Készült: 2020.09.22.23:32:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

302. ülésnap (2013.09.16.), 265. felszólalás
Felszólaló Gyöngyösi Márton (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:47


Felszólalások:  Előző  265  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat - és ehhez hasonlóból lesz még egy itt a ma este folyamán - az Európai Unió és tagállamai, másrészről pedig a Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szól és a megállapodás kihirdetéséről, ez a két törvényjavaslat merőben hasonlít egymáshoz, és természetesen az Európai Unió és az európai uniós tagállamok, illetve dél-amerikai országok, illetve ebben a jelen esetben Kolumbia és Peru közötti kapcsolatoknak az erősítéséről szól.

Természetesen első körben le kell szögeznünk azt, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését minden tekintetben fontosnak tartja. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt kihangsúlyozni, hogy nemzetállamok közötti kapcsolatfejlesztést tartunk fontosnak, hiszen ez az a reláció, amelyben a nemzeti érdekeinket megfelelőképpen tudjuk érvényesíteni. Nem vagyunk a hívei annak, hogy ezeket a jogokat, bár tudom, hogy kereskedelmi megállapodásokat meg a kereskedelmi jogok kapcsán Magyarország nagy mennyiségű jogot átruházott az Európai Unióra és Brüsszelre, nem tartjuk azt helyénvalónak, hogy az Európai Uniónak átengedjük ezeket a jogokat, és hagyjuk, hogy az európai uniós érdekérvényesítésnek egy szeletjeként esetleg megjelenjen a magyar nemzeti érdek ezekben a kereskedelmi, illetve gazdasági szerződésekben és megállapodásokban.

A Jobbik számos alkalommal megfogalmazta itt, e Ház falai között is a globalizációnak, a neoliberális gazdaságfilozófiának és az ezt kiszolgáló intézményeknek a kritikáját. Az a Kereskedelmi Világszervezet, WTO, amely az ilyen típusú kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat rögzíti és finomhangolja, az egy ilyen szervezet. Tehát egy olyan szervezet, amely fennállása óta, hosszú évtizedek óta nagy mennyiségű kritikát volt kénytelen elszenvedni, mégpedig azért, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a Kereskedelmi Világszervezet kizárólag a fejlett országoknak egyfajta lobbierejét képezi csak le, építi be a döntéseibe, természetesen a fejlődő országok kárára, és se környezetvédelmi, se környezeti, illetve munkavállalói szempontokat, amelyek fontosak lennének a fejlődő országok szempontjából, nem vesz figyelembe. Ilyen értelemben ezt a szerződést is kritikával kell hogy illessük, már csak azért is, mert magából a szerződésből is és a szerződésnek az indoklásából is nagyon jól kiolvasható az, hogy kifejezetten az Európai Unió gazdasági és kereskedelmi érdekeinek a szempontjait tartja szem előtt.

Az a fajta feltételezésünk és az a fajta félelmünk, hogy a magyar gazdasági és kereskedelmi érdekek nem érvényesülnek, ez egy megalapozott gyanú, ugyanis Brüsszelből már nemrégiben szivárgott ki olyan dokumentum, amelyet magyar napilapok is tárgyaltak, de természetesen nem verték nagydobra, de tavaly, 2012 áprilisában hír volt itthon is, hogy Brüsszelből kiszivárgott egy olyan dokumentum, amely bizonyítja azt, hogy az Európai Unió és bizonyos MERCOSUR-tagállamok - dél-amerikai gazdasági társulás, ugye, a MERCOSUR-nak az egyes tagállamai - kötöttek egy titkos megegyezést, egyfajta paktumot, nevezzük paktumnak. Ennek az volt a lényege, hogy ha Dél-Amerika, a MERCOSUR-tagállamok megnyitják az Európai Unió ipari termékei előtt a piacukat, és bizonyos kedvezményes vám-, illetve adófeltételeket biztosítanak, akkor ezért cserébe az Európai Unió a Dél-Amerikából exportált mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek előtt megnyitja a piacait, bizonyos vám-, adókedvezményekben részesíti ezen dél-amerikai országokat.

Akkor, amikor egy ilyen paktum vagy egy ilyen titkos megállapodás napvilágra kerül, akkor bizony nekünk itt, a magyar Parlament falai között beszélnünk kell arról, hogy Magyarország egy ilyen európai uniós megállapodásnak nem haszonélvezője, hanem szenvedő alanyává válik. Hiszen amíg például Németország, ahol az ipari lobbi erős és az ipari termelés és az ipari export jelentős, az nyer, addig Magyarország veszít, hiszen nekünk elsősorban a mezőgazdasági termelésünknek a felfuttatása, az élelmiszeripar exportja lenne az érdekünk. És akkor, hogyha ezeket a fajta szempontjainkat nem tudjuk érvényesíteni az európai uniós megállapodások keretében, akkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom azt indítványozza, hogy az ilyen típusú megállapodásokhoz ne adjuk a nevünket, az ilyen típusú megállapodásokat utasítsuk el, vagy legalábbis gondolkodjunk el rajta, hogy hogyan tudnánk módosítani ezeket a szerződéseket, és hogyan tudnánk beépíteni a magyar gazdasági és kereskedelmi szempontokat, és a magyar érdek szerint átalakítani ezeket a megállapodásokat.

Ezért nem fogjuk tudni támogatni ezt a javaslatot, mint ahogy a soron következő törvénytervezetet sem, amelyik a Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szól. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  265  Következő    Ülésnap adatai