Készült: 2024.03.29.09:50:49 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

258. ülésnap (2005.10.25.), 186. felszólalás
Felszólaló Dr. Latorcai János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Gazdasági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:45


Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LATORCAI JÁNOS, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, bár Kálmán András képviselőtársam a többségi vélemény megfogalmazásakor ezt említette, alapos vita folyt a módosítással kapcsolatban a gazdasági bizottságban, hisz a gazdasági bizottság valamennyi tagja, vagy mindazok, akik a gazdasággal foglalkoznak, magától értetődőnek tartják, hogy a szabályozórendszernek, így a munka törvénykönyvének változtatására, bizonyos mértékben az élethez való alakítására időről időre szükség van. Az a fontos, azt hiszem, minden ilyen típusú változtatással kapcsolatban, hogy az úgy menjen végbe, a kihívásokra úgy adjon választ, hogy a munkavállalói érdekek lehetőleg ne sérüljenek, és hogy ne a tőke diktálja egyedül, korlátozás nélkül a változás irányát, módját. Ezt azért szerettem volna rögtön az elején kiemelni, mert ebben teljes egészében egyetértés volt a bizottságban, függetlenül attól, hogy melyik oldalon ültünk.

Az 1992-ben megalkotott törvény most beterjesztett, 17876. számon jegyzett módosítási javaslata olyan változtatásokat kezdeményez, amelyek elsősorban a munkaadók érdekeit és a munkaerőpiac rugalmasságát befolyásolhatják. Ezek érzékeny területek, olyan területek - és ezeken javasol változtatásokat -, amely változtatásoknak ma még nem láthatók a következményei. Ennek hangot adtunk a bizottsági vita során is. Ahogy itt már más bizottsági véleményekben is megfogalmazódott, hiányoltuk, hogy mind a bizottsági vitáig, sőt mind a mai napig azok a hatástanulmányok nem jutottak el hozzánk, amelyek a változtatásokra vonatkozóan az elkövetkezendő időszakban végbemenő változásokra a társadalomban egyértelmű választ adnak. Ahhoz, hogy felelősen dönthessünk, hangot adtunk neki, hogy számos vizsgálatra lett volna szükség. Most lehetséges, hogy ezek a vizsgálatok elkészültek, de mint említettem, ezeknek az eredményei nem jutottak el hozzánk.

Most azokról a területekről szeretnék néhány gondolatot föleleveníteni, amelyeken egyértelműen volt nézetkülönbség a bizottság két oldala között.

Mi a bizottsági vitában kiemeltük és sérelmeztük a megváltozott munkaképességűek minimálbér-csökkentését. Igaz ugyan, hogy a javaslat ezen hátrányos helyzetű réteg minimálbér-csökkentését feltételhez köti, hiszen akkor lehet alkalmazni, ha a megváltozott munkaképességű foglalkoztatásakor a termelékenység szintje alacsonyabb, és ha ezzel az Országos Érdekegyeztető Tanács is egyetért, na de, kedves képviselőtársaim, mindannyian tudjuk, hogy ezen a területen, a megváltozott vagy csökkent munkavégző képességűek foglalkoztatása területén az a kivétel, hogyha eléri valami a különben a folyamatra jellemző átlagot, az aztán meg egészen különleges kivétel, hogyha azt meghaladja, hiszen ebben az esetben nem beszélhetünk, úgy hiszem, semmiféleképpen valamiféle azonosíthatóságról. Azt hiszem, rendkívüli nehéz kérdés, és a bizottságban is elhangzott ez, hogy ki az, aki ma meg tudja határozni számszerűen és szakszerűen ezt a rendkívül kényes peremfeltételt. Ez még a későbbiek során számos vitának a kiindulópontja lehet. Ezek az adatok, ezek a statisztikai halmazok átlagként hitelt érdemlően nem állnak rendelkezésre, mindezeket felmérni csak adott munkafolyamatok elemzése során lesz lehetőség, és kicsit úgy tűnik, úgy tűnt ez a vita során is, hogy a kormány a jelenlegi javaslattal a megváltozott munkaképességűek ügyét egy kissé - hogy úgy mondjam - a nyakából kivenni igyekszik; tehát mintegy ki akar menekülni ebből a problémából.

Szeretném megjegyezni, hogy kormánypárti képviselőtársaim is aggodalmaikat fejezték ki és fogalmazták meg ezzel kapcsolatban, és természetesen számos más megoldással kapcsolatban is. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Fontosnak tartom annak kiemelését is, hogy a mindkét oldal által szükségesnek és kiemelten fontosnak tartott szabályozásváltozás a munkaerő-kölcsönzés területén is olyan kérdéseket vetett fel, amelyek a beterjesztett javaslat változtatásait igénylik, ezért hiszem és remélem és reménykedem, hogy ez a közös akarat olyan javaslatokat fog felszínre hozni, amelyek alapján a későbbiekben nemcsak tartózkodni lesz lehetőségünk, hanem számos esetben együttműködő készségünket is bizonyítani tudjuk.

Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai