Készült: 2020.10.02.01:40:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

140. ülésnap (2020.06.12.), 76. felszólalás
Felszólaló Ander Balázs (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:54


Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Sokszor ér minket a kritika a kormánypárti padsorokból, hogy nem adjuk meg azokat a forrásokat, amelyekkel azokat a módosító indítványokat, amelyekkel előállunk, finanszírozni lehetne. Nos, azért találtunk ilyet. Ha megnézzük a jövő évi költségvetést, akkor ott azt látjuk, hogy vasútfejlesztésre 183 milliárd forintot szánnak. Nézzük meg ennek az eloszlását! Ez a 183 milliárd forint úgy fog kinézni, hogy önök 51 milliárd forintot adnának a 7700 kilométernyi hazai vasúti szárnyvonalaknak, illetve törzsvonalaknak a felújítására, és egy 160 kilométernyi kicsiny részre pedig több mint 132 milliárd forintot áldoznának.

Ha ezt az aránytalanságot egymás mellé tesszük, az azt jelenti, hogy az előző tételnél kilométerenként 6 millió 600 ezer forint jutna felújításra, viszont az önök kedvence, a Budapest-Belgrád vasút hazai szakasza, ez az alig 160 kilométeres hazai szakasz 825 millió forinttal tételeződne kilométerenként, és ez csak a jövő évi költségvetés. Az a helyzet, hogy ennél önök sokkal többet terveztek be, hiszen egy éveken keresztül elhúzódó projektről lenne szó. Ez azt jelenti, hogy 125-szörös aránytalanságról van szó.

S ha önök azt mondják, hogy ezt azért kell fejleszteni  ugye, nem azért, mert Mészáros Lőrinc zsebét ez 300 milliárdos biznisszel fogja gyarapítani , mert a vasúti közlekedés milyen fontos, milyen környezetbarát  amivel egyébként egyet tudunk érteni , akkor föl kell tenni a kérdést, amit itt néhány héttel ezelőtt Mosóczi államtitkár úrtól megkérdeztem, hogy mik igazak azokból a sajtóhírekből, hogy gyakorlatilag ki akarják végezni a szárnyvonalak egy jelentős részét Magyarországon; négyszer kérdeztem rá fölszólalásomban, ártatlan ábrázattal azt válaszolta, hogy az önök számára a vasút nagyon fontos, és tulajdonképpen nem akarják ezt bántani. Nem, a fenét nem! Még egyszer: a jelen állás szerint kivégzik ezeket a szárnyvonalakat, ezt a háromtucatnyi szárnyvonalat, amiről szó van, ki fogják végezni azzal a menetrenddel, amit most vezettek be.

Nem tudjuk elfogadni azt, hogy mindenféle túlárazott projekt révén a Kínai Kommunista Párt  amelyik egyre szorosabb barátságot köt a Fidesszel  tulajdonképpen a helyi eliteket megvásárolva ilyen gigaberuházásokat lőcsöljön az országra, a saját befolyását növelve egyébként Magyarországon és Európában belül, olyanformán, hogy még Ugandában is feleennyi áron, feleekkora összegből építenek kilométerenként autópályát. Azzal szoktak érvelni, hogy azért ilyen drága ez a hazai vasútvonal, a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakasza, merthogy kétvágányú lesz. Azért jelzem, Ugandában sem egysávos autópályát építenek, mégis kijön feleakkora összegből, mint amit önök most elfüstölnének erre a projektre.

Lehetne egyébként, hogy ha valóban gazdasági érvekkel jönnének elő  semmiféle hatástanulmányt nem láttunk, semmiféle garanciavállalást nem láttunk az önök részéről, hiszen titkosították ezt a projektet , szóval, ha igazak lennének ezek az érvek, akkor támogatnák azt a módosító javaslatunkat is, amely például a nehéztehergépjármű-forgalmat kívánná vasútra terelni. Ehhez azonban az kellene, hogy azokat a lassújeleket, amelyek elárasztották a hazai vasutat, fölszámolják, és abból az irdatlan összegből, amit erre az egészre most el akarnak költeni, ennek a jelentős részét meg lehetne valósítani.

De nézzük csak, Tilki képviselőtársam itt a vidék fontosságáról beszélt, amivel maximálisan egyet tudunk érteni; a „Magyar falu” programról beszélt képviselőtársam, ami nagyon fontos. Csak az a helyzet, hogy mennyit szán erre a kormány? 90 milliárd forintot látunk ott. A Budapest-Belgrád vasút hazai szakaszára, arra a 160 kilométerre pedig több mint 132 milliárd forintot dobnának ki, csak a következő esztendőben. Hol van itt az arányosság!? Milyen prioritás ez!? Olyan, amivel mi itt a Jobbik padsoraiban nyilván nem tudunk egyetérteni. Az a helyzet, hogy szeretnénk, ha a „Magyar falu” programra szánt összegeket jelentősen megnövelnék, ugyanis mi azt mondjuk, hogy a 24. óra végén járunk.

S amikor itt mi ezekről a dolgokról beszélünk, hogy milyen állapotban van a magyar vidék, akkor lehet, hogy megkapjuk azt, hogy kongatjuk a vészharangot, csak az a helyzet, lehet, nem a vészharangot kongatjuk, hanem a lélekharangot, tisztelt képviselőtársaim.

S hogy lesze ennek a magyar vidéknek, annak a sötétségnek, ami ráborult a magyar vidékre, valamikor hajnala, azért az erősen kérdéses. Most már nem is aprófalu-szindrómáról beszélhetünk, hanem egészen egyszerűen azt kell mondjam, hogy agonizálójárás-szindrómáról, hiszen nem egy-egy települést érint az a problémahalmaz, az a komplex és összetett gond és baj, ami ott megfigyelhető, hanem komplex, egész járásokat. A fiatalok elvándorolnak, elöregszenek; most már nem településekről van szó, hanem egész járásokról. Szociokulturális lepusztulás, gettósodás az, ami ott megfigyelhető. A gazdasági hanyatlás kézzelfogható, tapintható, és az a roncstársadalmi létbe való süppedés, amire majd mindjárt hozok föl kézzelfogható, konkrét adatokat, az napnál világosabban mutatja, hogy óriási problémák vannak, képviselőtársaim. A lakosságmegtartó erő brutálisan alacsony, a béka hátsója alá zuhant bizonyos járásokban.

(13.40)

Hadd utaljak akkor arra a választókerületre, ahonnét érkezem: Dél-Somogy, Somogy megye 2. számú választókerület. Ennek zömét három járás alkotja: a Barcsi, a Nagyatádi és a Csurgói. Tíz évvel ezelőtt, amikor önök átvették a kormányrudat, 67 ezer ember lakott ebben a három járásban, most 60 ezer. 10 százalékos a népességcsökkenés, ez nagyobb, képviselőtársaim, mint az a népességveszteség, amit Magyarország a második világháborúban arányait tekintve elszenvedett, az 7 százalékos volt. Ez itt Dél-Somogyban 10 százalékos. 2018-ban 592 születés volt ebben a három járásban, a halálozások száma ezzel ellentétben 1064. Van olyan járás ezen belül, a Csurgói, ahol 133 gyermek látta meg a napvilágot 2018-ban, és 294-en haltak meg. Tehát a halálozások száma több mint duplája a születéseknek, és az elmúlt tíz évet tükrözik azok a számok, amelyekről itt most beszéltem.

Úgyhogy, képviselőtársaim, higgyék el, fogadják el, hogy óriási bajok vannak, és nem véletlen az, hogy szeretnénk azt látni ebben a költségvetésben, hogy sokkal nagyobb figyelmet szentelnek ezeknek a kérdéseknek. Tehát arra, hogy ezt az iszonyatos lepusztulást, ezt a demográfiai lejtőn való száguldást valahogyan meg lehete állítani, megint csak azt kell mondjam, hogy erős kérdőjelek fűződnek ehhez, és ha ilyen számokat látunk majd a költségvetésben, akkor az a helyzet, hogy ez nem fog megtörténni.

62 település alkotja ezt a három járást. A 62 településből 50 egyébként az önök rendelete értelmében jelentős munkanélküliségtől sújtott településnek minősül, 47 pedig társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település lenne a kormányrendelet alapján is, csak az a helyzet, hogy az ott élő emberek ezt nem nagyon érzékelik.

A következő, ami ezt alátámasztja, az az, hogy mennyire becsülik önök, mondjuk, a bennszülötteket, mert sok esetben azt látjuk, hogy a nagybirtok idegen, külföldi, a cselédsors azonban magyar. Egy jó példát mondanék lakóhelyemről, Barcsról és környékéről. Az annak idején kárpótlásban nem volt és természetvédelmi oltalomra kiszemelt területek ügyéről van szó, amit most be fognak fejezni, pontot tesznek ennek a történetnek a végére, felszámolják az osztatlan közös birtokokat.

Az a helyzet, hogy az az ezer, mondhatom úgy, hogy károsult barcsi és Barcs környéki ember ott a környező településeken lehet, hogy semmit nem fog kapni ezért a földért, ami az övék, azért az 1600 hektárnyi erdőterületért, ami most állami tulajdonba fog kerülni, viszont volt olyan nagybirtokos  most kapaszkodjanak meg, kormánypárti képviselőtársaim! , aki a magyar államtól 810 ezer forintot kapott aranykoronánként, hektáronként hárommillió forintot, amikor őt vásárolták ki az osztatlan közösből. Tehát ennyi az idegen nagybirtokosnak a fizetsége az önök részéről, és meglátjuk, hogy mennyit kapnak az ott élő, a Dél-Somogyban élő kisemberek, a korán kelő és keményen dolgozó kisemberek. Nagyon szeretném, ha támogatnák egyébként azt a módosító javaslatot, amely azt célozza, hogy végre megkapják az őket megillető kárpótlást, ami 25-30 éve húzódik. Kíváncsi vagyok, hogy támogatják-e.

Képviselőtársaim! Nagyon fontos lenne egyébként az integrációra és a pedagógusokra mint a legfontosabb szereplőire ennek a területnek odafigyelni. 1 százalékkal nő a személyi jellegű kiadások aránya a Klebelsberg Központnál. Tessék megnézni akkor, hogy jövőre mit terveztek be! Mi azt mondjuk, hogy versenyképes Magyarországot csak versenyképes tanári bérekkel lehetne építeni. Ha nem akarjuk azt, hogy ez az ország a termelési láncok alján rekedve alacsony hozzáadott értéket produkáljon, és egyfajta gyarmat legyen  mert gyarmati helyzetbe kerültünk, nem most egyébként, nem csak az önök sara, nem az elmúlt tíz év sara ez az egész , azt hiszem, akkor erre sokkal jobban oda kellene figyelniük.

Új klebelsbergi modellt kellene építeni Magyarországon, és megfogadni azt a szentenciát, amit a ’20-as években vallottak, akikre egyébként önök annyit szoktak hivatkozni, hogy az oktatási tárca legyen az új honvédelmi tárca Magyarországon, mert ennek az országnak, ennek a nemzetnek más lehetősége nincs.

Meg kell nézni, hogy milyen a pedagóguskorfa: végzetesen elöregedett. A pedagógustársadalom 50 százaléka 50 év feletti, és az önök kormányzása alatt a 30 év alatti pedagógusok aránya 15 százalékról 6 százalékra zuhant. Kérdezem: ki fog így integrálni, ki fog így felzárkóztatni, hiszen ennek a felzárkóztatásnak a legfontosabb terepe az iskola lenne.

És az is egy nagy szégyen, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök az olyan programokra, mint például a „Biztos kezdet gyerekházak” program, a tanodaprogram vagy éppen az iskolai szociális segítő tevékenység támogatása, összesen 9 milliárd forintot tábláztak be a következő évi költségvetésbe, tehát másfél kilométernyi vasúti szakasz ára a Budapest-Belgrád vasútból. Mi azt mondjuk, hogy ezt a tételt jelentősen meg kellene növelni azért, hogy az elkövetkezendő évtizedek társadalmi köznyugalma biztosítva legyen Magyarországon, ugyanis hitünk szerint a társadalmi integráció ennek a nemzetnek az egyik legfontosabb XXI. századi sorskérdése. Jó lenne, ha erre odafigyelnének. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  76  Következő    Ülésnap adatai