Készült: 2020.02.20.22:53:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 108. felszólalás
Felszólaló F Kovács Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:53


Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

F. KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a 2020-as költségvetés érdemi részére rátérnék, néhány képviselőtársamra szeretnék reagálni. Bencsik János képviselő úr, ahogy itt az előbb megszólalt, vizionálta az egészségügy összeomlását. Én javasolnám neki, hogy legyen nyitott a világra, utazzon, először ne nagy léptékkel, talán Budapestről lépjen ki 160 kilométerre Karcagra. Megnézhet egy olyan kórházat, ami jó állapotban van, a dolgozók kitűnően dolgoznak, néha erőn felül is. Az elmúlt tíz évben megújult a mosoda, a konyha, az egész fűtési rendszer, megújult a szigetelés, a pszichiátria épülete, az ápolási osztály, új CT-berendezés került a kórházba, új műtőszárny, sürgősségi betegellátás, és olyan, csak egyedül Budapesten a Heim Pál Gyermekkórházban lévő gyermekbarát és szülőbarát szállodai hotelszárny került megépítésre, ami olyan, mint egy kis hotel, mint egy kis panzió. Tehát az egészségügy fejlesztésére az elmúlt években kitűnő példa van.

A másik dolog: Gyurcsány Ferenc képviselő úr, aki egy rövid időt töltött itt a parlamentben, kinyilatkozott, és néhány dolgot mondott, például azt, hogy kevesli a dolgozók fizetését. Ez így igaz, lehetne még jobban emelni, lehetne az éves 10 százalékos reálbér-növekedésnél még nagyobb. De megkérdeztem volna, hogyha hajlandó lett volna itt maradni a parlamentben Gyurcsány Ferenc képviselő úr, hogy ő mennyit fizet az ő alkalmazottainak, emeltee az átlagbér-növekedésnél jobban a dolgozói fizetését. Azt mondta, hogy az szja-t többkulcsossá kellene átformálni, hiszen a magasabb jövedelműeket jobban kellene adóztatni. De azt nem mondta, hogy ő nem személyi jövedelemadóból veszi ki a jövedelmét, hanem a cégei osztalékából. Nem az osztalékjövedelmek jobban megadóztatását mondta. Tehát ez olyan, hogy bort iszik, és vizet prédikál.

A másik, ami megdöbbentő volt, Varju László képviselő úr, aki olyan közgazdasági hasonlatot használt, hogy a magyar gazdaság teljesítményét a paprikás krumpli előállítási árához hasonlította, hogy a krumpli, azaz a burgonya most sokba kerül, tehát drága a paprikás krumpli, rosszul teljesít a gazdaság. Az ilyen képviselő valószínűleg nemhogy a költségvetéshez nem ért, de a reálpiaci kofafolyamatokhoz sem, mert a zöldségeknek egyszer magasabb az ára, amikor kevés van belőlük, amikor sok, pedig alacsony. Tehát megdöbbentő volt ezeket a hasonlatokat hallgatni. Nem csodálkozom azon, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején majdnem  majdnem?  teljesen összeomlott a magyar költségvetés, és az IMF-hez kellett fordulni segélyért. Elöljáróban ennyit.

Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselők! Én először is szeretnék gratulálni a magyar kormánynak. Szeretnék gratulálni, és nem elsősorban a költségvetéshez, hiszen egy költségvetést elkészíteni talán nem is egy olyan nehéz dolog. Nem a költségvetést előkészíteni és elkészíteni nehéz dolog, hanem a gazdasági alapját megteremteni, ahhoz kell igazából hozzáértés, szakmai gyakorlat, és ahhoz kell igazából tudomány. Ez a költségvetés azért jó költségvetés, és azért jók ennek a költségvetésnek a számai, mert erős gazdasági alapja van, és ezt az erős gazdasági alapját ez a kormány teremtette meg. Ez a kormány teremtette meg azt, hogy bővülő forrásokkal, csökkenő munkanélküliséggel, emelkedő reálbérrel tudunk számolni minden évben a költségvetésben. Ezért könnyű dolga van talán most a minisztériumnak egy költségvetést elkészíteni, hiszen a gazdasági alapja stabil.

És mit várunk egy költségvetéstől? Mi várhat el a magyar parlament és Magyarország, az itt élő emberek egy költségvetéstől? Legyen stabil alapja, amire lehet támaszkodni. Nézzen és tekintsen a jövőbe, amiben lehet bízni. Ez a költségvetés a jövőre tekint, hiszen figyel a családokra, figyel a gazdaság teljesítményére, figyel arra, hogy innovatív legyen, figyel arra, hogy hatékonyabb legyen, és figyel arra, hogy fenntartható legyen.

Figyel arra, hogy ha akár bármilyen baj megtörténhet, hiszen a gazdaság, a világgazdaság bármikor fordulhat, a gazdaságban ciklikusság van, és ez a ciklikusság akár negatív irányba is fordulhat, hiszen a világgazdaságban a kereskedelmi háborúk, a nyugati partnereink, európai partnereink gazdasági csökkenése, gazdasági visszaesése ránk is hatással van. Ez a költségvetés erre is figyel. Arra is figyel, hogy mi van akkor, hogyha baj van. Figyel arra, ha a magyar költségvetés nehezebb helyzetbe kerül.

Régi bevált recept, amit a szocialisták, a Gyurcsány-Bajnai-kormány megoldott: bajba kerültünk, szaladtunk az IMF-hez hitelért. Mit csinál a mostani kormány? A mostani kormány gazdaságvédelmi akciótervet léptet életbe, amiben figyel arra, hogy a magyar gazdaság, amikor probléma van, akár nagyobb kitettségbe kerül a magyar gazdaság, akkor legyen mihez nyúlni. Ez a költségvetésnek egy nagy előnye.

Mi az, amire még figyel ez a költségvetés? Figyel arra, hogy azokat a területeket is fejlessze, amelyek évtizedeken keresztül hátrányosan lettek érintve, hiszen tudjuk azt, hogy az országban vannak gyorsabban fejlődő és kevésbé fejlődő régiók. Az országban van úgymond belső periféria, ahol kevesebb beruházást, kevesebb külföldi beruházást, kevesebb új munkahelyet, kevesebb gazdasági fejlődést tudunk kimutatni.

(20.10)

Ezek a belső perifériás részek azok a részek, ahonnan eláramlik a fiatalság, ahonnan a dolgozók elmennek nagyobb városokba, jobban prosperáló térségekbe. A kormány nagyon jól vette észre, hogy a „Magyar falu” programmal fejleszteni kell ezeket a térségeket. Fejleszteni kell azokat a térségeket, amelyek eddig hátrányt szenvedtek. Nem szabad, hogy kiürüljenek Magyarország különböző régiói. Nagyon jó kezdeményezés a falusi CSOK. De itt a kormány ne álljon meg! Hiszen nemcsak falvak vannak, nemcsak nagyon kis lakosságú települések, hanem ezekben a régiókban vannak kisebb városok is, amelyek ugyanezzel a problémával küszködnek. Tehát ha a kormány készít egy tanulmányt, hogy ezeket a vákuumban lévő régiókat, ezeket a belső perifériákat hogyan lehetne újból élettel megtölteni, hogyan lehetne ezeket a régiókat a gazdaság fejlődéséhez hozzákapcsolni, én egy ilyen régióból, ilyen választókörzetből jövök, és lenne is egy konkrét javaslatom.

Ebben a régióban, ebben a választókörzetben ott van a Tisza-tó. A Tisza-tó egy pontos és jó példája lehetne annak, hogy hogyan lehet fejleszteni a gazdaságot. Tavaly volt 40 éves a Tisza-tó. Az ország egyik legkomplexebb területe, legkomplexebb régiója. Több mint 40 évvel ezelőtt létrehozták azért, hogy elektromos áramot termeljen a kiskörei erőmű, öntözővizet biztosítson azoknak a mezőgazdasági területeknek, amelyek a Tisza-tó környékén, a Jászsági- és a Nagykunsági-főcsatorna területén vannak. Árvízvédelmi szempontból is nagyon fontos. Ökológiai szempontból kiemelkedő. Most a gazdaság szempontjából a turizmusban pedig élen jár. Országosan évről évre a vendégéjszakák számában elöl jár, és sokkal jobban meghaladja az országos vendégéjszaka-növekedési átlagot. Tehát turizmusban az ország egyik legfontosabb turisztikai régiójává tud válni.

A kormánynak köszönhetően tavaly kiemelt turisztikai régió lett a Tisza-tó a Hortobággyal, Hajdúszoboszlóval és Debrecennel együtt. Ezt a folyamatot kell folytatni. Örülök, hogy itt van államtitkár úr az Innovációs Minisztériumból, hiszen van egy kitűnő kezdeményezés, a Magyar Tudományos Akadémia tagjaival egy olyan programhoz kezdtünk hozzá, amely illeszkedik a kormány elképzeléseibe. (Bencsik János: A kutatóintézetek kiszervezése!) Gyakorlati munka, gyakorlati eredményt hozó munka. Vízügyi, ökológiai, gazdasági, természetvédelmi szakemberekkel egy Tisza-tó-programot készíteni, egy Tisza-tó tudományos munkát letenni, hogy hogyan lehet fejleszteni ezt a régiót 5-10-15-20 év múlva. (Bencsik János: Mészáros Lőrincnek kell adni!)

Kérem a kormányzatot, hogy lehetőség szerint támogassa ezt a kutatómunkát, támogassa ennek a régiónak a fejlesztését, hiszen példát tudunk mutatni arra, hogy a belső periférián lévő települések, belső periférián lévő régiók hogyan tudnak kitörni, hogyan tudnak csatlakozni ahhoz a nagyon jól kitapintható fejlődéshez, ami Magyarország nagyon sok régiójában megvan.

Tehát gratulálok a kormányzatnak, gratulálok ehhez a költségvetéshez, de igazából ahhoz gratulálok, hogy ennek a költségvetésnek a stabil, kiszámítható és jövőbe tekintő gazdasági alapjait lefektette. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  108  Következő    Ülésnap adatai