Készült: 2020.02.23.12:31:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 104. felszólalás
Felszólaló Dr. Bajkai István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:50


Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára tudják, szűkebb pátriám, választókerületem Budapest belső része, Erzsébetváros és Terézváros, amely a legsűrűbben lakott városrész itt a fővárosban. Ebben a szűkre szabott városrészben ugyanakkor rendkívül gazdag, színes, pezsgő, virágzó egyházi élet és vallási közösségek élete is megvalósul. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, hisz a 2020. évi költségvetés kapcsán az egyházakról, az egyházak részére nyújtott támogatásokról szeretnék néhány szót ejteni. Fontosnak tartom elmondani bevezetésképpen, hogy nemcsak lelkigyakorlatok kapcsán, hanem más alkalmakkor is rendszeresen tartom a vallási közösségekkel és az egyházi vezetőkkel a kapcsolatot, és teljesen egyértelműen elmondják, mindannyian tudjuk, érezzük, látjuk, tapasztaljuk, hogy az egyházi élet, a vallási közösségek élete soha nem látott virágzáson megy keresztül; hogy kiemeljem például zsidó honfitársainkat is, ellentétben más, például franciaországi eseményekkel, vallás- és lelkiismereti szabadságukat biztonsággal, békében megélve tudják életüket élni itt Magyarországon és Budapesten. Azért tartom ezt fontosnak elmondani, mert az egyházi közösségek tagjai és vezetői fogalmaznak így, hogy Magyarország abban a világban, abban a véres világban, ahol a kereszténységet a leginkább üldözik, számukra a béke és a biztonság szigete, nemzetközi szóhasználatban safe harbour, biztonságos, hullámmentes és szélcsendes kikötő.

Az Alaptörvényünk VII. cikkének (4) bekezdése kimondja, idézem: „Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek.” Az egyházi törvény bevezető része, preambuluma leírja az egyházak szerepét a magyar társadalomban, és ezzel rávilágít arra, hogy miért van szükség az egyházak, különösen az egyházi intézmények támogatására. Szintén idézem: „A Magyarországon működő vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői, amelyek hitéleti tevékenységük mellett nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, környezetvédelmi, sport- és más tevékenységükkel, valamint a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében.” Az előbb idézett preambulumrész nemcsak egy úgymond vágyvezérelt, hangzatos megfogalmazás, hanem az egyházak társadalmunkban betöltött szerepének és súlyának megfelelő megállapítás.

Egy 2018-as felmérés szerint a magyar emberek 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet, a keresztény kultúrát. Az emberek több mint 55 százaléka valamilyen felekezethez, többnyire a történelmi keresztény egyházak valamelyikéhez tartozónak vallja magát. A társadalmi bizalom, illetve a társadalmi igény meglétét jól mutatja, hogy töretlen az érdeklődés az egyházi iskolák, illetve az egyházi fenntartású szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények iránt. 2010 óta megduplázódott az egyházi fenntartású óvodákban, általános és középiskolákban tanulók száma  ma már körülbelül 220 ezer diákról beszélhetünk, ez körülbelül 13,9 százalék az egészhez képest , és a szociális ellátások terén, hála istennek, 11,5 százalékról 23,3 százalékra nőtt az egyházi jelenlét.

Ahogy az Alaptörvény fogalmaz: az állam és a vallási közösségek különváltan működnek, éppen a különvált működésből adódik az együttműködés szükségessége, a közösségi célok elérése érdekében történő közös erőfeszítés.

Sajnos, nem minden időszakban tekintette az állam valódi partnerének a jelentős társadalmi feladatokat teljesítő egyházakat. Az MSZP-SZDSZ balliberális kormányok azt sem adták oda az egyházaknak, egyházi intézményeknek, ami a vatikáni megállapodás alapján járt volna, sokszor veszélyeztetve ezzel az adott egyházi intézmények működését, kockáztatva az iskolai tanítást vagy a szociális ellátások biztosítását.

A Fidesz-KDNP-pártszövetség vezette kormánynak 2010 után ezen a területen is jelentős lemaradást kellett orvosolnia, illetve az addigi rombolást helyreállítania. Az egyházi támogatásoknak köszönhetően a Fidesz-KDNP-kormányzás alatt több mint száz új templom épült, és közel 3 ezer templom újult meg nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát-medence magyarlakta területein. A templomok, egyházi iskolák és más egyházi épületek felújítása egyszerre szolgálja a vallási és egyházi közösségi életet, a kulturális értékőrzést, de pozitív hatással van a települések arculatára, a turizmus növekedésére is. Itt kell megjegyezni, hogy a nyugati társadalmak és vezetőik a vadliberalizmus és az iszlám térhódításának engedve felelőtlen módon hagyják ezeket a csodálatos épületeket lerombolni, eladni, elpusztulni, segítségre vágyó honfitársaikat segítség nélkül hagyva, szinte az utcán éhezve lelki szükségleteiket is tekintve.

A templom a keresztény kultúra és közösség egyik meghatározó szimbóluma a magyar emberek számára, hiszen önazonosságunk egyik meghatározó jelképe, ezért is kötelességünk róluk gondoskodni. Nagyon fontosnak találom ebben az értékválságban lévő mai világban a különböző korosztályokat megszólító egyházi közösségi programok támogatását. Több ezer hittanos, családos vagy cserkésztábort, lelkigyakorlatot vagy zarándoklatot támogattunk, amelyek hozzájárulnak a helyi közösségek megerősödéséhez.

(19.40)

A Fidesz-KDNP pártszövetség a jövőben is folytatni kívánja az egyházakat a nemzet megújulásában partnernek tekintő politikáját, így a területre a 2020. évben is jelentős forrás jut. A 2020-as költségvetési törvényben több mint 65 milliárd forint az egyházi célú alaptámogatások keretösszege.

A számok önmagukért beszélnek: az egyházak támogatása 2010-hez képest több mint 2,8-szeres emelkedést jelent, azaz a 2010. évi támogatások 277 százalékát kapják az egyházak 2020-ban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2011-2018 közötti időszakot értékelve megállapítható, ahogy azt az előbb elmondtam, több mint száz új hazai és külhoni magyar templom épülhetett, valamint közel háromezer hazai és külhoni templom újulhatott meg, továbbá számos plébánia, parókia, egyházi közösség felújítására vagy megépítésére kerülhetett sor, valamint jelentős előrelépés történt az egyházi iskolák és szociális intézmények felújítása terén.

Jelenleg is számos egyházi építkezés és felújítás van folyamatban, bárhol járunk az országban, Budapesten, szinte mindenütt láthatunk felállványozott egyházi épületeket. Szeretnék néhány példát felsorolni a támogatások felhasználására.

Ha megengedik, akkor a katolikus egyházzal szeretném kezdeni. A kormány 2017 óta több mint 24 milliárd forint összegben támogatta a 2020. évi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítését. Ez a katolikus egyház egyik legjelentősebb világeseménye, komoly vallási, kulturális és diplomáciai esemény, amely ismét Magyarországra irányítja majd a világ figyelmét, egyúttal kifejezi a kereszténység iránti elkötelezettségünket.

A református egyház meghatározó oktatási intézményeinek támogatására áttérve: szükség volt 3 milliárd forint összegre, amelyet a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégiumnak szántunk, valamint a Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumnak. Aki járt ezekben a gimnáziumokban és intézményekben, az láthatta, hogy a magas oktatási színvonal mellett az épületek állapota erős eltérést mutatott.

Szeretném folytatni a sort az evangélikus egyház támogatásával. A békéscsabai Nagytemplom, amely Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, annak a felújítására a kormány 550 millió forintot biztosított.

A zsidó felekezetek támogatása során a Mazsihisz a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítására 717 millió forintot, az EMIH pedig a budavári zsinagóga felújítására 14,9 millió forintot kapott.

Kiemelt turisztikai beruházások céljára is kerültek felhasználásra támogatások, például a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátságának fejlesztési támogatására a 2017. és 2019. években összesen 4,5 milliárd forint, míg az Esztergomi Bazilika Főszékesegyház rekonstrukciója első ütemének támogatása szintén megközelítette a 4,5 milliárd forintot.

Az egyházi közfeladat-ellátási és közösségi célú beruházások előirányzati sor újonnan épült be a költségvetésbe 12 milliárd forint keretösszeggel. Ezzel a katolikus óvodafejlesztési programot kívánjuk támogatni, de a szakterület célja az új sor nevesített megjelentetésével a törvényben az, hogy felhívja a figyelmet az egyházak által ellátott közfeladatok intézményi, infrastrukturális fejlesztésének szükségességére, és hosszú távon biztosítsa a hitéleti tevékenységtől elkülönülő forrásigényt.

A külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatása előirányzati sor is tartósan beépült 500 millió forint keretösszeggel. Ezzel támogatni kívánjuk a külhoni és a diaszpórában élő magyarság identitásának és kultúrájának megőrzésére irányuló hitéleti, közösségszervezési, szemléletformáló és tradíciómegtartó tevékenységét. A külhoni magyarok identitásának megtartásában kiemelt jelentősége van az egyházak szolgálatának, azon belül is az anyanyelvű igehirdetésnek, hitoktatásnak és lelkigondozásnak.

A 2020. évi költségvetés a családok költségvetése, amely az egyházi szakterületen is érvényesülni fog, így az egyházi közösségi célú programok támogatása előirányzati sor 650 millió forint összegű alapkeretéből kiemelten kívánjuk támogatni az egyházak által szervezett családos táborokat, amelyek értékes időtöltést, fizikai és lelki feltöltődést és hatékony közösségépítést jelentenek minden generáció számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megismerve a tervezett költségvetés egyházakat érintő sarokszámait, megállapíthatjuk, hogy a kormány ismét partnerként tekint az egyházakra, és minden támogatást megad a részükre annak érdekében, hogy a vállalt társadalmi feladatok ellátásához szükséges anyagi és infrastrukturális háttér biztosítva legyen a részükre és ezáltal a társadalmi feladatokban érintett magyar lakosság számára egyaránt.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, és ezúton kérem önöket a költségvetés elfogadására. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  104  Következő    Ülésnap adatai