Készült: 2020.02.16.23:45:48 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 52. felszólalás
Felszólaló Varju László (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:04


Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARJU LÁSZLÓ (DK): Nem egyszerű az életünk! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindamellett, hogy most meghallgathattuk a törvény indoklásában lévő szöveg felolvasását, hát, köszönjük szépen, ezzel akkor most előrébb is vagyunk egy picit. De van ennél még örömtelibb is, ezt Nacsa Lőrinc úr produkálta, de ő erre mindig képes, bármely helyzetben, bár most azért egy picit meglepett engem. Mégis azért engedje meg nekem, hogy annyit megjegyezzek, hogy ha és amennyiben némi köze van  és én feltételezem, hogy van  a kereszténydemokráciához, akkor biztosan ismeri ezt az idézetet, amit most mondok önnek: „Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Az emberek közti kapcsolatok legfőbb munkálója az emberi beszéd. E nagy adománnyal nem élhetünk vissza, nem használhatjuk mások kárára. A parancs a nyelvvel elkövethető legnagyobb bűnt is jelzi, s általánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentől szabott kötelességet.” Tisztelt Képviselőtársam! Pontosan erről beszélt! Lehet, hogy ön nem értette meg Gyurcsány Ferenc üzenetét, mint talán ezt a másikat sem, de az pont arról szólt, hogy azt ne csinálja, amit tett. Lehet, hogy egyébként az a beszéd, amit végighallgatott, az önmagában váltotta ki, és ezért írásból felolvasva elmondta mindezt, de az is lehet, hogy ezt már eredetileg legyártották. De ha az váltotta ki, ami itt volt, akkor ez is egy jó teljesítmény, hiszen akkor a kommunikációs csapat az elmúlt órákat nem töltötte eredménytelenül, és mindazt, amit kellett, ezt a munkát önök elvégezték. Hiszen az a költségvetés, amelyre egyébként igen, a túlélés, sőt a leszakadás költségvetéseként nyugodtan lehet jellemezni, az épp arról szól, hogy nem a pillanatnyi örömnek kell ebben itt megfelelni, hanem annak, amit egyébként húsz év múlva azzal a vízióval, hogy Magyarország hova juthatna, egy olyan időszakban szóló befektetésekről kell beszélni, amikor egyébként erre akár még lehetőség is van.

Tehát ebből a szempontból, azt hiszem, érdemes néhány dologra kitérni, bár én megteszem azt a szívességet önöknek, hogy nem általában és nem a számokat és nem az indoklásokat fogom itt felolvasni és azokról szeretnék beszélni, de előzetesen néhány kitételt újra el kell ismételnem a múlt évhez képest. Ez pedig az, hogy a költségvetési folyamatok átláthatatlanságát, amit önök előállítanak azzal a tervezési módszerrel, ezt rendszeresen meg kell állapítanunk, hogy egyébként a 2018. évi adatok ismeretének hiányában a 2019. évi adatok nélkül önök beterjesztik ide tavasszal  és ezzel kellő bizonytalanságot teremtenek  a 2020-ra vonatkozó költségvetést.

(15.10)

Itt mindig felmerül ebben az esetben, hogy mivel a kormány már 2010-ben megszüntette az évközi havi prognózisok készítésének gyakorlatát, holott éppenséggel azok továbbfejlesztése, az egész éves lefutások havi aktualizálása tette volna lehetővé, hogy hogyan megyünk előre, és hogy lehessen mindig megfelelő tényszámok birtokában beszélni erről, beszélni a költségvetésről. Hát, önök ehelyett inkább azt a módszert választották, hogy gyakorlatilag a parlament ellenőrzése alól kivonták a költségvetést, annak alakítását, és egyébként az igen magas tartalékok megállapításával gyakorlatilag napról napra döntenek arról, hogy igazából az alultervezett kiadásokat a felültervezett bevételekből hogyan akarják majd a végén mégis megoldani.

Én a költségvetés tavaszi elfogadását mindig is bírálni fogom, azt, amit önök ilyen szempontból itt elindítottak. Ennek vannak olyan jelei is, ami miatt én azt gondolom, hogy nekem ebből a szempontból igazam van, hiszen a költségvetések korai elfogadásának irracionalitását is jelzi, hogy például a 2016 decemberében kötött hatéves bérmegállapodás következtében a háztartások fogyasztási kiadását a 2017. évi költségvetési törvényben 3,7 százalékos növekedésre prognosztizálták, ami egyébként 7,2 százalék lett. Tehát tulajdonképpen olyan kereteket teremtenek ezzel, amikor bármit megtehetnek, bármilyen módon alakítják. Önöknek ilyen értelemben a mihez képestnél mindig az lesz, hogy az a jó, amit önök csináltak, és így gondolkodnak.

Így kerülhetnek önök abba a helyzetbe is, hogy a családok évét  amiről oly sokat beszélnek  időnként előveszik, és valamilyen módon ráaggatott jelzővel ebben az évben ezt mondják, holott amit tíz éve csinálnak, az tökéletesen eredménytelen. Ez látszik azokból a mutatókból, amelyek előttünk vannak, miközben én nem vitatom azt, hogy a demográfiai helyzetre valamilyen módon önöknek reagálni kell. De az, amit tesznek… Nem ez az első törvény, amikor megemlítjük, hogy ezt rosszul csinálják. Így ennek megfelelően ezzel a költségvetési törvénnyel, amit a családok védelme szempontjából hangoztatnak, azzal nem fognak tudni előrébb menni.

A második csomag az optimista makrogazdasági előrejelzések, amelynek a lényege, hogy 4 százalékos növekedéssel számolnak, 2,7 százalékos inflációval. Tavaly sem tettek másként, akkor 3,7 százalék volt a növekedés, azzal számoltak. Itt igazából a nagy csapda és a nagy hazugság a 2,7 százalékos inflációnál van. Pontosan tudják, hogy ennél jóval magasabb lesz, és éppen ezért nemcsak a jogszabályokat nem tartják be a stabilitás szempontjából vagy azokat kerülik ki ezzel az eszközzel, módszerrel, hanem ehhez képest még a nyugdíjasokat is simán becsapják, és az ő számukra tulajdonképpen most már a mindennapi, a legegyszerűbb ételeket teszik elérhetetlenné. Nem tudom, hogy feltűnte önöknek, hogy gyakorlatilag a legegyszerűbb ételeknél, mint a paprikás krumplinál mekkora árnövekedés volt az elmúlt öt év alatt, ha valaki ezt elő akarja állítani, és honnét került hova. Valószínűleg önök nem nagyon ismerik ezt a helyzetet. (Nacsa Lőrinc: A paprikás krumplit?) De a lényeg… Találkozott vele Nacsa Lőrinc úr, hálás vagyok érte, de a lényeg az, hogy az a brutális árnövekedés, amely az alapvető élelmiszereknél, amely a nyugdíjasokat leginkább érinti, bekövetkezett, hát itt önök ilyen értelemben kijátsszák őket, hiszen a nyugdíjemelésnél az inflációs adatot akarják vagy fogják figyelembe venni. Sőt, ma miniszter úrtól büszkén hallottuk, hogy az inflációnál nagyobb emelésre ne is számítsanak, a bérnövekedést és annak részbeni következményét, mint ez az árnövekedés, azt önök figyelmen kívül hagyják.

Ennek az optimista megközelítésnek még van egy hátulütője: az EU-támogatások beérkezése. És mivel itt miniszter úr már elismerte, hogy lényegében 200 milliárd forinttal kevesebbre számít bevételoldalról, mint amennyi EU-forrás érkezhet Magyarországra, akkor ezt értelmezhetem úgy is, mint 200 milliárd forint büntetés, ami tuti bukóba megy, és azt nekünk ki kell fizetni. Mondjuk, már konkrét példákat is lehet látni arra a megoldásra, arra a módszertanra, ahogy az elmúlt időszakban az európai uniós forrásokat felhasználták, ott nem csoda, ha büntetéseket kell figyelembe venni.

Ugyanilyen optimista megközelítésnek tartom az 1,3 százalékos foglalkoztatásbővülést, amire kíváncsi vagyok, hogy honnét fogják elérni. Vagy növekszik a konténerparkok száma, ahová betelepítik a Keletről hozott embereket, hiszen Ukrajnától Mongóliáig majd idehozzák; ez lehet, ha önök ezzel számolnak, akkor lelkük rajta.

Soha nem fogom kihagyni ilyen helyzetben azt a kritikát, ami az általános forgalmi adót illeti. Önök 15,8 százalékos bővüléssel számolnak a fogyasztáshoz kapcsolódóan. Éppen ezért, ahogy mondtam itt a minap lefolytatott vita során, Európa legmagasabb általános forgalmi adójával a 80 ezer forintos nyugdíj 27 százalékát önök azonnal befizettetik a költségvetésbe, hát őket sarcolják meg. Ez a módszere. Ezért nem értünk egyet azzal a rendszerrel, amit önök csinálnak. Ezért nem értünk egyet azzal, és nem találunk ilyen értelemben közös nevezőt, mert önök a fogyasztásra, elsősorban annak megadóztatására koncentrálnak.

Ja, igen, még két dolgot szeretnék mondani, itt egy kicsit reagálva arra, amit itt néhány képviselőtársam mondott. Itt a tao vonatkozásában nagyon büszke volt, azt hiszem, Szatmáry képviselő úr. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tao egyik formáját, mint a kulturális taót, azt rövid úton megszüntették, az indoklásban egy ideig figyelmetlenek voltak, és gazemberekről beszéltek, hogy miket követtek el azok, akik egyébként visszaélésekként ezt felhasználták, majd erről gyorsan leálltak, mert egyébként a tao másik ágán, a sportnál meg nehéz vagy nem akarnak ezzel a bírálattal szembetalálkozni.

Mindenesetre arra azért fel kell hívni a figyelmet, és államháztartási szempontból ez lényeges, mert egyetlen dologgal érvelnek, illetve védekezhetnek csak, a sportágon csak azért nem találkoznak visszaélésekkel, mert egyébként semmilyen ellenőrzést nem is végeznek. Tehát ezt a módszert ebből a szempontból, ha nagyon büszkék rá, sok kritika érhetné, ha egyébként nemcsak más területen el nem végzett ellenőrzésekkel, hanem azok felhasználásával, azt ellenőriznék, és nem eldugnák az ellenőrzött területeket, mint például a felcsúti alapítványnál. Ahol egyébként odáig kellett jutni önöknek, hogy a dokumentumokkal, szerződésekkel, számlákkal, bíróság által megítélt kiadási kötelezettség ellenére kimenekítették a minisztériumba, és több mint egy éve őrzik ott, nehogy egyébként ezt megismerhesse a közvélemény. Bírósági végrehajtót nem hagynak a közelébe jutni ezeknek a papíroknak, és a miniszter és a sportügyi államtitkár vállal felelősséget azért, hogy mindezeket az egyébként elkövetett bűnöket az állam takargassa.

Végezetül, illetve inkább úgy mondanám, hogy második témakörben az euró bevezetésével kapcsolatban szerettem volna egy kicsit hosszabban beszélni, de időközben rájöttem én valamire. Önök itt ma többször elmondták, hogy a maastrichti követelményeket betartják, illetve azokat teljesítik, és tulajdonképpen úgy beszélnek róla, mintha önökön múlna ennek a bevezetése. Közben azonban rá kell jönnünk, hogy önök nemhogy nem akarják, önök nem is tudják ezt bevezetni.

(15.20)

Önök nem képesek arra, hogy azokat a szabályokat, amelyek ezzel kapcsolatosak, teljesíteni tudják. Azt gondolom, hogy azok az érvek, amelyek az euró bevezetése mellett szólnak  akár a stabil árak, a fogyasztók számára a nagyobb választék, a nagyobb biztonság, a több lehetőség a vállalkozások számára, a gazdasági stabilitás és a hozzá kapcsolódó növekedés, az integrált pénzügyi piacok , ezek mind amellett szólnak, hogy egyébként ezt megtehetnék. Önöknek van olyan álma, hogy ezt szeretnék megtenni, de egyébként például azt, ami az adósságra vonatkozik, önök nem is tudják teljesíteni. Pedig elég sok mindent elkövettek azért, az emberektől például a nyugdíj-megtakarításaikat is elvették, és egy részét felhasználták a devizatartalékokon túl azért, hogy ezt a csökkentést megcsinálják. Amúgy egyébként az nem egy nagy truváj ezen keresztül ezt megoldani. A lényeg inkább az, hogy önök lehet, hogy törekednek erre, szeretnék, de nem fogják tudni megtenni.

A szándékot persze megkérdőjelezi az a tény is, hogy akkor az árfolyam-politikán keresztül a Magyar Nemzeti Bank hogyan lesz nyereséges, és hogyan tud lenyúlni újabb tíz- és százmilliárdokat évek alatt azért, hogy a saját alapítványait ezzel finanszírozza, utána pedig ezt egyébként közpénzmentesítse. Ez egy következő része a történetnek.

Úgyhogy lényegében azt kell mondjam, hogy amire önök évtizedes távlatban is azt mondják, hogy nem akarják bevezetni, hát, úgy látom, hogy önök arra nem is képesek, pedig a magyar embereknek és a magyar gazdaságnak erre, azt gondolom, szükségük lenne. Nem teljesül az inflációs kritérium, hiányzik a politikai akarat, a jegybanki gazdaságpolitikai centrumhoz igazítják egyébként azt, amit önök szeretnének, de ebben az egycentrumú magyar modellben mindaz, ami az euró előnye, az az önök számára hátránynak minősül, és éppen ezért ezzel nem is tudnak megbarátkozni. Én éppen ezért azt hiszem, hogy ahhoz kormányváltásra van szükség, és akkor képviselőtársak is meg fogják érteni, még Nacsa Lőrinc úr is, hogy amikor arról beszélünk, hogy az euró egy jóval nagyobb piacon mekkora lehetőséget és biztonságot jelentene az országnak és a gazdaságnak, akkor azt nem csoda, hogy nem értik.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Ez a költségvetés ebben a formában természetesen nem támogatható. Köszönöm. (Nacsa Lőrinc tapsol.)




Felszólalások:  Előző  52  Következő    Ülésnap adatai