Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. APÁTI ISTVÁN (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvény vitája során hosszan lehetne elmélkedni a világrekord 27 százalékos mértékű áfáról, a gázolaj és benzin majdnem világrekord mértékű összesített adótartalmáról, a kis- és középparasztságot, valamint a kis- és közepes vállalkozókat sújtó különböző adminisztrációs és adóterhekről, meg arról is, hogy a kis- és középparaszti réteget, illetve a kis- és középvállalkozókat sok esetben az önök kormánya által felállított és az önök emberei által vezetett hatóságok most is ugyanolyan fejőstehénnek és levadászható prédának tekintik, mint ahogy volt az 2010 előtt is. Én azonban most a rendkívül szűkös időkeret miatt szűkebb környezetemről, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről és választókörzetemről, azon belül is különösen a Mátészalkát és Csengert érintő költségvetési vonatkozású kérdésekről szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel.Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy méltatlanul elfeledett és jóval névértéken alul kezelt terület és megye, ami azért is furcsa, hiszen ha ránézünk például az EP-választások eredményére, azt láthatjuk, hogy önöknek jóval nagyobb becsben kellene tartaniuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét és az ott élőket, hiszen Vas megye után a második legerősebb, legjobb eredményeket hozta a Fidesz-KDNP szempontjából. Ehhez képest, ha megnézzük, mondjuk, Vas megye, a Nyugat-Dunántúl, a Közép-Dunántúl és Közép-Magyarország fejlesztésére szánt Dárius-kincsnyi, Dárius-kincseskamrányi forrásokat, akkor azt látjuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, bizony, erről a képzeletbeli asztalról jóval kisebb előnyök formájában részesül.

Nem vitatom azt, hogy léteznek, vannak, történnek kisebb fejlesztések, intézményfelújítások, kisebb iparipark-bővítések, de Mátészalka és Csenger környéke ebből édeskeveset lát, pedig általában a szabolcsi emberek az átlag nettó 138 ezer forintjukat, bizony, nagyon nehezen tudják beosztani, és a hó elejétől a hó végéig nagyon nehéz ebből az összegből kijönni. Nekem régóta meggyőződésem, hogy nem egyenrangú polgárai vagyunk ennek a hazának. Mondhatnak a 2010 előtti kormányok is bármit, meg mondhatnak önök is bármit, sajnos a számok és a tények makacs dolgok, és azt látom, hogy bár ugyanazokat az adókat fizetjük, ugyanazokat a kötelezettségeket teljesítjük, de valahogy az esélyekből, a lehetőségekből korántsem részesülünk olyan mértékben, mint amennyire egyébként arra a Szabolcs megyei emberek szorgalma, teljesítménye és hozzáállása is jogalapot szolgáltatna.

Ezen belül a térségemet érintő három kiemelt kérdést hoznék ismét a Ház elé, és remélem, hosszú időn keresztül lesz alkalmam még arra, hogy ezekről beszélhessek. Bár nagyon remélem, hogy esetleg már jövő évben arról számolhatok be, hogy leszálltam ezekről a témákról, mert önök ezeket megvalósították. Az egyik rögtön a mátészalkai kórház kérdése. Mátészalkán egy számomra teljesen idegen, a józan paraszti észtől idegen logikától vezérelve a közel százéves műemlék épületet elbontották, egy műanyag dobozt kaptunk helyette, és bizony azt a 750 millió forintnyi forrást, amit én évek óta követelek modern diagnosztikai és vizsgáló berendezések megvásárlására, modern ultrahangra, digitális röntgenre, MRI-CT berendezésekre, szembetegségek megállapítását szolgáló diagnosztikai eszközökre, azt önök valahogy sajnálják a mátészalkai és a csengeri emberektől.

Mint ahogy 20-25 éve ígérgetik az M49-es gyorsforgalmi út megépítését. Tudom, hogy most a tervezésre nemrég végre kiírták a közbeszerzési eljárást, na de jó lenne, ha nemcsak papíron beszélnénk már az M49-es útról, hanem végre legalább az első kilométert sikerülne megépíteni. Ahhoz, hogy legalább Ököritófülpösig eljusson ennek az útnak a nyomvonala, számításaim szerint olyan 15-20 milliárd forintra szükség lenne. De ahogy megkaphatta ezt a Nyugat-Dunántúl vagy éppen Közép-Magyarország több gyorsforgalmi út megépítésénél  nagyon helyes, hogy megkapta , úgy végre megérdemelnék a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei emberek, a Mátészalka és Csenger környékén élők is.

A 2006-os forgalomszámlálási adatok szerint ugyanis Kocsordon és Mátészalkán, miután a Tiszabecs és a Csengersima felől érkező forgalom is ránehezedik ezekre a településekre, 10 320 gépjármű haladt át 24 óra alatt, 2010-ben ez a szám már 16 ezer fölé emelkedett, azóta a legszerényebb becslések szerint 20 ezer fölötti a 24 óránként megforduló gépjárművek száma ezeken a településeken. Biztos vagyok benne, hogy ha Felcsút környékét sújtaná vagy érintené ilyen gépjárműforgalom, már rég megoldották volna ezeket a problémákat.

(16.20)

Tehát legyenek szívesek, ne sajnálják a pénzt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyétől, Mátészalka és Csenger környékétől, főleg úgy, hogy a miniszterelnök úr ezt 2016 végén, a román választási kampány véghajrájában és 2017. május 4-én is megígérte nekünk.

Mint ahogy a miniszterelnök úr 2017. május 4-én a csengeri járási tanuszoda átadásakor megígérte a csengeri börtön megépítését is, ez cirka 10-12 milliárd forintot igényelne. De ahogy egyelőre a teljes kilenc börtön megépítésére kiterjedő börtönépítési programot lefújták vagy legalábbis jegelték, természetesen úgy néz ki, hogy Csengerben sem lesz ebből semmi. Körülbelül 80 ember hagyta ott a munkahelyét, hogy a bv-s területre átképezzék magukat. Ezek az emberek most várnak, várakoznak, és talán Sopronkőhidán, az ország másik felében esetleg munkahelyhez juthatnak.

Hogyha képesek ennek a 10-12 milliárdnak a sokszorosát nem sajnálni az ország már lényegesen fejlettebb régióitól, akkor legyenek szívesek nem sajnálni tőlünk sem, úgyhogy legalább a mátészalkai kórház fejlesztésére, az M49-es út építésének legalább a megkezdésére és a csengeri börtön megépítésére, valamint a csengeri és a mátészalkai ipari park bővítésére (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) legyenek szívesek a költségvetési forrásokat biztosítani. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)