Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Alelnök Úr! Az ön felszólalását hallgatva ismét az a megállapítás erősödött meggyőződéssé bennem, hogy önök kétféleképpen szoktak beszélni a külföldön munkát vállaló honfitársainkról, és mindkét megközelítési mód szerintem nagyon helytelen. Az egyik megközelítési mód, amit önök folyamatosan alkalmaznak, az a nemzethalál víziója, mely szerint az ország kiürül. (Sneider Tamás: Hát, van benne valami, három és fél millió magyarral van kevesebb 30 év alatt a Kárpát-medencében.)

A másik ilyen megközelítési mód az szokott lenni, hogy lenézik a külföldön szerencsét próbáló magyarokat. Mi azt gondoljuk, hogy ezek a magyarok minden elismerést megérdemelnek, mert volt bátorságuk belevágni a külföldi munkavállalásba. Önök úgy beszélnek erről, mintha ez egy rossz dolog lenne, holott azért minden tiszteletet megérdemelnek, hogy külföldön nehéz körülmények között munkát vállalnak. Ráadásul Magyarország mindig akkor volt erős, amikor az utazás és a munkavállalás szabadsága biztosított volt.

Mi azt gondoljuk, hogy ez a legfontosabb uniós vívmány, az, hogy szabadon tudunk utazni, és ha úgy gondoljuk, akkor szabadon tudunk munkát vállalni külföldön. Úgy tűnik, hogy önök, immár visszatérő jelleggel, ezt a szerintem nagyon-nagyon fontos szabadságvívmányt támadják. Szerintem ez megint nem egy helyes megközelítés.

Egyébként, ha a számokról beszélünk, tehát visszatérünk az önök által felskiccelt nemzethalál-vízióra, akkor az látszik, hogy a számok nem támogatják az önök megközelítési módját, ugyanis ha a közép-kelet-európai térségből nézzük a kivándorlási statisztikákat, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak a számok. Nagyjából a magyar lakosság 5 százaléka volt az, aki most is külföldön munkát vállal. Vannak olyan országok, sok olyan ország van, ahol 10 százalék fölött van, de például Románia vagy az ön által említett Lengyelország esetében 20 százalék körüli ez az érték.

Mi azt gondoljuk, hogy az ország gazdasági teljesítőképessége, ha adott, ha az megfelelő, ha az országnak jól megy, akkor ez perspektívát kínál a fiataloknak is, és akkor a fiatalok komoly alternatívaként fognak gondolni az itthon maradásra, és nem csak a kivándorlásban fognak gondolkodni. Én azt gondolom, hogy az ország elmúlt években mutatott gazdasági teljesítménye ebbe az irányba terelte el a folyamatokat. Azért most már évek óta 5 százalék körüli gazdasági növekedés van, évek óta 10 százalék körüli reálbér-emelkedés van, évek óta stabil a költségvetés, stabil inflációs környezet fogad mindenkit, és a számok visszaigazolják azt, hogy a fiatalok ismét látnak perspektívát Magyarországban.

A tavalyi év volt az első, ahol a KSH adatai alapján több Magyarországon született fiatal tért vissza, mint amennyi elhagyta az országot, a nettó migrációs egyenleg tehát immár pozitív. Ez a migrációs válsággal is összefüggésben van. Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy nem véletlen, hogy a nyugat-európai országok pánikolva igyekeznek Európán kívüli munkaerőt rekrutálni, azért, mert ahogy az egész közép-kelet-európai térség gazdasági értelemben visszatér és zárkózik föl, úgy a fiatalok meg a munkaerő Nyugatra áramlása lelassul, megáll, és visszájára fordul. Tehát kérdezze meg például a német munkaadókat, a munkaadók szövetségét, hogy miért támogatják a német kormány egyébként szerintünk teljes mértékben észszerűtlen, nyitott kapuk politikájára épülő migrációs stratégiáját. Azért, mert félnek attól, hogy a közép-kelet-európai fiatalok visszajönnek. Mi ennek egyébként örülünk, de ettől még ez tény a szociológiában, a statisztikában és a gazdaságpolitikában is.

Önök ezzel szemben, lehet, hogy aggódik a fiatalokért, de mégis egy olyan pártszövetségben vesznek részt, akik, amikor irányították az országot, akkor a fiatalok körében Magyarországon 30 százalékos volt a munkanélküliség. (Cseresnyés Péter: Így van!) 30 százalékos volt 2010 előtt a munkanélküliség! (Sneider Tamás: És most kint dolgozik külföldön az a 30 százalék.) Mínusz 6,6 százalékos gazdasági növekedés volt. Az milyen perspektíva a fiataloknak?

Tehát azt szeretném kérni, alelnök úr, hogy ha komolyan aggódik a magyar fiatalokért, akkor kérdezze meg a szövetségeseit (Sneider Tamás: Ti kormányoztok kilenc éve!), hogy azt így hogy, és akkor talán nem kellene velük szövetséget vállalni, hanem inkább a parlamentben azokat kellene támogatni, azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek mind a fiatalok Magyarországon maradását jelentik, mind a kamatmentes kölcsön, a diplomásgyed, a 30 év alatti fiataloknak a sikeres nyelvvizsga térítési díja (Az elnök csenget.), a KRESZ-vizsga árát is megtérítjük, és sorban tudnám hozni azokat az intézkedéseket, amelyeket mind a kormányoldal szavazott meg, az önök politikai pártja pedig nem. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)