Készült: 2020.02.20.06:56:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 76. felszólalás
Felszólaló Banai Péter Benő
Beosztás Pénzügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:33


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden reflektálnék, de van néhány olyan észrevétel Molnár Gyula képviselő úr részéről, amely, úgy éreztem, választ kíván. Az első megállapítás arra vonatkozott, hogy hát szépek a múltbeli eredmények, de ez egy kivételes nemzetközi környezetben valósult meg, külső források, alacsony árak, alacsony olajárak. Ilyenkor nem tudom nem megkérdezni, hogy az eurózónához sok szempontból integrálódott Görögország és Spanyolország tekintetében azok a hatások, amelyeket a képviselő úr mondott, vajon miért nem érvényesültek. A külső környezet számukra is kedvező volt, az olajárak ugyanúgy befolyással bírtak az ő gazdaságukra is, és mind a két ország jelentős európai uniós forrásokat kapott. Azt is megemlíthetném, hogy emlékszünk a múlt évtizedből olyan időszakra, a 2008 előtti évekre, amikor szintén egy konjunkturális időszak volt, Magyarország tekintetében mégis reálkonvergenciát nem nagyon láttunk, és mellette költségvetéseknél bizony jelentős hiányokat tudtunk elérni.

Én tehát azt gondolom, hogy kétségtelen tény, és abban a képviselő úrral egyetértek, hogy a külső körülmények jelentős befolyással bírnak egy ország gazdasági teljesítményére, de azt gondolom, hogy azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években Magyarország elért, nem lehet és téves dolog kizárólag a magyar vállalatok, a magyar családok, a magyar gazdaságpolitika teljesítményétől elvenni.

Így érkeztünk el 2020-hoz, ahol a benyújtott költségvetésitörvény-javaslat a meglátásunk szerint azt a gazdasági felzárkózást viszi tovább, amit az elmúlt években láttunk.

(17.40)

Én úgy látom, hogy ez a fölzárkózás nem jár együtt azzal, amit a szocialista képviselők mondtak, ez nem eredményezi egyes rétegek jelentős pozícióerősödését úgy, hogy ez más rétegek kárára valósulna meg.

Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy Magyarországon egyre nagyobb a szegénység. Igazából nem tudom, hogy ezt milyen számokkal tudja képviselő úr alátámasztani. Nézzük meg például azt, hogy a foglalkoztatottak száma hogyan alakult, mennyien voltak, akik korábban munkanélküliek voltak, és ma munkából élnek. Nézzük meg, mondjuk, a minimálbérek alakulását és a reálösszeg alakulását is. 2010 után  hozzáteszem, a 2016-os megállapodás részeként is  2017-ben, ’18-ban és ’19-ben is pont a legalacsonyabb keresetűek reáljövedelme radikálisan növekedett.

Ha képviselő úr, illetőleg a baloldali frakciók fontosnak tartják azt, hogy az anyagilag kevésbé kedvező helyzetben lévő rétegek felzárkózása folytatódjon, akkor szerintem a 2020-as költségvetésitörvény-javaslatot lehet támogatni, hiszen az arra épült, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékkal emelkedik, ez ismét egy érdemi reáljövedelem-növekedést eredményez az ő tekintetükben. S ha a nyugdíjasok szóba kerültek, akkor meg kell említsem, hogy azzal kalkulálunk, hogy a nyugdíjak reálértékének megőrzésén túl nyugdíjprémium kifizetésére is nyílik lehetőség.

Az állami működési tételek miatt is szót kell emeljek. Igen, képviselő úr, el kell mondani, hogy ha megnézzük, hogy az állam működési kiadásai közé milyen tételek tartoznak, akkor nemzetközi sztenderdek alapján ide kell számítani a biztonsági-védelmi kiadásokat is. Tehát ha elfogadjuk azt, hogy a rendőrök és a honvédek fizetése az elmúlt években növekedett, és ezeket a béreket minimum meg akarjuk őrizni, ha elfogadjuk azt, hogy a biztonság egy alapvető érték, akkor igen, el kell fogadjuk azt, hogy ezeken a területeken az állam kiadásai növekedtek, mint ahogy hál’ istennek egyéb területeken is, például a kormánytisztviselők béreinél, vagy ha itt az Országgyűlés Hivatalában, illetve az Országgyűlés épületében beszélünk, a hivatali dolgozók bére is emelkedett; ez is benne van az önök által kifogásolt kiadásnövekedésben.

Ami az önkormányzatokat illeti: miniszter úr az önkormányzatok jövő évi forrásait illetően az expozéjában arra hívta föl a figyelmet, hogy az önkormányzati rendszer mennyi pénzzel tud gazdálkodni, és ehhez címzetten a IX., az önkormányzati támogatásokat tartalmazó fejezetben a központi költségvetés mennyi forrást ad. Ha az önkormányzatok gazdálkodását kicsit perspektivikusabban nézzük, akkor azért látni kell, hogy a központi költségvetési finanszírozáson túl a helyi önkormányzatok forrásainak döntő része saját bevételből, azon belül helyiiparűzésiadó-bevételből ered. Az elmúlt években pont ezért növekedett jelentősen a helyi önkormányzatok bevétele, és várhatjuk ezt 2020-ban is, hiszen a gazdaság növekedésével párhuzamosan a helyiiparűzésiadó-bevételből is többlettel tudnak majd kalkulálni. S talán azt is meg kell említeni, hogy vannak olyan tételek, olyan költségvetési támogatások, amelyek a magyar településeket célozzák. Ilyen például a „Magyar falu” program, amely nem szerepel a képviselő úr által is idézett tételek között, de amely összességében három területen mintegy 150 milliárd forintos kiadást jelenthet 2020-ban.

Engedjék meg, hogy ezt követően csak nagyon röviden a jövőről szóljak, és arról, hogy mi történik, ha a nemzetközi gazdasági körülmények rosszabbak lesznek, ha a konjunkturális időszak esetleg véget ér. Pont ezért számolunk a jövő évi költségvetésben megemelt tartalékokkal. Igen, a magyar gazdaság nyitott gazdaság, törvényszerűen befolyással bír a magyar növekedésre és az egyéb folyamatokra az, hogy mi történik Európában és a világban. Épp ezért terjesztettünk a tisztelt Országgyűlés elé egy olyan költségvetést, amely ha úgy tetszik, megerősíti az állam pénzügyi pozícióját az alacsony hiány és a nagyobb tartalékok miatt, és amely magában foglalja a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseit, melynek célja az, hogy az Unió növekedéséhez képest mintegy 2 százalékpontos többletet tudjunk elérni.

Természetesen 2020-on túl is tekintünk. Ha képviselő úr figyelte azokat a megnyilvánulásokat, amelyeket különböző kormányzati szereplők vagy maga a miniszterelnök úr mondott, hallhatta azt, hogy egyik célunk, hogy évtizedes távlatban Magyarország az Európai Unió tagállamai közül az egyik legélhetőbb ország legyen. Itt van a kezemben egy nyilvános dokumentum (Felmutatja.), amely a legélhetőbb ország gazdaságpolitikai aspektusairól szól, amely a „Program a versenyképesebb Magyarországért” címet viseli. Ebben számos területről írunk, ahol feladatunk van annak érdekében, hogy ezt a kívánt „legélhetőbb ország” pozíciót elérjük, ideértve az ön által kritikaként említett oktatás és egészségügy területét is, amely területeken tehát 2020-ban is többletekkel számolunk, és azzal is, hogy ezeken a területeken  mint annyi más területen  számos feladat áll még előttünk. Én azt gondolom, hogy ezen távlatos cél elérése érdekében, Európa egyik legélhetőbb országának elérése érdekében a 2020-as költségvetés érdemi lépéseket tartalmaz. Ez alapján tehát egy távlatosabb vízióból tekintve is látszik, hogy milyen irányba tesz lépéseket a gazdaságpolitika.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai