Készült: 2021.06.12.22:03:00 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

330. ülésnap (2013.11.27.), 128. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:01


Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A 13., 17., 20. és 21. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni.

A 13. pontban benyújtott képviselői indítványunk, módosító javaslatunk - bár ahogy látom, ezzel sem az alkotmányügyi bizottság, sem az előterjesztő nem értett egyet - egy fontos javaslatra irányul, mégpedig arra, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében a kötelezett halála esetén ne megszűnjön a tartozás, hanem a hagyatékból érvényesítendő legyen. Sok esetben azok, akik nem fizetnek gyermektartásdíjat, nem azért teszik, mert nincs miből. Ebben az esetben egyébként, ha semmiféle hagyatéka nincs az illetőnek, akkor eleve nem is érvényesíthető, hiszen nincs miből. Viszont ha van, és esetleg lett volna miből fizetnie, de ezt nem tette meg, akkor az állam által megelőlegezett díjat bizony a hagyatékból érvényesítendővé kellene tenni. Egyébként ez a társadalom elvárása is. Tehát ha a közpénzből megelőlegezett összeg behajtható, akkor a kötelezett halála után ezt tegye meg az állam.

A 17. ajánlási pont - amely összefügg a 21. ajánlási ponttal - kapcsán többször és gyakorta vitába bonyolódunk a kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény - amelyet a Gyurcsány-korszak alatt fogadtak el 2006-ban - fenntarthatóságáról, illetve arról, hogy kell-e nekünk ilyen törvény. A kiemelt jelentőségű beruházások - illetve minden olyan beruházás, amit a kormány annak tekint - cím csalóka lehet, hiszen a kiemeltség a kormány általi ilyen körbe való besorolást jelenti. Tehát kell-e egyáltalán ez a törvény, de ha már ez a törvény megvan, akkor szabályozzunk minden eljárási kérdést ebben a törvényben. Jelen pillanatban a közigazgatási eljárásokról szóló törvényt kívánják módosítani, ami a kiemelt jelentőségű beruházások esetén a közlésre eltérő szabályokat enged. Ez lenne az egyik fele.

De továbbmegy a javaslat, és nemcsak hogy egy másik törvényben, a kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításáról szóló törvényben szabályozná ezeket a kivételes eljárásokat, hanem - és erre vonatkozik a 21. ajánlási pontban lévő módosító javaslat - ez a törvény, mármint a kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításáról szóló törvény tovább delegálja ezeknek a szabályoknak egy részét a közigazgatás szervezéséért felelős miniszterre, aki a tájékoztatás részletszabályait az adott hatóságok, szakhatóságok és a kormánymegbízott, illetve a kormánymegbízott és a kormány között meg tudja majd állapítani miniszteri rendeletben. Ez viszont egy dupla delegálás, az egyik törvény a másikra egy kivételt delegál, és onnan azt tovább egy miniszteri rendeletre; nem gondolom, hogy ez egy elegáns gesztus lenne. Ha már fenntartották a kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt, akkor legalább ezeket a passzusokat oda kellett volna beiktatni, mert az egy fokkal elegánsabb lenne.

A 20. ajánlási pontról is szeretnék szólni, ami egy fontos javaslat. Azt szeretnénk, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületei által rendelet alapján meghatározott és közigazgatási bírságokkal sújtott cselekmények esetében ne legyen magasabb ennek a bírságnak az összege, mint a szabálysértések esetében.

(13.10)

Jól tudjuk, hogy azért a szabálysértési kódex egy erősebb joganyag mindenképpen, hiszen az Országgyűlés alkotta, és általában a szabálysértési kihágások, a szabálysértések elkövetése azért a közigazgatási bírságnál súlyosabb esetet képvisel. Ennek ellenére a szabálysértéseknél ez 150 ezer forint, illetve elzárással büntethető esetekben 300 ezer forint, de alapesetben 150 ezer forint a felső határ. Most egy önkormányzat rendeletével e fölötti, 200 ezer forintos felső határt megállapítani szerintem nem indokolt, és erre teszek javaslatot, hogy itt is 150 ezer forint legyen, illetőleg jogi személyiséggel rendelkező, illetve nem rendelkező szervezetek esetében 2 millió forint helyett 1,5 millió forint lenne ez az összeghatár. Ez így is tízszeres szorzó a magánszemélyekhez képest, úgy gondoljuk, ez kellő visszatartó erővel bírhat, főleg úgy, hogy önkormányzati rendeleten alapulnak ezek a közigazgatási bírságok, tehát az arányokat nem lenne szabad eltéveszteni.

Sajnálom, hogy az előterjesztő ezzel nem értett egyet, bár részletes indokolást erre vonatkozóan én nem kaptam, illetőleg nehezen magyarázható - ahogy elmondtam -, hogy hogyan lehet valamit súlyosabban büntetni, mint egy szabálysértést, és miért hagyjuk, hogy az önkormányzatoknak ily mértékben túl nagyra nyissuk a kaput. Véleményem szerint a szabálysértések szankciórendszere is elég ebben az esetben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  128  Következő    Ülésnap adatai