Készült: 2020.02.26.05:00:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2018.10.30.),  127-168. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita lefolytatása
Felszólalás ideje 2:30:46


Felszólalások:   107-126   127-168   169-177      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A módosító javaslatok benyújtására november 5-én 16 óráig van lehetőség. Most soron következik az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/2931. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Izer Norbert úrnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó.

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2018. október 19-én nyújtotta be az Országgyűléshez az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat, mint ahogy azt a címe is mutatja, elsősorban Magyarország uniós kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges módosításokat tartalmaz, valamint az adóigazgatás új rendjének gyakorlati alkalmazása során kapott visszajelzésekre reflektál. Ezen túlmenően az önök előtt fekvő javaslatban az egyes adónemekben szükségessé vált pontosítások, értelmezést segítő módosítások is fellelhetőek.Tisztelt Országgyűlés! Tekintsük át tehát, hogy az egyes adónemeket érintően milyen tartalmú módosításokról kéri a kormány az Országgyűlés döntését.

A személyijövedelem-adózásban a kafetéria-rendszer egyszerűsítését érintően tavasszal elfogadott szabályok kismértékű pontosítását kezdeményezi a javaslat. A pontosítások egyértelműbbé teszik a rendelkezések alkalmazását, a javaslat ezen túlmenően kisebb jogtechnikai jellegű módosítások törvénybe iktatásával a jogrendszer más elemeivel való összhang biztosítását is célozza.

Az általános forgalmi adó tekintetében a gazdaság növekvő teljesítőképességének köszönhetően jövőre 8 millió forintról 12 millió forintra nő az alanyi adómentesség értékhatára, amely több mint 650 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget pénzügyi és adminisztrációs szempontból egyaránt. Az adóadminisztráció csökkentését szolgálja a törvényjavaslat azzal is, hogy a magáncélra is használt céges személygépkocsik esetében 50 százalékos magánhasználatot vélelmez, ezáltal megszűnhet a magán- és az üzleti célú használat tételes alátámasztására vonatkozó kötelezettség, azaz az útnyilvántartás. Természetesen ezt a vélelmet a vállalkozás pontos nyilvántartás vezetésével bármikor megdöntheti, tehát 50 százaléknál nagyobb levonási hányad is érvényesíthető. Ez az egyszerűsítés a jogkövető vállalkozások számára álláspontunk szerint óriási adminisztrációs könnyítést jelent.

A kormány az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot 2015-ben átmeneti jelleggel négy évre, azaz 2019. december 31-éig kívánta biztosítani, amelyet az Országgyűlés ebben a formában el is fogadott. A jelen törvényjavaslat a kedvezményes kulcs kivezetése kapcsán  figyelemmel a 2020-ra esetlegesen áthúzódó építkezésekre  egy átmeneti szabályt határoz meg. Ez lényegében lehetővé teszi, hogy a 2019 utolsó napján szerkezetkész állapotban lévő lakóingatlanokra is még az 5 százalékos kedvezményes kulcsot lehessen alkalmazni.

Az uniós jognak történő megfelelés szükségessé teszi az utazásszervezésre vonatkozó áfaszabályok módosítását is. A törvényjavaslat ezért az árrésadózás szabályait rendeli alkalmazni minden igénybevevő részére nyújtott utazásszervezési szolgáltatás esetén, továbbá megszünteti, hogy az árrést több útra összesítve is meg lehessen állapítani. Mivel ezek jelentős változást eredményeznek az érintetteknél, a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében a törvényjavaslat a módosítást csak 2020-tól vezeti be.

A jövedéki szabályozást illetően kiemelendő, hogy hazánk  kihasználva az uniós jövedéki irányelv biztosította lehetőséget  jövedékiadó-kedvezményt biztosít a 7,5 tonna össztömeg feletti járművek és buszok által felhasznált gázolaj, vagyis a kereskedelmi gázolaj után. Mindazonáltal a kedvezmény mértéke csak az uniós adóminimum szintjéig terjedhet, ezért azt az árfolyamváltozások fényében minden évben folyamatosan felül kell vizsgálni. Az ez évi felülvizsgálat alapján a kereskedelmi gázolaj adókedvezményének mértékét 2019-től kismértékben csökkenteni kell. Ennek eredményeként a jelenlegi gázolajadó-mérték mellett a visszaigényelhető adó mértéke literenként 7 forintról 3,5 forintra csökken. Ki kell emelni azonban, hogy a kormány így továbbra is az uniós szabályok alapján adható legmagasabb mértékű kedvezményt biztosítja az érintettek részére.

A benyújtott törvényjavaslat alapján az illetéktörvény csak kismértékben változik. A módosítás magában foglalja három új eljárásiilleték-mentességi rendelkezés bevezetését és az elektronikus eljárásiilleték-fizetés szabályainak a pontosítását is.

(16.20)

Tisztelt Ház! Az adóigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás tekintetében az utóbbi években folyamatosan arra törekedtünk, hogy az adózók adminisztrációs terheit csökkentsük, amely a gazdaság fejlődésére is ösztönző hatással bír. Egyben arra is törekedtünk, hogy az adóhatóságot a feketegazdaság visszaszorítása és a költségvetési bevételek növelése érdekében folyamatosan erősítsük. A jelen törvényjavaslattal is az említett célok megvalósítását kívánjuk elérni. Az említett célokra is figyelemmel az adóigazgatás területén az egyik kiemelendő intézkedésként, az adminisztráció csökkentése érdekében megszüntetjük a munkáltatókat, kifizetőket terhelő azon adatszolgáltatási kötelezettséget, amely a biztosítottak végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratokat kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozik.

A gazdaságfehérítő intézkedések közül kiemelendő, hogy az adóhatóságoknak kötelező ellenőrzést kell lefolytatni azoknál a tartósan veszteségesen működő gazdálkodó társaságoknál, amelyek két egymást követő üzleti évben, a nettó árbevétel mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, tekintettel arra, hogy ezen adózóknál fokozottabban merül fel az adóelkerülésnek a veszélye.

A módosítás kidolgozásakor azonban figyelemmel voltunk arra is, hogy az induló vállalkozások a működésük megkezdését követő első időszakban jellemzően olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket a bevételek nem minden esetben fedeznek, ezért a kötelező ellenőrzés nem vonatkozik majd a jogelőd nélkül induló vállalkozásokra az első négy üzleti évükben.

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló módosítását. Erre tekintettel az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény kiegészítésre kerül azokkal a szabályokkal, amelyek a külföldi adóhatóság tisztviselőjének a hazai adóhatóság által végzett ellenőrzésben való közreműködésével összefüggésben szükségesek.

Az adóigazgatási rendtartás módosítása, az általános közigazgatási rendtartáshoz hasonlóan, a vallomás megtagadásának lehetőségével biztosítani fogja az újságírói források védelmét, amely csak büntetőeljárás keretében, szigorú feltételek fennállása esetén törhető át.

A jogállamiság elvének érvényre juttatását segítendő a törvényjavaslat egyértelműen meghatározza majd, hogy meddig tarthat a biztosítási intézkedés és az ideiglenes biztosítási intézkedés, és meddig lehet a zárolt fizetési számláról kifizetést engedélyezni. A jövőben az állami adó- és vámhatóság mind az ideiglenes biztosítási intézkedés, mind a biztosítási intézkedés ideje alatt engedélyezhet kifizetést a gazdálkodónak, ha az adózó a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne.

Az adózók terheinek csökkentését szolgáló intézkedésként a társaságiadóelőleg-kiegészítési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó mulasztási bírság mértékét 20 százalékról 10 százalékra csökkentjük 2019. január 1-jétől a javaslat alapján.

A végrehajtási eljárások eredményességének növelése érdekében az állami adó- és vámhatóság hatásköre további végrehajtási feladatokkal bővül 2019. január 1-jétől, így az állami adó- és vámhatóság átveszi a törvényszéki végrehajtás feladatait is. A törvénytervezet meghatározza az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét és a végrehajtási eljárás szabályrendszerét is. A fentiek mellett további kisebb, a jogalkalmazást és a jogértelmezést segítő pontosításokat eszközöltünk még az adóigazgatási tárgyú törvényekben.

A vámtörvény módosításai közül kiemelendő a biztosíték felszabadítására vonatkozó szabályok gazdálkodók számára kedvező irányú változásai. A hatályos szabályozás alapján, amikor a gazdálkodó befejezi vámügyi tevékenységét, a hitelintézettől, pénzintézettől vagy biztosítótársaságtól beszerzett kötelezettségvállalást csak az utolsó vámkezelésétől számított három év lejárta után tudja visszaváltani. Az ebből adódó költségek jelentős megterhelést jelentenek az érintettek részére, miközben a vámtevékenységükből bevétel már nem várható.

Mindez likviditási problémákat idézhet elő egyes gazdálkodóknál, ezért a törvény módosítása ezt a helyzetet kívánja orvosolni azzal, hogy az összevont biztosítékhoz nyújtott pénzügyi elemeket, beleértve a készpénzt is, csak egy évig tartja majd vissza az adóhatóság.

Így az időtartam lejártát követően azok ismételten felszabadíthatók és a vállalkozás rendelkezésére bocsáthatók.

A törvényjavaslat emellett egyértelműen meghatározza a vámjogi képviselők által igénybe vehető közreműködőkre vonatkozó szabályrendszert, egységesítve ezáltal az esetenként egymásnak ellentmondó gyakorlatot.

Tisztelt Képviselők! A társaságiadó-törvény módosítása biztosítja az európai uniós joggal való harmonizáció érdekében szükséges rendelkezések bevezetését. Az uniós elvárásoknak megfelelően Magyarországnak meg kell felelnie a belső piac működését közvetlenül érintő, adókikerülési gyakorlatok elleni irányelvben megfogalmazott elvárásoknak, amelyek célja az adókikerülés elleni harc és az adóalap védelme.

Az irányelv átültetése több lépésben zajlik. Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályozást Magyarország az elsők között, már a 2017. év elejétől bevezette, a javaslat szerinti módosítás részben e szabályok kiegészítését, jogtechnikai pontosítását tartalmazza.

A törvénymódosítás átülteti továbbá az irányelv kamatlevonás-korlátozási szabályait, valamint pontosítja a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet is 2019. január 1-jétől. Ezzel a törvényjavaslat biztosítja az irányelvnek való megfelelést, amellett, hogy az irányelv által lehetővé tett legkedvezőbb kereteket teremti meg az adózók számára.

A társaságiadó-törvény másik legfontosabb módosítása, hogy 2019. január 1-jétől lehetővé válik a csoportos adóalanyiság választása, amelynek eredményeképpen az adminisztráció csökkenése és a versenyképesség javulása várható az alkalmazók körében.

A látványcsapatsport-támogatás keretében a 2019-2020-as időszaktól kezdődően lehetővé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetésének a támogatása is. Végezetül, az EBRD-vel kötött megállapodáshoz igazodva pedig 0,2 százalékra csökken a hitelintézetekre vonatkozó különadó felső kulcsa.

Tisztelt Ház! Az adóeljárást érintő jogszabályi környezet változása az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosítását is szükségessé teszi. A benyújtott javaslattal a hivatkozott törvény rendelkezéseit pontosító, azokat kiegészítő, a törvény belső jogi koherenciáját biztosító, valamint nemzetközi, elsősorban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet felé fennálló kötelezettségvállalásaink teljesítését célzó módosítások elvégzésére kerül sor.

A módosítási javaslatok között szerepel továbbá a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás kihirdetéséről szóló törvény, valamint az országonkénti jelentések cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetéséről szóló törvény mellékleteinek a bővítése, amelynek célja, hogy hazánk további joghatóságokkal léphessen adóügyi információcsere-kapcsolatba, ami szintén az adókikerülés elleni fellépés hatékonyságát fogja növelni.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat tartalmazza a 2019. január 1-jétől hatályba lépő, szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályok pontosítását azzal a céllal, hogy a jelenleg hatályos szabályokkal mindenben megegyező szabályrendszer lépjen hatályba jövő év január 1-jétől. Így pontosításra kerül többek között a külföldi személyek adókötelezettsége, az egyes bevallási szabályok köre, az őstermelők adófizetési kötelezettsége, valamint az átmeneti szabályok is.

A törvényjavaslat értelmében a 2019. január 1-jétől hatályba lépő, szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben szereplő kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltja egy jobban célzott adókedvezmény, amelynek keretében az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató és egyben kutatóhelynek minősülő vállalkozást az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból jelentős adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezmény egyenlő a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után fizetendő 19,5 százalékos adómérték 50 százalékával, azaz a kutatás-fejlesztő foglalkoztatása után csak az adó felét kell megfizetni.

A törvényjavaslatban külön fejezetben kapott helyet az a jövő év elejétől hatályba lépő új szociálishozzájárulásiadó- és szakképzésihozzájárulás-kedvezmény, amely a közigazgatásból elbocsátandó, védett korban lévő személyek elhelyezkedését hivatott megkönnyíteni. A kedvezmény értelmében a 60. életévét betöltött, közigazgatásból elbocsátott munkavállalók után az őket jövőben foglalkoztatni kívánó munkáltatók a minimálbér négyszeresének erejéig a szociális hozzájárulási adó mértékével megállapított összeggel egyenlő kedvezményt vehetnek igénybe.

Tisztelt Országgyűlés! A nyugdíjas személyek munkaerőpiacra történő visszalépésének elősegítése érdekében már a nyár során elfogadásra került az a törvény, amely biztosítja, hogy 2019. január 1-jétől a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségen kívül köztehermentes legyen e személyi kör foglalkoztatása. Annak érdekében, hogy minden jogalkalmazó számára egyértelmű legyen, e törvényjavaslat pontosítja a nyugellátás szüneteltetésének esetére vonatkozó szabályokat is. Így az eddig képviselt állásponttal egyezően egyértelművé válik, hogy a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjas személy akkor is saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha a nyugellátásának folyósítása szünetel, és így ezen időszakban is mentesül a járulékfizetés alól. Tehát egyértelművé tesszük, hogy a nyugdíjas foglalkoztatását legfeljebb a 15 százalékos szja terheli.

Tisztelt Országgyűlés! Az üzletág-átruházás számviteli szabályainak egyszerűsítése a nemzetközi számviteli előírásokhoz, ezen belül is az IFRS-ekhez való közelítést eredményezi. A jelenlegi elszámolási szabály az üzletág-átruházás keretében átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek tételes elszámolását írja elő. A javaslat ezzel szemben az átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek értékének egyenlegét, nettó összegét javasolja elszámolni egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként. Az új elszámolási szabály a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének a javítását is szolgálja véleményünk szerint.

(16.30)

A könyvvizsgálói törvény módosítása emellett kiegészítő eljárási szabályokat tartalmaz a kamarai tag könyvvizsgálók tagsági jogviszonyának megszüntetésére, illetve a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásból való törlésére vonatkozóan, valamint pontosítja azon adatok körét, amelyeket a Magyar Könyvvizsgálói Kamara köteles szerepeltetni a kamarai tag könyvvizsgálókról és a könyvvizsgáló cégekről az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban.

Végül kiemelendő, hogy a könyvvizsgálatra vonatkozó szabályok módosítása révén az Európai Unió szabályaival való szorosabb összhang érdekében megteremtjük azt a lehetőséget, hogy a könyvvizsgálókat és a könyvvizsgáló cégeket érintő kötelező rotációs szabályok módosuljanak. A javasolt módosítás alapján hazánkban is a tagállamok többsége által választott, az Unió szabályai által lehetővé tett 10 éves rotációs szabályt kell alkalmazni. A javaslat ezzel hozzájárul az egységes európai uniós jogszabályi környezet megteremtéséhez a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók, illetve a könyvvizsgálók tekintetében egyaránt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Hadházy Sándornak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint az egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslat egy fontos gazdasági témájú előterjesztés, amely egyrészt érinti a családi kedvezmény és az első házasok kedvezménye közös érvényesítéséről szóló nyilatkozat feltételeinek pontosítását, a személybiztosítások 2019-től változó adókötelezettségével összefüggő módosítások beiktatását, másrészt pedig a javaslat a más ágazati jogszabályokban tervezett átalakításokhoz kapcsolódóan szükséges módosításokat kezdeményez.Tisztelt Országgyűlés! A javaslat gondoskodik a társaságiadó-törvény uniós joggal, a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016. július 12i, (EU) 2016/1164. számú tanácsi irányelvvel való harmonizációjáról, összhangjáról. Az irányelv értelmében az irányelvnek megfelelő szabályokat 2019. január 1-jétől kell hatályba léptetniük a tagállamoknak. A módosítás három területet érint, úgymint az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó rendelkezéseket, a kamatlevonás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

A kormány támogatja a fiatal vállalkozók, valamint a mezőgazdasági termelők fejlődését és céljait is. A javaslat kezdeményezi, hogy a közép- vagy felsőoktatási intézményben tanuló vállalkozó a tanulmányai szüneteltetésének időszakában se minősüljön főállású kisadózónak a 25. életéve betöltéséig. A törvényjavaslat új átmeneti rendelkezés beiktatását kezdeményezi azzal összefüggésben, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők számára a 2016-2018-as időszakban pályázat útján nyújtott támogatások is költségek fedezetére, fejlesztési célra adott támogatásnak minősüljenek.

A pénzügyi szervezetek különadóját tekintve a hitelintézetek esetében a bankadó felső kulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken, összhangban a korábbi EBRD-megállapodásban rögzített irányokkal. A javaslat alapján a versenypiachoz hasonlóan mentes a pénzügyi tranzakciós illeték alól a természetes személyek Kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet.

Az ASP-rendszerhez csatlakozott önkormányzatok számára a Kincstár fogja biztosítani az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer szolgáltatásaihoz szükséges fizetési feltételeket, a Kincstár lesz az EFER elszámolási számla tulajdonosa. A javaslat mentesíti ezt a fizetési forgalmat a tranzakciós illeték alól.

Az általános forgalmi adó terén a törvényjavaslat értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik.

A törvényjavaslat átmeneti szabályt fogalmaz meg az új építésű lakóingatlanok értékesítéséhez kapcsolódóan, tekintettel arra, hogy 2019. december 31-én letelik az az átmeneti időszak, amíg 5 százalékos adómérték alkalmazandó. Az átmeneti rendelkezés meghatározza, hogy mely áthúzódó építkezések esetében alkalmazandó az új lakóingatlan értékesítésére a kedvezményes adómérték.

Adóigazgatási rendtartást tekintve előírásra kerül, hogy a veszteségesen működő gazdasági társaságok esetében kötelező az adóhatósági ellenőrzés lefolytatása. Az induló vállalkozások időt kapnak arra, hogy működtetésüket optimalizálják, így esetükben az első négy üzleti évet nem kell figyelembe venni a rendelkezés alkalmazása során. A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az adóhatóság az eljárását megszüntesse, ha a tényállás nem volt tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánynak minden évben az egyik meghatározó feladata, hogy megteremtse és megtartsa a jogharmonizációt az egyes adótörvényekkel hazai és uniós szinten egyaránt. Meg kell említenem, hogy 2010 óta a kormány hatékonyan alakítja adópolitikáját. Jövőre öt adófajta is megszűnik. A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó és az egészségügyi hozzájárulás is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad be.

A vállalkozások számára az egyik legjelentősebb tehercsökkentést az jelenti majd, hogy a szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre további 2 százalékkal, 17,5 százalékra csökken. Ez az adónem ráadásul a gazdasági növekedés függvényében négy év múlva már csak 11,5 százalék lehet. 2019-ben tovább fognak csökkenni a magánszemélyeket és a kifizetőket terhelő adminisztrációs kötelezettségek a személyi jövedelemadó tekintetében is. Jövőre az adóhatóság az egyéni vállalkozókat is bevonja az szja-rendszerbe, amivel számukra is lehetővé válik, hogy a hivatal által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthessék adózási kötelezettségüket.

A nyugdíjas munkavállalók és az őket foglalkoztató vállalkozások is jobban járnak jövőre. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után ugyanis 2019-ben már csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, azaz a jelenlegi nyugdíjjárulék és a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség esetükben eltörlésre kerül. Továbbá a saját jogú öregségi nyugdíjban részesülőket munkaviszonyban foglalkoztató vállalkozás is mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz mindig olyan adózási politikát képviselt, amely egyszerre biztosította az emberek és a vállalkozások terheinek csökkentését, valamint a költségvetési egyensúly fenntartását. Ezen a gyakorlaton a következő évben sem kívánunk változtatni. Kérem, támogassák az előterjesztést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

(16.40)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen könnyű dolga van talán minden képviselőtársamnak, amikor egy adócsomagról kell vitatkoznunk, hiszen a kormánypárti, a mundér becsületét védő képviselő úgyis talál benne olyan kedvező momentumot, amibe lehet kapaszkodni, az egyszeri ellenzéki képviselő pedig úgyis talál belekötnivalót. Most is ez a helyzet, tehát nem is kívánom megjátszani, hogy nem ez lesz a következő vita vezérmotívuma, hiszen olyan elképesztő intézkedési terveket is találok ebben a csomagban, amelyek az amúgy messze normál tartományban található vérnyomásomat, ha nem is emelik meg vészes szinten, de azért biztos, hogy kizökkentik valamerre egy nüansznyi mértékben.

El kell hogy mondjam, ilyen kormányzati dicshimnusz mellett, mint amit itt hallottunk, hogy ilyen pedáns, feszes a gazdaságpolitika, kiváló adózási szisztéma egészíti ki mindezt  (Jelzésre:) oké, látom, hogy bólogatnak hevesen , magyarázzák meg nekem, hogy ilyen környezetben mi szükség van a mobilitási célú lakhatási támogatás mint forma kivezetésére. Tehát ha ennyire erős a háttér, ha ekkora költségvetési tartalékok állnak rendelkezésre, akkor egy ilyen, látszólag nagyon kis tömeget és összeget megmozgató intézkedést egész egyszerűen miért kell babrálni, tehát miért kell hozzányúlni?

Sőt, miért nem lehet kiszélesíteni alkalmazási körét, miért nem lehet példának okáért elindulni abba az irányba, hogy adott esetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kis falvakban az inaktív lakosság ott van…  ismeretes, az én családom jó része is szabolcsi, tehát viszonylag jól ismerem azokat a viszonyokat, amelyek értelmében a lakosság egy része inaktív, bár aktív és mobilis is lehetne akkor, ha mondjuk, Kisvárdán vagy a környező városokban egy kollégiumi rendszer működne, tisztességes szakképzési szisztéma működne, amely valós piaci igényekkel találkozik, és ezek az emberek bizony plusz életlehetőségekhez juthatnának, csak nem ez valósul meg.

Úgy gondolom, hogy mind a költségvetés, mind a makromutatók mögött van olyan tartalék, van olyan mozgástér, hogy ebbe az irányba bizony el lehetett volna indulni. A mobilitási célú lakhatási támogatás kivezetése mögött nyilván olyan indoklás lesz majd, hogy ezt átvezetik egy másik támogatási formába, átcsoportosítják valahova. Már itt a felvezető is kissé ellentmondásos volt, mert ha beolvasztanak egy adótípust egy másik adótípusba, az nem megszűnik, hanem átalakul, tehát nyilvánvaló módon azt érdemes vizsgálnunk, hogy ennek a terhelése milyen hatást gyakorol az adóalanyokra, de ez egy egyértelmű érvágás mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók részére.

A lakhatási szegmenst mindenképpen nagyobb mértékben kellene támogatni, két okból. Egyrészt a munkaerőhiány tragikus méreteket öltött nemcsak bizonyos ágazatokban, de bizonyos földrajzi régiókban is, és most már nem lehet elhazudni az emögött húzódó demográfiai folyamatokat, amelyek katasztrofálisak. Én őszintén értékelem a kormány törekvéseit, amelyek bár pusztán anyagiak terén, és szinte kizárólag adózási téren, de igyekeztek valamit a demográfiai viszonyokon változtatni.

Üdvözlöm a termékenységi arányszám javulását, hogy az 1,1-1,2-es mélypontról ez egészen 1,53-ig felfejlődött. A problémám az, hogy a szülőképes korú hölgyek bázisa olyan mértékben csökken és szűkül, hogy a termékenységi mutató javulása nem képes mindezt ellensúlyozni az élve születések tekintetében, ebből kifolyólag állt elő az a tragikus helyzet, hogy az élve születések száma megint csökkent, fogyatkozásunk mértéke megint növekedett, tehát rendszerszintű elmozdulást a reprodukció irányába nem tudott elérni ez a kormányzat sem, én pedig szeretném, hogy el tudjon érni.

Ahhoz viszont, hogy el tudja ezt érni, egy multifaktoriális problémaként kell kezelni ezt az egészet, nem lehet pusztán családi adókedvezményre építeni, minthogy a lakhatási problémát sem lehet pusztán CSOK-kal és pusztán új építésű lakásokkal megoldani. A demográfiai vészkorszak közepén is fel kell ismerni azt a lakhatási válságot, azt a lakhatási katasztrófát, amelynek fennállása miatt magyar fiatalok tízezrei, százezrei menekülnek külföldre, és vissza kell hozni magyar fiatalok tömegei számára azt a tíz, tizenöt, akár húsz évet, ami egy önálló otthon megszerzésére most elmegy. Ezt mondjuk, egy állami hátterű bérlakásépítési programmal lehetne, de amíg ez nem áll rendelkezésre, államtitkár úr, addig az adózási rendszeren belül olyan motivátorokkal lehetne bírni, amelyek magyar fiatalokat, mondjuk, az országban való boldogulásra késztetnének, és éppen a mobilitási célú támogatás kivezetése az említett célok ellen hat; nem csak a kivezetése, bármilyen szintű megbolygatása furcsa indoklásokkal.

Azt kell hogy mondjam, a teljes kafetéria-rendszer átalakítását is ugyanide sorolom, hiszen megbolygatni egy olyan rendszert, amely korábban alkalmas volt lakhatási célú támogatásra, eközben két nap alatt beszántani a lakáscélú előtakarékoskodás rendszerét, megszüntetni az új építésű lakásokra vonatkozó kedvezményes áfakulcsot, és visszaállítani a korábbi, brutálisan magas, piacot torzító kulcsot, ez rögtön három olyan lépés, államtitkár úr, egy éven belül, ami azt üzeni a magyar polgároknak, hogy ha önálló otthonra a tőkét, a forrást meg szeretnéd szerezni, az talán egyszerűbb külföldön.

Én nem szeretnék ilyen üzenetet küldeni, és egyáltalán nem tartom viccesnek ezt a helyzetet, mert azt látom, hogy sok magyar fiatal ingadozik, 50-50 százalék áll a kivándorlás, a maradás mellett, és talán egy, az államtitkár úr és a képviselőtársak szemében aprónak tűnő lépés, egy ilyen elrontott indoklás, mint ami előttünk fekszik, nagyon komoly súlyt képezhet egy bizonyos döntés esetében. Én nem szeretném, hogy ezek a döntések tömegesen szülessenek meg a jövőben is. Azt szeretném, hogy aki akar, az tudjon boldogulni itt, a hazájában.

Éppen ezért a kafetéria-rendszer bármilyen szintű beszántását csak ellenezni tudom, de mivel említettem és már áteveztem a kedvezményes lakásáfakulcs megszüntetésére, egész egyszerűen értetlenül állok a kormány áfarendszert érintő módosítása előtt. Hiszen az, hogy ismételten 27 százalékos kulcsot kell alkalmazni új lakóingatlan értékesítése esetén, ez kinek jó, államtitkár úr? Magyarázzák meg nekem, hogy nemzetgazdasági szempontból ez kinek éri meg. Mert hosszú távon annyi kedvező hatást veszítenek el, hogy ez a költségvetés számára egyszerűen nem lehet jó. A korábban befagyasztott, majd újraindított projekteket, építőipari nagyberuházásokat keresztülvitték, önök úgy gondolják, hogy a jó barátaik, vagy mondjuk, az a fideszes oligarcha, aki változtatási tilalom feloldása után kapott építési engedélyt lakóparkra, majd újra változtatási tilalmat rendeltek el ugyanazon a területen, hogy csak ő építkezhessen, lehet, hogy ezek a projektek kifutnak, államtitkár úr. De attól még az új építésű átadott ingatlanok száma történelmi mélyponton van, az utolsó világgazdasági válság előtti számot mutat a kiadott építési engedélyek száma is, és egy kiadott engedélyből nem mindig lesz ingatlan. De a 2008-as szintet még a CSOK-os rekorder évben sem érte el a kiadott építési engedélyek száma, és ez ki kellene hogy józanítsa önöket. Ilyen kevés ingatlan, új építésű lakás vagy akár bérlakás korábbi történelmi korokban talán nem is épülhetett, és ha ez így megy tovább, akkor az ingatlanállomány cseréje 300 évente válik csak lehetővé.

Mit jelentene ez egy békásmegyeri panelház esetén? Gondolják végig! Ezek tarthatatlan állapotok, éppen ezért mondom azt, hogy ilyen bárdolatlan módon belenyúlni az új építésű lakások áfaszerkezetébe egész egyszerűen elképesztő, és azt is szeretném elmondani, hogy a szűk kínálat miatt egy folyamatosan generált árnövekedésre készülhetünk fel mind az ingatlanpiacon  legyen szó használt lakásról vagy új építésűről , mind pedig az albérleti piacon, hiszen a kínálat szűkössége az albérleti piacon is fennáll. Elmondtam önöknek sokszor, hogy még azzal sem tudtak mit kezdeni, hogy a XXI. századi vívmányok begyűrűzése, a sharing economy, az Airbnb, különböző közösségi szállásmegosztó oldalak elkezdtek működni természetesen Magyarországon is, hiszen van itt világháló, és mily meglepő, kivettek a budapesti albérletpiacról több ezer ingatlant. Nem kellene meglepődniük azon, hogy a kínálat szűkülése egyértelmű árrobbanáshoz vezet, azon viszont én lepődök meg, hogy a 130-150 ezer forintos albérleti díjakkal szemben önök nem tesznek semmit.

Államtitkár Úr! Magyarázzák meg nekem, miből gazdálkodja ki egy magyar fiatal, akár egy nagyvárosi vagy budapesti fiatal ezeket az albérletárakat! Milyen üzenetet küldenek önök nekik, hogyan kezdje el itt az életét? Önök nem tehetik meg azt, tehát nincs ilyen lehetőségük, hogy azt mondják, hogy ezt a piac szabályozza, és önöknek semmi közük ehhez az egészhez.

Egyrészt nem kell megerőszakolni piaci viszonyokat, de önök azért ülnek itt, hogy felelősségük tudatában beavatkozzanak negatív folyamatok tapasztalása esetén. Igen, az egyik a sharing economy szabályozása lenne, mondjuk, egy átalánytípusú adóval, államtitkár úr, mi ezt tudnánk támogatni, ahol, aki mondjuk, szoba- vagy területalapon befizet egy átalánytípusú adót, az mentesül minden egyéb hatósági vegzatúra alól, így a XXI. századi módszer is működhet, de valamifajta kompenzáció éri Magyarország költségvetését is. Ez csak egy megoldás, nyitott vagyok másfajták felé, de legalább vita folyjon erről.

Másrészt áfakulcsok tekintetében támogatniuk kellene mind az új építésűeket, mind pedig azt, hogy az ingatlanállományon belül az albérleti szegmens is bővülni tudjon, harmadsorban pedig kafetériához és egyéb motivátorokhoz szigorúan tilos lenne hozzányúlniuk.

(16.50)

Éppen ezek ismeretében mondom azt, hogy bár vannak támogatható pontjai ennek a csomagnak  és én ezeket nem vitatom el , de a legfontosabb nemzetstratégiai területeken annyira rossz üzeneteket fogalmaz meg egy-egy intézkedésük, hogy jó lelkiismerettel, nyugodt szívvel ehhez támogató szavazatot adni álláspontom szerint nem lehet.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Hargitai Jánosnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A tegnapi nap folyamán az azonnali kérdések során is el tudtam mondani azt a véleményemet, hogy fontosnak gondolom, hogy Magyarországnak egy stabil adórendszere van. Ez a stabil adórendszer nagyban megalapozza a költségvetés bevételi oldalát. Ezt az adópolitikát most már több mint nyolc és fél éve, 2010 óta folytatjuk. Az a szabályrendszer, ami most előttünk van, teljes mértékben illeszkedik abba a gondolkodásba, amit eddig képviseltünk. Ez eddig sikeresnek bizonyult, hisz abból a gazdasági válsághelyzetből, amiben az előző kormány hagyta az országot, sikerült eljutni oda, ahol éppen most tartunk, ahol egy költségvetés elfogadása során növekedésről beszélhetünk, ami alapvetően örvendetes. S nyilvánvalóan ennek az egésznek a kulcsa az az új típusú adópolitika, amit, mondom, nyolc és fél éve következetesen képviselünk. Amikor ilyen törvények vannak előttünk, akkor mindig azt vizsgálhatjuk, ami a célunk volt, hogy ahogy a gazdaság lehetőségei nőnek, a különböző adóterületeken további kedvezményeket adjunk a nyolc és fél évvel korábbi állapothoz képest a magyar családoknak, a kis- és középvállalkozóknak. A másik cél, amit vizsgálhatunk: mindig indokolt bürokráciát csökkenteni és egyszerűbb adózási szabályokat létrehozni. Amikor ezt az adótörvénycsomagot vizsgáljuk, akkor megint elmondhatjuk róla, hogy ez egy salátatörvény. Örülök annak, hogy ez most nem volt kritika tárgya. Ez megint példa arra, hogy nem is lehetne más típusú törvényben tárgyalni ilyen adótörvényi változtatásokat, mert ha ezeket mind külön akarnánk tárgyalni, akkor nyilvánvalóan karácsonyig se jutnánk a dolgok végére, tehát érdemes csomagban, egyfajta salátatörvényben tárgyalni az ilyen típusú módosításokat.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Sokféle módon közelíthetünk egy ilyen törvénycsomaghoz. Nagyon sok területet érint a szabályozás, államtitkár úr a legfontosabbakra ki is tért. Én abban a logikában, amit felvázoltam, amit mindig célul tűzünk magunk elé, hogy adócsökkentésekre milyen példákat tudunk most hozni, és egyszerűsítésekre milyen példát tudok felhozni, én ezt a logikát fogom valamelyest követni, és utána az adóigazgatásban bekövetkező fontos változásokról még külön szólni szeretnék.

Mivel két dolgot nehezen tudok ebben a logikában elhelyezni, ezért ezekre külön kitérek. Az egyik az, amit Z. Kárpát képviselő úr is szóba hozott, a lakásáfa kapcsán bekövetkező változás 2019-ben, 5 százalékról visszaemeli a kormány 27 százalékra az áfát. Nem titkolom, én is azok közé tartozom, akik azt remélték, hogy erre nem kerül sor, tudjuk őrizni az 5 százalékos kicsi áfát az újlakás-építéseknél. A kormány erre a továbbiakban nem lát lehetőséget. De erre azt mondani, hogy ez valamifajta brutális változtatás, amit a képviselő úr itt megfogalmazott, nos nem, egyáltalán nem az. Ez egy várható lépés volt, hisz a 27-ről 5 százalékra történő áfacsökkentést már eredetileg is csak egy határozott ideig fogadta el az Országgyűlés. S ha ezt nem hosszabbítja meg egy törvény, akkor ennek a határozott időnek a leteltével nyilvánvalóan visszaáll az eredeti helyzet.

A másik ilyen lépést, ostorozni a lakás-takarékpénztári rendszernek nem a megszüntetését, hanem az átalakítását, és azt mondani, hogy itt valami negatív folyamatok indultak el, megint nem tudom osztani, mert azt a pénzt, amit megtakarítunk azon a rendszeren, hogy onnan kivettük az állami támogatást, a családi otthonteremtés keretében hasznosítjuk. Tehát megint nincs arról szó, hogy elveszünk valamit, hanem állami támogatásokat úgy hasznosítunk, ahogy mi azt hatékonyabbnak gondoljuk. Tehát ez volt az a két tétel, amikre azt mondtam volna, hogy nem illeszkedik bele az én gondolkodási logikámba, ezért hoztam ezt szóba. Hogy a lakásmegtakarítások mennyire fognak működni a jövőben, olvashattuk már híradásokban, hogy a Fundamenta már előjött egy új konstrukcióval, azt a Nemzeti Bank jóváhagyta. Tehát lakáskasszás megtakarítások a jövőben is lesznek, még ha az állam által eddig adott források más területen fognak is hasznosulni.

Visszatérve arra, amit előrevetítettem, sőt még egy dolgot, ami eddig nem volt kritika tárgya, azért, hogy ne is legyen, szóba hozok. Az év tavaszán hoztuk meg az adócsomagunkat, módosítottuk az adószabályokat, és most már ezekhez a szabályokhoz is hozzányúlunk. Erre egyszerű demagógiával lehetne azt mondani a túloldalról  hála istennek, nem tették , hogy pontatlan a szabályozás, a kormány milyen munkát végez.

Nem erről van szó. Nagyon jól tudjuk, akik már láttunk ilyen jogszabályokat, hogy nagyon nehéz pénzügyi tárgyú törvényeket tökéletesen szabályozni, szinte sohase sikerül. Ilyenkor a jó megoldás az, hogy ha vannak visszajelzések az adóalanyok oldaláról, akkor ezeket a korrekciókat megtesszük, és nem megyünk be jogvitába, ami elhúzódó bírósági eljárásokat eredményez, hanem pontosítjuk a jogszabályokat. Tehát az, amivel a törvényalkotó itt él, nem a gyengeség jele. Én üdvözlöm azt a megoldást, hogy hozzányúlunk, és pontosító szabályokat állapítunk meg még olyan jogszabályok kapcsán is, amiket tavasszal hoztunk létre, és, mondom, nem hosszú jogvitába szaladunk bele.

Az adócsökkentésekre nyilvánvalóan a legszebb példa, amit itt ki lehet emelni, az az áfakörben érvényesül, kisvállalkozókat érint. Az eddigi 8 millió helyett a jövőben 12 millió forint erejéig választhatják az alanyi mentességet, és ez 600 ezer kisvállalkozót érint. Nyilvánvalóan a magyar gazdaság, a magyar költségvetés megengedheti magának azt a „luxust”, hogy ezeket a kedvezményeket ennek a körnek adja. Én azt gondolom, hogy nem lesz luxus, mert további bevételeket fog hozni a költségvetésnek, ha ezek a kisvállalkozók erősödni tudnak.

Kicsi módosítás, de akkor is módosítás, és könnyítést jelent a pénzügyi szervezetek különadója. Egy nagyon kicsi mértékben a felső plafon csökken.

A tranzakciós illeték több helyen eltörlésre kerül. Mondok két példát. Megemlíthetem azokat az önkormányzatokat, amelyek bekerülnek ebbe az úgynevezett ASP-rendszerbe, és a Kincstár lesz a számlavezetőjük. Bizonyos tranzakciósadó-fizetési kötelezettségtől ezek a számlamozgások mentesülnek.

Fontosabb, és ez már magánszemélyeket is érint, egyre több magánszemély képes arra, hogy a megtakarításait államkincstári vásárlások során realizálja. Ezzel részben a magánszemélyek fizetik az államadósság belső hiányát. Ez eleve örvendetes. Ilyenkor az Államkincstár által vezetett befektetési számlájuk és a más normál számlájuk közötti pénzmozgások is tranzakció-illetékmentesek lesznek.

Ebbe a körbe sorolom  nem volt még kritika tárgya, azért mondom, hogy ne is legyen  a sportlétesítmények fejlesztését. Hála istennek, örvendetesen halad az élet minden területén. Nehézséget is jelent, ezt bevallom, hisz üzemeltetni is kell ezeket a létesítményeket. A továbbiakban lehetőségként megjelenik az, hogy ezek a taoforrások üzemeltetésre is fordíthatók lesznek.

Kicsi tétel, de megemlítem, hogy az illetéktörvény módosítása során kis könnyítések lesznek illetékkötelezettségek eltörése kapcsán.

Az adózás rendjét érintően: ha eddig feketén foglalkoztatott valaki munkavállalókat és az adóhatóság rajtakapta, akkor fölkerült egy negatív listára. Erre a negatív listára persze joggal került fel, ha ilyet tett bármelyik munkavállaló, és ameddig ezen a listán volt, különböző támogatásoktól, pályázatoktól esett el. Itt is könnyítések vannak. Amíg a listán van, ezek a hátrányok nyilvánvalóan érik, de ha a listáról lekerül, akkor nem kell plusz még egy évig ezeket a hátrányokat elszenvednie, mint ahogy az eddigi szabályok szerint elszenvedte, hanem azonnal hozzájuthat azokhoz a lehetőségekhez, amikből addig részesedett, amíg nem volt ezen a negatív listán.

(17.00)

Egyszerűsítések kapcsán is több dolgot szóba lehet hozni, mondok néhányat. Magáncélra is használt cégautók bérlése esetén a jogalkotó felépít egy vélelmet, és azt mondja, hogy 50 százalék ilyen használat, 50 százalék olyan használat, és ezután kell áfát fizetni; ami persze, ha az adott szervezet vállal egy nagyobb bürokráciát és tételesen elszámol ezekkel a tételekkel, akkor ez egy megdönthető vélelem. Tehát választhatja a számára más, kedvező szabályokat, de azt gondolom, ez egy jó gondolkodás, ami itt tapasztalható.

Adóazonosító jel használata kapcsán, a magánszemélyek az 1 százalékukról az adóbevallásaik során rendelkezhetnek. 2018 óta már nem követeli meg a jogszabály azt, hogy abba a zárt borítékba az adóazonosító jelet is feltüntessük. Néhány adózó már ’17-ben is így gondolkodott, ezért ez egy rendezetlen helyzet. Mivel megengedheti magának a költségvetés, ezért itt is, azt gondolom, helyesen, úgy rendelkezünk most, hogy azok, akik ’17-ben sem tüntették fel ebben a zárt borítékban az adóazonosító jelüket, nem szenvednek hátrányt, és eljut az 1 százalék oda, ahhoz az egyesülethez, civil szervezethez, egyházhoz, ahová éppen szánták.

Az adózás rendjéről ír a törvényi szabály. A nyomozó hatóságok, amikor a munkájukat végzik, nyilvánvalóan az adóhatóságot is keresik, és adatokat kérnek tőlük. Hogy ezt ne tegyék nyakló nélkül, történjen ez ügyészi felügyelettel és csak az ügyészi felügyelet mellett, ügyészi engedéllyel lehet ilyen adatokat kiadni. Ezt is egy racionális, egyszerűsítő lépésnek veszem.

Államtitkár úr szóba hozta a munkavállalók széles körét érintő egyszerűsítést. Eddig elvárta tőlük, hogy a saját munkavállalójukkal kapcsolatban mindenféle adatot nyilvántartsanak, a diploma számát, hol adták ki, miért adták ki az illetőnek, milyen képesítése, képzettsége van. Ezek mind-mind olyan adatok, amik, azt gondolom, fölöslegesen terhelték eddig ezt a rendszert. Ez kivezetésre kerül.

És még folytatni lehet a sort, de én inkább néhány kérdést szóba hozok az adóigazgatási eljárás kapcsán, amit fontosnak tartok. Határidők: ugye, amikor a jogszabályokat változtatjuk, mindig arra törekszünk, hogy az államigazgatás szereplői, így az adóhatóság is a lehető leggyorsabban intézze el az ügyeinket. Mégis vannak az ügyintézés során olyan periódusok, amiket nem lehet az ügyintézésbe beleszámítani.

Itt ezek most pontosításra kerülnek, ha az ügyintézési határidőben az adóhatóság adatot kér a magánszemélytől vagy cégtől, mire ő válaszol, ezek nyilvánvalóan nem lehetnek részei ennek az elintézési határidőnek, mert az megbénítaná az adóhatóság működését. Ugyanakkor most már taxatíve felsorolja a törvény, hogy pontosan mik ezek a lehetőségek, amik lehetőséget adnak az ügyintézési határidő módosítására. Fontos, hogy itt egy taxatív felsorolás jön be a jogszabályba.

Újságírókkal gyakran van dolgunk. Itt az újságírókat érintő pontosítások is bekerülnek az adott szabályba, amit helyeslek, hiszen más eljárási törvényekben ez a lehetőség megvolt. A jövőben az adózási szabályokban is megjelenik az, hogy ha egy újságíró a forrását védeni akarja, és az adóhatóság egy eljárásban őt tanúzásra vagy alapszolgáltatásra szólította fel, akkor az újságíró eddig jogszerűen nem mondhatta azt, hogy mivel védem az informátoromat, nem adok adatot. A jövőben ezt megteheti. Helyeslem ezeket a szabályokat.

Kiadmányozás körüli pontatlanságok miatt is sokszor előfordul, hogy az adóhatóság vesztese egy bírósági eljárásnak. Ezért most részletes szabályokat állapít meg itt a törvény, hogy egy adóhatározatban a rendelkező rész után megfogalmazandó indokolásnak milyen sorrendben mit kell tartalmaznia, többek között a kiadmányozásra vonatkozóan is. mert nem mindig a hatáskör gyakorlója az, aki a kiadmányozó. Ezeket a kérdéseket helyre teszi most a törvény.

Az időm elfogyott, ezért több dolgot nem említek meg. Én azt gondolom, hogy a törvényjavaslat jó szívvel támogatható, mert illeszkedik abba a gondolkodásba, amit nyolc és fél éve képviselünk ilyen adószabályok terén, hogy hozzunk észszerűsítéseket, könnyítéseket, ami az adóbürokráciát csökkenti, és ott, ahol lehet, és a feltételek megteremtődnek, effektíve kedvezményeket is adjunk családoknak, vállalkozásoknak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony!

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A mai nap folyamán elég fontos törvénymódosításokról, törvénycsomagokról tárgyaltunk, és ez is a nagyon fontos módosítók közé tartozik. Megint azzal kell kezdenem, hogy van néhány dolog, ami pozitív változást eredményez, de nagyon sok olyan dolog van ebben a törvénymódosításban, ami miatt csak csatlakozni tudunk a jobbikos képviselőkhöz, hogy ezt nem lehet támogatni.Legelőször is reagálnék Hargitai képviselő úrra, hogy eddig nem hozta fel egy ellenzéki képviselő sem, és ne is hozza fel, a sportlétesítmények taotámogatásának kibővítése. Nem is tudom, mintha úgy fogalmazott volna, hogy nem fog ez olyan sok pénzbe kerülni a költségvetésnek. (Dr. Hargitai János: Nem hiszem.) Azért mondtam, hogy talán így fogalmazott. Azt gondolom, hogy így is rengeteg pénzt költöttünk már feleslegesen sportlétesítmények, sportcsarnokok építésére, és most azt látjuk, hogy a mostani törvénymódosításban már a fenntartására is külön keretet fog biztosítani a költségvetés.

Lehet, hogy ez csak az én mániám, de közben hadd hozzam fel, hogy 2014-ben beígértek 25 darab tornatermet, 25 darab tanuszodát, és még mindig nem értünk a végére. ’14-ben ígérték be, és még mindig nem épültek meg száz százalékban ezek a tanuszodák, nem épültek meg a tornatermek. Itt nem milliárdos tornatermekről és uszodákról beszélünk, hanem olyan mindennapos testnevelést segítő sportlétesítményekről, amelyek, mondjuk, azt váltanák ki, vagy azt segítenék, megoldanák azt a problémát, hogy a gyerekeknek a mai napig nem megoldott annak a feltétele, hogy a mindennapos testnevelést meg lehessen valósítani.

És nem abban vitatkozunk, képviselő úr, hogy szükségük van-e a gyerekeknek a mozgásra, hanem a fontossági sorrendről vitatkozhatunk, hogy hány stadiont építettünk fel állami vagy költségvetési forrásból, a magyar adófizetők pénzéből, most még a fenntartásukat is ebből fogjuk finanszírozni, közben meg lényegében a tornatermeket nem tudták megvalósítani. Itt a fontossági sorrenddel van a legnagyobb probléma.

A másik, úgy fogalmazott képviselőtársam, hogy nem a lakástakarékok megszüntetése történt a múlt héten, hanem ennek a támogatási rendszernek, költségvetési támogatási formának az átalakítása, egy sokkal hatékonyabb támogatási rendszerbe kívánják ezt az összeget átterelni. A CSOK-programba terelik át ezt a költségvetési támogatást. Csak akkor tisztázzunk valamit, képviselő úr: a CSOK-program által, amit önök is kommunikálnak, 90 ezer családot tudtak támogatni az elmúlt években. És az sem igaz, hogy ez mind új lakás volt, mert egyharmada volt új lakás, egyharmadot használt lakás vásárlására és felújítására költöttek el a magyar családok a CSOK-program keretein belül is.

A 90 ezer család a gyermeket nevelő családok 3,2 százaléka  3,2 százaléka! Ha még ehhez hozzávesszük azokat a párokat, akik mondjuk, együtt élnek, de gyermeket szeretnének, akkor 2,3 százalékról beszélünk, aki tudott ezzel a programmal élni. Míg a lakástakarék-támogatásnál, amihez kaptak évi 72 ezer forint költségvetési támogatást, több mint egymillió emberről, családról beszélünk. A lakástakarék azért volt nagyon fontos, mert a legtöbb esetben azok a kis keresetű családok tudták igénybe venni, akik csak egy fürdőszobát akartak felújítani, vagy csak egy szobát akartak mellé építeni. (Dr. Hargitai János: Ez most is így van.) De, képviselő úr, egy szűk réteg tudja a CSOK-ot igénybe venni. Nem azt mondjuk, hogy szüntessék meg, hanem alakítsák át, és tegyék nagyobb körben elérhetővé a CSOK-programot, hogy könnyebben tudjanak a párok hozzájutni az új lakáshoz, mert az lenne a cél.

Ugyebár elmondhatjuk milliószor itt a vitákban, hogy 40 ezer új lakásnak kellene Magyarországon évente épülni, és még a közelében nem vagyunk ennek a számnak, még fele sem épül meg a mostani időszakban. Hát, volt olyan év, amikor alig 2 ezer új lakás épült Magyarországon.

(17.10)

Az egyik legnagyobb probléma, ha a párokat megkérdezik, az maga a lakhatási probléma. Itt már beszéltek előttem, mondjuk, az albérleti árakról. Ma ha egy fiatal pár lakáshoz szeretne jutni, a múlt héten is elmondtam, pont nem a CSOK-kal fog lakáshoz jutni. Kilenc évig az utolsó fillérjét le kell raknia  debreceni példát hozok  egy 50 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához; kilenc éven keresztül minden egyes huncut vasat, amit hazavisz; nem kellene ennie, öltözködnie, semmit, spórolnia kellene. Tudják nagyon jól, hogy ez ma lehetetlen. Sőt, vannak olyan számítások, hogy ma egy fiatal párnak harminc évet is spórolnia kell ahhoz, hogy netán-talán lakáshoz juthasson. Ehhez képest ez a 3 százalék, amivel a CSOK-program el tudta érni a magyar családokat, nem jelenthető egy sikersztorinak.

A másik ilyen probléma ezzel a törvénymódosítással  kettő pontban is érinti a nyugdíjasok foglalkoztatását; kedvezőbbé válik a munkáltatóknak, a szakképzési hozzájárulást eltörlik, és az öregségi nyugdíj mellett dolgozók terhe mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadó. Szeretném megkérdezni, hogy miért nem azzal foglalkozik többet a kormány, hogy az elvándorolt fiataljainkat hazahozza, és újra itt, a magyar munkaerőpiacon megjelenjenek, mint azzal  amúgy azt is már elmondtuk a mai nap folyamán többször, hogy hogyan kényszerítették bele a nyugdíjba a magyar embereket, most meg azt akarják, hogy a nyugdíj mellett térjenek vissza a munkaerőpiacra.

Közben meg, ha a családügyi államtitkárság képviselői néha bejönnek, akkor meg azt mondják, hogy a nyugdíjasokra azért van nagy szükség, mert kell hogy az unokákra vigyázzanak, hogy a fiatalok el tudjanak menni dolgozni. Akkor döntsék már el, hogy mit akarnak: szeretetben vigyázzanak az unokákra, vagy dolgozzanak, vagy mindent együtt csináljanak; közben meg az elvárható az lenne, hogy a nyugdíjas éveiket pihenéssel töltsék az emberek.

A másik ilyen nyugdíjat érintő adóváltozás ugyebár a most beharangozott, közszférában való létszámleépítés. Amit most tudunk, hogy 6810 főről beszélünk.

Hozzáteszem, azt nem látjuk, hogy az államtitkárok, helyettes államtitkárok, miniszterek, kormánymegbízottak létszáma csökkenne, amit elképesztő, hogy milyen módon duzzasztott fel a nyolc év alatt az Orbán-kormány, viszont most a közszférából elküldötteknél látszik, hogy a 60 évet betöltött emberek elhelyezkedését segíti. Szeretnék majd államtitkár úrtól olyan adatokat kapni, ahol bemutatja nekem, hogy az 55 és 60 év fölöttiekért hogyan kapkodnak a munkaerőpiacon. Majdnem lehetetlen elhelyezkedni a mai napig úgy, hogy közben meg egy munkaerőhiányról beszélünk folyamatosan. Ma jelent meg amúgy  csak hogy egy kicsit még piszkáljam önöket  az a hír, hogy a legnagyobb „munkaerő-közvetítés”, idézőjelben mondom, Ukrajnából történik, több mint 5 ezer fő ukrán munkavállaló dolgozik már Magyarországon, közben meg önök folyamatosan mígrációs kommunikációval ijesztgetik itt a magyar lakosságot, közben meg 5 ezer ukrán dolgozik napi szinten Magyarországon. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Lényegében arra adjon nekem választ, hogy ezt a létszámleépítést, amit most terveznek a közszférában, milyen hatástanulmány támasztja alá; hogyan fogják ezt kezelni; és arra is tényleg választ várok, hogy államtitkárok, helyettes államtitkárok, kormánymegbízottak ugyanilyen arányban lesznek-e elküldve ezekből a hivatalokból, mint ahogyan ezeket a hivatalokat leépítik.

Ha ezt az adótörvényt megnézzük, a másik nagyon súlyos változás, amit jobbikos képviselőtársam már elmondott, az a kedvezményes lakásáfa kivezetése ’19 után. Ez is jól jelzi, hogy az 5 százalékos lakásáfát fogják eltörölni. Egyszerűen, ha megnézi az ember a számításokat, amit ezzel kapcsolatban elvégeztek, akkor azt mondják, hogy pontosan azt a támogatást fogja a kedvezményes lakásáfa kivezetése lenyelni, amit mondjuk, a családok igénybe tudnak venni a CSOK-program által. Hiába veszi igénybe, nem fog tudni kapni több pénzt, mert csak azt a kiesést tudja pótolni, ha egyáltalán eljut még odáig, hogy igénybe vegye, ami kedvezményre a lakásáfával lényegében jogosult lehetett.

Még visszatérve egy picikét a lakástakarékra, azért önök elfelejtik folyamatosan azt elmondani, hogy amikor lakáscélú hitelt egy fiatal pár fel akart venni  bár nem csak azok juthattak a lakástakaréki megtakarításhoz , akkor önerőnek beszámították a lakástakaréki megtakarítást. Odament a bankhoz, és akkor elég volt ez a megtakarítási forma, és önerőként tudta ezt igazolni. Most azt mondhatjuk, hogy ezt a lehetőséget több millió embertől elvették. Azt a lehetőséget is elveszik, és itt nem csak fiatalokról beszélünk, a vezérszónokimban a múlt héten elmondtam, hogy nagyon sok idős ember is kötött lakástakarék-megtakarítást, mert pontosan szigetelésre, meg amit már felsoroltam, igénybe tudták venni.

Iszonyú nagy problémát fog okozni az újlakás-építésnél az 5 százalékos kedvezményes áfa kivezetése, és ha folyamatosan megnézzük az ezzel kapcsolatos elemzéseket, volt már Magyarországon egy nagyon komoly árrobbanás a lakáspiacon, még egy árrobbanást várnak, és ezzel kapcsolatban meg nem jelenik meg a lakbértámogatás, nem épülnek szociális bérlakások, semmiféle olyan bérlakás-támogatási rendszert nem látunk a kormánytól, ami azt segítené, hogy hogyan oldja meg azt a brutális lakbért, amit most látunk már nemcsak Budapesten, hanem vidéki nagyvárosokban is.

Vagy beszélhetnénk arról, hogy a diákok milyen helyzetbe kerülnek, ha Budapesten arra kényszerülnek, hogy albérletbe kell menniük, és nem a diákok, hanem maguk a magyar családok, mert a szüleik fogják kifizetni. Lényegében most már azt látjuk, hogy szobákat adnak ki 60-100 ezer forintokért. Nem lakásokat, hanem egy szobát lehet kivenni. Egészen horrorisztikus történeteket is tudnak most már az embernek elküldeni. Sőt, most már olyan is van, hogy nem szobát, hanem ágyat lehet bérelni. Szóval, erre évek óta hiába kérünk megoldást a kormánytól, vagy hiába mondjuk azt, hogy nyújtunk be módosító javaslatokat, lényegében mindent lesöpörnek az asztalról.

Úgyhogy ha csak ezt a néhány felsorolt problémát nézzük, akkor azt mondjuk, hogy hiába tartalmaz néhány pozitív változást ez az adótörvény, nem lehet támogatni. Remélem, hogy képviselőtársaim még fognak beszélni a kafetéria-rendszerről. Egyszerűen elfogadhatatlan az, amit ezzel a támogatási rendszerrel műveltek. Elfogadhatatlan, hogy a szakmai szervezetek, a szakszervezetek hiába tiltakoztak és hiába mondták, hogy nem lehet ilyen drasztikusan ezt a támogatási formát megszüntetni, nem hallották meg. Az egy dolog, hogy mi, politikusok elmondjuk, hogy mi ezt nem tartjuk jónak, de itt arról beszélek, hogy a szakmai szervezetek, a szakszervezetek, mindenki kérte, hogy ezt vegyék ki, ne így történjen, ilyen drasztikusan a megszüntetése a kafetéria-rendszernek. Nem hallgatták meg ugyebár a magyar munkavállalók szavát, és továbbra is kitartanak amellett, hogy ezt meg kell szüntetni.

Úgyhogy ezt a módosítást semmiféleképpen nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Gréczy Zsolt képviselő úr. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Mielőtt a dolog lényegi részébe belekezdek, néhány dolgot muszáj pontosítani. Hargitai képviselő úr azt mondta, hogy itt micsoda csőd volt 2010-ben. Szeretném jelezni, hogy 2008-ban, amikor bedőlt a Lehman Brothers, az nem a Gyurcsány-kormány hatáskörébe tartozott, az a Gyurcsány-kormánytól független világgazdasági esemény volt.

(17.20)

Úgyhogy ezt kár a Gyurcsány-kormány nyakába varrni. És mindenkit szeretnék emlékeztetni, hogy a világválság előtt, 2008 nyarán ugyanúgy 4 százalék fölött volt a gazdasági növekedés, ahogy most 4 százalék fölött van a gazdasági növekedés, amire önök most döngetik a mellüket. 2008 nyarán ugyanúgy a Gyurcsány-kormány is döngethette a mellét még a 4 százalék fölötti gazdasági növekedéssel. (Folyamatos közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból.)

És egyébként szoktak azzal is dicsekedni, hogy mennyit nőttek itt a bérek az elmúlt időszakban. Akkor mérjük össze az első Orbán-kormány béreit, a tapasztalt béreket, mondjuk, a 2008-2009-es bérekkel, tehát ugyanakkora emelkedés biztos, hogy volt, mint ami 2010-2017 vagy 2018 között történt. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból.) Tehát azt gondolom, ezt mindenképp érdemes lenne egyszer így összehasonlítani, egy összehasonlító elemzést elvégezni.

Ezek a mostani adótörvény-módosítások is beleilleszkednek egy megszorító Orbán-csomagba. Ennek a megszorító Orbán-csomagnak egyik része többek között a fizetős egészségügy, ugyanis most már nincs olyan szereplő, maga Kásler miniszter úr is arról beszél, hogy jön a fizetős egészségügy. El kell dönteni, hogy miért mennyit hajlandó fizetni a magyar beteg állampolgár. Ezenkívül a Corvinus-modellből tudjuk, hogy jön a fizetős oktatás a többmilliós tandíjakkal, és a mostani adótörvények is azt jelzik, hogy önöknek a fiatal generációk egyáltalán nem fontosak. Önök pontosan úgy viselkednek, mint hogyha az önök kormányzása az önök szolgálatát, az önök családjainak közvetlen szolgálatát jelentené, és mindazok, akik ebben az országban élni szeretnének és a jövőjüket tervezik, azok egyáltalán nem fontosak.

A mostani törvények is azt mutatják, akár a kedvezményes áfa kivezetése, akár a mobilitási célú lakhatási támogatás kivezetése, mind azt jelzi, hogy itt egyszerűen nem lehet lakni ebben az országban. Akinek van nagyjából egy lakása, az most már úgy nagyjából ellesz valahogy. Önök még felhúzhatnak maguknak néhány palotát, de a magyar fiataloknak esélye nincsen arra, hogy lakáshoz jussanak. Nem épülnek bérlakások, az albérlet-támogatásokról önöknek eszébe nem jut semmi. Brutális árakkal jönnek most már elő ezek a lakbérproblémák, és azt lehet látni, hogy a felmérések szerint a megkérdezett magyar fiatalok 50 százaléka tervezi, hogy elhagyja az országot.

Önöknek nem azon kellene fáradoznia, hogy 5 százalékról 27 százalékra emeljenek lakásáfát, hanem azon kellene gondolkozni, hogy hogyan lehetne segíteni ezeknek a fiataloknak abban, hogy lakáshoz jussanak, és esetleg ne azon gondolkodjanak, hogy elhagyják ezt az országot. Nem Skype-nagymamákat szeretnénk ebben az országban, akik a számítógép monitorján keresztül integetnek a már Londonban születő unokának, aki majd meg sem tanul magyarul, hanem azt szeretnénk, ha a magyar fiatalok Magyarországon, a saját hazájukban boldogulnának.

Szégyen gyalázatnak tartjuk a sporttao ügyében hozott változást is. Nem elég az, hogy ez már önmagában a bűn melegágya, és az emberminisztérium a mai napig, hivatalos, jogerős döntés ellenére nem adja ki azokat az adatokat, amelyeket egyébként kiperelt belőlük a Demokratikus Koalíció, hogy mikor mire költik a taotámogatásokat. Most pedig arról is döntenek, miután nem találnak cégeket, hogy a stadionokat fenntartsák, mert brutális veszteségről van szó. Kéthetente bemegy nagyjából ezer ember egy tízezres stadionba, ahol világítani kell, a füvet locsolni kell, fűteni kell, elképesztő pénzekbe kerül ezeknek a stadionoknak a fenntartása, és önök most arról rendelkeznek, hogy ezeket a stadionokat taopénzből is fenn lehessen tartani.

A magyar adófizetők pénze nem arra van, hogy teljesen haszontalan beruházásokat, akár a magyar sport, akár a nemzetgazdaság számára nem fontos beruházásokat fenntartsanak ezekből a pénzekből. Ez így egyáltalán nincsen rendjén, és mélyen tisztességtelennek tartjuk.

És hadd hozzam itt szóba, nem nagyon esett róla szó, de a kulturális tao ügye is benne van ebben a salátacsomagban, és tudjuk, hogy ez alapvetően nem gazdasági kérdés, de mégiscsak 30 milliárd forintról van szó. Önök, arra hivatkozva, hogy bizonyos kulturális műhelyek visszaéltek ezzel, és esetleg elloptak pénzeket… Természetesen, ha önöknek erről politikusként, megválasztott képviselőként tudomása van, akkor törvény szerint feljelentést kellene tenniük, de feljelentésről egy darab szó nincs, csak arról van szó, hogy megszűnik ez a fajta adótámogatás, és egyelőre azt sem tudjuk, és remélem, államtitkár úr ez ügyben segít minket eligazodni, hogy az idén még törvényesen megszerzett, jövő évre megszerzett kulturális taotámogatásokat egyáltalán fel lehet-e használni, vagy ezeket a kormány most már begyűjti, zárolja egy számlára.

Hova folynak be majd ezek az összegek? Egyáltalán a magyar kultúra számára a megszüntetett kulturális tao összege megmarad-e, teljes mértékben megmarad-e, és nem arról van-e szó, hogy néhány Fideszhez köthető kulturális figura majd el fogja dönteni egy füstös szobában, hogy miből lehet színházi előadás vagy koncert, és így szüntetik meg, mondjuk, az alternatív színházakat, a magánszínházakat és olyan értékes zenekarok programjait, amelyekre akár nemzetközi érdeklődés is lehet.

A Demokratikus Koalíció ezt a csomagot természetesen nem fogja tudni támogatni, ez nem segít a magyar fiataloknak, nem segít abban, hogy itthon boldoguljanak. Ez az Orbán-csomag része, az pedig egy megszorító csomag.

Köszönjük szépen, nem kérünk belőle! (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Párbeszéd képviselőcsoportjának vezérszónoka Burány Sándor képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

BURÁNY SÁNDOR, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ha a tavasz után ősszel újra adótörvényeket kell tárgyalni, és ahogy Hargitai képviselőtársam helyesen rámutatott, ez kiváló alkalmat ad arra, hogy a kormány azokat a finomhangolásokat elvégezze, amiket a társadalmi visszajelzések alapján el kell végeznie, akkor az első kérdés, amit rögtön fel kell tennünk a törvényjavaslattal kapcsolatban, az, hogy miért hiányzik belőle a kafetériával kapcsolatos rendelkezések visszavonása. Önök munkavállalók tízezreit rövidítették meg azzal, hogy a kafetéria korábbi rendszerét megszüntették, szigorítottak. Évente több tízezer forintot vettek ki ezeknek az embereknek a zsebéből. Egy ország hördült föl ezen. Az ember azt hinné, hogy az eltelt néhány hónap elég volt arra, hogy ezek a hangok önökhöz is eljussanak, és ezt a rendelkezést korrigálva visszavonják ebben az előterjesztésben. Csalódva kellett tudomásul vennünk, hogy erről szó nincs. Önök kitartanak az álláspontjuk mellett, változatlanul büntetik ezeket a munkavállalókat, változatlanul egy sokkal szigorúbb, a korábbihoz képest visszalépést jelentő kafetéria-rendszert tartanak hatályban az országban. Ez az első észrevételem.

A második észrevételem az, hogy tulajdonképpen a kormány ezzel a benyújtott törvényjavaslattal a saját korábbi ígéreteit is megszegi. Nem az ellenzék, nem a Jobbik, nem a DK, nem az LMP, nem az MSZP, nem a Párbeszéd ígéreteit, hanem a saját korábbi vállalásait és ígéreteit is megszegi. Korábban ugyanis a kormány azt vállalta, hogy a munkaadók bérterheit csökkenteni fogja. 2019-re a szociális hozzájárulási adó kulcsának tervezésekor 17,5, illetve 16 százalékkal számoltak. Ezt ígérték a munkaadói szervezeteknek.

Ezzel kapcsolatban két észrevételem van. Az egyik sajnos tény: ezt az ígéretüket önök megszegték, ebben a törvényjavaslatban szó nincs arról, hogy a korábbi megállapodáshoz tartanák magukat. Csak egy halvány ígéret van, hogy 2019 nyarán, majd esetleg, ha a helyzet úgy alakul, amit eleve nem értek, hogy ha a helyzet majd úgy alakul, hiszen amikor önök a saját gazdasági teljesítményükről beszélnek, akkor az ember azt hinné, hogy Magyarország egy Kánaán, Európa motorja. Amikor meg konkrét adóterveket fogalmaznak meg, illetve terveznek és benyújtanak az Országgyűlés számára, akkor pedig azt tapasztaljuk, hogy mintha ez egy beteg gazdaság lenne, folyamatosan óvatoskodnak, és a saját korábbi ígéreteiket is megszegik.

Ez annál inkább is súlyosabb, mert ennek a tervnek az elkészítésekor mi már jeleztük, hogy az egy szép dolog lenne, ha betartanák az ígéretüket, hogy a munkaadók terheit csökkentik, hiszen elsősorban a kisvállalkozási szférában  korábban, egy másik adótörvény vitájában erről szó volt ma a Házban  igenis szükség lenne komoly adó- és járulékmérséklésre, hiszen ezt a szektort nagyon sújtják a bér- és járulékköltségek.

(17.30)

Ennek következtében ez az összfoglalkoztatottság szempontjából nagyon fontos ágazat sok tekintetben csak vergődik. De az biztos, hogy a munkaadók mellett, sőt akár azt megelőzve, a munkavállalók terheit kellene mérsékelni, hiszen pontosan az alacsony keresetű munkavállalók esetében önök az egekbe emelték ezeknek a munkavállalóknak az adóját. Sehol Európában ilyen magas személyi jövedelemadót alacsony keresetű munkavállalóknak nem kell fizetnie, mint Magyarországon. Az emberek nagy részének az úgynevezett egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése nem adócsökkentést, hanem adóemelést jelentett. Minél kisebb jövedelemmel rendelkeztek, annál brutálisabb volt ez az adóemelkedés. Olyannyira, hogy egyébként a nettó minimálbér vásárlóértéke a 2010-es visszaesést követően nagyjából 2016-ban érte el újra a 2010-es mértéket, 5-6 évnyi mélyrepülés után, ami egészen egyszerűen szégyenletes, hogy pont a legalacsonyabb keresetű embereket büntették, rajtuk rúgtak egyet.

De a másik, a minapi friss hír, hogy igazából a bérek vásárlóerejét tekintve már Románia is előzi Magyarországot. A minimálbér esetében most már lassan ez a bruttó nominális minimálbérre is vonatkozni fog, amennyiben Romániában megvalósulnak a kormány előterjesztései, és amennyiben a magyarországi kormány pedig nem változtat a saját előterjesztésein és tervein. De a nettó minimálbér vásárlóerejét tekintve Románia már megelőzte Magyarországot, és ahhoz képest, hogy jó pár évvel ezelőtt honnan indultak ezek a bérek, ez az összehasonlítás a magyar gazdaság, illetve a magyar kormány intézkedései számára egészen egyszerűen szégyenletesek.

Összegezve tehát: ennek a törvényjavaslatnak a vitája során szomorúan kell megállapítanunk, hogy önök változatlanul nem hajlandók az alacsony keresetűek esetében az adók és járulékok mérséklésére, márpedig az Magyarország egyik gyenge pontja, szégyenletesen gyenge pontja, hogy az OECD-országok, illetve az európai uniós országok között az adó- és járulékterhek az alacsony keresetűek esetében Magyarországon a legmagasabbak. Hasonlóan egyébként a sokat emlegetett 27 százalékos áfakulcshoz is, amiben sajnos szintén a dobogó első helyén végeztünk; bár ezen a dobogón, őszintén szólva, jobb lenne rajta sem lenni, hiszen ez nem az érdemekről, hanem a hátrányokról szól.

Tehát miközben csalódásunknak kell hangot adnunk, amellett meg kell állapítanunk, hogy azok az elemek, amelyeket beterjesztettek  az előbbiekkel ellentétben, amelyeket kihagytak az adótörvényből , azok részint ellentmondásosak, és egy nagyon kis területen jelentenek csak javulást.

Nézzük az ellentmondásos intézkedéseket! Kedvezőbbé válik a nyugdíjasok foglalkoztatása a beterjesztett javaslat szerint, hiszen a jövőben a nyugdíjasok foglalkoztatását mindössze a személyi jövedelemadó 15 százalékos kulcsa fogja terhelni. Ez önmagában örvendetes is lenne, de elmondtuk a tavaszi adótörvényvitában, hogy ez párosulva azzal az intézkedéssel, hogy az 55 évesnél idősebb, aktív korosztályok esetében viszont ezeket a mérsékléseket, ezeket a kedvezményeket eltörlik, ennek ellentmondásos hatása lesz. Nem a foglalkoztatás fog ugyanis bővülni nagy valószínűség szerint ennek az adócsökkentésnek és járulékcsökkentésnek a következtében, hanem az fog történni, hogy a munkaerőpiacon a kedvezőbb adózású, a foglalkoztatás szempontjából kedvezőbb adózású nyugdíjasokkal fogják betölteni azokat a munkahelyeket, ahonnan korábban 55 évesnél idősebb, de még a nyugdíjkorhatárt el nem érő munkavállalókat viszont el fognak bocsátani, mert a munkaadónak ez gazdaságilag jobban meg fogja érni.

Ennek tehát amellett, hogy a már nyugdíjasok számára egy kedvezőbb foglalkoztatási lehetőséget jelent, lesz egy munkaerőpiaci kiszorító hatása azoknál a korosztályoknál, akik már veszélyeztetett korban vannak, nyugdíj előtti éveiket töltik. Kiszorító hatása lesz, nagyon könnyen kiszorító hatása lesz, és ez azzal a tragikus következménnyel jár, hogy pont azokban az években fogják a munkájukat elveszíteni ezek az emberek, amikor a legfontosabb lenne a majdani nyugdíjuk szempontjából a járulékbefizetéssel ezt a nyugdíjat megalapozni. Tehát ez egy ellentmondásos rendelkezés, legalább annyira fog hátrányt okozni egy másik korosztálynak, még aktív, de 55 évesnél idősebb korosztálynak, mint amennyire előnyt jelent foglalkoztatás szempontjából a már nyugdíjas korosztálynak.

Hasonlóan ellentmondásos az a rendelkezés, amellyel önök a közszféra brutális leépítése következtében állásukat elveszített sok ezer köztisztviselő foglalkoztatását kívánják elősegíteni. Amennyire kedvező az az intézkedés, ha már erre a brutális megszorításra önök elszánták magukat, a munkájukat a közszférában elvesztettek számára, itt is hasonló hatással kell sajnos számolni, mint az előbb a nyugdíjasok, illetve az 55 évesnél idősebbek esetében.

Nem több munkahely fog ennek következtében létrejönni, nem az fog történni, hogy a munkaadók a járulékkedvezmények hatására a már meglévő dolgozóik mellé, két kézzel kapva az egykori közszolgákon, felveszik őket pluszban a vállalkozásaikhoz, hanem nagy valószínűséggel az fog történni, hogy a mostani munkavállalók egy részének elbocsátásával fognak adózási szempontból kedvezőbb kollégákat felvenni magukhoz, egészen egyszerűen a saját gazdasági érdekeiket követve.

Itt tehát arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy bár látszólagos segítségről van szó egyrészt egy generáció számára, másrészt egy tragikus helyzetbe kerülő, a közszférában ma még dolgozó számára, ugyanakkor ennek a munkaerőpiaci hatása egyáltalán nem biztos, hogy kedvező lesz. Sőt, valószínűleg semmilyen hatása nem lesz, viszont sok ember emiatt fogja a ma még meglévő állását elveszíteni ugyanezeknél a vállalkozásoknál, ahol majd a jövőben a nyugdíjasokat, illetve a közszférából elbocsátottakat alkalmazni fogják.

S végül azért nem akarom elhallgatni azt sem, hogy van a beterjesztett javaslatnak azért pozitív része is. Ilyennek ítéljük meg azt, hogy jövőre 8 millió forintról 12 millió forintra nő a legkisebb vállalkozások áfamentessége. Ez egy régóta várt lépés a vállalkozói, a kisvállalkozói szektorban. Örömünknek adunk hangot, amikor a törvényjavaslatban látjuk visszaköszönni ezt az óhajt, ez egy pozitív elem, de összességében meg kell állapítanom, hogy a benyújtott törvényjavaslatnak túl kevés az az eleme, ami támogatható, és túl sok az az eleme, ami visszalépés, ami nem támogatható.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.Most a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló felszólalása következik. Megadom a szót Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószólónak, aki anyanyelvén ismerteti felszólalásának első mondatait, majd azt lefordítja, és utána magyarul folytatja a felszólalását. Parancsoljon, szószóló úr, öné a szó.

VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Уважаеми господин Предсе-дател, Уважаеми Народно Събрание! Позволете ми да ви поздравя от името на Малцинствената комисия в Унгария и от моето име. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és magam nevében tisztelettel köszöntsem önöket.Mint a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által felkért szószóló röviden szeretnék beszámolni arról, hogy bizottságunk a nemzetiségi napirendi pontnak nyilvánított T/2931. számú, törvényjavaslatot, az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvényjavaslatot a 2018. október 29-én tartott ülésén napirendre tűzte.

A bizottság az ülésen 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül arról döntött, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban részletes vitát kíván lefolytatni.

A törvényjavaslat öt paragrafusban érinti, tesz említést a nemzetiségeket érintő változásokról, pontosításokról. Az 1. § (2), az szja-törvény 3. § 10. pontjában, a hivatali, üzleti utazást érintő, pontosabban a javaslat a különleges jogosítvánnyal rendelkező szervezetnél tisztséget betöltő magánszemélyek utazásaival egészíti ki a hivatali, üzleti utazás fogalmát, ahol a nemzetiségi szószóló is említve lett. (Sic!)

(17.40)

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításánál a 116. § (2) bekezdése: az adózás rendjéről szóló törvény 131. § (14) bekezdésében az szerepel, hogy az adóhatóság megkeresésére vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról  itt a j) pontban a nevesített nemzetiségi önkormányzatokra is vonatkozik az adatkezelés , adatkérés esetén az adóhatóság részére történő adatok átadásáról, ami a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, vagy annak időben történő meg nem fizetéséről, vagy a köztartozási adatbázisban való szereplés vizsgálatáról, ideértve a köztartozásmentes adózói adatbázisból való törlés okát, amennyiben arra sor kerül.

A 2019. január 1-jén kialakítandó kincstári könyvelési szolgáltatás végrehajtása során felmerülhet személyes vagy különleges adatokat tartalmazó számviteli bizonylatok könyvelése is, ami a 232. §-ban kerül rögzítésre.

Az államháztartásról szóló törvény 69. alcíme kiegészül a következő 106/F. §-sal, amelyben a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, valamint az általuk alapított költségvetési szerv részére végzett könyvelési szolgáltatás ellátása keretében rendelkezésére bocsátott személyes vagy különleges adatot is tartalmazó dokumentumokba betekinthet az adóhatóság, illetve azokat a feladata ellátásához szükséges mértékben, a könyvelés évének lezárását követő 8. év végéig kezelheti.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához, a 76. §-hoz: itt a rendelet kifejezetten rögzíti a tagállamok azon kötelezettségét, amely szerint biztosítani kell, hogy a többnyelvű formanyomtatványok kiállításának díja ne haladja meg az adott többnyelvű formanyomtatvány vagy a többnyelvű formanyomtatvánnyal kísért közokirat  közülük is az alacsonyabb  előállítási költségét. A hatályos szabályozásból 3 ezer forint általános tételű eljárásiilleték-fizetési kötelezettség keletkezne.

Figyelemmel azonban arra, hogy ezen formanyomtatvány kiállításának költsége ennél jóval kisebb, továbbá az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes, a javaslat a többnyelvű formanyomtatványok kiállításához eljárásiilleték-mentességet kapcsol, ami nagyon nagy könnyítést jelent a nemzetiségek számára.

Továbbá az 1. melléklet 2. pontjában említett indokolás szerint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben meghatározott szabályok alapján a különböző doktori képzésekben fokozatot szerző magánszemélyek ösztöndíjban részesülhetnek, a javaslat ezen juttatások adómentességéről rendelkezik. Fontos megemlíteni, hogy a nemzetiségi felsőoktatás nemcsak nappali tagozaton folyik, hanem levelező vagy esti formában, így üdvözlendő lenne, ha ezen hallgatók is ösztöndíjban részesülhetnének.

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/2931. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nem fogalmazott meg módosító javaslatot, és javasolja elfogadásra.

Благодаря за вашето внимание! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most van lehetőség kétperces hozzászólásokra. Elsőnek Mesterházy Attila képviselő úrnak adok szót, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos Hargitai képviselő úr elment, pedig az ő expozéja indíttatott arra, hogy egy kétperces hozzászólást kérek, a jegyzőkönyv végett mégis hadd mondjam el, három olyan megjegyzése is volt, amelyre érdemes lett volna reflektálni, és talán éppen akkor, amikor elhangzott, de hát a házszabály erre ad lehetőséget. Az egyik az, hogy azt mondta, hogy az új típusú adópolitika okán nő a magyar gazdaság, és hogy tulajdonképpen ez az, ami a gazdasági növekedést indukálja Magyarországon. A figyelmébe akartam ajánlani, hogy az európai uniós források miatt nő elsősorban a magyar gazdaság (Dr. Kovács Zoltán: Kis részben!), a legnagyobb részben (Dr. Kovács Zoltán: Kis részben!), anélkül nem lenne Magyarországon gazdasági növekedés. Értem, hogy a hitgyülekezet, már hogy a hívő tagozat itt a Fideszben  hogy mondjam?  nem akarja a realitásokat elfogadni, de alapvetően mégiscsak minden egyes, a saját maguk által megrendelt, a Miniszterelnöki Hivatal által megrendelt KPMG-GKI közös tanulmány alapján is ez történt, és pár tízmillió forintot kifizettek érte  gondolom, nem elherdálták ezt a pénzt. Tehát magyarul: az európai uniós források nélkül Magyarországon nem lenne gazdasági növekedés (Dr. Kovács Zoltán közbeszól.), sőt visszaesés lenne.

A másik, hogy azt mondta, hogy az áfa nem jelent brutális növekedést itt az építőiparban. Lehet, hogy önöknek nem jelent brutális növekedést, mint ahogy a lakás-takarékpénztárakra is azt mondta, hogy ez nem negatív folyamat. Meg kell kérdezni azokat a családokat, amelyeket ez érint, hogy ők ezt hogyan élik meg. Illetőleg azt is mondta, hogy nagyon nehéz pénzügyi tárgyú törvényeket megírni, és hogy szerencse, hogy ezt nem kritizálta senki sem. Itt csak annyit szerettem volna megjegyezni a két percben, hogy amikor a szocialista kormányról volt szó, akkor ez az inkompetencia jele volt az önök véleménye szerint; amikor önök nem tudnak egy normális törvényt megfogalmazni, akkor pedig ez a természetes velejárója egy ilyen törvénynek.

Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik két percre. Parancsoljon, képviselő úr!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napon nem először hangzott el az az őrület, hogy bármilyen lakáscélú előtakarékoskodás állami támogatása a bankokat támogatja  ezt ilyen kommunikációs panelszerűen mondogatják fideszes képviselőtársaim. Elképesztő ostobaságról van szó, igyekszem egy példán keresztül megvilágítani (Dr. Kovács Zoltán közbeszól.) az ezt újra megismétlő fideszes barátunk számára, hogy mégis miről beszélünk. Egy CSOK-önrész tekintetében eddig nagyon sokan adott esetben egy lakáscélú előtakarékossági szerződés végén tudták azt a 3-4-6 millió forintot előteremteni, akár ketten együtt, hogyha egy párról beszélünk, amivel a CSOK-hoz az önrészt le tudták tenni az asztalra, majd fel tudták venni a támogatást, illetve a kedvezményes hitelt  ebből aztán egy új építésű lakás és egy újabb családi fészek keletkezhetett. A helyzet az, hogy jelen pillanatban, most a lakáscélú előtakarékosság támogatása nélkül mit tehet ez a fiatal pár? Bankhitelt vehet fel, és ebből tudja majd az önrészét biztosítani, ez a bankhitel ugyanakkor hosszabb futamidejű vagy magasabb törlesztőrészletű, mint az eddigi megoldások. Tehát Magyarország Kormánya belekényszeríti az említett példánkban szereplő fiatal párt abba, hogy a bankok szolgáltatásait hosszabban vagy magasabb törlesztőrészlettel vegye igénybe. Ki támogatja a bankokat, képviselőtársaim?

És arról is beszélhetünk, hogy eddig a lakáskasszákon vezetett magánszámlákon írták jóvá azt a 72 ezer forintos évi támogatást, amiről ezt a vitát folytattuk, ezek után a költségvetés kamattámogatásként szó szerint el fogja utalni az érintett hitelező kereskedelmi banknak ezt a pénzösszeget. Ily módon  megint csak felteszem a kérdést, képviselőtársaim  ki támogatja a bankokat?

Természetes, hogy Magyarország Kormánya, amely lepaktált velük, az EBRD-vel is, a Bankszövetséggel is, a devizahiteles rendezés során pedig bizonyította, hogy akár a magyar választópolgárok tömegeit is hajlandó elárulni, csak azért, hogy az érintett bankoknak további sérelmet ne okozzon. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.  Dr. Hoppál Péter: Szánalmas!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. (Z. Kárpát Dániel dr. Hoppál Péternek: Nyomjál gombot! Beszólni tudsz, hozzászólni nem! Bátor harcos vagy!  Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Megengedik, hogy én vegyem át a szót? Mégiscsak nekem illik, ha már… (Z. Kárpát Dániel: Mit szánalmasozol?!  Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) …ha már… (Z. Kárpát Dániel: Nyomd meg a gombot!) Képviselő úr… (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Képviselő úr, foglaljon helyet, nyugodjon meg! (Z. Kárpát Dániel: Én teljesen nyugodt vagyok!  Közbeszólás a kormánypártok soraiból.  Z. Kárpát Dániel: Ne magyarázzál, nyomd meg a gombot! Férfi vagy!) Képviselőtársaim, menjenek már ki egy kicsit, higgadjanak le, aztán ha kinn lehiggadtak, akkor jöjjenek vissza! Most folytatjuk. A DK képviselőcsoportjából Hajdu László képviselő úr következik (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.  Z. Kárpát Dániel: Rosszul érzed magad?!) kétperces felszólalásra. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, hagyják már abba mind a ketten!

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Folytathatom…? (Közbeszólások.)

ELNÖK: A szót megadtam, parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tegnap a kereskedelemről szóló törvényről vitatkoztunk, ma pedig a törvényt meg is alkottuk, és a CLXIV. törvényt hatályon kívül helyeztük. Ott az hangzott el, hogy a veszteségesen működő cégek tilalma című törvény, amely szerint ha két éven belül nulla és negatív eredményt értek el, abban az esetben azokat vizsgálták, sőt ennek következményei voltak. Az államtitkár úr most, ennél a törvénynél újra szinte ugyanezt megemlítette, csak azzal a különbséggel, hogy nem 50 milliárdot, hanem 60 milliárdot említett. Ez lenne a pandantja a tegnap megszüntetett vagy ma megszüntetett törvénynek, hogy ide tettük be, és akkor mégiscsak az európai uniós előírást valamilyen módon így akár ki is játszottuk, de megcsináltunk egy másik típusú törvényt, és ebben az esetben már ezt úgy lehet tekinteni? Ez az egyik megjegyzésem.

A másik pedig az, hogy ha jól olvasom a törvényből, akkor a könyvvizsgálók esetében az önkormányzati vállalatokat kivették abból a bizonyos tízéves dologból, és maradt a régi szabályozás a könyvvizsgálók foglalkoztatásának vagy szerződésének. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

(17.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Fidesz képviselőcsoportjából Nagy Csaba képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szóba került a mostani törvényjavaslat vonatkozásában a tanuszodák és a sportlétesítmények építése. Rendszeresen el szoktam mondani szocialista képviselőtársaimnak és az ellenzéknek, hogy az, amit ők látnak Magyarországból, az nem biztos, hogy a valóság.Most kigyűjtöttem, hogy az 1523/2015. július 31-én hozott kormánydöntés alapján mely uszodák készültek el. Derecskén, Fehérgyarmaton, Szobon, Tokajon, Sümegen, Putnokon, Edelényben, Bélapátfalván, Tolnán, Gyálon, Csengerben, Dunakeszin, Göncön és Sárbogárdon készült el a gyerekeknek, a szüleiknek, az utánpótlásnak. Mindegyik tanuszodában  ha elmennek és megnézik, láthatják, de nem nagyon szoktak elmenni, ezért most ajánlom, hogy menjenek el és nézzék meg, ezek hogy működnek  van egy 6-szor 10 méteres medence, ahol meg tudnak tanulni a gyerekek alapvetően a vízben mozogni, és egy hatpályás 25 méteres medence található.

Még el szeretném önöknek mondani, hogy tíz kivitelezése zajlik, éppen többnek a kivitelezőjét választják ki, és a vajszlói tanuszoda előkészítése zajlik. Az első ütemben 25 ilyen fejlesztés lesz, a második ütemben 26, és a következő évben, 2019-ben is több milliárd forint áll rendelkezésre arra, hogy a tanuszoda-fejlesztési program, a tornaszoba-, illetve a tanteremfejlesztési programmal együtt tovább tudjon menni végig.

Úgyhogy azt gondolom, ez az a kormány, amely a gyermekeinkért és a sportért az elmúlt évtizedekben a legtöbbet tette. Remélem, hogy a most szóban forgó törvényjavaslat is elő fogja segíteni, hogy minél többen sportoljanak Magyarországon, hiszen ez a cél.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalások következnek. Elsőnek az MSZP képviselőcsoportjából Mesterházy Attila képviselő úr következik. Parancsoljon!

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kezdeném azzal a megjegyzéssel, amit az imént fideszes képviselőtársam elmondott. Szerintem nem ezzel van a gond. Tehát amikor kritizáljuk a sportköltéseket, nem tipikusan a tornatermek vagy éppen a tanuszodák építését kritizáljuk. Sokkal inkább… (Zaj a kormánypárti padsorokból. – Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Én is illő tisztelettel meghallgattam képviselőtársamat. Tegye meg, hogy ön is végighallgat, nem leszek nagyon hosszú! Vagy büntetésből majd még többször hozzászólok.Tehát azt gondolom, hogy ez rendben van. (Dr. Kovács Zoltán közbeszólására reagálva:) Azért, mert sok idejük van. Nekem is van még egy csomó időm, hogy Kovács Zoltán képviselőtársam is örülhessen, hogy minél többet tudjunk erről vitatkozni.

Magyarul, szerintem rendben van a tanuszoda-építési program, rendben van az, ha tornaterem-építésre költünk forrásokat. Sőt, bevallom őszintén, támogatom azt, hogy a taopénzeket lehessen üzemeltetésre is felhasználni, hiszen amikor felépül egy sportlétesítmény, ez a legnagyobb gond. Azt szoktam korábban mondani, amikor ezt a területet felügyeltem, hogy nem az a nehéz, hogy megépítsünk egyet, hanem az, hogy utána 10-20 évig üzemeltessük ezeket a létesítményeket. Ez mindig nagyobb gondot okoz az önkormányzatnak vagy bárkinek, aki e tekintetben úgymond a tulajdonjoggal bír. Tehát szerintem az a része a taováltoztatásnak, ami arról szól, hogy üzemeltetésre is lehessen felhasználni, nekem teljesen rendben van. Úgy mondanám, hogy már kezdetektől erre kellett volna engedélyt kérni, hogy ez így működhessen.

A nagyobbik probléma az, hogy a mindennapos testnevelés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket; ezzel önök is, ha vannak ilyen korú gyermekeik, szembesülnek. Nem abban a formában nem váltja be, hogy nem helyes cél, hogy minél többet sportoljanak a gyerekek, hanem abban a formában nem váltja be, hogy sok helyen infrastrukturális gondok miatt nem tudják a gyerekek megfelelő körülmények között a napi testnevelésórákat abszolválni. Tehát magyarul azt mondom, hogy sokkal erősebb dinamikával kellene tornatermeket építeni Magyarországon. Nem kvázi kisebb multifunkciós csarnokokat, hanem 150-200 millióból már nagyon szép létesítményeket lehet létrehozni. Tehát magyarul, számomra ott kezdődik akár az élsportra való felkészítés is, hogy a diákok, a gyerekek a tornatermekben megfelelő körülmények között tudnak megismerkedni azokkal a sportágakkal, amiben esetleg kiválaszthatják őket.

Magyarul, én azt mondom, hogy a stadionok helyett érdemes volna adott esetben több pénzt költeni tornatermekre, vagy éppen, mondjuk, olyan létesítmények építésére, hogy most ne a tornatermeket mondjam, amelyeknek van hosszú távú hasznuk. Például az ettől a témától nem távol álló Szűcs Lajos képviselő úr a teniszszövetség elnöke, nagyon sok milliárdot elköltöttek olyan teniszpályákra, amiket utána gyorsan le is bontottak. De még mindig nincs Magyarországon egy kemény pálya, ahol az élsportolóink, a teniszezőink tudnának teniszezni. Tehát lehet okosan is elkölteni a pénzeket, meg  maradjunk ennyiben  kevésbé bölcsen elkölteni ezeket a forrásokat.

A tanuszodaprogram szerintem teljesen rendben levő. 174 járás van Magyarországon, tehát akkor lehetünk boldogok, ha… (Dr. Kovács Zoltán: 197!) Bocsánat! Ön pontosabban tudja, mert az önkormányzatok szakértője. Akkor 197 helyen kellene hogy legyen Magyarországon tanuszoda, hiszen egy járásban az egy olyan egység, ahol annyi gyerek van, amennyi adott esetben el tudja tartani, adott esetben kell hogy ilyen lehetőséghez jussanak.

Magyarul a sportlétesítményekkel az a gond, hogy olyan területre költ a kormány felesleges presztízsberuházás vagy erőltetett beruházások kapcsán, ahova szerintünk, meg szerintem is kevesebb pénz is elegendő lenne. Nem hiszem, hogy az üresen kongó stadionok nagyon sokkal jobbá tennék a magyar futballt.

Kérdezhetjük, hogy mi a különbség a horvát és a magyar foci között. Valaki azt mondta nekem, az a különbség, hogy amikor Horvátországba mennek megnézni, milyen az utánpótlás, hogy működik a horvát foci, akkor elviszik őket utánpótlás-akadémiákra, és megmutatják, hogy milyen szakmai munka zajlik. Amikor Magyarországra jönnek, és megkérdezik, hogy itt mi a magyar büszkeség, akkor stadionokat mutogatunk nekik. Ez egy jelentős különbség a kettő megközelítés között. Tehát szerintem ez rendben levő ilyen szempontból.

A másik, amit ugyan szóba hoztak már, de egy rövid mondat erejéig hadd hozzam én is újra a vitába, hogy miért a 60 felettiek faragnak rá megint. Ha elolvasom ezt a törvényt, ha jól látom, ez a 7 ezer fős leépítés az állami szférában leginkább a 60 év felettieket fogja érinteni. Ha ebből le is számítjuk az amúgy is nyugdíjba készülőket, akkor az a kérdés, hogy miért csak a 60 felettieknél járnak ezek az adókedvezmények, amelyeket önök meghatároztak. Pont a 60 év felettiek azok, akik valószínűleg nem fognak tudni multinacionális cégeknél vagy máshol elhelyezkedni. Azt gondolom, hogy őket inkább jobban kell óvni, mintsem céltáblát helyezni rájuk, hogy őket érintse leginkább az elbocsátás.

A másik ilyen, amiről Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is beszélt, az az, hogy megint a bankoknak tényleg kedveznek. Nem pontosan értem, hogy a bankadót miért kell csökkenteni. Az összes hír, év végi profitabilitási mutatója a bankoknak, az egész bankszektornak arról szólt, hogy óriási profitra tesznek szert minden évben most már évek óta. Tehát egy olyan szektornak csökkenteni a költségeit, a terheit, amelynek tagjai amúgy is köszönik szépen, jól vannak és profitra tesznek szert, hogy úgy mondjam, ennek nem sok értelmét látom. Ezeket a forrásokat lehetne beforgatni adott esetben más szociálisan fontos kérdésekre.

Itt szóba került az EBRD-szerződés, amelynek alapján meghozzák ezt a csökkentést. Erre azt mondanám, hogy ha önök ennyire, hogy mondjam, hadban állnak a bankokkal, mint ahogy a kommunikációban ezt folyamatosan elmondják, akkor azt javasolnám, államtitkár úr, hogy kezdeményezzék, hogy a kormány mondja fel ezt az EBRD-megállapodást.

Ez az EBRD-megállapodás arról szól, a bankszektor a Bankszövetséggel együttműködve abban állapodott meg, hogy a bankokat semmilyen kár nem érheti a kormányzati intézkedések szempontjából, tehát sem a működésüket, sem a profitabilitásukat nem fogja a magyar kormány intézkedésekkel nehezíteni. Ez elvezet persze a devizahiteles problémához, a kilakoltatásokhoz is, de elvezet oda is, amiről szó volt, hogy bizony, úgy tűnik, kommunikációs síkon önök arról beszélnek, hogy a bankoknak mennyire az ellenfelei, de másik oldalról a suba alatt pedig egy csomó olyan intézkedést hoznak, ami kimondottan a bankszektor profitabilitását segíti és a költségeit csökkenti.

Ennyit szerettem volna a vitához hozzátenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Varga László következne, de Z. Kárpát Dániel képviselő úr is jelentkezett, így Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik ismételt felszólalásra, utána kétperces felszólalás lesz, és úgy jön Varga László.

(18.00)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Biztos, hogy nem veszünk össze a felszólalási lehetőségen, hiszen az, hogy a kormányzat újra csökkenteni igyekszik a bankadót, egy olyan elképesztő lépés a részéről, ami saját korábbi retorikájával is szembemegy. Értjük mi, egyre több szelete lát napvilágot az EBRD-vel kötött paktumnak, és azt is látjuk, hogy milyen háttér-motivációk mozgatták a kormányt e tekintetben, de azért az mégis egész brutális, hogy egy több száz milliárdos profitot felhalmozó, rekordnyereséget, 600 és 700 milliárd közé tehető nyereséget felhalmozó iparágat nem terhel a kormány, tehát nem vonja be a közteherviselésbe, vagy nem mondja neki azt, hogy idefigyelj, te, bankrendszer, Európában az egyik legbrutálisabb számlavezetési díjakat intézed el Magyarországon az ügyfelek számára, gyakorlatilag lekopasztod a teljes magyar társadalmat, akkor ilyen és ilyen feltételek mentén ezt fejezd be, és végy részt egyébként a közteherviselésben. Nem ezt mondja Magyarország Kormánya, hanem azt mondja, hogy ő lepaktált az EBRD-vel, ahogy korábban a Bankszövetséggel is, és tovább csökkenti a hitelintézetek esetében a bankadót. Itt most 0,2 százalékra csökkenne jövőre az a mutató, aminek én egyébként a korábbi szintre történő emelését javaslom, tehát 0,53 százalékra történő emelését javaslom.

Azt is el kell mondjuk, hogy ez a kormány nem először kedvez a rekordnyereséget elérő bankoknak, azoknak, akik egyébként a devizahitelezés során kifosztották a magyar lakosság mérhető részét, hiszen korábban, államtitkár úr, a hitelintézeti járadék eltörlése során ugyanezt a szívességet megtették. Harmadik szívességet tettek a bankoknak akkor, amikor kiderült, hogy az érintettek áthárítják a banki ágazati különadót, és Magyarország Kormánya nem tett semmit. Egy negyedik szívességet tettek a bankoknak, amikor kivetették a tranzakciós illetéket; 200 milliárd forint fölötti összegről beszélünk évente csak a tranzakciós illeték tekintetében, egy teljes állami bérlakásépítési program kijönne ebből az összegből. Ennek az áthárítása is a kormányzat tudomására jutott, és ekkor sem tett semmit, tehát a mai napig helybenhagyta azt, hogy így negyedfokon áthárítsák az ügyfelekre, fogyasztókra ezt az elképesztő terhet.

Eközben retorikailag a bankokkal egyfajta hadban áll a kormány, miközben mindannyian elismerjük itt, ebben a teremben, hogy egy egészséges nemzetgazdaság működéséhez igenis szükség van tisztességes, a játékszabályokat betartó bankokra. De az a helyzet, hogy itt nem ezzel állunk szemben, és azt is látjuk, hogy a bankok a különadók jelentős részét termékeik vagy szolgáltatásaik árába építették be. Viszonylag könnyen ellenőrizhető piaci folyamatokról van szó, hiszen megvizsgáljuk az adott termék vagy konstrukció árváltozásait, utána megvizsgáljuk, hogy áll-e valós piaci folyamat az árváltozás mögött vagy sem, és a monitoringrendszer már ki is dobja, hogy ezek a beépítések hol és milyen szegmensben történtek meg.

Bármely nyugat-európai piacon találni hasonló modellt, Magyarországon valamiért nem; a válaszhoz közelebb jutunk, ha megvizsgáljuk azt, hogy mi lett a magyar fogyasztóvédelem egészével. Jelesül ez a Magyar Nemzeti Bankba olvadt be, és a Magyar Nemzeti Bank elhíresült arról, hogy milyen jól menedzsel bizonyos problémaköröket. Sajnálatos módon ezzel a problémakörrel is ez lett a helyzet, nem sikerült megoldani mindezt.

Ugyanakkor a magyar vállalkozások az adminisztratív terhek csökkentésén keresztül igenis engedményekhez kellene hogy jussanak, helyzetbe kellene hozni a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozói szektort, de ha már az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának kedvezményezettjei nem a magyar vállalkozások, hanem az érintett kereskedelmi bankok, legalább az lenne elvárható, hogy az ő terheiket ne csökkentsék tovább egy olyan túlkényeztetett környezetben, amikor amúgy is extraprofitra tehetnek szert negyedévről negyedévre.

Éppen ezért, államtitkár úr, szeretettel várjuk minőségi és szakmai válaszát, miszerint mi indokolja azt, hogy a kormány térdre borul az érintett kereskedelmi bankok előtt. Megtisztelne bennünket azzal, ha ezt nem a zárszóban tenné meg, amikor már nem tudunk reagálni erre, hanem most, azonnal. Arra szólítom fel, hogy nyomja meg ezt a gombot, számoljon el azzal, hogy Magyarországon milyen paktum (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), milyen megállapodás értelmében simogatják tovább a bankokat.

Látom, hogy vannak bátor kormánypárti képviselőtársak, a beszólogatás nagyon megy, az előbb is nagyon ment. Ha lenne önökben lélekbátorság, és egy kicsit komolyan vennék a hivatásukat…  Magyarország választói önöket megbízták azzal, hogy itt üljenek, tehát ön nem jókedvéből ül itt, nem azért, mert a pártszövetsége ideküldte, hanem emberek szavaztak önökre. Munkaköri kötelessége lenne ilyenkor felállni, érdemi módon reagálni az elhangzottakra és érdemi vitát lefolytatni. Kocsmai színvonalon beszólongatni, mutogatni mindenki tud, képviselőtársam. Ne legyen büszke magára, mert nincsen miért!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Úgy gondolom, pont ezzel kapcsolatban egymás szemére vetni valójuk nincs. Kettőperces felszólalásra Kovács Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Félreértés ne essék, tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársak, én már az előbb gombot nyomtam, Mesterházy Attilára szerettem volna reagálni, csak nem tudom, talán későn jutott el a gombnyomás; pont azért, amire Z. Kárpát Dániel ma már huszonháromszor hívta fel a parlamenti képviselőket, hogy nyomjanak gombot, legyenek bátrak és a többi. Egy dolgot azért szegezzünk le: mi bátrak voltunk és nyertünk, ön meg megbuktak. De nem erről akarok beszélni. Arról szeretnék beszélni, hogy Mesterházy Attila Veszprém megyei képviselő, ma már Budapesten él, de azért sokat élt Veszprém megyében, sportállamtitkár is volt, és nyilván emlékszik arra  gondolom, ezért mondja azt, hogy érdemes a taotámogatást működtetésre is fordítani , hogy pont a fűzfői uszoda működtetésébe, ahol olimpiai bajnokok nevelődtek és tréningeztek, vízilabdások, úszók, akkor, a szocialista kormányzást követően költségvetési pénzből 30 milliót kellett beletenni, mert egyébként be kellett volna zárni ezt az uszodát, mert működtetésre nem volt pénz. Ez nem stadion, ez egy uszoda, ahol olimpiai bajnokok tréningeztek. Ez az egyik, amit szerettem volna mondani.

A stadionrekonstrukciós program tekintetében, ami lezárult 2002-ben, amikor a Medgyessy-kormány következett, a megyeszékhely mellett a második legnagyobb városban, Pápán épült egy, stadionnak nem nevezhetjük, de egy pálya, ami lelátóval van körbevéve, és egy szektor maradt ki belőle, azt Medgyessy-szektornak hívják azóta is az emberek. Ez egy földhányás tudniillik, mert ott maradt abba a stadionrekonstrukció, az a Medgyessy-szektor. (Gréczy Zsolt közbeszól.)

Még egy dolgot szeretnék… Mintha valaki más is bekiabálna! (Az elnök csenget.) Szeretném elmondani, hogy…

ELNÖK: Képviselő urak! Ha nem hagyják abba, kénytelen leszek a negatív eljárási kategóriába tartozó figyelmeztetésekből egyet-egyet elővenni és kiosztani; gondolom, ezt nem szeretnék. Folytassa, képviselő úr!

DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ha megengedi az elnök úr, túl vagyok a két percen, de ezt talán még megengedi. (Z. Kárpát Dániel: Persze, nyugodtan, legyen három perc!) Klasszikusokat szeretnék idézni, Mesterházy Attilát: „Három-négy-öt UEFA-licences stadion kell az országnak”- mondta 2004-ben. Ma egy van ilyen, a Groupama Aréna, jelentem. Önök stadionoznak, miközben egy ilyen épült, de önök, amikor kormányoztak, akkor éppen azt mondták, hogy három-négy-öt kell ilyen. A Puskás Stadionnal lesz kettő, ezt szerettem volna az önök tudomására hozni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt Gréczy Zsolt képviselő úrnak kétperces felszólalásra lehetőséget adnék, szeretném képviselőtársaimat tájékoztatni a házszabály azon előírásáról, hogy egy normál felszólalási blokkot követően nyílnak meg a kétperces felszólalások. Akiben még a régi házszabályi előírások élnek, illetve genetikailag azok a meghatározók a mozgásában, azok számára ajánlom, hogy olvassák el az új házszabályt is. Köszönöm szépen. Gréczy Zsolt képviselő úr!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a Demokratikus Koalíció nyilván nem a fűzfői uszodától szeretné megvonni a pénzt, a fűzfői uszodára nyilván szükség van, az ott úszó gyerekekre is szükség van, meg az ott úszó versenysportolókra is szükség van. Ha már Veszprém megyét említette, a Veszprém Aréna a Gyurcsány-kormány idején épült, csak hogy mondjak egy példát, hogy mennyire volt mostohagyerek a Gyurcsány-kormány idején a sport. A Veszprém Aréna például akkor épült.

Még annyit tennék hozzá, hogy a DK amiatt aggódik, hogy például Szombathelyen felépült egy 14 ezres stadion, amelyben ezer néző ül meccsenként. (Dr. Kovács Zoltán: 5 ezer!  Az elnök csenget.) 5 ezer? Az eddigi összes hazai meccsen már lehet, hogy volt 5 ezer, de szeretném jelezni, hogy ott maga a város jelezte, hogy nincs cég, amelyik vállalja az üzemeltetést. Debrecenben ugyanez a probléma, ott egy 20 ezres stadionban ülnek 2 ezren.

Nézzük a labdarúgó-mérkőzéseket, én még nézem, és látom, hogy mennyien vannak ezeken a mérkőzéseken. Ezeket a stadionokat nem lehet konkrétan fenntartani, ezek jó részének sajnos, azt kell hogy mondjam, az lesz a sorsa, hogy tönkre fog menni, ha nem önök fognak kormányozni, és végre felszabadul az Orbán-kormány uralma alól ez az ország. Akkor a felcsúti stadionnak is pontosan ugyanaz lesz a sorsa, mint Ceaușescu falujában a stadionnak: be fogja lepni a dudva, a muhar és a gaz. Köszönöm szépen.

(18.10)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalások következnek. Most Varga László képviselő úrnak adok szót, az MSZP képviselőcsoportjából; Varga László képviselő úrnak, aki az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök úr már megtette, de egy picit folytatnám a házszabály kapcsán megtett észrevételeit. Igen, mondta Kovács Zoltán, hogy benyomta már a gombot, de nem tudott csak később szót kapni kétpercesben. Hadd erősítsem meg, hogy a frakciónk természetesen partner abban, hogy visszatérjünk a régi házszabályi gyakorlathoz, és sokkal gyakrabban lehessen kétperceseket nyomni a Házban. 2014 előtt ez így volt, nyilván ez egy kicsit elnyújtotta a vitákat, de sokkal gyorsabban és közvetlenebbül lehetett reagálni egymás mondandójára. Szerintem ez most is szerencsés lenne. Tehát ha úgy gondolják, hogy felül kell vizsgálni a házszabályt, mi partnerek vagyunk ebben.

Azt szeretném mondani, hogy amit Gréczy Zsolt elmondott, az azért helytálló több létesítményt illetően is, hiszen nagyon sok olyan stadionberuházás volt az országban, és ennek egy nagyon jó példája a felcsúti, ami bizony indokolhatatlan, hiszen a település lakosságának több mint kétszeresével rendelkezik mint kapacitás ez a stadion, és nagyon sokszor volt hír arról, hogy egyébként a taotámogatások milyen jelentős részét fölözi le a felcsúti klub. Ebben természetesen lehetnek ellenzéki megnyilatkozások, hogy az ilyen módon a veszteségeket pótló taokedvezmény-lehetőségek bizony az ilyen, egyébként indokolatlan beruházásokat is fogják menteni. De természetesen Mesterházy Attilának igaza van abban, hogy az indokolt sportberuházások üzemeltetési veszteségének pótlása egyébként helyes ilyen forrásokból, ezt meg is lehetett volna korábban tenni.

Még egy polémia végére hadd tegyek már pontot, ha már itt reagálok hosszabban. Hány járás van Magyarországon? Nyilván 174, erről beszélt Mesterházy Attila, helyesen. (Dr. Kovács Zoltán: 197.) Igen, amit egyébként Kovács képviselő úr mond, abba a 23 kerületi hivatalt is beleérti, tehát ha igazságos akarok ebben a vitában lenni, a 23 fővárosi kerületi hivatalt is beleértve, amik a járási szintnek felelnek meg, de természetesen járások vidéken vannak ilyen értelemben, akkor mondjuk úgy, hogy mind a kettőjüknek igaza van, és kitoltuk ezt a kérdést is kapufára, ha már a sporthasonlatoknál járunk.

Azt szeretném még mondani, ami elsősorban ihlette a felszólalásomat, hogy nagyon sok felszólaló, kormánypárti is, ellenzéki is nagyon sokat beszélt az 5 százalékos lakásáfáról, illetve annak az eltörléséről. Amiért ezt az ellenzék többször az asztalra tette, azt több más intézkedésükkel összefüggésben a további lakásárrobbanástól való félelem okozza. ’19 végén ennek az eltörlése  nyilván a szerkezetkész állapot és a pontos terminológia benne van, hogy mire vonatkozik még az 5 százalék, és mire nem fog már  azt jelenti, hogy az egyébként is nagyon magasan lévő lakásárak tovább nőhetnek, ami, azt gondolom, nagyon sok fiatalnak, családalapítás előtt állónak nehezíti meg a dolgát, de nagyon sokaknak, millióknak ebben az országban. Egy olyan környezetben, amikor önök tényleg bő 24 óra alatt beszántották a lakáskasszarendszert, ez igenis nagyon komoly probléma, és nem látom, hogy ezt a történetet mivel pótolnák.

Árrobbanás van Budapesten és egyébként nagyon sok vidéki nagyvárosban, ezzel párhuzamosan kiürül a vidék egy része. Mondhatnám itt a saját megyémből Abaúj térségét vagy Észak-Borsod jelentős részét, ahol egyébként meg falvak állnak üresen. Tehát azt szeretném mondani, hogy nagyon komolyan adósak ebben a helyzetben egy olyan csomaggal, ami erre a két kérdésre egyszerre ad választ, és azért az, hogy úgy jelentik be az 5 százalékos kedvezményes áfa megszüntetését és egyben verik szét a lakástakarék-rendszert, hogy nem teszik le ezt az alternatívát, ez bizony nagyon komoly probléma, és nagyon sokaknak nehezíti a helyzetét. Úgyhogy azt gondolom, hogy az Országgyűlésnek a következő hetekben elő kell állnia az önök előterjesztésében bizony egy olyan csomaggal, ami ezekre a kérdésekre választ ad.

Hargitai képviselő úr érdekes megfogalmazásban szólt kormánypártiként az 5 százalékos áfáról, ami megihletett engem, és érdekes volt most jegyzőként nézni ezt a vitát vagy ennek egy jelentős részét. Sokkal méltányosabbak lehetnének egyébként a 2010 előtti folyamatokkal is, legalábbis abban a szellemben, amiben Hargitai képviselő úr elmondta az 5 százalékos áfa kapcsán a véleményét. Azt mondta tulajdonképpen, hogy legyünk méltányosak, mert ez egy ideiglenes állapot, amelyre a kormány lehetőséget látott, önök ezt támogatták, és ez az önök kormányzásának bizonyos éveire vonatkozott, előtte nem volt, és tart ’19 végéig.

Lehet ezt a felfogást mondani, mi az árrobbanás miatt mondjuk, hogy ez hatalmas probléma, de ha ezt a méltányosságot várják el az ellenzéki képviselőktől, hadd tegyem az asztalra egy másik interpretációját az élet egy másik területének. A szocialista kormányok alatt 2002 és 2010 között a szocialista kormányok bevezették a 13. havi nyugdíjat, bevezették a közszférában a 13. havi fizetést, amelyeket a világgazdasági válság miatt fokozatosan ki kellett vezetni. Csak a szocialista kormányok idején volt mind a két intézmény. Önök folyamatosan politikai támadásokat intéznek ennek kapcsán a 2010 előtti kormányokra nézve, az abban érintett pártokra nézve, és úgy gondolják, hogy ez így méltányos.

Nem lehet egyszerre a kettőt gondolni, ezt szeretném mondani. Nem lehet egyszerre elvárni azt, hogy ne kritizálja az ellenzék azt, hogy ’19 vége után kivezetik az 5 százalékos áfát, és nem lehet úgy gondolni, hogy rendben van az, hogy bár mind a 13. havi nyugdíj, mind a 13. havi fizetés csak a szocialista kormányok alatt létezett, önök mégis úgy csinálnak, mintha bármilyen módon a Fidesz kormányzása idején lett volna ilyen jogintézmény. Nem volt!

Nem volt ilyen lehetőségük az embereknek. Nyilván sok millió embernek volt jó döntés akkor mind a 13. havi nyugdíj, mind a 13. havi fizetés, és sokkal boldogabb lett volna mindenki, ha az ország gazdasági teljesítőképessége lehetőséget adott volna arra, hogy tovább finanszírozza ezeket az akkori kormány. De megjegyzem, az akkor elfogadott jogszabályoknak megfelelően van ma lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni például a nyugdíjasoknak. Szóval, összességében véve azt szeretném mondani, hogy ebben a tekintetben fordítva is elvárjuk akkor a méltányos és korrekt politikai megnyilatkozásokat önöktől.

Az 5 százalékos lakásáfa tekintetében pedig azt gondoljuk, hogy ha 5 százalékról egyik pillanatról a másikra visszamegy a világcsúcs 27 százalékra az újonnan épített lakások áfája, az bizony olyan folyamatokhoz fog vezeti a piacon, ami tovább drágítja nemcsak az új építésű lakásokat, hanem ebből kifolyólag a használt ingatlanokat is, és ez már olyan helyzetet fog teremteni, ami megfizethetetlenné teszi nagyon sok millió magyar ember számára a lakások árát, és ez tovább fogja mélyíteni Magyarországon a lakhatási válságot. Erre mélyebb megoldást kell találni, ebben nyilván partnerek lennénk, önök azonban nem hallgatják meg a javaslatainkat. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra jelentkezett az MSZP képviselőcsoportjából Mesterházy Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kovács Zoltán mondta, hogy önök elég bátrak voltak és nyertek, mi meg megbuktunk. Ez sajnos így van, de azért az, hogy nyertek, nem azt jelenti, hogy önök mindent megengedhetnek maguknak. A demokrácia nem arról szól, hogy aki nyert, az mindent visz, és mindenki más pedig takarodjon az országból. A demokrácia arról szól, hogy van kisebbség… (Dr. Kovács Zoltán: Szemkilövetés, lovasroham…  Közbeszólás a Jobbik soraiban: Páncélautó.  Az elnök csenget.) Én meg tudnám mondani, hogy magánrepülőgép meg 12 milliós óra, meg Mé-száros Lőrinc, de most nem erről beszélünk az adótörvények vitájában, hanem arról beszélünk, hogy mire helyes költeni akár az adófizetők forrásait, és lehet, hogy nem a felcsúti kisvasút vagy éppen Mészáros Lőrinc föltőkésítése a legerősebb nemzetpolitikai cél Magyarországon, egészen biztosan.

(18.20)

Magyarul, attól, hogy nyertek, még nem mindenre kaptak felhatalmazást Magyarországon a választópolgároktól.

A másik, ha Kovács Zoltán idéz, ami nagyon megtisztelő, akkor pontosan érdemes idézni. Az a program, amiről én államtitkárként beszéltem, egy négy pillérből álló program volt. Az egyik egy stadionrekonstrukciós programnak a befejezése, ebben volt valóban három-négy UEFA-licences stadion felépítése Magyarországon. Szerintem ez ma is helyes célkitűzés; tehát nem negyven stadion 400 milliárdból, hanem néhány, nemzetközi mérkőzés lejátszására is alkalmas stadion felépítése. Szerintem ezzel többre mennénk, egészen biztosan.

A második programpont egy tornaterem-építési program volt, a harmadik egy tanuszoda-építési program volt, a negyedik pedig egy multifunkcionális sportcsarnoképítési pillére volt ennek a programnak, amit úgy hívtak, hogy XXI. századi sportprogram; „Sport XXI.” volt a rövid neve ennek a programnak. Tehát amit én akkor képviseltem, az erről szólt ebben a tekintetben.

A másik: azt talán elfelejtette Kovács Zoltán, hogy a balatonfűzfői uszoda olimpiai központ volt abban az időszakban, mégpedig a balatonfüredi kikötővel egyetemben. Tehát ez egy külön olimpiai központ volt a magyar sportirányítás keretében, ami kimondottan állami forrásból működött. Szeretném jelezni, hogy a tao is állami forrás. Attól, hogy nem fizetik be a magyar költségvetésbe és onnét nem osztják újra, a tao még egy állami forrás, magyarul: közpénz, hiszen az adót engedi el az állam azért, hogy az sport- vagy kulturális célokra kerüljön felhasználásra. Magyarul, abban a tekintetben egy kiemelt státusza volt a balatonfűzfői uszodának. Egy nagy uszodáról, egy elavult konstrukcióról volt akkor szó, és ez valóban megérte a felújítást, és meg is érdemelte a felújítást.

A másik, amit mondott, hogy a stadionrekonstrukciós programot mi lezártuk, nem teljesen így igaz. A pápai stadiont, ha jól emlékszem, én adtam át, bár nem nagyon örültek a jelenlétemnek, de tény és való, hogy akkor én voltam államtitkárként az, aki az akkori stadiont átadhattam. Én azt mondom, hogy Pápán olyan a foci szeretete, olyan polgármestere volt Pápának, aki nagyon szereti a focit, ráadásul gyakorolja is. Ha szabad így fogalmazni, akkor a pápaiak megérdemelnének egy tisztességes stadiont. Ha jól emlékszem, talán Perutz a stadion elnevezése. Ilyen szempontból vannak olyan helyek Magyarországon, ahol van értelme adott esetben akár a focira is jelentős forrásokat költeni, ahol komoly bázissal vagy történelmi hagyományokkal rendelkeznek.

Gondolom, hogy ön mint államtitkár, a Fidesz egyik meghatározó képviselője biztos el tudja intézni, hogy azt a szektort ne Medgyessy-szektornak hívják, hanem egy csilivili szép stadion kerüljön oda, ha már például Seszták miniszter úr meg Tállai államtitkár úr ezt el tudta intézni a saját településén. Gondolom, ez önnek is simán fog menni a következő időszakban. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Kérdezem Izer Norbert államtitkár urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Izer Norbert: Igen.) Kíván. Öné a szó, parancsoljon!

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Megpróbálok időrendben válaszolni a felvetésekre, ezért lehet, hogy egy picit csapongó leszek, mert lesz olyan képviselő, akinek esetleg kétszer-háromszor is reagálnék a hozzászólására. De megpróbálok minden olyan kérdést elvarrni, amivel úgy érzem, hogy engem találtak meg. Először Z. Kárpát Dániel képviselő úr felvetésére szeretnék reagálni. A kafetéria-rendszer felmerült kérdésként, illetve több képviselő is felvetette azt, hogy a mostani csomagban a kafetéria-rendszert kivégzi a kormány. Két nagyon fontos megjegyzést hadd tegyek. Egyrészt a tavaszi adómódosítások során született döntés a kafetéria-rendszer átalakításáról. A mostani csomagban valóban technikai pontosítások születtek, az elvi döntés már megszületett tavasszal.

A másik nagyon fontos kiegészítés, hogy a kafetéria-rendszer január 1-jétől is létezik. Olyannyira létezik, hogy béren kívüli juttatások is lesznek, egyes meghatározott juttatások is lesznek, és adómentes juttatások is lesznek. Tehát mind a három eleme, amit a kafetéria-rendszer magáénak ismer, létezik. Az egyes keretek, amiket az adózók használhatnak, ugyanolyan összegben igénybe vehetők 2019. január 1-jétől, mint idén, tehát az összege sem csökken, az adóterhelése pedig éves átlagban alacsonyabb lesz, mint 2018-ban.

Tehát a béren kívüli juttatások még kedvezőbb adóteherrel kaphatók, mint idén. Ebből azt a konklúziót levonni, hogy a kafetéria-rendszer megszűnik, meglepő bátorságra vall. A kafetéria-rendszer létezik, de az teljesen igaz, jóval szűkebb lehetőségek közül lehet választani. A kormánynak mindig is az volt a határozott álláspontja, hogy a kafetéria-rendszert egy szűk mezsgyében kell tartani azért, hogy a fogyasztásnövelő hatását lehessen érvényesíteni. A korábbi években, illetve a mostani, jelenleg hatályos rendszerben gyakorlatilag nincs felső határa a kafetéria-rendszer elemeinek. Tehát nem az van, hogy 12 vagy 20 elemből lehet választani, hanem gyakorlatilag végtelen számú választási lehetőséget tudnak a munkáltatók adni. Azt gondolom, senkinek sem lehet az a célja, hogy fenntartsuk ezt a nagyon bonyolult rendszert.

A másik nagyon fontos üzenet, amit a tavaszi vitában hangsúlyoztam, hogy körülbelül 24 ezer cég ad kafetériajuttatást, és nagyjából ennek a tízszerese, tehát körülbelül 250 ezer cég az, amelyik bár adhatna, tehát van foglalkoztatottja, de nem él ezzel a lehetőséggel. Jól látszik, hogy tízszeres azoknak a cégeknek a száma, amelyek nem adnak kafetériajuttatást. S ha megnézzük, hogy kiket foglalkoztatnak ezek a cégek, azt látjuk, hogy a kafetériát adó cégek több embert foglalkoztatnak, tízszer annyit, mint a kafetériát nem adó cégek, és jóval nagyobb bérekkel is tudnak operálni. Tehát azok a cégek tudják adni a kafetériát, amelyek nagyobbak és magasabb bérekkel tudják honorálni a munkavállalókat. Hogy ebből milyen konklúziót vont le a kormány? Pont azt, hogy a mostani rendszer, a kafetériának ez a nagyon széles és nagyon szerteágazó rendszere gyakorlatilag egy degresszív adórendszert hozott létre, tehát pont a legrosszabb szociális helyzetben lévő munkavállalók nem tudnak részesülni a kafetéria előnyeiből. Ezért gondoljuk azt, hogy határozott egyszerűsítésre, finomhangolásra van itt szükség.

Szintén Z. Kárpát Dániel említette azt, hogy megszűnik vagy beolvad az adó. Ugye, ez nem ugyanaz. Szeretném pontosítani, hogy három adónem teljesen megszűnik. Tehát nem beolvadásról van szó, hanem megszűnik három adónem január 1-jétől, további két adónem pedig beolvad egy másik adónembe. Tehát öt adónemmel kell kevesebbel foglalkoznunk, három megszűnik, kettő pedig beolvad két másik adónembe. Azt gondolom, hogy ezt a kettőt nem érdemes keverni.

Szintén sok kérdés felmerült, először Z. Kárpát Dániel képviselő úr említette a lakásáfa kérdését. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy 2015-ben megszületett az a döntés, hogy négy évre vonatkozik ez a kedvezmény. Tehát az az állítás, hogy most dőlt el a lakáskasszákra vonatkozó döntéssel párhuzamosan, hogy ez az adókulcs visszaemelkedik 27 százalékra, ez sem állja meg a helyét. Ez a döntés 2015-ben született meg akkor, amikor a kormány úgy fogadta el, hogy négy átmeneti évre biztosítja ezt a rendelkezést. Tehát itt is egy pici csúsztatás van abban, hogyha azt állítjuk, hogy ez mostani hirtelen döntés. Ez egy gyakorlatilag négy éve hatályban lévő döntés.

A másik nagyon fontos elem, amit szeretnék kihangsúlyozni, hogy az 5 százalékos áfából valóban mindenki részesül. Látjuk is egyébként a pozitív hatásait az építőipar tekintetében, ez elvitathatatlan. Viszont azt is meg kell nézni, hogy kik azok, akik ebből az 5 százalékos áfakulcsból részesültek, annak ellenére, hogy a kormány ezt a célt támogatni akarta. Részesültek azok is, akik befektetési célból a második, harmadik, negyedik vagy a tizenkettedik ingatlanjukat vették meg, részesültek azok a külföldiek, akik a belvárosban a lakások többségét megvásárolják. Nem az volt a cél, hogy ezeket a magánszemélyeket vagy adózói köröket támogassuk ezzel az áfakulccsal. Ennél egy sokkal célzottabb, a családokat támogató kedvezményrendszerben, a CSOK-ban, illetve az áfa-visszatérítés kedvezményrendszerében gondolkozik a kormány. Azt gondoljuk, hogy sokkal célzottabban és sokkal hatékonyabban lehet ezeken a vonalakon támogatást nyújtani, mintsem az áfakulcsban.

Szintén elhangzott több felszólalásban, Bangóné Borbély Ildikóéban is, hogy az árak mennyire megváltoztak a lakáspiacon és mekkora árrobbanásnak lehetünk tanúi. Hadd hangsúlyozzam azért, hogy közgazdasági alaptézis az, hogy az árakat jellemzően a kereslet és a kínálat befolyásolja. Nyilvánvalóan elvitathatatlan, hogy az adókulcsoknak is van szerepük az árazásban, de nem az az elsődleges és nem az a legnagyobb hatással bíró intézkedés. A legjobb példa talán a lakás áfájának a kérdése. Látjuk az elmúlt időszak lakásár-emelkedéseit úgy, hogy 5 százalékos áfával vannak terhelve ezek az értékesítések. Tehát nem látszik igazolódni az a tézis, hogy az alacsony áfakulcs alacsony árakat indukál, hiszen pont az elmúlt időszak mutatta be azt, hogy a kereslet és a kínálat néha erősebb, mint az áfa mértéke. Azt gondolom, érdemes figyelembe venni azt, hogy a közgazdasági alaptézist nehéz megcáfolnunk.

(18.30)

Szintén Z. Kárpát Dániel említette, hogy az Airbnb, illetve az egyéb sharing economy résztvevők adóztatására van-e esetleg javaslat, és hogy nem tudtuk ezt a kérdést megoldani. Szeretném jelezni, hogy megoldottuk ezt a kérdést már évekkel korábban. Tehát átalányadózás létezik az szja rendszerében, a lakáskiadóknak szobánként 38 400 forintos egyszeri tételes adó megfizetésével meg lehet ezt az adóterhet fizetni. Ráadásul az Airbnb olyan szempontból is egy jó példa, hogy ők voltak az egyik első külföldi szolgáltató, akik információcsere keretében tudtak információt szolgáltatni az adóhatóság részére arról, hogy kik azok, akik egyébként ezt a szolgáltatást igénybe veszik.

Tehát itt is szeretném pontosítani, nem az Airbnb-t kell megadóztatni, hiszen ő csak egy közvetítő szolgáltatást nyújt; aki a lakását kiadja, azt kell megadóztatni, és erre az szja egyébként viszonylag széles körű és nagyon kedvező lehetőségeket biztosít is. Emlékeztetnék rá, hogy pont egy évvel ezelőtt töröltük el például az ehofizetési kötelezettséget a lakáskiadásnál, pont azért, hogy a legegyszerűbb, csak szja-fizetés mellett lehessen ezt a tevékenységet folytatni.

Bangóné Borbély Ildikó kérdésére válaszolok, bár ha személyesen nem is tudom átadni már az üzenetet, de remélem, akkor majd olvassa. Elhangzott az, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása kicsit ambivalens, hogy szeretnénk őket demográfiai szempontból is előnyben részesíteni, munkaerőpiaci célokat is szolgál az ő támogatásuk. Tehát az ő megfogalmazása szerint nem tudja a kormány, hogy melyik részét támogassa ennek a körnek. Szeretném hangsúlyozni, az a jogszabály-módosítás, amelynek alapján csak szja-t kell fizetni a nyugdíjasoknak, ha esetleg nyugdíj mellett munkát vállalnak, az egy választási lehetőség. Nem fogja senki kényszeríteni a nyugdíjasokat, hogy vállalják ezt a lehetőséget. De ha vállalják, akkor a lehető legegyszerűbb adminisztrációval és a legkisebb adóztatással ezt meg tudják tenni. Tehát nem gondolom, hogy ez a lehetőség terhes lenne bármelyik nyugdíjas számára.

Az aktivitási rátát megnézve egyébként azt látjuk, hogy a nyugdíjasok körében az uniós szintnél alacsonyabb a magyar aktivitási ráta. Látunk tehát lehetőséget abban, hogy a nyugdíjasok nyugdíj mellett akár még munkát is vállaljanak. A nemzetközi, nyugat-európai példák azt mutatják, hogy erre van még lehetőség.

Szintén szeretném kiemelni, hogy az új szochotörvényben, amely január 1-től lép hatályba, a nyugdíj előtt állóknak is és azoknak is, akik egyébként védett korban, tehát a nyugdíj előtti öt évben vannak, sok, az eddigieknél magasabb és sokkal célzottabb kedvezményt kívánunk nyújtani. A nyugdíjasoknak még egyéb ösztönzőt is, az szja-n kívül egy másik ösztönzőt is tudunk kínálni, mégpedig azt, hogy szochokedvezményben részesül az a munkáltató, aki azokat a munkavállalókat foglalkoztatja, akik valamilyen szempontból nehéz munkaerőpiaci helyzetbe kerültek, mondjuk, elvesztették a munkájukat.

Itt említeném azt, hogy az 55 év felettiek kedvezménye módosításra került, a szochotörvényből kikerült ez az intézkedés, de egy sokkal erősebb, egy sokkal magasabb összegű támogatás került a helyére. Az eddigi 100 ezer forintos kedvezmény helyett egy minimálbérhez kötődő kedvezményt vezetünk be január 1-től. Tehát egy magasabb összegű támogatást kaphat az a munkavállaló, aki esetleg elvesztette az állását, és egy 9 hónapos időtartamon belül fél évig nem talál munkát. Tehát ha nincs fél évig munkaviszonya, akkor jogosult erre a szochokedvezményre az őt foglalkoztatni kívánó társaság.

Gréczy Zsolt képviselő úr felvetésére, hogy ő a megszorítás csomagját látja ebben az intézkedési tervben, szeretnék emlékeztetni arra, hogy a magyar adópolitikai lépések, amióta én a minisztériumban dolgozom, két éve, gyakorlatilag azt mondhatom, hogy kizárólag adócsökkentésekben gondolkoztunk. Ahol egyébként adóemelés felmerült, azok a negatív externáliákat terhelő adók voltak, a jövedéki adó és a neta típusú kérdésekben volt szó adóemelésről. Minden egyéb esetben csak adócsökkentések kerültek napirendre.

Hadd utaljak az szja-kulcs csökkentésére, a szocho csökkentésére, a taocsökkentésre, és hogy generálisabban fogalmazzak, a GDP-arányos adóelvonás fokozatos csökkenése valósul meg az utóbbi években. Azt látjuk, hogy GDP-arányosan szépen, fokozatosan lépdelünk lefelé, tehát egyre kisebb az adóelvonás szintje Magyarországon, az adócentralizációs ráta fokozatosan csökken.

És hogy miért nem tudunk esetleg még nagyobb ütemben haladni ebben a lépéssorban, miért nem tudunk még határozottabb lépéseket tenni azért, hogy ez az adócentralizációs ráta csökkenjen, az egy viszonylag érdekes fejlemény: a fehéredés. A képviselőtársak figyelmét hadd hívjam fel arra, hogy a fehéredés miatt gyakorlatilag 1-1,5 százaléknyi, tehát a GDP 1-1,5 százaléknyi bevételt tud generálni a kormány. Tehát abból kifolyólag, hogy be tudjuk szedni azokat az adókat, amiket az adószabályok rónak a vállalkozókra és a magánszemélyekre, a GDP 1,5 százalékával több adóbevételt tudunk beszedni, mint a korábbi években. Tehát azért nem tud csökkenni ez az adócentralizációs ráta, mert egyre hatékonyabban, egyre célzottabban tudjuk beszedni az egyébként normál módon számított adókat.

Szintén Gréczy Zsolt említette, hogy a jelenlegi törvényjavaslat beszél a kultúratao átalakításáról. Szeretném jelezni, hogy ebben a törvényjavaslatban nincsen szó a kultúratámogatás átalakításáról. Ez a kormány napirendjén van, de végleges döntés tudomásom szerint még nem született ebben.

Burány Sándor képviselő úr említette  bár neki sem tudom személyesen átadni az üzenetet , hogy a hatéves bérmegállapodást gyakorlatilag felrúgta a kormány az ő olvasatában. Szeretném emlékeztetni képviselő urat, hogy a hatéves bérmegállapodást szó szerint betartja a kormány. A hatéves bérmegállapodás eredeti szövegében is az a feltétel lett leírva, és azóta is ahhoz a feltételhez kötjük magunkat, hogy amint megvalósul a 6 százalékos reálbér-emelkedés, az azt követő második negyedévtől fogjuk tudni ezt a csökkentett szochokulcsot bevezetni.

Erre nagyon egyszerű oknál fogva van szükség. Azt, hogy megvalósul egy reálbér-emelkedés, a KSH- és az egyéb statisztikai adatok rendelkezésre állásából tudjuk következtetni, ez nyilván egypár hónapos csúszást eredményez a rendszerben, és még jogszabályt is kell egyébként ezt követően módosítani. Tehát ezért adtunk magunknak már eleve egy negyedévet azért, hogy ezt a technikai törvénymódosítást meg tudjuk tenni abban az esetben, amikor a reálbér-emelkedés megvalósul.

A mostani számításaink szerint ez a reálbér-emelkedés 2019 első negyedévében fog megvalósulni, ezért a második negyedév van arra, hogy ezek a statisztikák napvilágot lássanak, egyértelmű legyen, hogy megtörtént a reálbér-emelkedés, és a szükséges törvénymódosítást megtegyük. Ezért várakozásaink szerint jövő év július 1-től fog tudni csökkenni a szociális hozzájárulási adó kulcsa. Azt gondolom, ez minden tekintetben szó szerint megegyezik a megállapodásban leírtakkal.

Szintén Burány képviselő úr jelezte, hogy az egykulcsos szja-nak, illetve általában az egykulcsos adónak nem híve a párt. Itt azért szeretném jelezni, hogy az elmúlt időszakban, azt gondolom, minden lépésünk abba az irányba mutatott, és vissza is igazolta egyébként a gazdaság teljesítménye, hogy az egykulcsos, arányos, fair adórendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Folyamatosan nő a beszedett adóbevétel, annak ellenére, hogy csökkennek az adókulcsok. Azt gondolom, minden várakozást beigazolt az, hogy tisztítja, fehéríti a gazdaságot az, ha egy átlátható, egyszerű adórendszerünk van. Nincsenek sávok, ami esetleg visszafogja a teljesítményt, arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy az alacsonyabb kulccsal jelentsék be magukat. Azt gondolom, hogy minden érintett fél, mind az adhatóság, mind az adózók pozitívan nyugtázták ezt az egyszerű, átlátható, fair adórendszert.

Szintén elhangzott Burány képviselő úr felvetésében, hogy a minimálbér adóztatása mennyire negatív ahhoz képest, ami az ő időszakukban megvalósult. Szeretnék itt is emlékeztetni, hogy most viszont családi adókedvezménnyel és az idei évben még munkahelyvédelmi akciótervvel is kell számolni, ami a 2010 előtti időszakban nem volt jellemző.

Hadd emlékeztessek rá, hogy 900 ezer főnél több magánszemély él a munkahelyvédelmi akcióterv lehetőségével, ez az a kedvezmény, amit január 1-től még nagyobb összegben szeretnénk biztosítani azoknak, akik munkaerőpiaci szempontból a legnehezebb helyzetben vannak. A családi adókedvezmény kapcsán pedig arra hadd emlékeztessek, hogy 2010-ben 12 milliárd forintot fizettek ki ezen a jogcímen, az idén pedig a 315 milliárd forintot is el fogja érni az ezen a jogcímen a családoknál hagyott kedvezmény. Tehát a kedvezmény 25-szörösére nőtt. Azt gondolom, ezt azért érdemes figyelembe venni.

Szintén Burány képviselő úr felszólalásában hangzott el, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása kiszorító hatással bír. Azt gondolom, itt is nagyon fontos figyelembe venni azt a munkaerőpiaci helyzetet, ami körülvesz bennünket, hogy milyen feszes a munkaerőpiac. Nem tartom életszerűnek, hogy ilyen feszes munkaerőpiaci körülmények között gyakorlatilag a munkáltatók válogathassanak a rengeteg munkaerő közül. Azt gondolom, ez nem az a helyzet, mint néhány évvel ezelőtt, a minimálbér-emeléskor, hogy valóban lehetett attól tartani, hogy sokan a minimálbér-emelés hatására az utcára kerülnek. Most az látszódik, hogy egyébként óriási kereslet van a munkaerő iránt, tehát nem reális ebben a helyzetben, azt gondolom, hogy a nyugdíjasok bármilyen kiszorító hatást jelentsenek más foglalkoztatottakra.

(18.40)

Szintén csak visszaugorva Z. Kárpát Dániel egy későbbi hozzászólására, itt is egy, azt gondolom, erős egyszerűsítés történt, hogy a lakástakarék módosításával vagy a szabályrendszer módosításával megszűnik ez a lakáscélú megtakarítási forma. Itt is hadd emlékeztessek arra, hogy az állami támogatási lába szűnik meg a konstrukciónak. Maga a lakáscélú megtakarítási forma működik, létezik. Hogyha ez egy piaci alapokon is versenyképes konstrukció, akkor ez nyilván fenn fog maradni, ha egyébként a bankrendszernek módosítania kell a terméket, ezt is, azt gondolom, hogy bizonyára meg fogja tenni, ahogy egyébként egy-két nap alatt módosultak is már a termék jellemzői.

Azt gondolom, hogy azt szintén erős túlzás állítani, hogy ez a megtakarítási forma megszűnik. Az állami támogatás szűnik meg mögüle, és ahogy elhangzott egyébként kormánypárti képviselők felszólalásából, más célzottabb, jobban hasznosuló kedvezményekre fogjuk ezt fordítani.

Hajdu László képviselő úr kérdésére is hadd válaszoljak, de szintén ő is majd az emlékeztetőből fog erről értesülni, hogy a veszteséges cégek kapcsán valóban egy más árbevételszint kerül meghatározásra. Viszont az a nagy különbség, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy míg a kereskedelmi törvénynél csak a kereskedőcégek voltak érintettek, ebben a mostani adócsomagban szektorsemlegesen szabályozunk, tehát minden egyes gazdasági társaság érintett. Aki a 60 milliárdos árbevételt eléri, és ennek ellenére veszteséges, minden cégnél ez az adóhatósági ellenőrzés megvalósul. Tehát ez nem a kereskedelem területén dolgozó vagy tevékenységet végző cégekre vonatkozik.

Az önkormányzati cégek könyvvizsgálatával kapcsolatban pedig jelezném, hogy őket nem érinti ez a rotációs szabály, az önkormányzati cégek nem minősülnek közérdeklődésre számot tartó cégeknek, tehát rájuk ez a szabályrendszer nem vonatkozik.

Mesterházy Attila képviselő úr is jelezte, illetve Z. Kárpát Dániel is többször jelezte a bankadó csökkentése kapcsán, hogy a kormány milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy ezt a szektort további helyzetbe hozza. Itt is szeretnék emlékeztetni arra, hogy a magyar bankadó, ha megnézzük a nemzetközi kitekintést, akkor az egyik legnagyobb terhet rója egyébként a szektorra. Tehát azt gondolom, hogy mi is annak a híve vagyunk egyébként, hogy a legjobban átlátható adórendszer működjön Magyarországon, de azt is meg kell néznünk egyébként, hogy milyen nemzetközi rendszerben vagy viszonyrendszerben dolgozunk.

2015 előtt még a magyar bankadó volt GDP-arányosan a legerősebb elvonás, talán Portugália volt még, illetve Ciprus, ahol a GDP 0,4 százaléka körüli elvonás volt a bankrendszertől. A magyar adórendszerben, azt hiszem, a GDP 0,45 százalékát vontuk el a szektortól. Tehát az, hogy ezt a magas szintet csökkentjük, ez még mindig azt jelenti, hogy a magyar bankrendszer nemzetközi viszonylatban erősen van adóztatva. És egyébként az, hogy a bankadó csökkentése most megvalósult, ez egy törvényi kötelezettség volt, tehát a bankadó mértéke 2018-ra volt definiálva.

2019-től nem volt bankadómérték a törvényben nevesítve, tehát kénytelenek voltunk hozzányúlni ehhez a passzushoz, és az EBRD-megállapodás alapján, ami pedig azt a kötelezettséget rója ránk, hogy csökkenteni kell az adó mértékét a nemzetközi szint elérése érdekében, ezt megtettük, a lehető legkisebb mértékben, 0,1 százalékkal csökkentettük a bankadó mértékét, mivel megnéztük a nemzetközi kitekintést, és azt láttuk, hogy ez a szint biztosítja a nemzetközi benchmarkoknak a közelítését.

Szintén Varga László képviselő úr felszólalására reagálnék így utolsóképp, hogy az áfakulcs emelése is egy hirtelen felindulásból elkövetett módosítás volt. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy 2015-ben született meg ez a döntés. Ő is hangsúlyozta, hogy ez egy viszonylag gyors intézkedés volt. Szintén szeretnék utalni a korábban elmondottakra, hogy ez gyakorlatilag három éve jogszabályban van, ennek a kedvezménynek a kivezetése, tehát nem gondolom, hogy ez egy hirtelen lépés lett volna.

A másik felvetés, amit Varga László képviselő úr megfogalmazott: itt a bérek kapcsán hadd hangsúlyozzam azt, hogy 68 hónapja nőnek Magyarországon a reálbérek.

Tehát lehet, hogy korábbi időszakban 13. havi nyugdíjról beszéltünk, viszont az, hogy 68 hónapja nőnek a reálbérek, ráadásul olyan ütemben, hogy idén az első nyolc hónapban, ha jól emlékszem, 9 százalékos reálbér-emelkedés valósult meg, én azt gondolom, hogy nem a 13. havit, hanem akár a 14. havi béreket is megkapták a munkavállalók.

Azt gondolom, hogy igyekeztem az összes technikai felvetésre reagálni, és még egyszer köszönöm szépen a visszajelzéseket és a képviselő uraknak, hölgyeknek a hozzászólását. És még egyszer megkérem a képviselőket, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:   107-126   127-168   169-177      Ülésnap adatai