Készült: 2020.05.25.16:54:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2016.12.12.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Ház! Habsburg Ottó így nyilatkozott édesapjáról: „Apám életpályája azt példázza, hogy az ember a politika által is eljuthat a szentségre.”

Azt hiszem, kevesekről mondják ezt, de Magyarországnak valóban megadatott az a kegy, hogy nemcsak kiváló királyai, lovagkirályai, országépítő, várépítő királyai voltak, hanem első királya szent, utolsó királya pedig boldog is.

(10.40)

És ez mindig reményt adhat a magyarságnak, mindig bizodalmat adhat nekünk, hogy ilyen kiváló emberek keze műve által alakult országunk sorsa.

Nagyon sok mindent rövid idő alatt is el lehet mondani IV. Károly tevékenységéről, hiszen az ő uralkodásának idején jött létre Magyarország első szociális minisztériuma. Nemcsak az az intézkedés, amit a miniszterelnök-helyettes úr is idézett, a katonaságnál a testi fenyítés megtiltása, hanem ez is nagyon fontos akkori előrelépő intézkedés volt, a nemzetiségi jogok, a választójog kiterjesztése mellett. Saját maga az uralkodói hivatást Krisztus követésének áldozatos útjaként definiálta. Minden cselekedetében, ahogy mondta, a rábízott népek iránti szeretete vezérelte; és ő volt az az uralkodó, aki XV. Benedek pápa megbékélést szolgáló erőfeszítéseit komolyan vette, és ő maga is próbált a békéért tenni az első pillanattól kezdve. 1917-ben, 1917 tavaszától már különbékére is törekedett.

Ő volt az, aki felismerte azt, ami Ferenc József uralkodása kettősségének is az egyik konklúziója lehet, hogy ha a magyarokra uralkodóként nem lenézve néz, nem alattvalóként tekint rájuk, hanem partnerként, akkor kivívhatja a nép szeretetét. Ahogy mondtam, a béke szolgálata volt az egyik első, saját maga által definiált feladata.

Ez teljesen természetes is volt talán egy háborús időszakban. Idézem azt a nyilatkozatot, amit miniszterelnök-helyettes úr is idézett, egy másik mondattal: „Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mély háború keletkezésében semmi részem nem volt.”

Ezek a kísérletei ugyan elindultak, de viszonylag korlátozottan értek csak sikert. Ugyanakkor életszentségének bizonyítékát a Szentszék 2003-ban boldoggá avatással ismerte el. Brazíliában történt egy csodás gyógyulás, aminek révén megnyílt az út a boldoggá avatásra, mind a hősies erény gyakorlata, mind pedig az élet szentsége okán.

Most december 30-án 10 óra 30 perckor emlékezhetünk a beiktatásra, a királlyá koronázás 100. évfordulójára. Magyarország minden királyára, így utolsó királyára is méltóképpen kíván emlékezni. Éppen ezért a budavári Mátyás-templomban ünnepélyes szentmisével, bíboros által celebrált ünnepélyes szentmisével emlékszünk arra a koronázásra, ahol ‑ ahogy elhangzott ‑ először hangzott el a magyar Himnusz. Nem az osztrák himnuszt énekelték, hanem a magyar Himnuszt. Szintén fontos volt az az epizód, amire utalás történt, hogy az első világháború hadirokkantjai is külön felvonultak akkor, a koronázás során.

Nem csak ezzel az ünnepi szentmisével, hanem korábban, szobor állításával is tisztelegtünk IV. Károly emléke előtt, amelyet miniszterelnök-helyettes úr, Schmidt Mária és Habsburg György közösen avattak föl a Városháza parkban, Juha Richárd alkotásaként a centenáriumi évforduló, az I. világháború 100. évfordulós emlékezéssorozata keretében.

A Habsburg Ottó Alapítványról törvényt alkotott az Országgyűlés, melynek nyomán Habsburg Ottó szellemi és tárgyi emlékeinek feldolgozása, hagyatékának ápolása, megóvása, gyűjteményi rendezése, kutathatóságának biztosítása, méltó módon történő kiállítások koordinálása vagy konferenciaközpont létrehozatala mind-mind ezen alapítvány feladatait képezik.

Szintén fontos, még idén megvalósuló rendezvény lesz december 19-én a Magyar Nemzeti Múzeumban a koronázás eseményeire való visszaemlékezés, annak a bemutatása. Ezzel igyekszik az egész I. világháborús történéssorozatba helyezni ezt az utolsó koronázási eseményt Magyarországon. A József nádor termekbe már a kiállítási anyag jelentős része megérkezett, dokumentumfilmek véglegesítése is folyik, és számtalan kapcsolódó program is be fogja mutatni Magyarországnak ezt az időszakát tárlatvezetéssel, könyvbemutatókkal, múzeumpedagógiai foglalkozással.

Fontos, hogy ismerjük a történelmünket, fontos, hogy tiszteljük uralkodóinkat, és mindenki mást, aki a magyarságért, a magyarokért, a magyar emberek békéjéért, a magyar emberek gyarapodásáért tett, ezért fontos, hogy 100 évre visszatekintve az utolsó magyar koronázásra is minél többen visszatekintsünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai