Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azért szeretném kérni a felszólalása után, hogy ebben a mindannyiunk számára fontos kérdésben az elvárható tárgyilagossággal és felelősséggel nyilvánuljon meg. Nincs szó semmilyen kozmetikázott statisztikáról, az adatok nyilvánosak, mindenki számára elérhetők. A rendelkezésre álló statisztikai adatok azonban az önök túlzott aggodalmát nem támasztják alá.

Ezért szeretném ismertetni önökkel, hogy a KSH 2014. évi kutatási jelentésében az szerepel, hogy mintegy 350 ezer magyar él tartósan a világban, akik a rendszerváltás óta hagyták el időlegesen, hosszabb-rövidebb időre Magyarországot. Nem 2010 óta, ahogy ön állítja, hanem 1989 óta történt mindez. Ennek semmi köze nincs a jelenlegi kormányzati politikához. A nemzetközi mobilitás élénkülése egyértelműen a rendszerváltozással és az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal köthető össze. Az említett tartósan külföldön élők közül további mintegy 100 ezer magyar állampolgár dolgozik havonta külföldi telephelyen, akik életvitelszerűen Magyarországon élnek. Ők jellemzően szezonális munkát végeznek az Unió más tagállamaiban.

Szeretném tájékoztatni önt, hogy az IMF egy nemrég közzétett jelentése megállapította, hogy az elmúlt 25 évben 10 milliós nagyságrendben hagyta el Európa közép-, keleti és délkeleti térségét munkavállalás céljából munkavállalók tömege. Ezen belül három olyan országot jelöltek meg, ahol a migrációs egyenleg pozitív maradt, ez Csehország, Szlovénia és Magyarország. Nem gondolom, hogy az IMF Magyarország javára kozmetikázta volna az adatokat.

Mindebből az derül ki, hogy a munkaerő nemzetközi vándorlása nem egy sajátos magyar jelenség, hanem gyakorlatilag az egész világra kiterjedő folyamat. A legfejlettebb országok között is jelentős munkaerőmozgás tapasztalható, például Európából Amerikába történik mindez. Szeretném jelezni, hogy a legfejlettebb európai országokból is jelentős mennyiségben mennek el munkavállalók például Amerikába.

Szeretném újra elmondani, hogy a régióból a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű az elmúlt évtizedben, miközben többször is elhangzott a Ház falai között, hogy Romániából 10 százaléknyi ember ment el, Lengyelországban 6 százalék körüli volt a migrációs ráta, vagyis az országukat elhagyóknak a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya nagy volt, addig nálunk ez 2-3 százalék között mozgott. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Minden relatív.)

(12.50)

A KSH legújabb adatai szerint az éves mozgás az elmúlt évben közel nullszaldóssá vált, tehát a dinamikája jelentős mértékben csökkent. Ezt is többször elmondtuk már, és elmondtam én személy szerint is a Ház falai között.

Magyarország esetében ‑ és akkor itt a bérekről is, hiszen arról is szót ejtett, néhány szót hadd szóljak ‑ elindult egy dinamikus bérfelzárkóztatási folyamat: 2010-ről 2015-re a reálbérek országosan 15,4 százalékkal emelkedtek, és az idén az első hét hónapban 7,4 százalékkal bővült a bérek reálértéke, vásárlóértéke. Ezenfelül még azt is el kell mondani, hogy Magyarországon egy rendkívül dinamikus foglalkoztatásbővülés is tapasztalható, és éppen ezért furcsa a felvetése a külföldi munkavállalók kapcsán, mert egyre kevesebb külföldi, harmadik országbeli vállal Magyarországon munkát, tavaly mindössze 5 ezer munkavállalási engedély kiadására került sor, miközben a kvóta 59 ezer volt. Nem gondolhatja komolyan, képviselő úr, hogy 5 ezer külföldi munkavállaló feszültséget okoz a magyar munkaerőpiacon, ahol ma már közel 4,4 millióan dolgoznak.

Erősen kell hangsúlyoznom, hogy a kormányzati szándék egyértelmű: nem külföldiekkel, hanem alapvetően magyar munkavállalókkal kívánjuk megoldani a vállalkozások munkaerőgondjait. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)