Készült: 2022.09.24.23:52:34 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 64 2018.06.27. 11:41  1-132

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy is, mint a nyugat-magyarországi régió egyik kulturális központjának, Győrnek az országgyűlési képviselője, és úgy is, mint az Országgyűlés Kulturális bizottságának alelnöke elsősorban a kulturális területhez fogok a következő percekben hozzászólni, a költségvetés tükrében néhány kiemelten nagy beruházást kiemelve. A kormány számára fontos és kiemelt cél a nemzeti kultúra részeként a művészet támogatása, aminek érdekében az elmúlt években közel száz kulturális beruházás indult el. Hogyha megvizsgáljuk a 2019. évi költségvetés tervezetét, és összehasonlítjuk az idei évvel, akkor a kulturális területre közel 70 milliárd forinttal magasabb összeg jut. A kulturális beruházások az országos feladatkörű, kiemelt nemzeti intézményekre és a vidéki kulturális intézményekre egyaránt kiterjednek. A kulturális ágazat szakmai irányítása és felügyelete alá a túlnyomórészt hazai forrásból megvalósuló mintegy 56 nagy projekt tartozik, a teljes projektszám a Liget Budapest projekt egyes beruházásaival, illetve a Makovecz-program projektjeivel együtt összesen 96.

Felszólalásomban a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetből hat, az EMMI kulturális ágazatának felügyelete alá tartozó fejezetében szereplő nagyberuházást emelek ki, ezek a következők: a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítása, a Modern Opera beruházása, a Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása, a Fővárosi Nagycirkusz új épületének megvalósítására irányuló beruházás előkészítése, a Makovecz Imre Alap és a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad fejlesztésének támogatása.

A művészeti beruházások körében a legjelentősebb a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítása és korszerűsítése. A beruházás támogatási összege 30,7 milliárd forint, amelyet teljes egészében hazai forrásból finanszíroz a kormány. A 2019. évre tervezett támogatás összege 8,2 milliárd forint. A Magyar Állami Operaház hazánk egyetlen operai és klasszikus balett tagozattal is rendelkező előadó-művészeti intézménye, az Operaház Andrássy úti épülete, az Ybl-palota Magyarország egyik legértékesebb, emblematikus műemlék épülete, évente félmilliónál több látogatót fogad, az utolsó felújítására 1980 és ’84 között került sor. Az előirányzat biztosít forrást az Andrássy úti műemlék épület teljes felújítására és az intézményhez méltó korszerű technikai feltételek biztosítására. A 2016-ban kezdődött projekt keretében megújul az Andrássy úti épület előcsarnoka, főlépcsőháza, nézőtere, szélesebb zenekari árok kerül kialakításra, és a kiszolgálólétesítmények korszerűsítése is megvalósul, megtörténik az Operaház homlokzati felújítása is. Az egy éve bezárt Operaházban a kivitelezés folyamatban van, a megvalósításának határideje 2019. május 1-je. A felújítás és korszerűsítés révén a Magyar Állami Operaház művészeti rangjához, jelentőségéhez méltó környezetet kap.

Másodikként említem a Modern Opera-beruházást, ami egy 700 főt befogadó képességű, társulat nélküli operaház létrehozására irányul, amely a nagy múltú Magyar Állami Operaház és Erkel Színház repertoárjától eltérően kortárs és barokk opera-előadásoknak biztosít nemzetközi színvonalú befogadóteret. A 2016-ban elfogadott kormányhatározat szerint a kormány egyetért azzal, hogy a BMC, azaz a Budapest Music Center Kulturális Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által tervezett Modern Opera, az Opera X épületének megvalósításához a 2017. évi központi költségvetésben biztosított forráson felül további 1 milliárd forint forrást kell biztosítani a 2018. és a 2019. évi központi költségvetésben. Az új intézmény előreláthatólag 2021 vagy ’22 őszén nyílik meg. Az infrastrukturális hátteret a Modern Opera X beruházás biztosítja, a Modern Opera a BMC Mátyás utcai központjának bővítéseként a szomszédos telkeken építendő új épületrészben kap helyet. A teljes projekt költségigénye 4,8 milliárd forint, amelyhez a központi költségvetés 2017 és ’19 között összesen 2 milliárd forinttal járul hozzá, a fennmaradó részt a BMC saját bevételei terhére, illetve hitelből biztosítja. A 2019. évi költségvetés kapcsán benyújtott törvényjavaslatban szereplő támogatási összeg 500 millió forint.

Harmadikként említem, hogy a kormány 2015-ben hozott határozatot arról, hogy a Liget Budapest projektet megvalósítja. A 2015 és ’21 között megvalósítandó komplex fejlesztés egyik elsődleges célkitűzése a Városliget mint tájképi kert jellegű közpark helyreállítása és a Városliget átfogó kulturális és turisztikai fejlesztése tíz projektelem megvalósításával, ezek: a Szépművészeti Múzeum Román Csarnok felújítása, az Országos Múzeumi, Restaurálási és Raktározási Központ megvalósítása, a komáromi Csillag-erőd helyreállítása, fejlesztése, a Magyar Innováció Háza létrehozása a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt épületének rekonstrukciójával, a Bartók Központ, a Magyar Zene Háza megvalósítása, az új Nemzeti Galéria nemzetközi tervpályázaton győztes terv szerinti megvalósítása, a Fővárosi Nagycirkusz épületét érintő koncepció megvalósítása, a Néprajzi Múzeum új épületének megvalósítása, az Olaf Palme-ház rekonstrukciója és hasznosítása és a Városligeti Színház visszaépítése. A Liget Budapest projekt eddig megítélt költségvetési támogatása 173 milliárd forint kizárólag hazai forrásból. A költségvetési törvény most beterjesztett javaslatában szereplő, a 2019. évre vonatkozó 29,2 milliárd forintos előirányzat biztosítja a Liget Budapest projekt megvalósításának időarányos fedezetét, így többek között a Városliget közpark és infrastruktúra rehabilitációs projekthez, a Dózsa György úti mélygarázs létrehozásához, az Olaf Palme-ház rekonstrukciójához, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza új épületei kivitelezéséhez, továbbá az új Nemzeti Galéria tervezéséhez és megvalósításához, valamint a Városliget Zrt. működéséhez szükséges forrást.

Negyedikként említem a Fővárosi Nagycirkusz új épületkomplexuma helyszínének kiválasztását, ami egy kiemelt feladat. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ létesítésére alkalmas, a Fővárosi Nagycirkusz valamennyi funkcióját befogadni képes helyszín kijelölése folyamatban van. A Fővárosi Nagycirkusz megújítási programja a kormány által kijelölendő új helyszínen valósítja meg az európai léptékű előadó-művészeti és cirkuszművészeti központot, a klasszikus és modern, kortárs cirkuszt, valamint a korszerű oktatási bázist. A Liget Budapest projekt megvalósításához a 2016. és a 2019. évek között biztosított összegből a kormány 18 milliárd forint felhasználását engedélyezte a cirkusz fejlesztéseinek megvalósításához. A 2019. évi költségvetésről benyújtott törvényjavaslatban szereplő támogatási összeg 2,5 milliárd forint, az előirányzat a kiemelt fejlesztési cél előkészítését, illetve megvalósítását szolgálja.

A Makovecz-életmű gondozásáról szóló 2015-ös kormányhatározat a Makovecz Imre életművét képező tervek megvalósítása és az épületek felújítása érdekében létrehozta a Makovecz Imre Alapot, ezt említeném ötödikként. A különleges kvalitású magyar építész életművének méltó gondozásán túl elsősorban a vidék számára ad fejlesztési lehetőségeket a Makovecz Imre által tervezett épületek megépítését és megvalósítását célzó program. Az előirányzat célja az építések és felújítások finanszírozásának biztosítása, amely több évre áthúzódó program. A Makovecz Imre-program 24 településen zajlik, 28 épületet, például faluházakat, templomokat, kulturális és oktatási intézményeket, valamint Bartók Béla három színpadi művéhez tartozóan díszlettervek és Sárospatakon ivókutak rekonstrukcióját is érintő beruházássorozat. A projektek helyszínenkénti megvalósítása jelenleg is folyamatban van, egyébként az erre szánt 2019. évi támogatás a költségvetésből 1,4 milliárd forintot tartalmaz.

Hatodikként említem a Thália Színház és a Mikroszkóp Színpad fejlesztésének támogatását. A Budapest Főváros Önkormányzata által is támogatott beruházás eredményeként megvalósul a két színház épületének szakmai és fizikai integrációját is lehetővé tevő fejlesztési program, amelynek keretében a két színház szerves egységgé válik. A Mikroszkóp Színpad 450 fős rendezvényhelyszínként is működhet, az új mobil színpadnak és mobil nézőtérnek köszönhetően új világosítási és hangtechnikai rendszerek kerülnek beépítésre. A színházi büfé és a kávézó a nem színházlátogató közönséget is ki tudja majd szolgálni, egyes korábbi, kényszer szülte megoldások így megszüntethetővé válnak.

(16.10)

A Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő játszóhely 2018-19-ben megvalósuló 1,3 milliárd forintos rekonstrukciós programjához a kormánydöntés szerint szükséges a 985 millió forintos támogatás, amelyet a 2019. évi költségvetés-tervezet tartalmaz. Még egy, választókerületemet érintő beruházásról, fejlesztésről röviden szólnék, ez pedig nem más, mint a Győri Nemzeti Színház komplex felújítása, amely nemcsak a színház épületét, hanem a környezetébe tartozó II. János Pál pápa teret is tartalmazza. Ennek a beruházásnak a lebonyolítására a modern városok program keretében kerül sor. A beruházás támogató okirata átadásra került, és a felújítás pedig rövidesen megkezdődik. Zárójelben jegyzem meg, hogy a színház épülete 1977-78-ban épült, tehát mindenképpen időszerű a felújítás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakran mondják, hogy a kultúra sokba kerül, drága, én azt gondolom, igazán sokba az kerülne mindannyiunk számára, ha nem lenne. A kultúra nem haszon, hanem valami nagy egésznek a része, szépség és öröm, közösségteremtő erő. A kultúra szó eredeti jelentése szerint ápolást, megőrzést jelent, azt, hogy gondot viselünk valamire. A régi rómaiak az ember és a természet közötti kapcsolat leírására használták ezt a szót. Úgy gondolták, hogy a természetet művelni és ápolni kell, hogy az ember számára lakhatóvá váljon. És ez ma sincsen másképp.

A kultúra akkor él, ha ápoljuk, ha gondot viselünk rá. Ezt tesszük most, és ezt kell folytatnunk. A költségvetést természetesen nemcsak a kultúrát érintő előirányzatokkal, hanem teljes egészében elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 54 2018.07.03. 2:51  49-72

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Az általunk most tárgyalt, Bánki Erik és Nagy Csaba képviselőtársaink által benyújtott, a sportról szóló 2004. évi I. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat több rendelkezésében és több okból módosítja a sporttörvényt.A törvényjavaslat elsődlegesen a közvetítési joggal való rendelkezés módosítására irányul, amely a vagyoni értékű jogok közül a legnagyobb értékkel bír. Az előterjesztés célja nem más, mint annak egyértelmű rögzítése, hogy a sporttevékenység, sportversenyek és sportesemények közvetítésével összefüggő vagyoni értékű jog a sportszervezeteket illeti meg. Ennek érdekében a törvényjavaslat alapján labdarúgássportágban a sportszövetség által el nem vont vagy el nem vonható sporttevékenység, sportversenyek és sportesemények közvetítésével kapcsolatos szerződések hatálya 2018. szeptember 30-án megszűnik, és a közvetítéssel kapcsolatos jogok kártalanítás ellenében a sportszervezetekre szállnak vissza.

