Készült: 2024.04.26.01:36:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

197. ülésnap (2016.12.12.), 231. felszólalás
Felszólaló Kósa Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:16


Felszólalások:  Előző  231  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Régóta húzódik a polgármesterek fizetésének a rendezése. Több ötpárti egyeztetés is volt több javaslattal, ami hol azért bukott el, mert az egész fizetési rendszerrel nem értettünk egyet, hol meg azért, mert a forrást nem találtuk a költségvetésben. A mostani, kormány által benyújtott javaslat ezeket a problémákat kezeli, mert egységes rendszerben gondolkozik a polgármesterek fizetéséről, és a polgármesterek fize­tésének a viszonyítási alapját egy lépcsővel feljebb, nem a helyettes államtitkári, hanem az államtitkári fizetéshez köti, és annak arányában határozza meg.

Azt a javaslatot, ami az ötpárti egyeztetésen felvetődött ‑ hogy a legalsó kategória számításakor az 500 lélekszámig terjedő településeknél ne 20, hanem 30 százalék legyen a vetítési alap, és ez durván 300 ezer forintot jelent összegszerűségben ‑, végül is elfogadtuk kompromisszumként, tehát mindenki ebbe egyezett bele, és ezt tartalmazza az a közös ötpárti módosító indítvány, amit a TAB is elfogadott. Itt ugyan felvethető, s talán joggal, hogy vannak egészen kicsi települések, például Sima település 10 fővel, amelyek miért kerülnek abba a helyzetbe, hogy a polgármester 300 ezer forintos fizetéssel rendelkezzen. (Dr. Józsa István: Ez hol van?) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy egészen kicsi település, összesen 4 állandó lakossal és 10 bejelentettel. Ugyanakkor az a helyzet, hogy az ilyen pici települések száma csak néhány tucat, és a magyar önkormányzati rendszer ‑ erről már több alkotmánybírósági határozat is szólt ‑ nem teszi lehetővé az olyan típusú megkülönböztetést, amely ilyen mértékben eltérő, tehát hogy azt mondjuk, csak néhány típusú települést veszünk ki ebből a rendszerből. Ilyen aránytalanság létezik a kerületeknél és a megyei jogú városoknál is, hiszen a legkisebb megyei jogú város harminc-egynéhány ezres, a legnagyobb pedig 210 ezres, a legnagyobb kerület, a XI., 180 ezer körül van, a budavári kerület, az I. kerület pedig 28 ezres. Még egyszer mondom, akármennyire szeretnénk, az Alkotmánybíróság ahhoz az elvhez ragaszkodik, ami egyébként az Alaptörvényben és az Mötv.-ben is végighúzódik, hogy az önkormányzati rendszer egységes, és csak megfelelő indokoltsággal lehet különbséget tenni ezen települések között.

Én úgy látom, hogy a Ház előtt lévő tábla minden szempontból támogatható, és nagyon nehéz lenne azokkal a javaslatokkal mit kezdeni, amelyek azt mondják, hogy a táblának csak az alsó részét fogadjuk el, a felső részét ne, bár az egyeztetés elsősorban valóban a kistelepülési polgármesterek fizetésének a rendezésével kapcsolatos.

Az is igaz, hogy a települési feladatok jelentős mértékben átalakultak, és egy kistelepülési polgármester feladatrendszere a végzendő munka mennyiségében valóban nem éri el a korábbi törvény adta feladatokat, azonban aki ismeri a kistelepülési világot, az pontosan tudja, attól függetlenül, hogy a törvények milyen feladatokat határoznak meg a kistelepüléseknek vagy akár a közepes méretű településeknek, a polgármester feladata ennél sokkal szélesebb körű, és nem lehet attól eltekinteni, hogy egy sor olyan feladatot is el kell neki látnia, ami ugyan nem törvényi előírás, de az a fajta segítségnyújtás, az a fajta lehetőség, ami a polgárok előtt megvan egy kistelepülésen, azt egyszerűen igénylik. Odamennek a polgármesterhez, hozzáfordulnak az ügyes-bajos dolgaikkal, és joggal várják el tőle a segítséget. Ezért azt gondolom, indokolt az a javaslat, hogy 30 százalékkal induljon 500 lélekszámig, tehát a legalsó kategóriában a polgármesterek fizetési vetítőszáma.

Kérem a Házat, hogy fogadja el ezt a javaslatot. Néhány fontos problémát még kezel a javaslat. Az egyik az alpolgármesterek fizetése. A korábbi rendszer azt mondta, hogy az alpolgármestereknek, legalább egynek, aki a polgármestert helyettesíti, kötelező fizetést felvenni, függetlenül attól, hogy a falu megítél-e neki ilyet vagy van-e olyan szándéka, hogy felvegye. Ezt különböző bonyolult megoldásokkal próbálták áthidalni, ami lehet, hogy jogszerű volt, de teljesen értelmetlen, mert azt jelentette, hogy az alpolgármester felvette a fizetést, mert kötelező volt felvenni, majd befizette a helyi óvoda alapítványába, csak előbb leadózta. Ezt a kötelezettséget megszüntettük, és azt mondjuk, hogy nem kötelező az alpolgármesternek fizetést adni, mint a korábbi rendszerben, és ez ezeket az anomáliákat kezeli.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az ötpárti javaslathoz képest, amit akkor tárgyaltunk, ez a törvényjavaslat nem utal a költségvetésre. A költségvetést nem is lehet salátában beterjeszteni, tehát egy önálló törvényjavaslatot kellett volna a költségvetés módosítására előterjeszteni, viszont ez egy sokkal szélesebb körű garanciát ad, mert a módosítás 4. §-a visszahivatkozik az Mötv.-nek arra a szakaszára, amely azt mondja, hogy úgy, ahogy más kötelezettségeket, ezt is a költségvetésnek kell állnia.

Kérem a képviselőket, hogy az ötpárti megegyezéshez képest támogassák a javaslatot. Eleve köszönöm a frakcióknak, hogy a négyötödös házszabálytól való eltéréshez hozzájárultak, és a holnapi kétharmados szavazásnál is támogassák a javaslatot. Tudom, hogy lehetne még ezen javítani, meg bizonyára vannak még kérdések, amiket érdemes lenne majd egy későbbi egyeztetés során tisztázni, de remélem, hogy megegyezünk a polgármesteri fizetések rendezésében. Elnök úr, tisztelt Ház, köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)




Felszólalások:  Előző  231  Következő    Ülésnap adatai