Készült: 2020.05.25.17:49:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2016.12.12.), 32. felszólalás
Felszólaló Csepreghy Nándor
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a lehetőséget. Engedjék meg, hogy köztársasági elnök úr felvetéseire ‑ mely szerint négy pontban foglalta össze az előzőekben az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos kritikáit ‑ érdemben is reagáljak. Ezek közül említette köztársasági elnök úr, hogy a kormány, illetve az Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslat nem segíti elő a párizsi klímacsúcson vállalt megállapodások végrehajtását, az indokolatlan adminisztratív terheket vázolta, az ország energiastratégiájával való szembenállást, illetve a kormányrendelet és miniszteri hatáskörök kérdését vitatta.

Itt engedjék meg, hogy elsőként azt jegyezzem meg, hogy egy felelősen gondolkodó kormányzatnak alapvetően két szempontot kell figyelembe vennie: egyrészt hogyan tud ellátásbiztonságot garantálni az ország lakossági és ipari fogyasztói számára, a másik kérdés pedig, amit mindenképpen látnia kell, hogy hogyan tudja ezt a piaci körülmények között a lehető legoptimálisabb áron megtenni. A magyar energiapolitikának, ahogy a többségi és a kisebbségi véleményben is elhangzott részei megemlítésre kerültek, alapvetően a megújuló energiára, az atomenergiára és a fosszilis energiára támaszkodó lehetőségei vannak. Azonban egy-egy ország esetében, amikor arról beszélünk a politikai közmegegyezés tárgyaként, hogy a zöldenergiát miként, hogy kéne támogatni, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az ország milyen természeti adottságokkal rendelkezik, és ami egy országban jól működik, például az északi országokban a szélenergia alkalmazása, milyen terhet jelent például Magyarország esetében, ahol más környezeti és természeti viszonyokkal kell szembenézni.

Már a korábbi vitában is szóba került, hogy Magyarország területének csupán a 7 százaléka alkalmas arra, hogy szélerőműveket telepítsenek, és a szélerőművi kapacitások, amelyek az elmúlt években beépültek Magyarországon, látható módon ‑ és itt szembehelyezkednék Gyüre képviselő úrral ‑ nem optimálisak a piaci körülmények között, hiszen kizárólagosan akkor épültek ezek a típusú beruházások, amikor jelentős állami támogatás volt lehívható ezeknek a projekteknek a létrehozásához. Ezeknek a projekteknek a jövedelemtermelő képessége is korlátozott, hiszen látható módon annak ellenére, hogy több tucatnyi engedély ki volt adva ilyen erőművek építésére, amikor nem voltak elérhető hazai vagy uniós pályázatok erre a célra, akkor ezeket a beruházásokat nem építették meg.

Az is mindenképpen egy beszédes adat, hogy Ma­gyarországon 2015-ben összesen 330 megawatt beépített teljesítménye volt ezeknek a szélerőműveknek, azonban a valóban általuk megtermelt elektromos áram csak 73 megawatt volt, tehát látható módon a beépített kapacitásoknak igen kis mértékében áll rendelkezésre, vagy a hatékonyságát igen kis mértékben tudják ezek a típusú erőművek pótolni.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a magyar energiarendszer által kötelezően úgynevezett kiegyenlítő kapacitás biztosítására melyik energiatípusban kellett a legnagyobb összeget fordítani, akkor a teljes kiegyenlítőkapacitás-költség 56 százaléka a szélenergiára rakódott, míg más esetekben ez pedig sokkal alacsonyabb.

(11.50)

Ezért a magyar kormány azt mondja, hogy igenis szükség van arra, hogy jelentősen növeljük a megújuló energiaforrások részarányát a teljes energiatermelésen belül, de a magyar környezeti adottságok azt teszik lehetővé, hogy ezt alapvetően a napenergiára és a geotermikus energiára alapozzuk.

Itt szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra is, hogy míg 2010-ben az akkor ismert technológiai színvonalon 2020-ra Magyarország egy 813 me­gawattnyi megújulókapacitást tudott reálisan elképzelni, addig 2016-ban ott tartunk, hogy ezt a szá­mot, ezt a kapacitást 1330 és 1830 megawatt közé te­szi az energetikai szakma.

Tehát minden olyan el­vá­rást vagy minden olyan nemzetközi vállalásunkat, amit akkor megtettünk a párizsi klímacsúcs kapcsán vagy akár a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési program kapcsán, maximálisan támogatjuk, mely szerint Magyarország a 2012-es 7 százalék körüli értékről 2020-ra mintegy 14,8 százalékra emeli a megújuló energiaforrások részarányát.

Azt a lehetőséget, hogy az ország ener­gia­poli­ti­kai stratégiája valóban úgy alakulhasson ki, hogy az fi­gyelembe veszi az ország adottságait és meg­hatá­roz­za azokat a formákat, amelyek a legoptimá­li­sab­ban, a legköltséghatékonyabban szolgálhatják a zöld­energia terjedését Magyarországon, azt véleményem szerint minden egyes kormánynak kötelessége a lehető legkomolyabban venni, és ebben a tekintetben mi azt gondoljuk, hogy a szélenergia Magyarország esetében nem a legoptimálisabb megoldás. Kö­szö­nöm szépen, elnök úr, a figyelmét. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai