Készült: 2020.05.31.13:19:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2016.12.12.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:03


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, már a hallgatás részében is mutatkoztak ilyen nehézségek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt most nem minősíteném, hogy ön a magyar uralkodókról hogyan és miként beszél, mikor emlékezik meg, nyilván kiről-kiről lehet valakinek különböző véleménye, de azért a tiszteletet mindenkinek, már csak azért is, mert Magyarország királya volt, illik megadni. De hogy ön egyenlőségjelet tesz a bevándorlók ‑ akik illegálisan érkeznek Európába, és közülük páran merényleteket, bűncselekményeket, erőszakos cselekményeket követnek el ‑, valamint a magyar vendégmunkások közé, akik teljesen legálisan, az Európai Unión belüli szabadságjogukkal élve Nyugat-Európában dolgoznak… Önnek ugyanaz a határnál áttörő bevándorló, aki a rendőrökön át akar illegálisan, erőszakkal bejutni Magyarországra, és az a magyar fiatal, aki úgy gondolja, hogy egy ideig Ausztriában vagy Németországban dolgozik, tisztelt képviselő úr, ez a totális érzéketlenséget mutatja, és egy egyszerű retorikai szófordulattal akár magyarok százezreinek is a megsértését.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyfajta felmérés egyfajta eredményéről beszélt ön, pedig ön is jól tudja, hogy nemcsak a PISA-eredmények keletkeztek, hanem a TIMSS és az országos kompetenciamérés eredményei is nyilvánosságra kerültek az elmúlt hetekben, illetőleg azt is összehasonlíthatta volna, hogy a TIMSS- és a PISA-eredmények a korábbiakban hogyan alakultak. Ha az ön által idézett PISA-ered­ményeket nézem: itt valóban a 35 országból a 28-29. Magyarország az oktatási eredmények kapcsán. Egyébként a GDP/fő eredmények alapján a 31.-ek vagyunk, és ehhez képest is érdemes mérni ‑ több szempont szerint érdemes, de eszerint is érdemes mérni ‑ a PISA-eredményeinket. Ettől függetlenül ter­mészetesen az a része, amely romló tendenciát mutat, mindenkinek egy figyelmeztetést jelent, hogy ezzel a kérdéssel érdemes behatóan foglalkozni, ér­demes a pedagógusokkal, a szakmai szervezetekkel, a diákszervezetekkel, a munkaadói szervezetekkel leülni, és az eredményeknek ezt a részét értékelni.

De azt se felejtsük el, hogy például a matematikai eredmények esetében ‑ háromévenként végzik ezeket a kutatásokat ‑ az előző három kutatás eredményei azt mutatták, hogy egyértelmű süllyedése volt a magyar eredményeknek, míg a mostani ezt a tendenciát megállította és stagnáltak a matematikai eredmények. Ez még mindig nem a javulás, de legalább ezen a téren a folyamat megállását jelenti. Nyilván a következőből fog kiderülni, hogy pontosan mi lesz ennek a folytatása. A másik két esetben valóban történt visszaesés, de ha ön már itt Magyarországon lemondásokat követel, nem tudom, mit tenne Lengyelországban, ahol 24 ponttal csökkentek az eredmények, Dél-Koreában, ahol 22-vel, Hongkongban, ahol 32-vel vagy Finnországban, ahol ugyan az egyik legjobb az eredmény, de 15 ponttal esett vissza egyetlen mérési cikluson belül az eredmény. Akkor ön Finnországot példaképnek tartja, vagy pedig Finnországban ön szerint le kellene mondania az oktatásért felelős miniszternek, mert 15 ponttal estek az eredmények? Majd egy frakcióülésen döntsék el, hogy pontosan mi az LMP-nek ezzel kapcsolatban az álláspontja.

Ezzel arra kívántam ráirányítani a figyelmet, a magyar adatok valóban 5 százalékkal az OECD-átlag alatt vannak ‑ 5 százalékkal! ‑, de ettől függetlenül sok más szempontot is érdemes figyelembe vennünk. Fontos azt is látnunk, hogy az elmúlt években az oktatás területére olyan mértékű többletforrások irányultak, amelyek a korábbi évekre egyáltalán nem voltak jellemzők, sőt nyilván a források elvétele volt a jellemző, míg az elmúlt időszakban, ha csak a 2010-15 közötti időszakot nézem, tehát az idénről jövőre érkező plusz 104 milliárd forintot nem is számolom hozzá, az is már az OECD legutóbbi felmérése szerint is a GDP 1,2 százalékának, tehát majdnem másfél százalékának megfelelő többletforrás volt az oktatásügyben úgy, hogy infláció ezt nem erodálta.

S ha egy másik felmérést nézek meg, például a TIMSS-jelentést, annak a pontszámait, amely nem annyira a PISA-eredmény szerinti alkalmazása a tudásnak, hanem a tudás megszerzését jelzi vissza, akkor matematikában a negyedikeseknél a korábbi 515 pont 525-re emelkedett, szintén matematikában a nyolcadikosoknál az 505 pont 514 pontra emelkedett, a természettudományok esetében a lexikális tudás a negyedikeseknél 534-ről 542 pontra emelkedett, míg a természettudományoknál a nyolcadikosok esetében 522-ről 527 pontra emelkedett. Itt tehát mind a négy mérőszámnál pozitív változást látunk.

Ez azt jelenti, tisztelt képviselő úr, hogy a kép nem olyan egyszerű, ahogy ön a felszólásában megpróbálta előrevetíteni. Egy PISA-teszten, ahol a komplex gondolkodást mérik, ez bizonyára nem lett volna megfelelő eredmény. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai