Készült: 2020.02.20.09:09:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 4. felszólalás
Felszólaló Varga Mihály (Fidesz)
Beosztás pénzügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 40:22


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megtiszteltetés számomra, hogy hatodik alkalommal nyújthatom be önöknek a költségvetési tervezetet, ezúttal a 2020. évre vonatkozót. Az elmúlt év tervezési gyakorlatát mindig az adottságok és lehetőségek számbavétele, a józan megfontolás és óvatosság, az ország és a nemzet céljainak elérése vezette.Ennek köszönhetjük, hogy az elmúlt években a magyar gazdaságot olyan pályára tudtuk állítani, amely folyamatosan növekvő volt, növelni tudtuk a munkahelyek számát, az emberek érezhették, hogy a bérek, keresetek folyamatosan nőnek, és mindemellett a felhalmozott örökséget, a súlyos adósságállományt jelentősen tudtuk csökkenteni.

A kormányzat most is a kétszer kettő világos és közérthető logikájával nyújtja be tervezetét. Csökkenteni akarjuk az adókat, az államadósságot, növelni a béreket, a beruházásokat, a munkahelyeket, mindezek számát. Teljes foglalkoztatottságra törekszünk, ahol aki akar, munkát talál magának.

Tisztelt Ház! A 2020. évi költségvetés a családok támogatásának költségvetése, amelynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. A kormány olyan költségvetést nyújtott be az Országgyűlés elé, amely elsősorban a családoknak, a gyermeket vállalóknak és nevelőknek nyújt segítséget és biztonságot. Célunk, hogy Magyarország családbarát hely legyen; a kormány számára továbbra is a gyermek az első.

A költségvetés másik hangsúlyos eleme a gazdaságvédelmi akcióterv forrásainak biztosítása. Ezek célja, hogy megvédje a magyar gazdaság eddigi eredményeit, a lassuló európai és világgazdasági környezetben is meg tudjuk tartani az uniós átlag fölötti növekedési ütemünket. Mindehhez Magyarországnak biztonságos országnak kell maradnia, ami a gyarapodás további előfeltétele.

A tavaszi költségvetési tervezés az elmúlt években már számtalanszor bizonyított. Ez az ötödik olyan esztendő, amely kellő felkészülési időt, közel fél évet biztosít mindenkinek arra, hogy megismerje a következő év kormányzati intézkedéseit, és ezáltal a családok, valamint a vállalkozások is előre tervezhessenek a saját életükben, működésükben, a pénzügyi-gazdasági szabályozási környezet nyújtotta adottságok és előnyök figyelembevételével.

Magyarország fejlődésének alapja az erős társadalom, ezért a családok megerősítése olyan nemzetstratégiai cél, aminek megvalósítását a magyar gazdaság nemzetközi téren is elismert teljesítménye és a 2010 óta elért érdemi eredményei minden eddiginél nagyobb mértékben támogatnak. A népesedési fordulat elérését célzó családvédelmi intézkedések minden korábbit meghaladó mértékben segítik a fiatalok családalapítási, gyermekvállalási és otthonteremtési terveinek megvalósítását. Emellett érvényre juttatják a nagycsaládosok erőfeszítéseinek elismerését, hozzá tudnak járulni a magyar kistelepülések megerősödéséhez és hazánk népességének növeléséhez.

A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években felülmúlta az újonnan csatlakozott uniós tagállamok többségét, egyben érdemben meghaladta az Európai Unió átlagát is, aminek eredményeként gyorsult az a felzárkózási folyamat, amellyel szeretnénk közelebb kerülni az Európai Unió fejlettebb országaihoz.

Ugyanakkor Magyarország, hazánk nem egy sziget az óceán közepén, távol mindentől, minden gazdasági folyamattól. A világgazdasági lendület visszaeséséből érezhetően veszélyek fakadnak, amelyekkel nekünk is számolni kell. A nemzetközi pénzpiaci folyamatok és a reálgazdasági kockázatok kezelését, valamint a magyar gazdaság eredményeinek védelmét hivatott szolgálni a gazdaságvédelmi akcióterv. Ez a külső környezet lanyhulása mellett hosszú távon biztosíthatja az Európai Unió átlagát 2 százalékponttal meghaladó, reményeink szerint a következő évben is 4 százalék körüli gazdasági növekedés fenntartását. A gazdaság védelme mellett a magyar nemzeti értékek és szuverenitásunk megőrzése is kiemelt fontosságú ahhoz, hogy hazánk minden tekintetben erős, biztonságos, családbarát ország maradjon. A kormány ezért továbbra is erőteljesen fellép az Európát fenyegető bevándorlással, az azzal járó terrorveszéllyel, illetve a közbiztonságot érintő hátrányos következményekkel szemben.

