Készült: 2020.04.09.23:26:33 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2019.06.19.), 88. felszólalás
Felszólaló Boldog István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:52


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedje meg, államtitkár úr, hogy önnek és a kormánynak gratuláljak. Kilenc éve ülök itt költségvetési vitán, de ilyen unalmas költségvetési vita még nem volt. Úgy látom, hogy az ellenzék belátta, hogy ez a költségvetés jó, hiszen a jobbikos képviselőkön kívül, akik ülnek itt hárman, és Tordai Bence jegyző úron kívül az összes ellenzéki képviselő már hazament, nem vesznek részt a vitában. Látszik, hogy belefáradtak ebbe a vitába. Úgy látszik, hogy bár vannak érveik, és nem értenek mindennel egyet, de mégis úgy látják, hogy ez egy jó költségvetés, és én ezt meg tudom erősíteni. Ez a költségvetés egy erős és jó költségvetés, amelynek van olyan sora, ami 30 éve másodszor fordul elő, ez pedig a magyar falvak programja, amiről majd beszélni szeretnék, de először még reagálnék két hozzászólásra. Az egyik Molnár Gyuláé, aki szintén nincs már itt, nagyon sajnálom. Azt mondta, hogy a tényleges tapasztalatokról beszéljünk, ami a településeken van. Én majd erről is szeretnék beszélni, de sajnos ő nem fogja meghallgatni, de én úgy készültem, hogy a körzetem tényleges életéről is beszélek.

A másik pedig a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc volt, aki nagy sebbel-lobbal a vezérszónoki beszéde előtt három perccel belibbent a terembe, aztán itt egy nagy szociális demagógiát előadott  kevéssé a költségvetésről beszélt , ahol arról beszélt, hogy vitatkozzunk egymással. Én itt vagyok, én vitatkozni szeretnék, itt ülök reggel 8 óra óta, Gyurcsány Ferenc körülbelül fél órát töltött ebben a teremben. Én szeretnék vele vitatkozni, de ahogy befejezte, megitta a vizét, fogta az üvegét, kiment, azóta sem látom. Sőt, a DK-sok sincsenek itt. Tehát így nagyon nehéz vitatkozni, nemcsak az ő szociális demagógiájáról, de egyáltalán az egész költségvetésről. Akkor tudunk vitázni, ha itt vagyunk egymással szemben. Jelen pillanatban úgy látom, hogy a jobbikos képviselőkkel tudunk esetlegesen vitázni, ha olyan téma merül fel, senki mással az ellenzékből. Ezt nagyon sajnálom.

De rátérnék a mondandómra. Tehát 30 év óta másodszor fordul elő, hogy a magyar falvak külön soron bekerülnek a költségvetésbe, aminek én nagyon örülök. Külön az én szívügyem a magyar falvak ügye, hiszen ezeket a falvakat gyakorlatilag a kékcédulás választásoktól kezdve a bolsevikok és a liberálisok, később a liberálisokkal közösen először csak a bolsevikok megpróbálták eltörölni a föld színéről. Kezdte Rákosi Mátyás és a barátai, akik a téeszesítéssel, a tanyavilág megszüntetésével indítottak, majd rákövetkezőleg az ’56-os forradalom után, amikor föllélegzett a vidék, mindent elkövetett, hogy segítse a pesti srácokat, utána pedig megjött Kádár János, a hazaáruló, és megtette, amit tennie kellett őszerinte, megpróbált mindent megtenni azért, hogy a még megmaradt tanyák, falvak is elnéptelenedjenek.

Ami nagyon sajnálatos volt, hiszen a településeket megpróbálta közös községekbe csoportosítani, nagyon kevés fejlesztést vittek a településekre, gyakorlatilag a kisgazdaságokat megszüntették, téeszesítést vezettek be, és arra kényszerítették az embereket, hogy lehetőleg a városokba költözzenek, és otthagyják a falvakat. Ezt kell nekünk rendbe tenni, azt gondolom, és 2010 után ehhez láttunk hozzá különböző fejlesztésekkel. Ennek az egyik lépése volt, azt gondolom, az, hogy azt az óriási adósságállományt, ami a falvakat is sújtotta, ami a Gyurcsány-kormány után, illetve a liberálbolsevik kormányok  úgy mondom  után a falvakon maradt, ezt a kormány egy lépésben elvitte a falvakról. Ez egy óriási segítség volt, hiszen ahhoz, hogy fenn tudják tartani az oktatási intézményeiket, bizony hitelt kellett fölvenni. Tévedés ne essék, nem fejleszteni próbáltak ezek a falvak a hitelből, hanem megpróbálták fenntartani az intézményeiket, megpróbáltak életben maradni a bolsevik kormány alatt, és szerencsére ez a legtöbb falunak sikerült.

De hogy mit tettek még? Jött a Horn Gyula, aki szintén mindent elkövetett, hogy ne tudjanak fejlődni a falvak, aztán jött Gyurcsány Ferenc, aki először csak azzal kérkedett, hogy neki az a problémája, hogy a magyar fiatalok nem elég mobilak, és nem akarnak elmenni dolgozni külföldre  ma már egészen mást beszél természetesen , majd később azt mondta, hogy el lehet innen menni, menjen mindenki innen el Magyarországról, mert neki ez nem jó, hogy itt vannak, és esetleg nem vele értenek egyet. Ezek után megtettek mindent azért, hogy a falvak elnéptelenedjenek, buszjáratokat, vonatjáratokat csökkentettek, és megvontak támogatásokat. Gyakorlatilag olyan iskolák voltak, ahol már az állam 25-30 százaléknyi támogatást adott, az összes többit a településeknek kellett összeszedni, ezért is volt az, amit mondtam, hogy hitelekből tartottuk fenn az iskoláinkat, én magam is a kétpói iskolát polgármesterként hitelből próbáltam meg fenntartani.

Fontosnak tartom, hogy a hitelek elvétele után rendeztük az önkormányzatok költségvetését. Ez egy óriási lépés volt, hiszen a hitelektől megszabadítottuk és átalakítottuk az önkormányzatok támogatását. Ennek következtében az önkormányzatok fellélegezhettek, és ma már, ahogy Kovács Zoltán is mondta, nem azzal vannak elfoglalva, hogy hogyan finanszírozzanak egy-egy kötelező feladatot, hanem a fejlesztésekre tudnak a kistelepülések is koncentrálni. És a „Magyar falu” program pontosan ebben nagyon sokat segít nekik, hiszen több területen is próbál támogatást nyújtani. Ugye, az első terület, hogy egyáltalán meg tudjuk közelíteni ezeket a falvakat. Mintegy 50 milliárd forintot költünk az idei esztendőben is és jövőre is arra, hogy a falvakba vezető alsóbbrendű úthálózatokat felújítsuk, hogy egyáltalán meg lehessen közelíteni a falvakat.

El tudom mondani, hogy az én körzetemben több olyan település is van, ahol az odavezető utak rossz állapotban vannak, de az idei esztendőben például Mesterszállás község esetében, ami egy zsáktelepülés, és ahova nagyon nehéz még busszal is bemenni, e község bevezető útjának is megtörténik a felújítása, mint ahogy, mondjuk, megtörtént a szelevényi bekötőút felújítása is, amely szintén egy másik zsáktelepülés. Ezek nagyon fontos felújítások, azt gondolom.

(18.30)

Aztán nagyon fontosnak tartom, hogy segítsük, hogy ezekben a falvakban megmaradjanak az emberek, és a fiatalok is ott telepedjenek le. Ilyen szempontból, azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb lépésünk a falusi CSOK bevezetése. Én nagyon köszönöm ezt. Nagyon nagy az érdeklődés az én térségemben is a falusi CSOK iránt, és biztos vagyok benne, hogy sok fiatal fogja ezt igénybe venni, és sokan költöznek ki a falvakba a városokból, látva azt, hogy ma már a munkahelyeket nem olyan nehéz elérni. Hiszen eljutottunk oda, hogy az óriási munkanélküliség, amit megörököltünk, gyakorlatilag van olyan járásom, ahol ez a munkanélküliség gyakorlatilag nemhogy nullára csökkent, hanem nagyobb a munkaerőigény, mint amennyi munkanélküli van. Úgyhogy fontos, hogy ezen az úton menjünk tovább.

Vannak a falvaknak igényeik. Amikor megtudták, hogy „Magyar falu” program lesz, akkor összehívtam a polgármestereket, és elkezdtünk beszélni arról, hogy melyik polgármester ugyan mit szeretne megvalósítani a településén a lehetőségek közül, hiszen lehet a felújított orvosi rendelőkbe eszközöket vásárolni, ugyanis a térségemben 18 település orvosi rendelője újult meg. Bizony ezekbe új eszközöket venni nagyon jó lenne, és bizony pályázhatnak most erre is. Ez nagyon fontos, és nagyon köszönöm ezt a támogatást.

Lehet belterületi utakat felújítani. Lehet önkormányzati közösségi tereket megújítani, amire eddig nem nagyon volt lehetősége a falvaknak. Lehet orvosi rendelőket felújítani. Nagyon büszke vagyok rá, hogy az én körzetemben a falvakban már csak egyetlen orvosi rendelő nincs felújítva, és ez, ha minden jól megy, akkor az idei esztendei pályázatból meg fog történni. Ezt is fontos dolognak tartom.

De számtalan oktatási intézmény újult meg a térségemben, óvodák, iskolák. Ebben a programban van lehetősége a településeknek ezeknek a megújult óvodáknak az udvarára óvodai eszközöket, játékokat vásárolni, amit szintén fontosnak tartok. Nagyon jó, hogy óvodákat újíthatunk fel még tovább, nemcsak eszközöket vehetünk, de óvodákat újíthatunk fel, illetve nagyon fontosnak tartom azt, hogy bölcsődék létesítésére is ad lehetőséget ez a pályázat, és élni is fognak vele a településeim nagy számban.

A községházákat meg lehet újítani ennek a pályázatnak a segítségével, és szolgálati lakásokat tudunk megújítani. Ez egy fontos dolog. Sokan gondolnák, hogy miért kell az. Bizony falvakban nagyon fontos, hogy az ott dolgozó pedagógusok, orvosok le tudjanak telepedni, ott tudjanak lakni, még ha nem is állandó lakosként, és szolgálati lakásra van szükségük, vagy például a körzeti megbízottnak, és nagyon fontos, hogy meg tudjuk újítani.

Ami a tanyaközpontokat, tanyákat illeti, fontos dolog a falugondnoki szolgálat, és ennek a megsegítésére van a tanyagondnoki busz rendszere, amelyre szintén tudnak pályázni a települések.

Nem is mondtam el minden egyes ágát ennek, de azt gondolom, hogy az egész pályázat, mindaz a 150 milliárd, ami az idei esztendőben és ami a jövő évi költségvetésben is rendelkezésére áll a magyar falvaknak, azt tudja biztosítani, hogy a magyar falvak meg tudnak maradni. Én ezt nagyon köszönöm. Biztos vagyok benne, hogy ez a lépés is egy fontos lépés azon az úton, amelyért nekünk, képviselőknek, mindnyájunknak dolgozni kell, hogy a Kárpát-medence ezer esztendő múlva is magyar szótól legyen hangos, a magyar legyen akkor is a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében, és mi irányítsuk ezt a medencét. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai