Készült: 2020.02.18.00:21:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 58. felszólalás
Felszólaló Demeter Márta (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 23:25


Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Úgy szeretném egy mondatba összefoglalni az elején a költségvetéssel kapcsolatos véleményünket, hogy sajnos önök a jövő felélésének a költségvetését nyújtották be az Országgyűlésnek, az LMP pedig a jövőre való felkészülés költségvetését, ezt az alternatívát terjeszti be az Országgyűlés elé. Nagyon sok módosító javaslatot fogunk ezzel kapcsolatban benyújtani, és én reményemet fejezem ki ezúton is, hogy lesz talán olyan módosító javaslat, amely az önök támogatására talál. Az tény, hogy minden egyes kormányzat önmaga dönti el, hogy mik azok a prioritások, amire költeni szeretne, és az is tény, hogy nagyon fontos koncepcionális különbségek alakulhatnak így ki. Tehát az LMP nem vitatja el azt, hogy önök meghatározhatják a prioritásokat, mire költenek több pénzt, mire költenek kevesebbet, mekkora adókat vetnek ki, és hogyan végzik el az úgynevezett újraelosztást. Természetes, hogy mi ezzel kapcsolatban megfogalmazzuk a kritikáinkat, amennyiben pozitívum történik, én azt gondolom, hogy ezt is el szoktuk ismerni, viszont alapvető koncepcionális különbségek vannak az elképzeléseinkben. Már csak azért is, mert a jövő felélésének a költségvetése, amit önök benyújtottak, kifejezetten arra koncentrál  sajnos ismét , hogy minél jobban hajszolja a GDP-növekedést, és sajnos nem a minőséget helyezi előtérbe, és nem arra helyezi a fókuszt és a hangsúlyt, hogy a magyar emberek ebből mit fognak érezni a bőrükön.

Világosan látszik, hogy több pénz van a költségvetésben. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon pozitív dolog, látszik, hogy több területen is több forrást biztosítanak bizonyos célok elérésére, ám az a hiba, hogy ezeknek a forrásoknak a felhasználása, az elköltésének a hatékonysága és leginkább átláthatósága sem garantált a magyar emberek számára.

Azt gondolom, hogy nagyon súlyos hiba  amire az elmúlt években többször rávilágítottunk már , hogy nem nyúltak hozzá ezzel a hatalmas felhatalmazással, amit önök kaptak a magyar választóktól, azokhoz a nagy ellátórendszerekhez, amelyeknek lényegében az átalakítása a rendszerváltás óta várat magára. Csupán kozmetikázások történtek, és sajnos, ahol volt például mélyebb beavatkozás, én most a Magyar Honvédséget hoznám fel példaként, ahol egy átalakítással létrehozták most a honvédség parancsnokságát, ott pedig tipikusan egy ilyen szovjet modellt hoztak vissza. Tehát érthetetlen, hogy erre mi szükség van, miért nem a jövőbe tekintenek, hiszen ez egy olyan költségvetés, olyan pénzmennyiségről beszélünk, amely igenis biztosíthatná azt, hogy Magyarországot fel lehessen készíteni a jövőre, és ez az, ami minden egyes évben elmarad. Az LMP frakciója ezt minden egyes évben kifogásolja is, és mindaddig ezt fogjuk tenni, amíg ez nem változik. Tehát koncepcionális meggyőződésünk az, hogy nem a GDP örökös hajszolására van szükség, hanem sokkal inkább egy olyan körkörös gazdaság kialakítására, ahol a jólét növekedése és egy folyamatos minőségjavulás tud megvalósulni, és az emberek érezhetik ezt a pozitívumot a saját bőrükön is.

Szeretném kiemelni azt, hogy a biztonsági területen is arra lenne szükség, hogy végre egy sajnos még meglévő, azt kell mondjam, hogy körülbelül XIX-XX. századi szemléletből és ilyenfajta, például szovjet modellek alkalmazásából végre a XXI. századba vigyük át Magyarországot, és a XXI. századi kihívásokra tudjanak a biztonsági rendszereink reflektálni.

Három területet szeretnék kiemelni: a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium fejezetet. Sajnos, mindegyiknél el kell mondani, hogy az állam megint csak nem gondos gazda. Hogy néz ki ez például a Belügyminisztériumnál? Persze, ott is van pluszpénz, de érthetetlen az, hogy miért nem sikerül a mai napig megemelni  több mint tíz év után  a köztisztviselői illetményalapot. A rendőröknek, a tűzoltóknak, ugye, most már katasztrófavédelemnek is a rendvédelmi illetményalapot a köztisztviselői illetményalapból számolják, nagyon sürgősen emelésre lenne szükség. És egyébként kormánypárti képviselőtársaim nagyon helyesen elmondták, arra van szükség, hogy folyamatos közterületi jelenlét legyen például a rendőrség részéről. Ha folyamatos létszámhiánnyal küzd ez a szervezet és a többi rendvédelmi szervezet is, és ugyanez megvalósul a Magyar Honvédségnél is sajnos, akkor mégis, ember hiányában, állomány hiányában hogyan lehet garantálni a magyar emberek számára a biztonságot?

Tehát amikor arról beszélünk, hogy megfelelő életpályát szükséges biztosítani, akkor annak nagyon fontos része az illetményemelés. Ez a mai napig nem történt meg. Lehet itt mondani hangzatos számokat, de a mai napig nagyon sokakat érint, például a rendőrség állományában, ahol összesen bruttó 9 ezer forint volt az az illetményemelés, ami önök szerint 50 százalék. Természetesen differenciált emelések voltak, van ettől kisebb összeg is, és van ettől nagyobb összeg is, de az 50 százalék nem valósult meg. És közben ezek a szervezetek óriási létszámhiánnyal küzdenek.

Mi beadjuk ismét ezt a módosító javaslatot, mely szerint a köztisztviselői illetményalapot és minden egyes illetményalapot, amit ebből számítanak, és pluszban hozzátenném még a honvédelmi illetményalapot, amit már ettől eltérítettek, 60 ezer forintra kell emelni. És ott van a pénz a költségvetésben, képviselőtársaim, úgyhogy oda lehet rendelni ezeket a forrásokat, amennyiben önöknek tényleg fontos a biztonság és tényleg fontos az, hogy legyen rendőr az utcán, legyen ott, aki meg tudja védeni a magyar embereket és garantálni a közbiztonságot.

Ezt már apróságként emelném ki, de számomra még mindig érthetetlen, hogy miért kell olyan átláthatatlan helyzeteket előidézni és olyan bizalmatlanságra okot adó tényezőket tenni, mint hogy a Belügyminisztérium számára, a rendőrség számára a helikoptereket a Magyar Honvédségnek, a Honvédelmi Minisztériumnak a saját cége szerzi be és adja oda. Ezek mind-mind olyan beépített tényezők, trükkök, amire egyébként semmi szükség nem lenne. Én nagyon remélem, hogy nem megint arról van szó, hogy valamilyen kormánypárti, -közeli ismerős gazdagszik, vagy kedvenc cégek gazdagodnak ezeken az üzleteken, hiszen ki kell emeljük, hogy minden egyes forintnak, amit a magyar emberek a haza védelmére szánnak, annak ott van a helye a Magyar Honvédségnél és ott van a helye a rendvédelmi szerveknél.

Áttérve a Honvédelmi Minisztérium fejezetre: ugyanez a helyzet. A honvédelmi illetményalap most már egyébként 44 600 forint, nagyon helyes, hogy ebben történt emelkedés. Viszont ez nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsa azt, hogy tudjon a létszám megfelelően emelkedni, hiszen még mindig több ezer fős létszámhiányról beszélünk. Éppen ezért a 60 ezer forintos illetményalapra itt is ugyanúgy szükség van.

(16.00)

Szükség van arra, hogy végre elfogadásra kerüljön a nemzeti biztonsági stratégia, és ez konszenzussal kerüljön kialakításra. Igen, szüksége van a Magyar Honvédségnek fejlesztésekre, eszközökre, hiszen borzasztó elavultak az eszközök, ezeket viszont transzparens módon szükséges beszerezni. És kérdés, mert ez nagyon jó, hogy lesznek helikopterek és lesznek új technikai eszközök: ki lesz ennek a hajózó személyzete, honnan lesz több pilóta, honnan lesz több katonája a Magyar Honvédségnek? Tehát a honvédségnek is a legnagyobb ereje a személyi állománya, hogy ez bővülhessen, ahhoz kell megteremteni a feltételeket, és nem mindig a jogszabályokat meg keretszámokat alakítani egy egyre romló helyzethez. Úgyhogy itt is érdemi megoldásokra lenne szükség.

Ott van a Honvédkórháznak a problémája. Látom a költségvetésben, közel 3 milliárd forint pluszt fog egyébként most kapni a Honvédkórház, de ez azzal függ össze, hogy bevezettek egy új honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, aminek a hatására egyébként elég sok orvos és ápoló elhagyta sajnos az intézményt, és őket borzasztó nehéz pótolni, jelen pillanatban nem is tudják őket honnan pótolni, ez pontosan látszik. De az a kérdés, hogy honnan lesz elegendő orvos, honnan lesz elegendő ápoló ahhoz, hogy ellássák az odaérkező betegeket mint az egyik legnagyobb területi ellátással rendelkező kórházban; és akkor én még minősített időszaki helyzetről nem is beszéltem, hogy kérdés, hogy ilyenkor képes lennee ez az intézmény egyáltalán ellátni a feladatait. Úgyhogy ez óriási felelősség, hogy biztosítsanak a költségvetésben elegendő forrást, és hogy az megfelelően kerüljön felhasználásra.

Magyarország nemzeti érdeke az, hogy a honvédség költségvetése elérje a GDP-nek a 2 százalékát, és az LMP több alkalommal tett arra javaslatot, hogy ez ne 2024-ben meg ’26-ban történjen meg, hanem már 2022-re; ez a magyar embereknek az érdeke, sajnos most sem látunk olyan mértékű emelkedést a költségvetésben, amely ezt biztosíthatná. Ráadásul ezeket a fejlesztéseket és forrásfelhasználásokat tessék mindig megcímkézni a költségvetésben, azt gondolom, hogy az adófizetők bőven megérdemelnek ennyi transzparenciát, és nem pedig mindenféle közbeszerzés alóli mentesítésekkel megpróbálni eldugni a nyilvánosság elől. De annak nagyon örülök, hogy a rengeteg indított perünknek legalább annyi ereje volt, hogy a költségvetésben már feltüntettek pár dolgot, hogy például helikopter vásárlása és pár technikai eszköz beszerzése megtörténik, tehát legalább már ez meg van említve pár sorban a költségvetésben. Remélem, hogy ez egyébként lesz még ennél transzparensebb is.

Koncepcionális különbség tehát az, hogy véleményünk szerint egy valódi professzionális haderőre van szükség, nem pedig mindenféle párhuzamos haderők meg tartalékos rendszerek létrehozására, amelyek elképesztő létszámúak, és hatalmas forrásokat emésztenek majd fel, hanem egy egészséges mértékű, a professzionális haderő állományához mérten megfelelő mértékű önkéntes és valódi önkéntességen alapuló tartalékos rendszer szükséges.

A Külügyminisztérium fejezetével kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy bár a Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatos székhely-kialakítás, illetve tőkeemelés nem itt került feltüntetésre, de szerencsére megtaláltuk ezt a sort, tehát ez felbukkant a költségvetésben. Az, hogy ez egyébként mindösszesen körülbelül 5 milliárd forintot tesz ki, ami egy nagyon nagy összeg, és felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért van szükség ekkora összegre, az érdekes, de látszik, hogy megint megpróbált volna titkolózni a Külügyminisztérium ezzel kapcsolatban, és érthetetlen számomra, hogy ha ez benne van a költségvetésben, akkor a sok-sok hete és hónapja tartó írásbeli kérdéseimre miért nem sikerült megválaszolja például a külügyi tárca azt, hogy ez pontosan mennyibe fog kerülni a 2020. évben.

Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy Magyarország biztosít helyszínt a volt KGST-banknak, és olyan mentességeket, ad, amelyeket semmilyen más nemzetközi intézmény nem kap meg. Úgyhogy kár is ezzel érveljenek, amennyiben lenne viszonválasz  aminek én nagyon örülnék , hogy más pénzintézetek is megkapnak ilyen mentességeket. Nem, nem kapnak meg.

A mai napig nem derült ki, hogy miért van szükség a rejtjelezésre ezzel a pénzintézettel kapcsolatban. A mai napig nem hajlandóak megválaszolni azt, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályok hogyan lesznek betartatva ennek a pénzintézetnek a keretein belül, hiszen világosan látszik, hogy önök olyan mentességeket adtak, hogy a magyar hatóságok semmilyen ponton nem fognak tudni eljárni ezzel a bankkal kapcsolatban. Akit tehát ez a bank idehoz, azt már nem fogják ellenőrizni a magyar hatóságok, korlátlanul léphetnek majd be Magyarország területére, aki ott pénzt tart és ügyfél, azt teljesen lehetetlen lesz a hatóságoknak ellenőrizniük. Én azt gondolom, hogy ez teljességgel elfogadhatatlan, és ez megint csak az idegen befolyásszerzés elleni védekezés rendszerét gyengíti. Amikor tehát önök Magyarország szuverenitásáról beszélnek  nagyon helyes, igen, beszélni kell róla, és meg is kell valósítani, és semmi nem sértheti Magyarország függetlenségét , akkor például pontosan ezt a törekvésüket cáfolják meg ilyen intézkedésekkel, mint hogy ennek a banknak ilyen lehetőségeket biztosítanak Magyarországon.

Az Eximbankkal kapcsolatban is látszik az, hogy nagyon sok hitelkeretnyitás valósul meg minden relációban, viszont ezt lényegében nem használják ki ezt követően, tehát ténylegesen kicsit kommunikációs fogás szaga van az egész dolognak. Jobb lenne, hogyha már ezeket a forrásokat tényleg az adott célra fel is használnák, és ez megtörténne.

Világosan látszott az is, hogy súlyos hiba volt például a kereskedőházak rendszerének a felállítása. Végül azt meg is szüntették, át is alakították, mert látszott, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Annak lenne relevanciája, hogy a magyar gazdasági szereplőknek igenis nagyobb teret kellene adni, segíteni az ő tevékenységüket, és azt viszont sokkal inkább egy választott önkormányzaton keresztül tenni, mint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek a működését, az ellenőrzését és az önkormányzatiságát természetesen meg kellene erősíteni, viszont ennek lenne értelme.

Az a szemlélet tehát, hogy az államnak van egy külkereskedelmi monopóliuma, az egy abszolút rendszerváltás előtti szemlélet, tehát ennek rég lejárt az ideje, és nem véletlen, hogy ezek a törekvések és ezek az intézmények, amelyeket önök felállítottak, nemhogy nem hozták meg a várt eredményt, hanem még nagyon sok adósságot is felhalmoztak, hiszen emlékszünk, a kereskedőházaknál is 6-7-8 milliárd forintokról beszéltünk, amit ki kellett ezt követően pótolni.

A külügyi területen is teljesen egyértelmű, hogy egy átfogó külügyi szolgálati törvényre lenne szükség, nem pedig olyan, külképviseletekkel összefüggő jogszabályokra, amelyeket egyébként már pár hónap leforgása alatt módosítanak. Legalább a negyedik-ötödik módosítását élte meg az a törvény is, amely a múltkor itt volt a Ház előtt, tehát teljes kiszámíthatatlanságról beszélünk. És hogyha külgazdasági tevékenység, akkor én ismét szeretném itt megkérni a kormány képviselőit, hogy a nemzetközi tárgyalások is, a bilaterális és a multilaterális tárgyalások, ügyletek és gazdasági akciók is legyenek transzparensek, hiszen jelen pillanatban is a külföldi sajtóból, és mindig az adott országban az adott reláció másik minisztériumától, annak a honlapjáról szükséges tájékozódni, hogy önök milyen üzleteket kötöttek, terveznek egyébként a magyar emberek nevében, és sajnos meg kell mondani, nagyon sokszor kárára, merthogy vajmi kevés előnye származik a magyar embereknek abból például, hogyha orosz helikopter-összeszerelő üzem lesz itt Magyarországon, és önök ezért lobbiznak, vagy például ahogy átjátszották az oroszoknak a Dunakeszi Járműjavító üzemet, amellyel kapcsolatban szintén nem voltak hajlandóak kérdésekre válaszolni. Ezek mind nem  nem!  segítik Magyarország szuverenitásának a garantálását.

Én azt gondolom, hogy abban a jövőben, amelyet szükséges lenne kialakítani, a nagy külföldi cégek érdeke helyett végre a magyar emberek érdekét lenne szükséges szem előtt tartani, és ez kellene meghatározza a politikát  és ebben óriási szerepe van a klasszikus értelemben vett biztonságnak is. A magyar emberek biztonságának az egyik fontos garanciája az, hogy rugalmas és minőségi biztonsági struktúrákkal rendelkezzen hazánk, nyilvánvalóan beleértve a haderőt is, amely ténylegesen képes a XXI. századi kihívásokra válaszokat adni.

Minden egyes forintnak, amit az emberek a védelemre szánnak, ott van a helye ezekben a biztonsági struktúrákban, és nem pedig mindenféle korrupciós kockázatnak áldozatul esve kormányzathoz köthető cégeknek vagy személyeknek a zsebében. És az is egyértelmű, hogy egy stabil és szövetségen alapuló külpolitika és diplomácia szükséges ahhoz, hogy hazánk érdekérvényesítő képessége érdemi lehessen újra.

(16.10)

Szeretném felhívni a figyelmet egy nagyon fontos alapvetésre, mégpedig arra, hogy a nemzetközi politikát is úgy kell megvalósítani, hogy az a jövő generációi iránt elkötelezett legyen, és hogy felelősséget mutasson  sajnos ezt önöknek az elmúlt évben sem sikerült megvalósítaniuk. És természetesen nagyon fontos a gazdasági kapcsolatok erősítése, viszont minden olyan gazdasági megállapodást, amely a magyarországi viszonyok hirtelen és aránytalan befolyásszerzését vagy függőségét eredményezi, azt viszont fel kell számolni, úgyhogy ezeket önök is gondolják mindenféleképpen újra.

Az állami és kormányzati struktúrákban pedig, ahogy már nagyon sokszor elmondtuk, alapvetés kell legyen az idegen hatalmi befolyásszerzés megakadályozása és a nemzeti szuverenitás helyreállítása. S ha kihívásokról beszélünk, nagyon örülök, hogy önök említették emellett például a migráció kérdését. A migrációs krízist, igen. Van migrációs krízis. Amikor erről beszélnek, a felelősségteljes megközelítés nem holmi propagandaszöveg kellene hogy legyen, hanem az, hogy érdemben cselekednek például a klímaváltozás elleni fellépésben. Hiszen azok a klímamenekültek, akik elindulhatnak a következő évtizedben, annyira sokan lehetnek, hogy egy darab kerítés a déli határon egészen bizonyosan nem fogja őket megállítani. Éppen ezért érdemi intézkedésekre van szükség. Meg kell erősíteni az Unió külső határainak védelmét, ilyenformán például Magyarország is rendelkezik uniós külső határral. Az állomány számára a megfelelő felkészítést természetesen biztosítani kell, és például, amikor a balkáni országokról beszélünk, akkor a balkáni együttműködést kellene ilyen területen megerősíteni, hogy legyen egy olyan előrejelző rendszer, amely a folyamatokat megfelelően tudja előre jelezni.

Örülök, hogy kormánypárti képviselőtársam bólogat erre a felvetésre, mert amikor a balkáni kapcsolatok és együttműködés megerősítéséről beszélünk, akkor korántsem arra gondolok, hogy például a volt macedón kormányfőt ide kellene hozni Magyarországra. Nem ez a módja, hiszen világosan látszik, hogy most mit művel a kormány: nem mást, mint a Balkánon próbál magának pozíciókat építeni. Ez semmi másról nem szól, mint hogy ehhez idehoznak egy bukott volt macedón kormányfőt, aki egyébként abba bukott bele, hogy a titkosszolgálatokat teljesen törvénytelenül a politikai ellenfeleinek, újságíróknak és civileknek a megfigyeltetésére használta fel. Ezzel az emberrel például a Külügyminisztérium pont egy olyan lakásban tárgyal, amelynek tulajdonosa a letelepedési kötvényekkel jöhetett ide, Magyarországra, és az egyik kormányzati érdekkör intézte és menedzselte például ezt a konstrukciót. Nem mellesleg Nikola Gruevszki pedig a Habony-média pozíciószerzését segítette Macedóniában. Eléggé érdekes egybeesések.

Tehát amikor balkáni pozíciószerzésről van szó és ennek a megerősítéséről, akkor javaslom a kormánynak, hogy ne ilyen Gruevszki-féle ügyletekben gondolkodjon, hanem ténylegesen a magyar emberek biztonságáért tegyen, és például a migrációs krízissel kapcsolatban érdemi lépéseket tegyen. Sajnos pontosan ezek azok, amiket egyébként nem látunk önöktől. Ezért tartom üres szavaknak, amiket ezzel kapcsolatban elmondtak.

Az is egészen bizonyos, hogy az új típusú biztonsági kihívásokra adandó hatékony válaszokhoz adekvát képességek erősítését szükséges előtérbe helyezni. És hogy mit értünk ez alatt? Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat sikeresen végre lehessen hajtani, az ország biztonságáért felelős szervezetek, így a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek  ebbe a nemzetbiztonsági szolgálatokat is beleértjük  és például a NAV, valamint a magyar közigazgatás helyi és központi szervei közötti szoros együttműködésre van szükség és közöttük nagyon egyértelmű feladatmegosztásra. Tehát amikor azt mondom, hogy elvégezetlen átalakítási helyzetek vannak, akkor például erre is gondolunk, és azt gondolom, hogy a következőkben fogunk még az Országgyűlés előtt beszélni ezekről a kérdésekről.

Tehát egy teljesen más szemléletre van szükség véleményünk szerint, arra, hogy végre ne a GDP-hajhászás legyen az elsődleges az önök számára, hanem a magyar emberek érdeke. A multinacionális cégek helyett végre a magyar kis- és közepes vállalkozásokat kellene erősíteni, ezzel a magyar gazdaság válságállóságát és természetesen az emberek életszínvonalát is növelni. Nagyon fontos a fenntarthatóságra való áttérés a társadalom- és gazdaságpolitikában és a biztonsági területen is. Tehát ne bekérgesedett rendszereket hozzanak létre végre, hanem rugalmas rendszerek megvalósítására van szükség. Éppen ezért kérjük, hogy támogassák és építsék be azokat a módosító javaslatokat, amelyeket benyújt az LMP képviselőcsoportja, hogy végre ne a jövő felélésének költségvetéséről beszéljünk az idei évben, hanem a jövőre való felkészülés költségvetését lehessen megvalósítani. Köszönöm, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  58  Következő    Ülésnap adatai