Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a törvényjavaslatról véleményt formálnék, szeretném magát a törvényjavaslatot ismertetni, mert bár többször volt itt már szó róla, de én úgy érzem, hogy talán viszonylag egyszerű magyar nyelven, érthetően és kiemelve a fontosabb részeket, nem lett elmondva a törvényjavaslat. Tehát hogy miről is beszélünk, térjünk vissza a tárgyhoz, hiszen itt már azért tényleg el lett kalandozva egy kicsit magától a törvényjavaslattól.

A törvényjavaslat fő célkitűzése a hét közbeni és a vasárnapi nyitva tartás korlátozása. A törvényjavaslat a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásokra terjed ki, de ahogy itt már elhangzott, számos területen kivételek jelennek meg: dohányboltok, gyógyszertárak, repülőtéri üzletek, vasút- és buszpályaudvarok, üzemanyagtöltő állomások üzletei, piacok, vásárok területén lévő üzletek, katonai objektumok területén lévő üzletek, büntetés-végre­hajtási intézetek üzletei.

Első fontos szabály, hogy az a kiskereskedelmi egység, amely 400 négyzetméternél kisebb árusító területen tevékenykedik, és a vállalkozás vezetője többségi tulajdonosa vagy családtagjai dolgoznak benne, a törvény hatálya alól a vasárnapi nyitva tartás tekintetében minősül, viszont nem a hétköznapi nyitva tartás tekintetében. Magyarul, az élelmiszert, bútort, elektronikai cikket vagy bármi mást árusító, nagyrészt családi vállalkozások vasárnap is nyitva tarthatnak. A másik fontos kitétel, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek is nyitva tarthatnak, ahogy már el lett mondva, öt vasárnapon keresztül. Nyilvánvalóan ez az adventi időszakra van igazából kitalálva, mint minden más nyugat-európai országban is vagy legalábbis a többségében.

Fontos az is, hogy a hét közbeni nyitva tartás reggel 6 órától 10 óráig lenne korlátozva, az általános érvény ezt mondaná ki, kivéve ebből a pékárut és tejterméket árusító üzleteket. Ez a törvény lényege. Szerintem így lehet a legjobban összefoglalni, minden lényeges dolgot elmondtam, semmit nem hagytam ki, mert itt azért közben a vita folyamán a hét közbeni nyitva tartás szinte teljesen kikerült a gondolatok köréből.

Nos, mi az álláspontja a Jobbiknak a törvényjavaslattal kapcsolatban? Egyértelmű, hogy a keresztény értékek, a családok, a dolgozók védelme és a multinacionális vállalatok forgalmának csökkentése, illetve egy részének a magyar kisvállalkozókhoz való terelése miatt alapvetően elviekben lehet támogatni a törvényjavaslatot. De máris hozzá kell tennem, hogy csak akkor, ha valóban ‑ ahogy egyébként itt már jó párszor elhangzott ‑ fontos módosító javaslatok meg fognak jelenni a törvényben, vagy más törvényekben meg fognak jelenni. Ahogy itt a Szocialista Párt képviselője is mondta ‑ mert először megijedtem, hogy nem támogatnák elviekben ezt a törvényjavaslatot ‑, ha vannak módosító javaslatok, amik nem csökkentik a dolgozók bérét például, akkor ők is tudják támogatni. Én legalábbis ezt vettem ki az itt elhangzott gondolatokból. Igaz, hogy rengeteg kritika volt, aminek egy része jogos, más része egyáltalán nem jogos, de azért alapvetően ezt láttam. Nos, hasonló állásponton van a Jobbik is.

Mielőtt viszont rátérnék még erre, én is szeretnék egy kis európai kitekintést tenni, mert ez sem történt meg, csak két-három ország esetében. Nyilván nem akarom felsorolni a 27 európai uniós országot meg még az azon kívül eső európai országokat, de azért egy kicsit nagyobb kitekintést engedjenek meg a számomra.

Kezdjük Belgiummal, az már itt szóba került, ott is általános érvényű, hogy vasárnap zárva vannak. Kilenc alkalommal vasárnap is nyitva lehetnek egyébként az üzletek. Franciaországban, amely nem került szóba, ott is nagyon határozottan vasárnapi zárva tartás van, viszont van egy érdekes kitétel, a bevásárlóközpontok nyitva lehetnek vasárnap, a hipermarketek nem lehetnek nyitva vasárnap. Ez az érdekes szabályozás van jelen pillanatban Franciaországban, illetve a turisztikai területek és két nagyváros van, ahol ugyancsak nyitva lehetnek egyébként vasárnap az üzletek.

Németország: ott azért elég közismert és itt is elhangzott, hogy bizony a tagállami körben tartományi szinten szabályozzák jelenleg, és van, ahol megengednek néhány vasárnapot, hogy nyitva legyenek, van, ahol egyáltalán nem engedik meg a nyitva tartást még vasárnap sem. Hollandia, ahol 2013-ig, ami sajnos megváltozott véleményem szerint, a boltok 12 vasárnapon keresztül tarthattak nyitva, a többi vasárnapon zárva volt. Egyesült Királyság: ott vasárnap nyitva lehetnek az üzletek 280 négyzetméter fölött 6 órában, tehát ott is korlátozva van. Norvégia: szinte teljes korlátozás van. Száz négyzetméternél kisebb boltok lehetnek csak nyitva vasárnap, tehát a nagyobbak egyáltalán nem. Svájc: ugyancsak gyakorlatilag szinte teljes korlátozás érvényes, kivéve a turistaközpontokat, és nyilván ott is vannak kivételek. Ausztria: ott még szombaton is szabályozva van a nyitva tartás. Ott szombat délután sem lehet üzleteket nagyon nyitva tartani, vasárnap pedig gyakorlatilag egyáltalán nem. Olaszországban hasonlóan vasárnap nem lehet nyitva tartani, sőt ott még ott tartunk, hogy benzint sem nagyon lehet vásárolni vasárnap, mert alig találunk benzinkutat, ahol ezt lehetne. Szabályozva van nagyon szigorúan.

Persze, vannak ellenpólusok is Európában, nem sok, de egy-kettő azért akad. Spanyolországban például liberalizálták a vasárnapi nyitva tartást, és engedélyezték teljes mértékben. Hozzá kell tenni, hogy nagyon komoly tüntetések voltak a kisboltosok, a családi boltosok részéről, hogy ez ne történjen meg. És érdekes módon Dániában is egyébként jelen pillanatban liberalizálták ezt a lehetőséget. Tehát mind a kettőre találunk példát, de azért a nagy többsége az európai, nyugat-európai államoknak a 80 százaléka ezt szabályozza; van ahol nagyon szigorúan, van ahol kevésbé szigorúan. Nos, ez volt a kitekintés, ami szerintem fontos, hogy elhangozzon, hogy jobban lehessen látni Magyarországon is, hogy mit lehetne itt tenni.

Akkor rátérnék az érvekre. Alapvetően az ellenzők részéről három dolog merült fel: gazdasági visszaesésről volt szó, a munkanélküliség növekedéséről, és a dolgozók bérének csökkentéséről volt szó. Vannak valós aggodalmak, és vannak hihetetlenül nagy demagóg aggodalmak, és ebbe tartozik a 20 ezer munkavállaló csökkentése, hogy majd annyival kevesebb munkavállaló lesz Magyarországon. Ezt körülbelül a 23 millió románnal tudom egyberakni, amikor 23 millió románnal fenyegettek minket. Ettől függetlenül igen, van veszély. Van veszély, hogy kevesebb munkavállaló lesz, majd még rá is térek, hogy hol és miért.

Nos, a gazdaság visszaeséséről itt azért volt szó. Valóban, ha vasárnap nem lesznek nyitva a nagy üzletek, a nagy bevásárlóközpontok, illetve azoknak csak a szórakoztatócentrumai, ugyebár a mozik vagy éppen fitnesztermei, mert azok továbbra is nyitva lehetnek természetesen, és el lehet menni a bevásárlóközpontba, lehet melegedni is a bevásárlóközpontban nyugodtan, akkor egyszerűen áttevődik, ahogy itt már szó volt arról, a forgalom a másik hat napra. Ettől még nem fogják az emberek a párnába dugni a pénzüket. Ma két olyan törvényjavaslatot is tárgyalunk, amiben igencsak érintett vagyok, beszéltünk már a migránsokról, én is voltam migráns, szociális migránsnak vallom magam vagy voltam annak idején, és voltam boltvezető is egy boltban, voltam eladó is boltban, tehát azért van némi fogalmam a saját tapasztalataim alapján is a vásárlói szokásokról. Igaz, hogy nem mai tapasztalatok már ezek. Tehát ez szerintem teljesen evidencia, ezt igazából nagyon megkérdőjelezni nem kell.

Itt még szóba kerültek olyan dolgok, hogy esetleg majd a külföldről ideérkezők, ha nem tudnak vásárolni vasárnap, akkor majd máshol vásárolnak.

(22.50)

Igen, van minimális esélye, hogy aki Ausztriából közlekedik, és mondjuk, Erdély felé vagy Délvidék felé megy, csak Erdélyben vagy Délvidéken tud majd vásárolni vasárnap ‑ mármint nagybevásárlásra gondo­lok, mert a benzinkutaknál tud természetesen, vagy a kisebb boltoknál továbbra is bármit meg tud venni ‑, lehet, hogy pár százmillió forinttal kevesebb lesz emiatt a forgalom, tehát ez is áll, csak körülbelül ilyen mértékben. De ha valaki, mondjuk, Erdélyből vagy a Délvidékről közlekedik Ausztria vagy Nyugat-Európa felé, hát, ő ott se tud vásárolni vasárnap, tehát nálunk se, úgyhogy igazából ott még csak ilyen kiesés sem lehet, maximum a saját országában, ha éppen van nyitva bolt.

Nos, a munkanélküliség kérdése nagyjából összefügg az első kérdéssel. Alapvetően a kereskedelemben közvetlenül dolgozók esetében nem kell számítani munkacsökkenésre, hiszen ha a forgalom valóban nem csökken, akkor igenis azt a forgalmat ki kell szolgálni, ahhoz ugyanannyi emberre lesz szükség. Kérem szépen, ha most valaki elmegy egy áruházba, akkor azt látja, hogy lótnak-futnak a dolgozók, bármelyikbe szinte ha elmegyünk, mert jelen pillanatban ‑ ez is egy felmérés ‑ 15 ezer alkalmazott hiányzik a kereskedelemből. Azért hiányzik, mert iszonyúan alacsonyak a bérek, 70-80 ezer forintos bérek vannak a kereskedelemben, amiért tényleg, százszor is meggondolja az ember, hogy elmenjen-e. S persze, amikor szocialista képviselőtársam azt mondja, hogy 40 ezren dolgoztak a kereskedelemben, akik most nem ott dolgoznak, kérem szépen, éppen ez a baj. A kereskedelemben félévente, a nagy cégeknél félévente, vagy nem, pontos leszek, pontos akarok lenni, évente 50 százalékos a fluktuáció. Tehát én azon csodálkozom, hogy csak 40 ezer olyan ember van, aki a kereskedelemben dolgozott és jelenleg nem ott dolgozik. Ha ön 200 ezret mondott volna, én azon se lepődtem volna meg véletlenül sem. Tehát azért látni kell, hogy mi áll a számok mögött, mi a valóság!

Nos, tehát mégis hol lesz kevesebb munkaerő? Vagy hol lesz az, hogy csökkenteni kell a munkások számát vagy a dolgozók számát, mert lesz ilyen. Két terület: a takarító személyzet és a biztonsági őrök. Igen, itt nagy valószínűséggel egy 15 százalékos leépítésre lehet számolni ezeknél, de csak ezeknél, a plázáknál vagy nagy bevásárlóközpontoknál, mert ott valóban, ha vasárnap nem kell ott lennie takarítani vagy éppen vigyázni az értékekre, akkor ott ez beállhat, tehát ezzel számolni kell, és ez valóban jogos. Persze ez pár száz fő a 20 ezer helyett, tehát azért ez egy lényeges különbség, de ezt mindenképp el kell mondani.

A bérek kérdése: talán az egyik legfontosabb a munkavállalók szempontjából a vasárnapi bérpótlék. Jogosan volt kritizálva a munka törvénykönyve, amit önök fogadtak el, természetesen, hozzá kell tenni, ez egy csapnivaló törvény, és ezt valóban meg is kéne változtatni, és itt az első alkalom, hogy változtassunk rajta. Ugyanis ha a vasárnapi bérpótlék kiesik, márpedig kiesik ‑ ez egyébként 50 százalékos bérpótlékot jelent, de van, ahol a boltok megadják a 100 százalékot is egyébként, saját maguk ‑, akkor ez csökkenést jelent, mert átlagosan egy kereskedelmi dolgozó két vasárnap szokott dolgozni egy hónapban. Annak érdekében, hogy ne történjen ilyen csökkenés, egyszerűen nem kell mást tenni, mint a délutáni bérpótlékot kellene törvényi szabályozással megnövelni a munka törvénykönyvében, amire mi be is nyújtottuk a módosító javaslatot. Tehát nemcsak a levegőbe beszélünk, hogy változtatni kéne, meg ez, meg az, hogy jó legyen a munkásoknak, vagy ne legyen csökkenés a fizetésükben, hanem már be is adtuk ezt a módosító javaslatot, azért, hogy ezzel együtt lehessen tárgyalni, hogy ezzel együtt elfogadhassa a kormányzat, és akkor ez a veszély egyszerűen elhárul.

A módosítókról azért még néhány szót, mert több módosítót is benyújtottunk: végül is a bérpótlékokkal kapcsolatosat elmondtam. Hozzá kell tenni egyébként, hogy itt is már változott a munka törvénykönyve, mert már csak 18 óra után jár bérpótlék, délutáni bérpótlék; eddig egyébként előtte, már 16 órától járt ez a bérpótlék, tehát sok negatív dolog van a munka törvénykönyvében, de ezt talán nem kell magyarázni.

A másik fontos módosító javaslat, ami inkább a vásárlók érdekét szolgálja ‑ mert őket is kell figyelni, ez teljesen egyértelmű ‑, az, hogy az a 6-tól 10 órás nyitvatartási idő most, a kezdet kezdetén biztos, hogy nem jó; lehet, hogy később sem lesz jó. Miért nem jó? Mert Magyarországon ‑ Nyugat-Európával ellentétben ‑ nagyon sokan járnak 2-3 műszakban dolgozni ‑ persze, ott is van ilyen, de ott jóval kevesebben ‑, ennek köszönhetően nagyon sokan 6 órára mennek dolgozni, és 10 órakor végeznek. Nagyon jelentősen korlátozná az ő vásárlási lehetőségüket, ha vagy munka előtt, vagy éppen munka után ezekbe a nagyobb boltokba nem tudnának bemenni. Tehát a másik módosító javaslatunk, hogy 5-től 23-ig legyen megszabva a nyitvatartási idő, ezzel ezt a nem kis problémát egyébként ‑ most képzeljék bele a dolgozó emberek életébe magukat, akik nem tudnak mindig elrohangálni a boltba, mert nem szabad a napjuk, vagy nem tudják úgy beosztani, ott bizony ez igenis problémát jelent, úgyhogy kérjük, hogy ezt a módosító javaslatot is fontolják meg és vegyék be.

Egy érdekes dolog is van a törvényjavaslatban, hogy a büntetőintézetek boltjai nyitva lehetnek. Ezt valahogy, nem tudom, egyfajta liberális csökevényként tartjuk itt számon. Miért kell vasárnap a büntetés-végrehajtási intézetekben nyitva lenni a boltnak, ha máshol meg nem kell? Ne adjunk már pluszlehetőséget, jogot a raboknak! Persze, tudom, hogy akkor látogatják őket, s a többi, de majd megvásárolják máshol azt az akármilyen élelmiszert, vagy nem tudom, mit, mint hogy éppen a büntetés-végrehajtási intézetben… Ez egyszerűen a Jobbik szellemével ellentétes, hogy mi a raboknak kedvezzünk azzal, hogy ott ezt külön meg lehet engedni, tehát mi ezt kivennénk ebből az egészből.

És még egy nagyon fontos dolog. Rövid időm van, de azért még azt mindenképp el szeretném mondani, hogy itt a munkavállalói jogok s a többi, tényleg hallottuk a szocialista megnyilvánulását, meg a szakszervezetek így-úgy megszólalnak, sokszor a munkaadók érdekeit szolgálják ezek a szakszervezetek, sajnos, viszont amikor a Tescóban megjelentek az önkiszolgáló pénztárgépek, megjelentek Magyarországon, senki nem szólalt meg, hogy elveszik a munkát ‑ mert azok elveszik, kérem szépen, a munkát! Egy önkiszolgáló gép egy ember munkáját elvette. Úgyhogy én mindenképp szeretném, hogyha azt a törvényjavaslatot is megfontolnák, ami ezeknek a visszaszorítására szolgál, mert ez valóban tízezreknek a munkáját veheti el nagyon rövid időn belül Magyarországon. (Az elnök csenget.)

Sajnos csak ennyit tudtam elmondani, de lehet, hogy majd még fogok hozzászólni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)