Készült: 2020.01.28.23:52:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2019.10.24.), 42. felszólalás
Felszólaló Nagy Csaba (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:08


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NAGY CSABA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nehéz megszólalni az MSZP-s felszólalások után, de azért azt gondolom, hogy én mégiscsak foglalkoznék a 2018-as törvényjavaslattal, hiszen azt kell mondjam, hogy számtalan olyan, gazdaságot érintő intézkedést tartalmazott ez a törvény, ami az ország életét fontos szempontok alapján pozitívan befolyásolta, és ezekről mégiscsak jó lenne és kellene is beszélnünk.

(14.20)

Én még emlékszem arra, hogy 2010-ben, amikor a Fidesz-kormány megalakult, akkor milyen gazdasági helyzetet, pénzügyi helyzetet örököltünk, és amikor nyilvánosságra került az, hogy a választások vonatkozásában az akkori éves hiány több mint 80 százalékánál jár az ország, akkor egy kisebbfajta pénzügyi cunami jött Magyarországra, és ezt éppen az MSZP-től kaptuk, örököltük, és ezzel kellett elindulni. Most ehhez képest, azt gondolom, szinte hihetetlen a magam számára is, amikor ezeket a számokat olvassuk, és annak nagyon örülök, hogy a GDP 2,3 százalékát tette ki a kormányzati szektor hiánya  ugye, ez jobb, mint amit terveztünk , és az államadóssági szint is fokozatosan csökkent, és most már 70 százalékra mérséklődött. Ha valaki ezt 2010-ben mondja nekünk, azt gondolom, hogy mi sem hittük volna el. Úgyhogy azt kell mondjam, egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik korábban azt mondták, hogy ez egy nagyon fontos gazdaságpolitikai célkitűzés volt, amit sikerült végrehajtani.

A magam részéről annak is örülök, hogy a hiány finanszírozásában a devizaarány csökkent, hiszen 2011-ben 52 százalékot tett ez ki, ez mostanra, 2018-ra lecsökkent 23 százalékra, és a külföldiek által finanszírozott hiányösszeg aránya pedig 65 százalékról 36 százalékra esett. Ez azt is bizonyítja, hogy a magyar gazdaság és a magyar emberek tovább erősödtek, hiszen ők is részt tudtak ebben vállalni.

A GDP-növekedés 4,3 százalékos tervszinten volt megtalálható ebben a törvénytervezetben, ami a mostani előzetes tényadatok alapján 5,1 százalék. A fogyasztási árindex változása mindenféle ellenzéki negatív híresztelés ellenére tartható volt, sőt még jobb is lett, mint a terv, hiszen 3 százalék helyett 2,8 százalék lett csupán. És aminek én nagyon örülök olyan emberként, aki az életnek arról a területéről lett politikus, ahol a munka világa volt a meghatározó, hogy a termelékenységi ráta 2,4 százalék helyett 4 százalékkal nőtt.

Fontosnak tartom, hogy a beruházási hányad a tervezett 20 százalék helyett 25,2 százalék volt.

Annak is örülünk, hogy a foglalkoztatottak számának növekedése nem állt meg, hanem tovább nőtt, ugye, több mint 1,1 százalékkal. A közszférában 3 százalékkal dolgoznak kevesebben és a versenyszférában 2 százalékkal többen. Ezt azért tartottam nagyon fontosnak, hiszen most már arról kezdtünk el beszélgetni, hogy a 2010-es évekhez képest, illetve az elmúlt tíz évben közel 800 ezerrel többen dolgoznak, és ’18-ban, amikor elindult a költségvetés végrehajtása, akkor több mint 700 ezerrel dolgoztak többen, mint az azt megelőző időszakban, és ennek több mint 70 százaléka volt a versenyszférából kikerülő alkalmazott.

Sokat beszéltünk az uniós fejlesztésekről is, és azt kell hogy mondjam, bár általános vita van, azért mégiscsak egy-két dolgot szeretnék elmondani, hiszen az embernek mégiscsak van egy választókerülete, aminek talán jobban ismeri a részleteit, mint más választókerületeket, és talán ebből jobban meg lehet érteni azt, hogy miért is gondoljuk azt, hogy Magyarország egy emelkedő pályára lépett. Az uniós fejlesztéseknél ’14 és ’20 között, többször elmondtuk, az a cél, hogy gazdaságfejlesztésre, gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre próbáljuk meg ezeknek az összegeknek a 60 százalékát felhasználni, és azt kell mondjam volt megyei elnökként, hogy mi is ezt a célt tűztük ki magunk elé, és számos területen sikerült fejlesztéseket elérni. És ez a sok-sok száz milliárd forint, azt gondolom, hogy jó helyre ment, és nemcsak azért mondom ezt, hiszen ezt már a németek is elmondták rólunk, hanem talán ez látszik is a falvainkon és a városainkon is.

Én egy-két tételt írtam föl, ami talán a gazdasághoz kapcsolódik. Ilyen például a pellérdi ipari park, ahol 2018-ban sikerült a munkák nagy részét megvalósítani. Amikor elkezdődött ez a projekt, akkor három darab telket tudtak értékesíteni a 28-ból, amikor most februárban ünnepélyes keretek között átadtuk, akkor már a 28-ból 26 teleknek gazdája volt, és több mint tíz épület állt ott, és kis- és közepes vállalkozók népesítették be ezt az ipari parkot. De jutott sok mindenre, ugye, az önkormányzatokról is beszéltünk, Szigetváron a tornacsarnokot, a tanuszodát sikerült energetikailag korszerűsíteni.

Az nagyon fontos volt, és államtitkár úr is a felvezetőjében beszélt arról, hogy az egészségügy vonatkozásában is nagyon sok mindenben előre tudtunk lépni. Ilyenek voltak azok az uniós projektek, ahol új mentőállomásokat építettünk, vagy éppen új mentőautókat szereztünk be vagy új tűzoltóállomást építettünk. Ez a vidéki Magyarországon nagyon fontos volt, hogy az uniós kivonulási átlagokat végre tudjuk produkálni. Most, ha ne adj’ isten, valakinek szüksége van mentőre, akkor negyedóra alatt oda tud érni Sásd környékén. Volt, hogy eddig 40-45 perc alatt ért oda egy mentőautó. Nagyon sokszor figyeltem azt, hogy mit mondanak korábban ellenzéki képviselőtársaim, mindig elmondták, hogy ezt a problémát meg kell oldani, sohasem oldották meg. Most ez megoldásra került.

Aminek nagyon örülök, hogy a közfoglalkoztatás tekintetében olyan programok is elindultak, amik egyedülállók. Nálunk három községet érintően, Drávacsehi, Szaporca és Tésenfa vonatkozásában egy olyan belügyminisztériumi projekt indult el magyar kormány által biztosított forrásokból, ahol disznótelepet építettek, illetve egy olyan vágóhidat és feldolgozó üzemet, aminek vonatkozásában a helyi termékek meg tudnak jelenni. És annak nagyon örülök, hogy egy multilánc is felkarolta ezeket a beruházásokat, hiszen az egyik multiláncban majd lehet kapni ezeket a termékeket. Most reklám miatt nem mondom a nevét.

Aminek végképp örülök, hogy ebben a költségvetésben lehetőség nyílt arra sok-sok év után, hogy a magyar kormány magyar forrásokat delegáljon különböző fejlesztésekre. Az én választókerületemben éppen 2018-ban született két fontos döntés. Az egyik Harkány várost érinti, amely az uniós fejlesztésekből az elmúlt időszakban kimaradt; itt egy decemberi döntés értelében 3,8 milliárd forintot kapott fejlesztésre a város a fürdőjére. És ami talán jelzi azt, hogy micsoda hatalmas változások történtek a magyar gazdaságban és a költségvetés-politikában: én arra emlékszem, hogy amikor megnyert egy önkormányzat egy uniós pályázatot, mondjuk, 2014 előtt, akkor mindenki elkezdett vakarózni, hogy a fene vigye el, nyertünk, de hogy fogjuk megcsinálni, miből fogjuk finanszírozni. Óriási a különbség. Most a kormány döntött, és még a döntéséhez képest is pár napon belül a város megkapta a szerződést, és megkapta a szerződésben jelzett időpontban az első sok száz milliós összeget.

Ez egyébként jellemző az uniós projektre is: amikor egy önkormányzat elnyer egy projektet, megkötik vele a szerződést, és előre megkapja a pénzt, amit egy elkülönített számlán kell kezelnie. És nem kell neki hitelt fölvenni, nem kell neki azon aggodalmaskodni, hogy miből és hogyan fogja tudni finanszírozni magát a beruházást, és hogyan fizeti ki a vállalkozókat vagy az alvállalkozókat a fővállalkozó. Ezek olyan lényeges változások, amiket ha végiggondolunk, akkor azt kell hogy mondjam, ilyen tekintetben erre talán nem is lehetett számolni. És azt gondolom, hogy ez egy példaértékű teljesítmény az elmúlt időszakban, hiszen álmodni sem mertük volna, hogy ilyen helyzet valaha is előáll a beruházások finanszírozásában.

Ugyanilyen döntés volt Vajszló esetében, illetve a környező települések vonatkozásában az iparfejlesztési támogatás, illetve a csatornázási támogatás, szintén magyar forrásokból, nem uniós forrásokból. Ott is a szerződéskötést követően szinte azonnal megérkezett az a pénzösszeg, amivel a munkákat el lehet indítani, illetve az előkészítéseket végre lehet hajtani.

2018-hoz köthető az is, hogy maga a kormányfő 2018-ban jelentette be a „Magyar falu” programot, ami kizárólag magyar forrásokat használ fel. Én tudom, hogy ez átnyúlott 2019-re, de mégiscsak a döntés 2018-ban született meg. Összeírtam, hogy milyen olyan célokat fogalmazott meg ez a program, amiben igyekszik a vidéknek segíteni: az egyházi közösségi terek fejlesztése, a nemzeti és a helyi identitástudat erősítése, orvosi rendelők, eszközparkok, lakások építése, a szolgálatilakás-építési program, az eszközfejlesztések, a járda, az útfelújítások, a bölcsik, óvodák felújítása, építése, az óvoda- és bölcsiudvarok felújítása, a polgármesteri hivatalok felújítása, illetve a temetőfelújítási program.

(14.30)

Nagyon várják már a falu- és a tanyagondnoki szolgálatok pályázati eredményét is a falvaink. Ilyen program a rendszerváltozás óta nem volt, sőt ha végiggondoljuk az elmúlt 30-40 évet, talán az elmúlt 40 évben nem volt ilyen vidékfejlesztési program. Ezt mindenképpen szeretném elmondani, hiszen a 2018-as költségvetési törvény végrehajtása és annak a szigorú fiskális politikája is hozzájárult ahhoz, hogy ’19-ben ez a program teljesülni tudjon.

Ha megengedik, akkor talán én még a családokról beszélnék, mert azt gondolom, hogy a vidék szempontjából ezt én rettenetesen fontosnak tartom, és nemcsak a vidék, hanem a városok szempontjából is. Sokat beszéltünk itt az emberek élethelyzetéről, úgyhogy egy-két adatot kiírtam magamnak: például a minimálbér 2017-ben 15 százalékkal emelkedett, ’18-ban további 8 százalékkal, a szakmunkás-minimálbér ’17-ben 25 százalékkal, ’18-ban 12 százalékkal, a nyugdíjasok ügye már szóba került, kaptak nyugdíjprémiumot és Erzsébet-utalványt, a nyugdíjas inflációs kosár alatta volt a nyugdíjemelésnek, ha minimálisan, de alatta volt. Ezt nagyon fontosnak tartom. Olyan számokat olvastunk mind a bruttó, mind a nettó béremeléseknél, amik, azt gondolom, az elmúlt 20-30 évet végiggondolva szinte hihetetlennek hatnak: ez a 11,3 százalék, a versenyszférában 10,9, a közszférában 12,1 százalék. Azért én szeretném, ha ezt még egyszer végiggondolnák, mert tényleg a rendszerváltás óta erre nem nagyon volt példa, sőt biztos vagyok benne, hogy nem volt példa.

A gyerekes családok: 2016-ban 10 ezer forintról 12 500 forintra, ’17-ben 12 500 forintról 15 ezerre, ’18-ban, a harmadik ütemben 17 500 forintra emelkedett a két gyermeket nevelő családoknak gyermekenként a havi adókedvezményük. Ez havi 35 ezer forintot jelent, évente maximum 420 ezer forintot, azaz nettó 60 ezer forinttal kaptak többet a két gyermeket nevelő családok 2018-ban. 2018-ban lépett életbe az a döntés, amely a házasságkötés és a családalapítás vonatkozásában az adókedvezményt függetlenítette a családi adókedvezménytől, tehát ezt figyelembe lehetett venni.

Amit szeretnék röviden, de nagyon-nagyon nagy hangsúllyal elmondani, ez pedig a gyermekétkeztetés alapvető megváltoztatása. Én egy olyan települési szerkezetű térségből jövök, ahol  ki merem mondani  az elmúlt években, mondjuk, öt évvel ezelőtt még a gyermekéhezés egy olyan fogalom volt, amit tényként sajnos meg lehet ott élni. 2015-től elkezdődött a gyermekétkeztetés megreformálása a finanszírozás tekintetében, a bölcsődében és az óvodában elkezdte a kormányzat az intézményi hálózaton keresztül biztosítani a szünetben is az étkezést. A nyári szünet után ez kiegészült az őszi és a téli szünettel is, és azt kell hogy mondjam, hogy a hátrányos helyzetet megélő szülők és gyermekek esetében, én állítom, hogy a mi térségünkben nagyon sok helyen a gyermekéhezést a magyar kormányzat, az Orbán-kormányzat szüntette meg.

Nagyon fontosnak tartom még azt is  ezt kiegészítendő, bár itt az oktatás vonatkozásában sok kritika hangzott el , hogy a könyvellátás vonatkozásában, az oktatás vonatkozásában szintén nagyot sikerült előrelépni évről évre, hogy az ingyenes tankönyvellátás felé elinduljunk. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy pont azért, hogy a fiatal, gyermekes családok munkát tudjanak vállalni, a minibölcsődékkel, a bölcsődékkel, az óvodai ellátás folyamatos fejlesztésével lehetőséget teremtünk a gyerekes szülőknek is, hogy az elsődleges munkaerőpiacra rálépjenek, illetve munkát tudjanak vállalni.

A 15 percbe ennyi fért bele. Még szerettem volna egy-két dolgot elmondani, de köszönöm szépen a figyelmet. Azt kérem minden képviselőtársamtól, hogy ezt a törvényjavaslatot fogadja el, mert nagyon jó irányban ment az ország ezzel a 2018-as évvel. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai