Készült: 2021.06.18.00:33:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

77. ülésnap (2007.05.30.), 98. felszólalás
Felszólaló Dr. Salamon László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:07


Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A menekültügy, a modern értelemben vett menedékjog tulajdonképpen a XX. század történelmének szomorú terméke. Azért mondom, hogy szomorú terméke, mert a XX. század Európát és az egész világot megrázó kataklizmái tették szükségessé azt, hogy az egyébként ókori gyökerű intézmény ilyen formát nyerjen, mint amilyen ma is.

A menekültügy, a modern értelemben vett menedékjog Európa ügye is, és természetesen a nemzet ügye is. Európa ügye is, hiszen a menekültproblémák ma már földrésznyi dimenzióban jelentkeznek, és természetesen azért is európai ügy, hiszen az Európai Unió, az unióbeli tagság egy sajátságos helyzetet jelent valamennyi tagállam számára, a határok légiesedésének következtében bármely tagállamnak a menekültügyi politikája, menekültügyi döntése erőteljesen érezteti hatását a többi tagállamban is. Természetesen nemzeti ügy is, nemzeti kérdés is, hiszen minden nemzetet érint, minden nemzetre feladatot ró, és - hogy így mondjam - bizonyos szerepet hárít.

Mik az elvei a menekültügynek, amelyek alapján ezeket a kérdéseket, ezeket a problémákat nagyobb, európai és nemzeti dimenzióban is kezelni kell? Az egyik elv - két elv is - a humanizmus elve és a szolidaritás elve, ami szükséges ahhoz, ami át kell hogy hassa az egyes tagállamokat és minden államot természetesen, azok hozzáállását ezeknek a kérdéseknek a rendezését illetően. A másik elv pedig a nemzeti érdek elve, hiszen nem hallgathatjuk el, hogy a menekültügyi kérdések kezelése és a nemzeti érdek nem mindig fog teljes mértékben egybeesni. A menekültügyi problémák, azok kezelése - mint azt már az előbb is mondottam - az egyes országokra, az egyes nemzetekre feladatokat rónak, adott esetben terheket jelentenek, kihívásokat is jelentenek, problémákat is okoznak, amelyeket meg kell oldani.

Amikor ezeket az elveket mérlegeljük, és ennek jegyében egy törvényalkotási feladat céljait meghatározzuk, akkor azt hiszem, az a helyes törekvés, az a helyes szempont, ha elfogadjuk azt, hogy ezt a két érdekkört, a humanizmus, a szolidaritás érdekkörét, illetőleg másrészről a nemzeti érdek biztosítását úgy próbáljuk egyensúlyba hozni, úgy próbáljuk összeegyeztetni, hogy az optimális egyensúlyt teremtsen a két elv, elvek, elvrendszerek között.

Tisztelt Országgyűlés! Ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását az uniós menedékjogi szabályozás fejlődése tette alapvetően szükségessé. A törvényjavaslat jogharmonizációs célú. A törvényjavaslat alapvetően arra irányul, hogy az Unióban megfogalmazódott, kialakult irányelveket a magyar jogba átültesse. Ezért az alapmegítélése ennek a törvényjavaslatnak a mi részünkről is pozitív. A törvényjavaslat szükséges, és szabályozási elveivel lényegében egyet is értünk.

Mégis vannak problémák, amelyeket nem érzünk kellő módon megoldottnak, vannak kifogásaink tehát a törvényjavaslattal kapcsolatosan, amelyeknek újragondolását, illetőleg kijavítását ajánljuk a tisztelt Ház figyelmébe. Ezeket a problémákat két csoportra osztjuk. Az egyik kérdéskört azok a kérdések jelentik, amelyek a törvényben ugyan benne vannak, megjelennek szabályozásként, azonban a megoldásuk - megítélésünk, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának megítélése szerint - nem sikeredett igazán, hibás, vitatható megoldások. A másik természetű problémakört olyan kérdések jelentik, amelyek hiányként jelentkeznek a törvényjavaslattal kapcsolatban, az irányelvekben lehetőségként felmerülő olyan megoldások hiányát, amelyeket nem kellett volna és nem kellene véleményünk szerint mellőzni vagy elfogadni ezeknek a hiányoknak a létét. Vagyis vannak az európai irányelvekben, uniós irányelvekben megjelenő olyan megoldások, olyan lehetőségek, amelyekkel véleményünk szerint élnünk kellene, de ez a törvényjavaslat erre nem fordít kellő figyelmet.

Ezekkel a kérdésekkel szeretnék itt röviden, néhány lényeges elemet kiemelve foglalkozni, ahogy az az általános vita karakteréhez hozzátartozik. Nos, nézzük a kérdéskör első csoportját, azokat a főbb problémákat, amelyeket úgy érzünk, hogy a törvény nem oldott meg megfelelően!

Mindenekelőtt aggályosnak tartjuk, hogy a menekültügyi eljárásban kétség esetén az elismerést kérő javára kell dönteni. Ez az elv az in dubio pro reo elve, a jogot mívelő emberek körében ismert elv, arról van szó, hogy szó szerint lefordítsuk ezt a latin formulát, hogy kétség esetén az alperes javára kell dönteni. Kétségtelen, ismert és fontos törvénykezési elvről van szó - megjegyzem fél mondatban, mert nagyon sokan rosszul használják ezt a szót, hogy törvénykezés: a törvénykezés jogszolgáltatást, igazságszolgáltatást jelent, nem pedig törvényalkotást -, amely a polgári vagy büntetőeljárásban megfelelően adaptálva értelmezhető, helyes és jó elv. Azt gondoljuk azonban, hogy a menekültügyekkel kapcsolatos eljárásokat illetően nem szerencsés erre az elvre építeni, hiszen az esetek nagyon nagy részében a menekültügyeket elbíráló hatóságoknak, a magyar államnak nem áll más rendelkezésre, mint a menekültstátust igénylő nyilatkozata, előadása. Az állam a legtöbb esetben vagy egyáltalán nincs birtokában azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel ezeket az állításokat kontrollálni tudja, vagy legalábbis nagyon nehézkes és nagyon esetleges az előadások ellenőrzésének az esélye. Azt kimondani, hogy kétséges esetben mindig meg kell adni a menekültjogi státust a kérelmezőnek, bizony ebben a helyzetben, ebben a problémakörben egy szerencsétlen megoldás lenne, amely bizony még visszaélésekre is jócskán adna lehetőséget. Ellenezzük tehát ennek az elvnek az érvényesülését, és az erre épülő szabályozást.

A másik a kvótamenekültek kérdése. Már az elmúlt héten is, ha jól emlékszem, Kontrát képviselőtársam kifogásolta ezt a rendelkezést, és utalt arra a veszélyre, hogy ez akár valamiféle burkolt áttelepítési politikának is az eszközét jelentheti. Ahogy arra a képviselőtársam a múlt héten utalt, mi is, a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt, hogy véleményünk szerint Magyarország erre a feladatra nincs felkészülve, ezért az erre vonatkozó törvényi rendelkezést súlyosan elhibázottnak tartjuk.

Általánosságban szemléleti kérdésként tartjuk fontosnak azt, hogy a törvényjavaslat a menekülteknek csak a jogaival kíván foglalkozni, felsorolja, számba veszi a menekülteket megillető jogokat, de kötelességekről nem beszél. Ennek rossz az üzenete. Úgy gondoljuk, hogy a jogok mellett a kötelezettségekre is kell térnie a törvénynek, még akkor is, ha bizonyos kötelezettségek alkotmányos evidenciák. Fölmerült itt a múlt héten, hogy a jogkövető magatartás is jelenjék meg kötelezettségként, ami egyébként evidencia mindenki számára, aki a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, legyen az magyar állampolgár vagy külföldi, a magyar jogszabályok betartása természetesen kötelező, az állam területi felségjogából, területre kiterjedő szuverenitásából következik. Véleményünk szerint mégsem fölösleges ezt külön a menedékjogi törvényben kiemelni, és hasonlóképpen a többi kötelezettséget is számba venni és felsorolni.

(13.20)

További hibának tartjuk, hogy a törvényjavaslat a menekültstátus kizáró körülményei körében a nemzetbiztonsági okot, kockázatot nem veszi számításba, pontosabban az oltalmazottak, illetőleg a menedékesek esetében igen, ott megtagadási ok, de általában a menedékjog megadásánál, a menekültügy egészénél nem. Ez nem szerencsés. A nemzetbiztonsági szempontok fontosak a mi nemzeti érdekeink védelméből, és tudunk sajnos példát arra, amikor nem kellő odafigyeléssel, hogy úgy mondjam, nemzetbiztonsági érdekeink csorbát, hátrányt szenvedtek. El kellene ezt kerülni, és erre a törvényalkotás során is figyelmet kellene fordítani.

Nézzük most azt a kört, azoknak a problémáknak a körét, amely hiányzik a törvényből. Azt gondoljuk, hogy nagyon fontos lenne egy olyan szemléletnek az érvényesülése a jogalkotás területén, hogy azokat a menekülteket, akik haza kívánnak települni, azokat az állam a lehetőségeihez képest támogassa ebben a szándékukban, hiszen az igazi megoldást az jelenti majd, hogyha a menekült, ha megnyílik a lehetősége, haza tudjon térni. Ez a legjobb megoldás a menekült számára, és az ország, a nemzet számára is egy optimális megoldás. Úgy gondoljuk tehát, az, hogy ezzel a törvény nem foglalkozik, bizony a törvénynek hiányossága, amin javítani kell.

A másik - ez egy részletkérdés lesz, de ez sem jelentéktelen -: alkalmazni kellene az irányelvekben biztosított azon lehetőséget is, amely közegészségügyi szempontok mérlegelését teszi lehetővé a menekültügyi kérdések elbírálásánál, hogy igen, ha közegészségügyi aggályok merülnek fel egy ilyen kérdés, igény elbírálása esetén, akkor legyen mód előzetes orvosi vizsgálat elrendelésére is.

Végül alkalmazni kellene a belföldi védelem elvét is, vagyis biztosítani kellene a magyar államnak azt a lehetőséget, hogy ha valaki indokolatlanul késedelmesen terjeszti elő a menekültjogi státus megszerzésére vonatkozó igényét, akkor legyen joga az államnak ezen késedelem okára hivatkozással is a kérés teljesítéséről elzárkózni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nagyjából ezek voltak a fontosabb kifogásaink, fenntartásaink az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatosan. A módosító javaslatok, amelyek e hibák és mellette más, itt most nem részletezett hibák kijavítását is szolgálják, már előterjesztésre kerültek, azokat természetesen a Kereszténydemokrata Néppárt is támogatja, és bízunk abban, hogy sikerül a törvényjavaslatot olyan állapotba hozni, ezektől a hibáktól olyannyira mentesíteni, hogy nem lesz akadálya annak, hogy mi is támogatni tudjuk.

Az ez irányú elhatározásunkat úgy tudnám tehát megfogalmazni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a törvény fogyatékosságainak a kiküszöbölésétől függően fogja tudni támogatni a javaslatot, vagyis a törvényjavaslat sorsát mi a módosító javaslatok sorsától tesszük függővé.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz- és a KDNP-frakció soraiban.)




Felszólalások:  Előző  98  Következő    Ülésnap adatai