Készült: 2020.07.12.01:54:05 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
20 10 2018.07.20. 7:19  9-10

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Bizonyára mindannyian értesültek arról, hogy néhány héttel ezelőtt baseballütőkkel és késekkel támadtak romák átmeneti táborára Lemberg külvárosában. Egy 24 éves fiatalember a fajgyűlölet áldozata lett, egy 10 éves gyermeket pedig szúrt sebekkel kórházba szállítottak. A halálos áldozat és a sérültek is magyar ajkú romák voltak. Elfogadhatatlan, hogy napjainkban ilyen egyáltalán megtörténhet. Álláspontom szerint fel kell lépni az ilyen extremitásokkal szemben. (15.10)

Nem fordulhat elő a XXI. században, hogy embereket bőrszínük vagy valamely nemzetiséghez tartozásuk miatt atrocitás érjen. Az pedig, hogy egy Ukrajnában élő magyar fiatalembernek cigány származása miatt kell meghalnia, felháborító, elítélendő, igazságtalan, veszélyes és tragikus.

Az előbb említett romatámadás ráadásul nem az első volt Ukrajnában, csak az idei évben kétszer támadtak rá magyar származású romák ideiglenes táborhelyeire Kijevben, de hasonló eset fordult elő Ternopilban és Lembergben már korábban is.

Tekintettel arra, hogy Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja, úgy gondolom, hogy kevés hallgatólagosan elítélni az elkövetők viselkedését, a romák vagy bármely más nemzetiség elleni támadást.

Az eseményt követően haladéktalanul fölvettem a kapcsolatot Ukrajna magyarországi nagykövet asszonyával, aki mindamellett, hogy kinyilvánította részvétét, elmondta, hogy Ukrajna is megvédi a nemzetiségeit, így a romákat is.

Megkerestem Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter urat is. A minisztérium kifejezte, hogy elítél minden nemzetiség és etnikum ellen elkövetett támadást, történjen az a világ bármely pontján.

A halálos áldozatot követelő szörnyű támadást követően Magyarország ukrajnai nagykövetével egyetértésben a kijevi EU-delegáció nyilatkozatot is adott ki.

Erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy a lembergi magyar roma családnál részvétet nyilvánítsak, ezért 2018. július 17-én Szuperák Brigitta ukrán szószólótársammal kiutaztunk Lembergbe. Az utazás előtti napon, a hajnali órákban kaptuk azt a sajnálatos hírt, hogy a magyarok lakta ukrán településen, Nagydobronyban az ott található roma tábor egyikében működő óvoda és szintén ott működő, főleg roma hívők által látogatott imaház a tűz martalékává vált. Nem volt kérdés, hogy jelenlegi lembergi utazásunkat megszakítva Nagydobronyban meglátogatjuk a roma tábort és azt a roma családot is, amelynek a háza az átterjedt tűz következtében kiégett és lakhatatlanná vált.

Nagydobronyban tudomásunk szerint békésen élnek együtt cigány és nem cigány származású emberek. Az ott élő cigányság főleg mezőgazdasági munkából él, nehezen keresi meg a kenyerét, de dolgoznak, és teljességgel be tudtak illeszkedni a többségi társadalomba. Nem megengedhető tehát, hogy valakit a származása miatt kirekesszenek bárhol a világban. Az ott élő cigányság is bebizonyította, hogy dolgoznak, imaházba járnak, gyermekeiket óvodába és iskolába járatják, képesek tehát kulturális önazonosságukat megtartva a beilleszkedésre.

Szerdán Lembergben a kormányzó tájékoztatott arról, hogy az ukrán hatóságok a megszokottnál is gyorsabban felderítették a romagyilkosság elkövetőit, és mindannyian meg fogják kapni az ilyen súlyos bűncselekményért járó büntetésüket. A kormányzó elítéli a nemzetiségek mentén történő bármiféle különbségtételt. Oleh Szinyutka aláhúzta, hogy nem lehet semmivel megmagyarázni olyan bűncselekményeket, amelyek emberáldozatot követelnek. Ő is és a városvezetés is elítélte a történteket, mindazonáltal kifejezetten kértem őket, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a megelőzésre, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen vagy ehhez hasonló eset. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Én mint roma nemzetiséghez tartozó állampolgár tudom és érzem, hogy Magyarország és a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít a hazánkban élő nemzetiségek védelmére.

A világ bármely pontján előfordulhatnak etnikai feszültségek, azonban nem juthatnak el arra a pontra, hogy az emberéletet követeljen. Az áldozatot nem egyszerűen megölték, hanem szó szerint lemészárolták. Én úgy gondolom, hogy mindig egy adott országvezetés felelőssége, hogy megtalálja a feszültségforrásokat, legyen az külső vagy belső forrás, ahogy az országvezetés feladata az országon belüli béke megteremtése is.

Én itt most megköszönöm a magyar kormánynak, hogy az itt élő nemzetiségeink erkölcsi és anyagi támogatásával (Az elnök ismét csenget.)  és gondolok itt a nemzetiségek közel 5 milliárd forinttal megemelt támogatására is  a belső forrásokat megtalálta és kiküszöbölte (sic!), a Brüsszellel szembeni erős kiállásával, bevándorláspolitikája által pedig (Az elnök ismét csenget.) mind a többségi társadalmat, mind pedig bennünket, nemzetiségeket megvéd a külső feszültségforrástól. Örülök, hogy Magyarországon nemcsak félni nem kell emiatt, mert valamely itt élő nemzetiséghez tartozunk (Az elnök ismét csenget.), de békességben élünk együtt, és mindannyian büszkén vállalhatjuk az identitásunkat a többségi társadalomban.

Itt szeretném felhívni a tisztelt képviselő hölgyek és urak figyelmét, hogy támogassák anyagilag a nagydobronyi imaház újraépítését. Balog Zoltán miniszterelnöki biztos úr már támogatásáról biztosított.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a szószólók és a DK soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 234 2018.09.17. 4:52  233-234

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy ezúton is gratuláljak Mága Zoltán hegedűművésznek a 2018. augusztus 17-én adományozott Magyar Érdemrend Tisztikereszt Polgári Tagozat kitüntetéshez. A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és professzor dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által átadott állami kitüntetés mindamellett, hogy Mága Zoltán művész úr zenei munkásságát ismeri el, minden bizonnyal szól annak a hozzáállásnak is, amit a művész úr a karitatív tevékenysége körében a hátrányos helyzetű családokért tesz.Gondolok itt arra is, hogy Nagydobronyban tűzeset után Mága Zoltán azonnal lépett, és a megjelent sajtóinformációk szerint az imaházat és a mellette működő óvodát támogatásáról biztosította. E témában jómagam is felszólaltam itt a parlamentben.

De egy ilyen kitüntetés, azt hiszem, másról is szól. Arról, hogy a magyar nóta és ezzel együtt a cigányzene műfaja nem a lomtárba, nem a múzeumba való, a magyar és a cigányzene kiemelkedő nemzeti értékünk, kulturális örökségünk, vitathatatlan része a magyar kultúrának. Ezt ismerte fel Kerényi Imre is, aki sajnálatos módon 2018. augusztus 11-én hunyt el, Isten adjon neki örök nyugodalmat. Távozásával nemcsak egy kiváló rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista ment el, hanem az a miniszterelnöki megbízott is, aki kimondta, hogy az elmúlt évtizedekben a cigányzene egyfajta értékpusztuláson esett át, és ha kell, állami eszközökkel szükséges segíteni a műfaj újbóli virágzását.

Kerényi Imre 2017-ben indította el az éttermi cigányzene hagyományának támogatására és népszerűsítésére a „Muzsikáló Budapest” elnevezésű pályázatot. Abban az évben 12 budapesti étterem kapott lehetőséget arra, hogy állami támogatás mellett május 20. és augusztus 20. között 4-7 tagú cigányzenekart foglalkoztasson. 2018-ban országos szintűre bővítették ki a programot, és immár nem „Muzsikáló Budapest”, hanem „Muzsikáló Magyarország” címmel tették közzé. A nagy számban beérkező pályázatok miatt a miniszterelnöki megbízott közbenjárása eredményeként Magyarország Kormánya 2018-ban a pályázati felhívásban eredetileg tervezett 8 budapesti és 8 vidéki helyszín helyett 25 budapesti és 50 vidéki helyszín támogatását biztosította.

A 2017-ben megfogalmazott feltételekhez hasonlóan hálásak lehetünk azért a jelenlegi kormánynak és Kerényi Imrének, mert a számok azt mutatják, hogy a cigányzenére van igény Magyarországon. Tehát kérem önöket, szíveskedjenek átgondolni annak lehetőségét, hogy ne csak szezonálisan és ne csak korlátozott számú étteremben lehessen állami támogatás mellett foglalkoztatni a cigányzenészeket. Az éttermek növekvő forgalma és a turizmus várható fellendülése mellett a kulturális örökségünk tovább élése és átörökítése is igényli a program kiszélesítését.

Én, mint roma nemzetiségi szószóló nap mint nap találkozom olyan tehetséges, ámde elkallódott cigányzenészekkel, akiknek életük a zene, mások szórakoztatása. Sajnálatos módon azonban másféle munkából tartják fenn magukat és családjukat. A munka ilyen irányú ösztönzésével és állami támogatásával több száz vizsgázott zenész saját szakmájában történő foglalkoztatása oldódna meg. Nem beszélve arról a kulturális értékről, amit a cigány fiatalság általi utánpótlással érhetünk el.

A magyar nóta és a cigányzene összetéveszthetetlenül magyar. Tartsuk életben ennek a közösségteremtő muzsikálásnak a hagyományát, hiszen ez a virtuozitás, ez a tűzrőlpattant zene, ez az életforma, a cigány tűz talán nem véletlenül ihletett meg olyan költőket is, mint Vörösmarty Mihály vagy Babits Mihály. Kodály Zoltán gondolatával zárom mondanivalómat: lehet élni zene nélkül is, a sivatagon át is vezet út; de mi azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig az élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken.

Jó munkát kívánok mindannyiunknak a 2018. évi őszi ülésszakra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr.

(19.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 110-112 2018.09.24. 1:17  109-118

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Lehet, hogy önöknek vicces, nekem nem. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Siralmas!) Ugyanis 24 éves önkormányzati képviselői gyakorlatom során minden esetben az volt a helyes, hogy a határozathozatalnál a jelen levő képviselők tartózkodó szavazata a nem szavazatokat erősítette. Kérdezem államtitkár urat tehát, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása szabályos és törvényes volt-e (Gyöngyösi Márton: Ez most komoly?), mert véleményem szerint tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyása sem nem szabályos, sem nem törvényes nem volt. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: A Fidesz írta?  Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) Kérdezem ezt azért is, mert a hazai roma… (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Melyik minisztérium adta?) Én olyan türelmesen végighallgattam önöket, uraim.

ELNÖK: Képviselőtársaim! Legyenek szívesek, ennyire tiszteljék meg a szószólót! Szót kapott, tessék, szószóló úr! Parancsoljon!

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm. Kérdezem ezt azért, mert a hazai roma nemzetiség vonatkozásában a Sargentini-jelentés súlyos csúsztatásokat tartalmaz, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, ezért napirend utáni felszólalásomban beszámolok a hazai cigányság valódi helyzetéről. Várom szíves válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 202 2018.09.24. 5:23  201-202

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Európai Parlament a Sargentini-jelentésben kijelenti, hogy aggályosnak tartja a kisebbséghez tartozó személyek, köztük a romák jogait. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Engedjék meg, hogy ezt a kijelentést mint roma nemzetiségi szószóló és mint roma ember is visszautasítsam, ugyanis a Magyarországon élő cigányság az elmúlt évtizedekben soha annyi védelmet és esélyt nem kapott, mint az elmúlt nyolc évben. Teljesen alaptalan a Sargentini-jelentés azon állítása, amely a romák elleni rasszizmust taglalja. (Közbeszólás a Jobbik soraiból!) Nyugodtan legyél! (Derültség a Jobbik soraiban.) A Sargentini-jelentés kinyilvánítja, idézem: „A cigányellenesség az intolerancia legkirívóbb formája, amiről a romákkal szembeni különösen durva, akár erőszakos cselekmények, félkatonai szervezetek felvonulásai, valamint romák lakta falvakban tartott őrjáratai is tanúskodnak.”  eddig tartott az idézet.

A Sargentini-féle rágalomgyűjtemény visszautal olyan korábbi, az Európai Tanács vagy éppen az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által tett megállapításokra, mint például, hogy visszatérő probléma az antiszemitizmus, amely gyűlöletbeszéd, valamint erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg. Ez nem felel meg a valóságnak, bár ismerjük el, tényleg voltak félkatonai szervezeteknek felvonulásai romalakta településen (Z. Kárpát Dániel: Hála az égnek!) és kifejezetten romák ellen elkövetett gyilkosságok, amelyek pontosan a 2010-es választás előtt (Arató Gergely: Mint Gyöngyöspatán!), azaz az MSZP kormányzása alatt történtek.

A gyilkosságok elkövetőit az Orbán-kormány hatalomba lépésével elítélték, és Orbán Viktor miniszterelnök első intézkedése volt 2010-es kormányra kerülése után, hogy a Magyar Gárda működését betiltsa. (Z. Kárpát Dániel: Szégyen!) Értetlenül állok ez előtt (Dr. Kepli Lajos: Mi is!  Derültség.), hogy akkor, amikor ezek a súlyos (Az elnök csenget.), romákkal szembeni cselekmények történtek, az Európai Parlament miért nem hozott elmarasztaló döntést. (Folyamatos közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Megjelenik a gyűlöletbeszéd tilalma az Alaptörvényben is, amely rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem nyilvánulhat a magyar nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére. Az új büntető törvénykönyv 2013-as hatálybalépésétől kezdődően a rasszista indíttatású bűncselekményeket a korábbinál is súlyosabb büntetéstétellel sújtják.

Ugyancsak nem felel meg a valóságnak, hogy a romák továbbra is rendszerszintű, hátrányos megkülönböztetéssel és esélyegyenlőséggel szembesülnek az élet valamennyi területén, de nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a roma közösség továbbra is széles körű diszkriminációnak és kirekesztésnek, munkanélküliségnek, továbbá lakhatási és oktatási szegregációnak van kitéve. Ezekkel az állításokkal szemben a kormány elkötelezett a romák társadalmi befogadása terén.

Ami a foglalkoztatást illeti: jelenleg a romák túlnyomó többsége nem a segélyt választja, hanem részt vesz valamilyen foglalkoztatásban, az elsődleges munkaerőpiacon vállalkozóként vagy akár közmunkaprogramban, továbbá egyéb képzésekben is. Itt szeretném kiemelni azt a roma nőknek szóló képzést, ami a roma asszonyok képzését és foglalkoztatását célozta meg, szintén kormányzati program. Szociális gondozó, gyermekápoló és egyéb ilyen szociális ágazatban lévő százhat nőt képzett át eddig a kormány, most további százat képez a mai napon, és ennek már több mint 70 százaléka foglalkoztatásban is van.

Magyarország nagyon erős hozzáállást tanúsít az európai romastratégia megalkotásában, ugyanis a 2010-es választás után, 2011 novemberében Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével elkészült a romastratégia. Az abban foglaltak mutatják, hogy a jelenlegi kormánynak igenis fontos a hátrányos helyzetűek, így a romák felzárkóztatása.

Ami pedig az oktatást illeti, számtalan állami ösztöndíj áll a roma fiataljainak rendelkezésre. Így például a teljesség igénye nélkül: „Út a középiskolába” vagy „Út az érettségihez” ösztöndíjprogram. Szeretném megemlíteni a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot is: a 2011/12-es tanévben a roma szakkollégiumok négy városban 57 hallgatóval kezdték meg munkájukat (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), a 2017/18-as tanévben 325 fő folytatta tanulmányait (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Idő!), a végzettek több mint 90 százaléka a szakmájában dolgozik. Az oktatás területén sem értem a Sargentini-jelentés elmarasztaló mondatait. (Az elnök ismét csenget.  Z. Kárpát Dániel: Szörnyű, de elég volt!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 38 2018.11.12. 4:00  37-40

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Immáron tíz éve annak, hogy rasszista támadásokat indítottak cigány származású polgártársaink ellen. Galgagyörk, Piricse, Nyíradony, Tarnabod, Alsózsolca: ezeken a településeken kíséreltek meg romák elleni gyilkosságokat 2008-ban. Az öt helyszínen többen sebesülést szenvedtek el, halálos áldozatok, hála a jó istennek, itt még nem voltak; nem úgy, mint 2008. november 3-án Nagycsécsen, amikor már két halálos áldozatot is követelt a rasszista fegyveres támadás. Molotov-koktélokkal és fegyverekkel támadtak a település két házára. Nagy Tibornénak, Nagy Józsefnek azért kellett meghalniuk, mert cigányok voltak. 2009. február 23-án hajnalban Tatárszentgyörgyön lelőttek egy 28 éves férfit és 5 éves kisfiát, miután előzőleg felgyújtották a település szélén lévő házukat. Az ötéves Csorba Robikának és édesapjának azért kellett meghalniuk, mert cigányok voltak.

2009. április 22-én tiszalöki házának udvarán egyetlenegy lövéssel gyilkoltak meg egy 54 éves férfit, amikor munkába indult a tiszavasvári gyógyszergyárba, Kóka Jenő roma származása miatt halt meg.

Kislétán 2009. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszakán a roma holokauszt emléknapján egy 45 éves alvó anyát öltek meg brutális kegyetlenséggel, akinek a lánya is életre szóló testi sebeket hordoz az őt is ért lövések által. De ennél sokkal súlyosabb az a soha be nem gyógyuló lelki seb, amit édesanyja elvesztése okozott számára. Balogh Máriának is roma származása miatt kellett meghalnia.

A hazai roma nemzetiség a magyar kriminalisztika eddigi legsúlyosabb bűncselekmény-sorozatának valamennyi áldozatára emlékezik már tíz éve minden évben, november 3-án. A hazai cigányság életében tehát november 3-a gyásznap. Minden gyilkosság mindannyiunk közös gyásza, mindannyiunké, nemcsak a romáké. Nem lehet elfelejteni, hogy 2008-2009-ben a szocialista kormányzás idején 14 hónap alatt kilenc különböző támadás történt, hat polgártársunkat, köztük egy ötéves kisgyermeket is meggyilkoltak, többet pedig súlyosan megsebesítettek. Ez megbocsáthatatlan, ezekben az években valamennyi roma származású embernek rettegnie kellett a haláltól.

(14.40)

A bűncselekmények súlya kötelez, kötelez bennünket a megemlékezésre. Emlékezzünk és emlékeztessünk, hogy soha többé ne fordulhasson elő ilyen tragédia!

A 2010-es választások után, a jelenlegi kormánynak köszönhetően a Magyarországon élő nemzetiségeknek már nem kell tartaniuk ilyen vagy ehhez hasonló súlyos tragédiák előfordulásától, hiszen Magyarország védi a nemzetiségeit, ideértve magunkat, a hazai cigányságot is, elkötelezett a rasszizmussal, a romaellenességgel és a gyűlöletkeltéssel szemben is. Nem csupán az Alaptörvényben fogalmazza meg, de a nemzetiségekhez tartozók érzik is, hogy fontosak Magyarország számára, valóban államalkotó tényezők.

Most szomorú szívvel zárom gondolataimat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
45 60 2018.11.28. 8:35  49-74

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2021. évi népszámlálásról szóló T/3609. számú törvényjavaslat tekintetében érintettséget érez a törvényjavaslatban megfogalmazottak vonatkozásában, ezért mindenekelőtt köszönöm a Házbizottságnak a törvényjavaslat nemzetiségi napirenddé történő nyilvánítását, illetve hogy már az előterjesztő is javasolta akként történő tárgyalását. A bizottság a törvényjavaslatot a 2018. november 26-i ülésén napirendre tűzte, lefolytatta a javaslat vitáját, és megfogalmazta a bizottsági véleményt. 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag döntött arról, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban részletes vitát kíván lefolytatni a házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése alapján a törvényjavaslat egészére. Előzményként szeretném felidézni, hogy már a T/10105. számon előterjesztett, a 2011. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslathoz fűzött emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsági ajánlás is fogalmazott meg a vallással, az anyanyelvvel és az etnikai hovatartozással kapcsolatos módosító javaslatokat, ezért megítélésünk szerint a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által a 2018. november 26-i ülésen megfogalmazott bizottsági vélemény indokolt és helytálló lehet.

Mindannyian tudjuk, hogy a tízévenként végrehajtandó népszámlálás tükre egy országnak. De nemcsak tükre, hanem igazolás is a múltban elvégzett feladatok szempontjából, és nélkülözhetetlen információforrás is a jövőben a kormányzat előtt álló feladatok tekintetében. Bizottságunk véleménye alapján indokolt, hogy e körben az adatszolgáltatás ne önkéntes, hanem kötelező legyen. Szükséges felmérni a Magyarországon élő nemzetiségeket a nemzetiségi önkormányzati rendszerrel összefüggő feladatok és a jövőbeli költségvetés meghatározása szempontjából is, hiszen a nemzetiségi önkormányzatok legitimitását az adja meg, ha szám szerint is tudjuk, hogy mennyien vagyunk magyarként valamely nemzetiséghez tartozók.

A Magyarországon élő nemzetiségek nemcsak élni szeretnének a valamely nemzetiséghez való tartozásuk adta lehetőségekkel, de jól szeretnének élni azzal, így megőrizve a rájuk, ránk hagyományozott nyelvet és kulturális értékeket. A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatok ugyancsak szükségesek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti nemzetiségi szavazókörök kialakításához és a romaintegráció előmozdításával kapcsolatos feladatok végrehajtásához is.

Tekintettel arra is, hogy a törvényjavaslat 2. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a 2021. évi népszámlálás során felvett adatok vonatkozásában olyan technikai megoldásokat kell alkalmazni, amely az adatrögzítés pillanatában automatikus módon végzi az adatok álnevesítését, nem érzünk kockázatot abban, ha a megkérdezettek valamely nemzetiséghez, esetleg akár több nemzetiséghez való tartozásukat is egyértelműen vállalják.

Nem vitatható a törvényjavaslat részletes indokolásában foglalt azon megállapítás, hogy „A nyelvtudás a társadalom szellemi tőkéjének fontos része. A nyelvtudásra vonatkozó kérdés hagyományosan részét képezi a népszámlálások programjának. Jelenleg nem áll rendelkezésre más adatforrás, amely a nyelvtudásról teljes körű adatokat biztosítana.” Éppen ezért a törvényjavaslat 3. § (1) bekezdésében rögzített, az anyanyelvre vonatkozó önkéntes adatszolgáltatást illetően a bizottságban felvetődött a kérdés, hogy az anyanyelv tekintetében is kötelezővé lehetne tenni az adatszolgáltatást.

Az Országgyűlés által tárgyalt T/3609. számú törvényjavaslat 4. § (6) bekezdése kimondja, hogy a 2021. évi népszámlálás előkészítése, végrehajtása, valamint az adatok feldolgozása során a KSH sorosan, szorosan  majdnem eltévedtem (Derültség.), a baloldalnak , tehát szorosan együttműködik a nemzetiségi, vallási közösségek, valamint a fogyatékossággal élők érdekképviseleteivel. Ahogyan törvényi szinten szabályozásra kerül a települési, fővárosban a kerületi önkormányzatok jegyzőjének, valamint egyes intézetek tekintetében az intézetvezetőknek a jól körülhatárolt és egyértelműen meghatározott köre és feladat, köszönjük és üdvözöljük a különböző érdekképviseletek, különösen a nemzetiségek érdekképviseletei bevonásának törvényi szintű megfogalmazását.

A bizottság megítélése szerint a törvényjavaslat biztosítja a személyes adatok olyan módon történő kezelését, amely megállapíthatatlanná teszi, hogy a személyes adat mely érintettre vonatkozik, valamint műszaki és szervezési intézkedések megtételével, hogy azt azonosított vagy azonosítható természetes személyhez ne lehessen kapcsolni.

(12.30)

Álláspontunk szerint így nem merül fel sem a közvetlen, sem a közvetett megkülönböztetés veszélye, ráadásul az álnevesítés a konkrét intézkedés okán az Európai Parlament és Tanács 2016/679. számú rendeletében foglaltaknak megfelelően teljes mértékben tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jogot, és biztosítja az érintettek alapvető jogait és érdekeit.

Azt tapasztaltuk, hogy a nemzetiséghez tartozás ma Magyarországon büszkén vállalható, az adatszolgáltatási kötelezettség e körrel történő bővítése indokolt lehet, mivel Magyarország többnemzetiségű ország. Fontosnak tartja a bizottság elmondani, hogy a 2021. évi népszámlálás előkészítéséhez és teljes körű elvégzéséhez szükséges emberi erőforrást körültekintően kell kiválasztani, és megfelelő módon felkészíteni, hogy sem a kötelezően, sem az önkéntesen megadandó adatok szolgáltatása kapcsán ne keltsen visszásságot az adatszolgáltatókban.

Én nemzetiségi szószólóként és magánemberként is azt érzem, hogy ma Magyarországon vállalhatom cigány származásomat, de nemcsak vállalhatom, hanem erkölcsi kötelességem is azt vállalni. Egyébiránt pedig a romafelzárkóztatás szempontjából is nagyon fontos, hogy a népszámlálás során statisztikai szempontból pontos kép alakuljon ki. A Magyarországon élő 13 nemzetiség a jelenlegi kormányzattól olyan szintű nemzetiségi támogatásokat és támogatásemeléseket, erkölcsi megbecsülést, elfogadottságot kapott, ami méltán lehet jogalapja annak, hogy valamennyi Magyarországon élő ember büszkén vállalja valamely nemzetiséghez tartozását.

A fentiek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága csatlakozik a törvényjavaslat részletes vitájához, és esetleges módosító javaslatait megfogalmazza. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
49 64 2018.12.11. 2:27  61-68

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozati házszabály 44-45. §-a alapján lefolytatta a 2021. évi népszámlálásról szóló T/3609. számú törvényjavaslat részletes vitáját.A bizottság a törvényjavaslatnak a házszabály 32. § (2) bekezdése szerinti bejelentésben megjelölt rendelkezéseit, azaz a törvényjavaslat egészét megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egészébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek.

A bizottság a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról nem foglalt állást, további módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg, így részletes vitát lezáró módosító javaslatot nem nyújtott be. Szóba került módosító javaslat a bizottság által lefolytatott részletes vitát megelőzően a bizottsági vélemény megfogalmazása során, de végül a bizottság eltekintett bizottsági módosító javaslat benyújtásától.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével közösen fogja kialakítani végleges álláspontját a 2021. évi népszámlálásról szóló törvény nemzetiségeket érintő részére vonatkozóan, és amennyiben szükséges, a bizottság önálló módosító indítványt nyújt be a tavaszi ülésszak folyamán. A bizottság az ülésen 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül döntött arról, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját 2018. december 4-én lezárja.

A fentiek alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2021. évi népszámlálásról szóló T/3609. számú törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását javasolja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 18 2019.02.18. 4:57  17-18

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Hölgyeim és Uraim! „Jöhetnek a cigányok, én mindenkit agyonütök!” - ezt Sneider Tamás, az éppen baloldal felé kacsingató Jobbik elnöke mondta egy néhány hete napvilágot látott hangfelvételen. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyen!) Aki ismeri a pártelnök úr eddigi munkásságát, bizonyára nem lepődött meg ezeken a szavakon, hiszen éppen ő volt az is, aki 1991-ben megvert egy egri mozgássérültet annak roma származása miatt. Ekkor is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg, akkor úgy fogalmazott: „Ha kell, mindenkit agyonütök!” A nem cigányokra is gondolt, képviselő úr? (Szilágyi György: A jelenlévők négyötöde, elnök úr!) Nem is merem elmondani, hogy önök a nyugdíjasokról hogyan vélekednek egy szintén a közelmúltban kiderült hangfelvétel szerint. Esetleg rájuk is gondolt?Magyarországon valamennyi roma rettegésben élt az 1990-es években, amikor skinheadek járták az országot, és rendszeresen zaklatták, gyakran fizikailag is bántalmazták honfitársaikat csak azért, mert sötétebb volt a bőrük színe. El tudják azt önök képzelni, hogy nem is olyan rég még előfordulhatott, hogy egy baseballütővel támadnak valakire csak azért, mert cigány? A kilencvenes évek elején royok és führerek vezette csoportok hobbiból indultak útnak, keresték a romákat, és ütötték arcukat, testüket, kizárólag faji előítéletük miatt. A hírek szerint Sneider Tamás is vezető szerepet töltött be ezekben a közösségekben. Aztán eljött az idő, amikor az utcai csoportok formalizálódtak, és politikai párt is alakult ebben a szemléletben Jobbik néven. Később jött a Magyar Gárda Hagyományőrző Kulturális Egyesület és az általa létrehozott Magyar Gárda Mozgalom, szeretném hangsúlyozni, hogy ez mind a szocialista kormányzás ideje alatt. A Magyar Gárda ekkoriban büntetlenül masíroz, megbotránkoztatja, félelemben tartja az embereket, adott esetben nem is kizárólag csak romákat.

A fájó emlékek között a legfájóbb mégis a 2008-2009-es romagyilkosságok időszaka volt, amikor 14 hónapon belül hat polgártársunk szélsőséges gyilkosok áldozatává vált. Ezek a gyilkosok azóta már megérdemelt börtönbüntetésüket töltik. Már akkor felmerült a halvány gyanú, hogy a szocialisták és a Jobbik esetleg nem is ellenségek, mint az egy kívülállónak tűnhet. Ez mára már egyértelmű, hiszen közös rendezvények, közös eszmék és közös politikai aktivitás jellemzi a két oldalt.

A baloldali tömörülés ma sem határolódik el a Jobbik ideológiájától, amikor a közelmúltban sajtónyilvánosságra került felvételen Sneider felesége félreérthetetlen módon náci karlendítéssel köszönti az esküvőjükön a vendégeket. (Sneider Tamás: Ez sem igaz!) Nemhogy nem határolódik el, érzésem szerint többen még felmentést is keresnek számára, pedig erre nincs felmentés, nincs mentség. Más embert megalázni, bántalmazni emberi méltóságában, sárba tiporni, valakinek maradandó sérüléseket okozni már önmagában is olyan bűn, amely méltatlanná teszi a Jobbik jelenlegi elnökét arra, hogy itt üljön az ország Házában. Minimum le kellene mondania a parlamenti mandátumáról, ahogy tette azt nagyon helyesen nemrégiben egy zsidó nő bántalmazásával hencegő párttársa is. Sneider Tamás úgy nyilatkozik, hogy családjával szemben jelenleg uszítás zajlik. Jogerős bírósági ítéletet hoztak az ügyben. Ez nem uszítás. Ezek a tények.

Mit szóljanak azok a romák, akiket éveken át ütöttek, vertek? Ma már szerencsére ilyen nem fordulhat elő, mert Magyarország és annak jelenlegi kormánya megvédi a nemzetiségeit, bennünket, romákat is. Nem tudom, hogy olvasta-e az emberi jogok, alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezményt vagy a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban, 1965-ben elfogadott nemzetközi egyezményt és Magyarország Alaptörvényét, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt? Sajnos mostanában egyre gyakrabban előkerülnek olyan hangfelvételek, amelyeken a Jobbik újra és újra megmutatja valódi arcát, a szélsőségesen roma- és zsidóellenes szemléletét. Önök nem változnak meg soha.

A magukat liberálisnak nevező baloldali képviselők képesek lennének a hatalomra kerülés érdekében szövetséget kötni ezzel a gondolkodással? Képesek ezzel a szemlélettel azonosulni? Gondolkodjanak el! Bár ezen már nem is igazán önöknek kell elgondolkodni, hanem majd a választópolgároknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 6 2019.02.20. 6:36  1-42

FARKAS FÉLIX, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Szószólótársaim! Hölgyeim és Uraim! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló B/2160. számú beszámoló és az annak elfogadásáról szóló H/3606. számú határozati javaslat tekintetében érintettséget érez a beszámolóban a 2015. február és 2017. februári időszak között a határozati javaslatban megfogalmazottak vonatkozásában. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2018. november 21ei ülésén napirendre tűzte és megvitatta a B/2160. számon benyújtott beszámolót, tekintettel arra is, hogy a bizottság a kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolója esetében állásfoglalásának kialakítása érdekében a vitához kapcsolódó bizottságnak minősül.

A bizottságunk az Igazságügyi bizottság határozati javaslatában foglaltakkal egyetért. A beszámoló részletesen és alaposan felölel minden, a nemzetiségek helyzetét érintő kérdéskört. Ebben a néhány percben szinte lehetetlen összefoglalnom a Magyarországon élő őshonos nemzetiségekért és kiemelném, hogy a romákért tett kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos gondolataimat, de megkísérlem.

Az első, amiről beszélni szükséges, hogy egyedülálló módon önök teremtették meg a nemzetiségi szószólói intézményrendszert is. A Magyarország területén élő nemzetiségek a 2013. február és 2015. február közötti helyzetéről szóló beszámolóval érintett időszakban a nemzetiségi szószólók intézménye még  ha fogalmazhatok így  gyermekcipőben járt. A most elfogadásra váró beszámoló időpontjában azonban a 13 őshonos nemzetiség szószólóin keresztül már hivatalosan is részt vesz az Országgyűlés munkájában, és ez, ahogy a bizottságunk elnöke, Ritter Imre képviselő úr minden bizonnyal részletesen el is fogja mondani, a sarokszámok emelkedésében is megmutatkozik. De megmutatkozik abban is, hogy más országokban is mintának és követendő példának gondolják a nemzetiségek parlamenti jelenlétét. Ezért köszönettel tartozunk a kormánynak.

A beszámolóval érintett időszakban a nemzetiségeket érintő kérdések megválaszolásának fő bázisa az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, azon belül is az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság. Úgy gondolom, hogy a nemzetiségek és a kormány között kialakult együttműködés példaértékű. A beszámoló mindhárom fejezete, az általános helyzetleírás, az egyes nemzetiségek helyzetéről szóló fejezet és a további nemzetiségpolitikai feladatokat megfogalmazó fejezet is körültekintő képet ad a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről.

A nemzetiségek képviseletének formáiról szóló rendelkezések között számomra külön öröm, hogy szó esik a Roma Koordinációs Tanácsról és a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottságról is. A nemzetiségi feladatok finanszírozása fejezetcím kellő részletességgel rendelkezik a közvetlen központi támogatásokról.

A beszámoló kitér a nemzetiségi köznevelés és oktatás helyzetére, értve ez alatt a nemzetiségi önkormányzatok intézményfenntartó szerepköréről szóló alfejezetet is. Statisztikai adatokkal szolgál az országos és települési nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekről, bemutatja ezen intézmények működését és finanszírozását, amelyről részletesen a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke, szintén a német képviselő úr, Ritter Imre fog szerintem bővebben beszámolni.

A beszámoló külön fejezetet szentel a köznevelés területén rendkívüli érzékenységgel kezelendő esélyegyenlőségnek is. A roma gyermekek, tanulók oktatási esélyeinek javítását célzó intézkedések között részletezi az integrációs felkészítés intézményét és az egyéni előrehaladást segítő programokat. A nemzetiségipedagógus-képzést és az ezzel szorosan összefüggő nemzetiségi oktatási ösztöndíjat tárgyaló fejezet  külön beszámoló  kitér a nemzetiségek közművelődésére, a hagyományőrzés kérdéseire, a nemzetiségi kultúrára, a nemzetiségek anyanyelvű hitéletére, a nemzetiségek anyanyelvű médiájára. Továbbá a nemzetiségpolitikai feladatok között teljesen helytállóan kerül meghatározásra többek között a nyelvhasználati jogok minél szélesebb körben történő érvényesülésének biztosítása a jogalkotói szándéknak megfelelően, valamint a kulturális örökség felmérése, digitalizálása és még inkább hozzáférhetővé tétele.

Elmondtam már máshol is, de ezúttal is meg kell ismételnem, hogy a Magyarországon élő 13 nemzetiség a jelenlegi kormánytól nagy összegű nemzetiségi támogatásokat és támogatásemeléseket, erkölcsi megbecsülést és elfogadottságot kap és kapott a beszámolóval érintett időszakban is.

A bizottság 2018. november 21ei ülésére meghívást kaptak az országos nemzetiségi önkormányzatok elnökei is, és megismerhették a beszámolót, valamint a Magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját is. A bizottság a beszámolóban foglaltakról állásfoglalást alakított ki, és az Igazságügyi bizottsághoz hasonlóan 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag támogatja a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről szóló B/2160. számú beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
55 26 2019.02.20. 2:06  1-42

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök neki, hogy így a vitában mindenkinek nagyon fontos a romakérdés. Akkor kellett volna, és az MSZP-s képviselőhöz beszélek, amikor önök kormányoztak. Akkor a romák nagy többsége nem dolgozott, mert nem volt munkájuk. (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.) A mostani időszakban, tisztelt képviselő úr, a romák nagyon nagy hányada munkából él.

(10.40)

Nagyon sok roma vállalkozó elmegy otthonról, hogy munkát végezzenek bárhol az országban. Képesek autóba ülni, elmenni, és dolgoznak, azért, hogy a családjukat el tudják tartani. Akkor is így lett volna, ha önök biztosítanak nekik lehetőséget.

A jobbikos képviselőnek is nagyon fontos most a sokszínűség, a nemzetiségek sokszínűsége, azzal az ideológiával, amit önök éppen képviselnek? (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Az számomra nem valós (Dr. Varga-Damm Andrea: Szerencsére a romák nem úgy gondolkodnak, mint ön!  Szászfalvi László: Hallgassuk meg a másikat!), mert akkor, amikor 1991-ben, amit elmondtam hétfőn a parlamentben, az önök pártjából valaki (Közbeszólás a Jobbik soraiból: 1991?) elment és bántalmazott egy mozgássérültet… (Dr. Varga-Damm Andrea: Akik ebből élnek?) Nem, nem, önök élnek ebből! (Az elnök csenget.  Bencsik János, Jobbik: Mozgássérült-bűnöző!) Ezért feljelentelek! (Moraj a Jobbik soraiban.  Z. Kárpát Dániel: Mióta tegezik egymást?) Legyen szerényebb a képviselő úr, jó?! Legyen szerényebb! (Z. Kárpát Dániel: Azt hiszi, hogy önnek mindent lehet, amikor…) Amit önök csináltak, az felháborító! (Dr. Varga-Damm Andrea: Mit csináltunk?) Már nemcsak a romákban keltettek félelmet, hanem (Közbeszólás: Mindenkiben!  Az elnök csenget.) mindenkiben, így van. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.  Az elnök csenget.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 236 2019.05.27. 3:48  235-236

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Mi Hazánk Mozgalom 2019. május 21-ei vonulását betiltotta ugyan a rendőrség, de a rendért hirdetett statikus demonstrációra engedélyt adtak. Toroczkai László erődemonstrációjának az apropóját az adta, hogy egy férfi tettlegesen bántalmazott két másikat egy törökszentmiklósi trafikban. A hatóságok a masírozást azért nem engedélyezték Törökszentmiklóson, mert azt kifejezetten a cigányok által lakott utcákba szervezték volna, a jogszabály azonban egyértelművé teszi, hogy senkit nem szabad mozgásszabadságában korlátozni, illetve megfélemlíteni a saját otthonában. Toroczkai a Törökszentmiklóson elmondott beszédében zavartalanul zajló terrorról beszél, és egy dühöngő őrültről, aki nem mellesleg cigány családhoz tartozik. Valamint utalt arra is, hogy a magyar honfitársainknak rettegniük kell cigány bűnözői csoportoktól.

Roma nemzetiségi szószólóként szeretnék rávilágítani két dologra. Az egyik az, hogy ma Magyarországon a közbiztonság védelme nem a Mi Hazánk Mozgalom feladata, hanem a hatóságoké. A másik az, hogy igen, a bűnt üldözni kell, nem azért kell elítélni a bűnt és a bűnözést, mert azt éppen egy roma vagy nem roma követte el, ugyanis a bűnnek nincs színe. És abba kapaszkodni, hogy Törökszentmiklóson éppen egy roma férfi volt a bűnelkövető, nem lehet elegendő ok arra, hogy Toroczkai László cigánybűnözést kiáltson. Akik ma Magyarországon komoly veszélyt jelentenek a honfitársaink számára, azok éppen a Mi Hazánk Mozgalom megörökölt bakancsos kopaszai. (Z. Kárpát Dániel: Elnök úr, kirekesztő!)

Elveikkel, eszméikkel, de már csak a megjelenésükkel is félelmet keltenek bennünk. Rasszista megnyilvánulásaikkal pedig meg akarják bélyegezni a hazai cigányságot, akik egyébként beilleszkedtek a többségi társadalomba. Felhívom Toroczkai Lászlót és a Mi Hazánk Mozgalom tagjait és szimpatizánsait, hogy 2019-ben ne szétszakítani akarják a Magyarországon élőket, és ne gyűlöletbeszéddel akarják hergelni a lakosságot, hanem inkább a békés egymás mellett élés mellett tegyék le voksukat. (Z. Kárpát Dániel: Pócs János!)

Magyarország megvédi a többségi társadalmat és nemzetiségeit egyaránt. Hangsúlyozom, hogy ez nem a Mi Hazánk Mozgalom feladata. Mivel Magyarország elkötelezett a rasszizmussal, a romaellenességgel és a gyűlöletkeltéssel szemben is, bízom abban, hogy a Mi Hazánk Mozgalom és egyetlen szélsőséges szervezet sem szakítja szét az együtt élőket, és nem ver éket a többségi társadalom és az itt élő roma nemzetiség közé.

Minden jogi eszközzel meg kell akadályozni, hogy ilyen és ehhez hasonló szélsőséges szervezetek alakulhassanak, félelmet keltve valamennyi tisztességes magyar emberben. Hangsúlyozom, minden magyar emberben. Szomorú arról beszélni, hogy valaki szándékos cigányellenes uszítással kívánja elősegíteni a politikai előmenetelét. Vajon a Mi Hazánk Mozgalom cigány sértettek védelmére is szervezne vonulást? Önök is emlékeznek a 2009-es romagyilkosságokra. Akkor miért nem demonstráltak a szélsőséges szervezetek a cigányság védelmében? Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 32-36 2019.06.19. 6:11  1-117

FARKAS FÉLIX, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló T/6322. számú törvényjavaslat tekintetében érintett a törvényjavaslatban megfogalmazottak vonatkozásában, ezért én is köszönöm a Házbizottságnak a törvényjavaslat nemzetiségi napirendi ponttá történő nyilvánítását, illetve hogy már az előterjesztő is javasolta akként történő tárgyalását. A bizottság a törvényjavaslatot a 2019. június 11-ei ülésén napirendjére tűzte, lefolytatta a javaslat vitáját, és megfogalmazta a bizottsági véleményt, 13 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül, egyhangúlag döntött arról is, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatban részletes vitát kíván lefolytatni a házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése alapján a törvényjavaslat egészére.

Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es kormányalakítása óta a kisebbségek nemzetiségek lettek, a minimális költségvetési támogatások megnőttek, 2010 óta csaknem a háromszorosukra duzzadtak.

Az egy évvel ezelőtt tárgyalt 2019. évi központiköltségvetésitörvény-javaslatban a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai ugyan maradtak a 9. számú mellékletben, de mindegyik előirányzatnál megbontásra került a támogatások összege. A XI. Miniszterelnökség fejezethez került a 12 nemzetiség vonatkozásában a támogatás összege, és a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben maradt a romatámogatások összege. A miniszteri hatáskörben lévő „nemzetiségi támogatások”, valamint a „nemzetiségi intézmények támogatása beruházási, felújítási pályázati önrészre” című támogatások szintén átkerültek a XI. Miniszterelnökség fejezetbe. A magyarországi nemzetiségpolitikáért tehát megosztott hatáskörben két minisztérium és két miniszter lett felelős.

A jövő évi központi költségvetésben a hazai cigánysággal kapcsolatos támogatások is új helyre kerülnek, mivel 2019. május 1-jétől az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyett a Belügyminisztérium égisze alá került a romáknak a központi költségvetésből juttatott támogatás. Ennek megfelelően a Magyarországi nemzetiségek bizottságának a módosítási javaslatait már akként kell benyújtania, hogy a romatámogatásokat a módosító javaslatában külön szerepelteti.

Elsőként hadd szóljak arról, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és így a cigányság is helyi szinten tudja közösségeit összefogni, ezért különösen fontos a helyi és a területi nemzetiségi önkormányzatok kielégítő működése. A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségek jogairól szóló törvényben rögzített egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében közügyeket látnak el. E feladatok önálló viteléhez, a feladatellátáshoz szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtéséhez pedig kellő anyagi támogatásra van szüksége minden nemzetiségi önkormányzatnak működési és feladatalapú támogatás formájában, ahogyan a helyi nemzetiségi önkormányzatokat összefogó országos nemzetiségi önkormányzatnak is.

Másodsorban arról szeretném önöket tájékoztatni, hogy a roma nemzetiségi pályázati támogatások emelkedésével mind több helyi nemzetiségi önkormányzat és nemzetiségi egyesület, illetve alapítvány tud megvalósítani a felnövekvő generációnak táborokat és kulturális programokat, a folyamatosan érkező visszajelzések alapján azonban a jelenleginél magasabb összegű pályázati keretre van szükség. A hazai, közel nyolcszázezres roma közösség számára a jelenlegi és a jövő évre tervezett pályázati keret összegének megemelése jelenthetné a felzárkózás egyik lehetőségét, hiszen a gyermekeink táboroztatása, a táborokban történő nyelvoktatás, identitáserősítő, valós kulturális programok által érthetik meg a fiatalok a tanulás, ezáltal a felzárkózás szükségességét, mi pedig ekként örökíthetjük át a ránk hagyományozott kulturális értékeket és a nyelvet.

Harmadik pontként említem, hogy az Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatására ítélt összeg a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetben is az ideivel azonos mértékű. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az intézményi keret azok létrehozását követően került kialakításra, minden önkormányzatnál intézményekre lebontva. (Az elnök ismét csenget.) Az ORÖ-nál jelenleg hat intézmény működik: foglalkoztatási hálózat, médiacentrum, misszió, sportközpont és két iskola…

ELNÖK: Szószóló úr, lejárt az ideje.

FARKAS FÉLIX, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Igen, köszönöm. Már nem sok van, fél perc még.

ELNÖK: Elnézést, ez már nagyon túllépné az időkeretet. Mondja el az utolsó mondatot, kérem szépen.

FARKAS FÉLIX, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Jó. Úgy gondolom, hogy nemzetiségi parlamenti szószólóként következetes és tisztességes munkával, szószólótársaimmal és a bizottsággal el tudtuk érni azt, hogy a magyar Országgyűlés minden frakciója és minden képviselője a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által beterjesztett törvénymódosító javaslatokat egyhangúlag szavazta meg, és ezért hálás köszönetemet fejezem ki. Arra kérem önöket, hogy most is tegyék ugyanazt, fogadják el a költségvetést a nemzetiségi módosításokkal együtt. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 55 2019.07.08. 5:02  41-87

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 44-45. §-a alapján lefolytatta a Magyarország 2020. évi költségvetéséről szóló T/6322. számú törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság a törvényjavaslatnak a házszabályi rendelkezések 32. § (2) bekezdése szerint bejelentésével megjelölt rendelkezéseit, azaz a törvényjavaslat egészét megvizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, azaz megfelelnek az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek. Illeszkednek a jogrendszer egységébe, megfelelnek a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és a jogalkotás szakmai követelményeinek.A bizottság a 2019. június 24-ei ülésén megkezdte a törvényjavaslat részletes vitáját. Június 27-i ülésén pedig lefolytatta azt, és az ülésen döntött arról, hogy a törvényjavaslat részletes vitáját lezárja. A bizottság a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról nem foglalt állást, és további módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg.

A magyarországi nemzetiségi politikáért megosztott hatáskörben két minisztérium és két miniszter felelős. A tavalyi évhez képest változás, hogy 2019. május 1-jétől az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Belügyminisztérium égisze alá került a romáknak a központi költségvetésből jutatott támogatás. A T/6322. számú törvényjavaslat 13 hazai nemzetiséget érintő részei már e változásnak megfelelően kerültek kidolgozásra. A törvényjavaslat a 2019-es költségvetéshez képest 768,9 millió forint többlettámogatást tartalmaz a nemzetiségipedagógus-pótlék emelésére, valamennyi nemzetiség vonatkozásában 681,1 millió forint többlettámogatást, a nemzetiségipedagógus-hallgatók ösztöndíjprogramjára szintén valamennyi nemzetiség vonatkozásában; 1 milliárd 640 millió forintot a 12 hazai nemzetiségi közösség céljait szolgáló projektek támogatására, valamint 360 millió forint többlettámogatást a roma nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek pályázati támogatására, mégpedig beruházásra, felújításra, pályázati önrészre.

A 2020. évi költségvetésben 12 hazai nemzetiségi közösség céljait szolgáló projektek támogatására tervezett 1 milliárd 640 millió forint többlettámogatást, valamint a roma nemzetiségi önkormányzatok, civil szervezetek beruházásaira, felújításaira és pályázati önrészekre tervezett 300 millió forint mértékű többlettámogatások indokoltságát az adja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok saját bevétellel nem rendelkeznek, így a nemzetiségiintézmény-fenntartási, -felújítási, -beruházási feladatok finanszírozása tekintetében ezek az önkormányzatok kizárólag az államra számíthatnak.

A 2019. évi támogatási igények már jelen törvényjavaslat tárgyalásának időpontjában is több milliárd forintot tesznek ki, ezért indokolt a többlettámogatás biztosítása a Miniszterelnökség és a Belügyminisztérium vonatkozó címeinél. Egyes intézményeknél, így például az Országos Roma Önkormányzat által fenntartott ciráki és tiszapüspöki iskolánál a felújításokat a további működés érdekében haladéktalanul szükséges megkezdeni.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága tehát a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló T/6322. számú törvényjavaslattal a Költségvetési bizottság házszabályi rendelkezések 46. § szerinti eljárásának lefolytatását követően egyetért, és annak elfogadását javasolja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 206 2020.03.02. 4:51  205-206

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Köszönöm. Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Egy szomorú hírrel kezdeném: nagy veszteség érte a hazai cigányságot, 2020. február 26-án elhunyt Szentandrássy István Kossuth-díjas roma festőművész. Őszinte részvétet kívánok a családnak, legyen számára könnyű a föld. Folytatnám a felszólalásomat azzal, amiért eredendően szót kértem: éket akarnak verni a magyarok és a romák közé? Nem véletlenül adtam a felszólalásomnak ezt a címet, ugyanis a gyöngyöspatai ügyből kiindulva egyes ellenzéki képviselők és velük együtt külső támogatásokból működő szervezetek lovagolják meg és forgatják ki az elmúlt hetek cigányokat érintő eseményeit. Történt ugyanis, hogy 2004-től kezdődően, a baloldali kormányzás idején szegregálták a gyöngyöspatai iskolában a gyerekeket. Nem is értem azt a civil szervezetet és önöket sem, miért nem hívták utcára tüntetni akkor a romákat ennek megszüntetésére. Nemhogy inkább bocsánatot kérnének azért, hogy a nagy jóléti rendszerváltás programjának közepén némán és tétlenül nézték az akkori kormánypárti politikusaink a szegregált oktatás virágzását. (Arató Gergely: De ez nem igaz!) Akkor nem szerveztek tüntetéseket, csak most, 15 évvel később, és most is csak azért, hogy szétkalapálják Magyarország és a magyar társadalom egységét, hogy gyűlöletet keltsenek, hogy bomlasszanak.

Önök akkor szegregáltak, a jelenlegi kormány pedig ösztöndíjprogramokkal segíti a tehetséges, jól tanuló roma fiataljainkat. Bizonyára önök is tudják, hogy a roma szakkollégiumi hálózat mennyiben járul hozzá roma fiataljaink diplomaszerzéséhez. Az előző tanévet a 11 keresztény roma szakkollégium 327 fő hallgatóval zárta, de a múlt héten a Belügyminisztériumban került átadásra 35 tehetséges középiskolás cigány származású fiatalnak a roma nemzetiségi tanulmányi ösztöndíj is. És akkor még nem beszéltem az Arany János-programról és az Útravaló-ösztöndíjprogramról (Arató Gergely: Amit mi vezettünk be! Szégyen, gyalázat!), vagyis elmondhatjuk, hogy a jelenlegi kormánynak fontos, hogy a romák befejezzék iskoláikat, szakmát, érettségit és diplomát szerezzenek.

Nem is értem, miért, de 2020. február 23-ára az egyik civil szervezet tüntetést szervezett az Országház elé. Addig, amíg a baloldali pártok képviselői felsorakoztak, addig a roma résztvevők aránya csekély volt. Biztosíthatom önöket, hogy a magyarországi cigányságot nem lehet félrevezetni. Jelen pillanatban azt látom, hogy az ellenzéki politizálás másból sem áll, mint abból, hogy látszólagosan a romák mellé állva, szavazatokat gyűjtenek maguknak a 2022-es választásokra, és igyekeznek elérni, hogy gyűlölje magyar a romát, roma a magyart, roma a romát és magyar a magyart.

Arra kérem valamennyi képviselő hölgyet és urat, hogy felszólalásaikkal inkább próbálják közelebb hozni egymáshoz a többségi társadalmat és a hazai cigányságot. Magyarország számára ugyanis nem az itt élő több százezer cigány jelenti a komoly veszélyt, mint inkább az, hogy bakancsos kopaszokhoz hasonlóan, lassan már az újonnan összefogott ellenzék is éket akar verni, árkot akar ásni cigányok és magyarok közé (Dr. Varga-Damm Andrea: Félix, ezt ne csináld!), álságos megszólalásaikkal és megnyilvánulásaikkal pedig valójában ellenségeskedést akarnak szítani, és stigmatizálni akarják a hazai cigányságot. Inkább segítsék önök is mindazon cigányok beilleszkedését a többségi társadalomba, akiknek eleddig nem sikerült volna.

Magyarország megvédi a nemzetiségeit is, és mivel Magyarország elkötelezett a rasszizmussal, a romaellenességgel és a gyűlöletkeltéssel szemben is, bízom abban, hogy egyetlenegy párt sem, egyetlenegy szélsőséges szervezet sem szakítja szét az együtt élőket, és nem ver éket a többségi társadalom és az itt élő roma nemzetiség közé. Tavaly májusban is azt mondtam, amit most is mondani kényszerülök. Szomorú arról beszélni, hogy valakik szándékos cigányellenes uszítással kívánják elősegíteni a politikai előmenetelüket. A szegregált oktatás és a romagyilkosságok időszaka szégyenfolt volt az akkori magyar kormány életében. Akkor nem demonstráltak a cigányok védelmében. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Ne szimpátiatüntetésbe csomagolt gyűlöletbeszéddel akarják hergelni a cigányságot, hanem inkább a békés egymás mellett élés mellett tegyék le a voksukat! Köszönöm, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 48 2020.05.18. 4:43  47-48

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A náci korszak nyomot hagyott az emberekben. A történelemből ismert az az időszak, amikor a náci eszme rengeteg embert, köztük romákat küldött halálba. 76 évvel ezelőtt közel 6500 cigány származású embernek jutott a tudomására, hogy május 16-án fogják őket elgázosítani, és barakkjaikat le fogják rombolni. Több ezer roma várta a halálát. A második világháború legnagyobb náci megsemmisítő táborában, a Birkenau melletti megsemmisítő komplexumban végül 1944. május 16-án a cigány tábor összefogott, a halálukat jelző gongszóra senki nem jött elő. Félelmüket leküzdötték, mert élni akartak. A Zigeunerlager lakói ellenálltak és kitartottak. Hősök voltak. Egy roma sem halt meg a gázkamrákban ezen a napon.

Még ma is kevés szó esik nemzetközi szinten a roma holokausztról, a pharrajimosról, pedig a holokauszt alatt kiirtott romák száma becslések szerint 220 ezer. Fájó ez a nagy szám, egyetlen emberélet is sok lett volna.

Május 16-a a romákat is sújtó etnikai tisztogatás szempontjából különös nap. Az európai roma fórum 2006-os, neuengamme-i koncentrációs táborban tartott találkozója óta a bátorság és a roma ifjúság napjaként emlegetett napon több mint hatezer ember tett tanúbizonyságot arról, hogy az élni akarás a legnagyobb ösztön, a túlélés vágya minden félelmet elűz. A cigány tábor egyik összekötő tisztje május 14-én szerzett tudomást Höss terveiről. A tiszt megkereste Joachimowski lengyel politikai foglyot, hogy elmondja neki, a 6500 auschwitzi romát május 16-án tervezik elgázosítani. Joachimowskit arra kérte, megbízható roma barátain keresztül segítsen figyelmeztetni őket a halálos veszélyre. A tervek szerint május 16-án gongszóval fogják jelezni a foglyok kiterelésének megkezdését. A cigány tábor lakói lehajtott fővel vonultak volna a vágóhídra. De ők felkészültek erre a napra. A barakkokból a gongszóra senki nem jött elő. Az SS-tisztek bementek, és elkezdték kiparancsolni az embereket a barakkokból, ők azonban síri csöndben, bilincsekkel, láncokkal, ásókkal, késekkel, szerszámokkal és kövekkel felfegyverkezve néztek farkasszemet a 60 géppisztolyos SS-katonával. A romák sokkal többen voltak. Mivel egy ilyen szokatlan ellenállásra nem voltak felkészülve, az SS-tisztek nem kockáztattak, és inkább kivonultak.

Május 16-a tehát a roma ellenállás napja. A roma önkormányzatok, civil szervezetek, valamennyi cigány család ezen a napon emlékezik azokra a bátor hősökre, akik félretéve félelmüket egyetlen célért küzdöttek: az életükért. Akkor még nem tudták, hogy a tábor csak haladékot kapott. Azokat a sorstalanokat, akik nem haltak éhen, vagy akiket nem végeztek ki 1944. augusztus 2-áig, ezen a napon elhurcolták a krematóriumokhoz. Hajnalban elgázosították őket, és holttesteiket az ötös krematórium melletti gödrökben égették el. Ekkor ért véget a cigány tábor története.

A magyar társadalom történelmének tragikus fejezete ez. Emlékeznünk és emlékeztetnünk kell minden évben arra honfitársainkat, hogy nem lehet senkit megalázni, bántalmazni, emberi méltóságában sárba tiporni roma vagy bármely más nemzetiséghez tartozása miatt. E tragikus eseményeket rendre fel kell idézni, így május 16-án, a roma bátorság és ifjúság napján is. Nem azért, hogy feltépjük túlélők és családtagjaik sebeit, hanem azért, hogy a roma holokauszt, a pharrajimos külön fejezet legyen a kollektív megemlékezésben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 294 2020.05.18. 5:23  293-294

FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A napirend utáni felszólalásomat kezdeném azzal, hogy köszönetet szeretnék mondani a kormánynak, a minisztériumoknak, az operatív törzs valamennyi tagjának, kiemelten az egészségügyben dolgozóknak és mindenkinek, aki munkájával segítette és segíti a rászorulókat ebben a kritikus helyzetben. Kiemelném, hogy Magyarország és a magyar kormány a veszélyhelyzetben sem hagy magára senkit. Érezzük, hogy a magyar kormány a munkája során mindent megtesz azért, hogy a magyarországi romák minden gazdasági segítséget megkapjanak ahhoz, hogy közösségeik biztonságban éljenek, tagjaik megőrizzék egészségüket, a gyermekek pedig részt vehessenek az oktatásban. Erre a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja is utalt április 8-án a nemzetközi roma nap alkalmából kiadott közleményében. Tehát kellő hangsúllyal el kell mondanom, hogy a romákat sem hagyta a kormány az út szélén.

Így van ez a digitális oktatás területén is, már akkor is, ha csak a tanodákat említem. Több felszólalásomban méltattam a Magyarországon működő tanodahálózat megálmodóit, a tanodák ugyanis a vészhelyzeten kívül is arra hivatottak, hogy a nehéz szociális körülmények között élő tanulókat segítsék iskolán kívüli foglalkozásokkal. A csoportos és egyéni tantárgyi felzárkóztató foglalkozások csökkentik a korai iskolaelhagyást, segítik az iskolai felkészülést, a nehéz sorsú családok gyermekei iskolai tanulmányainak sikeres elvégzését. Mint azt tudjuk, a romák számára az egyetlenegy kitörési pont a tanulás.

A 2019-től a hazai ellátórendszer részeként működő tanodák további zavartalan működése érdekében a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020-as kormányrendelet megjelenését követően a Belügyminisztérium azonnal lépett. A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság közreműködésével bekért adatszolgáltatás alapján a Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár asszony vezette Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárság haladéktalanul felmérte, hogy mire van szükség a tanodákban. A 185 működő tanodából 162 tanoda tartja a kapcsolatot az összes családdal, a tanodák 92 százaléka az ott tanulók családtagjainak több mint 80 százalékát érik el. (Sic!) A tanodák 66 százaléka biztosít valamilyen formában élelmiszert is a tanodák tanulói számára. Azon tanodák esetében pedig, amelyek nem online tartják a kapcsolatot a családokkal, mindennap személyes ügyeletet tartanak a tanodában.

A digitális eszközök hiányának felszámolása érdekében a Belügyminisztérium fejlesztési pályázatot is hirdetett „A tanodaszolgáltatást működtető és befogadott szolgáltatók feltételeinek fejlesztésére” címmel. A fejlesztési pályázat keretösszege 340 millió 700 ezer forint. A tanodák az ellátott gyermekek számának függvényében vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek informatikai eszközökre vagy egyéb eszközökre. A pályázaton elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás kisétkezés biztosítására is felhasználható.

Mindezeken túl a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a főigazgatója, Sztojka Attila vezetésével folyamatosan járja a területeket, és maszkok készítéséhez nyújt alapanyagot és varrógépeket, illetve mezőgazdasági munkálatokhoz mezőgazdasági eszközöket, szerszámokat, vetőmagot, ezzel is segítve a nehéz helyzetben élő romák boldogulását.

A Népjóléti bizottság ülésén elmondtam, hogy a magyarországi cigányság helyzete sajnálatos módon némileg speciális a koronavírussal kapcsolatos védekezés szempontjából. Ahogy a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően, úgy most is sokat dolgozom terepen, és sok mindent látok. Nem kérdés, hogy a járvány elleni védekezés során muszáj a kiemeltnél is kiemeltebb figyelmet fordítani azokra a szegény körülmények között élő roma és nem roma, hátrányos helyzetű családokra, akik vidéken szerény körülmények között tömörülésekben élnek, helyenként három-négy generáció egy háztartásban. Annak örülök, hogy a magyar kormány, ahogy valamennyi magyar embernek, úgy nyújt segítő kezet nekünk, roma embereknek is.

Én úgy gondolom, hogy a gyorsan és kellő időben meghozott kormányzati intézkedések felnyitották mindannyiunk szemét. Nekünk is felelősen kell cselekednünk minden pillanatban, hogy megvédjük magunkat, gyermekeinket, időseinket. Hangulatkeltés helyett higgadtságra, türelemre, összefogásra, szolidaritásra van szükség. Ezt kértem roma honfitársaimtól is. Vigyázzanak magukra! Vigyázzunk egymásra! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen.