Készült: 2020.02.20.10:29:25 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Hargitai János (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 27:08


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Urak! A Jobbik, látom, keresi a hangját. Tegnap Kárpáti Anita az én értékelésem szerint az adótörvényekről reálisan beszélt… (Z. Kárpát Dániel: Legalább a neveket írd fel, ha kritizálni akarsz!) Bocsánat, Kőrösi Anita reálisan beszélt, megfogalmazott kritikai észrevételeket is, de alapvetően olyan tónusban beszélt, ahogy azokról az adótörvényekről lehet. Ma visszajött a Jobbik másik vezérszónoka, és elmondta azt, amit tőle évek óta hallunk. Majd a társadalom, az önök szavazói is eldöntik előbb-utóbb, hogy kinek van igaza. (Z. Kárpát Dániel: Ez nagyon szakmai érv!) Mert persze, amikor a költségvetésről beszélünk, akkor számokról is beszélhetünk, sőt beszélünk is számokról, csak ezeket sokféleképpen lehet értékelni, ezt én elfogadom. Hallottunk tegnap is egy értékelést, hallottunk ma is egy egészen más típusú értékelést. Azért mondtam, hogy keresik önök még az igazi hangjukat, de ez az önök leckéje.Amikor egy költségvetést tárgyalunk, akkor valójában költségvetési folyamatokat lehet csak elemeznünk. Tehát azt kell néznünk, hogy ez a 2020-as költségvetés hogyan illeszkedik abba a költségvetési folyamba, amit már az előző évek során megéltünk. És akkor itt térek ki erre a gondolatsorra is, amit az előbb Z. Kárpát Dániel mondott, hogy mi öt éve gyakorlatilag légvárakra építjük a költségvetést, elhangzik ez a vád, mert év közepén elfogadjuk már a következő év költségvetését, akkor, amikor még nincs meg az előző év zárszámadása. Igazat adnék neki, ha egyetlen példát tudna mutatni ebben az öt évben, hogy egyetlen számunk egyszer ne teljesült volna. Ha egyet tud mondani, akkor önnek már részben igaza lehet, de öt év alatt egyetlen ilyet se tudott felmutatni. Tehát szó nincs arról, hogy ezek a költségvetések légvárra épülnek, ezek öt év óta, sőt tíz év óta teljesülnek minden fő számot tekintve, és biztosak lehetünk abban, hogy ez 2020-ban, a most elfogadásra kerülő költségvetésben is így lesz.

Amikor azt állítom önöknek, hogy költségvetési folyamatokat kell elemezni, akkor ezzel azt is mondom, hogy csak úgy van értelme beszélni a 2020-as költségvetésről, ha megnézzük, hogy honnan indultuk 2010-ben. 2010 azért egy kapaszkodó, mert azóta tervezzük mi a költségvetést, és előtte megörököltünk egy valamifajta helyzetet, amire nekünk akkor reagálnunk kellett. Emlékeznek még, tisztelt képviselőtársaim, arra a helyzetre, hogy 2008 őszén csődbe került ez az ország. Ezt önök a túloldalon se vitatják. Akkor egy rendkívül gyorsan felvett hitel mentette meg az országot a konkrét csődhelyzettől. A konkrét csődhelyzet azt jelentette volna, hogy másnap a közszolgáknak nem tudnak fizetést adni, vagy nincsenek nyugdíjkifizetések. Ezt a Gyurcsány-Bajnai-kormány akkor egy gyors hitelfelvétellel elkerülte, ezt a drasztikus hitelt, amit akkor felvettek azért, hogy az országot megmentsék a csődtől, azóta az Orbán-kormányok visszafizették. Nyilvánvalóan a magyar gazdaság teljesítménye van természetesen emögött, a magyar adófizetők, a magyar emberek erőfeszítése van amögött, hogy vissza lehetett fizetni ezt a hatalmas összeget.

Akkor azt lehetett mondani, hogy az államháztartás minden egyes szereplője nyakig el volt adósodva. Nyakig el volt adósodva az állam, nyakig el voltak adósodva a vállalatok, nyakig el voltak adósodva az önkormányzatok és sajnos a családok is. Akkor is beszélhettünk a családok helyzetéről. A családokat az jellemezte, körülbelül egymillió családot, hogy devizaadósságban úsztak. Ezt az adósságtömeget, ezt az eladósodottsági helyzetet nyilvánvalóan kezelni kellett, és ezt 2013-ig különböző válságkezelő intézkedésekkel a magyar gazdaságpolitika, a magyar költségvetési politika teljesítette is. Azóta 2013 egy fordulópont ebben a költségvetési folyamban. 2013-at tekinthetjük egy olyan évnek, amikor már növekedési pályára tudtuk állítani a költségvetést. Tehát addig az addigi gondok kezelése folyt alapvetően, azóta pedig növekedési pályán van az ország gazdasága, az ország költségvetési helyzete.

