Készült: 2021.06.20.23:42:01 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

330. ülésnap (2013.11.27.), 98. felszólalás
Felszólaló Hölvényi György
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:19


Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HÖLVÉNYI GYÖRGY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarország Kormánya által T/12975. számon benyújtott, az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló, 1997. június 20-án aláírt Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot az illetékes bizottságok megtárgyalták, és azt általános vitára alkalmasnak találták.

Tisztelt Ház! Magyarország, illetve az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án aláírt és az Országgyűlés által az 1999. évi LXX. törvénnyel kihirdetett Megállapodás óta a magyar jogrendszer jelentősen megváltozott, Magyarországnak új alaptörvénye van, amely szerint mindenkinek joga van a gondolat- és lelkiismeret-, valamint a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertatások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőze, gyakorolja vagy tanítsa.

Az alaptörvény leszögezi, hogy az állam és a vallási közösségek különváltan működnek, a vallási közösségek önállóak. Kimondja ugyanakkor - és ebben újat hoz az eddigi szabályozáshoz képest -, hogy az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. Ez a megfogalmazás az úgynevezett együttműködő elválasztás modelljét jelenti, az egyház szerepe felértékelődik. A ma feladata az együttműködés különböző formáinak számbavétele, a párbeszéd és érdekegyeztetés megvalósítása. Ahogyan Ferenc pápa mondta, meg kell teremtenünk a találkozás kultúráját mindenkivel, a barátság kultúráját és azt a kultúrát, ahol testvérekre találunk, ahol beszélhetünk azokkal is, akik nem úgy gondolkodnak, mint mi, és azokkal is, akiknek más a hitük.

Ennek a közös cselekvésnek ad egyfajta keretet ez a megállapodás, hiszen számos olyan területe van az életnek, ahol az állam és az egyház a közjó, illetve a közösségi érdekek mentén együttműködhet, együtt is működik anélkül, hogy az az állam és az egyház elválasztásának elvét sértené.

A közfeladat-ellátás struktúrája és finanszírozása jelentősen megváltozott, szükségessé vált a megállapodás módosítása. Ennek figyelembevételével egy kétoldalú ad hoc bizottság jött létre, amely az eredeti megállapodást összevetette a megváltozott magyar jogszabályokkal, és javaslatot tett annak módosítására. A 127/2013. számú határozat felhatalmazást adott a megállapodás módosítása szövegének végleges megállapítására, és ezt követően történt meg 2013. október 21-én a megállapodás módosításának az aláírása.

Tisztelt Ház! A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a alapján nemzetközi szerződés szövege kötelező hatályának elismerése, kihirdetése törvényi vagy kormányrendeleti úton történik. Tekintettel arra, hogy a módosításra kerülő megállapodást törvény, az 1999. évi LXX. törvény hirdette ki, a módosító megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazás megadására és a módosító megállapodás kihirdetésére is csak törvényben kerülhet sor.

(11.50)

A fő pontjait tekintve a következőket állapíthatjuk meg. A módosító megállapodás továbbra is biztosítja a közfeladatot ellátó egyházi intézmények számára a hasonló állami intézményekkel egyenlő mértékű finanszírozást. Rendelkezik arról, hogy az állam az állami iskolákban a magyar katolikus egyház által végzett hitéleti oktatás költségeit, a hitoktatók díjazását illetően a mindenkori pedagógusbér átlagával azonos mértékben, a hit- és erkölcstantankönyvek vonatkozásában pedig az erkölcstantankönyvek támogatásának megfelelő módon és mértékben biztosítja. Ezzel biztosítja az egyenlő finanszírozást a hit- és erkölcstanoktatás vonatkozásában, elősegítve ezzel a lelkiismereti és vallásszabadság elvének teljesebb érvényesülését. Anyagilag is stabilizálja a katolikus és értelemszerűen a más érintett egyházi, nem hitéleti felsőoktatás helyzetét, biztosítja az egyház szervezetei és intézményei tulajdonában lévő gyűjtemények, levéltárak, könyvtárak és muzeális intézmények működésének megfelelő támogatását.

A történelmileg kialakult tényleges helyzetnek megfelelően megnyugtató módon rendezi a több évtizedes adósságot a Pápai Magyar Intézettel kapcsolatban. A megállapodás csupán a jelenlegi és mindenkori tényleges helyzetet önti végleges jogi formába. A Római Magyar Akadémia történelmi előzményei között szerepelt a katolikus egyház anyagi hozzájárulásával alapított történeti intézet, ennek fejében jutott a Római Magyar Akadémia épületében ingatlanrészhez a mai Pápai Magyar Egyházi Intézetnek nevezett intézmény, ami mindig is a magyar papok továbbképzését volt hivatott szolgálni, tehát ezzel a magyar nemzetet gazdagította.

Kiterjeszti a bevett egyházak részére az adófizetők által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékát a teljes személyi jövedelemadó 1 százalékának összegére, stabilizálva ezzel az állami támogatási formát, amely alapvetően az egyházak hitéleti alaptevékenységét hivatott finanszírozni.

A korábban a kiegészítésre vonatkozó állami szabályozás, mondjuk úgy, hogy hektikusan változott. Az eredeti megállapodás annak 0,5 százalékára történő kiegészítését írta elő, amely később 0,8, majd 0,9 százalékra változott. Ezt követte az adófizetők által felajánlott összegnek megfelelő mértékű kiegészítés, amelyet az előző szocialista kormány alatt csökkentettek a minimális 0,5 százalékra. A 2010-ben megválasztott Országgyűlés először visszaállította a felajánlott összegnek megfelelő kiegészítést, majd annak mértékét 0,9 százalékra. A nemzetközi megállapodásban szereplő 1 százalékra történő kiegészítés hosszabb távra biztosítja és kiszámíthatóvá teszi ezt. Ugyanakkor ezen belül biztosítja a külön állami cél számára történő felajánlást és annak kiegészítése lehetőségét is, biztosítva a nem hívő adófizető polgárok részére is a szabad rendelkezés jogát.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat annak az újfajta együttműködésnek nyújt kiszámítható és megbízható keretet, amely által az egyházak - a megállapodás szerint a katolikus egyház - a közfeladatok ellátásában végzett munkájukkal hazánk felemelkedéséért, a közjóért dolgozhatnak. Az természetes, hogy a megállapodásban foglalt költségvetési támogatások valamennyi bevett egyházra kiterjednek, ez nyomon követhető a 2014. évi költségvetési törvényjavaslatban is.

Mindezek alapján kérem, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslatot vitassák meg és az aláírt megállapodás elfogadott szövege szerint fogadják el. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai