Készült: 2020.10.02.01:09:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

134. ülésnap (2020.06.03.), 18. felszólalás
Felszólaló Ander Balázs (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:08


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-járvány keltette új helyzet előtt a fideszes propaganda-úthenger saját korrupciós ügyeinek szőnyeg alá seprése céljából nagyon sokszor hivatkozott az európai civilizációt és társadalmakat valóban fundamentumában veszélyeztető tömeges bevándorlásra, sokan pedig elfogadták ezt a konszenzust, mondván, a kormány ugyan lop, de legalább megvédi őket. Önök nagyon sokszor riogatják a tényleg Európa testébe, tradicionális szövetrendszerébe ékelődő, bűnözéstől fertőzött külföldi no-go zónákkal a magyar polgárokat. Emlékezetes, hogy Lázár János még az amúgy teljesen rendben lévő osztrák fővárosba is elzarándokolt, csak hogy retteghessen, álretteghessen egy jót. Mindez többnyire azt a célt szolgálja, hogy két szotyizgatós meccslátogatás között a Voldemortok meg a Simonkák fémjelezte börtönválogatott még pályán lévő tagjai szépen el tudják terelni az emberek figyelmét arról, amit művelnek. Szóval, külföldi no-go-zónáznak, közben pedig Budapest belvárosában egy szociopata brutális kegyetlenséggel lemészárol két fiatalt, akik megpróbálták megvédeni a gyilkos horda által inzultált lányokat.

De önök nem beszélnek azokról a roncstársadalmi létbe zuhant, egykor virágzó, mostanra viszont magára hagyott magyar peremvidékekről, ahol különösen jól látszik, hogy a máig tartó neoliberális sokkterápia mennyire hazavágta a magyar társadalmat és gazdaságot, hihetetlenül elmélyítve a szociokulturális nyomor bugyrait, és erősítve a társadalmi feszültségek növekedését, valamint a bűnözői szubkultúrát. Azokról a hazai no-go zónákról beszélek, ahova valamilyen rejtélyes oknál fogva nem mer bemenni a mentős; ahova lassan már lasszóval sem lehet pedagógust fogni; ahol a falu közepén álló házában egy drogos bűnöző véglény  engedtessék meg, én ezt másnak nem tudom egyébként nevezni  bestiális kegyetlenséggel verhet agyon egy idős néprajzkutató hölgyet annak három aranygyűrűjéért; ahonnan menekül, aki csak tud, akár az élete munkájával felépített házát is olcsón eladva, csak hogy civilizált vidékre költözhessen.

Tehát talán joggal kérdezi sok-sok nyugalomra és biztonságra vágyó polgár, hogy miért nem lett rend tíz év után sem  sokszorosan letelt a két hét , és váre még szebb jövő ezekre a menthetetlenül süllyedő vidékekre. A bajok gyökerei igen mélyre nyúlnak, és a legfrissebb eset talán arra sarkallja önöket a kormányoldalon, hogy úgy érezzék, hogy most látványos intézkedésekre van szükség, és talán ennek egyik eleméül szánják az iskolaőrség felállítását is. Én magam soha nem tartoztam és nem is fogok tartozni azok közé, akik minden devianciának okát az államban és a társadalomban látják csak és kizárólag. Igenis hiszek az egyén és a család felelősségében is. És mivel nem egy mélytengeri burokban vagy egy fallal kerített luxuslakóparkban élek, ezért tudom, hogy vannak olyan, egész közösségek életét megkeserítő, generációk óta masszívan a bűnözésre szocializálódott famíliák, amelyeknek tagjai csakis az agressziót istenítik; akik semmi másból nem értenek, csak a nyers erőből; akikben ott él az átkozott börtönromantika; akiknek a tanár és az iskola jobb esetben csak valami fölösleges, haszontalan dolog, rosszabb esetben pedig maga az ellenség, de semmiképpen nem az egyetlen esélyként tételeződő kitörési lehetőség, a gyengébbekre pedig csak prédaként tekintenek.

De ha azt gondolják, hogy ezzel a tüneti kezeléssel, ezzel a kényszermegoldással megoldották a problémát, akkor nagyon tévednek. Ugyanis nagyon sokan vannak olyanok is, akik minden elborzasztó körülményük ellenére várják a segítő kezet; akik csak egy jó szóra vágynak; akik pozitív, követendő példára várnak. Menjen az iskolaőr, ha az iskola igényli és a helyzet valóban megköveteli a jelenlétüket. De nagyon örülnénk annak is, ha százával állítanák hadrendbe az erkölcsileg és anyagilag megbecsült, teljes állásban foglalkoztatott iskolai szociális munkásokat, szociálpedagógusokat és iskolapszichológusokat, az erkölcsileg és anyagilag megbecsült tanárok megsegítésének céljából, akikre a családok felbomlásának idején, a meggyengülő társadalmi eresztékek korában egyre nagyobb szükség lenne ahhoz, hogy normakövető polgárokat nevelhessenek az iskolák. Évről évre kértük, hogy a költségvetésben nagyobb gondot fordítsanak erre; évről évre kértük azt is, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházakra vagy a tanodákra jobban figyeljenek oda, önök pedig évről évre lesöpörték ezeket a javaslatokat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Nemsokára bebizonyíthatják, hogy mennyire gondolják komolyan, hogy probléma van. Várom a válaszát. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai