Készült: 2020.09.20.05:30:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

238. ülésnap (2017.09.18.), 56. felszólalás
Felszólaló Gyöngyösi Márton (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 3:12


Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A rendszerváltás idején azt az ígéretet kaptuk akkori vezetőinktől, hogy a magyarok életszínvonala belátható időn belül felzárkózhat az áhított nyugati szintre. Ám ehhez képest kormányaink a gazdasági öncsonkítás programját követték, ami az erőltetett privatizációra, a külföldi befektetők kedvezményekkel való elhalmozására, a vámcsökkentésre és az olcsó munkaerőre épül. Sajnos, uniós csatlakozásunk ezen a káros gazdaságfilozófián mit sem változtatott, dacára annak, hogy a nekünk juttatott, valóban komoly összegű kohéziós pénzeket elviekben gazdasági fejlődésünk elősegítéséért kaptuk.

Hogy lehet, hogy miközben a kormányaink az EU-s pénzekkel indokolják tagságunkat, azokból aligha látott bárki számottevő eredményt? Úgy, hogy valójában a források eltűntek a korrupciós csatornák szövevényében, vagy elfolytak haszontalan infrastrukturális látszatberuházásokra, térkövekre, sőt privát vadászházakra. Néha olyan érzésem van, mintha egy hallgatólagos paktum kötné az úgynevezett nettó befizetőket, a kedvezményezett államokat és az uniós bürokratákat, hogy a nyugati államok befizetéseiket visszakapják az elmaradott magyar gazdaságban kizsákmányolt dolgozók olcsó munkáján és az egyre dráguló fogyasztásán keresztül. Ideje volna beismerni, hogy tévúton járunk és belátni, hogy a gazdasági növekedés és az innováció, valamint a kutatás-fejlesztés között egyenes arányosság áll fenn. A tudásalapú társadalmak magasabb hozzáadott értékű termékeket állítanak elő és jobb életszínvonalat garantálnak polgáraiknak. Szavakban a magyar kormány is erről beszél, és hazánkat Európa startup-központjának akarja láttatni, ám a valóság egészen mást mutat.

Magyarország nemcsak az EU átlagához képest, de még térségünkben is az utolsók közt van innovációs teljesítmény vonatkozásában. A KSH adatai szerint a kormány, miközben innovációról beszél, 2016-ban 30 százalékkal kevesebb forrást biztosított kutatás-fejlesztésre, mint az azt megelőző évben. Míg tíz éve az összes K+F kiadás 45 százaléka származott állami forrásból, ma ez 26 százalék. Nem csoda, hogy a kutatóhelyek száma is drasztikus esést mutat. A 2013-as csúcshoz képest mára 13,7 százalékos visszaesés tapasztalható, a sikerpropagandával szemben ezek tények. Nem meglepő, hogy az EU innovatívteljesítmény-átlagától egyre leszakadunk, sőt az Európai Bizottság adatai szerint már régióinkban is sereghajtókká váltunk. Az innovációbarát környezetet, a kutatás-fejlesztés és az üzleti szféra együttműködését ösztönző tényezőket mérő adatok szerint az Unió 28 tagállamából hátulról sikerült a hatodik helyet elérnünk.

Ez volna a kormány szerint a XXI. századi erős, büszke ország? Mikor szakít végre a kormány az olcsó munkaerőre épülő gazdaságpolitikával, mikor veszi észre, hogy hazánk nem lehet sikeres ország, amíg ipara összeszerelő üzemekre korlátozódik? Mikor fektetünk végre a jövőnkbe, és támogatjuk a kutatást és fejlesztést valós programokkal? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  56  Következő    Ülésnap adatai