Azt jól tudtuk 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, hogy az a gazdaságpolitika, az a költségvetési politika semmilyen szinten nem folytatható, amit önök képviseltek. Mert leegyszerűsítve, azzal számolt, hogy mások pénzéből éltek, kihasználva a világgazdaság akkori pénzbőségét, nyakló nélkül vettek fel hiteleket, máról holnapra éltünk, mások pénzéből éltünk, de előbb-utóbb, ahogy az a szocialistáknál, nemcsak Magyarországon, hanem mindig bekövetkezik, kifogynak ezekből, mások pénzéből, mások előbb-utóbb megunják azt, hogy nekünk nyakló nélkül hiteleznek, elbizonytalanodnak abban, hogy mi ezeket vissza tudjuk fizetni, behúzzák a féket, pénzcsapokat elzárják, és következik az a bizonyos csődhelyzet.

Na, ezzel szakítani kellett. Az Orbán-kormány azt mondta, hogy munkaalapú társadalmat kell építeni, szakítani kell azzal a folyamattal, hogy mondjuk, egy Csehországgal összevetve  ugyanakkora ország, mint mi, az akkori állapotokról beszélek , ott egymillió emberrel több dolgozik, mint Magyarországon. Egy szomszédos ország miért képes erre, mi erre miért nem vagyunk képesek? Mert az önök gondolkodásában akkor az volt, hogy a társadalom egy részét segélyen tartják, aprópénzekkel itt-ott vigasztalják őket, és majd csak lesz valami. Mi akkor azt mondtuk, Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése, hogy egymillió munkahelyet kell produkálnunk tíz év alatt. Én se hittem benne, hogy képesek leszünk. Húsz éve vagyok a költségvetési bizottság tagja, sokszor láttam korábban is nagyszerű mondatokat, elsősorban a szocialista kormányoktól, soha nem teljesült semmi, nem bíztam abban, hogy erre képesek leszünk. De ma, hála istennek, azt mondhatom, hogy abból az egymillió munkahelyből azóta 800 ezer munkahely lett, és ma már 4,5 millió ember dolgozik ebben az országban. Nyilvánvalóan ez a nagy fordulat jócskán szerepet játszik abban, hogy ma más gazdasági pozíciókkal, más költségvetési helyzettel számolhatunk egy költségvetés megalkotása során.

A bérek ott voltak, ahol. Bérekről mindig óvatosan beszél az ember, mert én mondhatok bérnövekedést, amit én a magyar gazdaság eredményének tekintek, de önök a túloldalon mindig tudnak egy nagyobb számot mondani. Tehát ezért az ember itt óvatos, de ha a realitásokat nézzük, az az egyetlen számadat, amit Varga miniszter úr az expozéjában elmondott, hogy ’10-hez képest, ’18-cal összevetve az átlagkereset 11 százalékkal nőtt, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy átlag magyar ember kapott, megtermelt egy plusz 13. havit magának.

(11.00)

Azt, amit önök elvettek, a magyar gazdaság ilyen szinten visszaadta a magyar embereknek.

Ha a 2020-as költségvetésre térek, mivel mégiscsak politikusok vagyunk, és nem csak közgazdászok, akik számokat mondanak, a 2020-as költségvetés kapcsán is azt kell mondanom, hogy folytatódik az a társadalompolitikai vízió, amit az Orbán-kormány 2010 óta képviselt. Ennek a társadalompolitikai víziónak a kulcsa, a lényege a családok megerősítése, a társadalom alapsejtjének erősítése, annak az alapsejtnek az erősítése, amit a világban lévő folyamatok minden módon rombolnak, azt a magyar gazdaságpolitika és a költségvetési politika erősíteni akarja. Akkor, amikor családokat erősítünk, én kereszténydemokrata politikusként azt mondom, hogy ez egy igazi kereszténydemokrata gondolkodás.

Az is kereszténydemokrata gondolkodás, hogy egy költségvetést nem légvárakra építünk. Óvatosan tervezünk, tudatosan tervezünk, és következetesen végrehajtjuk azt, amit a költségvetésben terveztünk.

Tartjuk a hiánycélt, nem úgy, mint korábban, hogy soha nem tartották a hiánycélt. Kár megemlítenem, már az ország tudja, minden évben tartottuk a hiánycélt. Most majd kitérek rá a későbbiek során, hogy 1 százalékra tervezünk, 1 százalék hiánycélra tervezünk. A maastrichti kritérium azt várja el tőlünk, hogy 3 százalék alatt tartsuk a hiánycélt. Mi már 1 százaléknál tartunk. De honnan indultunk? Én még emlékszem azokra a költségvetésekre, megint visszagondolva a Gyurcsány-kormány, Bajnai-kormány időszakára, amikor a hiánycél 8 százalék fölött volt. Ma 1 százalék hiánycélra tervezünk. Ezek óriási eredmények, és azért mondom, amikor költségvetési folyamatot értékelünk, akkor ezeket a számokat csak értékelni lehet.

Ahhoz, hogy a társadalompolitikai víziónkat, ami a családok megerősítését szolgálja, teljesíteni tudjuk, és ne csak egy évre tudjuk teljesíteni, hanem tartósan tudjuk teljesíteni, ezek a folyamatok, amelyeket mi elindítunk a családok megerősítése kapcsán, évről évre több pénzt igényelnek.

Ezt csak akkor tudjuk teljesíteni, ha a magyar gazdaságot olyan állapotban tartjuk, amilyen állapotban most van. És ha nehezedik is a világgazdasági környezet, ha lassulás következik be a világgazdaságban, ha Németország lassul, ha a brexit miatt kiszámíthatatlan folyamatok várnak valamilyen módon Európára, akkor is tartanunk kell tudnunk azt a növekedést, amit valamilyen módon elértünk, vagy ha szerényebben fogalmazok, azt a célt, amit szintén megfogalmaz a kormány, hogy lehetőleg 2 százalékkal jobban növekedjünk, mint az Európai Unió átlaga.

Boldogabbak leszünk, ha a 4 százalék körüli növekedési mutatókat, amit az utóbbi években produkálunk, tartani tudjuk. Még szebb lenne, hogyha az a növekedés, amit az első negyedévben produkáltunk, több mint 5 százalék, ilyen növekedési számokban lehetne gondolkodni. Tudom, hogy rövid távon nem realitás egy ilyen magas növekedésben gondolkodni, de talán azt a célt reálisan tűzhetjük ki magunknak, hogy az EU átlaga fölött 2 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság, mert ez tartósan felzárkózást jelentene Európa fejlettebb részéhez, és megteremtődnének évről évre azok a források a magyar gazdaságnak, tehát nem hitelfelvételekkel, hanem a gazdaság önerejéből előteremthetnénk azokat a forrásokat, amivel a társadalompolitikai víziónkat finanszírozni tudjuk hosszú távon is. Ugyanis családpolitikai támogatási rendszert bevezetni akkor van értelme, ha ezt hosszú távon csinálni tudjuk, márpedig ez mi hosszú távon akarjuk a költségvetésben is megvalósítani. Ehhez pedig egy stabil gazdaság kell. Erről szól, amiről majd beszélni fogok, nyilvánvalóan a gazdasági akcióvédelmi tervi gondolkodás és annak költségvetési lecsapódása, amivel el akarjuk érni, hogy azt a viszonylag kedvező magyar növekedést őrizni tudjuk és céljainkat finanszírozni tudjuk.

De az egésznek a hátterében ott van egy olyan kérdés is, amiről muszáj beszélnünk, ez a biztonság kérdése. Lehetnek nekünk társadalompolitikai vízióink, akarhatjuk, hogy működjön a magyar gazdaság  ha nem tudunk biztonságos Magyarországot teremteni, akkor ebből semmi nem lesz, ezért a biztonság egy kulcskérdés.

Mi azt az utat nem választottuk, amit Európa másik fele kínálna nekünk: ha kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok, akkor engedjük be a külföldieket, akár más kultúrákból. Mi azt mondjuk, hogy ez nem működik. Azt látjuk, hogy Nyugat-Európában sem működik. Mi ebből nem kérünk. Ezért építünk a magyar családok ösztönzésére, segítésére, a gyermekvállalás ösztönzésére. Amikor azt mondjuk, hogy nekünk a gyerek a legfontosabb, el akarjuk érni, hogy Európa is úgy tekintsen ránk, hogy ez az ország egy családbarát ország; még fontosabb az, hogy a saját állampolgárai ilyennek ítéljék meg Magyarországot.

Tehát mivel a biztonság ilyen szempontból felértékelődik, ezért biztonságosan kell tervezni, még konzervatívabb módon kell tervezni, mint ahogy eddig tettük. Erre már utaltam, hogy 1 százalék hiánycél van megcélozva a 2020-as költségvetésben, és az eddigi nagy tartalékokat további módon növeltük, és a GDP 1 százalékát tartalékként is megképeztük.

Biztonságon belül természetesen közbiztonságot is értünk, a honvédelem erősítését is értjük, a rendőrség erősítését is értjük, mindazokat a kérdéseket, amelyek megteremtik azt a biztonságos Magyarországot, hogy a külföldi tőke idejönni akarjon, befektetni akarjon, hogy továbbra is a világ viszonylatában is a tizedik legkedveltebb befektetési célország legyünk, és a többi, és a többi.

Ha a fő számokat csak felsorolom, miniszter úr is megtette, amire a költségvetés épül  amire én Z. Kárpát Dánielnek azt mondtam, hogy mindig teljesülnek tíz év óta ezek a fő számok, miért ne teljesülnének 2020-ban -: 4 százalék növekedési ütemről van szó, 2,8 százalék inflációs cél, 1 százalék hiány, amit már sokszor szóba hoztam, és 1 százalék tartalék.

Hogy ezek után a költségvetés legfontosabb kérdéséről beszéljek én is, néhány kérdés, ami a költségvetésünk magva, az a társadalompolitikai cél, ami a családok támogatását jelenti. A családokkal való, az emberekkel való konzultáció után megszületett a családvédelmi akcióterv, a 2020-as költségvetés pedig számokba öntve, törvénybe öntve azt a politikai célt, amit az akcióterv megfogalmazott a magyar családok elvárásainak megfelelően, az gyakorlatilag most visszaköszön a 2020-as költségvetésben.

A személyijövedelemadó-törvényben egy nagyon fontos változás lesz, én ezt lényegesnek gondolom, hogy a négygyerekes édesanyák életük végéig adómentességet fognak a jövőben élvezni. Ez 22 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek, de ennyi megtakarítást jelent a nagy, sok gyermeket vállaló családoknak. A 2020-as költségvetési évről beszélek. Aztán babaváró támogatás  csak felsorolásszerűen , családi otthonteremtési kedvezmény kibővítése, második gyerek után járó jelzáloghitel-csökkentés, és a már mások által is szóba hozott 2,5 millió forintos, nagycsaládosokat érintő autóvásárlási támogatás. Ezekre mind-mind fedezetet biztosít a 2020-as költségvetés.

Ha nagy számot akarok mondani, hogy összességében mit költünk családtámogatásra, akkor ez a szám a 2020-as költségvetésben 2200 milliárdnál is több. Tegnap is, a jelenleg folyó költségvetést értve a tegnap alatt, GDP-arányosan a magyar kormány költötte a legtöbbet családtámogatásokra. Ez egy év alatt több mint 200 milliárd forinttal tovább növekszik. Ezért mondtam azt, hogy ez egy olyan rendszer, amit elindítottunk, ami éveken keresztül egyre több pénzt igényel, és ezt csak a gazdaság egyre növekvő mértékéből, rendszeréből tudjuk kitermelni.

Itt jön akkor számításba a gazdaságvédelmi akcióterv, amit azért hív életre a kormány, és azért önti a költségvetés számaiba, mert meg akarjuk őrizni azt a gazdasági helyzetet, amit sikerült elérnünk. Főleg 2010-hez képest ez egy nagyon fényes helyzet, tehát a szocialista kormányok hátrahagyott hagyatéka után egy viszonylag kedvező helyzetben van a magyar gazdaság. De ahhoz, hogy ezt őrizni tudjuk, gazdaságpolitikai intézkedésekre is szükség van.

Ezekről már tegnap az adótörvények vitája során nyilvánvalóan beszéltünk, hisz alapvetően az adótörvény az, ami a költségvetés bevételi oldalát megalapozza.

(11.10)

Itt most csak röviden, felsorolásszerűen a legfontosabb intézkedések: a szociális adó 2 százalékpontos csökkentése már a folyó költségvetésben 144 milliárd megtakarítást jelent a vállalkozásoknak, 2020-ban 156 milliárd megtakarítást hoz ez a vállalkozásoknak. A kiva, a kisvállalkozásokat érintő adó 1 százalékpontos csökkenése is szerepel a költségvetésben, 13-ról 12 százalékra csökken ez az adó. A reklámadót átmenetileg megszüntetjük. A turizmus áfáját a legmagasabb adókulcsból az 5 százalékos kedvezően adózó kulcsba tesszük.

Kistelepülések. Ez egy kicsit válasz akar lenni megint a jobbikos képviselő felvetésére, aki minden alkalommal a bérlakásprogramot hozza szóba. Z. Kárpát Dánielt és másokat is várunk a kistelepülési világban, ahol mi is élünk: nagyon kedvező feltételeket kínál az állam nemcsak egyszerűen egy bérlakás megszerzésére, hanem a saját lakás megszerzésére. Ötmillió forintig még az áfát is visszakapja Z. Kárpát Dániel, ha Baranyában a 3. számú választókerületben keres életlehetőséget magának.

Kutatás-fejlesztésekre 150 milliárd forintot biztosít ez az akcióterv, ez 32 milliárddal több, mint amennyi erre eddig jutott.

A szuper államkötvény sikerességéről én most nem akarok hosszan beszélni, bár szívesen megemlítem ezt is. Azt mondtam, hogy a magyar családokat valamikor az jellemezte, hogy nyakig úsztak az adósságban, az volt az a tragikus helyzet, ahonnan indultak. Ma a magyar családok államkötvényeket vásárolnak. Tudom, hogy nem minden család, nem akarok demagóg lenni! Tudom, hogy nem minden család. De mégiscsak a magyar családok vásárolnak ma tömeges mértékben államkötvényeket.

Nem a külföldieknek vagyunk kiszolgáltatottak, ha már adósságunk van, hogy csak a csillagokban lévő magyar államadósságot, a 83 százalékot említsem, ahonnan indultunk. Ma 70 százalékról beszélünk. Ha két év költségvetésére előtekintünk, akkor már hatvan-valamivel fognak kezdődni a számok. A maastrichti kritérium 60 százalék elérését várná el tőlünk. El tudták volna képzelni 2010-ben, amikor nyakig úsztunk az adósságban, hogy majd kilenc év múlva arról beszélünk, hogy ezt az adósságot kinőhetjük? Persze, visszautalhatok megint a jobbikos vezérszónok mondataira, hogy abszolút számot illetően még mindig nő a magyar államadósság, és ő azt szeretné, ha nem így lenne. Én is ezt szeretném. De ez illúzió! Kinőni lehet csak ezt a magyar államadósságot. Attól, hogy egyre inkább teljesít a magyar gazdaság, hogy egyre nagyobb lesz a GDP; az a felhalmozott államadósság, amit megörököltünk, tisztelt szocialisták, önöktől, azt kinőjük, és a GDP arányában egyre kisebb lesz. Én boldog vagyok e tendenciák láttán. Nyilvánvalóan ő is, csak hát miért mondaná el a realitásokat, miért ne az adósság abszolút számáról beszélne. Nyilvánvalóan az Európai Unió kritériumrendszere is azt várja el tőlünk, hogy GDP-arányosan csökkenjen az államadósság, és ez, hála istennek, ütemesen csökken. Ez a reális költségvetési tervezés eredménye, a tudatos költségvetési tervezés eredménye, és még inkább annak az eredménye, hogy ez a kormány be is tartja a költségvetési törvényt, és tudatosan törekszik az államadósság leszorítására.

Ugye, említettem azt, hogy mindennek az előfeltétele a biztonság, ezért a biztonságra költeni kell. Varga miniszter úr úgy fogalmazott  a költségvetés kiadási oldalát villantom fel , hogy minden lehetséges kiadási tétel, amire egy állam költ, növekedett, így a biztonságot jelentő rendőrségi költségvetés, honvédelmi költségvetés is jelentősen növekedett. (Demeter Márta: Helyes!)

De hogy ne csak a biztonság körében mozogjak, néhány számadat. A családokra, mint már mondtuk, több mint 220 milliárddal többet költünk a kiadási oldalon. 48 milliárddal többet költünk, mint a folyó költségvetésben, ’19-hez viszonyítva 48 milliárddal többet fogunk költeni oktatásra, 184 milliárddal több jut az egészségügyi kiadásra. A bérek természetesen fontosak. Nem elégszünk meg azzal a bérszínvonallal, ahol ma ez az ország tart, bár itt is jelentős elmozdulások vannak. A következő évben a közszférában, tehát ahol az állam generálja a béreket, bérekre 238 milliárddal költünk többet, biztonságra pedig összességében 174 milliárd forinttal költünk többet.

Néhány dolgot a fejlesztésekről. A vidéki világ várja ezeket a mondatokat, amit itt el kell mondanunk. Azt, hogy a „Modern városok” program folytatódik a maga 4000 milliárdos költségvetésével, azt természetesnek tekinthetjük, hisz ez a folyamat évek óta megy. De a „Magyar falu” programot a most folyó költségvetésben vezettük be, és a most folyó költségvetésben a tartalékból van ez finanszírozva. Ez azt is jelentette volna vagy jelenthetné, hogy ha a jelenleg folyó költségvetés számai nem úgy teljesülnek, ahogy ezt a kormány elvárná, akkor nyilvánvalóan ilyen esetben csak a tartalékhoz tud nyúlni, és borulhatna a „Magyar falu” program.

Látjuk az idei év költségvetési reálfolyamatait, nincs ilyen veszély. A tartalékból az idei évben azt a 150 milliárdot, amit a magyar falvakra szánunk, finanszírozni tudjuk. A 2020-as költségvetésben már nem a tartalékból fizetjük ezt a programot, hanem beépültek a költségvetésbe. Itt csak a nagyságrendeket illetően elmondom, hogy ez továbbra is egy 150 milliárdos tétel lesz; ahogy idén is közutakra körülbelül 50 milliárdot költünk, ez így lesz majd a következő költségvetési időszakban. Aki ismeri a magyar vidéket, tudja, hogy ez nagyon fontos. A településeken a fejlesztéseket tekintve szép folyamatok tudtak már eddig is megvalósulni, de ha a falvakból ki kell mozdulnunk és odébb kell mennünk a járásszékhelyre vagy egy másik településre, akkor lehetetlen útviszonyokat kell leküzdeni, ezért a közútfejlesztési program rendkívül fontos. Ezt a polgármesterek egyébként első helyen igénylik is mindig.

A falusi CSOK megint a családokat illeti. Visszautalok arra, amit Z. Kárpát Dánielnek üzentem, hogy nem egyszerűen bérlakások, hanem normál lakásviszonyok megteremtése viszonylag kedvezően megtörténhet a magyar vidéki világban. Ez 50 milliárd forinttal lesz támogatott. És az az intézményfejlesztés, ami nagyon sok programon keresztül Gyopáros Alpár kormánybiztos irányításával ebben a költségvetési évben is folyik, az a jövő költségvetési évben is 50 milliárd forint erejéig folytatódik.

Az autópálya-programban nyilvánvalóan megint csak utakról van szó. Fontos, hogy eljussanak az autópályák az országhatárig, hogy ez a program folytatódjon. Erre a költségvetés 2020-ban is megteremti a feltételeket, és hazai forrásból vasútfejlesztésekre is jut.

Még hosszan lehetne beszélni a költségvetésről. Azzal zárom a gondolataimat, hogy visszaidézem önöknek azt, amit már említettem, hogy egy költségvetés a kormány, a parlamenti többség társadalmi vízióját akarja megvalósítani. Ez a társadalmi vízió, amit mi következetesen képviselünk, a családok megerősítését jelenti, ez áll a költségvetés középpontjában. Ehhez meg akarjuk teremteni az aktuális világgazdasági helyzethez igazodóan a gazdasági feltételeket, és mivel tudjuk, hogy mindennek hátterében egy biztonságos Magyarország kell hogy legyen, hogy mindezek megvalósuljanak, ezért költünk a biztonságra is. Ez egy konzervatívan megtervezett költségvetés, amelynek társadalmi, politikai céljai lelkesítenek minket, a KDNP-frakcióban lévőket. Ezért azt javasoljuk a túloldalnak is (Arató Gergely: Legyünk mi is lelkesek?), ahogy tegnap a jobbikos vezérszónok asszony tette  remélem nem ártok ezzel neki, hogy már sokadszor említem (Arató Gergely: De!) , keressék meg azokat a pontokat, amelyek a költségvetésben támogathatók. Tudom, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy a végén a költségvetést is megszavazzák, de legalább beszéljünk reálisan azokról a társadalmi és költségvetési folyamatokról, amelyek kapcsán egy költségvetésről beszélni lehet. Ha így egymást segítjük a gondolkodás szintjén, akkor már megérte itt órákat időznünk egymással. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai