Készült: 2020.02.27.13:10:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Kovács Árpád
Beosztás a Költségvetési Tanács elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 30:51


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hölgyek és Urak! Köszönöm a lehetőséget, hogy a Költségvetési Tanács nevében hetedik alkalommal tehetek eleget azon kötelezettségemnek, hogy szóban is összefoglaljam és indokoljam a tanács véleményét a 2020. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezetéről. A tanács a törvényjavaslat tervezetére vonatkozó, a kormány részére szóló véleményére a kormány érdemi választ adott, amelyre a későbbiekben térek ki.A háromtagú testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a költségvetés tervezetét, annak makrogazdasági hátterét ezúttal is egységében vizsgálta, bevételeit és kiadásait az egyensúlyi követelmények, az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte, és nem bocsátkozott elosztáspolitikai minősítésekbe. A Tanács megállapította, hogy a 2020. évi költségvetés tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018. évi előzetes tény- és a 2019. évi várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem, hogy korrekt diagnózist felállítani csak az előzményekre is figyelemmel lehet. A Költségvetési Tanács a stabilitási törvényben is foglalt kötelezettségének is eleget téve és erről külön határozatot hozva ezért értékelte a 2018. évi költségvetési törvény végrehajtását is és a 2019. évi várható teljesítményeket. Mindezekről egészen röviden szeretnék szólni.

A magyar gazdaság  a 2017-es 4 százalékos mértékkel elindult emelkedő pályán továbbhaladva, a változó világgazdasági körülmények és a hazai feltételek alakulása, a fiskális és a monetáris politikai intézkedések eredményeként, hangsúlyozom, változatlanul fennálló kockázatok mellett  2018-ban lényegesen javítani tudta teljesítményét. Az elért 4,9 százalékos növekedés nemcsak az előző évek értékét, de a kormányzati és az elemzői várakozásokat is meghaladta.

Az államháztartás központi alrendszerének bevételei összességében mind a törvényi előirányzatoknál, mind az előző évinél kedvezőbben teljesültek. A meghatározó arányt képező általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, társasági adó, elsősorban a bérek emelkedésének, valamint a még nagyobb beruházásnak és fogyasztásnak és nem utolsósorban az online számlázás bevezetésének köszönhetően, technikai intézkedések nyomán, az előirányzatot és a bázisévi tényadatokat is jelentősen meghaladóan növekedtek. A kiadások összességében szintén magasabbak lettek az előirányzatnál, amit a többletbevételek megalapoztak, lehetőséget adva a főbb prioritások  a hatéves bérmegállapodás, az otthonteremtés programja, az uniós kifizetések megelőlegezése  finanszírozására.

Mindezek eredményeként 2018-ban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya érdemben alacsonyabb lett a 2017. évi értékhez képest, és csak kis mértékben rosszabb a költségvetési törvényben kitűzött hiánycélnál. A kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya a 2,2 százalékos mértékével jobb a 2018. évi költségvetési törvényben kitűzöttnél. Az egyszeri tételek kiszűrésével számított úgynevezett strukturális hiány ugyanakkor ebben az évben is meghaladta a stabilitási törvény szerint a középtávú költségvetési célként meghatározott 1,5 százalékot.

A tanács megítélése szerint a kormány intézkedéseket hozott az államháztartás eladósodásának kézben tartására. Ezek az intézkedések hatásosak voltak, így az uniós előlegek okozta többletfinanszírozási igényt úgy mérsékelte, hogy a kormányzati szektor szereplőinek 2018. szeptember 30-ig át kellett utalni a részükre korábban folyósított, még fel nem használt értékhatárt meghaladó uniós előlegeket a Magyar Államkincstárnál vezetett számláikra, és a jövőbeli uniós előlegkifizetésekre vonatkozó szabályok is szigorodtak. A jelentős mértékű gazdasági növekedés mellett ezek is hozzájárultak a GDP-arányos államadósság 2,6 százalékpontos javulásához és a 2018. év végi 70,8 százalékos mértékéhez.

Mindezek a számok azért érdekesek, mert megfeleltek a stabilitási törvényben meghatározott kritériumoknak. Pozitív az is, hogy a központi adósságon belül 20 százalékra mérséklődött a devizaarány, és a belső  ezen belül a lakossági  finanszírozás erősödött. Ezáltal kisebb lett az ország külső sérülékenysége.

Tisztelt Ház! A tanács a 2020. évi költségvetés közvetlen bázisaként elemezte a 2019. évi makrogazdasági államháztartási folyamatokat. Ennek alapján a kormány várakozásának megfelelő 4 százalék körüli 2019. évi gazdasági bővülést elérhetőnek tartja. Ezt alátámasztják az időarányos teljesítés adatai.

(9.30)

A GDP növekedése az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva historikusan a legmagasabb értéket érte el, 5 százalék felett alakult. Ennek hajtóereje változatlanul a lakossági fogyasztás és a beruházások teljesítménye.

A termelés volumene az ipar esetében dinamikusan, míg az építőiparnál kiugróan nőtt. Az utóbbi iránti igény fokozódása, ne tagadjuk, az állam által generált építési befektetések is óhatatlanul az árak megugrásában is jelentkeznek. A növekedési ütem a kapacitáskorlátok és a külső, visszafogottabbá váló kereslet miatt azonban várhatóan mérséklődni fog, és erre is föl kell készülni.

A költségvetés első negyedévi adatai szerint a megelőző két év trendjét megtörve az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya alig 150 milliárd forint, az elmúlt évek azonos időszakaihoz és az éves előirányzathoz mérten is számottevően alacsonyabb. E kedvező eredményben meghatározó szerepe van egyrészt az adócsökkentések mellett megvalósuló költségvetési többletbevételeknek, másrészt a kiadások mérséklődésének. Az első negyedévben csaknem 15 százalékkal több bevétel érkezett, mint a megelőző év azonos időszakában. Lényegesen magasabb összegben teljesültek az uniós bevételek is. A kiadás pedig 1,7 százalékkal kevesebb volt az előző év időszakához képest. Ez döntő részben az uniós kiadások mérséklődésével függ össze. Magasabban teljesültek viszont a költségvetési szervek, valamint a nyugellátások kiadásai.

Kedvező, hogy az első negyedévben a teljes államháztartás eredményszemléletű egyenlege többletet mutatott. Én még nem emlékszem ilyenre. A tanács szerint így a 2019. évi 1,8 százalékos, európai uniós módszertan szerint számított hiánycél várhatóan tartható, amely garantálja az államadósság-ráta további csökkenését is.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Rátérve a 2020. évi költségvetésre részletesebben is, nincs a tanács által látott tervezet és a kormányzat által benyújtott törvényjavaslat között alapvető különbség. A törvényjavaslatban érvényesítették  a tanács felhívását is figyelembe véve  a tervezet véleményezése közben a pénzügyi kormányzat részéről bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv bevételeket és kiadásokat érintő nullszaldós kihatását. Így véleményünk az önök előtt lévő, tárgyalásra váró törvényjavaslatra is érvényes.

A Költségvetési Tanács a 2020-as költségvetés megalapozottságának értékelésekor harmadrészt vizsgálta a makrogazdasági pálya elemeit. A tanács értékelése szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent. A költségvetés ismét dinamikus, 4 százalékos bővülésre épít. Ehhez azonban szükség van a növekedés forrásainak, mindenekelőtt a háztartások fogyasztási volumenének emelkedésére.

Az erőteljes munkaerő-kereslet és foglalkoztatást elősegítő kormányzati intézkedések eredményeként a versenyszférában tovább nő a foglalkoztatottak száma, míg a közszférában változatlan marad. A munkanélküliek száma még kevesebb lesz. A makrogazdasági pályára építve dinamikus lesz a bérnövekedés, a bruttó és nettó átlagkereset tovább emelkedik, egyformán 8,3 százalékkal. A fogyasztás további élénküléséhez 2,8 százalékos inflációt vettek figyelembe.

A költségvetés a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenének emelkedésére is épít. Ez a megkezdett és folytatódó, a hazai és uniós forrásokból történő fejlesztések következtében jóval 25 százalék felett képes megtartani a beruházási rátát. A tanács ugyanakkor látja annak jeleit, hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb növekedési, bővülési periódus következhet be a világgazdaságban. Magas a kockázata annak, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolatokban is jelentősen szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét, lehetőségeit. Ennek kivédése, a negatív következmények csökkentése érdekében további versenyképességet, termelékenységet, hatékonyságot javító intézkedések szükségessége merül föl.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2020. évre tervezett bevételeken belül az adóbevételeket a tanács megítélése szerint három alapfolyamat határozza meg. Egyrészt a 2010 után végrehajtott adóreform, ami a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás ösztönzése érdekében áthelyezte az adórendszer súlypontját a fogyasztást terhelő adók irányába. Másrészt a több éve tartó gazdasági konjunktúra és azon belül különösen a lakossági jövedelmek és a fogyasztás emelkedése.

Ezek számottevően több bevételt eredményeztek. Harmadrészt a ténylegesen beszedett adók arányát az adókulcsok csökkentése mellett és ellenére jelentősen javították az ilyen irányú célzott intézkedések, mint a pénztárgépek bekötése az adóhivatalba, az EKÁER-rendszer alkalmazása a közúti áruszállítás ellenőrzésére, majd az online számlázás bevezetése, továbbá az adminisztrációs tehercsökkentések. Meg kell jegyeznem, hogy a magyar adóelkerülés mértéke ma már az európai gyakorlat alatti eredményeket tud magáénak mondani.

Mindezekre alapozva a 2020-as költségvetés is az adóbevételek dinamikus emelkedését tartalmazza. A tanács azonban a tervezés alapját képező makrogazdasági pálya megvalósulásán túl szükségesnek ítélte a bevételi irányzatok teljesüléséhez a kormány részéről további gazdasági fehérítő intézkedések megtételét is.

A tanács a törvényjavaslat tervezésének véleményezésének ideje alatt a pénzügyi kormányzat részéről bejelentett újabb gazdaságvédelmi akciótervben foglalt adó- és járulékintézkedéseket, valamint a többletkiadásokat helyes irányúnak tartotta, igényelte azonban, hogy a kormány az Országgyűlésnek ezek hatását mutassa be.

Tisztelt Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács annak ismételt hangsúlyozása mellett, hogy továbbra sem minősíti a költségvetésben megjelenő elosztáspolitikát, úgy látja, a megelőző két év tényleges és várt teljesítményéhez viszonyított, 2020. évi szerény mértékű költségvetésikiadás-emelkedés összhangban van Magyarország 2019-2023. évi konvergenciaprogramjának célkitűzéseivel.

Eszerint az államháztartás súlya folyamatosan szűkül, és a GDP-hez viszonyított kiadás, az újraelosztás aránya a 2016 előtti évek esetenként 50 százalékot is meghaladó mértékével szemben jövőre kevesebb mint 45 százalékot tesz ki. A költségvetési hiány tervezett csökkentése alapvetően a kiadási oldalon történik.

A központi alrendszer továbbra is három nagy csoportra bontott kiadásaiból folyó működési célokra több mint négyötödöt, míg a fennmaradó részt közel azonos arányban a hazai finanszírozású felhalmozási kiadásokra, az európai uniós finanszírozásokra, fejlesztésekre fordítja.

Az arányaiban szűkülő költségvetési kiadások is számos fontos társadalmi, valamint gazdasági célkitűzés megvalósítását teszik lehetővé. Kiemelt célként megvalósulhat a 2019-ben bevezetett és 2020-ban további intézkedésekkel bővülő családvédelemi akcióterv, benne a fiatalok életkezdésének és otthonteremtésének támogatása, a nagycsaládosok erőfeszítésének elismerése, a családi élet és a munkavállalás közti egyensúly megteremtésének segítése.

Folytatódhat a kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődék fejlesztési programja, amely segítheti az anyák gyermekvállalást követő munkaerőpiaci visszatérését, valamint a családi és a munkahelyi feladatok összehangolását is. Pozitív, hogy a népesedési fordulat elérése támogatja a gazdaság tartós növekedését és végső soron az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

(9.40)

Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a tanács alultervezést azonosított az úgynevezett babaváró-kamattámogatásnál, ugyanis a törvényjavaslatban tervezett hitelkihelyezés megvalósulása esetén a kiadás várhatóan meghaladja az előirányzatot.

A költségvetés a törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza a nyugdíjak inflációval történő emelését, azaz a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A nyugdíjprémium kifizetése is szerepel az előirányzatban, amely 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés esetén lép életbe.

A honvédelmi kiadások összege tovább növekedhet, közeledhet a NATO felé vállalt szinthez. Meghatározó a mindennapos biztonságérzet fenntartása, a terrorveszély fenyegetésének elhárítása és megelőzése. A tervezetben többletforrás áll rendelkezésre a gazdaságvédelmi és versenyképességi intézkedésekre, és ez főképpen a szakképzés, a foglalkoztatás és az adóadminisztráció területén érezteti hatását. Ezeken túl azonban a tanács még további versenyképességi intézkedések szükségességére hívta fel a figyelmet az uniós átlaghoz történő felzárkózás biztosítása érdekében, itt ugyanis igen nagyok a hiátusaink.

A költségvetés biztosítja a feltételeket a közszféra  változatlan létszám esetén  dolgozói részére 2012-ben elindított, az ágazati sajátosságokat figyelembe vevő béremelések továbbviteléhez.

A fiskális biztonság megerősítését és fenntartását, a külső kockázatok kivédését és a rendkívüli kiadások finanszírozását jól szolgálhatja, hogy a költségvetésben az előző években tapasztaltnál jóval nagyobb, a GDP 1 százalékát kitevő tartalékokat képeztek az Országvédelmi Alapban és a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatain.

A kormányzati beruházások 2018-2019-ben a historikus átlaghoz képest magas szintre emelkedtek, a következő években a GDP-arányos kiadások mérséklése visszatérést jelent a hosszú távú átlaghoz, ami segítheti a kapacitáskorlátok oldását és ne tagadjuk, az elszabaduló árak visszatartását is az építőiparban.

Megvalósulhat a vidék modernizációját és versenyképességét erősítő, egyidejűleg a vidéken élő emberek életszínvonalának javítását szolgáló „Modern városok” program, az autópályák országhatárig való elvezetése, a régióközpontok gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolása, továbbá a „Magyar falu” program keretében az 5 ezer fő alatti lakosságszámú kistelepülések megközelíthetőségének javítása.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés előirányzata 2020-ra kevesebb az előző évi előirányzatnál, mivel 2019 végéig az uniós források túlnyomó része  többnyire előlegként  már a végső felhasználókhoz, kedvezményezettekhez kerül.

Az elmúlt években a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát növelte az önkormányzatoknak és a vállalatoknak kifizetett megelőlegezés összege. Amennyiben az Unió költségvetéséből az előlegek megtérítése teljesül, akkor ez a pénzforgalmi egyenleget markánsan javítja, tekintve, hogy az ezekhez kapcsolódó belső kiadások már teljesültek. Mindez hátszelet biztosít ahhoz, hogy az a célkitűzés, hogy 2022 környékén 60 százalék körüli GDP-arányos államadósságot teljesítsünk, reális valóssággá válhat.

2020-ban is a számottevő uniós támogatások szolgálhatják a vállalkozások általános, illetve energetikai, infokommunikációs fejlesztéseit, a kutatás-fejlesztést és az innovációt, a kiemelt infrastrukturális és turisztikai beruházásokat, valamint a foglalkoztatás növelését. Az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztésére, valamint a társadalmi befogadásra fordítható uniós források jelentős mértékben, úgy véljük, elősegíthetik a leszakadó rétegek felzárkózását.

Tisztelt Országgyűlés! A tanács üdvözölte a költségvetésben szereplő, uniós módszertan szerint számított 1 százalékos hiánycélt. Ez messze jobb a maastrichti kritériumnál és a stabilitási törvényben meghatározott követelménynél. Követni tudjuk az európai trendet, hogy azok az országok, amelyeknél a stabilitás realitás, ott az 1 százalék vagy afeletti, vagy nullszaldós költségvetés vagy pozitív költségvetés valósága következett el. Magyarország ehhez nagyon közel van, tekintettel arra, hogy 1 százalékos a tartaléka, és reméljük, hogy ennek a felhasználása úgy történik meg, hogy ez a javunkat szolgálja, és akkor gyakorlatilag egy nullszaldós költségvetéssel tudunk ebben az évben nekivágni a következő évi feladatainknak.

A hatályos konvergenciaprogramban erre az évre szereplőnél is erőteljesebben csökken ugyanis a hiány. A tanács megítélése szerint ez összhangban van azzal, hogy a gazdasági konjunktúra idején indokolt az államháztartás kiadásainak fékezése, mivel a gazdaságot nem szükséges költségvetési eszközökkel fűteni.

A nullszaldós költségvetési pálya felé való erőteljes közeledés összhangban van, szeretném hangsúlyozni, a tanács korábbi véleményeiben megjelent felfogásával is. Kedvező, hogy az elsődleges egyenleg 2020-ban immár a kilencedik évben lesz pozitív, és csak a kamatkiadások miatt válik negatívvá a teljes egyenleg.

A kitűzött hiánycél elérhetőségét illetően a tanács a bevételi előirányzatok teljesíthetőségénél azonosított kockázatokat, ezeket azonban képesek ellensúlyozni a már említett, jócskán megemelt biztonsági tartalékok.

Folytatódik az a gyakorlat, amely szerint a három részre bontott központi alrendszerben a működési rész egyenlege már a harmadik évben nulla, a pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezhet. Az úgynevezett strukturális egyszeri bevételek nélkül számított hiány tervezett mértéke már csupán 1,1 százalék, de még mindig valamivel magasabb a 2020-2022-es időszakra az Európai Bizottság által ajánlott 1 százalékos középtávú költségvetési célnál.

A tanács úgy ítélte meg, hogy a célérték elérése a költségvetés mozgásterét figyelembe véve nem igényelne jelentős intézkedéseket  érdemes lenne megfontolni. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya is alacsony, GDP-arányosan 0,9 százalék, amely harmada a 2019-re előirányzottnak. Amíg a 2019-es pénzforgalmi hiány még jóval nagyobb, mint az uniós módszertan szerinti, addig 2020-ra megfordul a tendencia, és már a pénzforgalmi hiány válhat kisebbé. Ez főként annak a következménye, hogy az uniós programoknál a már említett előlegfizetés már alatta marad az EU-ból érkező támogatásoknak. Mindez, mint említettem, gyorsíthatja az államadósság-ráta Alaptörvényben előírt követelményének, a GDP 50 százalékának a közelítését és az európai uniós normák betartását.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács végül megállapította, hogy az államadósság tervezett nominális növekedése összhangban van a központi költségvetés előirányzott pénzforgalmi hiányával, a növekedés üteme azonban jelentősen elmarad a nominális növekedésének tervezett ütemétől. Ennek következtében a GDP-arányos államadósság olyan mértékben mérséklődik, hogy a stabilitási törvény szerint az államadósság-mutató 68,6 százalékról várhatóan 65,5 százalékra csökken, teljesítve az Alaptörvény követelményét. Elérhető közelségbe kerül tehát, ismét hangsúlyozom, hogy a következő években az államadósság 60 százalék alá mérséklődjön, megfelelve ezzel az Európai Unió úgynevezett maastrichti kritériumainak. Emellett a törvényjavaslat megfelel azon uniós előírásnak is, amely szerint három év átlagában az adósságráta 60 százalék fölötti részének egyhuszadával kell csökkennie.

A tanács mindezeken túl azt is kedvezőnek tartja, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább csökken, 15 százalék alá, jelentősen hozzájárulva az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

(9.50)

Tisztelt Országgyűlés! A tanács megállapításai akként összegezhetők, hogy a 2020. évi költségvetésitörvény-javaslat továbbra is, 2010-et követően is folyamatosan a pénzügyi stabilitást tükrözi. A tervezésnél figyelembe vett makrogazdasági mutatók optimistábbak, mint a különböző prognózisokban szereplők. Utóbbi nem meglepő, hiszen látható az előrejelzések éven belüli többszöri fölfelé történő korrekciója. Bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt nem látszik elháríthatatlan veszély.

Ahogy már említettem, a kormány a Költségvetési Tanács véleményére érdemi választ adott. Kérem, engedjék meg, hogy arra még igen röviden kitérjek.

A kormányzat a gazdaságvédelmi akciótervre vonatkozóan kérésünkre kilátásba helyezte a további versenyképességi lépéseket; ezek a 2020-at követő években segíthetik a gazdasági növekedési ütem fenntartását. Ugyancsak hasonló választ kaptunk azokra a felvetéseinkre is, amelyeket én itt említettem, amelyek a kockázatok csökkentéséhez, a bevételi előirányzatok növeléséhez kapcsolódnak; kilátásba helyezett intézkedések, amelyek várhatóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fehérítő lépéseiben betöltött szerepben, valamint az elektronikus fizetési rendszerek elterjesztésében testesülnek meg.

A tanács kérését, ami a hiányzó adatoknak a biztosítására vonatkozott, a kormány hiánytalanul teljesítette, így bemutatta ezeknek a számoknak a lényegét is. A KT azon véleményével kapcsolatban, amely szerint a költségvetésitörvény-javaslat tervezete szerint a strukturális hiány 2020-ban olyan közel áll a középtávú költségvetési cél 1 százalékos értékéhez, hogy célszerű mérlegelni ennek összhangba hozását, a kormány úgy látta, hogy ez rövid távon teljesülhet.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A befejezés és a köszönet előtt engedjenek meg egy személyes megjegyzést! Hosszú évtizedeken át pénzügyi emberként szolgálva itthon és külhonban azt tapasztaltam, hogy ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, képletesen szólva: ott minden van. Ez látszik megvalósulni  immár lassan évtizednyi pályáján  a honi költségvetésben. Megtisztelő, hogy a pályaépítő folyamatokban a Költségvetési Tanács  s benne jómagam is  ott lehetünk mindazokkal együtt, akik ebben a munkában felelősen részt vállaltak.

Ebben a megközelítésben szeretném megköszönni a pénzügyminiszter úrnak, az államtitkár úrnak, munkatársaiknak, hogy a tanács munkáját messzemenően segítették, adatkéréseinket teljesítették. Köszönöm az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a tanács titkársága munkatársainak, a felkért elemző intézeteknek, valamint egyes gazdasági intézmények szakértőinek, hogy független, alternatív makrogazdasági, államháztartási modellszámításokkal, érzékenységi vizsgálatokkal támogatták a tanács véleményének sokoldalú megalapozottságát.

Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve megtisztelő figyelmüket, kívánok jó munkát a 2020-as költségvetési törvény javaslatának és a kapcsolódó módosító indítványoknak a megvitatásához. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai