Készült: 2020.02.22.18:30:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 68. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:52


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2020. évi költségvetési törvény tárgyalása vonatkozásában igyekszem olyan témákat és olyan szempontokat felvezetni, amelyek még ma a Házban nem hangzottak el. Felesleges lenne ismételni az ellenzék által már elmondott kritikákat, viszont miután a kormánypárti padsorokból folyamatosan az öntömjénezés áramlik ki, és olyan eredményeket vindikálnak maguknak, amelyeket a számok nem igazolnak, ezért igyekszem eleget tenni Banai államtitkár úr azon elvárásainak minden alkalommal, hogy igyekezzünk szakmai alapon és szigorúan a számokhoz igazodva bármilyen kérdésről is beszélni, amikor a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó kérdéseket tárgyaljuk.

(16.40)

Ez a költségvetés 133 milliárd forinttal több bevétellel számol, ami nagyon örvendetes, és ami még örvendetesebb, hogy 600 milliárddal csökkenti a tervezett hiányt, ami egyszerűen azért örömteli, mert végre jó lenne megállítani az államadósság növekedését.

A 2011. évi CXCIV. törvény volt az, amelyet a Fidesz-kormány a parlamenttel megszavaztatott annak érdekében, hogy egyrészről az Európai Unió felé igazolja azt a szándékot, hogy a költségvetés tervezésénél és megvalósításánál igyekszik határok közé szorítani az államadósság mértékét, illetőleg igyekszik az államadósság mértékét legfeljebb a GDP emelkedése arányában növelni, illetőleg, ha a gazdaság teljesítménye jó, akkor csökkenteni a korábbi szintre.

Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, amikor a költségvetési törvényt tárgyaljuk, hiszen az év közepén tárgyaljuk a következő évi költségvetést, és abban a sajátságos helyzetben vagyunk, hogy azok a tervszámok, amelyek például egy 2020-as költségvetésitörvény-javaslatban szerepelnek, semmilyen módon nem ellenőrizhetők sem az adott tárgyalási év, sőt sem az előző, már teljesített év tényszámaival. Hogy jobban érthető legyen, amiről beszélek, a mai napig a KSH hivatalosan még csak a 2017. december 31-i GDP-számot közli, ugyan természetesen például az Államadósság Kezelő Központ már előrevetít egy 2018. december 31-i GDP-arányos államadósság-mértéket, de az érdekes az, hogy hivatalosan a mai napig sem ismerhetjük meg azt a GDP-mértéket, amely például 2018. december 31-én ebben a pillanatban még az Államadósság Kezelő Központ által nyilvántartott mértéknek ténylegesen megfelel-e. Azért lenne egyébként ez fontos, hogy tudjuk, legalább most már, ha az év közepén beszélünk a következő évi költségvetés számairól, merthogy ilyen módon semmiképpen nem tudjuk ellenőrizni azt, hogy ezeknek a reményeknek, amelyeket a Pénzügyminisztérium e törvényjavaslatban felvezet, vannake realitásai. Meg fogom mutatni a következő percekben a konkrét számokat és azt, hogy ezt miért vetem fel.

A 2011. évi CXCIV. törvény hatálybalépése óta kimondható, hogy a 2018. évi költségvetés tervezéséig a Pénzügyminisztérium disztingvált volt, olyat tervezett, amit volt esély megvalósítani, nem rugaszkodott el a számokkal. Ha ma visszanézzük a tervezett számokat, akkor azt látjuk, hogy volt rá alapja, és ténylegesen meg tudta valósítani. Viszont valahogy 2018-ban elszabadult a nem tudjuk, micsoda, de elszabadult, a vágyak mindenképpen elszabadultak, 2018-ról 2019-re már olyan GDP-növekedéssel számol és olyan előrelátható GDP-arányos államadóssággal, amely, akárhogy is számoljuk és akárhogy is nézzük az azóta megjelent nyilatkozatokat, hiszen tényszámokat, ahogy az előbb mondtam, még nem ismerhetünk, de az előre jelzett arányszámokból már következtethetnénk a megvalósult államadósság-mértékre és GDP-mértékre, viszont akkor semmilyen módon nem jönnek ki még a 2019-re tervezett számok sem, de a 2020-ra tervezett pláne nem.

De vissza szeretnék még térni, egyszerűen csak azért, hogy megmutassam kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy bár természetesen van ok az az előtti nyolc év kormányát kritizálni, hiszen vélhetően nem véletlenül kaptak 2010-ben kétharmadot, de azért hadd mondjam el azt, hogy volt olyan Orbán-kormány 1998-2002 között, ahol a GDP-arányos államadósság legkisebb mértéke 52 százalék volt, a legmagasabb értéke pedig 59 százalék. Ma pedig ott tartunk, hogy folyamatosan versenyzünk a 69,5 százalékért, és a 2020-as tervszám, hogy úgy mondjam, bár úgy lenne, hogy megvalósulna, de nagyon tartunk tőle, hogy nem.

Azért szerettem volna ezt elmondani, mert én azért az önök helyében nagyon nem verném a mellemet azzal, hogy már esetleg a 70 százalék alá tudnak menni, amikor volt olyan Orbán-kormány, amelyik folyamatosan, hosszú éveken át 59 százalék alatt tudta ezt tartani. Sőt, elmondanám önöknek, hogy 2010-ben és 2011-ben bizony már az új Orbán-kormány növelte a GDP-arányos államadósságot, bizony olyan mértékre növelte, ami azelőtt soha nem volt, bőven 80 százalék fölé ment, és erről a 80 százalék fölötti pozícióról süllyedgetünk évről évre egy-egy vagy egy-két százalékkal. Tehát a valós tényekhez ez is hozzátartozik.

A 2017. évi költségvetésben a tervszám az államadósságot illetően 26 820 milliárd forint volt, a tény, az államadósság ténye, amit már tudunk, hiszen ezt már legalább ismerjük, az 28 158 milliárd volt, ami azt jelenti, hogy a tervezetthez képest bizony nőtt az államadósság tényszáma, a tervhez képest. A GDP 2017-re 37 279 milliárdra volt tervezve, a tényszám viszont 38 355 milliárd lett, ami kedvező volt, hiszen az államadósság mértéke függvényében vagy annak arányában nőtt legalább a GDP tényszáma is. Így az államadósság tervezett szintje ugyan nem lett 71,9 százalék, de a tényszáma legalább 73,4 százalék lett, ami azért kedvezőtlenebb, viszont azt legalább el tudjuk mondani, hogy a GDP-arány, a GDP fejlődött.

A 2018-as tervszám az államadósságra vonatkozóan 28 043 milliárd volt, a tényszám viszont 29 806 milliárd. Tehát az előző két évben meg lehet állapítani, hogy az államadósság terv- és tényszámai sajnos nem voltak megalapozottan kalkulálva, hiszen nőttek a tervezetthez képest. A 2018-as GDP-terv 40 352 milliárd forint, ez az, amire az előbb mondtam, hogy sajnos, bár bizonyára a Pénzügyminisztérium számol valamilyen GDP-számmal 2018. december 31-re, de ez hivatalosan nincs közzétéve, viszont azt tudjuk, hiszen ezt bejelentette a kormányzat is és minden mértékadó elemző, hogy a 2018-as GDP-emelkedés 4,6 százalékos volt. Tehát ha 2018-ban a GDP-emelkedés 4,6 százalékos volt, és tudjuk, hogy a 2017-es tényszám mi volt, akkor ki tudjuk számolni, hogy körülbelül 40 119 milliárdnak kellene lennie a 2018. december 31-i GDP-számnak. De hangsúlyozni kívánom, sajnos hivatalosan még ezt nem tudjuk, és egyébként a Pénzügyminisztérium képviselője erről nem beszélt, hiszen mint látjuk, két éve már az előzményi számok, az előzményi tervek nem szerepelnek a költségvetés tervezésében.

Az Államadósság Kezelő Központ 2018. december 31-re prognosztizált egy 70,8 százalékos GDP-arányos államadósságot, de ezzel az a probléma, hogy ha megnézzük 2018-ban az Államadósság Kezelő Központ negyedéves számait, akkor azt látjuk, hogy 72 százaléknál egyik negyedév végén sem volt kisebb. Elég nagy csodának kell ahhoz lennie, és meg kell mondjam, nem láttam még országot, aki ezt el tudta érni, hogy 90 nap alatt 3 százalékot csökkenjen a GDP-arányos államadósság, különösen úgy, hogy hiányt tervez és hiányt valósít meg az adott költségvetési évben a kormányzat.

2019-ben az államadósság tervszáma 30 890 milliárd volt, a GDP-terv viszont 43 934 milliárd volt. Erre mondtam államtitkár úrnak az előző évi költségvetési törvény tárgyalásakor, hogy azért ez, már bocsánatot kérek, elég túlzott vágyakozás, különösen úgy, ha összehasonlítjuk a 2018-as tervvel, akkor ahhoz legalább 8-9 százalékot kellett volna emelkedni ahhoz, hogy egy ilyen vágyálmot elérjünk. Természetesen nem tudjuk még, hogy elértük-e, mert 2019 júniusát írjuk, még hat hónap legalább kell ahhoz, hogy megtudjuk, mi lesz a vége. Én nagyon boldog lennék, ha ez lenne a vége, de azt is el tudom mondani a tisztelt Ház képviselőinek, hogy pillanatnyilag a mértékadó elemzők, illetőleg a kormányzat a maga nyilatkozatával azt mondta, hogy úgy tűnik, ebben az évben 5,2 százalékos lesz a növekedés. 5,2 százalékos növekedést az előző évi 4,6 százalékos növekedéssel, hát, én nem gondolom, hogy el tudnánk érni 42 000 milliárdnál magasabb GDP-t, merthogy azért a számok azok számok.

(16.50)

Tehát a számokat nem lehet összekeverni, nem lehet máshogy magyarázni, azoknál egyszerűbb tény a világon nincs. Ennek csak azért van jelentősége, mert ez az év több mint 48 000, közel 49 000 milliárdos GDP-vel számol, és ebből indul ki, amikor azt határozza meg, hogy 68,3 százalékos szintre szeretné levinni a GDP-arányos államadósságot. Na de, ha folyamatosan tervezi maga a kormányzat, hogy 31 974 milliárd lesz az idei adósságterv  reméljük, hogy nem az lesz , ha a 48 779 milliárdot nem érjük el, akkor, már bocsánatot kérek, akárhogy is számolom, több mint 75 százalékos lesz a GDP-arányos államadósság.

És akkor még nem beszéltem arról, hogy az elmúlt évben, ha emlékszik, államtitkár úr, én azt mondtam, hogy ez a hazardírozás költségvetése. Most ezt nem mondom, mert hála istennek, disztingváltabb számokból indul ki, bár ez a GDP egy kicsit túlzás, de azért azt jelezném, hogy 311-es euróval számoltak a ’19-es költségvetésben, és megnéztem, az elmúlt 200 napban egyetlenegy napon sem volt 313 alatt az euró. Ja, és az átlageuró-mérték 320 forint volt, és most az idei évről beszélek.

Gondolom én, hogy miután az idei év tapasztalata az volt, hogy sehogy se tudta a tervezett 311-es eurót elérni, vagy attól nem elrugaszkodni az átlagos euró-forint árfolyam, ezért legalább jövőre nézve 320,9 euró-forint árfolyammal számol, amire mondtam, hogy végre az óvatosság jellemzi a kormányzatot. De én mindenképpen azt gondolom, és ez rendkívül rossz a képviselők számára is, akik szeretnék, ha a költségvetés, amelyet megszavaztatnak, valamelyest megalapozott lenne, hogy ez a két kérdés, amiről most beszéltem  a GDP, a GDP-arányos államadósság, a tervezett államadósság és a növekedés mértéke a GDP tényleges számaihoz viszonyítva  pillanatnyilag instabil. Ugyan azt nem mondom, hogy a hazardírozás költségvetése, mert sokkal nagyobb óvatossággal készült ez a 2020-as, mint az előző, a 2019-es, de mindenképpen azt gondolom, hogy kérdéseket vet fel, és majd nagy örömmel várom államtitkár úr válaszát ebben a kérdésben.

Végül pedig engedjék meg, hogy pár kormánypárti képviselő és egy ellenzéki képviselő felvetésére válaszoljak! Nacsa Lőrinc ugyan elment, de azt tudom neki mondani, hogy  amiről beszélt, hogy a kormányzat például a szegénység és a honvédelem vonatkozásában milyen hihetetlen áldozatos tevékenységet végzett  a Honvédelmi Minisztériumot évekig szó szerint éheztették, és Hende Csaba volt miniszter úr gyakorlatilag egy folyamatos, megalázó és iszonyatos kellemetlen helyzetben volt azért, mert rendkívül alacsonyan tartották a honvédelmi kiadásokat, közben pedig eredményt vártak el. A szegénység felszámolása pedig még mindig nem sikerült.

Azt tudom még mondani, amikor arról beszél kereszténydemokrata képviselőtársam, hogy micsoda kedvezményeket adnak az ország polgárainak, hogy az összes kedvezménnyel  ami például ebből a költségvetési törvényből kitűnik, és amiről folyamatosan mint családtámogatási rendszerről beszélnek  a magyar társadalom kevesebb mint 10 százaléka tud élni. Tehát legalább annyit tessenek megtenni, ha már családokról beszélnek, akkor tegyék mindig azt hozzá, hogy a kormány által szeretett családok, merthogy sajnos a magyar társadalom 90 százaléka ezekből nem tud részesülni.

Zsigmond Barna Bál képviselőtársam itt arról beszélt, hogy Európában nincs ilyen családtámogatási rendszer. Egyszerűen nem értem, hogy lehet ilyet mondani! Egyszerűen ez nem igaz! Nem igaz, nem is tudja, se számokkal, se országnevekkel ezt alátámasztani: minden országban igyekeznek azon, hogy a jóléti társadalmat megteremtsék, és az ehhez szükséges forrásokat biztosítsák.

Gyurcsány Ferencnek meg csak azt mondanám, hogy annyira okosan elmondta, hogy hogy kellene itt kormányozni, meg hogy kellene pénzt adni az embereknek ahhoz, hogy a gazdaságot működtessék, és hogyan kellene az újraelosztásba jobban bevonni a társadalmat; én csak azt szeretném neki üzenni, hogy neki hat éve volt arra, hogy ezt megcsinálja. Tehát én nem szeretném azt, hogy olyan, aki már kormányzott, és ezt a kétharmadot kialakította, bármelyikünknek is ossza az észt. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai