Készült: 2024.03.29.13:55:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2006.01.30.), 12. felszólalás
Felszólaló Kuncze Gábor (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 8:11


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap hallottunk arról, hogy sikerült csupa olyan emberrel találkozni, akik szerint minden borzasztó ebben az országban, ma hallottunk arról, hogy sikerült olyan emberekkel találkozni, akik sok sikert tudnak felmutatni. Én beszéltem a többiekkel (Derültség.), vannak közöttük sikeresek, vannak közöttük persze kevésbé sikeresek, vannak nagyon szegények, vannak olyanok, akiknek néha sikereik vannak, aztán van egy kis bizonytalanság az életükben. Ők mind-mind azt gondolják, hogy a politikának alapvetően két feladatot kell megoldania: választ kell adnia mindazokra a problémákra, amelyek ma léteznek, és amelyekkel ma szembe kell néznünk - mondom, választ adni, megoldható programokat hirdetni -, és természetesen foglalkoztatja őket, hogy mi lesz a személyes jövőjükkel, mi lesz gyermekeik, unokáik jövőjével. És azt gondolom, hogy nekünk csak ennyi a feladatunk, hozzáteszem, hogy ez persze nem kevés, de ez egyúttal a felelősségünk is, és az ember nem mindig találkozik azzal, hogy ezt a felelősséget mindenki felismerné.

Ma nagyon sok szó esett a szegénységről, különösen a nyugdíjasok, a gyerekek helyzetéről. Nem nagyon hallottam beszélni a fogyatékosokról, megjegyzem, akikkel szemben nagyon súlyos adósságaink vannak, lássuk be. Szó volt a munkanélküliségről. Nem beszéltünk arról, hogy az egyre erősödő civil szférát hogyan lehet vajon érdemi módon bevonni a döntéshozatalba, vagy csak arra akarjuk használni őket, hogy sorsolásokon kuratóriumokba kerülhessenek.

Aztán nem beszéltünk most, bár mindig téma, hogy egyenlőtlenül fejlődött az ország, hogy számos probléma van még különböző területeken. Volt szó persze a vállalkozások helyzetéről, körbetartozásokról, mindig beszélünk az elvonások szintjéről, a költségvetés helyzetéről, arról, hogy többet költünk annál, mint amennyi lehetőségünk lenne, mint amennyi jövedelmünk van.

Nem beszélünk arról persze, miközben mindenki mondja, hogy ezt oldottuk meg, azt oldottuk meg, ezt csináltuk, azt csináltuk, mi, amikor voltunk, akkor bezzeg azt csináltuk, hogy ez mind az adófizetők pénze. Amikor azt mondjuk, hogy csináltuk, akkor valójában ők kifizették az árát, és ez azért nagyon fontos, mert előtte ehhez elvettük tőlük a pénzt. Arról kevésbé beszélünk, hogy vajon jól használtuk-e fel, hogy vajon ennyit kell-e elvenni, vagy valamit tudunk tenni annak érdekében, hogy ez ne legyen így.

(14.50)

Amikor a jövőről van szó, akkor persze érdekes, hogy milyen gazdaságot tudunk építeni, hogy lesz-e egy fenntartható növekedési pályán mozgó gazdaság, egy erős gazdaság ráadásul, magas növekedéssel, hogy mit tudunk tenni ennek megalapozása érdekében, hogy kiszámítható viszonyokat tudunk-e teremteni akár a gazdasági szabályozás stabilizálásával, akár az adórendszer ilyetén módon történő alakításával, hogy képesek vagyunk-e befektetőbarát környezetet teremteni.

Még mindig a jövőnél: az infrastrukturális lema-radottságunk fokozatos felszámolása, az autópálya-építés ügyében nagyon jól haladunk; gondoljunk csak arra, hogy a szennyvizek kezelése, a szemét elhelyezése ügyében nagyon sokat tettünk ebben a kormányzati ciklusban. De ennek folytatódnia kell, hiszen valójában ez az, ami aztán a későbbiek során a vidéket az ember számára élhetővé teszi, és vonzerőt jelent a különböző befektetők számára. Felelősségünk a környezetünkkel való foglalkozás a jövőt illetően, és természetesen a fejlesztések helyzete; mit csinálunk az EU-pénzekkel, hogy használjuk fel, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy Magyarország biztosan győztese legyen az uniós csatlakozásnak. (Folyamatos zaj.)

És azért érdemes ezeket felsorolni, tisztelt képviselőtársaim, mert mindegyik rendezése feladatunk, felelősségünk, ugyanakkor nem tehetjük meg, hogy az egyiket a másik rovására előtérbe helyezzük, vagy hogy a másikat az egyik előnyének érdekében háttérbe szorítsuk. A kettőt egyszerre kell csinálnunk. Rosszak azok a programok és javaslatok, amelyek a ma problémáira ígérnek nagy pénzeket, amelyekkel felélik a jövőt, és rosszak azok is persze, amelyek nem veszik észre a nap problémáit, miközben a jövővel kapcsolatos javaslatokat megteszik.

Én azt gondolom, hogy a politikában a helyes az, ha felismerjük ezeket a problémákat, ha szembenézünk velük, és ha megvalósítható javaslatokat adunk. Lehet politikai show-t csinálni "Viki bácsi elintézi" címmel, de nem biztos, hogy ez az igazi megoldás. (Moraj a Fidesz padsoraiban. - Derültség a kormánypártok soraiban.) Lehet beszélni különböző elemeiről annak, hogy mit kell tennünk a jövőben, ugyanakkor viszont, ha nincsenek programok, ha nincsenek ezt megalapozó elképzelések, amelyek nemcsak hogy megvalósíthatóak, hanem ráadásul őszintén el is mondjuk, hogy mit akarunk tenni a jövőben annak érdekében, hogy ezeken a problémákon túljussunk, és az még az ország javát is szolgálja, akkor minden csak szócséplés, üres beszéd.

A kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, legyen szó akár a rászorulókról, akár a munkahelyekről, akár a gazdaság rendbetételéről, akár az egészségügy helyzetéről, az egészségügyben megvalósítható program kialakításáról, ami valóban képes rendezni az egészségügy helyzetét, akár az államról, mitől lesz jobb az az állam, mitől lesz hatékonyabb, hogyan nyújt majd többletszolgáltatást a polgárainak, úgy, hogy közben nem vesz el tőlük nagyon sok pénzt, hogy a hatalmas méretű, sokszor feleslegesen duzzadó, sokszor párhuzamosságokat tartalmazó államot ne kelljen eltartani; hogy mitől lesz jobb az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatás, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy az önkormányzat hatékonyan működjön, és egyébként pedig a költségvetés képes legyen finanszírozni; hogy hogyan tudjuk erősíteni - még egyszer visszatérek rá - a civil társadalmat, hogy mit tudunk tenni a költségvetés egyensúlyának a helyreállítása érdekében, ez kell ugyanis ahhoz, hogy a gazdaság normálisan fejlődni legyen képes; hogy e keretek között mit tudunk tenni a kis- és középvállalkozókért. Megjegyzem, ha a magyar vállalkozók bankja arról szól, hogy legyen egy egyablakos ügyintézési rendszer, ahol nagyon gyorsan képesek intézni az ügyeiket, akkor ezt nem támadni kell, hanem támogatni kell; de remélem, arról meg nem szól, hogy nagy állami pénzekkel bevigyünk a piacra egy állami szereplőt, amelyik jól összekuszálja a folyamatokat, de nem tudja ellátni a feladatait. És hát mit tudunk tenni, persze, mindezek függvényében, az euró mielőbbi bevezetése érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Többször beszéltem már arról ebben a Házban, hogy nekünk felelősségünk van a jelennel, a jövővel, az utánunk következő generációkkal szemben. Óriásiak a lehetőségeink, és ezeket a lehetőségeket most megragadnunk kötelesség, kötelesség egyszerűen azért, mert az elkövetkezendő néhány évben évtizedekre meghatározhatjuk, hogy Magyarország nyertese lesz a rendszerváltásnak, benne a tízmillió polgárával, vagy pedig vesztese lesz. Rajtunk múlik, ez a felelősségünk - választási kampányban is, anélkül is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai