Készült: 2020.07.08.13:03:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

4. ülésnap (2006.06.09.), 12. felszólalás
Felszólaló Varju László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:02


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem előzmények nélküli, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a kistérségek minél szorosabb integrációjának gondolatát sürgette az elmúlt ciklusban. Olyan gondolkodók, mint például Erdei Ferenc, már jóval a rendszerváltozás előtt bemutatták, hogyan gravitálnak óhatatlanul és többnyire előnyükre a községek a városok felé. A kistérségi társulás megteremti annak feltételrendszerét, hogy a területfejlesztés és a településfejlesztés összehangoltan történjen, a kistérségi szolgáltatások színvonala javuljon, és valamennyi településen azonos minőséget érjen el.

A köztársaság kormánya jókor és jó irányba lépett, melyet folytatni kell. Az Európai Unió regionális politikájára tekintettel kellett a magyar területfejlesztés főbb céljait és eszközeit meghatározni. Igen, az államnak is változnia kell, ahogy a körülötte lévő világ is változik. Versengő környezetben élünk mindannyian, egyénként, vállalatként, és gyorsan megtanították velünk, de igaz a verseny az önkormányzatokra, a kistérségekre, a régiókra és az országokra is.

Nézzünk néhány példát az elmúlt évek tapasztalataiból! A Csepel-sziget és környéke önkormányzatai már 1991 óta működnek együtt társulási lehetőségek valamilyen formájában, közöttük Taksony nagyközség is, amelynek polgármestere vagyok. Az itt szerzett tapasztalatom négy éve sok tanulságot hozott számomra, de főként azt, hogy az együttműködés, az összekapaszkodás sikerének előfeltétele a nyitottság az összefogásra és az egymás iránti bizalom megléte. Tudjuk, a közszféra megfelelő működésének, közpénzek felelős kezelésének, szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásának, a források védelmének, a törvényes gazdálkodás felhasználásának elengedhetetlen feltétele a belső szervezeti kontroll. Az önkormányzatok egy részénél ez a feladat ellátatlan vagy esetenként látták el.

Többcélú kistérségi társulás alapításakor, feladatrendszerének kialakításakor a kistérséget alkotó 121 ezer lakosú húsz önkormányzat részéről egyöntetűen fogalmazódott meg az igény a belső ellenőrzés kistérségi szintű ellátására. Ma már a helyi önkormányzatok és szervezeteinek teljes körére kiterjedő, egységes rendszerben történik a belső ellenőrzés működtetése. Vagy vegyük például a Makó térségében élőket, akik nagyon nyitottak az együttműködésre, melynek történelmi előzményei vannak. A rendszerváltozás után a térségi szintű együttgondolkodás különböző megjelenési formákat öltött, a Maros Menti Jegyzőklubtól a Polgármesterek Fórumán át egészen a Dél-alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesületéig.

Mindezek után érthető, hogy a makói kistérség a "közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programja" modellkísérlet keretében, a belügyminiszter rendeletével, a mintahelyül kijelölt hat mintatérség egyike lett. A modellkísérlet célja a térség tizenhét települése között meglévő hagyományosan jó kapcsolat és együttműködési rendszer többcélú társulás keretei közé történő illesztése, továbbá a tapasztalatok országos szinten történő továbbadása. A múltbéli együttműködésnek legfontosabb hozadéka a jelenben nemcsak az egyfajta kialakult szervezeti és eljárási rend vagy valamely kistérségi munkamegosztás, ami hatékonyabbá teszi a későbbi kooperációt, sokkal inkább az eltelt időben lassan felépített bizalom, ami a mai és majdani hatékony együttműködésnek alapja és sarokköve; a többcélú kistérségi társulás új kihíváshoz való gyors és hatékony alkalmazkodásában a kistérségeken belül kialakult bizalom meghatározó.

Számos példával szolgálhatok a kistérségek mindennapi életéből, amely bizonyítja, hogy az előző ciklusban megkezdett irányvonal jó, a kormány programja helyesen határozza meg a célkitűzéseket. Mi az egyik legfontosabb eleme a kistérségi koncepciónak? Az, hogy a kistérségi szolgáltatások, a közoktatás, az egészségügy, a szociális ellátás mindenki számára elérhető módon, magas színvonalon valósuljon meg. Költséghatékonyan és méretgazdaságos keretek között, lényegében optimális térben helyezzük el a különböző szolgáltatásokat, és mérsékeljük a területi különbségeket; összehangoljuk a fejlesztés főbb irányait, és koncepciót dolgozunk ki arra. Van példánk arra is, hogy a mentőszolgálattal kötött megállapodás alapján biztosítják az egységes központi orvosi ügyeletet.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak az összefogás, az együttműködés, a közös gondolkodás hozhatja meg a várva várt fejlődést a kistérségekben, és csakis akkor, ha az önkormányzatok nehézkessége, nem hatékony működése nem akadályozza a fejlődő gazdaságot. A kistérségi többcélú társulás a legfontosabb garancia arra, hogy az önkormányzatok hatékonyak és gyorsak legyenek. Ahogy az előbb már említettem, Erdei Ferenc megfogalmazta, minden városnak össze kell szerveződnie vidékével, és minden vidéknek legyen városa.

Összefoglalva tehát, a kormányprogramban megfogalmazottakkal összhangban változtatni kell az önkormányzati feladatellátás rendszerén, erősíteni kell a kistérségi együttműködést, de már nemcsak ösztönözve azt, hanem törvényben meghatározott feladatokat is rendelve erre a szintre. Újra kell gondolni az önkormányzatok és az állam közötti feladatmegosztást, és a közszolgáltatások jobb ellátását. Büszke és erős Magyarországot építhetünk a kistérségek és a régiók közösségére.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai