Készült: 2024.03.29.00:49:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

297. ülésnap (2013.08.26.), 172. felszólalás
Felszólaló Dr. Pósán László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:23


Felszólalások:  Előző  172  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ha visszagondolunk a magunk mögött hagyott bő egy évtizedre, akkor azt láthatjuk, hogy a pedagógusok szakmájában két olyan időpontot tudunk találni, amikor jelentősebb bérnövekményt lehetett regisztrálni; az egyik 2002-ben, a másik pedig most indul.

A két időpontnak van egy közös vonzata és közös eredője, nevezetesen az, hogy a forrásokat mind a kettőhöz a polgári kormány teremtette meg. Ugyanis ne felejtsük el, hogy 2002-ben, amikor a Medgyessy-kormány nagyon elegánsan 50 százalékos béremelést hirdetett és próbált megvalósítani, az rögtön a választások után volt. Tehát ép ésszel mindenki tudta már akkor is, hogy azt az összeget az előző kormány rakta be a kasszába. Azt az összeget pillanatok alatt ki is szórták, és utána - ahogyan Hoppál képviselő úr is mondotta - bizony az önkormányzatok nyakába lőcsölték az egésznek a finanszírozását és kivonultak az egészből.

A mostani helyzetben megint csak azt kell mondanunk, hogy nyolc év szocialista kormányzása után, amikor teljesen leépítették az országot és a gazdaság romokban hevert, háromévi kemény munka árán sikerült nagy nehezen azokat a forrásokat összeszedni, ami lehetőséget ad arra, hogy a magyar közéletnek ezt az ágazatát, a pedagógustársadalmat is egy jelentősebb béremelési úton elindíthassuk. Természetesen mindezt olyan körülmények között, hogy ne felejtsük el, azért itt volt egy túlzottdeficit-eljárás is az országgal szemben, hála istennek, magunk mögött hagyhattuk. Itt volt hosszú időn keresztül a nyakunkon az IMF, hála istennek, ezt is magunk mögött hagyhattuk.

Tehát ebből a szempontból azt gondolom, hogy jó úton járunk, de azt is láthatja mindenki, hogy korántsem volt egyszerű ezeket a forrásokat összeszedni, főleg annak fényében nem, hogy a közszférának más területein is borzasztó komoly bérfeszültségek voltak, gondoljunk az egészségügyre, ahol szintén elindult egyébként egy ilyen folyamat. Úgyhogy azt gondolom, hogy ha ezeket így együtt nézzük, akkor ennek ismeretében mégiscsak arcpirító itt azon lovagolni, hogy most 34 százalékos béremelés átlagosan elindul, és hogy ez miért nem több. Ez tipikusan az a műfaj, amit 2002-ben csináltak a szocialisták, és azt mondták, hogy több pénzt az embereknek. De hogy miből és hogyan, merre, meddig, ennek a végeredményét egyébként láthattuk.

Most tisztelettel szeretném azt megjegyezni, hogy ez a javaslat egyrészt kiterjeszti azok körét, akik ebből részesülhetnek, másrészt olyan mérvű béremelést indít el, ami, azt gondolom, abból a szempontból mégiscsak hasznos, hogy a pedagóguspálya megbecsültségét megpróbálja helyreállítani. Abból a szempontból is hasznos, hogy vonzóbbá tudja tenni ezt a szakmát, már csak azért is, mert ne felejtsük el, hogy bizony, jó néhány területen már mutatkoztak a pedagógushiány tünetei, különösen a természettudományos tárgyak esetében. Tehát ennek idejekorán megálljt kellett parancsolni.

Természetesen azt se felejtsük el, amit a munkaidő kapcsán emlegetnek, hogy tulajdonképpen, ha mindenki őszintén belegondol, és ismeri a napi gyakorlatot, ez már most van. Bemegy egy tanár reggel 8-ra az iskolába, délután 2-kor jön el, tételezzük fel, hogy 2-kor, a legtöbb esetben még tovább bent van, de ha 2-kor kijön, 5 munkanap van egy héten, ha ezt összeszámoljuk, lényegében azok a százalékos adatok, amelyekről itt most borzasztó elítélően nyilatkoznak, már most megvannak. Nem is igazán értem, hogy mi a probléma.

Arra volt példa, valóban volt úgy óraszámemelés, hogy nem volt ellentételezése, bekövetkezett. A szocialista kormány alatt volt ez, és Tatai-Tóth András volt az a képviselő az önök részéről, aki azt mondotta, hogy azért nem kell egyébként ezt ellentételezni, mert 2002-ben ezt már úgyis odaadták. Akkor volt erre példa. Tehát azért jó, ha emlékezünk, hogy ilyenek bizony az életben voltak, csak azt gondolom, ezeket rossz helyre címzik, a címzés célt tévesztett.

Azt hiszem, hogy azon érdemes viszont majd elgondolkodni hosszabb távon, hogy van-e értelme a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek egyáltalán. Ugyanis ha belegondolunk, az orvosi, az egészségügyi szektor külön bérrendezése elindult, most a pedagógusok világában szintén elindul. Azt hiszem, a közgyűjtemények szintjén is hasonlót meg kell majd lépni előbb vagy utóbb, hiszen ott is vannak olyan problémák, hogy nem biztos, hogy van szakmai utánpótlás, tehát valamit tenni kell. De az látszik, hogy maga a közalkalmazotti jogállásról szóló törvény hatálya egyre szűkebb és szűkebb területre terjed ki, tehát nem biztos, hogy a későbbiekben hosszabb távon van értelme ezt fenntartani. Ezt már csak a parlament egészének mondom, hogy egy majdani jogalkotás szempontjából ezen talán érdemes elgondolkodni.

Az a tény, hogy ez a törvény kibővítené azok körét, akik a pedagógus-életpálya hatálya alá esnek, az szerintem üdvözlendő. Ugyanakkor az is tény, hogy ez többletmunkát fog róni egyébként a tárcára abból a szempontból, hogy az előmeneteli rendszer kritériumai, amit eddig döntően ténylegesen a pedagógusokra próbáltak kialakítani, most olyan területekkel is bővülnek, ami értelemszerűen nem a kontakt órákban szerepet vállaló tanárokat, hanem például gyermekvédelmi intézményben dolgozókat is érinti. Tehát ott más kritériumokat kell majd hozni, azt gondolom, hogy ez is rendben lesz, csak jelzem, hogy ez rendeleti szinten jelent majd többletmunkát, de azt hiszem, hogy egy kormány ilyet minden további nélkül bevállalhat, ha ennek a fedezete megvan, a másik oldalon pedig jó célokat szolgál.

Úgyhogy sok sikert kívánok ehhez természetesen a tárcának, és én személyesen kifejezetten üdvözlöm azt, hogy ilyen mérvű béremelést egy ilyen nehéz szocialista örökség után mégiscsak három év alatt a polgári kormánynak és gazdaságpolitikájának sikerült összeszedni. Azt hiszem, hogy jó úton járunk, és azt kívánom, hogy így folytassuk tovább.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.50)




Felszólalások:  Előző  172  Következő    Ülésnap adatai