Készült: 2020.08.15.05:16:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

265. ülésnap (2005.11.14.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Orbán Viktor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:32


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN VIKTOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Miniszterelnök Úr! A múlt héten tettem itt a Ház falai között egy javaslatot, amelynek az a címe, hogy nemzeti garanciatörvény. Az elmúlt héten sok véleményt, hozzászólást, vitát láthattunk, hallhattunk. Ezeket magam is meghallgattam és elolvastam; szeretném mindenkinek megköszönni, aki kifejtette az álláspontját.

15 év alatt sok változás történt Magyarországon. Jó néhányan, akik ma itt vagyunk ebben a teremben, már 15 éve itt vagyunk ebben a teremben, és pontosan tudjuk, hogy mennyi minden változott Magyarországon az elmúlt időszakban. Azt is tudjuk, hiszen megtapasztaltuk és megtanultuk, hogy mik voltak a jó döntések, legyen szó bármely kormányról, bármely parlamentről 1990 óta, s mik voltak a kevésbé jó, kevésbé sikerült, illetve rossz döntések. Akik itt voltunk, megtanulhattuk, hogy hogyan kell és hogyan nem kell változtatni. Azt is megtapasztaltuk 15 év alatt, hogy a mit és hogyan kérdésében a politikai pártok általában nehezen, csak nagyon ritkán jutnak egyetértésre. De azt is megtanultuk, abban egyetértésre jutni, hogy ami már megvan, amit már elértünk, amit mindannyian jó dolognak tekintünk, azokat érdemes megőrizni.

(14.00)

15 év alatt mindenki megtanulhatta, hogy függetlenül, hogy melyik politikai rendszerről, melyik történelmi korszakról vagy éppen melyik kormányról van szó, mindig vannak jó dolgok, amiket érdemes megőrizni. Ezért továbbra is meggyőződésem, hogy garanciát érdemes nyújtanunk az embereknek arra nézve, hogy ami jó, az nem fog megváltozni.

A kétharmados viták természetéről, értelméről és súlyáról - ahogyan Dávid Ibolya elnök asszony is beszélt róla - vannak viták a pártok között, de kérem, fogadják el tőlem azt, hogy Magyarországon ma a választópolgárok egyetlenegy pártok felett álló garanciát tudnak csak elfogadni. Nem kell örülnünk annak, hogy így van, de ez a helyzet. Pártpresztízs fölött álló garanciának Magyarországon az emberek csak a kétharmados törvényt fogadják el. Majd változni fog ez, ha jól dolgozunk, de most ez a helyzet. Ezért javaslom, hogy a nemzeti garanciatörvényt kétharmados többséggel fogadjuk el, minden más bizonytalan, mint a kutya vacsorája.

Hadd mondjam el önöknek azt is, hogy nem általánosságban kell változtatni, hanem általában konkrétan. Elolvastam az MSZP javaslatait is, szeretném azokat is megköszönni, elolvastam őket, összevetettem a sajátjainkkal, és úgy látom, hogy ezek megférnek egymás mellett. Úgy látom, hogy ha ügyesen rendezzük el őket, akkor még erősíteni is tudják egymást. Ezért integráltuk, integráltam ezt a két javaslatot, és egy törvényjavaslat formájában benyújtottuk a tisztelt Ház elé. Van tehát mód a megegyezésre, van tehát mód az együttműködésre.

Már csak egyetlen feladat maradt, ezt pedig úgy nevezném, hogy most kellene - itt és most - felülemelkednünk a pártpolitikai presztízseken, és igent mondani arra, hogy ami jó - bár részben önök, részben mi alkottuk meg -, mégis megmaradnak, nem fognak megváltozni. Együtt garantálhatjuk, hogy az emberek ne szenvedjenek a be nem tartott ígéretektől, és az ezek nyomán kirobbant vitákat követő egymásra mutogatástól.

Szeretnék a még rendelkezésemre álló másfél percben néhány szempontot és érvet adni önöknek arra, hogy miért kérem, hogy támogassák ezt a gondolatot és előterjesztést. Először is mindannyian tudjuk, hogy általában szívesen beszélünk az együttműködésről, általában szívesen sopánkodunk azon, hogy a másik nem akar megállapodni. De itt és most van egy lehetőség arra, hogy egy konkrét ügyben megállapodjunk. Legyünk elég bátrak, lépjük át ezt a küszöböt! Amikor konkrét dolgok kerülnek elő, akkor a magyar politika gyakran elbizonytalanodik, elbátortalanodik, és kifogásokat keres. Kérem, hogy ezt ne tegyük. Kérem, fontolják meg, hogy nem általában, valamikor, valahol és valamiben kell megállapodnunk, hanem itt és most van erre lehetőségünk öt jó dolog ügyében: gázáremelés, villanyáremelés, gyógyszeráremelés inflációnál nem nagyobb mértékű növelésében, az áfa-visszatérítés rendjéről szóló törvények betartásában, a panelprogramban, a gyermekek támogatásában, a 13. havi nyugdíj megőrzésében.

Kérem, fontolják meg, hogy hogyan kérhetjük az emberektől azt, hogy egyesüljenek, fogjanak össze fontos célok mögött, ha mi, politikusok erre nem vagyunk képesek. Kérem, fontolják meg, hogy miért lennének büszkék ránk, választott képviselőikre, politikusokra a választópolgárok, ha mi olyat várunk el tőlük, hiszen mindig összefogásra biztatjuk őket, amire mi magunk egyébként nem vagyunk elég bátrak. És miért gondoljuk, hogy bízni fognak bennünk az emberek, ha azt látják, hogy a saját magunk korábbi jó döntései mellett sem tudunk kiállni?

Mutassunk hát példát, ez nem a tehetetlenség és nem a kicsinyesség parlamentje! Mutassunk példát, hogy nemcsak beszélni tudunk, hanem meg is tudunk állapodni! Biztatom önöket, egyezzünk meg, nyújtsunk garanciát, most mindenki itt van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem kell elbújni, másik helyiségbe vonulni, mondjuk ki itt, közösen együtt öt jó dologra az igent.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Nagy taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai