Készült: 2021.06.18.04:11:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

330. ülésnap (2013.11.27.), 54. felszólalás
Felszólaló Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Önkormányzati és területfejlesztési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:03


Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársak! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság november 25-én, Katalin napján tartotta volna ennek a törvényjavaslatnak a bizottsági általános vitáját, de a többi bizottsági torlódás miatt erre csak a tegnapi napon került sor.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által benyújtott törvényjavaslat 33 törvény módosítására tesz javaslatot, ebből az önkormányzati és területfejlesztési bizottság részére három törvényjavaslat volt, amelyik a bizottság feladatkörébe tartozik.

Az első a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely a szippantott szennyvíz díjtényezőinek megállapításáról szóló javaslatokat tartalmazza, és amelyikben a települési önkormányzatok díjkedvezményét, illetve az ármegállapítási kérdéseket taglalja.

A másik, a bizottság feladatkörét érintő törvény a hulladéktörvény, amelyben meghatározásra kerül a közszolgáltatás korlátozására, illetve szüneteltetésére lehetőséget adó okok felsorolása. Ebből a korlátozásra csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott okból, illetve a szüneteltetésre önkormányzati rendeletben meghatározott okból van lehetőség. Illetve azokat az okokat taglalja még a javaslat, amelyek a közszolgáltatási szerződések polgári törvénykönyvön felüli felmondására adnak lehetőséget. Ilyenek például a környezetvédelmi szabályok megsértése, a súlyos szerződésszegés, továbbá az az eset is, amikor a szolgáltató nem rendelkezik az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiállított minősítő okirattal.

A harmadik, amelyik a bizottság feladatkörébe tartozik, a hungarikumról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása. Ez egyrészt az, hogy a hungarikum tanúsító védjegy bejegyzése ezután ne mint védjegy, hanem mint ábrás védjegy kerüljön lajstromozásra. Ennek az volt az oka, hogy ezáltal a védjegy használatára jogosultak köre kiszélesíthető. Ha tanúsító védjegyként került volna bejegyzésre, akkor például maga a Hungarikum Bizottság nem lett volna jogosult a használatára, ami egy kicsit abszurd lett volna.

Emellett pedig az értéktárak egymáshoz való viszonyát is rendezi a törvény. Az értéktárak fogalma úgy került pontosításra, hogy a Magyar Értéktárba a kiemelkedő nemzeti értékek kerüljenek be, míg a települési és megyei értéktárakba, továbbá az ágazati értéktárakba pedig a nemzeti értékek. A hungarikumok pedig ezáltal a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek lesznek a következőkben.

Megszűnik ezután a törvény erejénél fogva a hungarikumnak minősülő kategória a jövőben, az uniós oltalommal rendelkező termékek a Magyar Értéktárba kerülnek be, a Hungarikumok Gyűjteményébe pedig csak a Hungarikum Bizottság döntése alapján kerülhet be bármi, a törvény erejénél fogva nem.

Ezek voltak az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tárgykörébe eső módosítások a törvényből, amelyeket - még egyszer mondom - a bizottság november 26-ai ülésén megtárgyalt, és a bizottsági jegyzőkönyv tanúsága szerint 20 igen szavazattal és 2 nem ellenében általános vitára és elfogadásra javasolt.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  54  Következő    Ülésnap adatai