A javaslat másik eleme a választottbírósági eljárásra vonatkozik. A törvényjavaslat szerint a sportszervezetek jogvitáiban csak a Sport Állandó Választottbíróság, illetve a svájci székhelyű sport állandó választottbíróság jogosult eljárni, más állandó vagy eseti választottbíróság nem. Az előterjesztés ezzel biztosítja, hogy a sportszervezetek sportügyeiben csak speciális, sportügyekre szakosodott választottbíróságok járhatnak el. A rendelkezést a módosítás hatálybalépése előtt kötött szerződésekből eredő jogviták esetében is alkalmazni kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2010 óta a magyar kormány sikeres sportpolitikájának köszönhetően a sportszervezetek egyre jobb körülmények között és egyre magasabb színvonalon működhetnek. A javasolt módosítás ezt a irányvonalat követve és erősítve kívánja segíteni a klubok gazdasági függetlenségét és a vagyoni értékű jogaik felhasználásával gazdasági tevékenységük, gazdálkodásuk még hatékonyabbá tételét. A Fidesz vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatni fogja a benyújtott törvényjavaslatot. Arra kérem a többi párt képviselőjét is, hogy önök is támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 50 2018.09.24. 2:17  49-52

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Győr város országgyűlési képviselőjeként pontosan tudom, hogy a 25 éve Győrben működő Audi Hungaria Zrt. mennyire fontos és meghatározó szereplője városunk, a nyugat-dunántúli régió és országunk gazdaságának.A vállalat az elmúlt héten ünnepelte 25 éves jubileumát, egy negyedszázados autóipari történelmet. Az Audi magyar leányvállalatának 1993-as megalapításával a négykarikás márka globális termelési hálózatának első mérföldkövét tette le. 25 éve kis motorgyárként indult a győri üzem 700 munkatárssal, 60 ezer négyzetméteren, napi 2 ezer erőforrást előállítva, amely napjainkban összességében, több mint 8 milliárd eurós beruházásokat követően, 5 millió négyzetméteren 12,5 ezernél több munkatársat foglalkoztatva 9 ezer motort és 500 járművet bocsát ki naponta. Az elmúlt negyedszázadban 33 milliónál több motor és több mint 1,1 millió autó készült Győrben.

A 25 éves jubileumi ünnepségen a kormány képviseletében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr elmondta, hogy 7 százalékkal nőtt idén az első félévben az autóipari termelés értéke Magyarországon a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az autóipari termelés értéke már most elérte a 4500 milliárd forintot, míg tavaly ez egész évben 8000 milliárd forint volt. A feldolgozóipar teljesítményének közel 30 százalékát adja az autóipar, ahol jelenleg több mint 167 ezer ember dolgozik. Mint a miniszter mondta, a modernkori ipari forradalmat az autóipar vezényli, és a világ vezető autóipari vállalatai szerint Magyarországon érdemes beruházni.

A világgazdaságban zajló, a gazdaság szereplőit és a szabályozókat is komoly kihívás elé állító versenyben a siker záloga az, hogy minél több, az új ipari korszakot meghatározó beruházást vonzzunk magunkhoz. (Az elnök csenget.) Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem, hogy számíthatnak-e Magyarország Kormányának támogatására a következő időszakban is az autóipar hazai szereplői. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 170 2018.09.24. 2:14  169-176

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A nyilvánosság előtt is ismert, hogy Czeglédy Csabát, a szombathelyi MSZP-DK-Együtt-frakció önkormányzati képviselőjét, aki az MSZP-t és a DK-t jogi ügyekben több alkalommal is képviselte, az állam súlyos megkárosításának gyanúja miatt már korábban előzetes letartóztatásba helyezték. A Szegedi Járásbíróság újabb 3 hónappal meghosszabbította a volt szocialista politikus előzetes letartóztatását, egyben elutasította, hogy 50 millió forint óvadék befizetése esetén szabadlábra kerülhessen.A bíróság szerint indokolt a szombathelyi önkormányzat egykori képviselője előzetes letartóztatásának fenntartása. Czeglédy és társai ellen bűnszövetkezetben, üzletszerűen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A nyomozás eddigi eredményei szerint a többmilliárdos vagyoni hátrányt okozó bűncselekmények elkövetésében több szinten 22 terhelt, 2 cég és a Czeglédy Csaba által vezetett Humán Operátor Zrt. működött közre. A nyomozó hatóság rendelkezésére álló iratok szerint Czeglédy többmilliós kölcsönöket kapott a Gyurcsány Ferenchez köthető Altus Zrt.-től.

Czeglédy tevékenységével nemcsak az államot károsította meg, hanem a munkaerő-kölcsönzés során alkalmazott időseket és diákokat egyaránt. A szövevényes bűnhálózat felderítésének első jelentős eredménye, hogy a Humán Operátor Zrt. makói strómanjainak elsőfokú ítéletében a bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottakat bűnsegédként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében. Az ítélet szerint az érdemi munkát a Humán Operátor Zrt. munkatársai látták el, az iskolaszövetkezetekre csak a bűncselekmények megvalósítása miatt volt szükség.

A szövetkezet által kiállított számlákat a munkaerő-közvetítő cégek a könyvelésük során felhasználták, de a szövetkezet a számlákhoz kapcsolódó áfabefizetési kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni. Az elhangzottakra tekintettel kérdezem tisztelt miniszter urat, hogy milyen érdekek mentén állhatnak ki még mindig a baloldali pártok Czeglédy Csaba mellett. Várom válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
24 174 2018.09.24. 0:43  169-176

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy a felszólalásomban említettem, első fokon már ítéletet hirdettek a makói, majd később a szegedi székhelyű szövetkezettel szemben. Nagyon bízom benne és remélem, hogy a jogerős döntés is mihamarabb megszületik az ügyben, és az elkövetők képesek lesznek megfizetni az államnak az általuk okozott kárt. Azonban úgy gondolom, hogy ez az eljárás csak a jéghegy csúcsa, ha megtörténik a vádemelés a Czeglédy-ügyben is, akkor az eljárás során remélhetőleg kiderül, hová vándorolt el ez a több milliárd forintnyi összeg, amivel megrövidítették az állami költségvetést. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.).

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 110 2018.10.01. 2:21  109-114

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Európát súlyos bevándorlási hullám érte el 2015-ben. Emberek ezrei érkeztek országunk területére ismeretlen helyről és szándékkal, minden ellenőrzést kikerülve. (Arató Gergely: Mert ti nem ellenőriztétek!)Elég, ha csak a Keleti pályaudvari eseményekre vagy az autópályán vonuló embertömegre gondolunk. Magyarország elsőként ismerte fel, hogy meg kell akadályozni ezt a folyamatot, és meg kell védeni az országot és a határainkon keresztül Európát. A magyar kormány, dacolva az ellenzéki hitetlenkedéssel, valamint a nemzetközi nyomással, megépítette a határkerítést és megalkotta a jogi határzárat, amelynek köszönhetően megszűnt az illegális bevándorlás Magyarország területére. Mindenki előtt ismert, hogy a Merkel-Macron-Juncker-tengely teljes erődobással támadta és támadja Magyarországot azért, mert a schengeni egyezményből eredő kötelezettségének eleget tesz. Ahogy telt az idő, egyre világosabbá vált, hogy Magyarország egy jól szervezett, hatalmas összegekkel támogatott, összehangolt gépezettel áll szemben.

(16.00)

Ennek a gépezetnek van egy központi figurája, aki nem más, mint Soros György. Miután teljesen egyértelművé vált a milliárdos és eltartottjainak szándéka, a magyar kormánynak kötelessége volt, hogy megkérdezze a magyar embereket, hogy az ezeréves keresztény kultúrára épülő vagy kevert népességű multikulturális Magyarországot szeretnének-e. A nemzeti konzultáció egyöntetű eredménye megerősítette, hogy a magyarok nem szeretnék, ha Magyarország bevándorlóországgá válna. Az emberek véleménye alapján a parlament június 20-án nagy többséggel elfogadta a Stop Soros törvénycsomagot. Soros György világossá tette korábban, hogy politikai támadást kell indítani a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel kell sújtani őket. Brüsszel engedelmeskedik is a parancsnak, koncepciós eljárásban elfogadta a Parlament a Sargentini-jelentést, korábban pedig a Stop Soros törvénycsomag miatt a Bizottság megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy milyen szakaszban van a Stop Soros törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárás. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 114 2018.10.01. 0:39  109-114

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogyan a hozzászólásokból, illetve az erre adott államtitkári válaszból is egyértelműen látható, a Soros György által támogatott befolyásos személyek és intézmények mindent megtesznek azért, hogy megtörjék Magyarországot az illegális bevándorlással szembeni küzdelemben. Örömteli, hogy Magyarország Kormánya és a Fidesz-KDNP frakciója a támadások ellenére továbbra is minden eszközzel azért harcol, hogy Magyarország valóban a magyar emberek országa legyen. Mindezek tükrében államtitkár úr válaszát elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
27 139 2018.10.03. 5:29  1-159

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament ismét koncepciós eljárás keretében kívánja a szuverenitásának biztosításáért küzdő Magyarországot a vádlottak padjára ültetni. Ismét, mondtam az imént, hiszen a 2013-ban elkészült Tavares-jelentés sem szól másról, mint a bankárok és a multinacionális cégek által támogatott pártok és képviselőik bosszújáról, amelyet a bankok megadóztatása és a rezsicsökkentés váltott ki. A Tavares-jelentésben írtakról is világosan bebizonyosodott, hogy azok teljesen alaptalanok voltak, és egyedüli céljuk a politikai és a gazdasági haszonszerzés volt. Öt év telt el azóta, és a balliberális gépezet semmit sem változott: találj egy mindenre elszánt képviselőt a szélsőségesen liberális zöldpárt soraiból, írasd meg vele a tollbamondott vádiratot! A mű elkészült szokásos formájában: most is a jogállamiság miatti aggódás köntösébe bújtatott bosszúhadjáratról van szó.

A frakciótársaim már elmondták előttem: a dokumentum kizárólag azzal a szándékkal íródott, hogy megtörje Magyarország önálló, szuverén bevándorláspolitikáját és kitartó ragaszkodásunkat a saját határaink védelméhez. Az egész dokumentum hitelességét már az is aláássa és koncepciós jellegét bizonyítja, hogy a jelentés mellékletében szereplő, a magyarországi helyzetről megkérdezett szervezetek körében kizárólag baloldali, liberális eszméket valló, társadalmi támogatottsággal nem vagy csak csekély mértékben rendelkező szervezetek találhatók, elég, ha a Magyar Helsinki Bizottságot, a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet, a Nyílt Társadalom Alapítványt említjük, nem mellékesen mindegyik Soros György bőkezű támogatását élvezi.

Attól sem riad vissza a jelentés írója, hogy hamisan olyan nagy múltú és jelentőségteljes intézmények nevét tüntesse fel hozzájárulóként, amelyek sosem adtak sem információt, sem észrevételt a jelentéstervezethez. Mind a Pécsi Tudományegyetem, mind az ELTE felháborodva értesült erről, és kérte Sargentini képviselő asszonyt, hogy törölje a mellékletből a nevüket. Természetesen a jogállamiságot féltő képviselő jogellenes cselekedetét a mai napig sem korrigálta. A jelentésen a koronát Ahmed H. áldozatként történő feltüntetése jelenti. A dokumentum azt állítja ugyanis, hogy a bevándorlót azért ítélték el, mert a családját segítette átkelni a határon, említést sem ejtve arról, hogy kövekkel támadt a rendőrökre, és az erőszakos fellépések központi szereplője volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a korábbiakban is elhangzott, a jelentésben szereplő kérdések jelentős részét már Magyarország a különböző nemzetközi szervezetek előtt megvédte, és azok a kölcsönös együttműködés alapján lezárásra kerültek. A dokumentum továbbá olyan területeket vizsgál, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hatáskörébe, tehát nem is képezhetnék a vizsgálat tárgyát. Ezzel Sargentini képviselő asszony durván megsérti a tagállami szuverenitás alapértékét. Nem elég, hogy a jelentés már korábban lezárt, valamint uniós hatáskört nem érintő kérdésekkel foglalkozik, de ezeket mind jelentős ténybeli tévedések kíséretében teszi meg. A hazugságáradat emblematikus példája, hogy Magyarországon veszélyben vannak a civil szervezetek, mert a jelentés szerint az új szabályozás aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelent az egyesülési szabadságba, illetve a szólásszabadságba.

(18.50)

Természetesen ezek is kreált vádak, hiszen az új rendelkezések kizárólagos célja a szervezetek átláthatóságának biztosítása, amelyhez hasonló modellek több tagállamban is jelen vannak, sőt maga az Unió is működtet átláthatósági nyilvántartást. Aki szégyelli vagy egyenesen titkolja a társadalom elől, hogy honnan kapja a támogatást, annak valószínűleg van valami a füle mögött.

Most csak egy hamis és megtévesztő állítást emeltem ki a sok közül, de felháborító, hogy egy ilyen alaptalan és mélyebb vizsgálódást nélkülöző koncepciós anyag egyáltalán az Európai Parlament elé kerülhetett. A magyarországi bevándorlás- és határvédelmi politika elhallgattatása érdekében mindenre képes a balliberális oldal, ha kell, a saját alapszerződésben lefektetett szabályait is megsérti, hogy ezen célját elérje.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország nem engedhet a nyomásnak. Hazánk polgárai, a népszavazás, a nemzeti konzultáció, valamint az április 8-ai országgyűlési választás során határozottan és egyértelműen kinyilvánították, hogy nem kívánnak bevándorlóországgá válni, így kötelességünk, hogy a lehető leghatározottabban fellépjünk az emberek akaratát képviselő politikánk megtörésére irányuló koncepciós támadásokkal szemben, ezért arra kérem önöket, hogy támogassák a határozati javaslat elfogadását. Mi, a Fidesz-KDNP képviselői természetesen ezt fogjuk tenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 76 2018.11.12. 2:31  75-80

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felidézni azokat az időket, amikor a játékszenvedélyben élők sokasága családjuktól elvonva a megélhetést biztosító jövedelmet, az összes pénzüket pénznyerő automatákon költötte el. Nem volt elég az, hogy ezeknek az eszközöknek az üzemeltetői sok ezer család életét nyomorították meg, de bűnözői körök  jogtalan előny szerzése érdekében  az erőszak alkalmazásától sem visszariadva tartották kezükben ezt az üzletágat. A kormány javaslatának köszönhetően ez a családokat megnyomorító és bűnözői köröket hizlaló helyzet megszüntetésre került, ugyanis az Országgyűlés 238 igen szavazattal, 1 nem és 8 tartózkodás mellett fogadta el a vonatkozó jogszabályt. A családok érdekeit és a gazdaság fehérítését szolgáló javaslatot nem támogató képviselők nevei között feltűnt Szilágyi György neve is. (Z. Kárpát Dániel: Micsoda meglepetés!) Akkor nem értette senki, hogy a Jobbik képviselője miért nem szavazott együtt frakciótársaival egy ilyen jó ügy közös támogatása érdekében. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Megismerve a sajtóértesüléseket, már kevésbé csodálkozunk a döntésén. (Z. Kárpát Dániel: A Magyar Idők nem sajtóértesülés!)

Az oly sokszor a kisemberek védelme köntösében fellépő képviselőről utóbb napvilágot látott, hogy sógora a jogszabály életbe lépése előtt több szerencsejáték-szervező, valamint játékautomatákat üzemeltető cégnek volt az ügyvezetője és tulajdonosa. (Dr. Staudt Gábor: Ki írta, hogy fel kell olvasni?!) Sajtóinformációk szerint 2012-ig évi több mint 100 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a szerencsejáték-piacon. A képviselő úr rokonságát tehát érzékenyen érintette a pénznyerő automaták betiltása.

Ezt követően a jobbikos képviselő vehemens támadást indított a kormánnyal szemben, és ahogy tapasztaljuk, indulatai a mai napig sem csillapodtak. A kormány lejáratása érdekében bármilyen valótlan és sértő állítással képes előállni, csak hogy elégtételt vegyen. Egy héttel ezelőtt itt az ülésteremben is minden valóságot nélkülözve szórt rágalmakat a kormány felé ki sem írt közbeszerzések és át nem adott díjak tekintetében.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy milyen érdeksérelem fűti az indulatokat, amelyek miatt a jobbikos képviselő valótlanságokat állít a kormánnyal szemben.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
38 80 2018.11.12. 0:43  75-80

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzet fennmaradásának alapja a család. Ezt nagyon helyesen a polgári kormányzás felismerte, és minden ciklusban kiemelt figyelmet fordít a családok támogatására. Gondoljunk csak az otthonteremtésre, a családi adókedvezmény rendszerére (Z. Kárpát Dániel: Éljen a párt! Éljen a párt!), emellett viszont minden eszközzel fellép a kormány az olyan tevékenységekkel szemben, amely rombolja a család egységét. Nagyon sajnálom, hogy van köztünk olyan képviselő, aki ebben nemmel szavazott. Államtitkár úr válaszát elfogadom. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
39 138 2018.11.13. 7:14  135-158

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által benyújtott törvényjavaslat célja a sport területén az elmúlt időszakban a jogalkalmazás során a sportpolitikáért felelős kormányzati szerv részéről, valamint a sport ágazati civil szervezetei részéről felmerülő és jogalkotást igénylő kérdések tisztázása, rendezése a jogalkalmazás könnyítése, segítése érdekében. A javaslat kiegészíti a sportolói jogállások körét a regisztrált szabadidő-sportolóval, valamint rögzíti, hogy ezek a sportolók a későbbiekben kialakításra kerülő állami kedvezményrendszer igénybevételére válnak jogosulttá.

Módosul az amatőr sportolói szerződés leghosszabb időtartama: kiskorú esetén egy év, nagykorú esetén pedig három év lesz. A tervezet szerint a hivatásos sportoló foglalkoztatási lehetősége kibővül azzal, hogy a hivatásos sportoló a válogatott kerettagság tekintetében a szövetséggel megbízási szerződést köthet.

A most benyújtott törvényjavaslat egyik célja a sportról szóló 2004. évi I. törvény doppingellenes szabályozásának módosítása. A doppingellenes tevékenység célja, hogy a sportolók a fair play szellemében, egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek egymással, valamint a sportolók egészségének a védelme. A nemzetközi doppingellenes tevékenység elsősorban az Európai Tanácshoz, az UNESCO-hoz, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséghez  ismertebb nevén WADA , valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz köthető. A doppingellenes tevékenység alapdokumentuma a WADA nemzetközi doppingellenes szabályzata, amelynek legutolsó módosítása 2018. április 1-jén lépett életbe. A szabályzat célja, hogy átfogja és harmonizálja a doppingellenes tevékenységet. Első része azokat a speciális szabályokat és alapelveket állapítja meg, amelyeket minden doppingellenes szabályok alkalmazásáért, végrehajtásáért és a végrehajtásért felelős szervezetnek, például a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a nemzeti olimpiai bizottságoknak, a nemzetközi szövetségeknek, a sportesemények szervezőinek és a nemzeti doppingellenes szervezeteknek kötelező követnie. A szabályzat valamennyi rendelkezése lényegét tekintve kötelező minden doppingellenes szervezetre, sportolóra vagy más személyre nézve.

A magyar jogrendszer, illetve sportszervezetek integrálták az imént felsorolt nemzetközi szabályzatokat, sztenderdeket és egyezményeket. A sportról szóló 2004. évi I. törvény szerint a versenyző köteles tartózkodni a doppingszerektől, és köteles alávetni magát a doppingvizsgálatoknak. A Magyar Antidopping Csoport 2007-ben alakult meg, amely attól az évtől kezdve ellátja a nemzeti doppingellenes szervezet feladatait. 2017-ben a MACS, azaz a Magyar Antidopping Csoport összesen 4843 doppingellenőrzést végzett, ebből tíz esetben olimpiai sportágban, kilenc esetben pedig nem olimpiai sportágban végződött pozitív eredménnyel a vizsgálat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A látvány-csapatsportok esetében a támogatással összefüggő feladat- és hatáskörök módosításra kerülnek a feladatellátás hatékonyabbá tétele érdekében. Így az amatőr sportszervezetek által készített 300 millió forint alatti elszámolások ellenőrzési feladatai teljeskörűen az országos sportági szakszövetségek hatáskörében valósulnak meg, az ellenőrzések lezárását is ideértve, a hivatásos sportszervezetek elszámolásainak és minden 300 millió forintot elérő projekt elszámolásának ellenőrzéséért pedig a sportpolitikáért felelős miniszter lesz a felelős.

Az előterjesztés a sportrendezvények biztonságára vonatkozóan pontosításokat, kiegészítéseket fogalmaz meg, többek között a rendbontó magatartást tanúsító, vagy más, nem megfelelő módon szurkoló személyekkel való hatékonyabb fellépés érdekében. A javaslat kimondja, hogy a sporttörvényben meghatározott egyes sportszerűtlen magatartások tanúsítása esetén ne léphessen be a szurkoló a sportrendezvény helyszínére, valamint a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, amikor a néző, szurkoló jogszabályban meghatározott valamely okból, akár korábbi tiltó döntésre figyelemmel nem léptethető be a sportrendezvény helyszínére, a szervező, illetve rendező és a rendőrség közötti szorosabb együttműködési kötelezettség a rendőrség hatékonyabb intézkedési lehetőségeinek a megteremtése.

A tervezet a kamerás megfigyelés lehetőségét a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó sportrendezvényekre is kiterjeszti. A klubkártyán szereplő adatok kiegészítésre kerülnek a klubkártya tulajdonosának a képmásával.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a sportrendezvények biztonsága tekintetében olyan módosításokra tesz javaslatot, amelyek összességében azonos szintű biztonság megteremtését és garantálását várják el a sportrendezvények szervezésében, rendezésében érintett felektől és az állami szervektől egyaránt. Továbbá a kormány által benyújtott előterjesztés pontosításokat tartalmaz az olimpiai járadék szabályainak esetében, a Nemzeti Sportinformációs Rendszer funkcióinak és az azokhoz kapcsolódó adatkezelés szabályaiban, valamint a kiemelt hazai rendezésű sporteseményekkel kapcsolatos garanciavállalás eljárási szabályaiban.

Tisztázásra kerülnek a Magyar Olimpiai Bizottságnak és a Magyar Paralimpiai Bizottságnak az olimpiai, paralimpiai eseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogokra vonatkozó jogkörei. A tervezetben meghatározásra kerül a sportakadémia fogalma, és ennek keretében alapvető feltételei, illetve követelményei.

Végül pedig a javaslat meghatározza a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzeti és nemzetközi együttműködés elősegítését, valamint az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményében foglaltak végrehajtása érdekében létrehozza a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni nemzeti platformot mint javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző szakmai testületet, amely a sportpolitikáért felelős miniszter feladatai közé kerül.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatni fogja a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Arra kérem a többi párt képviselőjét, hogy önök is támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 133 2018.11.27. 4:36  128-151

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország sportolói már az első, 1896-ban Athénban megrendezett újkori nyári olimpiai játékokon is részt vettek, majd ezt követően majdnem az összes nyári, illetve az összes téli olimpián indultak versenyzőink. Talán nem mindenki tudja, ezért megemlítem, hogy az 1920. évi nyári olimpiai játékokra Magyarország azért nem kapott meghívót, mivel az első világháború vesztesei között volt, pedig ez lett volna a magyar olimpia, a rendezés jogát ugyanis Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt azonban átszállt a jog később Antwerpenre.

Dr. Kemény Ferenc jóvoltából Magyarország már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB 1894-es megalapításában is tevékenyen részt vett, és ennek hatására másfél évvel később, 1895. december 19-én megalakult az ország olimpiai bizottsága, a Magyar Olimpiai Bizottság. Országunk versenyzői  ahogy elhangzott, de megismétlem  a nyári és a téli olimpiákon, beleértve a művészeti versenyeket is, eddig 177 aranyérmet, 151 ezüstérmet és 174 bronzérmet, a paralimpiákon pedig 30 aranyérmet, 41 ezüstérmet és 55 bronzérmet nyertek. A nyári olimpiákon megszerzett érmeivel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát. Bízom abban, hogy még a mi életünkben sor kerül arra, hogy Magyarország is olimpiát rendezzen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sportolóink közül most a teljesség igénye nélkül csak néhány kiválóságunk nevét említem. Elsőként Gerevich Aladárét, aki vívásban hat olimpián vett részt, és 7 aranyérmet szerzett, továbbá 1 ezüst- és 1 bronzérmet, ezzel ő a legeredményesebb magyar olimpikonunk; Egerszegi Krisztinát, minden idők legeredményesebb egyéni női úszóját a nyári olimpiák történetében, aki minden érmét  5 arany-, 1 ezüst-, és 1 bronzérem  egyéni versenyszámban szerezte; a 2018-ban Phjonghcsangban megrendezett téli olimpiai játékokon országunk történetében az első aranyérmet nyert, rövidpályás gyorskorcsolyában ötezer méteres távon győztes csapatunk tagjait: Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Saoang és Liu Shaolin Sándor; paralimpiai bajnokaink közül pedig kitűnő úszónkat, Sors Tamást említem, aki eddigi pályafutása során három olimpián vett részt, ahol 2 aranyérmet, 2 ezüstérmet és 4 bronzérmet nyert.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az olimpiai életjáradékról, amit olimpiai érmeseink, illetve felkészítő edzőik kapnak, 2004-ben született törvény. Az általunk most tárgyalt törvényjavaslat célja, hogy igazságosabbá tegye a támogatási rendszert. A törvényjavaslat szerint minden olimpiai aranyérem után ugyanakkora összeget kapnak életjáradékként az egykori és a jelenlegi klasszisok. A jelenlegi szabályozással ellentétben, amikor az első aranyat követően a többiért már jóval kevesebb pénz jár, ez azt jelenti, hogy például egy háromszoros olimpiai győztes háromszor akkora összeget kap, mint egy egyszeres aranyérmes, ezüst-, illetve bronzérem esetén pedig azoknak 60, illetve 40 százalékára lesz jogosult. Mert minden egyes megszerzett aranyérem ugyanannyit ér, hiszen hatalmas teljesítmény van mögötte, amit természetesen az ezüst-, illetve bronzérmekről is el kell mondani.

A javaslat az edzők munkáját is még jobban elismerné azzal, hogy valamennyi érem után, amely vonatkozásában a sportoló őt jelölte meg edzőjének, jogosulttá válna olimpiai járadékra. Magyarország a tíz legsikeresebb nemzet közé tartozik az ötkarikás játékokon, a népességre vonatkoztatva pedig a világelsők között vagyunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Országunk gazdasági helyzete most lehetőséget biztosít arra, hogy nagyobb járadékot kapjanak az olimpiai érmeseink. Adjuk meg kiválóságainknak ezt az elismerést! A Fidesz vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatja a törvényjavaslatot, és bízom abban, hogy a többi parlamenti párt képviselői is támogatják a módosítást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.(Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 27 2018.12.12. 2:46  26-29

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Választókörzetem, Győr hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságával rendelkezik. Az elmúlt időszakban rendre olyan intézkedések és fejlesztések indultak el és valósultak meg a városban és környékén, amelyek még vonzóbbá teszik a gazdasági környezetet a kisalföldi megyeszékhelyen. Csak az elmúlt évek fejlesztéseit áttekintve számos új beruházás valósult meg, amelyek közvetetten nemcsak a vállalatok, hanem az ott lakó emberek életét is megkönnyítették. Elég csak a várost keletről elkerülő 813. számú főút megépítésére gondolni, ami Győr városát keleti irányból elkerülve az M1-es autópályát köti össze a 14-es számú főúttal, teljes hossza 13,4 kilométer. Az út három ütemben épült, amelyből az első szakasz 2015-ben, a második pedig 2016 végén került átadásra. Ez köti össze az ipari parkot az Audi-gyárral, illetve az M19-es autópályával és az 1-es számú főúttal. A harmadik szakasz 2018 márciusában készült el, valamint a munkálatok során a beruházás részeként egy 395 méter hosszú új Mosoni-Duna-hidat is kialakítottak, amely a Győrt elkerülő 813-as számú út befejező szakaszát jelentette. Emellett idén nyáron készült el a 83-as számú főút győri bevezetőjének kétszer kétsávossá kibővített szakasza. Jelenleg is zajlik egyebek mellett az M15-ös gyorsforgalmi út, M1-es autópálya Rajka-országhatár közötti szakaszának bővítése és az M85-ös számú főút Csorna-Sopron-országhatár közötti szakaszának építése is.

Az infrastrukturális fejlesztések a győriek igényeit szolgálják, és minden esetben előremutatóak. Az infrastruktúrára fontos úgy tekinteni, hogy mindez valójában egy befektetés, amely most ugyan költséggel jár, de hosszú távon az erősödést szolgálja, ezáltal megtérül. Az elmúlt években Győr-Moson-Sopron megyében több mint 100 kilométer magas minőségű közút épült, amely mentén a város gazdasági élete is sohasem látott fejlődésen, növekedésen ment keresztül. A fenti összefüggést jól mutatja, hogy a kormány megalkotta az országos közlekedésfejlesztési stratégiáját, amelyben azt a célt tűzték ki, hogy hat év alatt 2500 milliárd forintból megújul az ország gyorsforgalmi úthálózata, és csaknem ezer kilométer út épül a versenyképesség megtartása érdekében.

A fentiek alapján tisztelettel kérdezem miniszter urat, hogy várhatóke még Győrött kiemelt közúti fejlesztések. Köszönöm a figyelmüket. Várom miniszter úr válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
62 80 2019.03.20. 6:15  77-88

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A filmalkotások készítésével és terjesztésével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXII. törvény a médiatörvény módosításával elrendelte a Televíziós Filmkollégium felállítását, ehhez egy új, elkülönített pénzalapot hozva létre Televíziós Film Mecenatúra néven. A mecenatúra tehát egy elkülönített pénzalap, amelynek kezelője a Televíziós Filmkollégium. A törvényt, ezáltal a mecenatúra létrehozását tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés. A mecenatúra létrehozásának az a célja, hogy az elsődlegesen médiaszolgáltatásban közzétételre szánt filmek és filmsorozatok gyártásának támogatását előmozdítsa, biztosítva ezzel, hogy a nézők lehető legszélesebb köréhez jussanak el értékes, többek között a magyar történelmi múltat és kultúrát bemutató filmalkotások.

A történelmi múltunkat bemutató filmeknél egy pillanatra megállok. A történelmi filmek ugyanis külön kategóriát jelentenek a filmek világában, mert sajátos, egyedi stílusjegyekkel rendelkeznek.

(14.40)

Az egyik ilyen, hogy a cselekményük valamilyen valós történelmi korban játszódik, az adott időszak jellemzőinek hű visszaadásával. Az én generációm még úgy nőtt fel, hogy kuruc-labancosat vagy Bornemissza Gergelyt és Dobó Istvánt játszottunk, mert nekünk még megadatott A Tenkes kapitánya, a Rákóczi hadnagya és az Egri csillagok nagy sikerű filmek évente többszöri megtekintése. A mai gyerekek számára sajnos ez a műfaj szinte teljesen ismeretlen. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit várunk el napjainkban egy jó magyar történelmi filmtől. Semmiképpen sem csak a puszta szórakoztatást, hanem a korra jellemző világ, mentalitás és gondolkodásmód bemutatását, egyúttal általános emberi értékek közvetítését a korabeli társadalom köntösében. Így a történelmi film révén betekintést nyerhetünk egy másik korba, és talán saját XXI. századi félelmeinkre is választ kaphatunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország, egy nemzet történelemképe napjainkban már nem kizárólag a tankönyvekből merítkezik, hanem a tévé- és a mozifilmekből is. Filmművészetünk szempontjából azonban meglehetősen egyoldalú a történelemszemléletünk. Például a holokauszt témáját  hozzáteszem, nagyon helyesen  alaposan feldolgozták a magyar filmesek, több nemzetközileg is díjazott filmünk is készült ebben a tematikában. Így például A napfény íze, a Sorstalanság vagy a Saul fia. Úgy vélem, hogy vannak a magyar történelemben további olyan fontos események, amelyek szintén megérdemelnének egy hiteles vagy jó filmet, illetve filmsorozatot. Trianonról például eddig még nem sikerült egyetlen méltó, maradandó mozifilmet vagy sorozatot készíteni  éppen itt lenne az ideje!

Talán az ötvenegy évvel ezelőtti Egri csillagok volt az utolsó olyan magyar történelmi film, amelyet minden alkalommal felemelő érzés megnézni. Nemzeti ünnepeinken napjainkban is szinte kizárólag a szocializmusban készült történelmi filmeket vetítik. A 80 huszár című alkotást én az egyik legszebb magyar történelmi filmnek tartom, de az akkori korszak szemlélete arra is rányomja sajnos a bélyegét. A film a Lenkei-huszárok történetét dolgozza fel, akik Galíciából hazajöttek, majd csatlakoztak a magyar szabadságharchoz. Ez a valóságban sikertörténet volt, de az 1978-ban bemutatott filmben kudarcként lehetett csak ábrázolni.

Kétségtelen, hogy a magyar közönségben nagy igény van a jó történelmi filmekre és sorozatokra. De önmagában nem elég a kívánság, biztosítani kell a forrásokat is. A médiatörvény tavaly decemberi módosítása úgy rendelkezett, hogy az új elkülönített pénzalap idei költségvetését az Országgyűlés külön törvényben fogadja el, de  a médiatörvény meglévő rendszerébe illeszkedve  annak zárszámadását már a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény külön mellékleteként hagyja jóvá.

A benyújtott javaslat szerint a Televíziós Film Mecenatúra működési költségvetésének bevételi és kiadási főösszege 7 milliárd forint. A bevételi főösszeg teljes egészében működési célú központi költségvetési támogatás. A mecenatúra támogatáspolitikáját a Filmkollégium határozza meg azzal a megkötéssel, hogy támogatási tevékenységét nyilvános pályázat útján kell végeznie. A támogatás szabályait a kormány rendeletben határozza meg. Abban az esetben, ha egy produkció a filmtörvény szerinti támogatásban részesül, nem részesülhet egyidejűleg a mecenatúra támogatásában is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül még egy gondolat. A hírek szerint több történelmi film forgatókönyve már a megvalósulás fázisában van, ami azzal kecsegteti a magyar nézőt, hogy folytatódik a Saul fia  a 2015-ben bemutatott magyar filmdráma , a Szürke senkik  a 2016-ban bemutatott, első világháborús témájú magyar televíziós film , s az 1945, ami egy 2017-ben bemutatott magyar történelmi filmdráma által megkezdett sor.

Biztos vagyok abban, hogy az általunk most tárgyalt törvény elfogadása után hamarosan, a magyar történelem távolabbi korszakai is méltó és hiteles filmeket, illetve sorozatokat kapnak, mert a program célja az, hogy mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá a kulturális javakhoz, a nézők pedig minél több minőségi tartalom közül tudjanak válogatni.

A Fidesz vezérszónokaként jelzem, hogy frakciónk támogatni fogja a benyújtott törvényjavaslatot. Arra kérem a többi párt vezetőit, illetve képviselőit is, hogy önök is támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
68 82 2019.05.28. 5:04  31-88

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A család- és népességpolitika egy kiemelt nemzetstratégiai ügy, egy olyan közös ügyünk, amely hosszú távon meghatározza a jövőnket Magyarországon és a nagyvilágban. Jövőnket ugyanis legfőbb kincseink, a gyermekeink jelentik, ezért a legfontosabb feladatunk a gyermekvállalás és -nevelés támogatása és védelme. Mi, a Fidesz-KDNP-ben az elmúlt években azon dolgoztunk, hogy a családokat megerősítsük, hogy a lehető legtöbb támogatást megadjuk a szülőknek és a leendő szülőknek azért, hogy gyermekeket vállaljanak és neveljenek. Ennek köszönhetően az elmúlt években egyre szélesebb körű támogatásban részesültek a családok.Fontos számunkra, hogy olyan országgá tegyük Magyarországot, ahol az édesanyák és a gyermekes családok minden lehetséges támogatást megkapnak ahhoz, hogy felelősséggel tudjanak gyermekeket vállalni és nevelni, valamint a fiatalokat is segítsük abban, hogy annyi gyermekük lehessen, amennyit szeretnének, és akkor, amikor szeretnék.

Továbbra is folytatjuk azt a családbarát kormányzást, amelyet elkezdtünk, megőrizzük az eddigi családtámogatásokat, és bővítjük a lehetőségeket. Az idén februárban beterjesztett hétpontos családvédelmi akciótervből négy elem július 1-jével lép hatályba: a családi otthonteremtési kedvezmény kedvezményes hitelének kiterjesztése használt ingatlanokra, az ingatlanfedezetű jelzáloghitelek egy részének elengedése a gyerekek születésekor, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, valamint a 10 millió forintos babaváró támogatás.

A most előttünk fekvő törvényjavaslat a családvédelmi akcióterv azon pontját tartalmazza, amely bevezeti 2020. január 1-jétől a nagyszülő részére járó gyermekgondozási díjat. Sajnos, a szocialisták és a DK-sok az elmúlt években nem támogatták a családokat segítő intézkedéseket, köztük a családi adórendszer bevezetését, a kétgyermekes családi adókedvezmény további emelését, a gyed extrát, a hároméves gyest és a családi otthonteremtési program bevezetését sem, támadták a családvédelmi nemzeti konzultációt is, sőt egyes képviselők odáig mentek, hogy nyíltan összetépték a konzultációs ívet.

(13.00)

Azonban nekünk, Fidesz-KDNP-s képviselőknek a gyermek az első. Mi nem bevándorlókkal, hanem magyar gyermekekkel és gyermekes családok támogatásával képzeljük el Magyarország jövőjét, kiemelt célunk, hogy az eddigieknél is erősebben segítsük az édesanyákat és a leendő édesanyákat. Számíthatnak ránk minden élethelyzetben, amikor gyermekvállalásra készülnek, amikor várandósak, amikor megszületik az első, a második vagy a harmadik gyermekük, amikor úgy döntenek, hogy szeretnének otthon maradni a gyermekkel, amikor a gyermeknevelés mellett tanulni vagy dolgozni akarnak, amikor otthonteremtésbe kezdenek, amikor bölcsődébe, óvodába, iskolába járatják a gyermeküket, vagy amikor hosszú évtizedek munkája és gyermeknevelés után úgy döntenek, hogy szeretnének nyugdíjba menni és az unokák nevelésében segíteni.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért  röviden: KINCS , illetve a Népességtudományi Kutatóintézet által végzett felmérések azt mutatják, hogy az 55 év feletti nagymamák és nagypapák közel azonos arányban vesznek részt az unokáik ellátásában és a felügyeletében. A kormány által benyújtott törvényjavaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy az a nem nyugdíjas nagyszülő, aki részt vesz unokája ellátásában, segítve a dolgozó szülőket, a gyermek kétéves koráig jogosulttá válhasson a gyedre. A gyedjogosultság akkor adható át valamelyik nagyszülőnek, ha mindkét szülő  illetve egyedülálló esetén a szülő  dolgozik. A gyed összegét a nagyszülő fizetése alapján határozzák meg. A javaslat azáltal, hogy megteremti annak a lehetőségét, hogy a nagyszülő is igénybe veheti a gyedet, segíti a szülő munkaerőpiacra való mihamarabbi visszatérését amellett, hogy a gyermekekről közeli családtag gondoskodik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, azáltal, hogy bevezetésre kerül a nagyszülői gyed, segíteni fog abban is, hogy újra szorosabb legyen a kapcsolat a nagyszülő és az unoka között, a kisgyermek nemcsak közelről, hanem napi szinten tapasztalhatja meg, hogy milyen a nagyszülőkkel, a nagymamával vagy a nagypapával együtt lenni, amely egy életre szóló útravalót jelenthet a kisgyermek számára.

Végezetül arra kérem az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy támogassák az előttünk fekvő törvényjavaslatot, mutassák meg végre önök is, hogy a magyar családok mellett állnak. Mi a Fidesz-KDNP részéről ezt meg fogjuk tenni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 78 2019.06.20. 11:10  1-163

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a Kulturális bizottság egyik alelnöke, illetve Győr város országgyűlési képviselője, egy olyan területhez szeretnék hozzászólni egy kicsit részletesebben, ami a kultúra részét képezi, ez pedig nem más, mint a sport. A sport mint stratégiai ágazat célkitűzése ugyanis az, hogy Magyarország sportnemzet és egyúttal sportoló nemzet is legyen, a társadalom valamennyi korcsoportjának alternatívát kínálva a sportolási lehetőségek terén, biztosítva a szabadidősport és a versenysport közti szakmai átmenetet. A kormány kiemelt figyelmet fordít a lakosság egészségi állapotának további javítására, a rendszeresen sportolók számának növelésére, amelyek hosszú távon jelentős mértékben hozzájárulhatnak az egészségügyi kiadások csökkentéséhez is. Fontos cél tehát a sport stratégiai szerepének érvényesítése a nemzet egészségi állapotának és kulturális összetartozásának erősítése érdekében, valamint a tradicionálisan jó magyar szereplések szinten tartása, illetve az eredményesség fokozása. E célkitűzéseknek megfelelően a sportágazat 2020-as költségvetésének tervezésekor, úgy tűnik, nagyon helyesen, hogy a bázisszemlélet érvényesült. Ha összehasonlítjuk a szocialista-szabad demokrata kormányzás utolsó, 2010-es költségvetésével a jövő évit, akkor azt láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt megtízszereztük a sportra fordított kiadásokat. 2002-2010 között az ágazat kivéreztetése zajlott, a sport éves költségvetése alig haladta meg a 20 milliárd forintot, a Forma-1 4,5 milliárdos jogdíjaival együtt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha részletesebben megnézzük a jövő évi költségvetés tervezetének sportra irányuló előirányzatait, akkor azt láthatjuk, hogy folytatódik az utánpótlás-nevelési programok támogatása, illetve az akadémiai rendszer fejlesztése. 2020-ban az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatására biztosított 9 milliárd forinton felül további 10 milliárd forinttal emelkedik az akadémiai rendszer támogatása. Amennyiben ehhez hozzáadjuk az utánpótlás-nevelési feladatokra elkülönített további 2,3 milliárd forintot, akkor láthatjuk, hogy csak utánpótlás-nevelési feladatokra több támogatást biztosít a kormány, mint a szocialisták az egész sportágazat támogatására annak idején, 2010-ben.

A versenysport támogatásában meghatározóak a 2020. évi tokiói nyári olimpiai és paralimpiai játékok, ennek megfelelően a versenysport támogatása több mint 4 milliárd forinttal emelkedik az idei évhez képest, egészen pontosan 9,8 milliárd forint lesz, az olimpiai felkészülés szakmai támogatása pedig további 900 millió forinttal emelkedik, így 3,1 milliárd forint lesz. Ezen előirányzat célja az olimpiai felkészülés és részvétel támogatása, a nemzeti válogatott sportolók zavartalan és korszerű edzésmódszerekkel történő felkészítésének a biztosítása.

Az előirányzat terhére 42 országos sportági szakszövetség és a sportszövegeken keresztül mintegy 150 sportszervezet részesül támogatásban. A versenysport eredményességének javítását célzó kormányzati intézkedések mellett hangsúlyos szerepet kap a sport társadalmi bázisának a szélesítése is. Stratégiai feladat a kiemelt sportágak, így az asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, karate, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, tenisz, torna, úszás és vívás sportágfejlesztési elképzeléseinek, illetve a kiemelt sportegyesületek stratégiai működési feladatainak a támogatása. A sportágfejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 22,2 milliárd forintot, tehát 10 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés, mint ebben az esztendőben. Itt jegyzem meg, hogy a fejlesztési programnak köszönhetően az érintett sportágakban mind a versenyengedéllyel rendelkező felnőtt és utánpótláskorú sportolók együttes létszámában, mind az edzői létszámban, mind pedig a tagszervezetek számában növekedés tapasztalható.

Célként fogalmazódik meg továbbá a kiemelt sportágak körébe nem tartozó, de sportszakmai szempontból jelentős sportágak  csak néhányat említek ebből: lovas sport, műugrás, rögbi, sí, snowboard, súlyemelés, búvárúszás, gyeplabda, hullámlovaglás, sportmászás, gördeszka  szakmai többletfeladatainak, illetve fejlesztési feladatainak a támogatása is. A feltörekvő sportágak tehetséggondozó programja az innovatív, a társadalom körében népszerű sportágak  néhányat ebből is említek, így például a teke, a fallabda, a frizbi, a kendó, az aikidó, a vusu, motoros vízi sport, autósport, horgászat, sakk, tájékozódási futás, testépítés és fitnesz, túrasport és terepfutás, vízisí és wakeboard, szkander, kutyasport  fejlesztését támogatja.

Továbbra is prioritást élvez a kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása, amelyeknek szakmai és diplomáciai eredményei mellett jelentős a sportágak népszerűsítéséből, a példaképek állításából és az önkéntesség elterjesztéséből fakadóan a társadalomra gyakorolt pozitív hatása. 2020-ban további fejlődési tendencia várható a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények számának növekedésében, mert közel 120 kiemelt nemzetközi sportesemény, valamint nemzetközi konferencia és kongresszus támogatására kerül sor. A versenysport mellett meghatározó sportszakmai feladat a szabadidősport-programok, a diák- és felsőoktatási sport, illetve a fogyatékos személyek, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek sportjának támogatása.

(15.10)

Fontos a sportlétesítmény-fejlesztés, ezen a területen követendő célként fogalmazódik meg a kormány által elfogadott 2014-2020 közötti időszak sportlétesítmény-fejlesztési stratégiájának megvalósítása. Ennek keretében elsősorban az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fejlesztése történik, amely magába foglalja az olimpiai központok, illetve az egyéb stratégiailag fontos állami sportlétesítmények fejlesztését. Egyet emelnék ebből ki, ez pedig nem más, mint a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési program, jelenlegi projektnevében a „Déli Városkapu-Budapest Diákváros Fejlesztési” program. Az ennek keretében megvalósítandó fejlesztések hiánypótló beruházásokat indítanak el Észak-Csepelen és Dél-Pesten. A program a város jelenleg elhanyagolt részein egységes szemléletben valósít meg városfejlesztést, és formát ad Észak-Csepel és Dél-Pest Soroksári-Duna-ág mentén elhelyezkedő területeinek. Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkálatai már megkezdődtek, elindultak. Egy új városrész születik, amely Budapest legnagyobb aktív zöldfelülete lesz.

Az évtizedek óta elhanyagolt, lerobbant területen több ezer fős egyetemváros épül, elhagyott, környezeti tájsebként éktelenkedő barnamezős területek újulnak meg, sport- és rekreációs létesítmények épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. Megújul a természeti környezet, megszűnik a környezetkárosítás, és aktív egészségmegőrzésre, pihenésre, sportolásra alkalmas zöldterületek jönnek létre, a beruházással tehát mindenki nyer, a lakosság, a sportolók és a környezet is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredményes szerepléshez szükséges háttér biztosítását, a versenyzők és a sportszakemberek közvetlen anyagi támogatását, az edzők munkájának ellentételezését szolgálja a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, a kiemelt edzőprogram, az utánpótlásedzők életútprogramja és a Magyar Sportcsillagok-ösztöndíj. Az egyes kimagasló sportteljesítmények állami jutalmáról szóló kormányrendelet alapján a sport-világeseményeken 1-8. helyezést elérő sportolók és a felkészítésükben közreműködő edzők, nevelőedzők és sportszakemberek részesülnek állami jutalomban, illetve az Európa- és világbajokságokon érmesek és az őket felkészítő edzők és sportszakemberek eredményességi támogatásban.

Az olimpiai járadék, valamint a „Nemzet sportolója” címmel járó életjáradék a jogosultak több évtizedes magas színvonalú kiemelkedő tevékenysége és életútja megbecsülését szolgálja. A sportteljesítmények elismerésére 2,1 milliárd forintot biztosít a költségvetés, ami a tokiói olimpiai és a paralimpiai szereplésért járó állami jutalom miatt lényegesen magasabb, mint az idei előirányzatban szereplő 140 millió forint.

Összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, kiemeltem a sportágazat jövő évi költségvetési elképzeléseit  jelen pillanatban költségvetési tervezet, reményeink szerint költségvetéssé válik, hiszen megkapja a szükséges támogatást. Elmondhatom azt is, hogy azon túl, hogy a családokat támogatja maximálisan a költségvetés, a gazdasági szereplőket is, hiszen adócsökkentések történnek, és ahogy elhangzott miniszter úr expozéjában, 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható. Emellett kiemelném még a tartalékot is, ami egy biztonsági tartalék, aminek az összege a költségvetés 1 százalékát képezi.

Én azt gondolom, hogy bátran nyomhatjuk meg az igen gombot a költségvetés végszavazásánál. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 151 2020.03.10. 12:30  148-161

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlési választókörzetemben, Győr történelmi belvárosának központjában található a Káptalandomb, amely kiemelkedő jelentőségű, és az egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező része a városunknak. Ez a Mosoni-Duna és a Rába folyók találkozásánál fekvő hordalékkúp Győr város legősibb része, amelynek mai képe közel három évezredes fejlődés eredménye. Az utcák és a terek beépítésének vonala, a házak elrendezése, a látszólagos beépítési szabálytalanság nem a véletlen műve: a Káptalandomb minden szegletének sajátos oka, története van. Itt található Győr két legősibb, egyben legjelentősebb műemléke, a Püspökvár és a bazilika. A győri püspökséget Szent István királyunk alapította uralkodásának első évtizedében, a győri bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. Az impozáns épületben látható az egyházmegye egyik legféltettebb kincse, Szent László királyunk hermája és vértanú püspökünk, Boldog Apor Vilmos síremléke. Fontos történelmi emlék, hogy II. János Pál pápa 1996-ban győri látogatásakor itt tartott szentmisét. A Szent László-herma a Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke.

(14.50)

A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én, László-napon ünnepi körmeneten hordozzák körbe szent királyunk hermáját.

A bazilika másik kincse az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített Könnyező Szűzanya-kép, ami 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.

A bazilikában található Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is, akit 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák galád módon meggyilkoltak. A vértanú püspököt 1997. november 9-én, II. János Pál pápa avatta boldoggá.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolat röviden még a győri Káptalandombon található épületekről. Itt működik a Hotel Konferencia épülete, az Apor Vilmos tér 3. szám alatt. A jelenlegi szállásszolgáltató hely funkciójú épület az 1980-as évek derekán létesült, Lőrincz József Ybl-díjas építész tervei szerint, az akkori Rába Magyar Vagon- és Gépgyár vendégházaként. Részben az épületben, részben támasztó falazatokként benne foglaltatnak az egykori III. és IV. századi római erőd falai és őrtornyai.

Az épület dombszinti teraszának oldalfalát részben ez utóbbi műemlékek, részben a XV. századi gótikus városfal és az egykori várostorony rejtett alapfalai képezik. Ez utóbbiak ezért különösen jelentősek, mert az egyetlen olyan magyar vár védművét képezték, amelyet maga Hunyadi János sem tudott ostrommal bevenni. Az épület északnyugati homlokzata előtt található a Szent István koránál is régebbi, egykori templom alapfala, valamint Szent Mihály arkangyal fogadalmi szobra.

Másodikként említem a Hittudományi Főiskola épületét, amelynek címe Káptalandomb 7. Az épület az 1920-as évek elején létesült neoromán stílusban, kezdetben papi szemináriumként funkcionált. Jelenlegi főiskolai funkcióját az 1990-es évek dereka óta tölti be. Az épület hídszerű főbejárata a Káptalandomb nyugati feljáratát szegélyező XVI. századi reneszánsz erődfalra támaszkodik, az épület kertjében a Kastély-bástya, ami XVI. századi reneszánsz szögleterőd, ágyútermének bejárata nyílik. Az épület nem elsősorban mint épített emlék jelentős, hanem hitéletünk lelkipásztorai újabb és újabb generációinak nagyon magas színvonalú képzése szempontjából. Itt jegyzem meg, hogy az épület felújítása éppen napjainkban is zajlik.

Harmadikként említem a felsorolásban a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épületét, amelynek címe Győr, Gutenberg tér 1. Az épület több építési fázis során nyerte el jelenlegi, késő barokk arculatát. A korábban is egyházi tulajdonú és papi otthon célú épület a XVIII. század során nyert épületmagasítást, az egykori földrengésben súlyosan megrongálódott és alsó falszintig visszabontott középkori várostorony építőanyagának felhasználásával. A könyv- és kincstárépület építészeti jelentőségét a benne található kegytárgy- és könyvritkaságok gyűjteménye messze felülmúlja. Az egyházmegyei kincstár, melynek zöme a szakrális szertartások papi és főpapi liturgikus tárgyainak, ruházatának és szentségimádás eszközeinek európai viszonylatban is igen jelentős gyűjteménye, 1945-ben a karmelita templom kriptájában titkos körülmények között elfalazásra került.

Boldog Apor Vilmos püspök rendelkezésére a karmelita perjel, a püspöki titkár, dr. Zágon József  később Mindszenty József hercegprímás titkára  és az egyházmegyei építész, Szabó Gyula a kincseket az orosz megszállók városba jövetele előtti éjszakán, 1945. március 27-én dokumentáltan ládákba helyezte és elfalazta. Boldog Apor Vilmos püspök előtt sírig tartó fogadalmat tettek az érintettek, mely szerint a rejtekhely mibenlétét a biztonságos idők eljöveteléig fel nem fedik. Az 1970-es évek végén az egykori karmelita perjel Kanadában kelt végrendeletében tudatta a kincsek rejtekhelyét, amelyek hiánytalanul és teljes épségben megkerültek, így képezvén a jelenlegi kincstár gyűjteményének legfontosabb kincseit. A regényes kincsrejtésnek Galgóczy Erzsébet állított emléket egy kisregényében, amelyből film is készült, ennek a címe: Szent Kristóf kápolnája. Az egyházmegyei könyvtár igen jelentős írott anyagot őriz, amelyből kiemelve képez különös értéket Mátyás király Corvinája.

Negyedikként említem a Szent László Látogatóközpont épületét, amelynek címe Győr, Káptalandomb 13. Több építési fázison keresztül nyerte el mai alakját, közép- és alapfalai középkori eredetűek, tömege reneszánsz, homlokzata barokk stílusú. Az átmenő udvaros épület őrzi a Káptalandomb jelen szakaszára jellemző kisebb, a Mosoni-Duna irányába tartó középkori közök emlékét, térfal formában. Az épület déli fala előtt, közvetlen az utca burkolati szintje alatt húzódik a IV. századi római erőd feltáratlan fala.

A 2012-ben teljes felújításon átesett épület nevében hordozza funkcióját, az elsősorban itteni szakrális emlékek látogatóinak informálása, kiadványokkal segítése, csoportok fogadása. Az épületben kapott helyet a kegytárgyüzlet, valamint büfés és szociális blokk is, amely eleget tesz a mozgáskorlátozott látogatók igényeinek is.

És végül, de nem utolsósorban a Püspökvár épületéről szeretnék néhány gondolatot mondani. Ennek a címe Győr, Káptalandomb 1. Magyarország egyik legnagyobb jelentőségű épített örökségi eleme. Eredete a római korra vezethető vissza, központi tornyának magvát tekintve életkora 1700 év. Egyesíti magában az egyházmegye igazgatási központját a püspök székhelyével, Boldog Apor Vilmos püspök vértanúságának emlékhelyét, valamint Győr szakrális és hadi építészetét a IV. századtól napjainkig. A védelem szempontjából a szakrális funkció és az e körben fogant épített emlékek egyértelműek, a hadi építészeti vonatkozás szempontjából a kép azonban sokkal bonyolultabb.

A Püspökvár épülete magjában hordozza az egykori római őrtorony és a csatlakozó erőd falait, a Szent István király idejéből való ispáni vár falait, a XV. századi gótikus vár falait és építményeit, valamint a XVI. századi reneszánsz erőd, a teljes Püspökvárat és a győri teljes történelmi belvárost ölelő szöglet erődjeit, kötőgátjait és a mindezekhez szervesen kapcsolódó többszintes kazamatarendszert.

A Püspökvár kertje ez utóbbi, XVI. századi reneszánsz erőd Kastély-bástya nevű szögleterődjén nyugszik a Rába és Mosoni-Duna folyók felett, több emelet magasságban. A Kastély-bástya igen szoros épített egységet képez föld feletti és föld alatti kazamatával, a délre eső és a Bécsi kapu térre érő Sforza-félbástyával, amely jelenleg lapidárium funkciójú, valamint a Duna-bástyával, amely a Kastély-bástya keleti folytatása. A reneszánsz erőd különleges értékét képviseli a teljes épített egysége, amely a Püspökvárat is magában foglalja, de területében jelentősen túlnő azon, így a teljes védelmet igényli.

Eszmei és kereszténység szempontú értéke Európában egyedülálló. 1598-ban, visszafoglalásakor az akkor ismert egész világ ünnepelt, mai szemmel nézve is ez egy jelentős történelmi esemény, együtt üdvözölték a legtöbb röpirattal, tudósítással és a legkülönfélébb művészeti alkotással. Általa hívták Győrt Európa kapujának, Európa védőpajzsának. Legfontosabb szimbóluma e világtörténeti eseménynek a győri vaskakas, mely egyedülálló módon, együtt ábrázolja az apostoli kettős keresztet, a reformáció érckakasát és a félholdat. Üzenete a világ számára ma is örök érvényű és egyetemes: „Egy az Isten!” A győri vár visszafoglalásának emlékére Európa-szerte Strasbourgig még ma is állnak a keresztény hit győzelmét hirdető, úgynevezett ,győri keresztek.

A győri Püspökvár így négy várat is magában foglal, jelentőségük egyenként is túlnő hazánk határain. A Püspökvár az egyházmegye hivatali épületein kívül zárt boltozatokkal merevített, belső udvar formájában magában foglalja még az úgynevezett Zwingert, ez egy középkori, úgynevezett kutyaszorító, amely az ispáni vár gótikus várba olvadásával az Arx előkapujaként szolgált. A lakótorony és a Zwinger metszéspontjában található a kétszintes Dóczy-kápolna, mely osztott terével a gótika ritka csillaga.

(15.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Csatlakozva az államtitkár úr bevezetőjéhez, megerősítem én is, hogy több százezer ember látogat el éves szinten a Káptalandombra, megtekinti az imént általam ismertetett hírességeket, nevezetességeket, és ráadásul, ahogy említettem, több fontos intézmény is működik Győrben a Káptalandombon. Mindezek alapján maximálisan támogatom a győri Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítását, egyúttal felhívom a képviselőtársaim figyelmét arra, és meghívót is átadok szóban, hogy ha Győrben járnak, akkor mindenképpen tekintsék meg a győri Káptalandomb érdekességeit, történelmi nevezetességeit.

A magam részéről a Fidesz nevében, a Fidesz vezérszónokaként megerősítem, hogy a Káptalandomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényt maximálisan támogatom. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 78 2020.06.09. 2:25  73-101

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, ezen belül is a 31., 32. és 33. § szabályozza a sportszervezeteknek a sportszövetség versenyrendszerében, magyarul, a bajnokságban való indulásának, nevezésének alapvető feltételeit. A jelenlegi szabályozás, tehát egészen pontosan a sporttörvény 33. § (2) bekezdése kimondja, hogy a versenyrendszerben, bajnokságban való indulás, nevezés joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis, ugyanakkor meghatároz néhány kivételi lehetőséget is. A kivételek az indulási jognak elsősorban az egymással tagsági jogviszonyban lévő sportszervezetek, illetve sportvállalkozások egymás közötti, az amatőr versenyrendszerbe való lekerülés, a hivatásos versenyrendszerbe való felkerülés, valamint több versenyrendszerben való indulás esetére vonatkoznak.

Az imént az előterjesztő, Bánki Erik képviselő úr elmondta, hogy a korábbi szabályozás meghaladta az időt. Én magam is maximálisan egyetértek ezzel, és az új törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, egy újabb kivétel megállapítására tesz javaslatot, amely alapján lehetővé válik az indulási, nevezési jog átruházása akkor, ha a sportvállalkozás az azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer, bajnokság azonos vagy magasabb bajnoki osztályában való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít, vagy abban tagként vesz részt. Hozzáteszem, a törvénymódosítás a javaslat szerint már a 2020-2021-es versenyrendszerbe, bajnokságba való nevezés során alkalmazható lesz.

Ez egy alulról, a sportszervezetek, -egyesületek részéről érkezett kezdeményezés a sportszövetségek, illetve a törvényalkotó irányába. A Fidesz-frakció nevében jelzem, hogy frakciónk az előterjesztést maximálisan támogatja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 64 2020.06.10. 17:25  1-124

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Kulturális bizottság egyik alelnökeként alapvetően három területet szeretnék egy kicsit részletesebben áttekinteni a jövő évi költségvetésből. Ez pedig a szakképzés, a felnőttképzés és végül majd a sport.Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy elsődleges nemzetgazdasági cél a gazdaság teljesítményének fokozása érdekében a foglalkoztatottság és a szakképzett munkaerő hatékonyságának további növelése.

Éppen ezért fontos a szakképzési centrumok képzési, átképzési kínálatának szélesítése, a mindenkori munkaerőigényhez alakítása, képzési feladatainak a fenntartása, bővítése a 2019-ben elfogadott szakképzés 4.0 stratégia mentén. A stratégia tíz kiemelt fejlesztési területen jelölte ki a szakképzésben a versenyképesség, a fenntarthatóság, a szakmai előrelépés biztosítása érdekében a követendő szakmai irányokat, elérendő eredményeket.

Nézzük egy kicsit részletesebben! Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szerepelnek a szakképzési centrumok fenntartásával, működtetésével kapcsolatos kiadások. A szakképzési centrumok 2021. évi támogatási előirányzata 141,9 milliárd forint, bevétele 2,7 milliárd forint, így összesen 144,6 milliárd forint kiadási előirányzat felett rendelkezhetnek.

Állami szakképző intézmény a szakképzési törvény 26. §-a (1) bekezdése alapján főszabály szerint a szakképzésért felelős miniszter által az állam nevében alapított szakképzési centrum részeként működhet. Jelenleg Magyarországon megyénként egy, kettő vagy három, Budapesten négy, összesen országosan pedig negyven szakképzési centrum működik. A 2019-20-as tanévben az ott tanulók létszáma meghaladta a 200 ezer főt. A 2021. évi költségvetési évet érintő tanévben és a további tanévekben is a szakképzési rendszer változtatásainak hatására a szakképzésben részt vevők számának további növekedése várható.

A szakképzési centrumok tervezett állományi létszáma a feladatok stratégiából fakadó növekedése miatt összességében a 2021. évre 28 876 főre növekedik. A 2020. július 1-jétől életbe lépő tervezett béremelés forrását a kormány a céltartalékból biztosítja. A szakképzésben oktatók és más alkalmazottak 2020. július 1-jétől megvalósuló bérfejlesztésének végrehajtásához szükséges, az érintettekre vonatkozó felmérés folyamatban van.

A következő a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal működésével kapcsolatos kiadások. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 2021. évi támogatási előirányzata 1,9 milliárd forint, tervezett bevétele 311 millió forint, így összesen 2,2 milliárd forint kiadási előirányzat felett rendelkezhet.

Az NSZFH álláshelyszáma összességében a 2021. évre 163 álláshely, ez az úgynevezett alaplétszám, illetve emellett 217 központosított álláshellyel is rendelkezik.

(16.00)

A következő, amiről röviden beszélnék, az a Gazdaságvédelmi Alap fejezetben található, illetve szerepel, ez pedig nem más, mint a szakképzési hozzájárulás. A szakképzési hozzájárulás tekintetében a hozzájárulásra kötelezettek továbbra is megválaszthatják a kötelezettségük teljesítésének a formáját. A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. A kötelezettség mértéke továbbra is 1,5 százalék.

A szakképzési hozzájárulásból befolyó bevétel a 2021. évben a tervek szerint 100,5 milliárd forint lesz.

A gazdaságvédelmi foglalkoztatási alap cím, szakképzési és felnőttképzési támogatások alcím. A 2021. évi előirányzat tervezett összege 25 milliárd forintban került meghatározásra, ami megegyezik a 2020. év kiadási előirányzatával. Az előirányzat biztosít forrást a kifutó rendszerű Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj keretében nyújtott támogatásokra, valamint a szakképzési Híd-programban részt vevő tanulók részére ösztöndíj formájában nyújtott támogatásra, továbbá a pedagógusi pótlék biztosítására, illetve az új rendszerű ösztöndíjra is.

Végül fejezeti kezelésű előirányzatok cím, állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzésének kiegészítő finanszírozása jogcímcsoport. Az állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzései kiegészítő finanszírozásának 2021. évi támogatási előirányzata 5,8 milliárd forint. Ez az összeg a szakképzési centrumok és más, állami szakképző intézmények törvény szerinti közfeladat-ellátásának  nem nappali rendszerben folyó ingyenes képzések az első és második szakma, valamint egy szakképesítés megszerzése érdekében, a jelenleg futó képzések esetében ez a felnőttoktatás fogalmával egyenértékű  stabil finanszírozhatóságát biztosítja.

Pozitívan értékelendő, hogy továbbra is kiemelten kezeli a tervezet a szakma- és szakképesítés-szerzés kibővülését, államilag támogatott lehetőségeit. A 2021. évben is várhatóan több tízezer fő képzése folyhat szakképzési centrumokban és más állami szakképző intézményekben ebben a képzési formában.

És ahogy a felszólalásom elején említettem, a sportágazat költségvetéséről szeretnék még néhány gondolatot. A jövő évi költségvetés tervezetében a versenysport eredményességének javítását célzó kormányzati intézkedések mellett hangsúlyos szerepet kap a sport társadalmi bázisának szélesítése is. Stratégiai feladat a kiemelt sportágak  16 ilyen van: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, karate, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, tenisz, torna, úszás és vívás  sportágfejlesztési elképzeléseinek, illetve a kiemelt fővárosi sportegyesületek stratégiai, működési feladatainak támogatása.

A sportágfejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 11,9 milliárd forintot biztosít a költségvetés, amivel a 2019. évi bázisra áll vissza a finanszírozás. Kedvező hír, hogy a fejlesztési programnak köszönhetően az érintett sportágakban mind a versenyengedéllyel rendelkező felnőtt és utánpótláskorú sportolók együttes létszámában, mind az edzői létszámban, mind pedig a tagszervezetek számában növekedés tapasztalható.

Célként fogalmazódik meg továbbá a kiemelt sportágak körébe nem tartozó, de sportszakmai szempontból jelentős sportágak  így például baseball, softball, búvárúszás, curling, golf, gördeszka, gyeplabda, hullámlovaglás, íjászat, kick-box, lovassport, műugrás, rögbi, sí, snowboard, sportmászás, súlyemelés, szinkronúszás, szörf, taekwondo, táncsport, tollaslabda, triatlon, vitorlázás  szakmai többletfeladatainak, illetve fejlesztési feladatainak a támogatása is.

Az úgynevezett feltörekvő sportágak tehetséggondozó programja pedig az innovatív, a társadalom körében népszerű sportágak fejlesztési lehetőségét szolgálja. Az utóbbi program bevezetésével a kiemelt és a felzárkóztatási sportágakkal együtt közel a teljes országos sportági szakszövetségi szint lefedésre került.

Fontos terület a sportlétesítmény-fejlesztés, amelynek területén célként fogalmazódik meg a kormány által elfogadott, a 2014-2020 közötti időszak sportlétesítmény-fejlesztési stratégiáján alapuló és azt folytató 2021. évi sportlétesítmény-fejlesztési feladatok megvalósítása. Ennek keretén belül elsősorban a kiemelkedő központi létesítmények színvonala emelhető, illetve regionális sportközpontok mint módszertani központok fejlesztése valósul meg.

Meghatározó feladatot jelentenek a kiemelt sportágak és a fővárosi sportegyesületek által tervezett fejlesztések, így például a 2022. évi kézilabda-Európa-bajnokság megrendezéséhez kapcsolódó létesítményfejlesztések, a Honvédelmi Sportközpontok fejlesztése, a „Modern városok” program keretében történő sportcélú ingatlanok fejlesztései, valamint egyéb, a kormány támogatását élvező egyedi sportlétesítmény-fejlesztések. Mindezek mellett lényeges még a sportági módszertani és edzőközpontok, valamint utánpótlásbázisok kialakítása, amelyek egyúttal több sportág igényeinek kielégítésére is alkalmasak.

Sporteredmények, sportszakmai tevékenységek, sportteljesítmények elismerése céljából 9,8 milliárd forintot biztosít a költségvetés, amely egyrészt magába foglalja az élősport eredményes szereplése elismerésének, másrészt az olimpiai járadék és a Nemzet Sportolója címmel járó életjáradéknak a fedezetét.

Az eredményes szerepléshez szükséges háttér biztosítását, a versenyzők és a sportszakemberek közvetlen anyagi támogatását, az edzők munkájának elismerését szolgálja a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, a kiemelt edzői program, az utánpótlásedzők életútprogramja és a „Magyar sportcsillagok” ösztöndíja egyaránt.

Az egyes kimagasló sporteredmények állami juttatásáról szóló kormányrendelet alapján a sportvilágversenyeken 1-8. helyezést, illetve aközötti helyezést elérő sportolók és a felkészítésükben közreműködő edzők, nevelőedzők és sportszakemberek részesülnek állami jutalomban, illetve az Európa- és világbajnokságokon érmesek és az őket felkészítő edzők és sportszakemberek eredményességi támogatásban.

Az olimpiai járadék, valamint a Nemzet Sportolója címmel járó életjáradék a jogosultak több évtizedes, magas színvonalú, kiemelkedő tevékenysége és életútja megbecsülését szolgálja.

Pozitívumként emelném ki, hogy az olimpiai felkészülésre rendelkezésre álló összeg, illetve a fogyatékkal élők sportja területén rendelkezésre álló támogatás is megegyezik a 2020. évivel. A kormányhatározat alapján a költségvetés 38,1 millió forintot biztosít a magyar egyetemi-főiskolai országos bajnokság minőségi fejlesztéséhez.

Sportakadémiák támogatása. Az előirányzat a sportolói életpálya bevezetése és fenntartása, a magyar sporttehetségek kiválasztásának és folyamatos nyomon követési rendszerének kiépítése érdekében támogatja a kiemelt utánpótlás-nevelési központok akadémiai rendszerű fejlesztését, az államilag elismert sportakadémiák feladatellátását, ennek keretében biztosítja az emelt szintű szakmai képzést és a felkészüléshez szükséges sportegészségügyi, sporttudományi hátteret, továbbá az átjárhatóságot a köznevelés intézményrendszerével a fokozott sporttevékenységgel együtt járó terhelés, időbeosztás rugalmas kialakítása céljából.

A kézilabda, kosárlabda, labdarúgás sportágak esetében az államilag elismert sportakadémiák támogatása mentén létrejött az állami sportakadémiai rendszer, amely egycsatornás, közvetlen támogatást biztosít azon sportszervezetek számára, amelyekkel négy évre szóló keretmegállapodást kötött az emberi erőforrások minisztere, és sportakadémiai minősítéssel rendelkeznek.

A keretmegállapodásban rögzítésre kerültek az államilag elismert akadémiák által ellátandó feladatok, amelyek megvalósulásával az érintett sportágak hosszú távú utánpótlásképzési munkája még hatékonyabbá válik, és amely feladatok ellátása érdekében az államilag elismert akadémiák állami támogatásban részesíthetőek.

Jelenleg összesen húsz államilag elismert sportakadémia rendelkezik keretmegállapodással és sportakadémiai állami minősítéssel. A törvényjavaslatban szereplő összeg a teljes előirányzat szintjén 17,8 milliárd forint.

A hazai rendezésű sportesemények támogatása. A 2021-es tervezetben prioritást élvez a kiemelt hazai rendezésű sportesemények költségvetési támogatása, amelyeknek sportszakmai és diplomáciai eredményei mellett jelentős a sportágak népszerűsítéséből, a példaképek állításából és az önkéntesség elterjesztéséből fakadó, társadalomra gyakorolt pozitív hatása is.

(16.10)

2021-ben fejlődési tendencia várható a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények számának növekedésében, amely a jövő évi versenynaptár strukturális változásában, valamint a nemzetközi sportesemények, valamint a nemzetközi konferenciák és kongresszusok támogatási rendszerének átalakításában gyökerezik. Egy 2020-as kormányhatározat értelmében a Budapest Fejlesztési Központ jelöli ki a nemzetközi sportesemények pályázatának és megrendezésének, valamint az azzal kapcsolatos támogatások ellátására vonatkozó személyt, illetve felelőst. A Budapest Fejlesztési Központ létrehozásáról szóló kormányhatározat értelmében valamennyi, állami támogatással megrendezendő kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi jelentőségű sportesemény, valamint állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai esemény pályázatának és megrendezésének kormányzati felelőse a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos.

Ennek keretében a sportesemények pályázásához és megrendezéséhez 2021. évben szükséges 11,3 milliárd forrást a központi költségvetés a XI. Miniszterelnökség fejezetében biztosítja.

Végül néhány gondolat a versenysport támogatásáról. Ezen az előirányzaton kerül tervezésre a további kiemelt hazai rendezésű sportesemények, konferenciák és kongresszusok megrendezése, a nemzetközi sporteseményeken, kongresszusokon történő részvétel, a sportdiplomáciai tevékenység, valamint a sportinformációs rendszerek kialakításával, közreműködésével, modulszerű továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat, szakértői tevékenységet támogató források; ezek tehát a versenysport támogatására vonatkozó előirányzaton találhatók.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021. esztendőre vonatkozó költségvetés-tervezet három fontos elemét emeltem ki a felnőttképzésre, a szakképzésre és a sportra vonatkozóan, és hasonlítottam össze ezzel a jelen pillanatban zajló 2020-as esztendővel. Úgy gondolom, mindenképpen a puding próbája az evés, tehát a költségvetés mindig a gyakorlatban mutatja meg a használhatóságát.

Van tapasztalatom, hiszen korábban Győr város alpolgármestereként dolgoztam, egy kisebb, 50 milliárd forintos értékű éves költségvetés tervezésében, illetve megvalósításában vettem részt két ciklusban is. Azt szoktuk mondani, hogy ha szeretnénk pozitív eredményeket elérni a következő évben, ahhoz egy megfelelő és végrehajtható költségvetést kell elkészíteni. Én úgy gondolom, áttekintve a költségvetés egészét, hogy ez a 2021-re tervezett költségvetés elfogadható, és nyilván a zárszámadásnál majd kiderülnek a részletek is.

A magam részéről támogatom, és ezt kérem minden jelen lévő képviselőtől. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 30 2020.11.04. 2:38  27-50

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz vezérszónokaként jelzem, hogy képviselőcsoportunk támogatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2019. évi zárszámadásitörvény-javaslatát. Támogatjuk mindazokat a gondolatokat, mindazokat a számokat, főösszegeket, alköltségvetési fejezeteket, amelyeket az imént a Költségvetési bizottság előadója, dr. Szűcs Lajos ismertetett a Házzal. Elfogadjuk mind az öt költségvetést, mind az öt költségvetési beszámolót és zárszámadást, amelyet az egységes költségvetési javaslat tartalmaz, vagyis az NMHH, a Médiatanács, a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok, a Televíziós Film Mecenatúra, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA zárszámadását.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi alapján támogatjuk. Képviselőcsoportunk annak alapján támogatja a benyújtott zárszámadást, amit hangsúlyozott imént Szűcs Lajos alelnök úr is, hogy a benyújtott zárszámadásitörvény-javaslatot a független könyvvizsgáló megvizsgálta, auditálta, és olyan megállapításokat tett, amelyek alapján arra az egyértelmű következtetésre juthatunk, hogy a gazdálkodásról, a vagyoni helyzetről egyaránt valós és megbízható képet mutatnak az előterjesztett zárszámadások.

(11.40)

Szeretném egyúttal tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy az általános vita lezárása után, a következő hét keddjén, a Kulturális bizottság ülésén kerül sor a törvényjavaslat részletes vitájának a lefolytatására.

Arról is szeretném tájékoztatni önöket, hogy amikor ezeket a zárszámadásokat tárgyaljuk, akkor a Kulturális bizottság ülésén a Médiahatóság elnöke minden alkalommal jelen van, mint ahogy jelen lesz a következő bizottsági ülésen is. Amennyiben képviselőtársaimnak szakmai kérdései vannak a zárszámadással kapcsolatban, azt a Kulturális bizottság ülésén úgy tehetik fel, hogy azokra az elnök asszony és a munkatársai rögtön a helyszínen tudnak válaszolni. Egyébiránt pedig most is és az előző viták alkalmával is a Médiahatóság képviselője itt van az ülésteremben  külön köszöntöm , és figyelemmel kíséri a most zajló általános vitát.

Zárásként még egyszer megerősítem, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 54 2020.11.04. 2:11  51-66

SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónokaként jelzem, hogy támogatjuk a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021. évi költségvetés-tervezetét, és azt alkalmasnak találjuk az általános és részletes vitára. A Kulturális bizottság alelnökeként szeretném arra kérni ismételten képviselőtársaimat, mint az előző napirendi pontnál is tettem, hogy mind annak, mind ennek a napirendi pontnak a tárgyalásakor, ha konkrét kérdés merül fel, azt mindenképpen tegyék fel a Kulturális bizottság következő, jövő kedden sorra kerülő ülésén, mert ott a Médiahatóság elnöke, illetve munkatársai a felmerülő kérdésekre a korábbi évekhez hasonlóan konkrét szakmai választ tudnak és fognak is adni.Sajnálatosan láttam az előző vitában, és most is, hogy inkább egy politikai irányt vett a tárgyalás. A médiaügyeket illetően kritikával illették ezeket az ellenzéki képviselők, amihez természetesen joguk van egy demokráciában. A probléma inkább az, hogy nem a beterjesztett konkrét számadatokat tartalmazó 2019-es zárszámadásról, most pedig tartok tőle, hogy nem magáról a 2021. évi költségvetés tervezetéről fognak beszélni az ellenzéki képviselőtársaim.

Engedjék meg, hogy még egy dologra felhívjam a figyelmet! A jövő évi költségvetés-tervezetben az általunk előbb tárgyalt 2019. évi zárszámadásitörvény-javaslatban még szereplő Televíziós Film Mecenatúra költségvetési forrástétel már nem szerepel. Ez azért van így, mert a Mecenatúra 2020. január 1-jével a Nemzeti Filmintézet jogutódlásával megszűnt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül még egyszer hangsúlyozom: a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot. Várjuk a tárgyhoz kapcsolódó hozzászólásokat, illetve kérdéseket a Kulturális bizottság jövő kedden sorra kerülő ülésén is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)