Készült: 2020.02.20.03:34:26 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 288 2018.07.03. 9:45  285-324

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tekintettel a késői órára és tekintettel arra, hogy az expozéból is kiderült, hogy a kormány teljeskörűen, a nemzetközi gyakorlatot és sztenderdeket is alapul véve, a már alkalmazott és az alkalmazás során feltárt anomáliákra válaszul alkotta meg mind a gyülekezési, mind pedig a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatot, így nem ismételném meg sem az expozéban, sem pedig a törvények általános és részletes indoklásában felhozott részletes pontokat. Bár felhívom tisztelt figyelmüket, hogy különösen a gyülekezési jogról szóló törvény általános és részletes indoklása kellő tájékozódási pontot és kellő alapot ad a törvényjavaslat megfelelő értelmezéséhez, eloszlatva jó néhány kétséget.Mindkét előttünk fekvő jogszabályjavaslat alapjogot érint. Az egyik az elsőgenerációs politikai jogok közül a gyülekezési jog, amelyről államtitkár úr nemcsak széles körű, hanem nagyon alapos jogtörténeti elővetítést is adott, így nagyon fontos, hogy rendszerváltáskori és az azóta eltelt időben bevezetett és bevett gyakorlatban megtapasztaltak alapján ennek a jognak a továbbvitelét és ennek a jognak a sérülékenységét, érzékenységét, ugyanakkor dinamizmusát figyelembe véve kellő körültekintésű szabályozás készüljön.

A másik nagyon fontos és szintén érzékeny kérdés a magánélet védelméről szóló törvény. Ahogyan az expozéban is és a törvény indoklásában is elhangzott, a megváltozott online és virtuális felületeken, valamint a közélet és a magánélet színtereinek alkalmankénti összemosódásából fakadó viták és a korábbi szabályozástól eltérő joggyakorlatok kialakulása miatt szükséges az Alaptörvény hetedik módosítását követő alaptörvényi védelem melletti szabályozása. Ahogy államtitkár úr is említette, erre azért utalnék, minden személyt megillet a magánélethez, az otthon biztonságához és nyugalmához való jog. A törvényjavaslatok  mindkettő egyébként egyértelműen fogalmaz  a magánélet védelmének garantálásával az otthon nyugalmának adnak védelmet a zaklatással szemben és más szabadságának gyakorlása nem járhat más jogainak sérelmével.

Négy dologra hívnám fel a figyelmet. Mindkét törvényjavaslat komplex és összetett kérdést érint, ezért érzékeny. Az előbb már hivatkozott gyülekezési jog mint elsőgenerációs politikai jog az egyik legérzékenyebb és az eddigi jogszabályi gyakorlat és az eddigi jogszabályi előírások a két jog konkurálását, illetve kollízióját nem oldották fel. Jelen előttünk fekvő törvényjavaslatok erre tesznek megoldási javaslatokat és erre tesznek kísérletet.

A második ok, ami miatt előttünk van ez a két törvényjavaslat, ez egyértelműen az Alkotmánybíróság többszöri felszólalása és többszöri felhívása arra vonatkozóan, hogy akár mulasztásban, akár pedig a jogszabályalkotás egyes kérdéseiben fennálló kötelezettsége van a kormánynak.

A harmadik, ami miatt fontos, hogy előttünk áll ez a két törvényjavaslat, hogy egy olyan, most már 30 éves, gyakorlatilag töretlen joggyakorlatnak a tapasztalatait tudja beépíteni mind a jogalkalmazói, mind pedig a joggyakorlói oldaláról, amely fontos ahhoz, hogy korrekt és kiszámítható szabályozás készüljön. Az alkalmazás és az eddigi joggyakorlat alapján pontosít, a tapasztalatok alapján az anomáliák feloldására törekszik, és olyan szövegezéssel alkotja meg mindezt, hogy mind az alkalmazók, akár hatóságok, akár bíróságok, mind pedig a joggyakorlást, a gyülekezési jogot gyakorolni kívánó állampolgárok számára egyértelműsíti a helyzetet.

A negyedik nagyon fontos dolog azoknak az európai mintáknak, gyakorlatoknak és európai nemzetközi jogi sztenderdeknek, mintaszabályoknak a figyelembevétele, amelyeknek a széles körű és körültekintő elemzése után került elénk ez a két törvényjavaslat. Együttesen tárgyaljuk, hiszen ahogy államtitkár úr is utalt rá, a két alapjogot érintő gyökere annyira fontos a két előttünk fekvő jogszabálynak  azon túl is, hogy az Alaptörvény hetedik módosításából fakadó kötelezettségünk , hogy a két jog nem ütköztetése, hanem párhuzamos kezelése kifejezetten kívánatos a jogalkotó részéről.

Szükség van a két jogszabály megalkotására, hiszen az előbb már hivatkozott, megemlített környezet és az átalakuló politikai érdekek és értékek mentén, a társadalom megítélése alapján a kialakult joggyakorlat és jogalkalmazás tekintetében egyértelmű szabályokra van szükség. Az Alkotmánybíróság felhívása megint csak egyértelmű, és még egyszer hivatkozva ismételném meg: a szabadság gyakorlása nem valósulhat meg mások szabadságának sérelmére akár a gyülekezési jogról, akár pedig a magánélet védelméről beszélünk. A gyülekezési jog rendszerváltáskori alapjai mentén egy korszerű, haladó és egyébként már a gyakorlatra épülő jogszabály fekszik előttünk mindkét alapjog tekintetében. A téma összetettsége, jogi, politikai érzékenysége azonban jól látható, ezért az ehhez szükséges alapos nemzetközi és hazai kitekintés és előzetes vizsgálat megtörtént.

Néhány dologra még szeretnék kitérni, anélkül, hogy a törvény indoklásán végigmennénk, bár megéri elolvasni  még egyszer mondom  aprólékosan a részletes indoklást is, néhány dolgot garantál, és néhány dolgot olyan módon tisztáz, ami egyértelműsíti a jogalkalmazók és a joggyakorlók helyzetét. A gyülekezési jognak az úgynevezett részjogosultságait is szabályozza: a részvétel jogát, a gyűlések szervezését, a létszámkérdéseket, egyértelműsíti azokat a tartalmi és egyéb olyan kritériumokat, amelyek a gyülekezési jog által védett magatartásoktól megkülönböztethetőek. A javaslat tárgyi hatálya alá tartozó összejövetelek fogalmi elemeit tisztázza, a gyűlés szervezési folyamatát, szervezőjét nevesíti és tételesen megnevezi, a szervező felelősségéről rendelkezik, a szervezést a gyűlés vezetésétől megkülönbözteti.

(22.00)

Tehát a jogalkalmazás számára olyan egyértelmű, nevesített szabályozást ír elő, amely segíti, az elmúlt 30 esztendőben már jó néhányan tapasztaltunk, és emlékezhetünk vitás kérdésekre hasonló esetekben. Szabályozza a gyűlés résztvevőinek a kötelességeit, a békés gyülekezők gyülekezési jogának védelmét, a gyűlés biztonságának és a gyűlés biztonságának a kritériumait, akár csak a rendőri bejelentés vagy a rendőri biztosítás kérdését vagy a fegyverrel, vagy felfegyverkezve való megjelenésnek a fogalmát, a békés gyülekezés védelme érdekében pontosítja a bejelentés kötelező elemeit, az eljárási szabályokat, az alapjog gyakorlójának védelmét, a harmadik személyek behatásai elleni védelmet, és a védelem elleni kitettséget, tartalmazza a feloszlás és a feloszlatás, szervezői feloszlatás és rendőri feloszlatás eseteit, ami a korábbi gyakorlat szerint  ahogy az államtitkár úr is hivatkozta  sokkal nehezebb és problematikusabb volt a jogértelmezők számára.

Így hát az előttünk fekvő két törvényjavaslat olyan, a joggyakorlatra épülő, fontos és az Alaptörvényből fakadó alapjogoknak a szabályozását tette elénk, amelyekkel olyan szabályozás kerülhet elfogadásra, amely választ adhat a rendszerváltás óta eltelt időben megtartott gyűlések tapasztalatai alapján felmerülő kérdésekre, és így egy európai szinten is kimagasló és modern gyülekezési törvény kerülhet megalkotásra. Hangsúlyozandó, hogy a javaslat kiemelten tekintettel van a nemzetközi emberi jogi egyezményekre, az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára, nemzetközi összehasonlító elemzés eredményeire, valamint a Velencei Bizottság ajánlásaira, ez utóbbi esetében általában véve a gyülekezési jog szabályozására vonatkozó általános elvekre is.

Ennek a jogszabálynak, illetve e két előttünk fekvő jogszabálynak az elfogadásával nemcsak az Alaptörvény módosításával magunkra vállalt kötelezettségünknek, hanem demokratikus jogállamunk továbbfejlődésének a megalapozását, illetve továbbvitelét tudjuk megtenni, ezért kérem a tisztelt Házat, támogassa a kormány előttünk fekvő két javaslatát, a gyülekezési jogról, illetve a magánélet védelméről szóló törvényt. A Fidesz-frakció részéről az előttünk fekvő két javaslatot támogatni fogjuk. Köszönöm szépen a türelmet és a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 140 2018.07.17. 8:46  139-172

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő, a büntető törvénykönyv módosítására irányuló javaslat két pontot tartalmaz. Hadd kezdjem azzal, hogy a törvényjavaslat új tényállási elem bevezetését javasolja, mégpedig egy sajnálatos esemény kapcsán, ez nem más, mint az olaszországi veronai busztragédia, tehát a 2017. január 20-án balesetet szenvedett, többségében egyébként diákokat és tanárokat szállító busz okán született meg. Nyilván azóta már több, a kormányzat részéről megszületett intézkedés szigorítja és határozza meg a személyszállítást, és a diákoknak iskolai kirándulásokat szervezők és abban közreműködők, személyszállítást végzők engedélykéréseit és az engedélyek beszerzését, valamint a fokozott biztonságot a gyermekek és egyébként a személyszállítások szabályozásánál. Ugyanakkor 2017. január 20-a óta, bár a kormány, ahogy említettem, már 2018. január 1-jei hatállyal szigorította a buszos kirándulásokra vonatkozó szabályokat, mind a gépjárművek korát, mind pedig a vezetéssel töltött órák és napszakok számát, maga az intézményfenntartó Klebelsberg Központ is szabályozza az iskolák számára a buszos osztálykirándulások szervezésének szabályait gyermekeink és a diákok biztonsága érdekében, ennek ellenére vagy talán inkább emellett a folyó nyomozati eljárások és a folyó eljárások során kiderülnek olyan körülmények, amelyek okkal alapozzák meg azt, hogy az ilyen esetek megelőzésére a jogalkotó a büntető törvény szigorával hívja fel a figyelmet, hogy mintegy ultima ratio jelleggel a büntető törvénykönyv elrettentő hatását jelenítse meg. Éppen ezért javaslatom szerint a büntető törvénykönyv kiegészülne egy új tényállással  jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetése , és ezt a magatartást súlyosan büntetni rendeli. Ennek oka az előbb említett: elsősorban a veronai tragédiából származó következmények későbbiekben előforduló megelőzése, illetve hasonló problémák megelőzése.

Tudjuk azt, hogy a közúti közlekedés veszélyes üzem, tudjuk azt, hogy a közúti gépjárművek vezetése fokozott kockázattal jár, de talán gyermekeink biztonsága érdekében  és ahogy a tényállásban is kitérek rá, nemcsak a gyermekekről, hanem idős vagy beteg személyek szállításáról is szó van  különös biztonságot kell érezzünk akkor, amikor családtagjainkat, hozzátartozóinkat szervezett vagy más módon történő szállításra szolgáló közúti járművekkel engedjük útnak.

Így hát azt gondolom, hogy a szabályozás arra hívja fel a figyelmet, hogy aki egyébként szabálytalanul és jogellenesen alakít át járművet  ezt a tegnapi napon is hallottuk, a köznyelv talán a sufnituning kifejezéssel tudná érzékeltetni , az is már olyan magatartás, amely jogellenes, és ennek a szankciója fontos, hogy ott legyen a köztudatban mind azok számára, akik elvégzik a jogtalan vagy nem megfelelő átalakítást, mind azok számára, akik ilyen gépjárművel közúti forgalomba mennek. Nyilván ez a törvényjavaslat, ez a Btk.-szakasz azt rendeli büntetni súlyosabban, aki magát az így átalakított gépjárművet vezeti, hiszen a gépjárművezető felelősségét más közúti jogszabályok is meghatározzák és körülírják. Ennek okán a javaslat ennek figyelembevételével tesz javaslatot a jogellenesen átalakított, személyszállítást végző jármű vezetésének a büntetésére, illetve az ebből fakadó következmények viselésére.

Maga a gépjárművek fogalomba helyezése, illetve maga a gépjárművek műszaki vizsgáztatása külön eljárás szerint zajlik, ez is egy szabályos dolog.

(14.50)

Ez a tényállás arra is fel tudja hívni a figyelmet, hogy a vizsgáztatás utáni következmények miatt magát a műszaki vizsgáztatást, illetve az engedélyezés során az engedélyezőt is fokozott figyelemmel kell hogy kísérjék, és ennek a következményeire fel kell hogy hívjuk a figyelmet.

Ez a büntető törvénykönyvi paragrafus tehát arról szól, és az a jogalkotói szándék mögötte, hogy a tavalyihoz hasonló, tragikus kimenetelű és emberi hibából fakadó, sőt vétkes hibából fakadó, gépjármű-átalakításból eredő ilyen súlyos tragédia ne következhessen be, vagy ennek a lehetőségét a szabályozás eszközével csökkentsük. Tehát ennek a jogszabályi helynek a beemelése és ennek az új tényállásnak a megfogalmazása arról szól, hogy a későbbiekben a veronaihoz hasonló súlyos tragédia ne vagy csak korlátozottan, illetve ne is korlátozottan, egyáltalán ne tudjon megvalósulni, bárki, aki jogellenesen átalakított, személyszállításra alkalmas gépjárművet vezet, az nézzen szembe a büntetőjog szigorával, amikor a gépjárművel közútra megy és azt vezeti. Ez a törvényjavaslat első része.

A második rész pedig a zaklatás tényállási elemének a kiegészítése. Talán csak néhány mondatban hívnám fel arra a figyelmet, bár az elején nem változik a zaklatás Btk. szerinti 222. alaptényállása, tehát sem az elkövetési magatartásra, sem az elkövetés módjára, sem tárgyára tekintettel nem változik, annyi történik az itt szereplő javaslat szerint, hogy a súlyosító esetek körébe bekerül egy, a hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben elkövetési mód. Ez azért fontos, tegnap a Törvényalkotási bizottság vitáján  nyilván még itt is szóba fog kerülni  ennek a nyelvtani, szemantikai értelmezésébe kezdtünk. Itt felhívnám arra a figyelmet, hogy maga a zaklatás alaptényállása használ egy, a magyar nyelv általános szabályai szerint a köznapi értelemben használt kifejezést is. Ez a kifejezés, amit itt a megfogalmazásnál használunk, arra utal, hogy maga az országgyűlési képviselő…  bár felhívnám szíves figyelmüket képviselőtársaimnak arra, hogy hivatalos személyről szól a tényállás, a hivatalos személy tekintetében pedig nem elsősorban az országgyűlési képviselők, hanem sok más, közfeladatot közérdekből ellátó személy védelme és a súlyosabb zaklatás előli védelme a célja ennek a jogszabálynak. Ebben a pillanatban, amikor hivatalos személyről beszélünk, és a büntető törvénykönyv általános rendelkezésének a segítségül hívásával a hivatalos személynek a kategorizálását és taxálását elővesszük, akkor, ha a közszférában dolgozók számát tekintjük, minimálisan százezer embernek az érdekében tud alkalmazhatóvá válni ez a jogszabály, amennyiben ezt a tisztelt Ház elfogadja.

Talán fontos az, hogy a hivatalos személy közfeladat-ellátása közben történő erőszakos magatartásnak a büntetőjogi szankciója benne van a büntető törvénykönyvben. Ez egy olyan típusú védelmet jelenthet, amely a hivatalos személynek a hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben történő zaklatására irányul. Azt gondolom, hogy egyértelmű. Nyilvánvaló, hogy az ember nem szűnik meg munkaidőn kívül annak a hivatásnak a gyakorlójává válni, de hogyha valaki a döntésével, munkájával kapcsolatos véleményét, illetve a zaklatás tényállása szerinti magatartást elköveti, vagy a magatartás szerint cselekszik, annak a véleménynyilvánítással összefüggésben van hivatott rendje.

A rendkívülit, a rendestől eltérőt vagy azt a magatartásformát rendeli a hivatalos személyek esetében büntetni ez a törvényjavaslat, amely már a magánélet védelméről szóló, egyébként szintén a Ház előtt lévő törvénnyel összhangban, az Alaptörvény módosításának a kiegészítésére szolgál.

Kérem a tisztelt Házat a javaslat megvitatására és az imént említett szempontok mentén annak elfogadására. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
19 172 2018.07.17. 7:35  139-172

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy válaszul, merthogy szóljon a vita arról, ami a törvényjavaslatban van, itt a zaklatás során mind a köznyelvi értelmezés, mind a bulvárértelmezés, mind mindenféle értelmezés előfordul, csak a hűség és a szavatosság kedvéért felolvasnám, bár Zsigmond Barna képviselőtársam megtette, hogy a zaklatás alaptényállását felolvasta, de ez tényleg összetett és tényleg másként is értelmezendő, illetve összességében értelmezendő norma. Én különösen felhívtam a figyelmet az előterjesztői expozéban arra, hogy nem változik az alaptényállás és az alaptényálláshoz fűződő rendszer, dogmatikai rendszer, ezért ajánlom a figyelmükbe legalább önöknek, akik ebben a vitában részt vettek. Tehát a büntető törvénykönyv hatályos szabályozása szerint zaklatás: az, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen, tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évre büntetendő. A második bekezdése: ha félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be. Azt gondolom, és innentől már az a szakasz jön, aminek egy súlyosabban minősülő esete a hivatalos személyek elleni zaklatás szigorú büntetési tétele.

Nem is szeretnék most itt részletesen beszélni erről, mert mondom, a köznyelvi és már-már a bulvárértelmezésbe menő zaklatási elemeket hoztuk ide, tehát nyilván érdemes átgondolni értelmes vitában azt, hogy zaklatásnak tekintünke olyan megnyilvánulásokat, amelyeket  Tordai képviselőtársamnak mondom  egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadsága jogcím alatt akár a gyülekezési jog, akár pedig a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályozás rendez. Álságos és  hogy mondjam  szándékos félrevezetése ennek az egyébként büntetőjogi normának a magyarázatánál, nyilván megértem önöket, a politikai haszon szerzése ebben az önök számára nehéz helyzetben bármilyen kommunikációs eszközt megenged, de ha jól emlékszem, képviselőtársaim, és ezt talán valamennyi hozzászólónak mondom, sem az előterjesztői expozé, sem pedig a kormánypártok vezérszónoki körében nem szerepelt az, hogy a veronai áldozatok emlékét mementóként vagy apropóként használnánk ehhez a jogszabály-módosításhoz. Sőt, államtitkár úr egyértelműen azt mondta, hogy a szakértői vizsgálatok most bizonyították be egyértelműen, hogy a  tegnap is így fogalmaztam  sufnituninggal odarakott plusztartály okozta azt a fajta méretű tragédiát, ami megelőzhető lett volna azzal, ha az ellenőrzések során  mert itt még a Btk.-s tényállást megelőző ellenőrzési folyamatról, az egyéb közlekedési tárgyú törvények alkalmazásáról nem beszélünk, érdemes lett volna, hogy miért ilyen szűkszavú, és miért így fogalmaz a törvényjavaslat.

Azt gondolom, egy percig sem mondtuk, és nem is így gondoljuk, viszont megelőzés szempontjából, a prevenció szempontjából nagyon fontos az, hogy ilyen módon ne tudjon útnak indulni egy ellenőrzés során, vagy ne tudjon átmenni a rostán egy olyan gépjármű, amely a közúti forgalomban gyerekeket, betegeket, időseket szállít.

Én azzal mind munkajogilag, mind pedig egyéb felelősségtanilag vitatkoznék, szerintem aki személyszállításra jogosítványt szerez, és akik személyszállításra munkát vállalnak, azokra fokozott foglalkozási szabályok érvényesek a munkáltatásuk során. Azt állítani, hogy ha dupla annyit tankol egy iksz befogadó képességű tartályba  azt azért nyilvánvalóan tudja, hogy ott nem a normál műszaki felszereltség mellett megy. Nem bántva és nem kifordítva, amit Varga-Damm Andrea képviselőtársam mondott, de azért nyilván itt is árnyaltabb a kérdés, mintsem azt mondjuk, hogy beül a buszba, és nem tudja, hogy át van alakítva, aki foglalkozás körében, és valóban így van, tehát van olyan tényállás, amely ezt a kérdést részben rendezi, de nem rendezi egészében és teljesen. Ezért tettem azt a javaslatot, hogy ilyen módon ez kerüljön a büntető törvény szankciójával a prevenció körébe, tehát lépjünk közbe a büntetőjog erejével és a büntető szankció eszközével is.

Amit Gurmai Zita képviselőtársam mondott, arra csak annyit reagálnék, hogy ha komolyan gondolta volna, amit a vitában egy percig is hozzáfűzött bármelyik törvényjavaslathoz, akkor végigülte volna a vitát, és meghallgatja az esetlegesen a kérdéseire vagy a vádjaira vagy a szónoki és leginkább a sajtónak szóló előadására a válaszokat. Azt gondolom, az ő hozzászólásába nem is kívánok mélyebben belemenni, de azt gondolom, nem az előterjesztő, nem a kormány és nem a parlamenti képviselők, hanem az ügy megérdemelte volna, hogy végigülje a vitát.

Azt gondolom, megint csak oda kell visszajutnunk, és mivel itt képviselőtársaim a vita során néhány esetben már hozzászóltak, Arató Gergely képviselőtársamnak és Tordai Bence képviselőtársamnak mondom, hogy itt nem annyira a félelemről van szó, bocsánatot kérek. De ha már fórumok, akkor a mi fórumaink nyilvánosak voltak, látogathatók voltak, meghirdetettek voltak, és válaszoltunk a kérdésekre. Ellenkező esetben azt tapasztaltuk, hogy a DK fórumainak a közelébe nem engedték az ott élőket, és egyébként pedig nem kérdezhettek… (Arató Gergely: Hol tapasztalt ilyet?) Mondom a helyet és az időpontot (Zaj.  Az elnök csenget.) egy másik tárgyban, képviselő úr, de több helyütt is. De azt gondolom, hogy nem is érdemes a vitát idáig vinni.

Arra kérem a tisztelt Házat, hogy a jogalkotói szándékot abból a célból és abból a megfontolásból a törvény elfogadásával támogassák, hogy egyrészt az első szakasz egy új büntetőjogi tényállás bevezetésével meg tud előzni olyan és hasonló szörnyű tragédiákat a büntetőjog szigorának kilátásba helyezésével, mint a veronai busztragédia. A másik esetben pedig arról van szó, hogy az Alaptörvény módosításával az Alaptörvény 6. cikkelyére hivatkozva és a magánélet védelméről szóló törvénynek megfelelően a hivatalos személyeknek a zaklatását érintő védelmet kiterjeszti a javaslat.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót, a vitában való konstruktivitást és a vitában való részvételt pedig képviselőtársaimnak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 192 2018.10.30. 7:03  189-212

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/2939. számú törvényjavaslat a jogalkotásról szóló 2010-es törvény módosításáról szól.Államtitkár úr az előbb elmondott expozéjában részletes elmondta a jogalkotási célt, a módosítási célokat, illetve azt a kétpillérű javaslatot, amely előttünk részleteiben fekszik.

(19.40)

Az első és fontos kiemelendő az államtitkár úr által elmondott részletes módosítási szándék mellett az, hogy most egy olyan törvényjavaslat fekszik a tisztelt Ház előtt, amely egy 2010-ben meghozott, akkor már az új jogszabályi és megváltozott életkörülményekhez igazodó jogalkotási rendszert határozta meg, nyilván a jogalkotási munkát segítendő és leginkább a jogalkalmazási munkát segítendő módosításokra kerül sor ebben a törvényjavaslatban.

Az egyik ilyen érdemi változás és módosítási javaslat az államtitkár úr által is említett, az Alaptörvény hetedik módosításából fakadóan a 28. cikkben foglalt, a jogszabályok preambulumának, illetve a törvényjavaslatok indokoló részének nyilvánossá tételéhez fűződő kötelezettség, illetve ennek részletes szabályai, valamint az az előírás, hogy a bíróságok és más közhatalmi szervek a jogértelmezés során mintegy kötelező érvényűen, kötelező erővel kell hogy iránymutatásként vegyék a törvényjavaslatok indokoló részét, illetve a preambulumban foglaltakat is.

Azt gondolom, hogy ez mind a jogalkalmazói munkát, mind pedig a jogértelmezési munkát sokban segíti. Ennek az alaptörvény-módosításnak is ez volt az elsődleges célja. Jól látjuk azt, hogy az Alaptörvényből fakadó átvezetési kötelezettségnek nemcsak a nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódó rendeleti szabályozása kialakításának, hanem a jogalkotási törvényben való elhelyezésének is megfelelő részletességű szabályozása fekszik előttünk a vonatkozó törvényjavaslatban.

Ami szintén lényeges, és talán a módosítási javaslatok második pillére, ez nagyon fontos, és azt gondolom, 2010 óta áthúzódó kormányzati törekvés ez a deregulációs törekvés mind a jogszabályok alkotásában, mind pedig a jogszabályok alkalmazásában. Hallottuk az előterjesztői expozéban, hogy mind a technikai, mind a tartalmi deregulációt könnyítő, segítő és annak végrehajtását praktikusan segítő jogszabály-módosítások kerülnek most jelen törvényjavaslattal bevezetésre a jogalkotási törvényben. Erről néhány szót, ha megengedik, részleteiben érdemes szólni.

Az egyik ilyen az a technikai dereguláció. Államtitkár úr néhány ilyen technikai deregulációra vonatkozó elvet és gyakorlatot kiemelt az expozéjában. Azt gondolom, hogy az a mennyiségű jogszabály és joganyag, ami az elmúlt évtizedekben keletkezett, és az, ami az elmúlt időszakban csak a deregulációs közigazgatási bürokráciacsökkentés, az állami bürokráciacsökkentés a jogszabályok előkészítésének munkája során, a különböző jogszabályokkal való koherenciavizsgálat, a kiüresedett, csontváz jogszabályok megléte, a hivatkozások kezelése mintegy egyszerűsödik, és valóban nemcsak a jogalkalmazók, hanem a jogalkotó számára is könnyebbséget nyújt.

Ennek az eljárásmódját az előttünk fekvő törvényjavaslat kezeli. Azt gondolom, ez hihetetlen könnyebbség azoknak, akik a jogszabály megalkotásá-ban, illetve a jogszabály szövegezésében részt vesznek bármelyik minisztériumban vagy bármelyik közigazgatási szervben, és az alkalmazást pedig különösen segíti.

A másik lényeges kérdés a tartalmi és érdemi dereguláció. Azt gondolom, ha érdemben és a jogszabályok következményeit tekintve fontos, hogy minél inkább az állampolgárok számára megfelelő jogszabályok készüljenek és kerüljenek hatályba léptetésre, akkor azt gondolom, hogy nemcsak a deregulációs szintek és nemcsak a normaszövegek közérthetősége, hanem az is nagyon fontos, hogy ne legyen egy élethelyzetet úgy szabályozó körülmény, amely az értelmezését és az alkalmazását nehezíti. És nemcsak a jogszabályok számbeli és terjedelmi deregulációja szükséges, hanem a jogszabályoknak valóban egy, a kormányzat által több területen elindított tartalmi vagy érdemi deregulációja.

Ennek a kereteit, ennek az eljárásrendjét és ennek a módját határozza meg az előttünk fekvő törvényjavaslat. Nyilván megfogalmaz a 2010-es jogalkotási törvény hatálybalépését követően olyan szabályokat és olyan pontosításokat is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az abban a törvényben kitűzött jogalkotási célok meg tudjanak valósulni, és minél hatékonyabban tudja mind a jogalkotó, mind pedig a jogalkalmazó a későbbiekben a munkájához segítségül hívni, illetve azt alkalmazni.

Ezek voltak azok a legfontosabb és a módosításban megjelenő szabályozási körülmények, amelyek, azt gondolom, fontosak ahhoz, hogy időnként megvizsgáljuk a jogszabályok működését a gyakorlatban. A kormány az előttünk fekvő jogalkotásitörvény-javaslatban most azt fogalmazza meg, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás során, a jogszabályok és a jogalkotói szándék egyértelműsítése okán, a törvények és a törvényjavaslatok indokoló részének nyilvánosságra hozatalával a közhatalmi és a bírósági munka, a végrehajtási munka segítését szolgálja, másrészt pedig a tartalmi és a technikai deregulációval nemcsak a jogászok, nemcsak a jogalkotók számára, hanem általános jogalkalmazói enyhítést is tesz. A tartalmi dereguláció pedig az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot, ergo a jogbiztonságot szolgálja a jogalkotási törvény ezen módosításával.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztői expozéban elhangzott részletes módosítások ismeretében, az általam kiemelt fontosabb módosítási célok kiemelésével kérem a tisztelt Házat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. A Fidesz-frakció a kormány T/2939. számú törvényjavaslatát támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 216 2018.10.30. 5:28  213-232

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az imént elhangzott előterjesztői expozé kellő részletességgel mondja el, hogy mi is ennek a törvényjavaslatnak a leglényegesebb vagy legfontosabb célja, de felhívnám figyelmüket az előző napirendhez egy kicsit kapcsolódva, hogy a parlament honlapján elérhető törvényjavaslat szövege és az ahhoz fűzött általános és részletes indokolás abszolút kielégítő módon szakmai, és a törvényjavaslat célját részletesen indokoló és részletesen leíró indokolást tartalmaz. Ezt javaslom képviselőtársaim számára iránymutatásként az előttünk fekvő törvényjavaslat tanulmányozása során.A törvényjavaslat tehát a T/2923. számú törvényjavaslat, amely az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szól. Államtitkár úr hivatkozta az expozéjában a nemzetközi egyezményeket és nemzetközi szabályozókat, amelyek alapján Magyarország Kormánya ezt a törvényjavaslatot megfogalmazta; azt az egyedi jogvédelmi célt és azt az alapvető jogot, amelynek védelmét az előttünk fekvő törvényjavaslat szolgálni hivatott.

Én egy prózaibb vagy egyszerűbb útról indulnék el. Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat célja és tartalma is, mind a részletes szabályozás azt az egyébként a mindennapokat és az állampolgárok számára kellemetlen és rossz tapasztalatot hivatott a jövőben megszüntetni, amely az elhúzódó bírósági perek  legyenek ezek polgári, büntető-, illetve közigazgatási ügyekkel összefüggő peres eljárások , mindenkinek hátrányt okoz, kellemetlenséget az indokolatlanul és a bírósági gyakorlat vagy a bíróságok oldaláról elhúzódó peres időszak. (Sic!)

Az is egy nagyon fontos és új eleme ennek a jogszabálynak  törvényjavaslatnak, egészen pontosan , hogy egy új vagyoni elégtétel jogcím bevezetésével egy önálló jogvédelmi, sui generis jogvédelmi jogintézményt alapít. Államtitkár úr utalt rá, de ezt hadd emeljem ki, nem szükséges a tényleges kár bekövetkezte, maga a kellő időn belül való eljárás befejezte, illetve annak hiánya megalapozza ennek a vagyoni elégtételi jognak az érvényesítéséhez fűződő jogot.

Azt gondolom, hogy az ebben foglalt határidők, a polgári, büntető-, közigazgatási perekhez rendelt és elégségesnek számító határidők, amelyek a keresetlevél benyújtásától, illetve büntetőeljárásban és közigazgatási perben ugyan eltérő szabályokkal, de öt, illetve három évben korlátozzák az észszerű eljárás idejét, azt gondolom, hogy jogilag is megalapozott. Tehát kellő alapossággal lehet mind az ügyfelek, mind pedig a perben érintettek részéről a kellő alaposságot feltételezni, másrészt pedig a bírósági munka számára is kellő idő, ugyanakkor pedig megfelelő időtartam arra, hogy a perben szereplő felek számára ne okozzon tényleges kárt az elhúzódó bírósági eljárás.

A perekre vonatkozik, tehát ahogy államtitkár úr is említette, nem vonatkozik az azt megelőző eljárási cselekményekre, közigazgatási pereknél a hatósági eljárásokra, büntetőpereknél pedig a nyomozati szakaszra. Nagyon fontos az, hogy ez a szabályozás, ez az új sui generis jogintézmény egy olyan eljárásrendet követ, ahol az állampolgár számára megfelelő gyorsaságot, hatékonyságot, és egyébként egy észszerű eljárást ír elő eljárásrendben, annak módjára, hogy hogyan tudja ezt a jogvédelmi intézményt érvényesíteni. Ennek már semmiféle, a korábbi bürokratikus és a korábbi eljárásokban tapasztalt határidőkkel és újabb-újabb eljárási cselekményekkel való meghosszabbodása nem fordul elő, hiszen ahogy államtitkár úr említette, az igazságügyi miniszterrel kötött egyezség nemperes eljárásban egyébként jelentős mértékig könnyíti, gyorsítja és az érintett fél számára közel hozza a vagyoni elégtétel érvényesítését.

Azt gondolom, hogy mind az alaptörvényi, mind pedig a jogalkotási szándékot egyértelműen tükrözi az előttünk fekvő törvényjavaslat, és kiemelném azt a fontosságát vagy azt a jelentőségét, hogy nemcsak egy önálló jogintézmény alapíttatik, nemcsak egy sajátos, a bírósági eljárásokból fakadó, állampolgári sérelmeket kezelő új rendszer tud felépülni, hanem azt gondolom, az is fontos, hogy ennek a részletszabályozása, ennek a kimunkáltsága is kellő biztonságot nyújt. Tehát ha jogbiztonsági oldalról és a jogrendszer biztonsága oldaláról nézem, akkor is kellő módon kidolgozott az előttünk fekvő törvényjavaslat.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. A Fidesz-frakció részéről a törvényjavaslat támogatást élvez. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(20.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 153 2018.11.27. 3:54  152-169

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/3627. számú, a bányászatról szóló ’93. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló, viszonylag rövid javaslat. A javaslatot Bencsik János képviselőtársammal nyújtottuk be, lévén hogy mindketten bányavidék, illetve a bányászati tevékenységgel érintett térség egyéni országgyűlési képviselői vagyunk. Az előttünk fekvő javaslat a bányászatról szóló törvényt akként módosítja, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülő, a nemzetgazdaság számára érdemi és jelentős tapasztalattal rendelkező munkaerő-tartalékot is jelentő, átmeneti bányászjáradékra jogosultak számára méltányosságból tegye lehetővé a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló ’97. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában foglalt éves keresetkorlát átlépése esetén is a járadék továbbfolyósítását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánkban közel háromezer magyar állampolgár részesül átmeneti bányászjáradékban. A járadék annak a bányásznak jár, aki legalább 25 évig vagy ötezer műszak föld alatti munkát végzett, ezt követően átmeneti bányászjáradékkal jóval a korhatár betöltését megelőzően korhatár előtti átmeneti bányászjáradékban részesülhet.

A javaslat 1. §-a a bányászatról szóló ’93. évi XLVIII. törvény 49/C. §-át egészíti ki egy olyan (3) bekezdéssel, amely alapján az átmeneti bányászjáradékban részesülők egyedileg elbírált kérelem alapján, méltányossági alapon mentességet kaphatnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti kereseti korlát alól. Ez jelenleg úgy működik, hogy amennyiben a korhatár előtti átmeneti bányászjáradékban részesülő a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyból jövedelmet szerez, akkor be kell jelentenie a keresetét abban az esetben, ha a minimálbér 18-szorosát eléri, és ettől a bejelentéstől a nyugdíjfolyósító szünetelteti az átmeneti bányászjáradék folyósítását.

Arra teszünk javaslatot képviselőtársammal, hogy az átmeneti bányászjáradékban részesülők esetében, tekintettel az előbb említett munkatapasztalatra és értékes munkaerejükre, és mert ismerjük a helyben élő átmeneti bányászjáradékosokat, velük konzultáltunk a javaslat benyújtásakor, ők dolgoznak, szeretnének dolgozni, és a keresetkorlát eltörlésével a helyzetük javulna, illetve jelentősen jobb pozícióba kerülnének.

Tisztelt Ház! Az átmeneti bányászjáradékra jogosultak körének életkora, a bányászattal korábban érintett térségek munkaerőpiaci helyzete, az átmeneti bányászjáradékra jogosult, korábban bányászati munkakörökből átmeneti járadékra menők köre  akik egyébként olyan ipari szakmunkát végeznek, amelyek szakipari, szakmunkás területen akár hiányszakmát is jelenthetnek  miatt az ők további, ily módon való kedvezményes foglalkoztatása jó a térség és jó az ott élő, átmeneti bányászjáradékra jogosultak körének egyaránt.

Kérem, támogassák a javaslatunkat, amely egyrészt könnyíti a foglalkoztatási szabályokat, másrészt pedig elismeri és könnyíti az átmeneti bányászjáradékra jogosultak járadék melletti foglalkoztatásának a lehetőségét. Kérem a tisztelt Házat a javaslat érdemi vitájára és annak támogatására. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
44 169 2018.11.27. 4:48  152-169

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Kedves Képviselőtársaim! Egy ponton mindenképpen reagálnék a hozzászólásokra. Először is, a térségemben élő bányászok és bányásznemzedékek nevében köszönöm a jóindulatát annak, aki támogatólag állt a javaslathoz, még ha ezt érdekes érveléssel is néhányan picinek vagy nem jelentős előrelépésnek tartották. Varju képviselőtársamnak mondom, hogy előterjesztőként vagyunk Bencsik képviselőtársammal a törvényjavaslat jegyzői, és minket megkerestek a térség bányászai, tehát ez az origója vagy eredete a törvényjavaslatnak. Nem kívántunk többet, és a velük való egyeztetés során  nyilván a mi vidékünk iparilag egy volt bányatérség, és valóban azok a szavak, amelyeket ön intézett, még csekély mértékben is, ha lehet egyáltalán az emberi értéket és az emberi munkaerőt csekély mértékűnek számítani, akkor lehet, hogy a 3 vagy a 33 is sok, mert ők esetleg személyesen elértek vagy képviselőik útján megkerestek minket.Szeretnék valamit tisztázni, mert mindannyian felhozták a 2012-es módosításokat és a nyugdíjtörvény változtatásait. Korózs képviselőtársamnak lett volna lehetősége a törvény vitájában hozzászólni. (Korózs Lajos: Képviselő asszony, undorító volt, amit csináltak 2012-ben.  Az elnök csenget.) Korózs képviselőtársam, amennyiben szót kért volna, akkor türelemmel, higgadtan és nyugalommal végighallgattam volna, és nem fordítottam volna hátat.

Tehát szeretnék valamit tisztázni. Az átmeneti bányászjáradék és a bányásznyugdíj között valóban van különbség. Ez a különbség pedig azt jelenti, hogy a bányászok számára 2012-ben ez az ellátás nyugdíjnak minősült, amely nyugdíj melletti munkavégzés esetén is 18-szoros munkabérkorlát volt, tehát ha a minimálbér 18-szorosát elérte a munkavégzésből szerzett jövedelem, akkor be kellett jelenteni, és az átmeneti bányászjáradékhoz hasonlóan 2012 előtt, csak erre emlékeztetném önöket, így 2010 előtt is a nyugdíj folyósítása szünetelt. Ez az egyik.

A másik pedig: abban az időben, 2012-ig nem jogosult a bányásznyugdíj mellett a nyugdíjkorhatár betöltésekor  mondjuk, elment 46, 48, 52 évesen bányásznyugdíjba  nem volt jogosult 62, 63 évesen az újraszámításnál egy esetleg magasabb összegű nyugdíj összegének a megszerzésére. Az átmeneti bányászjáradék viszont, mivel a járadék időtartama alatt az átmeneti bányászjáradékra jogosult biztosított, ezért ez a plusz, mondjuk úgy, hogy jogosultság a nyugdíj megállapításánál részére nyitott. Ez a bányásznyugdíj mellett korábban nem volt így. Ez az akkori egyeztetések és az akkori, bányászokkal való egyeztetés eredménye.

Ezt mindnyájuknak kiemeltem, hiszen ez lényeges különbség a 2012 előtti bányásznyugdíj és a 2012 utáni átmeneti járadék között. Ez az egyik olyan pont, ami miatt a bányászok, akik érintettek lehetnek, az átmeneti járadékra való jogosultság melletti munkavégzés és a keresetkorlát elérését követő járadék szünetelésével az ő megkeresésükre nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot.

Varju képviselőtársamnak pedig: elismerve és tényleg tisztelettel állva a 2 ezer, föld alatt ledolgozott műszak előtt, megköszönöm a támogató megjegyzéseit is, de azért higgye el, képviselőtársam, jobban örültem volna, ha 2009-ben, az akkori szocialista kormány tagjaként a márkushegyi bányászoknak  amikor is 2009 novembere és 2010 márciusa között 900 embert raktak utcára kétes áramvásárlási szerződéseknek köszönhetően a Vértesi Erőmű becsődöltetése okán; ha akkor ilyen vehemenciával, ilyen erővel és ilyen jóindulattal lett volna az oroszlányi és a tatabányai bányászok iránt, akkor elfogadnám a kritikáját. Ebben az esetben nem tudom.

Köszönöm szépen, elnök úr. Kérem a javaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 269 2019.07.08. 2:04  268-271

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Komárom-Esztergom megye egyike a legdinamikusabban fejlődő megyéknek. Az ideérkező beruházások és fejlesztések száma az elmúlt esztendőkben megtöbbszöröződött. Munkaerőpiacilag a megye stabil, a fejlesztések térségre gyakorolt hatásai rendkívül pozitívak.Azonban Környe-Tatabánya ipari parkja, Oroszlány ipari parkja, a Tatabánya-Környe-Oroszán-tengely, illetve a Kisbér-Tatabánya-tengely egy országos közúton halad át, így az itt átvonuló gazdasági, teheráru-forgalom és tehergépjármű-forgalom, valamint az itt élő települések  és felsorolom: Kisbér irányából és Oroszlány irányából Vértessomló, Várgesztes, Kecskéd, Bokod, Kömlőd, Dab, Szákszend, Császár települések  lakosságát érinti a megyeszékhely megközelítésében.

Az elmúlt esztendőkben olyannyira megsokszorozódott a forgalom, hogy a Magyar Közút Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságának aktuális mérései szerint Környe településen egy napon, egy átlagos napon 18 843 egységnyi gépjármű áthaladását mérték. Mára már elmondhatjuk, hogy ez az áthaladó forgalom nemcsak a műszakváltások idejében, hanem szinte egész nap blokkolja a Környén áthaladó forgalmat, így a megyeszékhelyen dolgozók, iskolába járók, orvoshoz menők számára okoz napi bosszúságot.

Ennek az átmenő forgalomnak és a forgalom szervezésének megoldása lehetne egy Környét elkerülő út koncepciója, amit Bencsik képviselőtársammal és Schmidt Csaba polgármester úrral már többször egyeztettünk a minisztériumban.

Kérdezem, államtitkár úr, vane lehetőség és vane esély arra, hogy ezt a gazdasági fejlődésből és erőből fakadó, de a mindennapokat mára megnehezítő kérdést a környeiek és az itt élők számára a jövőben megoldjuk. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 445 2019.11.20. 2:12  263-521

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kétpercest nyomtam még valamikor Hajdu képviselőtársam hozzászólásakor. Reagálnék vissza egy rövidet, mert nem szeretnénk, ha az ellenzék által a Fidesz-frakcióra most ismételgetett információ megmaradna. Mert konkrétan nem igaz. Minden olyan hozzászólást és minden olyan tartalmú megjegyzést szeretnék és szeretnénk visszautasítani még egyszer, ami arra utal, hogy a 2006-os eseményekkel a jelenlegi parlamenti szabályozást összefüggésbe hozzák.Teljesen más volt a helyzet, képviselő úr. Azt gondolom, hogy egy parlamenti képviselő viselkedése és a parlament méltóságának megőrzése és meglévő szabályoknak a rend megtartása érdekében való szigorítása mégsem hozható még párhuzamba sem azokkal a 2006-os eseményekkel, amely, szemben az önök állításával, egy elégedetlen és egy valóban egyébként az önök kormánya, az önök kormányfője mondatai és intézkedései által feltüzelt polgári megmozdulás volt. Ne keverjük össze az MTV-székház 2006-os eseményeit, és azt a randalírozást, azt a rendbontást, azt a viselkedési zavarra utaló folyamatot, amit gyakorlatilag tavaly december 12-én az ellenzék elkezdett!

Hogy miért most került be? Azért, mert azt gondoltuk, hogy kicsit csillapodott, talán magukba néztek, talán magukba fordultak, és talán megtanultak újra viselkedni, amit egyébként egy hároméves gyermek az óvodában már elkezd, és bizonyos alapvető normákat, ön mondta, köszönés, előre engedés, s a többi, azokat már úgy von Hause aus, hozzuk magunkkal. De úgy látszik, hogy önök mégsem tudnak visszatérni a parlament napi mozgásába és működésébe. Hadházy képviselő úr ordenáré stílusa, azt gondolom, végletesen rárakta arra a pontot, hogy meg kell hozni egy olyan szabályozást, és vissza kell terelni a parlamenti vitát olyan stílusba, amit az állampolgárok joggal elvárnak tőlünk. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 459-463 2019.11.20. 15:03  263-521

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Ez most valóban rendes, az előbbi tévesztést korrigálnám.

ELNÖK: Az előbb is rendes volt, csak két percben volt rendes, most meg hosszabban lehet rendes.

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Én tévedtem, nem azt mondtam, hogy elnök úr tévedett.

ELNÖK: Értem!

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Azt mondtam, hogy én tévedtem. Tisztelt Képviselőtársaim! Van néhány gondolat, amit itt a hozzászólások során megint csak szükséges, hogy a tisztánlátás kedvéért előhozzunk és beszéljünk róla. Megint azt kell mondjam, hogy sajnálom, hogy ellenzéki képviselőtársaink időnként teljesen másik nyelven beszélnek, és nem feltétlenül csak a magyar nyelvet és annak fogalmait használják más kontextusban, hanem már a szakmai fogalmakat, a szakma nyelvét is próbálják egy kicsit politikailag színezni. Gyüre képviselőtársammal a bizottságban ugyan már a vitának egy részét lefolytattuk, de azért itt a Hende Csaba képviselőtársam által mondottakat mint előterjesztő a kétperces hozzászólásában tisztázta, hogy a meglévő szabályoknak a szankciójuk esetében azok emeléséről, a szankciók szigorításáról van szó. Tehát most mi arról vitatkozunk, hogy önök olcsón vagy drágán akarják vagy nem akarják megúszni a randalírozást és a tisztelt Házban az egyébként minden magatartási szabály eddigi áthágása okán adható vagy kimérhető bírságokat vagy szankciókat. Alapvetően az ellenzéki jog  amire önök folyamatosan az éjszaka különböző kontextusokban hivatkoznak és hivatkoztak  nem sérül. Önöknek változatlanul fennáll a lehetősége arra, hogy interpellációt nyújtsanak be. Önöknek változatlanul fennáll a lehetősége, nem szól erről ez a törvényjavaslat, hogy kérdezzenek akár… (Derültség a Jobbik soraiból.  Zaj.  Az elnök csenget.) Képviselőtársam! Fennáll a joguk arra, hogy a képviselői jogaikat gyakorolják. Itt arról van szó, hogy mindezt hogyan teszik.

Ha én most az önök tegnap esti, ma reggeli, éjszakai vitáját, amit részben interneten követtem, megpróbálom összegezni, akkor azt az állítást tudnám megfogalmazni az önök oldaláról, és nagyon nem egyetértve vele, hogy önöknek helyes az, hogy bármilyen vitát ma Magyarországon, legyen ez politikai vita vagy bárki közötti vita, ha nem értünk egyet, akkor nekirohanunk a másiknak, lerohanjuk a másikat ahelyett, hogy azokkal az eszközökkel, amelyek a véleménynyilvánításra nyitva állnak, és egyébként itt, a parlamentben a házszabály és országgyűlési képviselőkre vonatkozó törvény szerint is nyitva állnak, rendelkezésre állnak, nem változnak ezzel a módosítással, önök szerint az a helyes, ha nem értenek egyet a miniszterrel, ezt itt valamelyik képviselőtársam mondta, csak hogy visszaidézzem az elmúlt perceket, ha nem értenek egyet a miniszterrel, az államtitkárral vagy a felszólaló kormánypárti képviselővel, akkor odarohannak, és valamilyen módon inzultálják, akár fizikailag, akár pedig szóban, mint ahogy erre már volt is példa a magyar Országgyűlésben nem is olyan régen. Képviselőtársam, lehet ezen mosolyogni, csak kicsit távolabb helyezkedve a vitától, amit önök itt próbáltak ma  egyébként értem én, hogy miért vitatkozunk most már 12 órája, és miért tart ez a vita eddig, önök terelnek. Terelnek, mint mindig, amikor valamiféle politikai performansszal vagy akcióval igyekeznek a valóságról elterelni a figyelmet.

Erről hadd beszéljek már néhány gondolatot, mert Varju képviselőtársam szerintem most már hagyományosan mindig tovább engedi gondolni azokat a helyzeteket, amelyek éppen egy adott törvényjavaslat vitájánál vagy egy parlamenti vitában van. Képviselőtársam úgy fogalmazott, hogy képmutatás az, ami ennek a törvénynek a beterjesztésénél és a vitájánál zajlik. Kicsit kilépve ebből a kontextusból, hadd kérdezzem már meg, hogy az önök számára  és számomra ez egyértelműen terelés  az a képmutatás, hogy van egy parlamenti frakció, történetesen most a Fidesz-KDNP kormánypárti frakciója, amely egyébként, önök ezt is kifogásolták, hosszú mérlegelés után, mert ugye, a december 12-i eseményekre hivatkozva kérdezik, hogy miért nem utána, miért nem rögtön, miért nem akkor, hosszú mérlegelés után egy nem olyan régi akció miatt mégiscsak beterjesztette ezt a törvényjavaslatot, és csak hogy tisztán emlékezzünk rá, én azt mondtam az előbb is, és most is így gondolom, és meg is ismétlem, a véleménynyilvánítás kulturált és parlamentáris formáihoz való visszatérés érdekében benyújtotta és meghozta.

Mindeközben önök vidéken, amikor itt az ellenzéki jogokért próbálnak hangosan felszólalni, mindenféle jogcsorbításról próbálnak meg különböző stílusban és hangerővel itt a parlamenti padsorok között vitázni, mindeközben vidéken történik október 13-a után, és egyébként Budapesten is történik, és egyébként mindenhol történik az első intézkedéseik között, mondjuk, ahol az önök ellenzéki összekacsintásának az új és bimbózó szerelméből alakultak képviselő-testületi többségek és polgármesteri többség, ott önök nem restellettek az ott ellenzékinek minősülő fideszes, KDNP-s képviselőknek bizottsági helyet nem adni, vagy külső bizottsági helyet nem adni. Önök nem restellettek plusz alpolgármestereket, plusz főpolgármester-helyetteseket megválasztatni. Önök nem restellettek az első döntések között a saját képviselői tiszteletdíjaikat megemeltetni. Önök egyébként nem restellettek ebben a kontextusban szmsz-ben olyan szabályokat hozni, hogy elveszik a lehetőségét az önkormányzatoknál, ahol most önök helyzetbe kerültek, az interpelláció vagy az ellenzéki hozzászólások rendjének.

Na most, kedves uraim, ebben a helyzetben ilyen nem történik, nem is volt szándék. Arról van szó, amit a képviselőtársam előterjesztőként is elmondott, amit a hozzászólásában elmondott, hogy meglévő szabályok mentén, a szankciók szigorításával a parlamenti vita és a parlamenti vitakultúra tekintetében a szabályok valóban szigorodnak.

(10.50)

Mi nem mondtuk, hogy nem szigorodnak, mert ebből a viselkedésből, ami egyébként éjszaka is, meg itt folyamatosan a parlamentben kitűnik, az látszik, hogy önök most itt valami meta- és szimbolikus vitát folytatnak az ellenzéki jogokról, ugyanakkor önök az önkormányzataikban, a vidéki képviselő-testületekben, ahol október 13-a után helyzetbe kerültek, konkrétan sárba tiporják az ellenzéki jogokat. Nem adnak bizottsági helyet, nem adnak külső bizottsági helyet, nem adnak elnöki helyet, emelik a saját tiszteletdíjukat, csökkentik az ellenzéki hozzászólások számát. Nem tűnik ki itt valamiféle ellentét az önök számára? Itt mindenféle demokratikus jogok mellett harcolván a saját, egyébként vállalhatatlan viselkedésük mellett kampányolnak, mármint, hogy ugyan már, ez teljesen normális, hogy egy parlamenti képviselő odarohan a másikhoz, mert nem tetszik, mondjuk, amit képviselőtársam mond, és akkor én most nem vitatkoznék Varju képviselő úrral, hanem hirtelen magamat ebben a kontextusban fideszes kommandónak minősítem, és úgy gondolom, vagy úgy teszek, hogy nem tetszik, amit képviselőtársam mond, akkor nem gombot nyomok, és elmondom a véleményem, ahogy ezt eddig tettük, és merem remélni, hogy tesszük a későbbiekben is, hanem odarohanok, és egy másfajta véleménynyilvánítással, így vagy úgy, de megmutatom vagy elmondom a véleményem.

Tehát szerintem két teljesen külön malomban őrölünk. Keresztes képviselőtársammal ebben egyetértek, külön malomban őrölünk a tekintetben, hogy meggyőzhető vagy nem meggyőzhető a másik fél. Csak azért, ha már önök is azt mondják, én is azt mondom, és mi is azt mondjuk, hogy a választók küldtek minket ide, azért azt ne felejtsük el, hogy el is várnak tőlünk valamit, nem azt, hogy az elnöki pulpitusra rohangáljunk, nem azt, hogy az elnöki pulpitusra ne engedjük fel a levezető elnököt, nem azt, hogy mindenféle síppal, dobbal, nádi hegedűvel a parlamentben egyébként alkalmatlanná és lehetetlené tegyük a törvényhozási munkát.

Önök ezt tették, s közben azt hallgatom itt az előbbi felszólalások között, hogy ez a törvény fogja megakadályozni és ellehetetleníteni az Országgyűlés munkáját. Teljesen más az, amiről az Országgyűlés működését szabályozó, előttünk fekvő törvényjavaslat szól, és teljesen más az a malom, amiben önök őrölnek. Önök most ezt megpróbálják felhasználni arra, hogy egyébként a sok helyütt tehetetlen helyzetben lévő belső vitáikat, vagy a kényszerkoalíciójukból fakadó vitáikat valahogy eltüntetve, kicsit pad alatt kezeljék, és akkor most szóljon arról a vita, hogy az önök jogait ki, hogyan csorbítja.

Nem csorbítja, senki semmilyen formában a parlamenti ellenzék jogait nem csorbítja, már csak azért sem, mert ha ez a rendelkezés hatályba lép, akkor, ha ezt egy fideszes képviselő teszi, rá ugyanúgy vonatkozik a szankció (Csárdi Antal: Hazugság!), hiszen a törvényben nincsen ilyen terminológia, hogy ellenzéki vagy kormánypárti képviselő. Tehát innentől kezdve, jogászként is azt gondolom, hogy ez már csak jogilag is helytelen érvelés önöktől.

Tehát csak úgy összegezvén, és egy picit emlékeztetvén önöket arra, hogy miért és milyen okból került benyújtásra ez a törvényjavaslat. Tudom, hogy az éjszaka kormánypárti képviselőtársaim elmondták, de hadd mondjuk el még egyszer, meg még egyszer, ha már önök elmondják, és egyébként képtelenségeket hoznak be ebbe a vitába, mint ahogy képtelenség az is, amit… Nem akartam ugyan erre reagálni, Mesterházy képviselőtársam itt bizonyos ügyeket felhozott, és hogy ki miként viselkedett. Talán, ha a Zuschlag-ügyet felhozom, és azt a fajta sajtótájékoztatót, amire szerintem önnek kell a legjobban emlékeznie, akkor most nem ennek van a helye. Tehát a példa jó is, de a példa most konkrétan nekünk is jó, ne haragudjon. Tehát most itt arról van szó ennél a törvényjavaslatnál, hogy ebben a Házban, amikor politikai vitát folytatunk, akkor aze a helyes testtartás, hogy gombot nyomunk, és egymással vitatkozunk, aze a helyes testtartás, hogy egyébként, amikor a miniszter vagy az államtitkár válasza nem tetszik  Csárdi képviselőtársamnak mondom , akkor nemet nyomok a gombon. Tehát van rá reflexiós lehetőség, nem oda kell menni és elé állni, és nem tudom én, milyen síppal vagy bármivel belefújni az arcába. De valami hasonlót mondott képviselő úr. (Csárdi Antal: Hasonlót! Szövegértés!  Az elnök csenget.) Tehát van önnek joga, hogy minősítse vagy értékelje az államtitkár vagy a miniszter válaszát. De az, hogy az legyen a gyakorlat, bármilyen összeállásban áll fel a magyar parlament, hogy az ellenzék lerohanja a kormánypárti miniszterelnököt, minisztereket, képviselőket, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, ami itt az elmúlt hetekben volt, szerintem az nem lehet útja a magyar demokrácia továbbmenetelének.

A vita, a párbeszéd abban a formában, ami eddig sokáig itt a Házban gyakorlat volt, évtizedes gyakorlat volt  hadd ne menjek tovább, azért a magyar parlamentarizmusnak nemcsak 30 éves hagyománya van, és nem ebben a házban fizikailag, de azért a reformkorban és azt követően itt komoly és nagyon előre vivő viták voltak úgy, hogy egyébként nem volt nagy szeretet a több oldalon ülő parlamenti képviselők között. Azért a vita és a véleménynyilvánítás kulturált formája otthonra talált ebben a Házban.

Most az történt, hogy ezt a kulturált vitaformát, ezt a szabályt, hiába mondják azt, hogy mi önöket rossznak, vagy nem tudom, minek állítjuk be, önök rúgták fel. Önök rúgták fel ezt a szabályt, és még minket kérnek számon, hogy mi az, hogy a parlament és a parlamenti vita méltóságának és a kulturált vita megőrzésének a céljából egyáltalán, még egyszer ismétlem, meglévő szabályoknak az átgondolásáról van szó, amelyek egyébként a parlamenti képviselő viselkedését és a viselkedéséért járó szankciónak a pénzügyi tételeit vagy a szankció tételeit emelik. Meglévő szabályok szigorításáról van szó.

Tehát mi most arról vitatkozunk  hogy lefordítsuk még egyszer a végén  önökkel, hogy önök olcsón vagy drágábban nem akarják megúszni azt a büntetést, ami egyébként a jelenleg hatályos szabályok szerint is az önök méltatlan és néha nagyon vállalhatatlan parlamenti viselkedéséért jár. Zárásként hadd mondjam már el még egyszer, mert hátha van, aki ezt a most már, nem is tudom, milyen hosszúra nyúló vitát követi akár online, akár bármilyen módon. Még egyszer mondom, hogy itt, még mielőtt bárki elhinné, és bármilyen jogi csűrcsavarral odakeverné az előttünk fekvő törvényjavaslat értelmezését, hogy az ellenzéki képviselők joga csorbul, akkor hadd ismételjem meg, hogy nem. Tehát nincs benne semmiféle, az ellenzéki képviselők ellenőrzési jogát vagy bármilyen tájékozódáshoz való jogát sértő és csorbító rendelkezés. Az viszont az ellenzéki ellenőrzési vagy bármilyen jogok csorbítása, amit ma önök a fővárosban és vidéken tesznek. Az viszont konkrétan az.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát ha Molnár képviselőtársam azt mondta, hogy az szmsz benyújtása annak a tükre, hogy egy képviselő-testület, egy polgármester hogyan áll a működéshez  ezzel úgy egyébként so-so egyet tudok érteni , akkor most már, úgy is mondhatnánk, hogy kibújt vidéken a szög a zsákból, ahol a DK vagy az egyéb ilyen mindenféle összefogott ellenzékiek tudtak többségbe kerülni, ott már kimutatták a foguk fehérjét, ott már ők így működnek. Adót emelnek, ellenzéki jogokat ott konkrétan nyírbálnak, és egyébként pedig mintha nem is lett volna 13-a előtt ígéretük.

Na most, hogy a valódiság, az igazság és az őszinteség melyik oldalon áll, azt, azt gondolom, hogy ezekből a példákból önök jól látják, és ha valami képmutatás, akkor nem az, hogy egy törvényjavaslat egy ilyen történelmű Ház méltóságának a megőrzésére megszületik képviselőtársaim kezdeményezésére. A valódi képmutatás az, hogy önök itt jogokról beszélnek, vidéken pedig úgy viselkednek, ahogy viselkednek. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 6 2019.11.21. 15:36  1-20

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán engedjék meg, hogy először az államtitkár úr által befejező idézetként Magyary Zoltántól hozottakhoz hadd hozzak még egy gondolatsort, illetve néhány idézetet Magyary Zoltántól. Elöljáróban annyit, hogy Magyary Zoltán a XX. század egyik kiemelkedő közigazgatási jogtudósa, megyénk szülötte, rendkívül büszkék vagyunk rá, és nemcsak megyei szinten, hanem azt gondolom, Magyary Zoltán gondolatai, közigazgatás-szervezési tudománya nemcsak jogtudományi és jogtörténeti fontos tananyag, hanem már 2010-ben, amikor a közigazgatás átszervezéséhez az akkori kormányzati ciklusban hozzáfogtunk, segítségül hívtuk az ő hagyatékából azokat a modernitással és modern tartalommal megtölthető gondolatait is, ami a közigazgatás szervezésénél azóta is, amióta ő ezeket a tanokat lefektette, alapértéknek számít.Az előttünk fekvő törvényjavaslat a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítéséről szól, hívjuk segítségül hát Magyary Zoltánt, mit is mond ő a közigazgatás reformjáról. Azt mondja egyrészt, hogy a közigazgatás reformja jelenti az embereknek az államhoz való viszonyának a reformját. Ha röviden és korszakolni szeretném a 2010-11 óta zajló közigazgatási folyamatokat, akkor azt kell mondjam, hogy a 2010-14 közötti időszakban tulajdonképpen a szervezeti reformok alapjainak a lerakása mellett megtörtént a közigazgatásnak egy, az államtitkár úr által már idézett Magyary Zoltán-i hitvallásnak vagy ars poeticának a bevezetése, ez az emberarcú közigazgatás kialakítása, hiszen sok olyan lépés történt meg, akkor is volt egyszerűsítés, racionalizálás, deregulálás és minden olyan, ami a hatékonyságot fokozandó, az ügyfelek számára az államba vetett bizalmat és a közigazgatásba vetett bizalmat erősíti.

(14.30)

Tehát ha úgy fogalmazunk és úgy szakaszolunk egy közigazgatási reformot, ahogy Magyary Zoltán tette, akkor mondhatjuk azt, hogy az első szakaszt követően, ami az emberek államhoz való viszonyának a rendezését, újradefiniálását rendezi, azaz a reformját jelenti, az az elmúlt kilenc esztendőnek az első esztendejében megtörtént, hiszen létrejöttek a megyei kormányhivatalok, lényegesen egyszerűsödtek az ügyintézések, a korábban regionális közigazgatási szintre kiszervezett és nemcsak hogy távolságot, hanem többletigazgatási eljárást, bürokráciát, költséget és eljárási rendeket jelentő hagyatékát felszámoltuk a 2010 előtti közigazgatási kormányzati intézkedéseknek. Azt követően pedig 2014-től, ha szakma- vagy jogi nyelven akarok fogalmazni, akkor a precizírozása, tökéletesítése történt ennek a közigazgatási átalakításnak.

Magyary Zoltán egyébként, hogy az ő gondolataival folytassam, úgy fogalmaz, hogy a közigazgatás reformja egyrészt az előbb idézett, másrészt az állami gépezet belső tökéletesítését jelenti. Tehát ő két alapra, két bázisra helyezi a közigazgatás reformját, egyrészt az állam és az ember szerepének a meghatározására, illetve a viszonyrendszernek a rendezésére, másrészt pedig annak az állami szervezetrendszernek, kvázi gépezetnek, ahogy ő hívja, több tanulmányában is a tökéletesítésére.

Azt is mondja Magyary Zoltán, hogy ennek a gépezetnek a működését folyamatosan felül kell vizsgálni, hiszen a tökéletesítés vagy a folyamatos alkalmazhatóvá és alkalmazandóvá tétele és az emberarcú közigazgatás megtartása bár egy korábban mindig nagynak, tehetetlennek és szinte változtathatatlannak tűnő állami apparátusrendszer, arra biztat és arra késztet, hogy a változó és a változandó körülményekre való reakció ideje minél gyorsabb legyen, és a szervezetében intézendő ügyek pedig minél hatékonyabbak, az állampolgárok  zárójel, amit az államtitkár úr is mondott , a vállalkozások javára minél hatékonyabban történjenek az elintézés során, szakszerűen, hatékonyan, gyorsan, és idézhetném még itt a szempontokat.

Magyary Zoltán azt is mondja  és nem véletlenül idézem őt folyamatosan vissza, mert az államtitkár úrnak az expozéjában mindez elhangzott, csak vagy egy ügycsoportra, vagy egy ügytípusra, vagy egy szervezetrendszer működtetésére vonatkozó kitekintéssel és az előttünk fekvő törvényjavaslat részletszabályainak a felidézésével , hogy a racionalizálás jelent egyrészt takarékosságot. Azt gondolom, hogy az állam hatékony, takarékos működésének, mind az eddigi reformok, mind pedig az előttünk fekvő törvényjavaslatban az eljárások egyszerűsítése, a még megmaradt duplikátumok megszüntetése, bizonyos eljárásoknak egyáltalán a közigazgatási körön kívül helyezése mind-mind megfelel annak, hogy egy ekkora rendszert takarékosan tudjon működtetni az állam, egyébként az állampolgárok javára.

Az egyszerűsítés is  erről Magyary azt is mondja, hogy a másik ismérve a racionalizálásnak az egyszerűsítés , azt gondolom, benne foglaltatik abban a törvényjavaslatban, ami előttünk fekszik. Hiszen az államtitkár úr hivatkozott itt több olyan ügycsoportot, mint akár a vállalkozások vállalkozói igazolványának igénylése, benyújtása, sőt hogy erre nincs szükség, illetve a NAV-os ügyekkel való egy ügyben való kezelésévé válása, tehát ne kelljen sem vállalkozásnak, sem állampolgárnak többször egy ügyben a hivatalt felkeresni, több eljárást indítani. Jelenti ez azt is, hogy építésügyi és építéshatósági igazgatási ügyben a kérelmezőnek, bejelentőnek nem kell arról tájékozódnia pluszban, hogy most ezt az önkormányzati vagy pedig a járási építéshatóságnál intézi. Van benne jó néhány olyan abszolút praktikus, egyszerűsítő javaslat, amely már ezt a Magyary óta ismert racionalizálási alapelvet ismeri.

A modernizáció vagy a modernizálása a közigazgatásnak, azt gondolom, nem kérdés. Ha Magyary korában nem volt kérdés, akkor ebben a században, amelyben ma élünk, feltétlenül szükséges. Az államtitkár úr az expozé végén utalt arra, hogy az a fajta digitalizáció, az a fajta technológiai átállás a mindennapjaivá kell hogy váljon a közigazgatásnak. Sok eljárás már elektronikusan elérhető, rendkívül sok olyan ügy és ügycsoport van, ami akár kormányablakon keresztül, akár pedig az ügyfél elektronikus ügyintézési felületén keresztül elintézhető, de ehhez óhatatlanul szükséges az, amire az államtitkár úr az expozé végén utalt, hogy mindazon eljárásoknak, amelyek eddig külön informatikai rendszereken és nyilvántartásokban futottak vagy futnak, a további egyneműsítését és egyszerűsítését, ezeknek is, ha úgy tetszik, egy 2010 utáni hívószót mondok, az egyablakossá tételét a törvény alapján az eljárások egyszerűsítése mentén meg kell hogy fogalmazzuk és meg kell hogy csináljuk. Hiszen ez rendkívül gyorsítja, hatékonnyá teszi és egyébként mind állami, mind pedig állampolgári oldalról olcsóbbá, takarékosabbá teszi a közigazgatást.

Nem mellékes szempont már Magyarynál sem az egységes szempontrendszernek a kialakítása a szervezetrendszerben. Itt az államtitkár úr expozéjából csak néhány gondolatot idéznék vissza, az építéshatósági eljárásnál a különböző, eddig jobb híján a közigazgatás rendszerében kezelt természetvédelmi utak vagy túrautak nyilvántartását, tehát ami korábban nem volt ágazatilag meghatározható, hogy kinél legyen nyilvántartva, egyébként az eltelt 30 esztendőben, azt valamilyen közigazgatási szervhez időnként testidegen módon beseperték. Nem feltétlenül bűnként mondom ezt, csak meg kellett fogalmazni és 2010 óta megfogalmazódott ez a közigazgatási stratégia, hogy ezeket az ügyeket szépen ki kell bontani, meg kell nézni, hogy mire van egyáltalán szüksége az állampolgárnak és az államnak, hogy még egy plusz n-edik nyilvántartás legyen, és ezzel a nyilvántartással kapcsolatban mind az államnak, mind pedig az állampolgárnak legyen valamiféle intéznivalója. Vannak olyan dolgok, amelyeknek a rendszerben tartását vagy a rendszeren kívül kezelését  és ettől még nem borul fel a működés  egységes szempontok mentén megfogalmazva meg lehet valósítani, és ez könnyebbséget jelent mind az állampolgároknak, mind az ügyeiket intéző vállalkozásoknak, mind pedig annak a közigazgatási szervezetrendszernek, amely ezeket az ügyeket kezeli, nyilvántartja, illetve az ezzel kapcsolatos bejelentési vagy valamilyen hatósági eljárását intézi.

Talán a legnagyobb bosszúság mindig egy állampolgárnak, aki ügyfélként jelenik meg a közigazgatásban, hogy elfárad az egyik hivatalba, most már ebben rendkívül sok egyszerűsítés zajlott az elmúlt időszakban, hiszen a kormányablakoknak a kialakításával, lassan már nem is tudom követni, de közel 3000 ügy az, amit a kormányablakokban indíthatunk, illetve a kormányablakok által kezdeményezhető ügyeknek a száma is már rendkívül nagy. Ha a képviselőtársaim emlékeznek arra, hogy az okmányiroda bázisán, annak az informatikai, szakmai bázisán indultunk ezzel a fejlesztéssel 2011-ben, és majd 2013-ban a járásokkal még több ügycsoportot sikerült beemelni, hogy közelebb vigyük az ügyintézést az állampolgárokhoz, akkor láthatják, hogy a néhány személyes okmánynak, számszerűen talán pár tucat, de lehet, hogy egy tucat ügy volt az, amit a kormányablakot megelőző okmányirodában lehetett intézni, az a néhány ügy ma már közel 3000, amit egy járási kormányablakban az ügyfél el tud kezdeni, meg tud indítani, tájékoztatást tud kérni, vagy érdemben segítséget kap vagy érdemi döntésig tudja vinni az ügyét. Tehát látszik az, hogy néhány esztendő alatt is hatalmasakat lehet lépni, látszik az is, hogy az állampolgároknak szükségük van a kiszámíthatóságra, stabilitásra és a biztonságérzetre a közigazgatásban, ezért érdekes talán, hogy 2010-14 között, 2014-18 között is beszélünk közigazgatási reformról, és most a kormány és az államtitkár úr egy újabb reform, illetve egyszerűsítési tervvel áll a parlament elé.

Én azt gondolom, hogy nincs ebben semmi különleges, hiszen ha nemcsak azt feltételezzük és látjuk szükségesnek, és a biztonságot nemcsak mindig a statikusban, az állandóban látjuk, hanem érezzük azt is, hogy egy közigazgatási rendszer akkor képes, alkalmas betölteni a szerepét és a feladatát a hatékonyság, egyszerűség, gyorsaság, szakszerűség mentén, amelyeket Magyary Zoltántól az elején idéztem, hanem képes arra is, hogy a változó világ körülményeit lekövetve reagál ezekre, reagál a vállalkozók, a vállalkozások, a gazdaság világának a gyors változásaira, be tudja fogadni ekként a gazdasági vállalkozásokhoz kapcsolódó ügycsoportok gyors, hatékony ügyintézését, reagál akkor is a közigazgatás és képes a változásra, ha az állampolgárok ügyeinek egyre nagyobb részét tudja még egyszerűbbé, akár egyfokúvá tenni.

Nemcsak a jogorvoslati szakok egyfokúságát értem, hanem bemegyek a hivatalba, és egy adott időben vagy egy adott elektronikus eljárásban, merthogy hovatovább, az előbb említettem, ez nagyon fontos, már meg tudjuk ma csinálni sok ügytípusban, meg tudom oldani az állammal kapcsolatos ügyeimet, nem kell sorszámot húznom, hivatalokba járnom, nem kell több nap szabadságot kivennem, tehát minden oldalról képes lekövetni a mindennapoknak a változásait, tehát azt a rugalmasságot mégis kell hogy tartalmazza a közigazgatás, ami viszont az állampolgárokkal kapcsolódó viszonyrendszerének az újraértelmezése okán egy nagyon fontos tulajdonsága kell hogy legyen.

(14.40)

Ha zárásként azt a gondolatot hozom vissza, amit Magyary Zoltántól idéztem, hogy az első és fontos, hogy meghatározzuk, definiáljuk a közigazgatás reformja során az embereknek az államhoz való viszonyrendszerét, és erre építsük a változásokat, a változtatásokat, másrészt pedig jelenti a közigazgatás reformja az állami gépezet belső tökéletesítését, akkor ez a két közigazgatási reformot meghatározó és  most maradjunk Magyarynál  általa megfogalmazott alapelv határozza meg a kormányzati munkát vagy a közigazgatás szervezését, és akkor, azt gondolom, helyes az, hogy időnként a kormány felülvizsgálja a közigazgatás működésével kapcsolatos ügytípusokat, eljárásokat, ügyszámokat, a hivatali szinteket, ahol ezeket az ügyeket az állampolgárok elintézhetik, és igenis rendszeresen javaslatot tesz arra a közigazgatási szervezetrendszer tökéletesítése és precizírozása érdekében, hogy még jobb és még hatékonyabb módon tudja az állam igazgatási feladatait ellátni egyébként az állampolgárok és a nemzet javára.

Hoztam Magyarytól még egy gondolatot, idézetet, talán ezzel zárom; azért nem térnék ki részletesen a törvényjavaslatban foglalt ügytípusokra vagy konkrét változásokra, mert az államtitkár úr bőséggel tá-jékoztatást adott az expozéjában mindegyikről. Magyary úgy zárja a gondolatait, amikor a közigazgatás reformjáról beszél, és az általam már többször hivatkozott két szempont mentén a racionalizálásról gondolkodik és elmélkedik, hogy mindezt úgy kell megtennie az államnak, hogy az állam polgárainak jólétét és a nemzet erejének és értékeinek kifejtését az optimum minél nagyobb megközelítésével biztosítsa. Azt jól tudjuk, hogy az optimumot és a megfelelő szintű működést akkor tudjuk elérni, ha van egy folyamatos külső és belső revízió vagy felülvizsgálat a szervezetrendszerben, ez 2010 óta, az új alapú kormányhivatali járási rendszer kialakítását követően folyamatosan megtörténik a magyar közigazgatás szervezetrendszerében. A reflexiók beépülnek a közigazgatásra vonatkozó törvényekbe és végrehajtási rendeletekbe, és így azok a deregulációs folyamatok, azok az eljárást egyszerűsítő vagy akár eljárástípusokat megszüntető javaslatok lekövetik a mindennapjainkat, ergo azt biztosítják, hogy az állampolgárok minél inkább biztonságot, bizalmat élveznek az állammal kapcsolatos ügyeiknek az intézése során. Ráadásul ha ez az eljárásrend kiszámítható, takarékos, hatékony, szakszerű, akkor az államba vetett bizalom kialakításának egy nagy lépcsőfokán léptünk előre.

Én nagy bizalommal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és nagy várakozással javasolom elfogadásra a tisztelt Háznak a törvényjavaslatot, és a Fidesz-frakció támogatásáról biztosítom az államtitkár urat. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 28 2019.11.21. 4:19  21-36

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban  mivel államtitkár úr hangja ellenére részletesen ismertette az előttünk fekvő javaslatot  néhány dolgot emelnék ki és ismételném mégis meg. Azt gondolom, hogy ismét egy olyan, a közigazgatást, igaz, hogy a központi közigazgatást érintő javaslat fekszik előttünk, amely megfelel egyébként a közigazgatás-szervezés előző napirendnél tárgyalt észszerűsítésének. Ez a javaslat kifejezetten a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló egyes törvényekkel kapcsolatos módosítását jelenti, mégpedig leginkább és legerősebben az egyes kormányzati szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára kiterjedően és az ezzel kapcsolódó szabályokra.

(16.30)

Ezek olyan praktikus szabályok, amelyek a kormányzati igazgatást segítik  így az álláshelyekkel kapcsolatos gazdálkodás, azok a nehezítő körülmények, amelyek a minisztériumok közötti átjárhatóságot és foglalkoztatási szabályok könnyítését jelentik , új lehetőségeket teremtenek a kormányzati igazgatási szerveknél dolgozók számára.

A kormányzati igazgatási szervek közötti álláshelycsere szintén csökkenti, illetve kedvezőbbé teszi a központi igazgatási szerveknek, kormányzati igazgatási szerveknek az adminisztrációs terheit azzal, hogy bizonyos esetekben nem kell külön kinevezési vagy személyügyi aktát kiállítani a tisztviselőnek az álláshelyhez való rendeléséhez; illetve a nyilvántartásokat szintén egyszerűsítő, egységesítő szabályokat vezet be az előttünk fekvő törvényjavaslat, illetve módosítási javaslat.

Azt gondolom, hogy talán azok is, bár részletszabályoknak tűnnek, de a kormányzati igazgatás mindennapjaiban és abban a személyügyi rendszerben, amely a központi kormányzati igazgatásban működik, nem mellékesek azok az adminisztrációt támogató és adminisztrációt, iratokat, kinevezési iratokat jelentő változások, amelyek szintén segítik, gyorsítják az ügyintézést, és a személyügyi szabályok megtartása mellett az alkalmazottak, foglalkoztatottak számára egy kedvezőbb feltételt, illetve kedvezőbb körülményeket jelentenek.

A másik fontos dolog, amit szeretnék kiemelni: államtitkár úr is szólt róla, de mégis azt gondolom, hogy az is fontos, hogy a kormányzati tisztviselői jogviszonnyal rendelkezők számára fontos az is, hogy mint kormányzati szerv a családbarát intézkedések és a családtámogató intézkedések mellett mint családbarát munkahely is meg tudjon jelenni. Ezért ilyen, foglalkoztatást könnyítő szabályként megjelenik a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetése miatti lehetőség vagy ennek okán az a lehetőség, hogy ebben az esetben is ki lehet venni a nagyszülői gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt a fizetés nélküli szabadságot.

Több egyszerűsítő szabály van a törvényjavaslatban. Kedvezőbbé teszi a különböző szolgálati elismerésekre való jogosultságot, és ahogy államtitkár úr is említette, a 76 vonatkozó és kapcsolódó jogszabálynak a módosítása most már az összes, központi igazgatási szerveknél foglalkoztatottakra nézve egy koherens és komplex rendszert ezekkel a korrekciókkal el tud érni, és valóban az is kellő időt  és a hatályba léptetést 2020. április 1-jével megadva kellő felkészülési időt  ad mind a központi igazgatási szerveknek, mind pedig a személyügyi feladatokkal foglalkozó igazgatási szerveknek, hogy ezeket a szabályokat megfelelő módon, a foglalkoztatási viszonyok alanyai számára bevezetni tudják.

Így a Fidesz-frakció és jómagam nevében kérem a tisztelt Házat az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatására. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 24 2019.11.25. 5:05  23-26

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ugyan Vadai képviselőtársam elhagyta már az üléstermet, de azt gondolom, hogy ebben az ügyben is, amiben felszólalását megtette, már megint egy kicsit csak azon a hangszeren játszanak, ami nekik tetszik. A hivatkozott témában az elmúlt héten történt valami vagy a témához hasonló ügyben, amire ők viszont nem reagáltak. (Gréczy Zsolt: Karácsony reagált!) Ebből is látszik, hogy csak cirkuszt vagy csak felhajtást csinálnak bizonyos károsultak ügyéből, a tényleges tettek, a jogszabályalkotás, a szigorítás a Fidesz-KDNP kormányzata részéről történt meg 2010 óta.Az elmúlt héten jött ki a hír, hogy a Katona József Színház azonnali hatállyal szerződést bontott egyik rendezőjével. Szűkszavú volt a közlemény, mindösszesen annyi állt benne, hogy az ügy kirívó súlyosságára figyelemmel, a közlemény több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedő munkatársáról szólt. Szerdán azonban robbant a hír, hogy az érintett személy nem más, mint a korábban az SZDSZ színeiben politizáló Gothár Péter. (Dr. Varga-Damm Andrea: Honnan tudjuk, hogy nem Fidesz-szavazó volt?) Egy közleményben saját maga vallotta be, hogy ő volt az, aki erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledett egy munkatársnőjéhez. A vallomással kapcsolatban azonban felmerülhet a kérdés, hogy pontosan hány érintettje lehet az ügynek: míg a teátrum több érintett dolgozóról beszél, addig a Kossuth-, valamint Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett Gothár csupán egyetlen esetről számol be. Jelzem, csupán egyetlen eset is több, mint ami megengedett.

Meghökkentő, hogy a teátrum az áldozatokat titoktartásra kötelezve igyekszik védelmezni a zaklatással vádolt rendezőt, annak dacára, hogy éppen a Katona József Színház volt az, amely a „me too” kampány kirobbanásakor a szexuális zaklatások elleni küzdelem élharcosává kiáltotta ki magát, összeállított egy chartát, illetve még egy előadást is készített az adott témában. Most pedig szomorúan láthatjuk, hogy amikor a valódi botrány kitör, a színház az áldozatok védelme helyett csak azzal foglalkozik, miként mentse meg az ismert rendezőt. Az azonban felületes intézkedésnek bizonyul a színház részéről, hogy egy Gothár-rendezést levesz műsoráról az évad végéig, sőt, mi több, a különféle sajtóközleményekből arról is tudomást szerezhettünk, hogy Gothár esetében már legalább egy éve tussolják el a hasonló súlyosságú tetteit.

Tisztelt Képviselőtársaim! Minimum visszás, hogy éppen a balliberális kulturális elit próbálja eltitkolni és eltussolni az ügyet, akik egyébként az ehhez hasonló érzékeny területeket érintő bűncselekmények esetében a lehető leghangosabban igyekszenek hallatni a hangjukat. Aggasztó, hogy Gy. Németh Erzsébet, a DK prominens politikusa, aki jelenleg a kultúráért felelős főpolgármester-helyettes, kijelentette, részéről lezártnak tekinthető az ügy, mivel a színház nem tett büntető feljelentést.

Kérdezem női képviselőtársaimat  már akik bent vannak a teremben , hogy véleményük szerint is ezzel le van tudva a dolog. Valljon színt Bősz Anett, Kunhalmi Ágnes, Vadai Ágnes vagy akár Bangóné képviselőtársam és valamennyien, hogy miért nem demonstrálnak most látványosan, nyíltan, amikor egy, a balliberális kulturális elithez tartozó személy a botrányban érintett! Természetesen mind a színház, mind pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem részéről, ahol egyebek mellett Gothár szintén dolgozik, elvárható lenne, hogy alaposan vizsgálja ki az ügyet.

Az alaposság kritériuma már ott megkérdőjeleződik az egyetem részéről, hogy nem egy külsős, hanem egy Gothár barátaiból álló bizottságot kértek fel a vizsgálat lefolytatására. Érdekes, hogy a Kossuth-díjas rendező legutolsó filmrendezői osztályának tagjai vagy tagja éppen egy szexuális zaklatásról szóló filmet forgat.

Tisztelt Ház! Nem áll jogomban, és nem is fogok, nem is akarok vádaskodni. (Gréczy Zsolt: Épp azt csinálod!) De mindenképpen szeretném nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a színház részéről elvárt minimum a felderítése annak, hogy pontosan hány alkalommal és hány áldozattal szemben követhette el erkölcstelen tettét a rendező. Olyan kivizsgálásra van szükség, amely esetében akár a bűnüldöző hatóság megkeresése is indokolttá válik vagy válhat, ha megállapítást nyer a zaklatás bűncselekményének megalapozott gyanúja. Megengedhetetlen, hogy Magyarországon ilyen cselekményeket tussoljanak el. (Gréczy Zsolt: Meg a vak komondor!) Az ilyen személyek méltatlanok bármilyen állami kitüntetés jövőbeni elnyerésére.

Szomorú az is, tisztelt képviselőtársaim, szomorú, kedves képviselőtársam, hogy az ellenzéki színjátszókör a múltheti előadásából kihagyott egy jelenetet. Kihagyott egy jelenetet, mert azzal volt elfoglalva, hogy 15 órán át beszéljen arról a tisztelt Házban, hogy nem beszélhet. A fontos ügyekről, amit nem használhatnak saját céljaikra, pedig hallgatnak. (Dr. Varga-Damm Andrea: Nem arról beszéltünk! A sérelmekről beszéltünk!)

Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
104 22 2019.12.17. 4:52  21-24

CZUNYINÉ DR. BERTALAN JUDIT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hetekben látott napvilágot a sajtóban az a hír, hogy a méltán neves fővárosi Katona József Színház azonnali hatállyal szerződést bontott (Dr. Varga-Damm Andrea: Már megint!) egyik rendezőjével, akit mindemellett ki is tiltott intézményéből. Az azóta eltelt idő alatt közismertté vált… (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Képviselő asszony, van lehetősége szót kérni, amennyiben fontos téma áll a napirenden. (Korózs Lajos: Nincsen lehetősége!  Dr. Rétvári Bence: A frakció megvonta a lehetőséget!) Az azóta eltelt idő alatt közismertté vált a nyilvánosság számára, hogy a kolléganőivel több esetben erkölcsi határokat átlépő módon viselkedő személy nem más, mint a korábban SZDSZ-es színekben politizáló Gothár Péter. Felháborító, hogy az említett teátrum még az ügy kirobbanását követően is falazni próbált a Kossuth-díjas rendezőnek. Tette mindezt a színház vezetősége a balliberális elittel karöltve, akik más esetben oly hangosan és harciasan kívánnak védelmező szerepben tetszelegni. Tisztelt Ház! December 9-én, a magyar Országgyűlés egyik bizottságának ülésén  melynek ideje alatt a Színház és Filmművészeti Egyetem éppen megvált Gothár Pétertől  Burány Sándor, a Medgyessy-kormány volt minisztere, a Párbeszéd országgyűlési képviselője úgy vélte, szabadon megengedhet magának a nők elleni szexuális zaklatásokra vonatkozóan egy igen csípős megjegyzést. Sajnálatra méltó azonban, hogy képviselőtársam a közvéleményt borzoló zaklatási ügyeket egészen egyszerűen szimplán együttműködési kényszernek titulálta.

Beszédes az is, hogy Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony hogyan viselkedett mindeközben, aki ezen bizonyos bizottsági ülésen közvetlenül Burány Sándor mellett ülve az említett megjegyzésen csupán kajánul nevetett. Őszintén szólva aggasztó, hogy a balliberális képviselőtársam arcára mosolyt csal egy ilyen súlyú bűncselekménynek holmi együttműködési kényszerként történő definiálása.

Csalódást okoz az is… (Tordai Bence folyamatosan a szónokhoz beszél.) Csalódást okoz az is, hogy Szabó Timea, a Párbeszéd frakcióvezetője még el sem ítéli pártja képviselőjének megnyilvánulását; mindezt tőle szokatlan módon téve, hiszen minden más esetben éppen ő az, aki oly harsányan kongatja a vészharangot bárminemű, a nők ellen irányuló, azok személyi vagy testi integritását sértő cselekmények elkövetésekor. Miért nem tesz most piros ragtapaszt a szájára tiltakozásul? (Tordai Bence: Azért, mert…!  Az elnök csenget.) Tordai képviselőtársam, Szabó Timeát kérdeztem. Ha ön Szabó Timea, akkor elfogadjuk a válaszát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szabad kettős mércét alkalmazni akkor, amikor szexuális zaklatás bűncselekményének megalapozott gyanúja felmerül. Éppen ezért szeretném megkérni képviselőtársaimat arra, hogy ne csak akkor legyenek nagy nővédők, amikor az elkövető nem a balliberális politikai oldalhoz tartozik, hanem minden egyes, nők ellen irányuló zaklatás esetében, függetlenül attól, hogy az érintett személy mely oldal holdudvarához tartozik. Kérdem ezért a máskor oly harcias jogvédő Szabó Timeát, hogy miért nem ítéli el képviselőtársa mondatait. Kérdezem, miért nem zárja ki Burány Sándort a Párbeszéd képviselőcsoportjából. Miért hallgat, képviselőtársam?

(14.00)

Vagy az nem is ő volt, aki mécsest osztogatott az ülésteremben a nők elleni erőszak áldozataira történő megemlékezéshez? (Dr. Völner Pál: Szégyelld magad!) Felhívom hát nővédő ellenzéki képviselőtársaim figyelmét (Tordai Bence közbeszól.), hogy az említett viselkedésük… (Nagy zaj.  Az elnök csenget.  Szászfalvi László Tordai Bencének: Hallgasd végig!) Felhívom tehát nővédő képviselőtársaim figyelmét (Szászfalvi László: Tiszteletet!), hogy az említett viselkedésük pont azon nők felé irányul arculcsapásként, akik védelmében oly sűrűn felemelik a szavukat.

Érthetetlen az is, hogy sem Borbély Ildikó, sem pedig Szabó Timea nem szavazta meg korábban a büntető törvénykönyvnek a nők elleni bűncselekmények szigorítását célzó módosítását. (Tordai Bence közbeszól.) A Fidesz-KDNP-pártszövetség képviselői elítélnek minden, a női méltóságot sértő, azt egyéb módon aláásó vagy súlyosan becsmérlő mindenfajta megnyilvánulást, legyen az fizikai vagy verbális. Az ilyen ügyek kellő alaposságú kivizsgálását követően kettős mérce alkalmazása nélkül valamennyi, e Házban helyet foglaló személynek egyöntetűen kell így cselekednie.

Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a figyelmet, köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)