Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak és Hölgyek! Az Állami Számvevőszék életében a 2020. évi központi költségvetésitörvény-javaslat véleményezésének van egy különlegessége. Ugyanis 1990 óta ez a 30. éves költségvetésitörvény-javaslat, amelyről az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének eleget téve véleményt mond. Mindebből jól látszik, hogy az Állami Számvevőszék egyik alapfeladatáról van szó. Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés mint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását. Az Állami Számvevőszék pedig mint az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, a törvényhozás számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat összeállításának szabályszerűségéről, a tervezett előirányzatok megalapozottságáról, illetve alátámasztottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről, a kiadási előirányzatok elegendőségéről, valamint az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben foglalt államadósság-szabály érvényesüléséről.

E törvényi kötelezettségnek tettünk eleget az Országgyűlés elnökének múlt hét pénteken átadott véleményünkkel, amely önök előtt is megtalálható, illetve az internetes felületen is elérhető. Szintén e törvényi előírásnak felelek meg az expozémmal a költségvetési vita kezdetén. Fontos hangsúlyozni, hogy véleményében az ÁSZ a költségvetési tervezés egy adott pillanatáról és állapotáról nyilatkozik. Mindezzel az ÁSZ hozzájárul ahhoz, hogy az Országgyűlés a jogszabályok által előírt követelményeket teljesítő költségvetési törvényt fogadhasson el.

Tisztelt Ház! Az Alaptörvény azt is előírja, hogy Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. Összességében kijelenthetem, hogy a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat kialakítása és tartalma megfelel ezeknek az előírásoknak, és hozzájárul az Alaptörvényben lefektetett alkotmányos gazdálkodási elvek érvényesítéséhez. Az Állami Számvevőszék véleményében megállapította, hogy a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elkészítése során a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották. A költségvetésitörvény-javaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül az átlátható költségvetési gazdálkodás követelménye.

A jövő évi törvényjavaslat megalapozott, hozzájárul ahhoz, hogy a jövőbeli gazdasági növekedést az államháztartás gazdálkodási folyamatai ne veszélyeztessék. A törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabálynak, valamint a költségvetésre vonatkozó, Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben rögzített előírásoknak. A 2020-as költségvetésitörvény-javaslat hozzájárul a magyar gazdaság fenntartható kifehérítéséhez és a kiszámítható, stabil gazdasági folyamatokhoz, valamint megfelelő keretet biztosít a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához.

A 2020-as költségvetésitörvény-javaslat bevételi és kiadási előirányzatai megalapozottak. A 2020-as évre vonatkozóan a közvetlen bevételi előirányzatok tervezete 1366,4 milliárd forinttal, azaz 13,7 százalékkal nagyobb a 2019. évi előirányzathoz képest. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései 17,1 százalékkal, a fogyasztáshoz kapcsolódó adókból származó bevételek 14 százalékkal, valamint a lakosság befizetései 11,2 százalékkal növekednek. A központi költségvetés gazdálkodásának fenntarthatósága, így a közvetlen bevételek teljesítése szempontjából meghatározó a gazdasági növekedés, valamint a gazdasági folyamatok fehérítése érdekében tervezett intézkedések. Ezen intézkedések hozzájárulnak az adózással kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítéséhez, az adórendszer áttekinthetőségének javulásához, valamint a jogkövető magatartás erősítéséhez.

(9.00)

Ezért mindenképpen fontos a megkezdett fehérítő intézkedések következetes folytatása.

Az adórendszernek az átalakítása döntő szerepet játszik a mai gazdaság stabilitásának a kialakulásában. A tervezett gazdasági növekedés elérése mellett a hiány és az államadósság alakulására vonatkozó előírások egy kivétellel teljesülnek.

Véleményünkben ezúttal is felhívjuk a figyelmet, hogy az 1,1 százalékos tervezett strukturális deficit 0,1 százalékponttal meghaladja a ’19-23-ra vonatkozó konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetésihiány-célt. Ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából, jogszabály által előírt szankció nem kapcsolódik hozzá.

A központi tartalék jellegű előirányzatok összege együttesen 488 milliárd forint, amelyből a GDP közel 0,8 százalékát kitevő Országvédelmi Alap kiadási előirányzata 378 milliárd forint. A feltárt kockázatok költségvetési intézkedésekkel kezelhetőek, a tervezett, rendkívül masszív tartalékok pedig megfelelő biztosítékot adnak a felmerülő költségvetési kockázatok kezelésére.

Az államadósság-mutató 2020. év végére tervezett 65,5 százalékos értéke alapján tovább folytatódik a GDP-arányos adósság csökkenő tendenciája. Mindez elősegíti, hogy a jövőbeli gazdasági növekedést az államháztartás gazdálkodási folyamatai ne veszélyeztessék. Az államadósság-szabály teljesülése érdekében 2020-ban is jelentős nagyságrendű, úgynevezett implicit tartalék, a reál-GDP-növekedés ütemének 2-2,4 százaléka áll rendelkezésre, amely a gazdasági növekedés esetleges lassulása esetén is biztosítja az államadósság-szabály teljesülését.

Véleményünkben felhívtuk a figyelmet, hogy a felülről nyitott előirányzatok esetében is szükséges az előirányzat dokumentumokkal való alátámasztása, mert ennek hiánya kockázatot jelent a költségvetés végrehajtása során, emiatt szükséges a felelős költségvetési gazdálkodás erősítése e tekintetben.

Véleményünkben rávilágítottunk arra is, hogy az államadósság-kezelés finanszírozási kockázatainak biztonságos kézben tartása szempontjából alapvető fontosságú, hogy elegendő nagyságrendű úgynevezett likvid forrás álljon rendelkezésre az aktuális kötelezettségek teljesítéséhez.

A likviditás mértékének meghatározása során indokolt figyelembe venni egy előre nem látható, esetleges negatív pénzügyi sokk hatását. Ennek érdekében olyan likviditásmenedzsmentre van szükség nemzetgazdasági szinten is, amely biztosítja, hogy a felmerülő kötelezettségek fedezeteként legalább annak háromszorosa állna rendelkezésre likvid eszközök formájában. A likviditáskezelés keretében az állampapír típusú finanszírozás a megkezdett iránynak megfelelően tovább bővíthető, elsősorban a hazai forrásokra támaszkodva, a devizakockázat kiküszöbölése érdekében.

A 2020. évre tervezett uniós támogatások a korábbi évekhez képest várhatóan kisebb finanszírozási terhet rónak a központi költségvetésre, amely a pénzforgalmi hiány alakulása szempontjából kedvező hatást hordoz. A korábbi években teljesített, a központi költségvetés által megelőlegezett uniós támogatások Európai Bizottság általi megtérítése javítani fogja a központi költségvetés likviditását, illetve az éves pénzforgalmi hiány mértékét egyaránt.

A központi költségvetés 2020-ra a hazai felhalmozási költségvetés keretében nagyságrendileg 2000 milliárd forint összegben tartalmaz beruházásokat. A gazdaságfejlesztési, az infrastrukturális és lakosságtámogatási beruházások közvetlenül, az egyéb területekhez kapcsolódó beruházási programok közvetetten támogatják a 2020. évi gazdasági növekedést.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat parlamenti megtárgyalását megelőzően nyilvánosságra hozott véleményadáshoz korábban közzétett makrogazdasági, költségvetési témájú számvevőszéki elemzéseket is figyelembe vett az Állami Számvevőszék, az elemzés, illetve korábbi ellenőrzési tapasztalataink alapján pedig következtetéseket fogalmaztunk meg.

A jelenlegi gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra. Ennek egyik eszköze egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények, például a pénzpiaci negatív hatások kezelését, valamint kivédését teszi lehetővé. Lényegében e technika alkalmazása a költségvetési gazdálkodás rugalmasságát képes javítani.

A központi költségvetés szintjén alkalmazott tartalékolási és likviditáskezelési eszközök az egyes fejezetek szintjén, valamint a költségvetési szervek esetében is relevánsak. Ezen eszközök közé tartozik többek között az egyes területeken felhalmozódott, kifizetendő számlatartozás központi kezelése, valamint idesorolható talán a bértömeg-gazdálkodás alkalmazása is.

Az államháztartás több területén fordul elő, hogy valamely intézményi körnél a likvid források értéke kritikus szintre csökken. A fizetési problémák gazdasági szereplő tudomására jutása jellemzően a felmerülő kiadások növekedését eredményezi a késedelmi kamat felszámolása vagy az egyéb jogi eljárások finanszírozása miatt.

Azon esetekben, amikor az adott intézmény vagy intézményi kör nem képes a saját költségvetésének keretei között megoldani a likviditási problémát, rontva egyébként ezzel az állam fizetőképességének a megítélését az üzleti körökben, célszerű az ilyen esetek megoldását garantáló központi likviditáskezelési alap alkalmazása. Ezen likviditáskezelési alap létrehozásának szabályait úgy kellene kialakítani, hogy a költségvetési intézmények ne pluszforrásként tekintsenek a finanszírozási lehetőségre, hanem kialakítsák és alkalmazzák a gazdálkodásuk egyensúlyát támogató módszereket és eszközöket.

A bértömeg-gazdálkodás jelentőségét mutatja, hogy 2020-ban a törvényjavaslat alapján az államháztartás működési kiadásainak mintegy 23,4 százalékát, vagyis több mint 4100 milliárd forintot tesznek ki a személyi jellegű juttatások. A bértömeg-gazdálkodás lényege, hogy felmérésre kerül az adott intézmény által ellátott feladatok köre és az ebből származó bérköltség nagysága. Az adott intézménynek a gazdálkodása során e keretet szükséges betartania, továbbá, ha a feladatait e kereten belül el tudja látni, akkor a megtakarítás egy részét felhasználhatja egyéb, például felújítási, saját karbantartási igények megvalósítása érdekében. E módszer a költségvetési szerv vezetője részéről a jelenleginél szélesebb körű menedzseri feladatok ellátását igényli, ugyanakkor a bérköltségek területén megtakarítások érhetők el a bértömeg-gazdálkodás mint speciális intézményi motivációs rendszer alkalmazása által.

Tisztelt Ház! Nemcsak a bevételek, hanem a kiadások esetében is szükséges a változásokhoz igazodni. A módosult gazdasági és társadalmi környezet miatt indokolt az eddig alkalmazott költségvetési eszközök alkalmazását, illetve azok tartalmát átfogóan átgondolni. Mindenekelőtt a rendelkezésre álló erőforrásokat kell hatékonyan felhasználni, bár a szabályossági feltételek kialakítása ma még sokaknak gondot okoz. De idetartoznak például a munkanélküliség kezelését szolgáló eszközök.

A néhány évvel ezelőtti kínálatorientált munkaerőpiac jellemzően keresletorientálttá vált. Ebből következően az álláskereséssel és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos támogatásoknál a hátrányos térségeket és a hátrányos társadalmi csoportokat célszerű előtérbe helyezni.

Azt is látni kell, hogy a központi költségvetés szempontjából kiemelt jövőbeli változást jelent az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások nominális értékének növekedése a piaci hozamok emelkedése miatt. Az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások és bevételek tervezése a központi költségvetés likviditásának biztosítása szempontjából is fontos tényezőt jelent.

Az adósság tervezett lefutása és az ehhez kapcsolódó finanszírozási terv alapján nagyságrendileg mintegy 1400-1600 milliárd forint szükséges az elegendő nagyságú likviditás biztosításához. E likvid források gyűjtése a bruttó külső adósságmutató további csökkentésének fenntartása és a devizakockázat növekedésének elkerülése érdekében lakossági megtakarításokból lehetséges, kedvező kamatozású állampapír-konstrukciók alkalmazásával.

E többletforrás növeli az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásokat, azonban azon háztartások körét is ösztönzi, amelyek eddig nem gondolhattak megtakarításra a rendelkezésre álló jövedelmük növekedése mellett.

(9.10)

A költségvetési egyensúly érdekében tett lépések mellett az is fontos, hogy a fenntartható gazdasági növekedés érdekében is hatékony lépések szülessenek. A megkezdett fejlesztések folytatása mellett legalább ennyire hangsúlyos a kormányzati intézkedések gazdasági ciklushoz való igazítása, a lassabb növekedéssel rendelkező időszakra való felkészülés. A jövőbeli beruházási projekteket a központi költségvetés akkor képes fenntartható módon megvalósítani, ha  az elmúlt években megkezdett költségvetésihiány-csökkentő célkitűzéseket megvalósítva  a „megtakarító állam” koncepció szerint működik és gazdálkodik.

Mindez azt jelenti, hogy az állam a keletkező bevételi többletet a hosszú távú költségvetés-politikai célok alapján használja fel  elsőként tartalékot képezve, majd ezt követően a környezeti jellemzőknek megfelelően használja fel a forrásokat. Ennek a közgazdasági alapja az, hogy a magasabb gazdasági növekedés időszakában a gazdasági folyamatok további ösztönzése nem további növekedést, hanem egyensúlytalansági problémákat okoz vagy okozhat.

A beruházások esetében mindez egyaránt kifejezi, hogy az aktív állam erőteljes beruházási tevékenysége  főképp a gazdasági növekedés lassulása esetén  fenntartható növekedést ösztönző eszköz is. A gazdasági növekedés intenzívebb szakaszában, mint amilyen az aktuális időszak, jellemzően a jövőbeli beruházási programok előkészítése és megtervezése, valamint az ehhez kapcsolódó finanszírozási módszertan kialakítása jelent feladatot. Ezért is fontos, hogy úgynevezett beruházás-előkészítő alap áll rendelkezésre a következő időszak költségvetésében is.

Az előkészítési és tervezési feladatok általában  különösen az összetett programok, valamint a gazdaságfejlesztési beruházások esetében  hosszú időt igényelnek. A finanszírozási források megteremtése szempontjából kedvező alapot jelent az uniós támogatások megelőlegezésének a csökkenése és a fejlesztési programok előkészítése. Ebbe a körbe tartozik például az is, ha az adott beruházási projekt előkészítésének felelőse valamely állami tulajdonú gazdasági szervezet, és az elegendő nagyságú tőkeállománnyal rendelkezik a beruházás megvalósításához.

2020-ban  a programozási ciklus zárásához közeledve  az uniós támogatások kapcsán a monitoringtevékenység kerül majd előtérbe. Ezáltal biztosítható, hogy a megkezdett fejlesztési programok a támogatási szerződések szerinti tartalommal valósuljanak meg. Ezen funkció előtérbe helyezését indokolja az is, hogy az uniós programok esetében 2018-ban is többségben voltak az előleg típusú kifizetések, ami egyébként egyféle előrehozott tartalékolást is jelentett.

Az uniós támogatások a központi költségvetés likviditási helyzetére is jelentős hatást gyakorolnak. A tervezett bevételek teljesítése kedvezően érinti a pénzforgalmi hiány alakulását. Emellett a programozási ciklus utolsó éve ráirányítja a figyelmet arra is, hogy a tervezett uniós kiadások folyamatos csökkenése és ezzel párhuzamosan a korábbi években megelőlegezett kiadások megtérülése a központi költségvetés számára egyfajta speciális tartalékot jelent. E tartalék tudatos felhasználása alapvető fontosságú a központi költségvetés likviditása, valamint a későbbi évek gazdasági növekedésének támogatása szempontjából. Ebből a szempontból a későbbiekben az Európai Bizottság által megtérített uniós támogatásokhoz kapcsolódó kiadások különböző költségvetés-politikai célokat szolgálhatnak egy, a jelenleginél kisebb gazdasági növekedéssel jellemezhető időszakban, tehát mindenféleképpen egy szélesedő mozgásteret biztosít a költségvetésnek a jövőbeli kihívások kezelésére.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A költségvetési tervezéssel összefüggésben, valamint az egészséges gazdasági szerkezettel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet még egy nemzetgazdasági szempontból meghatározó összefüggésre, ami alapvetően három tényezőből, vagyis a három jövedelemtulajdonosból tevődik össze.

Az első az állam, amely költségvetésének egyensúlya akkor ideális, ha a tervezett bevételek fedezik a várható kiadásokat. A 2020. évi központi költségvetés tervezésében csaknem nullás költségvetéssel számolt a kormányzat, amelyben 1 százalékos a költségvetési hiány, de ugyanekkora tartalékot is tartalmaz. A versenyképesség szempontjából fontos a stabil és kézben tartott költségvetési politika. Ennek keretében pedig meghatározóak az adóelkerülés visszaszorítása érdekében hozott intézkedések. A gazdasági növekedés mellett hazánkban a gazdaság fehérítését célzó kormányzati politika érvényesül, e kettő támogatólag hat egymásra, és fenntarthatóvá teszi a gazdaság kifehérítését. Fontos azt is hangsúlyoznom, hogy a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, amely az egész gazdaságpolitika középpontja, a versenyképesség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása, valamint az államadósság csökkentése és a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatt tartása. Ennek érdekében a kormány jelentős strukturális átalakításokat hajtott végre az elmúlt években, többek között az adórendszer területén. A gazdaság fehéredésével úgy sikerült az adóbevételeket tartósan emelni, hogy eközben nem volt szükség az adókulcsok emelésére, sőt még egyes adókulcsok csökkentésére is sor kerülhetett. Mindez növelte a vállalkozások versenyképességét, és több jövedelmet hagyott az üzleti szférában és a családoknál.

Meggyőződésem, hogy folytatni kell a fenntartható kifehérítést, vagyis az államnak azoktól is be kell szedni az adót, akik eddig részben vagy egészben kivonták magukat a közteherviselés alól, az ebből származó pluszbevételből pedig ismét mérsékelni lehet az adókulcsokat. Úgy vélem, van lehetőség további adócsökkentő intézkedésekre. Egy ilyen intézkedés előtt azt kell megvizsgálni, melyik közteher csökkentése milyen mértékben támogatja a gazdasági növekedést. Olyan adókat célszerű mérsékelni, amelyek enyhítése erősíti egyrészt az ország versenyképességét, ezért elsősorban megítélésem szerint a munkát terhelő kulcsok mérséklése a kézenfekvő. Az is fontos szempont ugyanakkor, hogy a költségvetési kiadások növekedése korlátozott, így az adócsökkentés csak akkora nagyságrendű lehet, amelyre még a bevételek emelkedése fedezetet jelent.

A második jövedelemtulajdonosi csoport a vállalkozások. Makrogazdasági, illetve költségvetési szempontból az az ideális, ha a vállalatok, illetve a magánvállalkozások fejlődnek, fejlesztenek és beruháznak. Ehhez tőkére van szükségük, amihez egyrészt adhat az állam különböző támogatásokat, illetve kedvezményeket, másrészt pénzintézeti hiteleket vehetnek igénybe, kiegészítve a saját nyereségük gazdaságba való visszaforgatását. Ez azt jelenti, hogy nemzetgazdasági szempontból kifejezetten előnyös, ha a vállalati szektor megtérülő, hatékonyságnövelő beruházásokat és fejlesztéseket banki hitelekből is hajt végre, ez ugyanis fokozottan dinamizálja, mozgatja a nemzetgazdasági folyamatokat, és javítja az ország versenyképességét.

És akkor szóljunk a harmadik tényezőről, a lakosságról mint jövedelemtulajdonosról. A költségvetési stabilitás, illetve a vállalati szektor versenyképességének a növelése mellett kiemelten fontos, hogy a magyar társadalmat tudatosan gazdálkodó, megtakarító és pénzügyileg erős családok alkossák. Meggyőződésem ezért, hogy az államnak minden eszközt fel kell használni a családok pénzügyi biztonságának, illetve gazdálkodási tudatosságának megerősítése érdekében. Ennek egyik fontos eszköze, ha a lakosság megtakarításának jelentős részét hazai kibocsátású állampapírokba fekteti, ugyanakkor más lehetőségek is kínálkoznak.

A pénzügyi tudatossággal kapcsolatban érdemes kitekinteni és megvizsgálni az OECD e tárgyban végzett 2010-es, 2015-ös és 2018-as felméréseit. Az utóbbi, tavaly elvégzett kutatás szerint a rendkívül kedvező makrogazdasági környezet ellenére a háztartások szubjektív pénzügyi stabilitása nem változott. Mondhatni, azonos módon lennének képesek jövedelemkiesést fedezni, a háztartások valamivel több mint fele, 54 százaléka tudna egy hónapon túl is a felszínen maradni, ha valamilyen okból megszűnne a rendszeres jövedelme. Ne feledjük, 2010-ben a megkérdezetteknek több mint a fele, 52 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezett. Pozitív változás, hogy jóval kevesebben küzdenek napi megélhetési gondokkal, mint 2010-ben vagy 2015-ben, ám a többletjövedelmet csak kevesen teszik félre nehezebb napokra.

(9.20)

A kedvező környezet, a reálbérek jelentős növekedése mellett a lakosság kevésbé lett előrelátó a pénzügyeket illetően a felmérések szerint.

Összességében a változások mögött alapvetően az elmúlt években megfigyelhető foglalkoztatási és jövedelmi mutatók jelentős, pozitív változása állhat. Emellett a növekvő hitelfelvételi kedv is okozhatott változást, például a hosszú távú célok hitelből rövidebb távú célokká válhatnak. A tendenciák azt mutatják, hogy a vásárlással összefüggő személyi kölcsönök mértéke is emelkedik, különösen az alacsonyabb jövedelműek esetében, amely számukra jelentős megtakarítási kényszert jelent majd  amikor a hitelt felvette, a magasabb felár, akár 20 százalék mellett  a törlesztés időszakában.

Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy a lakosság szempontjából kétségkívül pozitív folyamatok, mint a reálbérek jelentős emelkedése, a lakossági fogyasztás dinamikus bővülése, a pénzügyi, anyagi mozgástér szélesedése, veszélyeket és kockázatokat is hordoz magában. Ezért úgy vélem, hogy a mostani helyzetben a kormányzatnak meg kellene fontolnia, hogy a saját maga költségvetési tartalékolásán túl a lakossági megtakarítások előmozdításában is konkrét ösztönző, a motivációt erősítő lépéseket tegyen.

Szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy minden munkavállaló szabadon rendelkezik az adózott jövedelméről, így nem lehet kötelezővé tenni az ilyen intézkedést. Ugyanakkor az állam adhat különböző ösztönzőket annak érdekében, hogy  hangsúlyozom  önkéntes alapon tovább növekedjen a magyar lakosság előtakarékossági, megtakarítási hajlandósága a hitel-visszafizetési kényszerek csökkenése mellett, ezáltal pedig erősödjön a magyar családok pénzügyi értékálló biztonsága. Ez mindannyiunk közös érdeke.

Az egész ország sérülékenységét döntően befolyásolja e három jövedelemtulajdonos pozíciója, ezért ezzel foglalkoztam részletesebben, hiszen ma a gazdaság állapota, a költségvetés stabil, megtervezett állapota miatt ezeket a kérdéseket érdemben előtérbe lehet helyezni a jövőt tekintve.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve kimondható, hogy a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megfelel mind az uniós, mind a hazai jogszabályi követelményeknek, a tervezett társadalompolitikai célokhoz pedig biztosítja a pénzügyi fedezetet, miközben az előre nem tervezhető kockázatokhoz masszív tartalékok állnak rendelkezésre.

A következő napokra tartalmas szakmai vitát kívánok önöknek, és remélem, hogy ehhez a Számvevőszék véleménye is hozzájárul.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)