Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A magam részéről mérsékelten lelkesedek Áder köztársasági elnök úr zöldtevékenysége miatt, hiszen viszonylag sok lehetősége lett volna, hogy korábban is megakadályozza azokat a környezetvédelmet pusztító tevékenységeket vagy azoknak a jogszabályi ala­kításait, amit sajnos nem tett meg. Meg kell mondjam, ebben a kérdésben Kepli Lajos képviselőtársammal egyetemben teljes mértékben egyetértek a köztársasági elnök fenntartásaival. Ő a klímaegyezményre hivatkozik. Európai uniós kutatást idézek, jelen pillanatban az összes áramtermelő technológia közül a szárazföldi szélerőművek karbonkibocsátása a legalacsonyabb. A tudományos elemzés szerint a teljes életciklusra vetítve, tehát onnantól kezdve, hogy elkezdjük kiásni a lyukat, beletesszük ezt a hatalmas betont, ami tartja ezt az egészet, egészen odáig, hogy leszereljük és elvisszük a hulladékkezelőbe ennek a maradékát, 7 gramm szén-dioxid-egyen­érték/kilowattóra a globális szén-dioxid-kibo­csá­tása, ami mondjuk, az atomerőművek esetében 98 és 144 között van szén-dioxid-egyen­érték/ki­lo­wattóra vonatkozásában. Tehát Áder köztársasági elnök úrnak szakmailag tökéletesen igaza van, a klímaegyezményben vállalt kötelezettségeit Magyarországnak ez nemhogy nem segíti, hanem kifejezetten ellene megy, hiszen azt, amit meg kell tenni valamennyiünknek a globális klíma és így Magyarország termékenysége, vízrajza megőrzése szempontjából, ez az intézkedés semmiképpen nem segíti. A szélerőműveknek van létjogosultsága Magyarországon, és lehet is.

Arra lennék kíváncsi, államtitkár úr kérdéseiben több alkalommal is célzott arra, hogy Magyarország természeti, környezeti adottságait figyelembe kell venni. Hát, pont azzal nem veszik figyelembe, ha kiszedik a szélenergiában rejlő lehetőségeket! Ki találta ki ezt a mondatot? Ki írta le? Feltételezem, hogy nem államtitkár úr saját meggyőződése ez, hanem szintén háttéranyagokra támaszkodik. Kik azok a szakemberek, akik térinformatikai, éghajlati adatokat elemezve erre a következtetésre jutottak? A legjobb tudomásom szerint ez valótlan, és nyilván én sem a saját véleményemet mondom csupán, hanem két-három magyarországi egyetemi elemzést próbálok összeszedni.

Ugyanígy valótlan az az állítás, amikor arra mutogat, hogy Észak-Európában milyen lehetőségek vannak, és ezzel szemben Magyarországon ezek miért nem állnak rendelkezésre. Dániában a szélerőművek által megtermelt áram részaránya a teljes termelésből folyamatosan növekszik, 2000-ben 12 százalék volt, 2015-ben már 42 százalék volt. Na, most erre mondhatják azt önök, hogy a tengerparti kitettség ad lehetőséget erre. Igen ám, de Németországban, ahol szintén vannak tengerparti tartományok, és ott 87 százalék a szélenergia aránya, viszont a németalföldi részeken 62-64 százalékot éri el, és ezek alföldi területek, és nem tengerparti területek. Hazánkban ez 1-2 százalék. Ez nem azért van, mert éghajlatilag akkora különbség van a németalföldi és a német éghajlati kitettség között, mint a Kárpát-medencében, hanem arról van szó, hogy egyszerűen más a kormányzati hozzáállás ehhez a területhez.

Ha megengedi államtitkár úr, egy dologra szintén felhívnám még a figyelmet. Nem igaz az az állítása, illetve nem azt mondom, hogy hazudik, hanem azt mondom, téved azzal, amikor azt mondja, hogy Magyarországnak 7 százaléka lenne alkalmas. Ez egy ostoba korábbi szabályozásból jön, ugyanis korábban azt mondták, hogy a turbinák mindenhol dolgoznak, tehát a 7 százalék terület az, ahol az eddigi szabályozás szerint lehetséges volt a telepítés. Tehát a korábbi telepítési gyakorlat volt az, ami Magyarország területének 7 százalékára tette ezt lehetővé, de ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne hasznosítani ennél lényegesen nagyobb területen. Államtitkár úr ezzel tökéletesen tisztában van, hogy mindennek a technológiának a fejlődése, amikor már nem kétkilowattos, hanem ennek a három-négyszerese a teljesítmény, akár úgy is, hogy ha részlegesen dolgozik, lényegesen jobban tudja segíteni az áramtermelést.

A szélenergia aktív részvételével a megújulókra való teljes átállás a Föld legtöbb országában műszaki szempontból mindenhol megoldható. Csak érdekességképpen mondom, hogy mennyire tartjuk magunkat ambiciózusnak, hogy mennyire lehetünk büszkék az országra, a százszázalékos megújuló-részarány elérését Skócia 2020-ig kitűzte, Costa Rica 2021-re, Dánia 2025-re a hő- és áramtermelésben, Norvégia 2030-ra, Svédország 2045-re, mi meg ugyanezekkel az évekre kis részesedéseket vállalunk. Ez az, ami elfogadhatatlan! Más országoknak egy ambiciózusabb tervével minden további nélkül megvalósítható ez atomenergia-fejlesztés nélkül. Ha a Jobbik, mondjuk, köti magát az atomenergiához, amivel nem értek egyet, de ha csak a mostani üzemidő-hosszabbítással elérhető ez az időpont, akkor az átállás minden további nélkül megvalósítható további fejlesztés nélkül is.

Még egy dolgot hadd emeljek ki, ez pedig az, hogy a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán végzett számítás szerint, ha az élettartammal hasonlítjuk össze a technológiákat, a szárazföldi szél egyaránt a teljes élettartamköltségre levetítve a legkedvezőbb fejlesztéseket tesz lehetővé, és ebbe nem közpénzt kell tenni, hanem nagyon sok magánszféra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), szövetkezeti szféra kerülhet bele. Tehát kívánatos köztársasági elnök úr véleményének a figyelembevétele. Köszönöm a szót, elnök úr.