(8.20)

Tisztelt Ház! A magyar családok védelme, a gazdaság megerősítése és a biztonság fenntartása nem épülhet eladósodásra. Láttuk, hogy milyen volt az a korszak  különösen a Gyurcsány és Bajnai miniszterelnökök által vezetett időszak , amikor az ország eladósodott és csődközeli állapotba kerültünk; nem beszélve arról, hogy milyen tragédiákat okozott a családok számára.

2010 óta egy olyan növekedési pályát céloztunk meg, amely egyszerre kívánja ezeket a kockázatokat leépíteni, ugyanakkor meg kívánja teremteni egy olyan folyamatos bővülés forrását, amelyik lehetővé teszi nemzeti céljaink elérését. 2020-ban összességében 2200 milliárd forint áll majd rendelkezésre a családok támogatására, a családvédelmi akcióterv intézkedéseinek végrehajtására. Mintegy 500 milliárd forint szolgálja a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a vállalkozások növekedésének ösztönzését és a hitellehetőségeink bővítését. Ezen túlmenően arra is törekedtünk, hogy folytatódjon az adócsökkentés politikája, tehát az adók  a tegnap elkezdett vitának megfelelően  tovább fognak csökkenni, az adórendszert pedig egyszerűbbé kívánjuk tenni. Mindezek felett pedig szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar emberek biztonságát továbbra is növekvő forrással fogjuk garantálni.

Tisztelt Ház! A magyar gazdaság az elmúlt években egy dinamikus növekedési pályára került, átlagosan közel 4 százalékos ütemben bővült. A bruttó hazai össztermék tavaly is közel 5 százalékkal, 4,9 százalékkal növekedett, az idei év első negyedévében pedig 5,3 százalékkal növekedtünk. Halkan jegyzem meg, hogy ezzel a növekedéssel az első helyen vagyunk az európai uniós rangsorban, három és félszeresen haladta meg a magyar gazdaság növekedése az Európai Unió átlagos növekedését. Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy a külső piacainkon érezhető a lassulás folyamata, és közben arra is törekedtünk, hogy ne csak a gazdaság növekedjen és több munkahely teremtődjön, a bérek és keresetek pedig folyamatosan nőjenek, hanem az államadósság mértékét is csökkentsük, és ezt a gazdasági növekedést ne hitelfelvétel táplálja, mint a 2000-es évek második felében.

Azt gondolom, hogy a foglalkoztatás területén elért eredmények önmagukért beszélnek. 3,7 millió ember dolgozott 2010-ben, ma közel 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, amire a rendszerváltozás óta nem volt példa. A 2010-ben kitűzött 1 millió új munkahelyből az elmúlt nyolc év alatt már több mint 820 ezer megvalósult. Emellett kedvezően alakult a foglalkoztatás szerkezete is, hiszen az új munkahelyek nem az állami szférában, hanem döntő módon a hazai versenyszférában jöttek létre, a közfoglalkoztatottak számának jelentős csökkentése mellett. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is alacsony szintre, 3,5 százalékra mérséklődött, ami a negyedik legkedvezőbb adat az Európai Unió 28 tagországa közül. Magyarország tehát a foglalkoztatásra tette a hangsúlyt 2010 után, és ez a gazdaságpolitika eredményeket hozott.

Ennek köszönhető az is, hogy 2016 novemberében a szociális partnerekkel, munkaadókkal, munkavállalókkal meg tudtunk állapodni arról, hogy a következő hat évben, 2016-tól kezdődően egy bérnövelési és adó-közteher csökkentési programot fogunk megvalósítani. Ennek volt köszönhető az, amit már önök is támogattak az elmúlt napokban, a szociális hozzájárulási adó mértékének újabb 2 százalékpontos csökkentése. Nőtt a minimálbér, a garantált bérminimum összege, és jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek. Ez adott teret a munkaadók számára a magasabb bérnövekedés biztosításához is. Az átlagkeresetek 2018-ban több mint 11 százalékkal növekedtek a megelőző évhez képest. Ez, ha valaki átszámítja, azt jelenti, hogy lényegében egy év alatt plusz egyhavi fizetéssel nőtt az emberek reáljövedelme a magyar gazdaságban.

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében júliusban megvalósuló újabb járulékcsökkentés eredményeként idén és jövőre is a bérek uniós átlagot meghaladó növekedése jellemezheti majd a magyar gazdaságot. Ezen túlmenően az Unióban legalacsonyabbnak számító 9 százalékos társaságiadó-kulcs is érdemben járult hozzá ahhoz, hogy 2018 során több mint 10 700 milliárd forint értékű magángazdasági és költségvetési fejlesztés valósuljon meg Magyarországon. Itt is csak utalni szeretnék arra, hogy ez a beruházási aktivitás, amely 16 százalékkal bővült egy év alatt, azt eredményezte, hogy hazánk beruházási rátája 25 százalék fölé ugrott, ami a második legmagasabb adat az Unió rangsorában. 2019-ben és 2020-ban ez a beruházási ráta még magasabb is lehet.

A gazdaság erősödése tehát mindenki számára kézzelfogható és a mindennapokban is megtapasztalható, hiszen a háztartások jövedelmi helyzetének a javulásával több pénz tud maradni a családoknál, ami a kiskereskedelmi forgalom hat éve tartó töretlen bővülésében is megjelenik. Szeretnék itt is utalni arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy 1990 óta nem volt olyan időszak a magyar gazdaságban, amikor hat éven keresztül folyamatosan nőtt volna a kiskereskedelmi forgalom, tehát a lakossági fogyasztás.

Tisztelt Ház! Melyek az alapszámaink, mire épül a benyújtott költségvetés? Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve és szem előtt tartva a nemzetközi környezetből fakadó kihívásokat, jövőre továbbra is egy dinamikus, 4 százalék körüli növekedéssel számolunk, egy mérsékelt, 2,8 százalékos inflációval, minden korábbinál alacsonyabb, 1 százalékos hiányt tervezünk, a külső kockázatok kivédésére pedig a bruttó hazai össztermék 1 százalékát kitevő biztonsági tartalékot fogunk javasolni az önök számára.

A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében tett lépéseink az elmúlt években eredményesek voltak, hiszen 2012 óta a hiány stabilan 3 százalék alatt teljesül. Tavaly a kormányzati szektor hiánya a tervezettnél is kedvezőbben alakult, a bruttó hazai termék 2,2 százalékát tette ki. Mindemellett továbbra is mérsékelni szeretnénk az államadósságot, az uniós módszertan szerinti adósságmutató jövőre 66 százalékra csökkenhet.

Itt is csak emlékeztetnék arra, hogy amikor a kormányzati munkát megkezdtük 2010-ben, ez még 83 százalék volt. Éppen ellentétesen haladunk az Európai Unió átlagos gyakorlatával, az államadósság mértékét jelentősen csökkentettük, és az elfogadott Alaptörvényünk szerint járunk el, amikor olyan költségvetést nyújtunk be az önök számára, amelyik tovább kívánja ezt a szintet csökkenteni.

Az adósságráta csökkentése mellett a korábbiaknál is hangsúlyosabb célkitűzés, hogy az államadósságot lehetőség szerint ne külső, tehát külföldi forrásokból, hanem hazai finanszírozásból oldjuk meg. A hiány- és adósságcsökkentés teljesíthetőségét, a kormányzati célkitűzések megvalósítását garantálja az előrelátó és konzervatív tervezési elvekre épülő fegyelmezett pénzügypolitika folytatása. A 2020-as költségvetés, ugyanúgy, mint az elmúlt években, egy nullszaldós működési költségvetéssel készült, vagyis a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből fogja finanszírozni. Emellett évről évre mégis többet fordítunk a családok támogatására, az oktatás fejlesztésére, az egészségügy korszerűsítésére, a nyugdíjasok életszínvonalának emelésére, a biztonság fenntartására és az államháztartás bérrendezéseire is.

Szeretném leszögezni és hangsúlyozni, hogy 2019-hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Megismétlem: minden terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ez azt jelenti, hogy a családok támogatására 224 milliárd forinttal, az oktatásra 48 milliárd forinttal, az egészségügyre 184 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 136 milliárd forinttal, az állami szférában dolgozók bérére 238 milliárd forinttal, a védelmi és a rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd forinttal fog magasabb összeg jutni, mint idén. Ha 2010-hez viszonyítanám ezeket az összegeket, akkor pedig azt tudom önöknek mondani, hogy a családok támogatására ma 1300 milliárd forinttal fordítunk többet, mint akkor, az oktatásra 600 milliárd forinttal, az egészségügyre 700 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 830 milliárddal, a bérekre 1500 milliárddal, a védelmi kiadásokra pedig közel 800 milliárd forinttal költünk többet. Tehát jól érzékelhető az, hogy az elmúlt években a kormányzat egy olyan összetett gazdaságpolitikát tudott megvalósítani, amikor eladósodás nélkül, privatizáció nélkül tudtunk gazdasági növekedést teremteni, több munkahelyet létrehozni, és mellette a nemzetpolitikailag fontos céljainkra is többet fordítani.

(8.30)

Tisztelt Ház! A magyar családok megerősítését, a gyermeknevelés és a gyermekvállalás ösztönzését szolgáló költségvetési források aránya európai viszonylatban is példaértékű. Ezt támasztja alá, hogy a bruttó nemzeti össztermékhez képest már ma is hazánkban a legmagasabb a családtámogatások aránya, 2020-tól pedig életbe lép a családvédelmi akcióterv összes intézkedése, így jövőre minden korábbinál több forrást fogunk fordítani a gyermeket nevelő családokra.

Az egyes intézkedések közül jelentős forrás jut a babaváró támogatásra, a családi otthonteremtési kedvezményes hitelek bővítésére, többgyermekesek jelzáloghitelének átvállalására, az autóvásárlási programra, a bölcsődefejlesztésekre és -építésekre, a nagyszülői gyed bevezetésére és a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességére.

Mindezek mellett számos további intézkedés is segíti a családok megerősítését, mint például az, hogy az Európában is kedvező, 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsnak és egyedülálló családi adórendszernek köszönhetően mára mintegy egymillió család gazdálkodhat több pénzből. Az otthonápolást végzők erőfeszítéseinek elismeréseként tovább emelkedik az önellátásra képtelen hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási és gyermekek otthongondozási díja. Teljes körűvé válik a tankönyvellátás ingyenessége a 2020-21-es tanévtől azzal, hogy már a 10-12. évfolyamosok és a 13-16. szakképzési évfolyamok tanulói is ingyen kapják majd meg a tankönyveket. 2020-tól évi 166 600 forintra növekszik a hallgatói normatíva összege, ami hozzá fog járulni a hallgatók és szüleik felsőoktatási tanulmányokkal összefüggő anyagi terheinek az enyhítéséhez.

A kormány célja továbbra is az, hogy lehetőleg minden család saját otthonhoz juthasson. Ennek érdekében az otthonteremtési program folytatására is több forrást szánunk a következő évben, körülbelül 300 milliárd forint fog erre a célra jutni.

Mindezen intézkedések  amellett, hogy segítik a családok megerősödését, és kedvező hatást gyakorolnak a népesedési folyamatok alakulására  jelentősen támogathatják Magyarország gazdasági bővülését. Nem arról van szó tehát, hogy a növekedésből áldozunk fel valamit a népesedési folyamatok megfordítására, hanem úgy gondoljuk, hogy a kettő szoros összefüggésben van egymással, hiszen a következő generációknak kell majd létrehozniuk azt a gazdasági növekedést, amelynek a kereteit, a feltételeit mi is most alakítjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint már említettem, a lendületes, 4 százalék körüli gazdasági növekedés fenntartása érdekében a költségvetés stabilitásának megőrzése mellett szükséges tovább erősítenünk a hazai bővülést lehetővé tevő folyamatokat. Éppen ezért a jövő évi büdzsé a családok támogatása mellett az eddig elért gazdasági eredményeink megvédéséről és a folytatódó adócsökkentésekről is szól. Ennek keretében a gazdaságvédelmi akcióterv néhány pontját szeretném megemlíteni.

Egyrészt a kormány célja a munkát terhelő adók fokozatos csökkentése, és ennek újabb lépéseként 2019. július 1-jével 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken majd a szociális hozzájárulási adó kulcsa. Érthetetlen számomra, hogy a Párbeszéd frakciója és egy DK-s képviselő ebben mit talált nem támogatandónak, azt gondolom, ezzel jelentősen tudjuk segíteni a magyarországi vállalkozások, munkaadók lehetőségeit. Ezáltal csak 2019-ben már 144 milliárd forintot, 2020-ban pedig további 156 milliárd forintot fogunk ott hagyni a vállalkozásoknál annak érdekében, hogy beruházzanak, fejlesszenek vagy éppen bért növeljenek, bért emeljenek.

A kisvállalkozásokat segítő kormányzati intézkedések részeként jövőre 13-ról 12 százalékra mérsékeljük tovább a kisvállalati adó, az úgynevezett kiva mértékét. Az adócsökkentés 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, és 5 milliárd forinttal támogatja ezeknek a vállalkozásoknak a működését.

Az adórendszer egyszerűsítése érdekében megszüntetjük jövőre az egyszerűsített vállalkozói adót, mivel a két kisvállalkozói adó, a kata és a kiva teljes egészében kedvezőbb adózási formát kínál a kisvállalkozásoknak. Jól látható, hogy az elmúlt években egyre inkább ezt választották a hazai kisvállalkozások.

A 100 millió forint éves árbevétel feletti vállalkozásoknak jövőre már nem kell adóelőleg-feltöltési kötelezettséget teljesíteniük, tehát a társasági adó, az innovációs járulék, valamint az energiaellátók jövedelemadója esetén nem kell december végén adóelőleg-feltöltést végezni, hanem csak a májusi adóbevalláskor kell az adót megfizetni. Ez azt jelenti egyébként, hogy azt az előző évi adót, amit a központi költségvetésnek kellene befizetni, a vállalkozás még öt hónapon keresztül használhatja.

A kormány a piac további bővülésének elősegítése érdekében döntött a reklámadó felfüggesztéséről, s mivel a magyar gazdaság egyik kiemelt szektora a turizmus, 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás áfakulcsa. Azt gondolom, hogy ez is egy nagyon komoly és jelentős segítség lesz az idegenforgalmi ágazat következő évekbeli fejlesztéséhez.

2020. január 1-jétől áfa-visszatérítési támogatás vehető igénybe majd kistelepüléseken. Amennyiben új lakóépület építése, használt lakóingatlan felújítása vagy bővítése történik meg, akkor 5 millió forint összeghatárig ez az összeg visszaigényelhető ebből a vásárlásból vagy építkezésből. Támogatjuk a munkásszállók kialakításának a kibővítését, idén ősztől már nemcsak az önkormányzatoknak, hanem magántulajdonú vállalkozásoknak is lehetősége nyílik arra, hogy munkásszállás-építési vagy -felújítási támogatást vegyenek igénybe.

A beruházásösztönző lépések jegyében pedig 500 millió forintról folyamatosan fogjuk csökkenteni a fejlesztési célú adókedvezmény igénybevételének a lehetőségét egészen addig, amíg kisvállalkozásnál 50 millió forint, közepes vállalkozásnál pedig 100 millió forint lesz ez az összeghatár.

Megnöveljük a különböző garanciaalapokat. 10 milliárd forinttal fogjuk növelni a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkéjét  ez már szerepel a benyújtott költségvetésitörvény-javaslatban , 5 milliárd forinttal pedig a mezőgazdasági ágazat hatékonyabb fejlesztését kívánjuk szolgálni azzal, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány tőkéjét növeljük. Emellett a mezőgazdasági területen 2020-tól évi 17 milliárd forint öntözési célú plusz költségvetési forrás szolgálja a magyar agráriumban rejlő lehetőségek hatékonyabb és biztonságosabb kiaknázását. Magyarországnak igenis célja kell legyen, hogy legalább olyan öntözési szintet érjen el, mint az Európai Unió átlaga, ehhez pedig ezen a területen is fejleszteni és beruházni kell.

Annak érdekében pedig, hogy minél eredményesebb és minél több kutatás valósuljon meg Magyarországon, 32 milliárd forint többletforrás garantálja a következő évben a kutatás-fejlesztés támogatását, ez tehát 150 milliárd forint fölé fog emelkedni.

Végül, de nem utolsósorban a gazdaságvédelmi intézkedések között két hete elindítottuk a magyar állampapír egy új formáját, amely jelentősen segítette, segíteni fogja azoknak a családoknak a megtakarítását, amelyek biztonságos és adómentes formát keresnek. Nagyon bízom benne, hogy a következő hetekben is folytatódni fog majd az ilyen típusú állampapír vásárlása a lakosság részéről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv mellett felhívjam a figyelmet még néhány további intézkedésre, amely szerepel ebben a költségvetésben. A vidék vonzerejének erősítése, a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a kistelepüléseken élő emberek életminőségének a javítása érdekében a „Magyar falu” program keretében folytatódni fog az ötezer fő alatti lakosságszámú kistelepülések megközelíthetőségének a javítása, tehát ezeken a településeken folytatni fogjuk a közutak és a közlekedési célú létesítmények felújítását.

Folytatódni fog a vidéki nagyvárosok modernizációját és versenyképességét erősítő, a kulturális vonzerejüket növelő és a vidéken élő magyar emberek életminőségét javító „Modern városok” program végrehajtása is. 2015-ben indult ez a program, körülbelül 4000 milliárd forint fejlesztés valósul meg ennek a programnak a keretében a 23 megyei jogú városban, ezt a következő évben is folytatni fogjuk.

Az infrastruktúra-fejlesztési program keretében folytatjuk az autópályák országhatárig való elvezetését, a régióközpontoknak pedig a gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolását, a térségi fejlesztési elemekre különböző közútfejlesztési programok, javaslatok szerepelnek.

(8.40)

A ma mintegy 1400 kilométeres magyar gyorsforgalmi hálózat teljes hossza az előttünk álló időszakban 2000 kilométer fölé nő. A hazai sztrádák nemzetközi hálózatba kapcsolódó, európai színvonalú hozzáférést biztosítanak majd az autósoknak és a fuvarozóknak. Az uniós társfinanszírozású vasúti projektek mellett, a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztésén felül, hazai költségvetési forrásból folytatódnak egyes vasúti beruházások, így például Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged, Szabadka térsége elővárosi közlekedésének a fejlesztése, a Közép-Duna menti térség vasúti felújításai, és a debreceni északnyugati gazdasági övezet kialakításával összefüggő vasúti fejlesztések szerepelnek szintén ebben a tervezetben.

A teljes foglalkoztatás elérése érdekében kormányzati cél a munkaerő-tartalékok mozgósítása azért, hogy többek között a pályakezdők, a jelenleg inaktívak vagy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb számban lépjenek be vagy térjenek vissza a munka világába. Ezt segíti a szakképzési rendszer megújítása, valamint az idegennyelvi oktatás módszertanának a fejlesztése.

Ismert önök számára, a kormány döntést hozott arról, hogy az idegennyelvi stratégia részeként a 2019-2020. tanévtől kezdve lehetőség nyílik a gimnáziumi és szakgimnáziumi 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országokba történő kéthetes kiutazására iskolai keretben, csoportos vagy egyéni pályázat révén. A versenyképes munkaerőpiaci kínálat egyik fontos tényezője ugyanis a megfelelően képzett és elismert munkaerő, ennek érdekében a szükséges teljes éves forrást is biztosítjuk 2020-ra. Mindezek mellett kiemelt célunk, hogy a bérek továbbra is növekedjenek annak érdekében, hogy aki akar és tud, az dolgozhasson, és a munkájából egyre jobban, egyre biztonságosabban tudjon megélni.

Tisztelt Ház! Összefoglalva, Magyarország belső növekedési motorjai stabilak, a gazdaság bővülési képességére a külső környezet változása jelenthet csak kockázatot. Előre tekintve láthatóak ugyanis annak a jelei  például a német gazdaság lassulásából, a brexit körüli problémákból vagy a kereskedelmi konfliktusokból adódóan , hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb ütemű bővülési periódus köszönthet be külkereskedelmi partnereinknél, ami szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét. A külső kockázatokra felkészülve a konvergenciaprogramban foglaltakhoz képest is tovább kívánjuk erősíteni a költségvetés egyensúlyát. Ha nehezebb időszak jön, akkor általában az a szabály, hogy az egyensúlyi tényezőkre koncentrálunk elsősorban, és másodlagosan a növekedésre, tehát ennek érdekében a következő évi költségvetést úgy nyújtottuk be, hogy a korábban tervezett 1,5 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycélnál kisebb, alacsonyabb, 1 százalékos költségvetési hiánnyal terveztük meg a dokumentumot, és ahogy említettem már az önök számára, a tartalékok összegét is nagyobbra húztuk, a bruttó hazai termék 1 százalékát teszi ki ez a tartalék.

Az óvatos és előretekintő fiskális szemlélet megerősítése a 2020-as költségvetésben olyan kiszámítható környezetet és stabil költségvetési keretet teremt Magyarországon, ami a világgazdaság lanyhulása mellett is garantálja a magyar emberek előrejutását, a családok támogatásának növelését, a vállalkozások fejlődését és többek között a béremelések folytatását 2020-at követően is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közszolgálati dolgozók munkájának elismerését az elmúlt években számos intézkedés erősítette, melyek jövőre is kiemelt hangsúly kapnak a költségvetésben. A kormány 2012 óta az ágazati sajátosságokat figyelembe vevő életpályák és bérintézkedések mentén rendezi a közszféra illetményhelyzetét. Ennek során átfogó életpályaprogramokat vezetett be például a pedagógusok, a rend- és honvédelmi hivatásosok, a kormánytisztviselők esetében, illetve egyéb olyan bérintézkedéseket hoztunk  ilyen például az egészségügy többlépcsős béremelése vagy az igazságügyi dolgozók illetményemelése , amelyekre sort tudtunk keríteni. Az egészségügyi ágazatban korábban végrehajtott béremeléseken túl egy újabb, többlépcsős bérfejlesztés valósul meg, aminek nyomán az egészségügyi szakdolgozók bére a 2018. évi bérükhöz képest 2022-re átlagosan 72 százalékkal emelkedik. A bérfejlesztési program keretében az állami, helyi önkormányzati, egyházi vagy vallási tevékenységet végző szervezet tulajdonában és fenntartásában álló védőnői szolgálatok által foglalkozatott védőnők már az idei év közepétől az egészségügyi szakdolgozókkal azonos mértékű bérezésben részesülnek. Rendelkezésre áll a forrás továbbá a rendvédelmi, igazgatási alkalmazottak illetményének növelésére, a bölcsődei humán erőforrás anyagi elismerésére és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetményemelés következő ütemére. Mindezeken túl a költségvetés számszakilag és szabályrendszerében is lehetőséget nyújt további ágazatokban egyéb bérrendezésekre 2020-ban.

Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a nyugdíjasok, nyugdíjak helyzetéről is. Az elmúlt években olyan gyakorlatot követtünk, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatok alakulásának, hiszen évtizedeken át dolgoztak ezért az országért, és nevelték gyermekeiket. Az aktív dolgozók sikeréhez hozzájárult a mostani nyugdíjasok munkája, amit mindenképpen el kell ismerni. A kabinet 2010-ben azt az ígéretet ette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek köszönhetően 2010-2018 között a nyugdíjak közel 30 százalékkal, egészen pontosan 29,8 százalékkal nőttek, a tartósan alacsony inflációnak kös zönhetően pedig a vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javult. A törvény tehát jövőre is garantálja az inflációkövető nyugdíjemelést, valamint a nyugdíjasok, az elmúlt évekhez hasonlóan, a gazdaság teljesítményének köszönhetően nyugdíjprémiumra is számíthatnak. Mindezek mellett biztosítjuk a nyugdíj mellett munkát vállalók jövedelmének szociálishozzájárulásiadó- és járulékmentességét is. Azt gondoljuk, hogy igen, az ő számukra is lehetőséget kell teremteni a munka világába való esetleges visszakapcsolódásra.

Tisztelt Ház! A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus tekintetében a kormány a hazánkat megillető európai uniós források célzott és hatékony felhasználását tűzte ki célul. Mindezzel összhangban 2018-ra az uniós támogatások döntő hányadát illetően a pályázatok lezárultak, a meghirdetett forráskeretekre a kedvezményezettek támogatási szerződésekkel rendelkeznek. 2019-től kezdődően a hangsúly ezeknek a projekteknek a megvalósítására, a kint lévő előlegek felhasználására helyeződik. Ezzel érhető el, hogy 2020-ban az uniós támogatások lehívása is fokozottabban haladjon előre. A strukturális, a vidékfejlesztési és a halászati, valamint az egyéb uniós támogatásokon keresztül közel 1700 milliárd forintot tervezünk kifizetni, és megközelítőleg 1500 milliárd forint uniós támogatás beérkezésével számolunk. A vissza nem térítendő támogatások mellett a korábbi pénzügyi időszakhoz képest nagyobb szerephez fognak jövőre jutni azok a pénzeszközök, amelyek többször kihelyezhetők, és hosszú távon nyújtanak biztos finanszírozási lehetőséget a vállalkozások fejlesztéséhez.

A helyi önkormányzatokról néhány mondatot. A helyi önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszere 2013-tól alapjaiban újult meg, az új, feladatalapú finanszírozás az elmúlt években bizonyította a hatékonyságát. A helyhatóságok feladatellátásához igazodó központi költségvetési források jövőre is maradéktalanul rendelkezésre állnak. Ezek főként a családok támogatásának helyi szinten biztosítandó alapjait jelentik, valamint a lakosság életszínvonalának a növelését szolgálják. Mivel a béremelési és adócsökkentési megállapodás az önkormányzatokat is érinti, a kormány a növelt bérek kifizetéséhez költségvetési támogatást nyújt. A minimálbér és a garantált bérminimum emeléseiből adódó illetménynövekedéshez a 2020-as költségvetésitörvény-javaslat tartalmazza a szükséges fedezetet. Az önkormányzatokat az egyes ágazati feladataik után megillető támogatások összege pedig több mint 23 milliárd forinttal növekedett.

Szóltam már arról, hogy a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen, hogy a vidéki települések támogatása és az egyre több helyben megvalósuló fejlesztés megtörténjen.

(8.50)

Ennek jegyében 2020-ban is a kormány támogatja a bölcsődék, minibölcsődék fejlesztését, a gyermekétkeztetést biztosító konyhák, étkezők, valamint egyéb önkormányzati feladatok megvalósítását. A gyermekétkeztetés  mint az önkormányzatok kötelező feladata  a működési és fejlesztési források bővülésének köszönhetően meghozta a kívánt eredményeket, egyre több, fejlett infrastruktúrával, berendezéssel rendelkező konyha biztosítja az egészséges táplálkozást a gyermekek számára. A gyermekétkeztetés finanszírozásával a bölcsődétől az iskoláig biztosítjuk a színvonalas étkeztetést és azt, hogy minden rászoruló gyermek legalább napi egyszer, már az iskolai szünidőkben is meleg ételhez jusson.

A bölcsődei rendszer működésére továbbra is jelentős forrás áll rendelkezésre, emellett tovább emelkedik a családi bölcsődék támogatása is. Ennek köszönhetően új, rugalmas rendszer fogja támogatni ezeknek a működését, a kistelepüléseken működő önkormányzatoknál pedig fontosnak tartjuk, hogy emelkedjen az ott dolgozók bére is. 2019-ben pályázati keretek között állt rendelkezésre ilyen típusú támogatás, ezt 2020-ban is beépítjük, a szerényebb anyagi helyzetű önkormányzatok is kiszámítható feltételek mellett dönthetnek a köztisztviselői állomány illetményéről.

Mindent egybevetve az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül több mint 2950 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több mint 735 milliárd forint támogatást biztosít.

Tisztelt Ház! Két rövid említenivalóm van még, az egyik a Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozik. Ennek a költségvetését szintén beterjesztettük az adott dokumentumhoz. Egyensúlyban van a költségvetés. Az Európai Unió, az Európai Bizottság megállapítása szerint a magyar nyugdíjrendszer stabil, kiszámítható alapokon áll és működik. Így tehát azt gondoljuk, hogy ennek a fenntartása pluszterhet a költségvetés számára nem jelent, egyensúlyi alapról van szó.

Az Egészségbiztosítási Alapnál a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolunk szintén. Ez az alap biztosítja azt, hogy a rokkantsági, rehabilitációs ellátások, csecsemőgondozási és gyermekgondozási díj, valamint a táppénzre fordított kiadási tételek megvalósuljanak. A természetbeni ellátások közül pedig a legjelentősebb kiadást a gyógyító-megelőző ellátás adja. Többletforrást fogunk biztosítani erre is a következő évben 155,6 milliárd forint értékben, és  ahogy erre már korábban utaltam  az egészségügyi bérintézkedések folytatásaként ez az alap tartalmazza a többletforrást az egészségügyi szakdolgozókat és védőnőket 2019 júliusától megillető 8 százalékos, továbbá a 2020. januári és novemberi újabb bérfejlesztések fedezetére.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett költségvetés, azt gondolom, azokat a lehetőségeinket és céljainkat veszi számba, amelyekkel rendelkezünk. Az elmúlt éveknek megfelelően arra törekszünk, hogy ezekhez a célokhoz közelebb jussunk. Ezek közül a legfontosabbnak a következő évre a családok támogatását gondoljuk, a családvédelmi akcióterv pontjainak megfelelően terjesztettük be ezt az anyagot. Kérem tehát önöket, hogy ezeket a pontokat majd megvitatni és támogatni legyenek szívesek.

Szeretném ezúton is megköszönni a Költségvetési Tanács véleményét, amely mindig segít abban, hogy még hitelesebb és még megalapozottabb legyen a dokumentum, és köszönöm az Állami Számvevőszék ellenőrzését is, hiszen ezzel is hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy önök számára megalapozottabb törvényjavaslat kerüljön benyújtásra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai