogyan, miként költenek különböző célokra. Sajnos azt kell látni, hogy ez a költségvetés sem más, mint az előző években, képviseli azt a torz társadalomfilozófiát, amit visznek immár tíz éve: oda kell adni többet, ahol amúgy is van  lehet adni rokonoknak, haveroknak, családi szállodák felújítására-, és oda adnak kevesebbet, ahol igazán szükség lenne rá. De nem csak ez a baj a költségvetéssel  van egy dakota mondás, hogy jósolni nehéz, különösen a jövőt illetően , hiszen önök beterjesztettek egy olyan költségvetést, amelyről még azt sem tudjuk pontosan, hogy milyen alapjai vannak, hiszen nem tudjuk, hogy mennyire vetett vissza minket a koronavírus-járvány nyomán járó gazdasági válság. Hallhattuk itt, hogy mennyivel fog növekedni a GDP, mennyi lesz a hiány, mennyi lesz az adóbevétel, az infláció, az árfolyamok, az államadósság, pedig a kiindulási alapot sem ismerjük pontosan, és az sem biztos, és a jövő évről sem tudunk túl sokat.

A kormány és a Fidesz azt hangoztatja, hogy a növekedés a jövő évben 4,8, közel 5 százalékos lesz. Ez azt jelenti, hogy ha az önök számítása valósul meg, és az idei GDP közel 5 százalékkal csökken, akkor tulajdonképpen ugyanarra a szintre jut vissza az ország a gazdaság tekintetében, és persze ehhez az is kell, hogy az önök jóslata igazolódjon be, és ne az Európai Bizottságé vagy a kormánytól független gazdasági elemzőké. Tehát hatalmas nagy a bizonytalanság a költségvetés tárgyalása során, éppen ezért az a gyanúm, hogy a Fidesz csak egy tervnek tekinti ezt a költségvetést, persze ez érthető, mert van az a mondás, hogy a terv azért van, hogy legyen mitől eltérni. (Soltész Miklós: Ötéves terv! Ti csináltátok!) Önök így fogják fel ezt a költségvetést, ugyanis arra kéri a kormány az Országgyűlést, hogy most, júniusban, ebben az időszakban döntsünk arról, hogy majd jövőre hogyan gazdálkodjunk. De persze majd úgyis másképp lesz, hiszen láthattuk tavalyelőtt is, láthattuk tavaly is, idén meg különösen, hogy önök kényük-kedvük szerint csoportosítanak át a költségvetésben, éppen ahol önöknek erre szüksége van. Éppen ezért mondjuk azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy sokkal komolyabban kellene venni azokat az ügyeket, amelyek egy költségvetésről szólnak. Nem elég elbábozni egy ilyen költségvetésnek látszó tárgyat, nem elég, ha átcímkéznek néhány tételcímet válságra, védelemre, átkeresztelik a Foglalkoztatási Alapot Gazdaságvédelmi Alapra, tulajdonképpen „itt a piros, hol a piros” játékot játszanak az emberek pénzével, a közös kasszával, mondván, az adófizetők pénze sok mindenre „is” elég.

És pont ez a lényeg, mert amikor költségvetésről beszélünk, nem a kormány, nem a Fidesz és nem a miniszterelnök családi kasszájáról van szó. Ez a magyar emberek, mindannyiunk közös pénze, és ennek újraelosztásáról szól a költségvetés. Éppen ezért pontosan meg kellene határozni azokat a célokat, amelyekre költeni akarunk, gazdasági visszaesés idején pedig különösen fontos, hogy senki ne maradjon az út szélén. Különösen fontos, hogy mindenki esélyt kapjon a túlélésre. Ha a túlélés a szociális ellátórendszeren múlik, akkor azt kell erősíteni. Ha a túlélés az egészségügyi ellátórendszeren múlik, akkor azt kell újjáépíteni. Ha a túlélés az értelmes és értékteremtő munkán múlik, akkor ezek elvégzését kell segítenie a kormánynak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A baj azonban az, hogy a Fidesz és a kormány nem tanult semmit a koronavírus-járványból. A koronavírus-járvány megmutatta, hogy hatalmas lyukak tátonganak a magyar szociális ellátórendszeren, és ez érdemi beavatkozás nélkül szociális katasztrófához vezethet. A járvány rávilágított, hogy nem kezelhető mostohagyermekként a magyar egészségügy, mert csak akkor biztosítható a gyógyulás esélye mindenki számára, ha van elegendő orvos, ápoló és eszköz, ha rendelkezésre áll a tisztességes fizetéshez, eszközök beszerzéséhez szükséges pénz, és akkor, ha az ellátás szakszerű megszervezéséért önálló és kompetens kormánytag felelős. Ellenkező esetben elkerülhető halálesetek, maradandó egészségkárosodások következhetnek be, ahogyan az elmúlt hetekben erre több példát is láttunk.

A koronavírus-járvány tapasztalata az is, hogy akinek jól alkalmazható tudása van, diplomával rendelkezik, az sokkal könnyebben őrzi meg munkahelyét, mint akinek nincs. És az is tény, hogy diplomával könnyebben fog elhelyezkedni a későbbiekben, és nyilvánvalóvá vált az is, hogy nincs fontosabb, mint az alkalmazható tudás, így tehát erre kell épülnie az oktatáspolitikának, ez Magyarország érdeke.

A járvány arra is felhívta a figyelmet, hogy komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk a környezetünk megóvása és a fenntarthatóság érdekében. Olyan nagyszabású beruházási programot kellene ezért indítani, amely egyszerre segíti a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, a foglalkoztatás növelését, az innovációt és a digitalizációt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ma, tízévnyi Fidesz-uralom után ott tartunk, hogy az állampárt helyzetbe hozta a saját kiváltságos elitjét, biztosította a saját hatalma rögzítéséhez, erősítéséhez szükséges eszközöket, miközben a társadalom többségével nem foglalkozott. Tízévnyi Fidesz-uralom után ma közel 500 ezer gyermek éhezik vagy él nyomorban, több mint 100 ezer nyugdíjas él létminimum alatt, és családok százezrei élnek egyik napról a másikra. Eddig is több mint 3 millióan éltek a szegénységi küszöb alatt, az elbocsátások miatt sajnos ez a szám még növekedhet is.

(11.20)

És amikor egy járványhelyzet miatt tízezrek kerültek egyik napról a másikra az utcára, akkor sem változtatnak: ömlik a pénz a haveroknak, a futballistáknak, a nemzet gázszerelőjének, a többieknek pedig jön az éhezés, a nélkülözés, gyűlnek a feszültségek.

A munkanélküliséggel kapcsolatos kutatói becslések május közepére 400 ezer emberről szólnak. Azt is tudjuk, hogy ehhez jöhet közel 100 ezer olyan egyéni vállalkozó, kisadózó, bt.-tulajdonos, akiknek egyik napról a másikra megszűnt az árbevétele. Rajtuk nem segít az adókedvezmény, miután nincsen bevételük. Ezeket az embereket nem lehet az út szélén hagyni, biztosítani kell a megélhetésüket, és önmagában sem a közmunka, sem a katonaság nem lesz megoldás.

Az, amit a Fidesz elénk terjesztett, emiatt a cserbenhagyás költségvetése, azé a cserbenhagyásé, ami nem változtat az újraelosztási arányokon, több mint tíz éve változatlanul hagyja a nyugdíjminimumot, a családi pótlékot és egy sor más juttatást. Eközben az állam évről évre arányaiban és összegszerűségében is többet költ magára, államtitkári fizetésekre, propagandára, presztízsberuházásokra.

Tíz évvel ezelőtt a közös torta 15,3 százalékát költöttük az állam működési funkcióira. Jövőre a Fidesz-kormány a kiadások 19,2 százalékát akarja magára költeni, majdnem minden ötödik adóforintot, eközben a jóléti kiadások költségvetésen belüli aránya kevesebb, mint tíz éve. 2010-ben a kiadások 61,5 százaléka ment oktatásra, egészségügyre és a szociális rendszer fenntartására, jövőre a kiadásoknak ez csak 57,5 százalékát jelenti, ennyit akar erre fordítani a kormány. Ha ezeket a 2010-es arányokat ma tartanánk, akkor mintegy 935 milliárd forinttal több lenne ezekre a területekre. És mivel az állam éppen 4 százalékponttal költ többet saját magára, és 4 százalékponttal költ kevesebbet a jóléti funkciókra, mint 2010-ben, leegyszerűsítve úgy is mondhatjuk: a Fidesz-kormány elvont az egészségügytől, az oktatástól és a szociális rendszertől ennyi pénzt, hogy azt saját magára költse, presztízsberuházásokra, haverokra, rokonokra. Modern iskolát mindenki számára, egyenlő hozzáférésű közegészségügy, nagyobb nyugdíjak helyett kaptunk propagandát és hatalmas központi vízfejet: államtitkárokat, minisztereket, miniszteri biztosokat, kormánybiztosokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem jól van ez így. A koronavírus-járvány után Magyarország a válság első hónapjait éli, nem vagyunk túl rajta. A koronavírus-járvány csendesül, a gazdaság kényszerű leállításának társadalmi hatásai azonban már érzékelhetőek. Ahogy említettem, több százezer ember veszítette el a munkáját, mellettük több százezer ember jövedelme csökkent, a nemzetközi gazdaság lassulásának következményeit pedig még nem is érezzük. A jelentős gazdasági válság átrendezi a hétköznapi életet, tömeges napi megélhetési gondokat okoz, és tartósan beavatkozik életmódunkba. A Fidesz-kormány elszalasztotta a korai beavatkozással járó előnyöket, nem lépett időben a válság gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében. Kirúgások, fizetéscsökkenés, cégcsődök indultak el, a válság mélysége felmérhetetlen, ahogy jobboldali képviselőtársam is említette.

A Fidesz-kormánynak az lett volna a feladata, hogy olyan költségvetést készítsen és terjesszen az Országgyűlés elé, amely megteremti az újjáépítés pénzügyi feltételeit; nem ez történt. A válság után valószínűleg nem térünk majd vissza ugyanahhoz az életmódhoz, amit 2019 végén, 2020 elején megismertünk, ezért új szerepet kellene vállalnia a magyar államnak, hogy újjáépüljön Magyarország. Minden korábbinál nagyobb szükség lenne a szabad önkormányzatokra, a helyi erőforrásokra és partnerségre építő területi fejlődéshez érdemi erőforrásokat és kompetenciákat kellene rendelni. Ehhez képest a Fidesz most elvon az önkormányzatoktól közel 160 milliárd forintot, miközben feladataikat nem csökkenti. A Fidesz ezzel a lépésével egyértelművé teszi, hogy az elvonásokra nem a járvány elleni küzdelem miatt van szükség. Képviselőtársaim, az önkormányzatok adóbevételei ugyanúgy csökkenni fognak, ők is elszenvedik ennek a válságnak a következményét anélkül, hogy önök ebbe beavatkoznának, de a cél láthatóan valójában az önkormányzatok kivéreztetése.

De tegyük egyértelművé újra! Ennek a sarcpolitikának tehát semmi köze a válságkezeléshez, semmi köze a szolidaritáshoz. Arról van szó, hogy a magyar kormány egyszerűen nem képes elviselni, hogy tőle független önkormányzatok működnek, ezzel pedig a magyar választók 2019 őszén egyértelműen kinyilvánított akaratát veszik semmibe, pedig a válságkezelés nem lehet sikeres az önkormányzatok kivéreztetésével. A bajba került állampolgárok mindig elsőként az önkormányzatok ajtaján kopogtatnak, mert a fizikai közelség miatt elsőként az önkormányzatok tudnak segíteni a bajba jutott embereken és vállalkozásokon. Ezért is támogatja a világ összes kormánya az önkormányzatokat: nem elvesznek, hanem adnak, mert pontosan tudják, hogy erre van szükség. Sajnálatos módon Magyarország Kormánya most is szembemegy a világszerte uralkodó tendenciákkal.

Mi, szocialisták tehát azt akarjuk, hogy az önkormányzatok kapják meg a kötelező feladataik ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az állami költségvetésből, és kapjanak kárpótlást kieső bevételeik után.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok anyagi biztonságának újjáépítésén túl azonban az állam működésében is szükség van újjáépítésre. Ezen a területen a sikeres újjáépítés záloga a védelem, a fejlesztés és a tudás, ezért olyan, az újjáépítést és az esélyteremtést szolgáló költségvetésre lenne szükség, amely rövid távon meggátolja a radikális jövedelem- és fogyasztáscsökkentést, biztosítja a mindennapi megélhetést, új munkahelyeket eredményez olyan tevékenységekkel, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország zöld-, fenntartható és igazságos országgá váljon, valamint elősegíti minél többek számára, hogy tudást és képességeket sajátítsanak el ahhoz, hogy sikeres és eredményes életet biztosíthassanak családjuknak.

A Magyar Szocialista Párt álláspontja az, hogy ehhez először is védelmet kell biztosítani az embereknek, hogy biztosítva legyen a megélhetésük, egészségesek legyenek, és a szociális háló valódi biztonságot adjon. Védelem kell az időseknek, biztonság a családoknak, garancia a dolgozóknak, egészséges élet esélye mindenkinek. Éppen ezért az MSZP álláspontja szerint meg kell kezdeni a szétszakadt szociális háló befoltozását, újjá kell építeni a szociális ellátórendszert, mert segítségre van szüksége a munkájukat vesztőknek, a fizetéscsökkentést elszenvedőknek, az eleve rosszabb helyzetben lévőknek, mindazoknak az embereknek, akikre az átlagosnál is durvábban sújtott le a válság.

Éppen ezért követeljük az értékálló és méltányos nyugdíjak fizetését. Az infláció és a korlátozások miatt ki kell fizetni a nyugdíjasoknak a 2020. január 1-jétől járó, svájci indexálás szerinti 6,5 százalékos nyugdíjemelést. A 100 ezer forint alatti nyugdíjak felzárkóztatása érdekében a minimálnyugdíjat emeljék fel 80 ezer forintra 2021. január 1-jétől, hiszen több mint tíz éve nem emelték a nyugdíjminimumot. Igazságos legyen a 13. havi nyugdíj visszaépítése, ezért azt javasoljuk, hogy az átlagnyugdíjnak, jelenleg 140 ezer forintnak megfelelő, azonos összegű kifizetést tegyenek minden nyugdíjasnak; ezzel háromból két nyugdíjas jobban jár, mint a kormány javaslatában.

A családok megélhetésének biztonsága érdekében követeljük azoknak a szociális juttatásoknak a megduplázását, amelyeket az elmúlt tíz évben egyetlen forinttal sem emelt a Fidesz. Ilyen a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, de például a babakötvény induló összege is. Nagyobb állami segítséget kell adni a gyermekneveléshez és az otthonápoláshoz.

Méltányos, értékálló nyugdíjemelésre van szükség, és a nyugdíjas-társadalmon belüli indokolatlan különbségek csökkentésére. Be kell vezetni a garantált szociális minimumot, amely biztosítja a nélkülözésmentes élethez szükséges jövedelmi szintet a közösségi javak és szolgáltatások, a jövedelemkiegészítés, a szociális juttatások révén. A közgyógyellátási keretösszeget meg kell duplázni minden jogosultnak, a gyógyszerkassza 30-40 milliárdos bővítésével megteremthető a szociális szempontokat érvényesítő gyógyszertámogatási rend. 10-15 milliárddal többet szükséges fordítani a gyógyászati segédeszközök támogatására. Be kell vezetni az áram-, gáz- és vízszolgáltatásban az alapszolgáltatást, és az igazságos sávos árrendszert.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mínuszba fordult az olajár, a nemzetközi piacokon leesett az energia ára. Miért nem adják olcsóbban a magyar családoknak? Miért kell nekik ugyanannyit fizetni? Hiszen ha ezt megtennék, egyfelől az energiaárak csökkenése is indokolja ezt a lépést, de fontos a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében is.

A dolgozók részére garanciákat követelünk. Ha valaki elveszíti a munkáját, akkor az álláskeresési támogatás járjon kilenc hónapon át, és ennek nettó összege ne legyen kevesebb 100 ezer forintnál.

(11.30)

Az elbocsátás előtt munkát vállalók bérének  és még most sem késő  80 százalékát állami támogatásként biztosítsák 180 ezer forint nettó összegig, a munkavégzés megmaradásával 3-6 hónapra, és azt követeljük, hogy ezt tegyék meg a 2020. március 1-jét követően állásukat elvesztők tekintetében is.

Helyre kell állítani a munkavállalók egyéni és kollektív jogait. Szükségesnek tartjuk a kafetéria szabályainak helyreállítását, hogy a munkavállaló a lakhatáshoz, a munkába járáshoz, az iskolakezdéshez a fizetésen felül valódi támogatást kapjon. Amit önök művelnek a munkavállalói jogokkal, az szégyen és gyalázat! Nem ártana, ha elmennének egy ilyen céghez dolgozni, ahol a munkaadó diktálja, hogy mikor mehetnek szabadságra, hova mehetnek szabadságra, mikor dolgozzanak, mennyit dolgozzanak. Ajánlanám önöknek!

Azt akarjuk, hogy érvényesüljön az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, ne legyen különbség az azonos munkát végző férfiak és nők, valamint az ország különböző részein dolgozók bére között. Szükségesnek tartjuk, hogy maximalizálják a vállalatokon belüli bérkülönbségeket, hogy útját álljuk az irreálisan magas vezetői fizetéseknek.

A vállalatvezetők bónusza ne haladhassa meg az alapbérük 20 százalékát, és 10 millió forintot meghaladó vezetői bérek ne legyenek levonhatók a vállalat adóalapjából mint költség. Kezdeményezzük, hogy a vállalatok nyereségének egy részét egyenlően osszák fel a mindenkori munkavállalók között, mert különben úgy járunk, mint most, hogy a nagyvállalatok a tavalyi évi több százezer milliárdos nyereségüket szépen hazaküldték az anyavállalatnak, amit az itteni munkavállalók, a magyar munkavállalók termeltek meg.

A szakszervezetek tevékenységeinek és jogainak bővítése érdekében kezdeményezzük, hogy pénzügyi helyzetük erősítése érdekében részesüljenek ugyanúgy a személyi jövedelemadó 1 százalékából, mint a civil szervezetek vagy akár az egyházak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Újjá kell építeni az egészségügyi ellátórendszert. Azt akarjuk, hogy társadalmi, vagyoni helyzettől függetlenül Magyarország egész területén mindenki jusson hozzá a jó minőségű háziorvosi ellátáshoz, szűréshez, diagnosztikához, felvilágosításhoz és megelőzéshez, szakorvosi ellátáshoz, valamint a kórházi szolgáltatásokhoz.

Ehhez növelni kell az egészségügyre fordított költségvetést legalább 700 milliárd forinttal, hogy a növekvő és bővülő gyógyítási lehetőségek hozzáférhetők legyenek, és tisztességes fizetést kell biztosítani az orvosoknak, ápolóknak, hogy legyen, aki segíteni tud betegség esetén. Az egészségügy stratégiai fontosságú terület, ezért önálló szervezetre, önálló minisztériumra és kompetens miniszterre van szükség. Új, egységes állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatot kell felépíteni, új gyógyszertámogatási rendet kell kialakítani, és észszerűsíteni kell a betegirányítást.

Követeljük, hogy a szociális ágazatban dolgozók is kapjanak egyszeri, 500 ezer forintos juttatást. Nem tisztességes a kormány részéről, hogy különbséget tesz foglalkozás szerint a veszélyhelyzetben a frontban dolgozók között, miközben mindannyian mindent beleadva végezték munkájukat az emberek védelmében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A válságból történő kilábaláshoz a gazdaságban is újjáépítésre van szükség. Újjáépítési programra van szükség, amely nemcsak átmeneti támogatást biztosít, hanem hosszú távú értéket teremt. A gazdasági válságot mindenki megszenvedi, és mindenkitől alkalmazkodást követel, de egyben lehetőség is az új életre. Éppen ezért az MSZP a családi házak felújítását követeli a szállodafelújítások helyett.

Az MSZP bérlakások építését követeli a fürdőfejlesztések helyett, és az MSZP több pénzt követel a munkahelyek megvédésére. El kell indítani az otthonok célzott energiahatékonyság-növelő és zöldfejlesztési programját. Ezzel csökkenhet a kibocsátás, csökkenhetnek az energiaköltségek, és nő a magyar emberek vagyona. Ezt az önkormányzatok bevonásával egy vissza nem térítendő támogatásokkal és kamatmentes állami hitelekkel megtámogatott, 750 milliárd forint értékű, az otthonokat célzó energiahatékonysági és zöldfejlesztési programon keresztül lehet elérni. Erre teszünk javaslatot, amely munkahelyet teremtene, ahogy említettem, növelné a lakások értékét, a válságban érintett építőipar nehézségeit orvosolná, és átrendezné a viszonyokat; és nem azt látnánk, hogy a miniszterelnök kötélbarátja milyen hatalmas nagy épületeket épít, hanem az egész ország területén a családi házak felújításával kisebb építési munkák zajlanának, ennek hasznát az egész ország élvezné és természetesen azok is, akiknek ezzel a vagyona nő.

Tisztelt Képviselőtársaim! A végére hagytam, de nem utolsóként az oktatást. Szent-Györgyi Albert szerint olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája. Nos, az nem fest jó képet, ha egy járvány miatti iskolabezárás során kiesik a rendszerből a gyermekek egyharmada vagy azért, mert nincs eszköze, vagy azért, mert nincs internete, vagy éppen egyik sem.

Tanulnunk kellene a járványból ezen a területen is, de úgy látom, a kormány ezt sem érti. Az MSZP szerint mindenki számára, a vagyoni különbségektől függetlenül biztosítani kell a XXI. századi érvényesüléshez szükséges alkalmazható tudás megszerzésének lehetőségét. Éppen ezért az oktatásra fordított állami kiadásokat meg kell duplázni. A pedagógusok bérének alapja a minimálbér legyen, így bérük átlagosan 35 százalékkal nőne.

Egyetlen állami iskola sem lehet rosszabbul finanszírozott, mint az egyházi iskolák. Az idegen nyelvi és az informatikai képzést módszertanilag, továbbá jelentős költségvetési forrásokkal kell támogatni. Az államosított, gyakran elfogult tartalmú, néha ostoba tankönyveket megjelentető tankönyvrendszer helyett államilag kontrollált, de versenyképes tankönyvpiacot kell létrehozni.

A digitális oktatási realitást figyelembe vevő készségek biztos alkalmazására épülő Nemzeti alaptantervet kell bevezetni, ami beépíti az elmúlt hetek tapasztalatait az iskola működésébe, és hat a tanárok felkészítésére. Azt kérjük önöktől, vonják vissza a 2020 szeptemberére tervezett Nemzeti alaptantervet, ami egyrészt alkalmatlan, korszerűtlen, de mindezeken felül semmit nem tartalmaz a koronavírus utáni online oktatás tapasztalatairól.

Szükség van az online Nemzeti alaptanterv megalkotására, az online digitális tananyag fejlesztésére, amely nem helyettesíti, hanem kiegészíti a hagyományos oktatást. Arra teszünk javaslatot, hogy 9 évfolyamos általános iskolai képzésre van szükség. A válság megerősítette azt a korábban is érzékelt kihívást, hogy a megváltozott digitális közegben, más struktúrában több időt hagyva, kifejezetten alapkompetenciákra koncentrálva kell folytatni az általános iskolai képzést. Szükség van az idegen nyelvi nulladik évfolyamra. Az elmúlt évtized oktatáspolitikája szinte felszámolta az eddig egyetlen hatékonynak bizonyuló nyelvi képzési megoldást. Ezt az intézményt vissza kell vezetni a korábbi tapasztalatokra a már bizonyított módszertan alapján.

A koronavírus-járvány második hullámára készülve, amelyről sok szó esik: meg kell tervezni, és a szükséges pénzt erre el kell különíteni, hogy legyen egy nagyon nagy arányú, minden kimaradó diákot elérő, nyílt forráskódú, ingyenes szoftverekre épülő közoktatási laptopprogram. A lakhelyelhagyási korlátozás hetei alatt  ahogy említettem  egyes becslések szerint a gyermekek ötöde, de más becslések szerint harmada maradt ki az oktatási rendszerből.

A mai inasképzés helyett újra kell építeni a szakképzést. A közismereti tárgyak arányát növelni kell; az intézményt vissza kell vezetni az oktatás világába: jobb és biztosabb át- és feljárást kell biztosítani a közép- és felsőfokú tanulmányok felé. A digitális oktatásban szerzett tapasztalatok alapján meg kell tervezni a 18. életévüket betöltött, érettségivel nem rendelkező fiatal felnőttek felzárkóztatásának széles körben elérhető rendszerét és ösztönzését.

A költségvetésben jelentősen növelni kell az állami finanszírozású egyetemi képzések arányát, a 23. életévüket betöltöttek egyetemi képzési ösztönzésére külön figyelmet kell fordítani, és hatékonyabbá kell formálni az idegen nyelvi képzést EU-s források bevonásával.

Radikálisan növelni kell a felsőoktatáshoz való hozzáférést. Ennek egyik módja az alapképzés és a nappali tagozatos felsőoktatási szakképzés ingyenessé tétele. Ekkor csak a mester- és az osztatlan képzések esetében maradjon meg az államilag finanszírozott keretszámok rendszere.

A másik lehetőség, hogy minden hátrányos helyzetben levő fiatal kap egy keretet az államtól, amit kizárólag oktatásra költhet. Azonban már 2020 szeptemberétől az első diploma megszerzéséért folytatott egyetemi tanulmányok a képzés tanrend szerinti idejére mindenki számára ingyenesek legyenek, aki teljesítette a bekerülés feltételeit.

(11.40)

A hallgatói ösztöndíjakat 33 százalékkal kell megemelni. A felsőoktatás szereplőivel egyeztetett új és igazságos tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszert kell bevezetni.

A felnőttképzés egy új, jobban működő, több esélyt kínáló Magyarország alapjává kell hogy váljon. Ennek érdekében a jelenlegi zárt keretek közül általános, sokkal jobban elérhető, minden embernek alternatívát kínáló szférává kell fejleszteni. Ennek első lépéseként minden önkéntes, felnőttképzésbe jelentkezőnek saját maga által elkölthető, csak felnőttképzésre felhasználható forrást kell biztosítani egységes mértékben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilván ezek a javaslatok jelentős, több ezer milliárd forintnyi közpénzbe kerülnek. De van egy jó hírem, ahogy hallhattuk: a pénz rendelkezésre áll, ott van, és ott lesz a költségvetésben, csak a megfelelő sorokra kell átpakolni. Kevesebb propaganda, kevesebb biznisz a haverokkal, és a haza fényre derül. Újjá kell építeni a szociális hálót, újjá kell építeni az egészségügyet, újjá kell építeni az oktatási rendszert, újjá kell építeni Magyarországot. Kezdjük el, támogassák javaslatainkat, közös jövőnkért, Magyarországért! (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)




Felszólalások:  Előző  20 - 22  Következő    Ülésnap adatai